Vizkom_v1
PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK c. Hogyan prezentálok? A leglényegesebb annak ismerete, hogy milyen életkorú hallgatóságnak szól a prezentáció és mik hangsúlyozhatók számukra különféle tanórai helyzetekben. Célravezető előzetesen felmérni a hallgatóság preferenciáit, irányultságukat, elvárásukat és szükségleteiket. Fontos a résztvevők létszáma is, hiszen egész más előadás szükséges egy osztály előtt, mint például vegyes korcsoportú, nagyszámú hallgatóság előtt. Mindezek ismeretében javasolt a prezentáció összeállítása. d. Hogyan történik a képi prezentáció befogadása? Egy diaképen lehetőleg maximálisan 6 szó szerepeljen Ha idézetet szeretnénk kivetíteni, olvassuk is fel. Ne osszuk meg a hallgatóság figyelmét az olvasás és a szóbeli információk értelmezése közt. Kiemelten fontos a prezentációban lévő képek jó minősége! Ha nem megfelelő felbontású és színhelyességű a rendelkezésre álló képanyag, inkább vessük el annak használatát. Nem javasolt az effektek használata Nem segítik az értelmezést, zavarják a gondolatmenetet és elveszik a figyelmet a lényegről. A mozgóképi effektek kifejezetten rontják az előadás értelmezését. A hallgatóság a mozgó felületet idézi fel az előadavást követően, nem pedig a lényegi mondanivalót. Az egymást követő diaképek letisztult, tartalomra fókuszáló megjelenése eredményesebb. A mondanivalót támogató látványelemek a tudás elsajátítását olyan módon segítik, mintha memóriánkban lévő „kapaszkodók” volnának. A befogadás abban az esetben sikeres, ha a mondanivalót támogató látványelemek üzenete egyértelmű és képes fenntartani a figyelmet. Ha túl sokat időzünk egy-egy diakockánál, könnyebben elveszítjük a hallgatóságot, ezért érdemes úgy összeállítani a prezentáció időtartamát, hogy a képek változatosan kövessék egymást. Vannak különféle prezentációs technikák, melyeket nem hivatott ez a szöveg ismertetni, de érdemes kipróbálni akár olyan radikálisnak tűnő prezentációk készítését, ahol mindössze 20 másodpercet foglalkozunk egy diakockával és a prezentáció összesen 20 diaképet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy 6 perc 40 másodperc alatt kell az elejétől a végéig jutnunk az előadásunkkal. 1 Természetesen nagy kihívás egy ilyen jellegű prezentációs anyag elkészítése, de meglepően eredményes tud lenni olyan tanórai munka során, ahol rövid frontális előadást követően kezdik el a diákok az órai (alkotó)tevékenységet. 8 1 Pecha Kucha előadás
PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK 2. A KÉPEKKEL GAZDAGÍTOTT PREZENTÁCIÓK SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉBEN Ahhoz hogy az emberi agyban az ismeret elsajátítás működjön, a halántéklebenyben a fókuszált figyelmi folyamatok érettsége szükséges. Ehhez úgy juthatunk, hogy a gyermek fejlesztése már csecsemőkorban megkezdődik, valamint a mozgás fejlődésével óvodáskorban még inkább előtérbe kerül. A fejlődés szempontjából rendkívül fontos a mozgással egybekötött ritmikus mondókázás kreatív és sokoldalú alkalmazása, ahhoz hogy a gyermek megtanuljon háttérismereteket szerezni. Az agyban lévő memoriterek fontos célt szolgálnak, hiszen olyan sémákat alakítanak ki a gyermek gondolkodásában, amelyek segítségével építheti és bővítheti tudását. Az a fajta vizuális információbőség, amelybe a jelen generáció születik, gátja lehet az észlelésnek és a gondolkodásnak 2 . A fókuszált figyelem csak a homloklebenyi területek érettségével jöhet létre, ennek elakadása esetén, a gyermekek egy része csak bizonyos szintig képes kompenzálni. Mit jelent mindez? Azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akiknél nem fejlődött ki a fókuszált figyelem relatív tartóssága, nehezen, szakaszosan, hosszabb idő alatt tudják az életkorukhoz illeszkedő tudásanyagot elsajátítani. Elsődlegesen tehát a fókusz megtartását kell hangsúlyozni náluk, a fókuszt pedig többféle inger együttes alkalmazása segítheti, de csak abban az esetben, ha azok nem „csábítják túl” az észlelést, mert az a már említett frontális blokk kialakításának veszélyével fenyeget. Az életkori sajátosságokat szem előtt tartott, megfelelően létrehozott vizuális prezentációk a tudás elsajátításának hatékony módjait segíthetik elő. Az ilyen prezentációk jellemzői: 1. Fókuszált figyelem megtartását segítő lényegkiemelő képi megoldások: Ne alkalmazzunk zsúfolt diaképeket, sem az azon szereplő képek, sem szövegek túlsúlyával. Törekedjünk az információ letisztult és könnyen értelmezhető képi megfogalmazására. 