Galamb155

Galamb 

LELKISÉGROVAT 

Rám szakadt az ég, Uram - 

cinóber-tajték a tejútban, 

véreznek a csillagok: 

megfulladtam!... most levegõért kapkodok. 

Éjszaka van – éber tüdõk ziháló hörgése, 

rémálom hajnalok reszketõ ébredése: 

a holtsápadt hold halálarca rám ragyog, 

levonulnak a pokolba értem az angyalok. 

(Bakos Vince: Honvágy a pokolba) 

Eltemetnek a teendõk. Annyi mindent kéne még! 

Mi lesz, ha nem lesz meg? Na még ezt végignyomom, 

aztán jöhet egy lélegzetvételnyi szusszanás. 

Kattog a fejem. Átzuhanok az éjszakákon. Legyünk 

túl ezen. Nincs idõ, dönteni kell. Most már mindegy, 

csak toljuk végig! Fel kell pörögni, menni fog! 

Megy ez, csak akarni kell, megcsinálom! 

És… megy minden, megvan a fordulatszám, csattog 

az agy, jár a kéz, lép a láb, izzik az akarat - 

bal-jobb-bal-jobb, pörgök ezerrel… a saját kis poklomban… 

fullaszt, de igazából szeretem… 

Kapkodom a levegõt… levegõért kapkodok… 

Magaslati levegõn. 

*** 

Csend van. Beszívom a friss, tiszta levegõt, és 

azonnal jelen vagyok. Végre itt vagyok! Körbe 

erdõ, elém ömlik a kilátás a Dunakanyarra, a színes 

õszi fák halkan suttognak, átsüt a napfény a 

felhõkön - otthon vagyok. Szabad vagyok! És ha 

nem is imádkozom, belül határozott erõvel vezet az 

Úr. Jobbra, itt balra - nézd, milyen szép moha van 

ezen a kövön - meg is lehet érinteni. Aztán futunk 

egyet közösen, szinte szárnyalok a köves-meredek 

lejtõn, és egy felszakadó nevetéssel gondolok rá, 

hogy tuti kitörne a bokám, ha most nem az Úrral 

futnék. De most az angyalok hordoznak, hogy kõbe 

ne üssem a lábam. De tényleg. És Õ élvezi a tempót, 

a mozgást, az elfáradást, az újult erõt. Jó érzés 

Istennek örömet okozni azzal, hogy Vele örülök 

ennek az együtt mozdulásnak. Most pihenek, 

most élek igazán. 

Mind tudjuk, hogy az ima nem mindig pihenés. Leképezõdik 

benne az életünk minden irányú hullámzása. 

Mégis, olyan jó Istennél megpihenni, amire 

teret adhat egy évi/félévi néhány napos lelkigyakorlat. 

Nála tényleg megpihenhet, aki fáradt, és 

sokszor semmi „extra” nem történik, hanem egyszerûen 

nyugalmat, belsõ lelassulást, harmóniát 

találunk belül. Ami mellesleg sok mindenen át tud 

segíteni, és amihez vissza tudunk térni. Ha törekszünk 

rá, hogy adjunk ilyen „elpazarolt” idõt az Úrnak, 

és magunknak - pénzt, idõt, lemondott aktivitásokat 

nem sajnálva -, akkor egyre növekszik bennünk 

ez a belsõ tér, ez a belsõ szabadság, ahol 

megérezhetjük a vezetés halk hangját, és hogy 

mennyivel több értelme van Istennel élni, mint ezer 

felé rohanni és teljesíteni. Nem könnyû feladat a 

sok jó kísértésében: mennyit lehet adni, segíteni 

másoknak; fejlõdni és fejleszteni; mennyi ember 

mellé kell aktuálisan odaállni; csapatot vezetni, 

programokon részt venni; kapcsolatokat ápolni a 

munka, tanulás mellett. De a sok jó között el tud 

sikkadni az Istenkapcsolat, illetve már az is feladattá, 

nyûggé válik. A legkevésbé sem a megnyugvás 

helye. Inkább bûntudatot szül, hogy idõt kéne 

szánni rá, ezt is „csinálni” kéne. Sokszor inkább az 

a jó, ha nem csináljuk, ha engedjük. A sok tevékenységet, 

gondot, gondoskodást, jóakaratot és a 

többit pedig átmenetileg elengedjük. Megvár. 

A liturgikus évben a karácsonyi idõ az adventi elõkészülettel, 

a találkozásokkal és néhány szabad 

nappal lehetõség lehet erre a belül létre, belsõ 

csendre is. 

*** 

Az én kis „szeretett” poklom… Az én felszabadító 

békés hegycsúcsom… Olyan más, és mégis egy: 

én vagyok mindkettõ. Ez egyetlen világ bennem: a 

mindenség. A Mindenség bennem! Fent-lent-baljobb. 

Nem kérdés, rengeteg a teendõ, rohannak a 

napok. A kérdés: jelen vagyok-e? Kinek vagyok jelen? 

A sok fontos között csak egy-egy rendszeres 

pillanat, néhány perc, egy kiszabadított fél nap teletöltheti 

a tüdõm magaslati levegõvel, és megengedi, 

hogy észrevegyem és megéljem a fontosak 

között - vagy épp a fontosakban - a lényegeset. 

*** 

Van-e kedved adventben magaslati levegõt 

szívni? Néhány mélyet lélegezni? Feltámadni a 

„fontosak” közül? Esetleg pulzust számolni a Lényeges 

(a lényeged) ütõerén?... 

Engedd meg magadnak! 

Mivel töltõdsz fel a hétköznapok során? 

ALAPKÉRDÉS 

(Az elõzõ lapszám utolsó válaszolója, Meditz Ancsi most Gál Ibit kérdezte.) 

Gál Ibolya: 

Keddenként a Turákókkal, amúgy meg egy forró teával és könyvvel, vagy egy esti 

beszélgetéssel a barátnõimmel. 

2

Galamb 

hét-köz-na-pok 

test-vér-har-cok 

bal-jobb-bal-jobb 

át-zu-ha-nok 

ne-on-fény-ég 

vág-mint-a-jég 

e-rek-fa-la 

szív-zúz-ma-ra 

nyíl-hegy-zúg-el 

ut-ca-zaj-ver 


ben-ned-kat-tog 

fut-az-i-dõ 

pul-zu-sod-nõ 

pit-var-kam-ra 

té-põ-kar-ma 

do-bo-gó-szív 

be-léd-ha-sít 


egy-re-csat-tog 

meg-meg-a-kad 

vér-zu-ha-tag 

bil-len-tyû-nyit 

cset-lik-bot-lik 

üt-ka-la-pál 

és-meg-meg-áll 


be-le-ha-lok 

tûz-fény-lob-ban 

mon-dat-kop-pan 

do-bo-gó-kõ 

szél-be-szö-kõ 

do-bo-gó-szív 

ál-mod-ni-hív 

kör-be-ö-lel 

csönd-pul-zust-ver 

e-red-be-gyúl 

be-léd-to-lul 

vér-zõ-lé-lek 

me-red-ég-nek 

föl-fe-szít-ve 

ki-te-rít-ve 

ál-tal-sze-gez 

krisz-tus-ke-reszt 

a-nya-öl-ben 

hu-lló-könny-ben 

gol-go-tá-ra 

vér-zõ-pá-ra 

szik-la-szi-lárd 

kõ-do-bo-gás 


térd-re-ro-gyok… 

lobogó szív 

álmodni hív. 

szív-hang. reng. bent. 

mély. halk. csend. zeng… 

körbe ölel, 

csönd-pulzust ver, 

fent-lent-bal-jobb: 

feltámadott! 

LELKISÉGROVAT 

(Bakos Vince: Szív-lépcsõ 

és kõ-dobogás) 

Bakos Vince, Bakosné Rochlitz 

Réka 

Kitüntetést kapott Várnai Péter 

A Hittel a Nemzetért Alapítvány 

Mindszenty-emlékplakettjét vehette 

át Várnai Péter címzetes 

prépost, nyugalmazott plébános 

október 28-án. 

A Hittel a Nemzetért Alapítvány 2007-ben azzal a 

céllal alakult, hogy Mindszenty József bíboros tiszteletét 

segítse terjeszteni, élete példáját, tanítását 

megismertesse, és évrõl évre tudományos elõadást 

tartson, hogy mindezzel a boldoggá avatása 

ügyét szolgálhassa. Az alapítvány Mindszenty József 

hercegprímás 1956-os kiszabadulása évfordulóján 

minden évben konferenciát rendez, melynek 

helyszíne a budapest-rákosszentmihályi plébánia. 

Az idei novemberi konferencián Horváth Attila 

alkotmánybíró és Krajsovszky Gábor egyetemi 

docens tartott elõadást. 

Az alapítvány kuratóriuma 

minden évben 

Mindszentyemlékplakettel 

tüntet 

ki egy-egy olyan 

személyt, aki az alapítvány 

céljának eléréséhez 

a saját hivatásában kiemelkedõen hozzájárult. 

Idén Várnai Péter nyugalmazott plébánosnak 

ítélték a díjat, akinek munkásságát az alapítvány 

egyik kurátora, Petrovics Sándor méltatta. 

A Mindszenty-emlékplakett Domonkos Béla szobrászmûvész 

alkotása, õ a rákosszentmihályi templom 

elõtt álló Mindszenty-bronzalak, a bíborost ábrázoló 

elsõ budapesti köztéri szobor alkotója is. 

Az alapítvány korábbi díjazottjai: Regõczy István, 

Jelenits István, Takács Istvánné, Kerényi Lajos, 

Burián László, Bárány József, Adriányi Gábor, 

Sillye Jenõ. 

Forrás és fotó: Hittel a Nemzetért Alapítvány 

Magyar Kurír 

3

Galamb 

BETON KITÜNTETÉSE 

Balás Béla 

nyugalmazott 

püspök kapta 

a Szabadságért 

Kaposvár 

Emlékérmet 

Ünnepi gálaesten adták át az idei Szabadságért 

Kaposvár Emlékérmet október 23-án. A 

kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában tartott rendezvényen 

Szita Károly polgármester idén Balás 

Bélának, a Kaposvári Egyházmegye elsõ püspökének 

adta át az elismerést. 

Tisztelettel kell fejet hajtanunk azok elõtt, akik 

életüket áldozták a hazáért – mondta ünnepi beszédében 

Szita Károly kaposvári polgármester. 

Felidézte, 1991-ben a demokratikusan választott új 

Országgyûlés október 23-át ünnepé nyilvánította. 

„A naptár piros betûi csak felszínen ringó piros 

bóják, a lényeg a felszín alatt van” – idézte Balás 

Béla püspök korábban egy cikkben megfogalmazott 

szavait a város vezetõje, majd hozzátette: „A 

lényeg valóban a mélyben van, de mi lenne velünk, 

szegény utazókkal, ha a végtelen és ismeretlen 

mélység felett nem segítenének minket a felszínen 

ringó bóják? Ilyen, a követendõ irányt mutató bójákat 

jelentenek számunkra a Szabadságért Kaposvár 

Emlékérem kitüntetettjei is.” 

Szita Károly ünnepi beszédében méltatta Balás 

Bélát, kiemelve: a Kaposvári Egyházmegye elsõ 

püspöke nemzedékének, hivatásának azon kiváló 

tagjai közé tartozik, akik a szabadság szellemét az 

elnyomás éveiben is megõrizték. Aki belülrõl újjászületett; 

ízig-vérig praktikus, talpraesett, modern, 

mosolygós, keresztény ember, és szinte ösztönösen 

teszi a jót. 

* * * 

Balás Béla 1956-ban tizenöt esztendõs kamaszként 

Budapesten élt, kíváncsian figyelte az 

eseményeket. Az általa „az emberség revolúciójának” 

tartott ’56-os forradalom napjairól korábban, 

püspöksége idején többször is mesélt a kaposvári 

katolikus gimnázium diákjainak, és a hatvanadik 

évforduló kapcsán 2016 októberében is felelevenítette 

emlékeit egy kerekasztal-beszélgetésen: „Felbolydult 

az egész város. Otthon a konyhában szól a 

rádió szakadatlanul. Félóránként azt hallom: engedélyezik, 

betiltották, engedélyezik, betiltották. A tervezett 

nagygyûlésrõl van szó; a Bem-szoborhoz 

várnak mindenkit, a Mûegyetemtõl együtt vonulnak 

majd a lengyelekkel szolidaritást vállalva... Óriási a 

tömeg, visszhangzanak a jelszavak, aztán elkezd 

durvulni a helyzet. Újabb lövéssorozatok, a rádiónál 

csata...” Balás Béla a lélek forradalmáról szólva kifejtette: 

„A forradalomnak három fázisa volt. Kitörni 

»könnyû«, fõleg idehaza; magyar embernek 

könnyû forradalmat csinálni, ám jóval nehezebb 

gyõzni, és szinte lehetetlen megtartani a gyõzelmet, 

folytatni a forradalmat. Ez azért van, mert a 

forradalom, ha mélyebben elemezzük, nem felforgatás.... 

Az igazi forradalom az, amit Jézus magyaráz 

Nikodémusnak a János-evangélium harmadik 

fejezetében: nem elég születni, újjászületni kell. 

