cva

Példaként hozhatók fel a korai kereszténység elvei és az intézményes egyház gyakorlata. Különkülön
mind a kettő a helyén van, de együtt nem jól mutatnak.
ÖTÖDIK SZABÁLY: Az a jó taktika, amelyet az emberek élveznek.
Ha az emberek nem találnak örömet abban, ahogyan a dolgokat csinálják, akkor komoly baj van a
taktikával.
HATODIK SZABÁLY: Az olyan taktika, amelyet túl hosszú ideig vonszol magával egy
szervezet, végül teherré válik.
Az emberek csak bizonyos ideig képesek harcos érdeklődést mutatni egy ügy iránt, utána az egész
egyfajta ritualisztikus elkötelezettség jellegét ölti számukra. Olyasmivé válik, mint a vasárnapi
templomba járás. Állandóan új problémák merülnek fel, új ügyek kristályosodnak ki, új válságok
érlelődnek. Nem lehet leragadni valaminél. Követni kell az emberek érdeklődését.
HETEDIK SZABÁLY: A fenyegetés legtöbbször ijesztőbb, mint annak beváltása.
NYOCADIK SZABÁLY: A taktika legfontosabb területe olyan műveletek kibontakoztatása,
amelyek állandó nyomás alatt tartják az ellenfelet.
Ez a szüntelen nyomás vezet az ellenfélnek ahhoz a reakciójához, amely elengedhetetlen a
kampány sikeréhez. Nemcsak azt kell állandóan szem előtt tartanunk, hogy az akció lényege az
ellenfél reakciója, hanem azt is, hogy az akció is valamilyen reakció eredménye és így tovább, ad
infinitum. A nyomás reakciót vált ki, és az állandó nyomás fenntartja az akciót.
KIENCEDIK SZABÁLY: (Nagyon fontos!): Egy sikeres támadás ára mindig egy konstruktív
alternatíva.
Nem szabad beleesni abba a csapdába, hogy ha az ellenfeled váratlanul elfogadja a követelésedet,
mondván, igazad van és nem tudja, mit csináljon, javasolj te valamit - te ott állsz, és egyetlen
életképes javaslatod sincs. A hatás olyan lesz, mint amikor valaki nagy lendülettel nekiugrik egy
ajtónak, hogy kitörje, és azt egy pillanattal korábban kinyitják.
Ennyit a szabályokról. Most néhány szót arról, hogy sajátos helyzetekben mi mindent jelenthet azt
csinálni, "amit tudsz, azzal, amid van". A hatalom mindig azokhoz gravitál, akiknél a pénz van,
és azokhoz, akiket az emberek követnek. Mi jellemzi ebből a szempontból a kisemmizettek
helyzetét? Pénz: nulla, ember: rengeteg. Rendben. Kezdjük innen! Nos, hogyan mutathatják meg az
emberek, hogy sokan vannak? Úgy, hogy sokan szavaznak és megmutathatják magukat testi
mibenlétükben. Hogyan használhatjuk ezt fel? Ha gondolkozni kezdünk, egy sor lehetőség
kínálkozik. Ezeket sorra véve, meg kell vizsgálni, hogyan elégítik ki a fenti szabályokat. Ez elvezet
olyan megoldásokhoz, amelyek a szabályok érvényesülésének egyfajta szintézisét képezik.
A testi funkciók bevetésére felidézek egy esetet, amely Chicagóban történt, a Johnson-Goldwater
választási hadjárat idején. A hatóságok megígérték, hogy javítanak a Woodlawn néger gettó
lakóinak helyzetén, de nem tartották a szavukat. A politikai fenyegetés a szervezet részéről, amely
kikényszeríthette volna az ígéret beváltását, többé már nem volt hatásos, mivel Goldwater annyira
reakciós volt, hogy Johnsont feltétel nélkül támogatni kellett az elnökválasztáson. A szervezet a
politika területén tehát blokkolva volt, így új taktikát kellett kigondolni.
Az O'Hare repülőteret szemeltük ki célpontnak. Mindenekelőtt azért, mert ez a világ egyik
legforgalmasabb repülőtere. Hogy a taktika lényegét megvilágítsam, képzeljük magunkat egy
légiutas helyzetébe! A kísérő kihozza a löncsöt vagy a vacsorát. Evés után a legtöbben ki akarnak
menni a toalettre. Ez azonban igen kényelmetlen művelet, mert ott van előtted a tálca, a melletted
ülő is körül van bástyázva edényekkel. Várnod kell, amíg mindezt eltakarítják. De mire ez
megtörténik, a közelebb ülők már megszállják a mosdót és a "foglalt" jelzés egy pillanatra sem
47