2. Az elhangzó ismeretanyagot és a gondolatmenetet szemléltető képi elemek alkalmazása Bonyolult gondolatmenetek is leírhatók képekkel vagy ábrákkal. 3. Szöveges elemek helyett képi elemek gyakoribb alkalmazása. 2 Frontális blokkot alakít ki az agyban, amely folyamatos biológiai orientációs reakciót vált ki. 9
- Page 1: Sunditatios eatis sinvel ipsuntium
- Page 4 and 5: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 6 and 7: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 10 and 11: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 12 and 13: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 14 and 15: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 16 and 17: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 18 and 19: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 20 and 21: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 22 and 23: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 24 and 25: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 26 and 27: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
- Page 28 and 29: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS
PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK<br />
2. A KÉPEKKEL GAZDAGÍTOTT PREZENTÁCIÓK<br />
SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK<br />
FEJLESZTÉSÉBEN<br />
Ahhoz hogy az emberi agyban az ismeret elsajátítás működjön, a<br />
halántéklebenyben a fókuszált figyelmi folyamatok érettsége szükséges. Ehhez<br />
úgy juthatunk, hogy a gyermek fejlesztése már csecsemőkorban megkezdődik,<br />
valamint a mozgás fejlődésével óvodáskorban még inkább előtérbe kerül. A<br />
fejlődés szempontjából rendkívül fontos a mozgással egybekötött ritmikus<br />
mondókázás kreatív és sokoldalú alkalmazása, ahhoz hogy a gyermek<br />
megtanuljon háttérismereteket szerezni. Az agyban lévő memoriterek<br />
fontos célt szolgálnak, hiszen olyan sémákat alakítanak ki a gyermek<br />
gondolkodásában, amelyek segítségével építheti és bővítheti tudását. Az a fajta<br />
vizuális információbőség, amelybe a jelen generáció születik, gátja lehet az<br />
észlelésnek és a gondolkodásnak 2 . A fókuszált figyelem csak a homloklebenyi<br />
területek érettségével jöhet létre, ennek elakadása esetén, a gyermekek egy<br />
része csak bizonyos szintig képes kompenzálni. Mit jelent mindez? Azt jelenti,<br />
hogy azok a gyerekek, akiknél nem fejlődött ki a fókuszált figyelem relatív<br />
tartóssága, nehezen, szakaszosan, hosszabb idő alatt tudják az életkorukhoz<br />
illeszkedő tudásanyagot elsajátítani. Elsődlegesen tehát a fókusz megtartását<br />
kell hangsúlyozni náluk, a fókuszt pedig többféle inger együttes alkalmazása<br />
segítheti, de csak abban az esetben, ha azok nem „csábítják túl” az észlelést,<br />
mert az a már említett frontális blokk kialakításának veszélyével fenyeget.<br />
Az életkori sajátosságokat szem előtt tartott, megfelelően létrehozott vizuális<br />
prezentációk a tudás elsajátításának hatékony módjait segíthetik elő.<br />
Az ilyen prezentációk jellemzői:<br />
1. Fókuszált figyelem megtartását segítő lényegkiemelő képi<br />
megoldások:<br />
Ne alkalmazzunk zsúfolt diaképeket, sem az azon szereplő<br />
képek, sem szövegek túlsúlyával.<br />
Törekedjünk az információ letisztult és könnyen<br />
értelmezhető képi megfogalmazására.<br />
2. Az elhangzó ismeretanyagot és a gondolatmenetet<br />
szemléltető képi elemek alkalmazása<br />
Bonyolult gondolatmenetek is leírhatók képekkel vagy<br />
ábrákkal.<br />
3. Szöveges elemek helyett képi elemek gyakoribb alkalmazása.<br />
2 Frontális blokkot alakít ki az agyban, amely folyamatos biológiai orientációs reakciót vált ki.<br />
9
Change language