Reménytelen az a forradalom, ami nem belsõ meggyõzõdésbõl 

indul, a lélek 180 fokos fordulatával, 

teljes belsõ radikalizmussal” – idézi a Kaposvári 

Egyházmegye elsõ püspökének szavait 

a SONLINE Somog megyei hírportál. 

Forrás: SONLINE – Somogy megyei hírportál 

Fotó: Lambert Attila 

Magyar Kurír 

Vargha Viktor: 

ALAPKÉRDÉS 

Szeretek csak úgy magamnak zenélni, improvizálgatni otthon a zongorán, vagy éjszaka, az 

üres templomban az orgonán. Szintén remekül kikapcsol, ha céltalanul kocsikázhatok éjjel Budapesten. 

Ezek mind-mind remek lehetõséget adnak a gondolataim rendezésére, és arra, hogy 

kiszakadjak a hétköznapokból. 

4

Galamb 

HATOK HÍREK 

HATOK HÍREK 

2017. december 

Decemberi másodikszerda 

A decemberi másodikszerdán (dec.13.) helyi gyûlések 

lesznek, a réteggyûlések elmaradnak. 

Regnumi Roraték 

A Regnumi Rorátékat idén is a Városmajori templomban 

tartjuk advent keddjein reggel 6 órai kezdettel. 

December 12-én a Kikericsek, 19-én pedig 

a Sziklapálma réteg készül a szertartást követõ 

agapéval. 

ANGYAL 

December 20-án ismét megrendezésre kerül az 

ANGYAL a Lehel téri templomban. Este 6-os misével 

kezdünk majd 22 óráig gyónásra, lelki beszélgetésre 

és közös imádságra van lehetõség. Most is 

több mint tíz atya vár benneteket! Készüljünk közösen 

az Úr Jézus születésére! 

Mindszenty Emlékérem 

Idén a Regnum Marianum Közösségnek ítélte oda 

a Mindszenty Társaság az Emlékérmét Bíró László 

püspök és a Pannonia Sacra Iskola mellett. A kitüntetést 

november 3-án az Országház Vadásztermében 

vette át házfõnök atya csaknem 30 regnumi 

jelenlétében. Az ünnepségrõl részleteket a Galambban 

olvashattok. 

Adventi lelkigyakorlat 

A Casa Mari Közösség szervezésében december 

1-3. között adventi lelkigyakorlat volt Válon, 30 fõ 

részvételével. A lelkigyakorlatot Monostori László 

házfõnök atya tartotta, „Minden forrásom belõled 

fakad” címmel. 

Regnumi misék 

Vasárnap esténként 19: 30 -kor regnumi misék. 

Helyszín: Szent Margit Templom (Lehel tér 1.) 

Gyülekezõ: jobb oldalhajó, elõl. 

BHTCS 

2018. január 6-7. a következõ BHTCS idõpontja! 

Ismét lesz rövidtáv is, amire a fiatalabb csapatokkal 

is bátran lehet vállalkozni! Pontõrök és egyéb 

segítõk jelentkezését szívesen és örömmel várja 

Darvas Marci: marton.darvas@gmail.com; 

20/775-3009 

NAGYMAROSI HÁZ 

A Regnum közösségi nyaralóháza berendezett állapotban fogadókész. 2005. évi áprilisi számunkban 

(Galamb 93. szám 31. oldal) olvashattátok a ház történetét és a használattal kapcsolatos 

tudnivalókat. Az ott leírtakra emlékeztetve ajánljuk figyelmetekbe ezt a lehetõséget. 

A LEGFONTOSABBAK ÚJRA RÖVIDEN: 

A ház gondját Hadiné Turcsik Kinga viseli, nála kell jelentkezni, idõpontot egyeztetni. 

TELEFONJA: 06-20-203-6888, 06-27-356-212 EMAIL: nagymarosihaz@regnum.hu 

Fotókat itt találsz a házról: http://www.plebania.net/garazs/?op=viewt&id=289 

Nem regnumiak Györgydeák Márton atya engedélyével használhatják a házat. 

TARIFATÁBLÁZAT 

IDÕSZAK 

0-6 éves 

korig 

6-14 éves 

koriG 

14 éves 

kortól 

maximum fizetendõ 

összeg 

minimum fizetendõ 

összeg 

OKTÓBER 15. - ÁPRILIS14. között 0 800 Ft/fõ/éj 1000 Ft/fõ/éj 14.000 Ft/ház/éj 4.000 Ft/ház/éj 

ÁPRILIS 15. - OKTÓBER 14. között 0 600 Ft/fõ/éj 800 Ft/fõ/éj 10.000 Ft/ház/éj 3.000 Ft/ház/éj 

Regnumi csapatoknak 200 Ft/fõ-vel olcsóbb. 

14 napon belüli lemondás esetén a szállásdíj fele kifizetendõ! 

A HÁZ LEÍRÁSA: Nagymaros, Diófa u. 45. 

14 fõ részére van ágy (+6 fõ részére lehetõség hozott polifómon a földön) Párna, takaró nincs! – 

fûtés, melegvíz van – felszerelt konyha, hûtõ, étkezõ van (konyharuha nincs) – 2 db vécé 

és 2 db zuhanyzó van – kert a hegyoldalban, autó parkolása csak a ház elõtt lehetséges. 

Szeretettel vár mindenkit Nagymaros! 

5

Galamb 

ADOMÁNYKÉRÕ LEVÉL 

Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület 

Székhely: 1071 Budapest, Damjanich utca 50. Tel/fax: +36-1-266-96-97 

Levelezési cím: 1053 Budapest, Veres Pálné utca 10. 

E-mail: iroda@regnum.hu 

Házfõnöki levél 

a Regnum Marianum Közösség valamennyi tagjának 

Budapest, 2017. december 8. 

Kedves Édesanya és Édesapa! 

Kedves Regnumi Testvérem! 

Kedves Barátunk! 

A Regnum egy csoda. Ezekkel a szavakkal kezdtem bemutatkozásomat a Galamb hasábjain ez év júniusában 

mint a házfõnökségre jelölt atyák egyike. Amit akkor írtam, ma is fenntartom: 

Csoda, mert pusztán emberi okoskodásból, jó ötletekbõl vagy elképzelésekbõl nem lehetett volna felépíteni. Meggyõzõdésem, 

hogy Isten akarja a Regnumot és terve van vele. 

Bármerre járok az Egyházban, azt látom, hogy a regnumiak többsége stabil lábakon áll, elkötelezett és Jézus tanítását 

követni igyekszik – gyakran komolyabban és nagyobb sikerrel, mint a fiatal „átlagkeresztények”. Az a jó a 

Regnumban, hogy olyan fiatalok nõnek ki belõle, akik úgy követik jó értelemben véve radikálisan Jézust, hogy közben 

vagány, boldog, kiegyensúlyozott és vonzó emberek. És mint tudjuk „gyümölcsérõl lehet a fát felismerni” (Mt 12,33). 

A Regnum jövõje azon múlik, hogy milyen vezetõik lesznek a gyerekeknek, ezért nagyon fontos és hangsúlyos feladatnak 

érzem a vezetõképzést. Egy olyan vágy is él bennem, hogy ezt a kincset – a Regnumot –, amiben felnõhettünk, 

és aminek oly sokat köszönhetünk, ne csak õrizgessük és tartsuk meg magunknak, hanem dolgozzunk azért, 

hogy minél több embernek része lehessen benne. Szívesen látom a Regnumot a megfontolt növekedés útján. 

Amellett, hogy megköszönöm, hogy Ti is a Regnum nagy családjához tartoztok, engedjétek meg, hogy 

segítségeteket is kérjem. Mint tudjátok, a Regnum nem szed tagdíjat, rendszeres állami, illetve egyházi támogatásban 

nem részesül. Ahhoz, hogy vezetõinket képezni, programjainkat szervezni és tagjainkat segíteni 

tudjuk, a Regnum méretei miatt ma már nem elég önkéntesekkel dolgoznunk. Szükségünk van olyan 

munkatársakra is, akik idejük jelentõs részét a Regnumra szánják. Az õ (igen szerénynek mondható) bérezésükhöz, 

vezetõi találkozóink és továbbképzéseink megszervezéséhez, továbbá sokgyerekes családok 

támogatásához és irodánk fenntartásához egyaránt anyagiakra van szükségünk. 

Jelen levelemmel arra szeretnélek bíztatni, hogy állíts be számlavezetõ bankodnál egy havi rendszeres 

átutalási megbízást, mely révén a Regnum – adomány formájában – kiszámítható bevételhez juthat. Ezzel 

nagymértékben hozzá tudsz járulni a Regnum Marianum Közösség hosszú távú mûködéséhez, a vezetõképzõk 

megszervezéséhez, tábori eszközeink karbantartásához, vezetõi lelkigyakorlataink finanszírozásához. 

A 2016. évben a Regnumnak 14.515.000 forint kiadása volt. Ha minden regnumi család pusztán havi 

1.000 forinttal támogatja a Regnumot, az összeg oroszlánrésze ebbõl összegyûlik. Abban is bízom, hogy 

lesznek olyan családok vagy egyedülállók, akik havi két-, öt- vagy tízezer forintot is fel tudnak ajánlani a 

regnumi gyerekek és fiatalok nevelésére. 

Ha összefogunk, hiszem, hogy sikerül a Regnumot a megfontolt növekedés útján megtartani, vezetõképzõink 

és ezáltal ifjúságnevelésünk színvonalát növelni, és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy anyagi okok 

miatt egyetlen gyereknek se kelljen lemondania a nyári táborok semmivel össze nem hasonlítható élményérõl. 

Isten fizesse meg jóságotokat! 

A Regnum Marianum Közösséget jó szándékotokba és imáitokba ajánlva, tisztelettel és szeretettel: 

Dr. Monostori László 

a Regnum Marianum házfõnöke 

Kállay Kriszti: 

ALAPKÉRDÉS 

Mindig pörgök valamin, sportolás közben, ha zenét hallgatok, vagy valakivel vagyok. Ami igazán 

felüdít, az, hogy rengeteget olvasok, illetve a sok random kedvesség, amit a szeretteimtõl 

kapok. Egyébként meg haverok, buli, Fanta. 

6

Galamb 

HÁZIGYÛLÉSI HATÁROZAT 

Rendszeres átutalási megbízást legegyszerûebben internetbankodban állíthatsz be. Amennyiben mégis bankfiókban 

szeretnéd kezdeményezni a beállítást, hasznos lehet, ha az alábbi lapot kitöltve magaddal viszed. 

Rendszeres átutalási megbízás 

Kedvezményezett neve: Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület 

Kedvezményezett számlaszáma: 11103705-75015068-10000001 

Havonta átutalandó összeg: 1.000 – 2.000 – 5.000 – 10.000 forint (a megfelelõ aláhúzandó) 

Közlemény: Adomány + helyiregnum kódja* 

* Helyiregnumok kódjai: 

Domus Mariae: DoM 

Göd: 

Józsefváros: 

Nagykovácsi: 

GRM 

JRM 

NRM 

Nomád Ház: 

Remete: 

Sopron: 

Szentendre: 

RMNH 

RRM 

HeRMeS 

SzRM 

Újpest: 

nincs: hagyd üresen! 

RMÚE 

Amennyiben mégis csekken kívánod befizetni adományod, kérlek, mindenképp töltsd ki a „Közlemény” rovat 

„Helyiregnum” mezõjét a fenti kódok alapján és add meg adószámod, ha cégen keresztül fizetsz. 

Házigyûlési Határozat 2017. október 8. 

A jelölést és a választások menetét szerette volna 

a HGY a jelenleg bevett gyakorlatnak megfelelõen 

végezni. 

Ezért módosította az eddigi határozatot úgy, hogy 

– egy HGY tag bármennyi személyt jelölhet az 

egyes Hatok posztokra 

– az egyszerûség és átláthatóság kedvéért csak 

HGY tag és RM atya jelölhet (ha nem HGY tag 

szeretne jelölni, akkor keressen meg egy HGY 

tagot és rajta keresztül jelöljön) 

– a10%-osküszöbrõlnemszavaznakegy-egyválasztás 

elõtt, hanem automatikusan aszerint járnak el 

– minden választás elõtt lesz egy tanácskozó rész 

a jelöltek távollétében 

– meghatározta, hogy rendkívüli esetben (lemondás, 

elhalálozás stb.) meddig lehet jelölni 

A Házfõnök és az Intézõbizottság 

megválasztásának módja 

(A Házigyûlés elfogadta 2001. március 24-én, módosította 

2007. február 17-én 2007. augusztus 26-i hatállyal, 

2013.március.07-én, 2016. március 19-én, valamint 2017. 

október 8-án azonnali hatállyal.) 

A Házfõnök választása: 

A jelölés: 

Házfõnöknek a HGy tagjai és minden regnumi 

atya jelölhet a regnumi atyák közül. 

A jelölés határideje: – május 2. szerdája. 

– rendkívüli esetben* 1 a Házigyûlést 

megelõzõ 25. nap. 

A választás: 

1. A választást megelõzõen minden jelöltet meg 

kell kérdezni, hogy vállalja-e a jelölést. 

2. Akik a jelölést vállalják, felkerülnek a választható 

jelöltek listájára. 

3. Azok a jelöltek, akik vállalják a jelölést, rövid, írásos 

bemutatkozást adnak le. 

4. A választást lebonyolító személy ezeket a bemutatkozásokat 

begyûjti, és a jelöltek nevével 

együtt június 2. szerdájáig közzéteszi a Galambban 

és a HGy listán. 

