joined

A kiadvány az
Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság"
támogatásával valósult meg.
Kérdéseket összeállította: Tóth László
Kiadó: Gyerekekre Hangolva Alapítvány, Hatvan 2017

SZÖVEGÉRTÉS
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget majd válaszoljon a kérdésekre!
Az első világháború előzményei és eseménytörténete
Az ipari forradalom hatásai a századfordulón:
1.) Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az
elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők.
2.) Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az
első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz,
hírközlő berendezések
3.) Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a
hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A
művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése)
Európa szerepe a világban:
1.) A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a
századfordulón
2.) A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai
gyarmatosították a többi földrészt.
3.) A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra
oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új
gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország,
Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot
tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.
Boldog békeidők kora:
1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a
szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások
mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját,
szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti.
Szövetségek kialakulása:
1.) Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók
összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a
másik oldalon pedig 1904-ben az antant a régi gyarmatosítók szövetsége
(Anglia, Franciaország, Oroszország)
2.) A főbb feszültségforrások a két tábor közt:
a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a
régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón
Marokkó ügyében.
b) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig
Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól
felszabaduló Balkánon

c) Rivalizálások: A francia-német határon Elzász-Lotaringia kérdése: vissza
tudja e szerezni Franciaország? Flottaépítési versengés Anglia és Németország
között.
Az I. világháború, gépek és tömegek háborúja
I. A háború kirobbanása:
Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip)
1914. június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az
osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi
szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első
világháború végül, 1914. július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.
II. A különleges helyzetű országok:
Különleges helyzetben volt 5 ország: Olaszország, Románia, Bulgária,
Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra,
vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a
Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos
ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik
ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916
–ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két
átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a
háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.) Az USA sokáig
elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben,
amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a
háborúba az antant oldalán.
III. A főbb frontok és a háború első szakasza
1.)Az első világháborúban öt front alakult ki:
1. nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
2. keleti front (Oroszországgal szemben)
3. Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
4. Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög
területeken)
5. Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

2.) A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok
villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen.
Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok
megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború
alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három
éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két
legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő
döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).
3.) A keleti fronton Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba, ám
Hindenburg tábornok meg tudta állítani őket, majd 1915-ben a gorlicei
áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. (Premysl váránál
nagy harcok folytak.) Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov
offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám
Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni.
Oroszországban a háború közepére pattanásig feszült lett a helyzet. Küszöbön
állt a háborús veszteségekért okolt cár forradalommal történő leváltása.

4.) A többi front: Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború
alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. A Balkánon a Monarchia
csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a
törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok
után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a
görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.
IV. A háború első felének mérlege:
1.) Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült, az antant
tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött, Oroszország
pedig kilépett a háborúból (Breszt-Litovszki béke) a forradalma miatt.
2.) A harcok a tengereken is zajlottak, Jütlandnál (Dánia) volt a legnagyobb
tengeri csata (döntetlen).
3.) A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba
lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Az oroszok az
ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.
4.) A hátországokban nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának
és cenzúrának.

III. Az antant győzelme és békéje
I. A fordulatok éve:
Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió
katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918
tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában
pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta
az USA megjelenése.
II. A központi hatalmak összeomlása:
1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária
és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918
szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.
2.) Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá
fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország
pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.
3.) A háború főbb hadvezérei, tábornokai: Paul von Hindenburg, a német
csapatok főparancsnoka, Ferdinand Foch marsall, francia tábornok, a nyugati
erők főparancsnoka, Franchet d'Esperey tábornok a balkáni front erőinek
antant-parancsnoka. Alekszej Bruszilov orosz tábornok, az 1916-os orosz
támadás vezetője.
Forrás: http/tortenelemcikkek.hu/node/672
1. Nevezze meg, mely országok között és mikor alakultak ki
érdekszövetségek!
2. Nevezzen meg 3 földrajzi területet, amely kapcsán vita bontakozott ki
a szövetségek között!

