Vizkom_v1

More documents

Recommendations

Info

PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK 1. BEVEZETÉS: LÁTVÁNY ÉS MAGYARÁZAT A kép fogva tart bennünket. És nem tudunk szabadulni tőle, mert ott van a nyelvünkben, amely úgy tűnik, kérlelhetetlenül ismétli önmagát. (Wittgenstein, 1953) Fogalmak megjelenítésének és a jelenségek megfogalmazásának kapcsolata Az 1980-as években Howard Gardner kísérletet tett arra, hogy megkérdőjelezze a tudás elsajátításának addig elfogadott módját mely egyrészről szóbeli ismertetés, elmondás alapján történt, másrészt logikai-matematikai úton. Gardner összetett intelligencia elmélete arra mutatott rá, hogy az emberek eltérően tanulnak, dolgoznak fel információkat, s hogy a tudás elsajátításához segítő módszerek széles skálán mozognak. (Gardner, 1985) Az 1990-es évek „képi fordulata” (Mitchell, 1994) az információáramlás lehetőségeit tágította, a műveltség eléréséhez vezető utak gazdagítását jelentette a társadalmi és intézményi gyakorlatokban, beleértve a kommunikációs formákat is. A ciklikusan ismétlődő generációs különbségeknek ellenére a gyermekek alapvető igényei és nehézségei nem változtak, de az ehhez szükséges eszközök és feltételek igen. Szakemberek véleménye szerint az 1920 után született nemzedékek hat generációra oszlanak. Az egyes korosztályoknak eltérő nézőpontjaik és kommunikációs stílusuk van, másfajta prioritások vannak jelen. A jelenleg közoktatásban lévő generáció (az 1995 után születetteket Z generációként szokás emlegetni) digitális technológiához fűződő szoros viszonya magától értetődő, hiszen születésüktől kezdve olyan világ veszi őket körül, melynek része az egyre erősödő digitalizáció. „Digitális bennszülöttek”, akiknek nehézséget okoz a korábbi generációk ismeretmegosztását szolgáló kommunikációs forma. Egyrészről, mert az információátadás a képekkel történő kommunikáció esetén (amely a Z generáció sajátja) nagyon felgyorsult, így hamar elvesztik figyelmüket és türelmetlenné válnak, hiszen szívesebben dolgoznak kép, hang és videó információkkal. Az már erősen kérdéses, hogy a párhuzamos információkat milyen szinten képesek kezelni: a multitasking két, vagy ennél is több tevékenység adott idő alatt történő párhuzamos végzését jelenti, amely a figyelem megosztását eredményezi. Mindez történhet hagyományos, vagy digitális térben, illetve a kettő ötvözeteként. Pedagógiai gyakorlatom alapján a diákok kevéssé képesek a megosztott figyelemre, egyes kutatások pedig kifejezetten károsnak tartják a fiatal generációra jellemző jelenséget. Ráadásként, a kognitív terhelés elmélete (Sweller, 1980) arra is rámutat, hogy amennyiben az üzenet egy időben érkezik szóban és írott formában, az nehezíti az információfeldolgozást, hiszen nem 4
PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK tudunk egy időben írott és hallott információkra figyelni. Ellenben, ha bonyolult adatokat vizuális úton értelmezünk, miközben a tartalmi kérdéseket megvitató előadást hallgatjuk, erőteljesebb lesz az ismeretelsajátítás. Ezért is lényeges, hogy a bemutatásra kerülő képi prezentációban szereplő látványelemek ne oltsák ki egymást, valamint a kivetített látvány és a szóbeli magyarázat is egymás erősítésére szolgáljon, amely által megragadható és fókuszálható a figyelem. Képzetalkotó vizuális ingerek szerepe a megértés folyamatában A kognitív funkciók (figyelem, észlelés, memória) esetén rendszerekben kell gondolkodnunk. A tudás fejlődési szintjeit tanulmányozó kognitív taxonómiák (Bloom, 1956; Krathwohl, 2002) rendszerében gondolkodásunkat hat, lépésről-lépésre bonyolódó szint határozza meg, melynek legalsó szintjén az emlékezés áll. A hierarchikus rendszer minden további szintje erre a legalsóra épül. Amennyiben az emlékezet, vagy „A vizuális nyelv minden más kommunikációs eszköznél hatékonyabban képes a tudást terjeszteni. Segítségével az ember tárgyiasított formában fejezheti ki és adhatja tovább tapasztalatait. A vizuális kommunikáció egyetemes és nemzetközi: nem ismeri a nyelv, a szókincs vagy a nyelvtan korlátait; egyaránt megérthetik írástudatlanok és művelt emberek. Tényeket és eszméket nagyobb mértékben és mélyebbre hatolva tud közvetíteni a vizuális nyelv, mint más kommunikációs eszközök.˝ (Kepes, 1979) felismerés nem történik meg és nem hívható elő, a további fejlődési szintek sem léphetők meg. A gyermekek kognitív funkciói, azaz az érzékeléstől a gondolkodásig terjedő megismerő funkciók fejlődése nem egyenletesen zajlik. A beszédértés, beszédképzés agyi területei szociális hatások révén fejlődnek melyben öröklött génjeink is segítenek, hiszen a beszédtevékenység egészen a prehistorikus időkbe nyúlik vissza. Az olvasás bonyolultabb művelet, ahol harminckét agyterület összehangolt munkájára van szükség, elsajátítása Magyarországon csak az Eötvös József-féle 1868-as népoktatási tervezet óta vált általánossá. A gyermekek többsége vizuális ingeráradatban él, amely ráadásul nehezíti az egyes, olvasáshoz elengedhetetlen képességek egyenletes fejlődését. A vizualitás, a tárgyak, események, érzések és gondolatok, valamint fogalmak képi megjelenítését jelenti, melynek értelmezésében fontos szerep jut az érzéki megismeréssel szerzett tapasztalatoknak. Ezért is szükséges a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazított vizuális ingerek megfelelő megválasztása, tanórai alkalmazása. Az átgondolt és strukturált vizuális ingerek segítséget nyújtanak a gyerekeknek a tudáselsajátításban, hiszen a képek és ábrák által szemléltetett jelenségek és fogalmak könnyebben interiorizálhatók (magunkévá tehetők). A pusztán szöveges információkat tartalmazó prezentációk nehezebben követhetők, míg a látványhoz kötődő tartalom felidézése erőteljesebb, könnyebben 5
Page 1: Sunditatios eatis sinvel ipsuntium
Page 6 and 7: PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁS

Vizkom_v1

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?