Rendkívüli esetben a HGY listán, a HGY meghívó 

kiküldésekor. 

5. A választáskor fel kell sorolni a választhatók neveit. 

6. A jelöltek meghallgatására és a véleménynyilvánításra 

rendelkezésre álló idõrõl – a levezetõ elnök 

tanácsára – a jelenlévõk a meghallgatást 

megelõzõen döntenek. 

7. A jelölteket betûrend szerint szólítjuk. A jelölt bemutatkozik 

és elmondja, hogy miben érezné saját 

erejét vagy gyengeségét, mint vezetõ, majd 

választ egy személyt, aki távollétében összefoglalja 

a róla elhangzott véleményeket. Ezt követõen 

elhagyja a helyiséget. 

8. A jelölt távollétében a többiek elmondják, hogy 

miért tartják az illetõt alkalmasnak a vezetésre, 

és megjelölik azt a területet, amelyen úgy érzik, 

hogy az illetõnek még fejlõdnie kell és ezért segítségre 

és támogatásra szorul. Ezt követõen 

Kaposi Ambi: 

ALAPKÉRDÉS 

Városnézéssel egybekötött futással Budapest mindenféle tájain, Ferreri, Tarkovszkij, Bresson, 

Greenaway, Bódy Gábor filmek nézésével és a Rudas fürdõben üldögéléssel. 

1 * elhalálozás, lemondás, lemondatás stb. 

7

Galamb 

HÁZIGYÛLÉSI HATÁROZAT 

visszahívják. Az elõzõleg megbízott személy 

röviden összefoglalja az elhangzottakat. 

9 Minden jelölt megvitatása után a jelöltek egyszerre 

elhagyják a helyiséget, hogy távollétükben a 

jelenlévõknek lehetõsége legyen szabad tanácskozásra. 

10.A tanácskozást követõen a jelölteket visszahívják 

és sor kerül a titkos szavazásra. Minden jelenlévõ 

HGy tag felír egy nevet egy 

szavazócédulára. 

11. Az a jelölt nyeri el a megbízatást, aki a megkapja 

a szavazatok 66%-át +1 szavazatot. 

12. Ha nincs ilyen személy, újabb szavazás következik. 

A második körben, majd az azt követõkben, 

azok vehetnek részt, akik az elõzõ körben 

legalább 10% szavazatot kaptak. Ha mindenki 

10% feletti szavazatot kapott, az utolsó helyen 

lévõ jelölt esik ki. A szavazást addig kell ismételni, 

míg valaki nem kapja meg a 66%+1 szavazatot, 

vagy már csak két jelölt marad. Elsõ 

körben ekkor is 66%+1 többség kell a megbízatás 

elnyeréséhez. Második körben egyszerû 

többségi szavazás dönt. 

A Házfõnök tanácsadóinak választása: 

A Házfõnök tanácsadói közül kettõ pap, három 

laikus. (HGy Házszabály) 

A jelölés: 

A HGY tagjai megkötés nélkül jelölhetnek atyákat 

és civileket a Házfõnök tanácsadóinak. 

A Hatok személyére a regnumi atyák is tehetnek 

javaslatokat. 

A választás menete: 

1. Elõször az ifjúsági tiszt, majd a senior tiszt 

megválasztására kerül sor. A további sorrendrõl 

a választások lebonyolításával 

megbízott személy dönt. 

2. A választás menete megegyezik a Házfõnök 

választás menetével. Egyszerre mindig 

csak egy személyt választunk. Ha két vagy 

három megválasztandó személy van, a második 

és harmadik választásnál ismét az 

elsõ választást esetleg megelõzõ szûrõ szavazás 

után megmaradt összes jelölt közül 

kell választani. 

Egymás utáni két ciklust követõ újraválasztás 

(ok) esetén: 

A HGY SZMSZ 3.3 pontja szerint: a tanácsadók 

tagságára nézve a 2. ciklustól a ciklus 

utolsó évének Házigyûlésén megerõsítést kell 

kapnia annak a tanácsadónak, aki nem zárkózik 

el a következõ ciklus tanácsadói tisztségre 

való jelöléstõl. 

A megerõsítés menete: 

1. Az érintett jelölt(ek) meghallgatására és a véleménynyilvánításra 

rendelkezésre álló idõrõl 

a jelenlévõk a meghallgatást 

megelõzõen döntenek. 

2. A jelölt(ek) sorban elhagyják a helyiséget. Távollétükben 

a többiek elmondják, hogy miért 

tartják az illetõt alkalmasnak/nem alkalmasnak 

az újraválasztásra. Azután visszahívják. 

3. Minden jelölt meghallgatása után kerül sor a 

titkos szavazásra. Minden jelenlévõ HGy tag 

egyértelmûen jelzi az adott név mellett, hogy 

jelölhetõ legyen-e az illetõ újból, vagy sem. 

4. Az a jelölt, aki megkapja a szavazatok legalább 

2/3-át, újraválasztható a következõ 

ciklusra. 

Mindszenty Emlékérem 

Idén a Regnum Marianum Közösségnek ítélte 

oda a Mindszenty Társaság az Emlékérmét Bíró 

László püspök és a Pannonia Sacra Iskola mellett. 

A kitüntetést november 3-án az Országház Vadásztermében 

vette át Házfõnök 

atya csaknem 30 regnumi 

jelenlétében. 

Nagy megtiszteltetésnek éreztük, 

hogy részt vehettünk egy 

olyan ünnepi díjátadón, ahol a 

Regnum munkásságát és így 

részben a mi munkánkat is elismerték. 

November 3-án a Parlament 

Vadásztermében került sor a Mindszenty 

Emlékérmek átadására. Itt öröm volt látni a kevésbé 

fiatal regnumiak hûségét, kitartását és a fiatal 

vezetõk elkötelezettségét közösségünk felé. Az 

átadón értékeink mellett kiemelték 

a keresztény, regnumi szellemben 

való nevelés fontosságát. 

Ez az elismerés lendületet ad a 

gyerekekkel való jövõbeli munkánkhoz. 

Michels Luca & Michels Bori 

8

Galamb 

MINDSZENTY EMLÉKÉREM 

Laudáció a 

Regnum Marianum 

közösségrõl 

Mindszenty Emlékérem átadás – Parlament, 2017. november 3. 

Sajnos nem vagyok regnumi. Nem Budapesten 

születtem, hanem egy vidéki kisvárosban, ott nõttem 

fel, de mindig is nagy tisztelettel tekintettem a 

Közösségre és különösen is érdekelt a Regnum 

története. Azonban Hajszolót - ifjúsági vezetõképzõt 

- végeztem, és ott ismertem meg feleségemet, 

találkozhattunk a képzés keretében Beton püspök 

atyával, Daruval (Darvas László) és kedves feleségével, 

Anikóval. A Hajszoló mélyen a Regnumban 

gyökerezik, így egy picit megízlelhettem a lelkiségét. 

A szívem a Regnumé lett, és hálás vagyok, 

hogy nagyon sok regnumi atyát, fiatalt, hosszabb 

ideje fiatalt ismerhetek. A legtöbben csendben, 

nem hivalkodóan teszik a mindennapi kötelezettségüket, 

melyen átsüt regnumi szellemiségük, lelkiségük. 

Egy létforma regnuminak 

lenni, és nem az ünnepnapokon, 

nem a táborokban, a csoporttalálkozókon, 

hanem a mindennapokban, 

a kicsiny dolgokban 

kell hûnek lenni. 

Az ezernyolcszázas évek végén 

néhány pap Budapesten felismerte, 

hogy szükség van a szegény, 

nehézsorsú fiatalok intenzív 

vallási nevelésére, számukra közösség teremtésére. 

Igaz, számos tanító szerzetesrend foglalkozott 

oktatással, neveléssel, de ennek a közösségnek 

más volt a célcsoportja, a küldetése, a munkamódszere. 

A közösség papjai többnyire hittant oktattak 

a környezõ iskolákban, és különös figyelmet 

fordítottak a szegény gyerekekre. Fõ küldetésük a 

gyerekek és a fiatalok természetes alapokon álló 

katolikus szellemû nevelése volt. 

A közösség budapesti katolikus világi papok, hittanárok 

közösségeként indult a XIX. század végén, 

Budapest egyik külsõ kerületében. Prohászka Ottokár 

az esztergomi szeminárium spirituálisának tanítványai 

közül kilencen, Kanter Károly vári plébános 

segítségével - aki nem tartozott az „alapítók” közé - 

egy házba, a Pál utca 2. szám alá költöztek. Szerzetesi 

élethez hasonló, de fogadalom nélküli közösségben 

éltek. Vezetõjük választott házfõnök volt. 

Hiszen ez az elismerés akkor 

ér valamit, ha a közösség 

tagjai megújulva, erõt 

merítve, az egyházon belül 

egy szabad, szilárd, egyedi 

személyiségekké válnak. 

A közösségbe formálódó esztergomi egyházmegyés, 

Budapesten hittanárként dolgozó lelkipásztorokat 

az motiválta, hogy megújítsák a hitoktatás 

gyakorlatát és ne csak egy tananyag átadására 

kerüljön sor, hanem egy egész életre szóló nevelést, 

útmutatást, mintát adjon a fiatalok számára. 

Ugyanakkor a papság napi mûködését, a papi tevékenységet 

is meg akarták újítani, a nagyvároshoz 

igazodó, de szent papi eszményt, életformát tûztek 

ki maguk elé. 

A közösség hivatalos megalapítására 1902. 

szeptember 24-én került sor azáltal, hogy a Szeplõtelen 

Fogantatásról nevezett kongregáció néven 

Rómában bejegyezték a Mária Kongregáció anyakönyvébe. 

A közösség temploma a ház udvarán 

épített Regnum kápolna volt, ahol kevesen fértek 

el. 1903-ban az ifjúsági pasztoráció anyagi támogatására 

megalakították a Regnum Marianum Egyesületet. 

1912-ben a cserkészmozgalom magyarországi 

megjelenésekor a Regnum a módszer egyik elsõ 

alkalmazójaként a Magyar Cserkészszövetség 

megalapításakor az alapítók között volt, az alapító 

ülésén sorsolással a 3-as számot kapta. A regnumi 

atyák közül választott fõparancsnok (késõbb ifjúsági 

vezetõ) hangolta össze az ifjúsági munkát. A 

cserkészet gyakorlati, jellemre és a természet szeretetére 

nevelését a Regnum 

Marianum a Mária Kongregáció 

vallásos és erkölcsi nevelésével 

ötvözte. 

1919-ben az esztergomi 

érsekség az erzsébetvárosi 

plébániáról leválasztva megalapította 

a Magyarok Nagyasszonya 

Plébániát, melynek 

elsõ plébánosa Shvoy Lajos regnumi házfõnök, 

káplánja a közösségbõl Halász Pál lett. Shvoy Lajos 

kezdte építeni a Regnum Marianum templomot. 

1921-ben bizottság alakult az építkezés segítésére, 

Kotsis Iván egyetemi tanár a Városliget akkori 

szélére, a Damjanich utca tengelyére tervezte, a 

dél-franciás román stílusú templomot. A plébániának 

nagy elõnye volt, hogy az ifjúság nevelésére 

szövetkezett hitoktatók tevékeny részt vállaltak 

munkájában. A közbeszédben így lett a templom a 

Nagy Regnum, a kápolna a Kis Regnum. 1927-ben 

Shvoy Lajost székesfehérvári megyéspüspökké 

nevezték ki, utóda már nem a regnumi közösségbõl 

került ki, így a közösség és a Regnum Marianum 

Plébánia elvált egymástól. 1931. június 14-én 

Serédi Jusztinián hercegprímás felszentelte a 

templomot. A plébánia hivatal a Damjanich utca 42. 

szám alatt volt. 

1935-ben az esztergomi érsekség jóváhagyta a 

Regnum Marianum szokásait és szabályzatát, s 

biztosította, hogy a házba vagy a házból nem helyez 

papot az atyák döntése nélkül, de akit kérnek, 

azt elhelyezi. A cserkészmozgalomból a Regnum 

Marianum a II. világháború folyamán lassan visszavonult. 

1944-ben a közösség kápolnáját egy szõnyegbombázás 

lerombolta. 

9

Galamb 

MINDSZENTY EMLÉKÉREM 

Az 1946-os katolikus egyesületek föloszlatása, 

valamint a szerzetesrendek mûködési engedélyének 

1950-es megvonása a Regnum Marianum közösségre 

nem vonatkozott, mert egyik kategóriába 

sem lehetett õket besorolni, az atyák pedig maguktól 

többszöri fenyegetésre sem voltak hajlandók a 

házközösséget feloszlatni. 1951. november 24-én 

a házat elvették, az atyákat plébániákra helyezték, 

de a közösség élete titokban, lakásokon és erdõkben 

tovább folytatódott. 

Kísérünk Titeket, hogy 

bátran, derûvel, elkötelezetten, 

tiszta szívvel szolgáljátok 

a nemzetet és megtalálva 

hivatásotokat… 

A Regnum Marianum lelkisége, 

felfogása, mûködése 

szervesen összekapcsolódik a 

mai díj névadójának életével. 

