You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A fekete bodza<br />
Legendás bokor, sokáig az összes<br />
többi növény védelmezőjének<br />
tartották. Manapság inkább<br />
sokoldalú felhasználása miatt<br />
becsülik nagyra.<br />
A fekete bodza<br />
Latin neve Sambucus nigra. Közeli a rokona a S. ebulus, a gyalog-, vagy<br />
másnéven földibodza. A gyógyászatban a növény virágzatát, levelét és<br />
érett bogyóit használják. Virágzatának forrázata izzasztó, lázcsillapító és<br />
nyálkaoldó hatású, de csillapítja a köhögést, megfázást, hurutot és<br />
a torokfertőzéseket is. Levelei hatékony biorovarirtók és bőrpanaszok<br />
enyhítői. Virágzata szemnyugtató hatású, gyakran használják fel<br />
kozmetikumokban is. Kérgét régóta az epilepsziás megbetegedések<br />
gyógyítására használják, leveleivel együtt pedig hashajtó hatású. Gyökerét<br />
vesebántalmakra alkalmazzák. A konyhában is használják, virágzatát<br />
palacsintatésztába sütik, szörpöt, szirupot, gyümölcsbort készítenek belőle.<br />
Bogyóiból kelmefesték készül.<br />
Hazánkban vadon is előforduló, a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába<br />
tartozó lombhullató bokor, egyenes ágakkal. Levelei szúrósak és zöld<br />
színűek. Nyár közepén virágzik, vörös virágszárai apró, illatos, fehér<br />
virágokat tartanak. Bogyói érett állapotban lilásfeketék és ehetőek.<br />
Vigyázat: éretlen bogyói mérgezőek, erős hashajtó hatásúak!
A közönséges lucfenyő<br />
Karácsonykor hagyományosan<br />
lucfenyőket díszítenek fel csillogó<br />
üvegdíszekkel, mézeskaláccsal és színes<br />
égősorokkal. Pazar látvány! Kevesebben<br />
ismerik viszont a lucfenyőt, mint hatásos<br />
gyógynövényt.<br />
A közönséges lucfenyő<br />
Latin elnevezése Picea abies. A gyógyászatban hajtáscsúcsait és szárított<br />
gyantáját használják. Régi füveskönyvek a fa gyantájából nyert<br />
terpentinolajat köszvényre és reumára javasolják bedörzsölőszer és tapasz<br />
formájában. A zöld ágak forrázata kitűnő C-vitamin forrás, skorbut ellen és<br />
téli túrák során fogyasztják. Fürdőt is készítenek belőle, ami izomlazító és<br />
bőrélénkítő hatású. Patikákban kapható a lucfenyőből készített<br />
sósborszesz. Rándulások, ficamok, megerőltetett testrészek, zúzódások,<br />
izom- és izületi fájdalmak bedörzsölésére igen népszerű. A konyhában is<br />
használják: ecetbe áztatva és mustáral valamint borókabogyóval ízesítve<br />
pikáns savanyúságot készítenek belőle. Karácsonykor hagyományosan<br />
lucfenyőket díszítenek fel csillogó üvegdíszekkel, mézeskaláccsal és színes<br />
égősorokkal. Pazar látvány!<br />
Örökzöld, tűlevelű, kúpos kinövésű fa. Virágzása áprilistól júniusig tart.<br />
Tobozvirágzatai éretten a földre hullanak, a fás pikkelyek között szárnyas<br />
magok ülnek meg. Egész Európában előfordul, kedveli a sovány és<br />
savanyú talajt. Hegységekben gyakori.<br />
(az első kép csak illusztráció, egy másik<br />
fenyőfajtáról készült, közönséges<br />
lucfenyő a második képen látható)
A boróka<br />
Régebben tömjént készítettek<br />
leveleiből, manapság neve hallatán a<br />
legtöbb ember inkább a ginre<br />
gondol. Az indiánok fagyási<br />
sérülések gyógyítására használták.<br />
A közönséges boróka<br />
Latin elnevezése Juniperus communis. A növény gyógyhatása<br />
tobozbogyóiban rejlik. Frissen és szárítottan egyaránt használható, a nyár<br />
végén szedett bogyói muszlinkendőn jól száríthatók. Belsőleg<br />
hólyaggyulladást, reumát és vesegyulladást kezelnek vele. Teája<br />
vizelethajtó, antiszeptikus és méregtelenítő hatású is. A belőle párolt olaj<br />
nem csak az aromaterápiában használatos, de kítűnő masszázsolaj is,<br />
enyhíti az izületi és izomfájdalmakat. A konyhában álatlában húsokat<br />
fűszereznek összezúzott bogyóival. Belőle készítik Szlovákiában a híres<br />
szeszes italt, a Borovickát is, de a gin jellegzetes ízét is a boróka adja.<br />
Hagyományosan barna színű festéket készítenek belőle.<br />
Fagytűrő, örökzöld, tűlevelű növény. Levelei kékeszöld színűek, szúrósak,<br />
megtörve jellegzetes aromájúak. Kétlaki, tobozbogyói a nőnemű egyedeken<br />
teremnek, a hamvaskék színű bogyók két-három év alatt érnek csak be.<br />
Kedveli a napos helyeket és a meszes talajt.
