cva

civilek felforgató tevékenységével. "Főbe kell lövetnem az egyszerű gondolkozású katonalegényt,
mert dezertált, miközben a haja szála se görbül annak az agitátornak, aki arra bírta, hogy
dezertáljon."
NEGYEDIK SZABÁLY: A célokról és az eszközökről azoknak az időknek és azoknak a
körülményeknek a figyelembevételével kell erkölcsi ítéletet mondanunk, amikor az
események történtek, nem pedig egy önkényesen kiválasztott kronológiai vagy
érdekérvényesítési szempont alapján.
Az erkölcsi normáknak rugalmasaknak kell lenniük, hogy összhangban "az idők szavával" tetszés
szerint nyújthatók legyenek. E szabály segítségével a célok és az eszközök etikája érthetővé válik a
politikában. A történelem ugyanis alig több, mint olyan példák sora, melyekre csak a fenti
rugalmassággal alkalmazhatók erkölcsi normák.
1812-ben országunk követelte a tengeri hajózás szabadságát. Ezzel teljesen ellentétes volt az 1962-
es kubai blokádunk. A második világháborúban a Szovjetunió szövetségesünk volt Németország,
Olaszország és Japán ellen. Most ugyanezek az országok szövetségeseink a Szovjetunió ellen.
A habeas corpust ugyanaz a Lincoln függesztette fel, a törvényekkel ellentétes hadbíráskodást
ugyanaz a Lincoln vezette be, aki 15 évvel korábban a következőket mondta Springfieldben: "Ne
értsék úgy, mintha azt állítanám, hogy nincsenek rossz törvényeink vagy nem merülhetnek fel
olyan sérelmek, amelyekre nincs törvényes orvoslás. Nincsen szándékomban ilyesmit állítani. Azt
viszont állítom, hogy a rossz törvények, ha ilyenek vannak, bár eltörlendők, ám mindaddig, míg
érvényben vannak, a példa kényszeréből fakadóan szigorúan, rendíthetetlenül betartandók."
Ugyanaz a Lincoln volt, aki néhány évvel az Emancipációs Nyilatkozat aláírása előtt az első
beiktatási beszédében a következőket mondta: "Én csak idézhetem azt, amit már egyik beszédemben
kijelentettem: Nincs szándékomban sem közvetve, sem pedig közvetlenül beavatkozni az
Államokban fennálló rabszolgaság intézményébe. Úgy vélem, erre nincsenek törvényes jogaim, és
nincs is szándékomban ilyet tenni. Azok tehát, akik jelöltek és megválasztottak engem, tudták ezt,
tudták, hogy én ilyen és más hasonló nyilatkozatokat tettem, és ezeket sosem vontam vissza."
Akik bírálják Lincolnt pozíciójának megváltoztatásáért, furcsa és irreális elképzelésük van a
világról. Úgy gondolják, a dolgok és a viszonyok egyszer és mindenkorra adottak, és az ember
helytől és időtől függetlenül szilárdan ragaszkodhat ugyanazokhoz az elvekhez és pozíciókhoz. A
politikában az ilyen következetesség nem erény - de a szélesebben értelmezett életben sem.
Következetesnek lenni az Oxford Universal Dictionary szerint azt jelenti, hogy "nyugodtan állni,
nem mozdulni". Az embernek változnia kell az idővel, különben elpusztul.
Egy másik példa, amely jól illusztrálja a lényeget, Jefferson beállítottságának megváltozása, amikor
elnök lett. Elnöksége előtt állandóan támadta Washingtont, az elnököt, mondván, hogy az
döntéseinél mindig a nemzet önös érdekeiből indul ki. Szűk látókörűnek, önzőnek bélyegezte őt, és
amellett érvelt, hogy a döntéseknél világérdekeket kell szem előtt tartani, elő kell segíteni, hogy
elterjedjenek az Amerikai Forradalom eszméi. Azt állította, hogy Washington ragaszkodása a
nemzeti érdekekhez az Amerikai Forradalom elárulását jelenti ... Ugyanakkor elnökségének első
pillanatától kezdve minden döntését nemzeti érdekek diktálták. Ez egy múlt századi példa, de nem
egy párhuzam hozható fel a XX. századból vagy bármilyen más korból.
ÖTÖDIK SZABÁLY: A cél és az eszköz etikája iránti érdeklődésünk a lehetséges eszközök
számának növekedésével arányosan növekedik és fordítva.
A cselekvés embere az eszköz megválasztásánál mindenekelőtt abból indul ki, milyen eszközök
állnak egyáltalán rendelkezésre. Döntése tisztán hasznossági alapon történik - hatékonyak lesznek
vagy nem? Erkölcsi szempontokat csak akkor mérlegelhetünk, ha lehetőségünk van több azonos
hatékonyságú eszközből választani. Ha erre nincs módunk, mert csupán egyetlen eszköz lehet
12