Azonban ez a kitüntetés nem a 

múltról, hanem a jelenben a jövõrõl 

szól. Persze múlt nélkül 

nincs jövõ. Ezért is fontos ismerni és büszkén követni 

a Regnum múltját, de az atyák és világiak elkötelezõdése, 

odaadása, áldozatvállalása alapozta 

meg a jövõt, hogy ma is él, virul és mûködik a közösség. 

Nemcsak a múltat akarjuk elismerni, hanem 

tisztelegve és fejet hajtva a nagy elõdök elõtt a 

jövõre tekintünk. Hiszen ez az elismerés akkor ér 

valamit, ha a közösség tagjai megújulva, erõt merítve, 

az egyházon belül egy szabad, szilárd, egyedi 

személyiségekké válnak. Hiszen még a legnagyobb 

megpróbáltatások, üldöztetések idejében is 

az egyház keretein belül akartak élni és tenni azok, 

akik elkötelezett életet éltek. 

Alapvetõen Budapest apostolai, a ma élõ és 

meghatározó egyházi közösségek, papi és világi 

csoportok jelentõs regnumi gyökerekkel bírnak. 

Nem mondom, hogy mindegyik közösség, de hogy 

nagyon meghatározó, hogy elengedhetetlen a 

regnumi gyökér, ezt mondom. A fõváros elképzelhetetlen 

a Regnum Marianum nélkül. Még úgy is, 

hogy a közösség templomát lerombolták, hogy a 

közösség központját elvették, hogy számos papot 

és világi személyt bebörtönöztek, kihallgattak, 

megfélemlítettek, hogy regnumi elõélet miatt nem 

juthattak be sokan egyetemre, fõiskolára. Ez a 

múlt, ezt túlélve, megújulva a Regnum él, és egyre 

több fiatalnak ad értelmes, jó programokat: ahol 

nem a virtuális, hanem a valós kapcsolatok a fontosak; 

ahol rendszeres és fontos a jelenlét; ahol 

összetartja õket a közös élmény; ahol nemcsak 

együtt lenni jó, hanem minden tevékenység egy pedagógia 

mentén alakul. A Katolikus Egyház és benne 

a Regnum Marianum túlélt számos nehézséget, 

megpróbáltatást, de napjainkban is veszélynek vagyunk 

kitéve. Meg kell küzdeni értékeinkért, 

ki kell állni meggyõzõdésünkért, 

tenni kell magyarságunk 

védelméért és hitünket megvalló 

életet kell élnünk. Ebben ad 

nagyon sok fiatal számára útmutatást 

és erõt a Regnum. 

Kedves Atyák! Köszönjük, hogy 

elkötelezett, Krisztusnak és az Egyháznak szentelt 

tevékeny életükkel szolgálnak nap, mint nap! 

Kedves Fiatalok! Köszönjük, hogy bátran igent 

mondtok minden nap a krisztusi útra, hogy vállaljátok 

a küldetést. Kísérünk Titeket, hogy bátran, derûvel, 

elkötelezetten, tiszta szívvel szolgáljátok a 

nemzetet és megtalálva hivatásotokat a Magyar 

Egyház és társadalom alakítói, építõi legyetek. 

Amikor Emõdi László, Werner Alajos, Tompa 

Nándor, Keglevich István, Rózsavölgyi László, 

László Gábor, Hagyó József, Oppalény Magdolna, 

Orosz Ferenc, Thiry István, Somogyi Sándor, 

Hagemann Frigyes, Tury Lajos, Katona István, 

Doskár Balázs, Hegyi Veronika a Regnum 

Marianum papjai és laikus csoportvezetõi a három 

koncepciós perben - 1961-ben, 1965-ben és 

1971-ben - összesen 68 és fél évnyi börtönbüntetést 

kaptak, akkor Értetek, a jövõ Egyházáért vállalták 

a börtönt, ahogy azok is ilyen lelkülettel vállalták 

a megpróbáltatást, akiknél házkutatást tartottak, 

akiket elvittek és kihallgattak. Tudták, hogy a kommunista 

diktatúra keretén belül kell szentté válniuk 

és építeniük a jövõt. Az volt fontos számukra, hogy 

az ifjúkorban megtapasztalt és megélt Krisztus élményeket 

átadják az utánuk jövõ generációnak. 

Nektek is ez a feladatotok, 

felismerni és megélni Krisztus 

Urunk tanítását a mindennapokban 

és ezt átadni 

a rátok bízottaknak, az utánatok 

jövõ generációknak. 

Dobszay János Regnumról 

szóló könyvének címét ide 

idézve elmondhatjuk, hogy 

élni Így - vagy sehogy nem 

érdemes. 

Soós Viktor Attila 

10

Galamb 

KÖZTEHERVISELÉSI SZABÁLYZAT 

Házigyûlési Határozat 2017. október 8. 

Közteherviselési szabályzat 

(A Házigyûléselfogadta 2017. augusztus 25-én, módosította 2017. október 8-án, 2018. január 1-i hatállyal) 

A javaslat célja, hogy a közteherviselés: 

átlátható legyen (el lehessen magyarázni a családoknak is a kötelezettségek hátterét); 

egyszerû legyen (mind az elmélet mind a gyakorlati kivitelezés); 

személyfüggetlenül örökíthetõ legyen egyik évrõl a másikra, egyik helyiregnumról a másikra. 

DEFINÍCIÓK: 

1. Költség: az összes költséget két nagy csoportba osztjuk. 

a) Alaptevékenységek költségei (a RM küldetése teljesítéséhez feltétlenül szükséges, pl.: iroda, VT-k, 

képzések (Talpaló is!)). 

b) Kiegészítõ tevékenységek költségei (elha- gyásukkal nem sérül a RM küldetése, pl.: kenuk, kisbusz).Ezeket 

az eszközöket egyenként egy-egy elszámolási centrumban kezeljük, ahol a fenntartási, 

üzemeltetési, stb. költségeket alapvetõen az oda befolyó bevételekbõl kell fedezni. Azonban, ha 

ez valamiért nem valósul meg (pl. váratlan jelentõs javítási költség) akkor a hiányt az RM a központi 

költségvetésbõl pótolja, és ez a pótlás alaptevékenységi kiadásnak tekintendõ.(Azaz, amennyiben 

ezen tevé- kenységek esetén nem sikerül anullszaldó elérése, akkor, a hiány nem a használat arányában 

lesz elosztva, hanem a központi költségvetés fedezi.) 

2. Junior-létszám: azok számítanak bele, akikadott év december 8-án aktívjunior regnumi csapatok tagjaiként 

vannak nyilvántartva. Junior csapatnak tekintendõk a csapatok a megalakulásuktól kezdve a rétegtáboruk 

utolsó napjáig.Ajunior-létszám a következõ naptári évben esedékes hozzájárulások 

összegeit határozza majd meg. A nyilvántartás helye a központi adatbázis, amit a helyi elnökök és a 

csapatok vezetõi is elérnek, és a hozzájuk tartozó adatokat karbantarthatják. 

3. A hozzájárulás éves teljes összege: A RM költségvetéséhez együttesen évente az RMHT-vel (RM helyi 

támogatás) járulnak hozzá a helyiregnumok. Az RMHT összegére évente a soron következõ év 

pénzügyi tervezése során tesz javaslatot a pénzügyi bizottság. Ha a javaslat az elõzõ évi RMHT-tõl az 

elõzõ naptári évre a KSH által megállapított éves fogyasztói árindexnél nem nagyobb mértékben tér el, 

akkor a javaslatot a Hatok hagyja jóvá, ellenkezõ esetben a HGY állapítja meg az RMHT összegét. Jelenleg 

az RMHT összege 4.000.000 Ft egy évre. 

4. Idõbeli hatály: Egy naptári év során az elõzõ év december 8-i junior-létszám alapján kell minden egyes 

helyiregnumnak teljesítenie költségviselési kötelezettségét. Új helyiregnum a helyireg- nummá válást 

követõ naptári év január 1-tõl vesz részt a közös költségek viselésében. 

KÖZTEHERVISELÉS: 

1. Az RMHT szétosztása: a helyiregnumok között az RMHT-taz egyes helyiregnumok junior-létszáma szerint 

kell szétosztani egy tárgyévben.(Ennek indoka, hogy a költségvetési hozzájárulás igazságos közteherviselése 

akkor valósul meg, ha ezt a junior-létszámarányában osztjuk szét, hiszen a költségek 

mögött álló tevékenységek áldása / haszna is minden aktív juniorregnumira érvényes.) 

Az elõírás kiszámításánál figyelembe kell venni az esetleges elõzõ évi túlfizetést. 

2. Nevesített adományok kezelése: Egy HRM-hoz tartozó személyek, oda tartozó gyerekek szülei, vagy 

bármely más, az adott HRM-hoz egyértelmûen köthetõ és a központi számlára az adott naptári évben 

befizetett adományok csökkentik ennek a HRM-nak az éves közteherviselési kötelezettségét. Adományokat 

az egész naptári év során lehet befizetni, és a beérkezésük évében számítanak, azaz a beérkezés 

évében érvényes elõírással állítandók szembe. 

3. Az SZJA 1%-ának felajánlása a RM részére: Mivel az ilyen módon a központi RM kasszába befolyó 

pénzeknél nem azonosítható be, hogy ki melyik HRM-bõl ajánlotta fel, ezért ezeket a pénzeket nem 

vonjuk bele a HRM-ekkel való elszámolásba, hanem ezek beépülnek a RM központi költségvetési forrásai 

közé. 

A HRM-ek arra ösztönzik a környezetükben lévõket, hogy a SZJA 1%-kát a központi RM-nak ajánlják 

fel! 

4. HRM alapítványok: Célszerû, hogy a HRM-nak saját alapítványuk is legyen, vagy olyan alapítvány a 

hatáskörükben (pl. a plébánián), ami számukra is elérhetõ. Ezek az alapítványok azért célszerûek, mert 

11

Galamb 

KÖZTEHERVISELÉSI SZABÁLYZAT 

pályázatokon lehet velük indulni, és az általuk elnyert pénzekkel segíteni tovább a helyi mûködést. 

Ugyanakkor kifejezetten igyekezni kell elkerülni, hogy egy ilyen alapítvány SZJA 1%-kok gyûjtõ helye 

legyen, mert ezeknek az 1%-nak a gyûjtõhelye az RM-en belül a központ. 

5. A közteherviselés forrásai: A HRM-ek vezetõsége egyrészt ösztönzi a helyi tagságot és oda tartozó 

gyerekek szüleit, hogy nevük megadásával befizetésekkel támogassák a RM-ot. Ezek az adományok 

mehetnek közvetlenül a központba, vagy a HRM kasszájába. A HRM-ek vezetõi felhívják az adományozók 

figyelmét, hogy a központnak átutalt adományok esetében a közlemény rovatban a nevük mellett 

a helyiregnum rövid nevét is tüntessék fel.(pl.: RRM, JRM, NRM, SzRM stb.) 

6. Szociális kérdés kezelése: A szociálisan rászorulók helyzetén az RM nem a közteherviselési rendszerben, 

hanem külön, pályázati formában nyújt segítséget.A helyiregnumoknak a központ a jövõben nem 

ad szociális alapon engedményt a közteherviselésbõl. Szociális támogatás alatt azt értjük, hogy a 

helyiregnumok saját költségvetésükbõl (amiben persze központi pályázati pénzek is lehetnek) támogatják 

a rászoruló családok gyerekeinek számára a regnumi programok díjfizetését. 

7. A közteher fizetési határideje: a tárgyév április 30. 

8. A nem fizetés következménye: a túlfizetésekbõl és a tárgyévbenbelsõ pályázatonelnyert pénzekbõl a 

központ mindaddig nem teljesít kifizetést egyik helyiregnumnak sem, amíg az összes helyiregnum be 

nem fizette a tárgyévi közterhét. 

9. Túlfizetés:Túlfizet egy helyiregnum, ha a tárgyévben befizetett összeg és a tagjai (azok szülei) által a 

központba befizetett adományok együttesen meghaladják a tárgyévi elõírás összegét. Ez a tárgyévi túlfizetés. 

A tárgyévi túlfizetés összege a következõ naptári év elõírásába beszámítandó. Amennyiben a 

túlfizetés meghaladja a következõ évi elõírást, akkor azmárcius 31-tõl felvehetõ. Ilyenfajtakifizetést 

csak kérésre teljesít a központ legkésõbb a tárgyévet követõ év december 31-ig. 

10. Ütemezés 

JAN FEBR MÁRC ÁPR 

nyári, õszi 

hónapok 

DEC JAN FEBR MÁRC ÁPR 

nyári, õszi 

hónapok 

DEC 

Elõzõ évi adomáyngyûjtés (A) 

HRM-ek befizetik az elõzõ évi 

közterhet (B) 

HRM-ek tárgyévi létszámának 

megállapítása DEC8-kor 

A tárgyév pénzügyi tervezése, 

RMHT megállapítása 

HGY: a tárgyévi péü. terv és 

RMHT elfogadása 

Tárgyévi elõírás kiszámítása és 

kiértesítése 

HRM-ek befizetik a tárgyévi 

közterhet 

Kérésre az esetleges túlfizetés 

visszatérítése az elõzõ évrõl 

Tárgyévi adománygyûjtés 

 

 

Egy HRM-re vonatkozó értékek: 

Adománygyûjtés (központba befolyó) = A 

HRM- befizetése = B 

A pénzügyi terv alapján megállapított, egy HRM-re esõ támogatási elvárás = TE 

Elõírás = E 

12 

Túlfizetés = T 

T Elõzõ évi = E Elõzõ évi - (B Elõzõ évi + A Elõzõ évi ) 

Ha T Elõzõ évi > 0, Akkor 

E Tárgyévi = TE Tárgyévi - T Elõzõ évi 

Ha E Tárgyévi < 0, Akkor 

E Tárgyévi = 0 ;azaz olyan nagy a túlfizetés, hogy a tárgyévit is fedezi, idén nem kell fizetniük semmit 

T visszaigénylhetõ = T Elõzõ évi - TE Tárgyévi ; a tárgyévi támogatási elõírás feletti részt vissza lehet igényelni 

Különben még tartoznak az elõzõ évrõl, amit be kell még fizetniük!!

