cva

egyik indián felállt, és a következőket mondta: "Amikor Mr.Alinsky azt mondta nekünk, hogy amit
mondunk, az egy halom marhaság, ez volt az első eset, hogy egy fehér ember mint egyenlőkkel
beszélt velünk. Önök sosem mondtak volna nekünk ilyet. Azt mondták volna: Nos, értem a
szempontjukat, de egy kicsit zavarban vagyok ..., és hasonló szövegeket. Más szóval, úgy kezelnek
minket, mint a gyereket."
Szervezőként meg kell tanulnunk felismerni a racionalizálást és racionalizálásként kell kezelnünk.
Át kell rajta törnünk. Ne kövessük el azt a hibát, hogy komolyan vesszük és csatába szállunk vele,
mintha olyan ügyről lenne szó, amihez meg kell nyernünk az embereket!
12. A hatalom megteremtése
Attól kezdve, hogy a szervező belép a közösségbe, egyetlen dolog foglalkoztatja, egyetlen dologért
lélegzik, eszik, alszik: hogy kiépítsen egy tömegszervezetet, mint hatalmi bázist. Amíg ez hiányzik,
nem vállalhat konfrontációt egyetlen fontos kérdésben sem. Semmije sincs, aminek segítségével
harcolhatna. Amíg nincsenek hatalmi eszközei, nem lehet szó hatalmi taktikáról. Ezért aztán
minden tette egyetlen cél körül forog: hány embert hoz ez vagy az a dolog a szervezetbe. Az
egyetlen igazi kérdés: hogyan növeli egy akció a szervezet erejét. Ha egy elvesztett csata több tagot
hoz, mintha nyernének, akkor a vesztés valójában győzelem, és a szervező a vesztésre fog játszani.
A változás a hatalomból sarjad ki, a hatalom pedig a szervezetből. Ahhoz, hogy tehessenek, az
embereknek szervezkedniük kell, össze kell fogniuk. Nem véletlen, hogy a gyülekezési és
szervezkedési jog minden berendezkedés központi kérdése. Fontosabb, mint a szólásszabadság. Aki
úgy vélekedik, hogy az embereket nem érdekli a szervezkedés, az nem ismeri őket vagy saját
hatalmát védi.
Egy szervezet létrehozásának egyetlen oka és indoka van: a hatalom. Amikor emberek hisznek egy
vallásban, és nézeteik terjesztéséhez hatalmat akarnak, szervezkedni kezdenek, és a szervezetet
egyháznak hívják. Amikor az emberek egyetértenek bizonyos politikai nézetekben és hatalmat
akarnak, hogy nézeteiket átültessék a gyakorlatba, szervezetbe tömörülnek és ezt a szervezetet
pártnak hívják - és ez érvényes mindenre. A hatalom és a szervezet egy és ugyanaz.
A szervező tudja például, hogy a legnehezebb feladat: felébreszteni az emberekben azt az érzést,
hogy képesek megvalósítani céljaikat. Ehhez nemcsak azt a gondolatot kell elfogadniuk, hogy a
szervezet hatalmat jelent, hanem elképzeléseiket a gyakorlatban is ki kell próbálniuk. Ez cselekvést
jelent. A szervező munkája azzal kezdődik, hogy bizalmat és reményt ébreszt a szervezet
hatékonysága iránt. Ehhez apró győzelmekre van szükség, melyek erősítik a szervezet önbizalmát:
"Ha ilyen sokat tudunk tenni azzal a kevéssel, amink most van, mire leszünk képesek, ha
hatalmasak és erősek leszünk!". Ez hasonló ahhoz, amikor egy profi bokszolót a dobogó csúcsáig
menedzselünk: nagyon gondosan és óvatosan kell megválogatnunk az ellenfeleit. Bizonyos időben
elszenvedett vereségek végleg letörhetik, és vége a karrierjének. Az emberek elkeseredése néha
olyan mély, hogy a szervezőnek látszatcsatát kell produkálnia, piciny győzelemmel, hogy újból
felébressze bennük a reményt.
Egy ilyen eset volt, amikor a Back of the Yards szervezet létrehozásán dolgoztam. Ezek voltak az
első lépések szervezői gyakorla~tomban. A környék lakóinak elkeseredése teljes volt. Az emberek
elvesztették önbizalmukat, hitüket a társaikban, az ügyben. Ezért aztán látszatháborúba kezdtünk.
Súlyos gondot jelentett, hogy a környéken magas volt a csecsemőhalandóság. Korábban a lakók
segítséget kaphattak a Gyermekvédelmi Liga egészségügyi állomásain. Úgy tíz-tizenöt évvel
szervezőmunkámat megelőzően azonban a Ligát kitiltották a környékről, mert elterjedt a hír, hogy
dolgozói a születésszabályozás mellett agitálnak és szexuális felvilágosító munkát végeznek a
lakosság körében. Az egyházközség képviselői azonnal elűzték "a bűnnek ezeket az agitátorait".
40