Vizkom_v1

PREZENTÁCIÓKÉSZÍTŐ ALKALMAZÁSOK
3. ábra: lineáris szerkezettől eltérő prezentáció
3.1. Tartalomhordozó elemek: szöveges, grafikus és multimédiás
eszközök a prezentációban
a. Szöveges elemek
A tipográfia a szöveges közlés megformálására szolgáló nyomtatott betűkkel
foglalkozó művészeti ág, melynek célja betűtípusok és betűcsaládok kialakítása.
A betűtípus olyan betűterv-sorozat, amely egy adott stílusban egységesen jeleníti
meg a teljes ábécé minden betűjét. Ezek a betűrajzolatok a karakterkészlet
elemei. A betűtípust számítógépes környezetben fontként szokás emlegetni,
melynek francia eredete (fonte) a hajdani nyomászok ólomból öntött betűsorozatára
utal. Egy fontban tárolt karakterek rajzolata egyazon tipográfiai jellegzetességeket
mutat. A betűtípus kiválasztásakor nagyon fontos ügyelni arra, hogy
a karakterkészlet ne csak az angol „írógép-betűkészlet” karaktereinek rajzolatát
tartalmazza, ugyanis, ha az adott font nem rendelkezik a magyar ábécében
szereplő ékezetes betűkkel, akkor megtörténik annak automatikus cseréje és a
szöveg egységes stílusa szertefoszlik. Kifejezetten ügyetlen megoldásokat eredményez
az ilyen fajta automatizált „segítség” ezért minden esetben vessük el az
ilyen fontok használatát. Megkülönbözetjük a raszterfontokat és a vektorfontokat.
Előbbi csak néhány méretben használható, míg a vektorfontok (TrueType,
OpenType, Graphite) karakterei bármely méretben megjeleníthetők minőségi
változás nélkül. A font karakterei használhatók dőlt (italic), kövér (bold) változatban
is, ennek ötvözeteként, sok esetben egyéb változatok is elérhetők. Léteznek
osztályozási kritériumok, melyek alapján a betűtípusok két változatot mutatnak:
talpas (serif) és talpatlan betűk (sans-serif). A talpas betűk könnyebben
olvashatók nyomtatott változatokban, ezért gyakori a használatuk könyvekben
11