Galamb 

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK 

Csíksomlyói zarándoklat 2017 

Június elsõ napjaiban a DoM szervezésében a 

Sárgák csapata újra felkerekedett és Csíksomlyóra 

zarándokolt. Hagyományunkhoz híven csütörtökön 

Székelyudvarhelyen szálltunk meg kedves, vendégszeretõ 

családoknál. Péntek reggel közös misével 

kezdtük a zarándoklatot a Kis Szent Teréz 

templomban. Gyönyörû vidéken székely barátainkkal 

közösen imádkozva, énekelve zarándokoltunk. 

A lenkúti csûröknél pár óra alvás után hajnalban indultunk, 

és a napfelkeltét várva rózsafüzért imádkoztunk. 

A nyeregbe érve elfoglaltuk helyünket és 

részt vettünk a búcsún, amely pont idén 450 éves. 

és az eszünkhöz. Az esti tábortûznél egy kispap, 

Rónaszéki Janó mesélte el útját Esztergomba. Az 

éjjeli túrát gyönyörû napfelkelte koronázta meg, 

majd Nagymaroson áztattuk ki fáradt végtagjainkat 

a Duna selymes vizében. 

A tábor szép volt, jó volt. Köszönet a segítõknek, 

az RM-nek, Gulyás Tibinek és a Vízityúkoknak. 

Blahó K. 

Fenyõrigó tábor 2017 

Táborunk hõsei a Walt Disney mesék pórul járt 

mellékszereplõit alakították, akiket fogságba ejtett 

a Százarcú boszorkány. Miután a tûzõ nap hevében 

felépítettük a boszorkány táborát, rabszolgasorainkból 

fellázadva útra keltünk, hogy felszabadítsuk 

magunkat. Megmártózva a Római fürdõ nevezetû 

vízesésben, lemostuk magunkról a gyalázatot. 

Áldott élmény volt, egy szívvel zengtük a dalokat 

félmillió magyarral. Vasárnapra kisebb, családiasabb 

lett a létszám. Fáradtan, de feltöltõdve indultunk 

reggel a csûröktõl. Összerázódtunk, egymásra 

hangolódtunk, énekeltünk, egymást támogatva, 

zászlót lobogtatva érkeztünk meg az udvarhelyi 

Rákóczi Centerbe, ahol a vasárnap esti pünkösdi 

szentmisén szem nem maradt szárazon... A helyiek 

lelkesen fogadtak minket, megvendégeltek, hétfõn 

pedig hazaindultunk. Hatalmas élmény volt megtapasztalni 

a Lélek jelenlétét, az ima erejét önmagunkon 

és közösségünkön. 

Fácán tábor 2017 – Zebegény 

A Börzsöny népe megismerkedett Jákob népével, 

József és testvéreivel. A tábor során bejártuk 

az erdõt nappal és éjjel egyaránt. A nagytúrán 30 

km-t sikerült megtenni, aminek a végén fáradtan és 

megszeppenve érkeztünk vissza a táborhelyre, 

ugyanis semmiféle világító eszközünk nem akadt. 

Ezek a körülmények az egymásra utaltság pillanataiban 

azóta sem tapasztalható összhangot hoztak 

létre. A lelkinapon Soma atya beszélt a szívünkhöz 

Ezek után a fiúk megújult erõvel küzdöttek meg a 

becsületükért egy észvesztõ focimérkõzésben 

(12-11-es végeredménnyel). Ezzel párhuzamosan 

a lányok a gyöngyfûzés tudományát elsajátítva és 

hajuk feldíszítésével nyerték vissza méltóságukat, 

melyet a szolgasor vett el mindannyiuktól. A 

lelkinap, melyet Sándor atya tartott, a lelki békénket 

is meghozta. Végezetül a megbukott Százarcú területét 

egy erdei akadályverseny formájában fedezhettük 

fel, melynek állomásait a Szegény Dzsoni és 

13

Galamb 


Árnika címû mese fejezetei ihlettek meg. Táborunk 

végeztével, igen kemény küzdelmekkel a hátunk 

mögött - melyben számos kullancs odaveszett - békével 

és felüdülve térhettünk haza. 

Tábori beszámoló – Fürjek 

Néhány éve már, hogy a Fürjek önállósodtak, 

mégis úgy hozta a sors, hogy idén szerveztünk elõször 

magunknak tábort. A formája, biciklis csillagtúra 

tábor, régóta napirendre volt tûzve, a helyszín 

azonban annál kevésbé állt elõttünk tisztán, míg 

végül hosszas keresgélés után Vámosmikolára 

esett a választásunk. A táj minden várakozást felülmúlt, 

valóban mesébe illõ volt a sátrak mögött az 

Ipoly, az Ipoly mögött Szlovákia, a folyó közepén a 

kis sziget. Bár tudtuk, hogy nem lesz könnyû megtartani 

minden regnumi hagyományt, így, hogy 

nincs többé, aki vasszigorral betartassa velünk, 

mégis az újszerû, könnyed hangulat keveredett a 

régi táborok nosztalgikusan megidézett szellemével. 

Így azt mondhatnám, nemcsak leszívott, hanem 

egyszerre fel is töltött bennünket a nomád táborozás 

minden keserédes pillanata. És azt is hozzá 

kell tennem, hogy annyi év után még mindig tud 

váratlan örömet okozni, ha a segítõk finom ételt csinálnak; 

ha a patakvíz csak hellyel-közzel jéghideg; 

ha ebéd után véletlenül tovább tart a döfönye; ha 

támadáskor visszavedlünk vademberekké; vagy ha 

a tábortûznél mindenki együtt énekel valami értelmetlen 

baromságot, de azt legalább jó hangosan. 

Gyurgyalag tábor beszámoló 

Augusztus utolsó napján indultunk útnak, hogy 

együtt búcsúztassuk el a nyarat. Táborunk elsõ 

célpontja a zirci arborétum volt, ahol egyik csapattársunk 

körbevezetésével csodálhattuk meg a természetet. 

Ezután azonban siettünk Csesznekre, 

hogy még aznap kipróbálhassuk a hazai via ferrata 

útvonalakat. Kezdésként a könnyebb pályán kezdtünk, 

majd másnap mentünk át a nehezebb pályákra. 

Nagyon jó élmény volt, mindenkinek nagyon 

ajánljuk! Túránk következõ állomása Mór volt, ahol 

egy borkóstoló keretein belül megízlelhettük a móri 

borvidék gyümölcseit. Következõ és egyben utolsó 

úti célunk Agárd volt, ahol (bár az idõjárás nem 

kedvezett nekünk) nagyot fürödtünk, délután pedig 

évértékelést tartottunk. A tábort egy nagyon jó hangulatú, 

de annál vizesebb hucipucizással zártuk a 

zuhogó esõben. 

Kea tábor beszámoló 

Idén júliusban voltunk a szentendrei Kea csapattal 

a Badacsonyban a Kinizsi-forrásnál – ahogy 

mi neveztük – a „második elsõ táborunkban”. Mivel 

a tavalyi táborunkat nagyrészt elmosta az esõ, és 

sok programot csak idén tudtunk elõször megvalósítani, 

így idén volt az elsõ igazi Regnumtábor élményük, 

és szerettük volna, ha ez nagyon emlékezetes 

marad számukra. A tábor kerettörténete az 

ókori Római Birodalom lett, kezdetben pogány rómaiak 

voltunk, akik új települést alapítottunk, majd 

Szebedy Bolda: 

ALAPKÉRDÉS 

VAmi engem alapvetõen feltölt, az a csend és az ima, vagy a sport és az ima. Ha pedig Istenben 

„fel vagyok töltõdve", akkor bármi, amit csinálok, öröm. Forrássá válhat: a munka, a feladatok 

és a mindenféle teendõk. 

14

Galamb 


szép fokozatosan a lelkinappal bezárólag megtértünk 

és keresztényekké váltunk. A kerettörténet az 

egész táborban végig jelen volt, csináltunk tógát, 

olajlámpást, és utolsó este a tábor megkoronázásaként 

római lakomát is tartottunk. Az idei táborunkban 

azon kívül, hogy a gyerekek elõször tapasztalhatták 

meg az igazi tábori hangulatot, megismerhették 

a tábori szokásokat, megkóstolhatták a 

hucipucit, átélhették az elsõ támadást is, melyet a 

„barbár hordák” követtek el táborunk ellen. Az 

egész táborban erre készültek, hogy vajon lesz-e 

támadás, mind az esti õrködések, mind a döfönyék 

alatt az errõl való beszélgetések rendkívül jó csapatformáló 

erõvel bírtak. Éppúgy, mint a hazafelé 

úton a buszmegállóban várakozás, miután lekéstük 

a buszt. Összességében egy nagyon vidám, nagyon 

jó tábort tudhatunk magunk mögött, aminek 

köszönhetõen jobban összekovácsolódott a csapat, 

közelebb kerültek egymáshoz a gyerekek, és 

egy életre szóló élménnyel gazdagodhattak. 

megtámadtak minket, és elrabolták két harcostársunkat 

is. Így hát másnap reggel mind a négy mesterség 

képviselõje elindult, hogy megmentse õket. 

Az akver végén egy „csatára” került sor, melyben 

természetesen legyõztük a perzsákat. A békekötés 

jeleként egy közös lakomán vettünk részt, 

majd elbúcsúztunk tõlük. Az este nagy lakomát és 

egy tábortüzet tartottunk, valamint elfogyasztottuk 

igazi gyõzedelmi hucipucinkat is. A szabad ég alatt 

töltött éjszaka után lebontottuk sátrainkat, majd hálát 

adtunk Istennek és egymásnak ezért a csodás 

hétért. Hálánkat kifejezendõ karkötõket adtunk 

egymásnak, melyet még sokáig büszkén viseltünk 

Azt hiszem, mindannyian alig várjuk már a következõ 

tábort. 

Nene tábor beszámoló 

Musztáng tábor 

Augusztus 9-én izgalmas napra ébredt Göröghon 

népe. Tanácskozásra indult, hogy megvitassa, miként 

gyõzhetné le az egyre terjeszkedõ gaz perzsa 

népet. Miután hosszú vándorlás és némi cipekedés 

után megérkeztünk a táborhelyre, megépítettük 

poliszunkat. Az este folyamán nemcsak a görög istenek, 

hanem az egy igaz Isten segítségét is kértük 

tanácskozásunk sikeréhez, és megírtuk a mi saját 

Musztáng imánkat, majd nyugovóra tértünk. 

Reggel egy váratlan hadüzenet fogadott minket, 

miszerint a perzsák már a tengeren járnak. Egy 

kis idõ múlva megérkezett Spártából a sztratégoszunk, 

aki nagyon gondosan megtanította, hogyan 

lehet legyõzni a perzsákat. Itt négy mesterség mûvelõi 

mérhették össze képességeiket lándzsadobásban, 

szalmabálán kúszásban stb. … A hadgyakorlat 

kipihenése után lelki délutánt tartottunk. Másnap 

reggel jósnõnk álmából megtudtuk, hogy az istenek 

haragszanak ránk, és így esélyünk sincs a 

gyõzelemre. Tüstént az Olümposz felé vettük az 

irányt. Az istenek kiengesztelése után megmártóztunk 

az Égei-tenger (Duna) hûsítõ vizében, majd 

hazaindultunk. Görög harcosaink ettõl igencsak 

erõre kaptak, így hát hangos csatakiáltások közepette 

értük el a táborhelyet. 

A következõ nap fiaink elindultak az erdõbe íjat 

készíteni. Leányaink addig ízletes – tradicionálisan 

görög–kürtõskalácsot készítettek, mellyel megvendégelték 

a megérkezõ fáradt férfiakat. Egy kis pihenõ 

után (nem kis fáradtsággal) oltárt építettünk, 

majd Zebegény plébánosának köszönhetõen egy lelkileg 

igen felüdítõ misén vehettünk részt. A perzsák 

az este (a Fõnixek lelkes csapatának személyében) 

Táborunk rövid jellemzése: 

Közös célunk az volt, hogy valami életre szóló 

élményt kapjunk, olyat, amiben még nem volt részünk, 

olyat, amit közösen megélhetünk. Elsõ nap 

gyönyörû napsütésben utaztunk le Budapestrõl 

Mogyoróskára, és a túra elején rögtön a regéci várat 

is megcsodálhattuk, azonban amint elindultunk 

és elkezdtük a vándortáborunkat, leszakadt az ég; 

a tábor nagy részében ilyen idõnk volt. Azonban a 

hangulat így lett tökéletes; a sátorban való összekucorgásokkal, 

a tûz mellett szorosan álldogálásokkal, 

a közös ruhaszárításokkal, az esõkabát készítésekkel 

(azoknak, akik ezt a mondhatni felesleges 

ruhadarabot kihagyták a pakolásból), az egymás 

ruháinak bezacskózásával, a sátrak hiperszuper 

gyors felállításával, a gyors fõzésekkel, és a 

„kinek maradt több száraz ruhája” címû mindennapos 

versennyel. Ezzel a táborral tényleg egy életre 

szóló élményt kaptunk, olyat, amiben még nem volt 

részünk, és mindezt közösen élhettük meg… 

15

Galamb 


Naponta kaptunk 4-4 kis kódolt üzenetet, amit 

Caesar dekódolóval meg tudtunk fejteni. Bár 4 üzenet 

volt, külön-külön értelmetlenek voltak. Az osztagoknak 

össze kellett dolgozniuk, hogy egy értelmes 

üzenetet kapjanak. A megfejtés mindig az aznapi 

program volt. 