Az illatos macskamenta<br />
Macskamenta, nem csak<br />
macskáknak.<br />
Az illatos macskamenta<br />
Latin elnevezése Nepeta cataria. A gyógyászatban leveleit és leveles<br />
szárait használják. Általában teát készítenek belőle, megfázásra,<br />
idegfeszültségre, szélszorulásra és gyomorbántalmak ellen. Borogatásként<br />
vágásokra és zúzódásokra jó. Néha parfümökhöz is adják erős, jellegzetes<br />
illata miatt. Szárított levelei összesodorva, meggyújtva a marihuánához<br />
hasonló hatást fejtenek ki az emberre, ha belélegzi a füstjét. A belőle<br />
készült kenőccsel aranyeret gyógyítanak. Illóolaja fokozza a macskák<br />
vágyát, ezért érdemes elzárni a macskamentaágyást a macskák elől,<br />
nehogy megtizedeljék azt. Állítólag a növény illata elűzi a patkányokat. A<br />
fiatal levelek íze kissé kesernyés, a mentáéra emlékeztet, frissen<br />
mártásokba és levesekbe rakható.<br />
nemi<br />
Évelő növény, ezüstöszöld, fogazott levelei sűrűn nőnek a szárakon. Neve<br />
ellenérre, nem mentafaj. Levelei dörzsölés hatására jellegzetes, átható<br />
illatot árasztanak. Fehér, vagy rózsaszínes virágai nyár elején nyílnak,<br />
vonzzák a pillangokat, Kitűnő mézelőnövény. Tőosztással és magról is jól<br />
szaporítható tavasszal. Nem virágzó hajtásai nyáron dugványozhatóak.<br />
Kedveli a napos, félárnyékos helyeket és a jó vízelvezetésű meszes talajt.<br />
Káposztafélék mellé ültetve elriasztja a földibolhákat, a hangyákat és a<br />
levéltetveket is.
A fekete üröm<br />
A kilenc szász mágikus növény egyike. Már<br />
régóta<br />
használják gyógynövényként ezt a hazánkban<br />
is<br />
megtalálható nagyszerű növényt.<br />
A fekete üröm<br />
Latin neve Artemisia vulgaris. Közeli rokona a fehér ürömnek, az<br />
istenfának és a tárkonynak. Gyógyhatása a leveleiben rejlik, főleg<br />
virágzásakor gyűjtik őket. Általában teát készítenek leveleiből, főleg<br />
gyomorhurut, reuma, émelygés és emésztési bántalmak kezelésére.<br />
Féregűző és rovarirtó tulajdonsága is ismert. Illóolajai csíra- és gombaölő<br />
tulajdonságúak. A konyhában virágait és leveleit használják. Az utóbbit<br />
zsíros húsok ízesítésére, mivel serkentőleg hat az emésztésre, míg<br />
virágaival régebben a komlót is helyettesítették sörgyártáskor. Figyelem,<br />
nagymértékben mérgező hatású, három hétnél tovább nem ajánlott teáját<br />
fogyasztani! Terhes nőknél vetélést is okozhat!<br />
Évelő lágyszárú növény, hazánkban is igen gyakori. Szárai alul<br />
vöröseslilák, a végeik pedig zöldek. Hoszzúkás, zöld színű levelei vannak.<br />
Vöröses virágai késű nyáron nyílnak. Gyakran gyomnövényként emlegetik<br />
ezt az életerős növényt. Kedveli a sok fényt és a száraz helyeket.
A medvehagyma<br />
A snidling és a fokhagyma egyik kevésbé ismert,<br />
de annál hatásosabb rokona a medvehagyma.<br />
A medvehagyma<br />
Latinul Allium ursinum. Gyógyhatású része a hagymája. Szára és levelei<br />
kettérötve erős fokhagymaillatot árasztanak, ízük a snidlingére emlékeztet,<br />
de annál jóval erősebb. Hagymája vérkeringésjavító hatású, főleg<br />
medvehagymabort készítenek belőlük. Érelmeszesedés ellen, magas<br />
vérnyomásra és antibiotikumként is használják a medvehagymát. Igen<br />
intenzív gyógyhatással bíró növény, három hétnél tovább nem ajánlott a<br />
fogyasztása. A konyhában is használják, salátákban, de csak mértékkel.<br />
Megfőzve enyhül a szaga.<br />
Hosszúkás levelű, hagymás évelő növény. Hazánkban is elterjedet, főleg a<br />
bükkösökben, általában tömegesen nő. Kedveli a nedves, mocsaras<br />
helyeket. Április végén, május elején hozza fehér virágait.