3. Említsen meg 2 frontvonalat az első világháborúban!
4. Mit jelent a különleges helyzetű ország kifejezés a szöveg alapján?
5. 3 állítás igaz egy hamis, melyik a hamis állítás, húzza alá!
Románia 1916-ban átállt az antant oldalára, miután Anglia nekik ítélte Erdélyt.
Az első világháborúban öt front alakult ki.
A gyarmatosítások következtében Európa utalta a világ kétharmadát.
Az 1870 és 1914 közötti időszakot a boldog békeidők korszakának lehet
nevezni.
6. Vonjon mérleget a szöveg alapján, hogyan zárult Magyarország
számára az 1917-es év!
7. Miért nevezhetők az 1917-18-as évek a fordulat éveinek?

8. Foglalja össze saját szavaival a háború mérlegét! Milyen gazdasági,
hadászati fejlődés jellemzi ezt az időszakot? Kik veszítettek? Milyen
téren jelentkezett az a veszteség?

RÁHANGOLÓDÁS
A következőkben az első világháborút és az azt követő eseményeket földolgozó
műalkotásokhoz köthető feladatok következnek. Foglalkozunk történelemmel,
irodalommal, művészetekkel.
1. Írj föl 3 érzést vagy mondatot, ami először eszedbe jut a háború szó
hallatán!
2. Mitől robbanhat ki egy háború? Milyen események kellenek ahhoz,
hogy fegyveres konfliktussá váljon egy helyzet? Írj föl 2-3 indokot, amely
szerinted háborút kiváltó ok lehet!
3. Milyen számadatokra, eseményekre emlékszel az első világháború
kapcsán tanult iskolai ismeretanyagból?

4. Írj a vonalra 3 olyan kérdést, amelyeket a fentieken túl szeretnél
megtudni az első világháborúról!
5. A magyar családok nagy részét érintette valamilyen formában az első
világháború. Milyen emlékeket őriz a családod erről a korszakról? Van-e
olyan családtagod, aki emlékszik egy történetre, eseményre, amiket
felmenőitől hallott? Írd le a történetet!

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS
A következőkben több apró kérdést találsz, amelyek az első világháború
történelmére vonatkoznak. Ezek megválaszolásával átismételheted a nagy
háború történetét. A válaszokhoz használhatod történelmi atlaszod,
történelemkönyved, esetleg internetes forrásokat is, vigyázz, sok oldal nem
lektorált!
1. Írd le, mettől meddig tartott az első világháború!
2. Milyen esemény volt a közvetlen kiváltó oka?
3. Ki volt ekkor Magyarország miniszterelnöke?
4. Milyen két hatalmi szövetség alakult meg a háború során? Sorold föl,
mely országok melyik szövetségbe tartoztak?

5, Írj össze a magyarság szempontjából fontos frontvonalakat, és a
magyar áldozatok számát!
6. Mivel, mikor és hogyan záródott az Osztrák-Magyar Monarchia
számára az első világháború? Hogyan érintette ez az akkori lakosságot?
7. Milyen technikai újítások jelentek meg a háborúban? Válaszod
közben térj ki arra is, miért viheti előre egy ország gazdaságát egy
háború!

IRODALOM A VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN
A nagy háború a korszak íróit, költőit, kritikusait is érintette. A következőkben
néhány kép felvillantásával segítünk áttekinteni ezt az időszakot.
1. Melyik korszakos jelentőségű folyóirat indult 1908-ban?
2. Mely híres irodalmi alakok tartoztak ehhez a folyóirathoz? Írj legalább
5 nevet!
3. Keress írókat, költőket, akik részt vettek a háborúban! Kik voltak azok,
akik a frontvonalon is harcoltak? Kik voltak haditudósítók? Kik voltak,
akik ugyan itthon maradtak, de figyelemmel követték az eseményeket,
és újságokba írtak a háborúról? Mindegyik kategóriába legalább 2-2
nevet írj! Segítségül használhatod a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján
található tárlatismertetéseket is!