A tábor ideje alatt velünk volt egy híres ügynök is, 

Mr. Adams (Tihanyi Peti atya), aki minden nap közelebb 

vezetett minket a Jóistenhez. Amanda Wound 

(Sebestény Julcsi) biztosította a kis ügynököknek az 

ellátmányt, illetve segítségére volt egy orosz ügynök, 

aki sokat utazott azért, hogy az itteni 

titkosügynök képzés rejtelmeibe bele ássa magát, 

név szerint VladiSkublicsov elvtárs (Skublics Lackó). 

Miközben az ügynökök egyre magasabb szintre 

lépkedtek, sok mindenben fejlõdtek. Megtanulták, 

Ökörszem tábor – 2017 

– titkosügynök – 

A tábor elõtti héten egy egyszeri megbízást kaptunk 

egy bizonyos Mr. A-tól. Egy kínos ügyrõl volt 

szó, amit biztonsági okok miatt nem részleteztek a 

levélben. Július 10-én délelõtt a helyszínre érve 

megismerkedtek az 1. szintû ügynökök a 10. és 11. 

szintû ügynökökkel, akik felvázolták a problémát, 

amit meg kellett oldani. 

Az 1. szintû ügynököknek osztagokban kellett 

teljesíteni a feladatokat, amikért tapasztalat pontokat 

szereztek. Bizonyos pontszám elérése után az 

osztag szintet lépet, ezzel új információkhoz és kisebb-nagyobb 

ajándékokhoz jutva. Viszont a szintekhez 

párosultak kötelezõ küldetések is: amíg 

ezeket nem teljesítették, nem léphettek szintet. Az 

osztagoknak nem volt könnyû dolguk, mert figyelni 

kellett arra, hogy olyan információkat ne mondjanak 

el másoknak, akiknek még nincsen hozzáférésük, 

vagyis nincsenek azon a szinten. 

hogy sokkal többre megy az ember, ha összefog és 

csapatban dolgozik; ha segít a társának; ha nem 

mindig a saját céljait teszi legelõre, hanem azt, ami 

az osztagának/csapatának a jó. Azt, hogy jól lehet 

magukat érezni akkor is, ha épp olyan dolgot kell 

csinálni, ami nem álmaink munkája (mosogatás, rõzsegyûjtés, 

stb). 

Megtanultuk megköszönni azokat a dolgokat, amik 

lehet, hogy a másik társunknak alapvetõ dolgok, de 

nekünk boldogabbá, jobbá tették a napunkat. 

Kaposi Márti: 

ALAPKÉRDÉS 

Ha összejön a gyerekvigyázó szervezés, akkor beülök egy templomba egy órára csöndben 

lenni. Ha pont a kosár idejében van ilyen lehetõségem, akkor elmegyek kosarazni, és ha még 

arra is marad idõm, akkor gyerekek nélkül intézem el az elintéznivalókat. Hálás vagyok, mert 

heti egyszer biztos van erre lehetõségem. 

16

Galamb 


Pivik 

Az idei táborunk július 17-22-ig tartott és a Balaton-felvidéken 

volt. Az elsõ napon vonattal és 

busszal megérkeztünk Kapolcsra, ahonnan elkezdtük 

vándortáborunkat. Elég fárasztó napunk 

volt, mivel úttalan utakon és hatalmas szedres-csalán 

mezõkön kellett átkelnünk. 

Estére azért megérkeztünk a táborhelyünkre, 

amely egy templomrom volt. 

Kedden ott is maradtunk a nagyszerû táborhelyünkön, 

és tartottunk egy jó hangulatú kézmûvesés 

sportnapot. 

Szerdán korán reggel nekivágtunk egy 

hosszabb túrának, mert találkozni akartunk Marton 

Zoli atyával, aki a lelkinapot tartotta nekünk. 

11 körül azonban elveszítettük a jelzést, így 

nem tudtuk tartani az elõre kitervelt távot, ezért a 

legközelebbi faluba, Nyirádra hívtuk át Zoli atyát és 

ott tartott nekünk lelkinapot. 

Nyirádon még aznap buszra szálltunk és elbuszoztunk 

Lesencefaluig, ahonnan még aznap este 

tovább indultunk és mivel a táborhelyet nem találtuk 

meg a sötétben, ezért az erdõben, az út szélén 

táboroztunk. 

Csütörtök reggel elindultunk a gyenesdiási 

strand felé. Útközben egy pihenõhelyen megfõztük 

az ebédünket és estére el is értük a strandot, amely 

aznap este a táborhelyünk is volt. 

Pénteken megtartottuk a második sportnapunkat a 

strandon, ahol tudtunk strandröpizni, focizni és 

úszni is, majd ebéd elõtt elindultunk visszafele az 

erdõbe, hogy métázzunk egy jót és megtartsuk a 

hatalmas tábortüzet, chilis babbal és hucipucival. 

Vacsora elõtt még felvettük az extravagáns cirkuszi 

öltözékünket, mivel a táborunk témája cirkuszos 

volt. 

A táborhelyre érve azonban azt tapasztaltuk, 

hogy nem tudunk tábortüzet tartani, mert tûzgyújtási 

tilalom van, ezért a hatalmas tábortüzet zseblámpákból 

raktuk meg. Sajnos így a tervezett (és várva 

várt) chilis babot sem tudtuk megfõzni, de a 

hucipuci evést még ez sem tudta megakadályozni. 

Szombaton visszasétáltunk a strandra, ahol az 

egész napunkat fürdéssel, napozással és focizással 

töltöttük, ebédre strandkaját ettünk, majd egy 

kora esti vonattal hazaindultunk. 

A nagyszerû segítõinknek, Szarkowicz Kingának 

és Kemenes Jánosnak pedig ezúton is hálás 

köszönet. 

Turákó vízitábor 

Végre elérkezett a várva várt evezõs táborunk. 

Már hónapok óta készültünk erre a 6 napra, amikor 

lemegyünk a Mosoni-Dunához es együtt kenuzunk. 

Mi, azaz a Turákók, a tábori papunk, Tipi és a 2 segítõnk, 

Gelli és Tamás. Azt hiszem, mindannyian 

nagyon élveztük ezt a pár napot, a tervezett és a 

kevésbé tervezett dolgok miatt is. Például az esti 

szalonnasütés, amikor elküldtek a kacsafarmról; az 

éjszakai puliszkafõzés; a kacsázások a vízparton; 

az utolsó éjszakai alvás a turistaasztalokon. Rengeteget 

nevettünk, szupereket beszélgettünk, és jól 

elfáradtunk az evezésben. 

Ez volt a legkirályabb vízitúra a legkirályabb 

csapattal! 

Maris 

17

Galamb 


Vöcsök vándortábor 2017 

Zemplén 

Idén nyáron katonai vándortáborunk volt a Vöcskökkel 

a Zemplénben. Bár Toma már korábban 

próbált minket lelkiekben felkészíteni a vándorlásra, 

mégis félve vártuk az elõttünk álló megpróbáltatást. 

Aztán eljött július 17., mi pedig hajnali 6-kor álmosan, 

de izgatottan, nagytáskákkal felszerelkezve 

szálltunk fel egy Kisújszállás felé induló vonatra, 

hogy ott egy levélben megkapjuk Gorcsev Iván 

marsall utasításait, valamint az aznapra szóló 

száguldás ezeket mind elfeledtette velünk. A táborhelyeink 

sem okoztak csalódást, fõleg amikor a 

második nap délutánján az egész napos hegymászástól 

fáradtan megérkeztünk a szlovákiai Izra-tó 

melletti rétre, ahol egy egész napot pihentünk. 

Ezen a napon volt a lelkinap, így következõ reggel 

nem csak testileg, hanem lelkileg is feltöltõdve indultunk 

ismét útnak. Csütörtökön a lány-fiú nap is 

rendhagyóan telt. Mi a lányokkal kissé lemaradva 

követtük a fiúkat a túraútvonalon és játékokkal, beszélgetéssel 

és platóskocsiért könyörgéssel mentünk 

végig az úton. Szerintem a pénteki nap volt az 

egyik legjobb, amikor 15 km-t kirándultunk egyedül 

gyerekek a regéci várig, ahová bõven a megadott 

idõn belül érkeztünk meg. Szombaton az akadályverseny 

is más volt, mint eddig, mert most saját 

magunknak szerveztük meg: mi voltunk az akadályok. 

Szerintem a feladatok is ötletesek voltak: például 

a Gyõri kekszes memória játék, saját haditörténet 

kitalálás vagy egymás itatása csukott szemmel 

egy tölcséren keresztül. Az utolsó esti tábortûz 

mint mindig, most is túl rövidnek tûnt, bár az sosem 

lehet elég hosszú. Mikor másnap hazamentünk, 

azt hiszem mindenki egyetértett abban, hogy nagyon 

szeretjük a vándortábort! 

Ilyés Borcsi 

rangjelzésünket (közkatonától ezredesig) és a hozzá 

tartozó feladatunkat, például nagy gitárcipelés 

vagy mosogatás. Miután megérkeztünk, a parancs 

szerint elindultunk Göncre, hogy felvegyük az ellátmányunkat. 

Majd kezdõdhetett a vándorlás, ami 

sokkal izgalmasabb és vidámabb volt, mint gondoltam. 

És bár voltak nehéz szakaszok, meredek 

hegyoldalak, dzsindzsás utak, magas hegycsúcsok, 

hosszú, lassan fogyó kilométerek, mégis a beszélgetések, 

a csendes imák és az azokat követõ 

páros élménymegosztások vagy a platóskocsiban 

18

Galamb 

INTERJÚ KONCZ LEVENTÉVEL 

„A MUNKÁM A HOBBIM” – 


Lebontani a falakat, minél több sikerélményt 

adni a matekból rosszul teljesítõknek, a legjobbaknak 

pedig megmutatni, hogy a határ a csillagos 

ég – avatta be lapunkat ars poeticájába a 

friss Ericsson-díjas mestertanár, Koncz Levente. 

Az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettesével 

a díjjal járó elismerésrõl, tehetséggondozásról, 

motivációról, továbbá arról 

beszélgettük, miért fogad be valaki minden 

karácsonykor egy hajléktalant saját otthonába. 

– Az Ericsson Magyarország idén immáron tizenkilencedik 

alkalommal adta át az Ericsson-díjat. 

Ezt azok a matematikát és/vagy fizikát oktató pedagógusok 

kaphatják meg, akik sokat tesznek 

tantárgyuk megszerettetéséért és a tehetséggondozásért. 

Az Ericsson-díj az egyik legnagyobb 

presztízzsel bíró, középiskolai matematikai 

tanároknak adható 

elismerés – mit érzett, amikor 

megtudta, hogy Ön is a díjazottak 

között van? 

Váratlanul ért a hír, mivel nem 

tudtam, hogy a jelöltek között 

szerepel a nevem – mint kiderült, 

az egyik tanárkollégám jelölt (a 

díjazottak személyére szakmai 

és társadalmi szervezetek, illetve a jelöltek munkáját 

ismerõ kollégák, tanítványok tehetnek javaslatot 

– a szerk.). Természetesen jó érzés és nagyon 

nagy megtiszteltetés, hiszen ezzel neves kollégák 

társaságába kerültem. Ugyanakkor egyfajta méltatlanságot 

is éreztem, hogy miért pont én kaptam 

meg… A humántárgyakat oktató pedagógus kollégáim 

ilyenkor mindig kissé irigykedve mondogatják, 

hogy nekünk, akik reál tantárgyakat tanítunk, 

sokkal több díj érhetõ el, amellyel a munkánkat elismerhetik. 

– Mi az üzenete egy ilyen elismerésnek? 

A díj egyfelõl hitet tesz az utánpótlásképzés 

fontossága mellett – ne feledjük, az Ericsson Magyarországnak 

is fontos hátországot jelent a középiskola, 

és az innen kikerülõ tehetséges diákok. 

Másfelõl a díjban ott van a köszönet, a díjazottakat 

elismerik, amiért sokat tesznek az adott tantárgy 

népszerûsítéséért, illetve a tehetséggondozásért. 

Harmadrészt pedig fontos a tanári példaképek felmutatása 

mind a pedagógusok, mind pedig a diákok 

számára. 

Nagyon izgalmas kihívásnak 

tartom, ha matematikából 

viszonylag gyengébb képességû 

diákokkal 

foglalkozhatok. Ezek a tanulók 

hálásak, ha … 

– Ez jól látszik az Ericsson-díjhoz készült kisfilmbõl 

is, amelyben diákjai õszinte rajongással beszélnek 

Önrõl. Mi a titka? 

Vannak olyan tanári erények, amelyeket kiemelten 

fontosnak tartok, és így ezeket igyekszem minél 

nagyobb mértékben gyakorolni. Ilyen például a kiszámíthatóság 

és a következetesség. Fontosnak 

tartom, hogy olyan légkört teremtsek az osztályban, 

amelyben a diákjaim biztonságban érzik magukat, 

s ne az határozza meg a napjaikat, hogy én 

éppen milyen lábbal keltem fel. Nem jó, ha egy pedagógus 

a magánéleti gondjait 

magával viszi az iskolába. Azt 

próbálom továbbá sugallni, 

hogy úgy érezzék: nem ellentétes 

térfélen focizunk, hanem 

egy csapatban, együtt, egy célért 

dolgozunk. A diákjaimat ily 

módon próbálom partnerként 

kezelni. 

– Hallani is a hangjában, hogy nagyon szereti a hivatását. 

Szerencsés vagyok, mert nap mint nap jól érzem 

magam az iskola falai között, azt is mondhatom, 

hogy a munkám a hobbim. Soha nem éreztem fáradtságot 

vagy csömört a munkám kapcsán. Szeretem 

a diákjaimat, és valami viszonzást is érzek 

részükrõl – ki ne vágyna ilyen munkahelyi környezetre? 

De az is sokat számít, hogy egy olyan tanintézményben 

oktathatok, ahova többnyire jobb képességû 

diákok járnak. 

– Ezek szerint a motivációt illetõen nincsenek 

gondjai. Hogyan zajlik a tehetséggondozás? 

A motiváció nem hangsúlyos kérdés. Az ide járó diákokban 

általában kezdettõl fogva megvan a motiváció, 

nincs arra szükség, hogy valakinél 180 fokos 

fordulatot érjünk el. Az én feladatom pusztán az, 

hogy a bennük rejlõ érdeklõdést kiaknázzam, és 

késõbb fenntartsam. A matektagozatban pedig 

még kedvezõbb a helyzet: ha a diákok látják, hogy 

ilyen fiatalon a matematika milyen mélységeibe 

tudnak eljutni – ami nem is része a rendes középiskolai 

tananyagnak –, akkor a határ a csillagos ég. 

19

Galamb 


– A kisfilmben az egyik diákja „reménytelen esetnek” 

nevezte saját magát, már ami a matematikát 

illeti. Az õ esetükben mi a siker receptje? 

Nagyon izgalmas kihívásnak tartom, ha matematikából 

viszonylag gyengébb képességû diákokkal 

foglalkozhatok. Ezek a tanulók hálásak, ha azt látják, 

hogy valaki különös figyelmet fordít rájuk, õk ugyanis 

már elkönyvelték, hogy nekik a matek „kínai”. Ez pedig 

kimozdítja õket a reménytelenség állapotából. 

Szoktam kapni olyan csoportokat, ahol a diákokat 

elõzõleg sok kudarc érte matematikából: náluk megpróbálom 

a falakat lebontatni, 

minél több apró sikerélményt 

adni nekik a fokozatosság jegyében. 

Az elején több „potyaötöst” 

adok, s ez önbeteljesítõ jóslatként 

hat: aki hisz magában, 

szárnyakat kap. 

– Kanyarodjunk vissza az Ericsson-díjhoz. Kevesen 

tudják, de Ön kezdeményezõje volt egy azóta 

országossá nõtt programnak, amely az Elsõ 

Kézbõl a Hajléktalanságról nevet viseli, s minden 

évben karácsonykor vendégül lát otthonában 

egy hajléktalan férfit – ahogy az a díjhoz készült 

kisfilmbõl is kiderül. Mennyire jár társadalmi felelõsségvállalással 

egy ilyen díj? 

Gyulát aztán elõször egy 

vacsorára hívtam el 

hozzánk, egy ideje viszont 

a szentestét is velünk tölti. 

Ezt a történetet az élet hozta magával. A Dózsa 

György úti metrómegállóban találkoztam Balog 

Gyulával, aki az aluljáróban árulta a Fedél Nélkül 

címû újságot, de hetek, hónapok teltek el, mire rászántam 

magam és vettem egy példányt, benne 

Gyula önéletrajzi ihletésû novellájával – mint kiderült, 

ez egy sorozat második része volt. Visszamentem 

hozzá, és elkértem az elsõ részt. Késõbb 

többször megálltam vele beszélgetni, kapcsolatunk 

pedig egyre jobban mélyült. Aztán 2006-ban gondoltam 

egyet, és meghívtam Gyulát a gimnáziumunkba 

elõadást tartani a tavaszi iskolanapokra. 

Ez nagyon nagy siker lett; kiderült ugyanis, hogy 

Gyula remek elõadó. Ebbõl azóta iskolai elõadássorozat 

kerekedett, amit – hogy pontosak legyünk 

– Gyula kezdeményezett, és lelkesedésével, 

rátermettségével 

azóta is életben tart. Ma már 

több hajléktalan társa tart elõadásokat 

országszerte, ami 

fontos szerepet játszik a társadalmi 

érzékenyítésben és az 

érintettek önbecsülésének helyreállításában 

is. Gyulát aztán elõször egy vacsorára 

hívtam el hozzánk, egy ideje viszont a szentestét 

is velünk tölti. És hogy a másik kérdésére is 

visszatérjek: valóban, jár egyfajta társadalmi felelõsségvállalással 

a díj. Én például igyekszem jó 

példával elöl járni. Nem reklámozom, de mindenki 

tudja rólam, hogy öt gyermekem van, és boldog házasságban 

élek. Ma már ennek is üzenetértéke 

van 

Forrás: http://tantrend.hu/ 

Kép forrása: Az Ericsson Youtube csatornája. 

LAUDÁCIÓ 

Pappné Gonczlik Tímea és Papp Géza 

Pro Regno Mariano díjának átadása alkalmából 

Szent István Bazilika 2017. december 8. 

Timi és Köki egyetemi éveik alatt kapcsolódtak 

be a Regnum Marianum életébe. Házasságkötésük 

és gyermekeik születése után is lelkes tagjai maradtak 

csapatuknak. Köki közben a Sünök vezetõje 

lett, míg felesége aktívan támogatta, segítette közösségi 

munkáját. 

Budapestrõl Sopronba költözve 2003-ban 

kezdték el regnumi mintára kis közösségek építését, 

az akkori házfõnök támogatásával. 

Munkájuk elsõ lépéseiben célul tûzték ki néhány 

lelkes soproni fiatal felkutatását, akik alkalmasak 

és elhivatottak voltak az ott megalakuló gyerekcsapatok 

vezetésére. 

20

Galamb 

PRO REGNO MARIANO DÍJ ÉS AZ ÉV EMBEE DÍJ 

Az élõ közösség megszervezéséért olyan elkötelezetten 

álltak ki, hogy három gyermekük mellett 

is idõt és energiát nem sajnálva, sokszor saját költségen 

tartottak csapatépítõ alkalmakat, lelkigyakorlatokat, 

képzéseket. Támogatták és biztatták a 

vezetésre jelentkezõ fiatalokat. A regnumi szellemiséget 

elhivatottságukkal, alázatosságukkal, példaadásukkal 

adták át, tették hitelessé. Saját otthonukat 

tették a közösség bázisává, ahol a mai napig 

bármilyen regnumit nyitott szívvel fogadnak, ha segítségre, 

támogatásra van szükség, vagy akár egy 

jó beszélgetésre. 

Mivel a regnumi módszerek ezelõtt Sopronban 

még nem voltak ismertek, már azokban a korai 

években egy elõadás-sorozatot indítottak a nevelési 

elvekrõl, a Regnum Marianum történetérõl és 

mindarról, amit alapvetõen fontosnak tartottak egy 

kiscsoport vezetõi számára. Azóta a tanfolyamot 

továbbfejlesztették, ami Talpaló néven 2017 óta a 

Regnum Marianum akkreditált vezetõképzõje. 

Timi és Köki nemcsak megalapítói, hanem azóta 

is vezetõi a helyi közösségnek. A gyerekek népeinek, 

illetve a családoknak szervezett programok 

megvalósítására, a vezetõk közösségének építésére, 

és az Anya Regnummal való kapcsolattartásra 

is sok energiát fordítottak az elmúlt évek alatt. 

Alázatból, türelembõl, bizalomból példát állítanak 

mindannyiunk elé: egységünket a Regnum 

Marianum Közösségen belül úgy kovácsolták, hogy 

– rendkívül sok megpróbáltatáson menve keresztül 

– kivárták, míg az õ helyi törekvéseikre is választ talál 

a vezetõség. Nem utolsósorban, mindaz, ami 

Sopronban van, az Regnum a javából: az értékek 

átadásán túl élõ és tevõ közösségek, élõ kapcsolatok 

a plébániákkal. 

Kedves Timi és Köki! Köszönjük ezt a bizalmat, 

türelmet és alázatot! A Szûzanya oltalmazzon, és 

Isten áldása legyen Rajtatok, családotokon és a 

Soproni Regnum Marianum Közösségen! 

LAUDÁCIÓ 

Ozvald Zsuzska 

Regnum Marianum Év Embere 2017 díjának átadása alkalmából 

Zsuzska kisgyerekként került regnumi csapatba. 

Könnyen megtalálta helyét a közösségben, lelkesedése, 

rátermettsége és elkötelezettsége hamar 

megmutatkozott. Nem volt meglepetés, hogy amint 

lehetett, vezetõképzõre jelentkezett, majd nem 

sokkal késõbb kiscsapatot kezdett vezetni, akiket 

10 éven át, egészen az önállósodásig 

kísért. 

A vezetés mellett 

helyiregnumi és nagyregnumi 

szolgálatokat is vállalt. Elvégezte 

a Mûhelyt és a Patkolót, 

és mindkettõ szervezésében is 

részt vett. Majális szervezõként 

szívén és hátán hordozta a 

Regnum egész közösségét. 

Életét harmonikus sokszínûség 

jellemzi, amivel mindig 

környezetét gazdagította. Számos 

tevékenysége között ügyesen 

és hûségesen teljesítette 

vállalt feladatait, igyekezve minõségi 

idõt biztosítani a rábízottak 

számára. 

Példaértékû az a folyamat, ahogyan 

a vezetés évei alatt elmélyült, 

felnõtt hitre jutott, amit 

Szent István Bazilika 2017. december 8. 

rendszeres lelkigyakorlatozással és lelkivezetõ segítségével 

napról-napra tovább munkál. Bensõséges 

istenkapcsolatára építve hitelesen tudja a 

rábízottakat erõsíteni és Isten felé vezetni. 

Zenei tehetségét már a kezdetektõl kamatoztatta 

és magas színvonalú szolgálatával ma is rendszeresen 

teszi széppé eseményeinket. 

Az utóbbi év különleges változásokat 

hozott életében. A 

csapatvezetés végéhez közeledve 

és a házasságkötése utáni 

új életállapotban, a jól megérdemelt 

pihenés helyett, felismerve 

a Szentlélek útmutatását úgy 

döntött, hogy egy második csapat 

vezetését is vállalja, ezzel 

újabb fejezetet nyitva regnumi 

szolgálatainak sorában. 

A fentiek alapján méltán állíthatjuk 

õt az idei évben minden 

regnumi és minden keresztény 

ember elé példaként. 

Kedves Zsuzska, a Szûzanya 

oltalmazzon, és Isten áldása 

legyen Rajtad és családodon! 

21

Galamb 

APOSTOLI LEVÉL 

FERENC PÁPA 

Saját kezdeményezésre kiadott 

„Magnum Principium” 

kezdetû apostoli levele 

az Egyházi Törvénykönyv 

838. kánonjának módosításáról 

A II. Vatikáni Zsinat megerõsítette azt a fontos 

alapelvet, hogy a nép felfogásához alkalmazott liturgikus 

imádságnak érthetõnek kell lennie. Ez azt 

a nehéz feladatot rótta a püspökökre, hogy vezessék 

be a népnyelvet a liturgiában, készítsék el és 

hagyják jóvá a liturgikus könyvek fordítását. 

A Latin Egyház tudatában volt a rá váró áldozatnak, 

hogy részben elveszíti saját liturgikus nyelvét, 

melyet az egész világon évszázadokon át használt, 

mégis szívesen nyitotta meg az ajtót, hogy a fordítások, 

mint maguknak a rítusoknak a részei, a latin 

nyelvvel együtt az isteni titkokat ünneplõ Egyház 

hangjává váljanak. 

Ugyanakkor, különösen a népnyelvnek a liturgiában 

való használatával kapcsolatban a zsinati 

atyák által világosan megfogalmazott különbözõ 

vélemények nyomán, az Egyház tudatában volt a 

nehézségeknek, melyek ezen a téren jelentkezhettek. 

Egyfelõl egyesíteni kellett a bármilyen korú és 

kultúrájú hívõk javát és jogukat a liturgikus ünnepléseken 

való tudatos és aktív részvételre a római rítus 

lényegi egységével; másfelõl maguk a népnyelvek 

gyakran csak fokozatosan tudtak olyan liturgikus 

nyelvekké válni, melyek nem különböztek a liturgikus 

latintól stílusuk eleganciája és a hitet táplálni 

hivatott fogalmaik pontossága tekintetében. 