4. A háború megítélése vegyes képet mutat a korabeli költők körében.
Van, aki pártolja, híve a háborúnak, van, aki kezdetben pártolja, majd a
vérontást látva fokozatosan alakul át véleménye ellenzővé. Van viszont
olyan is, aki kezdetektől fogva ellenzi, sőt, gyűlöli a háborúskodást. A
következőkben egy ilyen költővel, Ady Endrével foglalkozunk
részletesebben.
Keress rá az interneten, irodalomkönyvben Ady Endre nevére, és írj
lejjebb 4 fontos információt az életrajzából!
5. Ady költészetének meghatározó részét képezi a háborúellenesség.
Több ebben a témában íródott versét is kiadta. Sorolj föl közülük 3-at!

6. A következőkben egy háborúellenes versét
olvashatod:
Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból
Iszonyú dolgok mostan történűlnek,
Népek népekkel egymás ellen gyűlnek,
Bűnösök és jók egyént keserűlnek
S ember hitei kivált meggyöngűlnek.
Ember hajléki már rég nem épűlnek,
Szivek, tűzhelyek, agyak de sérűlnek,
Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek,
Ha ő szivükben hív érzések fűlnek.
Jaj, hogy szép álmok ígyen elszörnyűlnek,
Jaj, hogy mindenek igába görgyűlnek,
Jaj, hogy itt most már nem is lelkesűlnek,
S mégis idegen pokol lángján sűlnek.
S szegény emberek még sem csömörűlnek,
Buták, fáradtak és néha örűlnek,
Szegény emberek mindent kitörűlnek
Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek.
Szegény emberek ölnek és csak ölnek
S láz-álmaikban boldogan békűlnek,
S reggelre kelvén megint megdűhűlnek,
Kárhoznak, halnak, vadakká törpűlnek.
Halál-mézőkön bitófák épűlnek,
Nagy tetejükre kövér varjak űlnek,
Unják a hullát el- s vissza-röpűlnek,
De az emberek meg nem csömörűlnek.
Itt most vér-folyók partból kitérűlnek,
Itt most már minden leendők gyérűlnek,
Itt régi átkok mélyesre mélyűlnek:
Jaj, mik készűlnek, jaj, mik is készűlnek?
Hegedűs fickók többet hegedűlnek,
Olcsó cécókon ezerek vegyűlnek,
Rút zsívány-arcok ékesre derűlnek
S íjjedt szelidek szökve menekűlnek.
Lámpás, szép fejek sután megszédűlnek,
Emberségesek igen megréműlnek,
Ifjak kik voltak, hoppra megvénűlnek
S a Föld lakói dög-halmokba dűlnek.
Bús kedvű anyák keservesen szűlnek,
Labdázó fiúk halálba merűlnek,
Ős, szép kemencék sorjukban elhűlnek
S kedvelt szűzeink uccára kerűlnek.

A versnek műfajjelölő címe van: Krónikás ének. Erre utalnak a régies
igealakok is. Keress a versből ezekre példát!
7. Milyennek látja a vers beszélője az 1918-as évet? Válaszodat indokold a
versből vett idézetekkel!
8. Hová vezethet egy háború? Melyik igével szemlélteti ezt legjobban a
vers beszélője? Írd ki ez a sort a versből!
9. Igazolható-e a versből Ady Endre háborúellenessége? Válaszodat
indokold is! Idézz a versből, ha szükséges!

10. Feladata-e az irodalomnak, hogy reagáljon a világ eseményeire?
Válaszod indokold is!

KITEKINTÉS
1. A populáris zenében sokszor visszatérő elem a háborúellenesség.
Keress olyan popslágereket, amelyeknek témája a béke hirdetése és a
háború elítélése! Írd le címüket a vonalra!
2. Nézz utána az interneten a „Make love, not war” (Szeress, ne
háborúzz!) szlogennek! Mikor és hol használták először? Mi volt a célja a
mozgalomnak? Melyik híres zenész írt ugyanezzel a címmel slágert az
1960-as években?
3. Manapság az emberek elsősorban nem fegyverekkel vívják csatáikat
„ellenségeikkel” szemben. Sokszor rágalmazással, zsarolással esetleg
megszégyenítéssel élnek. Véleményed szerint mit lehetne tenni a
háborúskodás ellen leginkább? Milyen eszközöket vethetnénk be egy
békésebb világ érdekében? Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy
az ellenfelek álláspontjai közeledjenek egymáshoz?