Erre irányult az Apostoli Szentszéktõl már a Zsinat 

idejétõl fogva, az Egyházi Törvénykönyv elõtt 

és után kibocsátott számos liturgikus törvény, utasítás, 

körlevél, útmutatás és a népnyelvû liturgikus 

könyvek szentszéki megerõsítései. A megjelölt 

alapelvek hasznosak voltak és többnyire ilyenek is 

maradnak, s amennyire lehetséges a liturgikus bizottságoknak 

alkalmazni is kell õket, mint megfelelõ 

segédeszközt, hogy a nyelvek igen nagy sokaságában 

a liturgikus közösség kellõen kifejezõ és alkalmas 

stílust sajátíthasson el, megtartva a teljességet 

és a pontos hûséget különösen egyes olyan 

szövegek fordításában, amelyek minden liturgikus 

könyvben igen fontosak. 

A liturgikus szöveg, mint rituális jel, a szóbeli 

kommunikáció eszköze. De a hívõk számára, akik 

a szent szertartásokat ünneplik, a szó misztérium 

is: amikor ugyanis kiejtik a szavakat, különösen 

amikor a Szentírást olvassák, Isten szól az emberekhez, 

Krisztus maga beszél az Evangéliumban 

népéhez, amely saját maga vagy a szertartás végzõje 

útján imádsággal válaszol az Úrnak a Szentlélekben. 

A liturgikus és az igeliturgiában alkalmazott bibliai 

szövegek fordításának célja, hogy a hívõknek 

az üdvösség igéjét hirdessük a hit engedelmességében 

és kifejezzük az egyháznak az Úrhoz szóló 

imádságát. Ebbõl a célból hûségesen kell közölnünk 

az adott néppel saját nyelvének segítségével 

azt, amit az Egyház akart közölni más népekkel a 

latin nyelv útján. Bár a hûséget nem mindig lehet az 

egyes szavak alapján megítélni, hanem inkább az 

egész közlés összefüggésében és a saját irodalmi 

mûfaja szerint, mégis egyes sajátos szavakat az 

egész katolikus hit alapján kell szemlélni, mert a liturgikus 

szövegek minden fordításának meg kell felelnie 

az igaz tanításnak. 

Nem csoda, hogy bizonyos nehézségek támadtak 

ennek a hosszú munkának a során a püspöki 

konferenciák és az Apostoli Szentszék között. 

Hogy a Zsinat határozatai az élõ nyelveknek a liturgiában 

való használatát illetõen a jövõben is megõrizhessék 

érvényüket, igencsak szükséges az állandó, 

kölcsönös bizalomra épülõ, éber és kreatív 

együttmûködés a püspöki konferenciák és az Apostoli 

Szentszéknek aközött a központi hatósága között, 

amely a szent liturgia elõmozdításának feladatát 

gyakorolja, vagyis az Istentiszteleti és Szentségi 

Fegyelmi Kongregáció között. Ezért, hogy az egész 

liturgikus élet megújulása folytatódjék, alkalmasnak 

látszott, hogy a zsinat idejétõl fogva átadott egyes 

alapelvelveket világosan újra leszögezzünk és a 

gyakorlatban alkalmazzunk. 

Ügyelni kell természetesen a hívek hasznára és 

javára, és nem szabad megfeledkezni a püspöki 

konferenciák jogáról és feladatáról sem. Ezeknek a 

konferenciáknak az ugyanazt a nyelvet használó 

régiók püspöki konferenciáival és az Apostoli 

Szentszékkel együtt el kell érniük és biztosítaniuk 

kell, hogy minden nyelv sajátos jellegének tisztelet- 

22

Galamb 

APOSTOLI LEVÉL 

ben tartásával teljesen és hûségesen adják vissza 

az eredeti szöveg értelmét, és hogy a lefordított liturgikus 

könyvek az alkalmazások után is mindig 

tükrözzék a római rítus egységét. 

Hogy könnyebb és gyümölcsözõbb 

legyen az együttmûködés 

az Apostoli Szentszék és a 

püspöki konferenciák között ebben 

a hívek javára végzett szolgálatban, 

a püspökök és szakértõk 

általam létesített bizottsága 

véleményének meghallgatásával, 

a rám bízott tekintély alapján elrendelem a CIC 838. 

kánonjában található jelenleg hatályos kánoni fegyelem 

világosabbá tételét annak érdekében, hogy 

a Sacrosanctum Concilium kezdetû rendelkezésben, 

fõként annak 36. pontja 3. és 4. §-ában, valamint 

40. és 63. pontjában és a Sacram 

Liturgiam kezdetû saját kezdeményezésre kiadott 

apostoli levél IX. pontjában kifejezett szándék szerint 

világosabban kitûnjék az Apostoli Szentszék illetékessége 

a liturgikus könyveknek a püspöki konferenciák 

által elrendelt és jóváhagyott fordításai és 

mélyrehatóbb alkalmazásai – köztük egyes új szövegek 

beillesztése – tekintetében. 

Ebben az értelemben a jövõben a 838. kánon 

szövege a következõ lesz: 

838. kán. – 1. § A szent liturgia irányítása csakis az 

egyházi hatóságtól függ. Ez a hatóság az Apostoli 

Szentszék és – a jognak megfelelõen – a 

megyéspüspök. 

2. § Az Apostoli Szentszék feladata az egész egyház 

szent liturgiájának szabályozása, a liturgikus 

könyvek kiadása, a püspöki konferencia 

által a jognak megfelelõen jóváhagyott alkalmazások 

felülvizsgálata, valamint a felügyelet arra, 

hogy a liturgikus elõírásokat mindenütt híven 

megtartsák. 

3. § A püspöki konferenciákra tartozik, hogy a liturgikus 

könyveknek a meghatározott keretek között 

hûségesen és kellõen alkalmazott 

elõnyelvû fordításait elkészítsék és jóváhagyják, 

továbbá hogy a liturgikus könyveket illetékességi 

területük számára az Apostoli 

Szentszék megerõsítése után kiadják. 

4. § A rábízott egyházban a megyéspüspökre tartozik, 

hogy illetékességének határain belül mindenkire 

kötelezõ szabályokat adjon ki a 

liturgiával kapcsolatban. 

Ennek megfelelõen kell magyarázni mind a Pastor 

Bonus kezdetû apostoli rendelkezés 64. cikkelyének 

3. §-át, mind az egyéb törvényeket, különösen 

azokat, amelyek a liturgikus könyvekben azok fordításáról 

találhatók. Ugyancsak elrendelem, hogy 

Ezért, hogy az egész liturgikus 

élet megújulása folytatódjék, alkalmasnak 

látszott, hogy a zsinat 

idejétõl fogva átadott egyes 

alapelvelveket világosan újra 

leszögezzünkés a gyakorlatban 

alkalmazzunk. 

az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció 

módosítsa saját Rendtartását az új fegyelem 

alapján, segítse a Püspöki Konferenciákat feladatuk 

teljesítésében és igyekezzék egyre inkább elõmozdítani 

a liturgikus életet a Latin 

Egyházban. 

Elrendelem, hogy a jelen saját 

kezdeményezésre kiadott apostoli 

levélben foglalt összes elõírások 

szilárd és tartós hatályban legyenek 

minden ellenkezõ – akár különös 

említést igénylõ – rendelkezés hatályon 

kívül helyezésével, valamint 

hogy ez a levelem kerüljön kihirdetésre 

aL’Osservatore Romanóban, lépjen hatályban 

2017. október 1-jén, majd tegyék közzé az Acta 

Apostolicae Sedisben. 

Kelt Rómában, Szent Péternél, 

2017. szeptember 3-án, pápaságom 5. évében 

Ferenc pápa 

Fordította: Erdõ Péter 

A fordító megjegyzése: 

A fordítás Ferenc pápa 2017. október 15-én kelt, 

saját kezûleg aláírt (khirográf), Robert Sarah bíborosnak, 

az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi 

Kongregáció prefektusának címzett levele figyelembe 

vételével készült. A pápai levél kifejezetten 

jelzi, hogy a Magnum Principium kezdetû motu 

proprio hatályon kívül helyezi a Liturgiam 

authenticam néhány pontját, amelyek ellentétben 

állhatnak vele. Külön megemlíti annak 76. és 80. 

pontját. A megerõsítés (confirmatio) a Kongregáció 

részérõl, amelyet a 838. kánon új szövegének 3. §-a 

említ, a nemzeti fordításokra vonatkozik. Ott a jóváhagyás 

(approbatio) joga a püspöki karokat illeti. A 

megerõsítés pedig nem felülvizsgálatot (recognitio) 

jelent, mint a 838. kánon új 2. §-ában, hanem 

a püspökök által adott jóváhagyás ratifikálását, különösen 

a jogok és kötelességek tiszteletben tartását 

és az eljárás szabályosságát illetõen. 

Ehhez egyházjogi szempontból megjegyezhetjük, 

hogy a konfirmáció az egyházi hivatalra történõ 

választás esetében is azt jelenti, hogy a megerõsítésre 

illetékes hatóság az eljárás szabályosságát, 

illetõleg azt vizsgálhatja, hogy a jelölt megfelel-e a 

jogban elõírt követelményeknek. Nem állíthat azonban 

más jelöltet és nem foglalkozhat azzal, hogy 

esetleg mások ugyanarra a tisztségre szerinte még 

alkalmasabbak volnának. Ha tehát a formai feltételek 

megvannak, akkor a törvényes kritériumokkal 

rendelkezõ megválasztott személynek már joga 

van a hivatalhoz (vö. CIC 179. k. 2. §). 

Forrás: Magyar Kurír 

Fotó: News.va 

23

Galamb 

ADVENT 

Ádventi házunk van, sokablakos. 

Minden este nyitunk egy ablakot. 

Benn melegen kis fehér gyertya lángol, 

és árad a fény minden ablakából. 

Kis ablakokkal versenyt fénylenek 

csodába bámuló gyermekszemek. 

Ablaktábláin biztató írás: 

eljõ a mennyekbõl a Messiás. 

S a nevét nevezik Csodálatosnak. 

És fölemeli, akit megtaposnak. 

És a békesség Fejedelme lesz: 

szabadulást hoz, életet szerez. 

Telnek a percek, múlnak a napok, 

sorra kinyílnak mind az ablakok. 

Ahány kis ablak, annyi szent ígéret. 

Hívnak, biztatnak, csudákat beszélnek. 

Mi áhítattal álljuk mind körül. 

A ház sugárzik, és a szív örül. 

Fehér falára festve sok gyerek. 

Mind Betlehem felé igyekszenek. 

Havas fenyõ közt, ki gyalog, ki szánon, 

kéz a kézbe’, hogy kis kezük ne fázzon. 

Sietve mennek mint a pásztorok. 

Piros orcájuk bízva mosolyog. 

De én egy másikat is ismerek. 

Túrmezei Erzsébet: Adventi ház 

Nem ilyen derûs, nem ilyen meleg. 

Van-e gondom sok sötét ablakára? 

Hiszen itt a karácsony nemsokára. 

Nyitom-e sorra minden egy napon 

Krisztusra váró lélekablakom? 

Mert az a lelkem is: ádventi ház. 

És ha elalszik, hogyha nem vigyáz, 

olyan sötét lesz majd karácsony-estén, 

a fényt, vigaszt hiába is keresném. 

Ha majd minden szem, minden szív ragyog, 

akkor siratnám, hogy sötét vagyok. 

Sötét lelkemen sötét ablakok, 

táruljatok, örömre nyíljatok! 

Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva. 

Ragyogjon mind a Messiásra várva! 

Sötét ádventi ház, sokablakos! 

Minden este nyíljék egy ablakod! 

FÉSZEK-HÍREK 

Várjuk: 

Aba Julis és Aba Levi ....................................3. 

Bakosné Rochlitz Réka és Bakos Vince ......3. 

Balogh-Karlócai Ramó és Balogh Ádám ......3. 

Ozvald Zsuzska és Börcsök Dani .................1. 

GALAMB 

A Regnum Marianum tájékoztatója 

Megjelenik: kéthavonta (általában) 

Ára: 120 Ft, Diákoknak: 60 Ft 

Elõfizetõknek kézbe: 120 Ft, 

Postán: 120 Ft + postaköltség 

Tördeli, kiadja: Zászlónk Stúdió 

Alapító fõszerkesztõ és tördelõ: Varga Péter 

Nyomtatja: Virtuóz Kft. 

1037 Budapest, Bécsi út 267. 

Kérünk mindenkit, hogy akinek közérdeklõdésre 

számot tartó híre van, ossza meg velünk 

(zaszlonk@mail.datanet.hu)! – a szerk. 

A SZERKESZTÕSÉG CÍME: 

Zászlónk Stúdió 

2081 Piliscsaba, Vasút utca 5. 

Telefon: 20/559-3109 

Drótposta: zaszlonk@mail.datanet.hu 

Kéziratokat szeretettel várunk: 

„Jobb a buta valami, mint az okos semmi!" 

jeligére a Szerkesztõségbe. Ezeket viszont nem 

õrizzük meg és nem is küldjük vissza. 

NY.T.SZ.:B/EL/116/1992 

24

Galamb155

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?