Medvehagymabor<br />
A medvehagyma boros kivonatának keringésjavító<br />
hatása tizenkétszerese a fokhagymáénak. További<br />
előnye a fokhagymával szemben, hogy nem hagy<br />
kellemetlen szájszagot.<br />
Medvehagyma boros tinktúrája<br />
Szükségünk lesz:<br />
- 2 deciliter (háromnegyed pohár) durvára vágott friss medvehagymára<br />
- 5 deciliter száraz borra<br />
Töltsünk fel egy körülbelül 7,5 decis üveget medvehagymával, majd öntsük<br />
rá a bort. Melegítsük gyöngyözésig vízfürdőben, majd vegyük le a<br />
tűzről,zárjuk le egy dugóval alaposan és hagyjuk egy hétig állni. Végül<br />
szűrjük le. Tároljuk sötét, hűvös helyen!<br />
A medvehagyma boros kivonatának keringésjavító hatása tizenkétszerese<br />
a fokhagymáénak. További előnye a fokhagymával szemben, hogy nem<br />
hagy kellemetlen szájszagot. Esténként fogyasszunk belőle körülbelül egy,<br />
vagy esetleg két decilitert!<br />
Sok sikert az elkészítéséhez és fogyasztásához!
Pásztortáska<br />
Egyik leggyakoribb őshonos<br />
növényünk a pásztortáska. Az 1700-<br />
as évek végéig palackfű néven<br />
szerepelt a különböző magyar<br />
füvészkönyvekben, de még ma is<br />
számos neve ismert, mint a csapka,<br />
pásztorerszény, paptarsoly.<br />
Pásztortáska<br />
Latin neve Capsella bursa-pastoris. A gyógyászatban a növény virágos<br />
hajtásait használják. Vérzéscsillapító hatású. A méh- és a tápcsatorna<br />
vérzéseit elállítja. Alkalmazása terhesség alatt nem ajánlott! Általában teát<br />
készítenek belőle, vizelethajtó hatása is közismert. Frissen gyakran keverik<br />
salátákba, esetleg főzelékekbe főzik.<br />
A keresztesvirágzatúak családjába tartozó, főleg mérsékelt és szubtrópusi<br />
éghajlaton elterjedt egy-, vagy kétnyári növény. Összesen nyolc faja ismert,<br />
ebből hazánkban kettő található meg.
A ligetszépe<br />
Vasúti töltések mentén gyakran virít a<br />
parlagi ligetszépe rikítósárga virágaival.<br />
A ligetszépe<br />
Latin neve Oenothera biennis (parlagi ligetszépe) és Oenothera fruticosa. A<br />
gyógyászatban gyökerét és magvait használják. Vértisztító hatású,<br />
magvaiból pedig olajat sajtolnak. Általában csak gyógyszertári<br />
készítményekben használják, neurodermitisz ellen. Virágzás ellőtt kiásott<br />
gyökerét zöldségkét, főzve fogyasztják.<br />
Észak-Amerikában őshonos növény, de hazánkban is gyakran előfordul<br />
főleg parlagokon, elvadult mezőkön. Magától is könnyen szaporodik,<br />
kétéves növény élénksárga színű virágokkal. Kedveli a fényt.
A nagy csalán<br />
Hazánkban az egyik leggyakrabban használt és<br />
legsokoldalúbb őshonos gyógynövény a csalán.<br />
A nagy csalán<br />
Latin neve Urtica dioica. A gyógyászatban leveleit, zsenge hajtásait, szárát<br />
és gyökerét használják. Idősebb levelei megfőzve hashajtó, vérzéscsillapító<br />
és köptető hatásúak. A friss levelek reuma ellen jók teaként fogyasztva.<br />
Régi népi szokás a csallánlevéllel és ággal való "verés" is amit szintén<br />
reuma ellen ajánlanak. A konyhában is használatos gyógynövény: leveleit<br />
főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és<br />
salátákban fogyasztják, sőt, néha sörhöz is használják fűszerként.<br />
Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit<br />
gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből<br />
kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész<br />
kiválasztószervrendszert felpezsdíti.<br />
Igen elterjedt "gyomnövény" Közép- és Kelet-Európában. Kedveli a<br />
nitogénben gazdag talajokat, bár különösebben nem igényes. Leveleit<br />
szúrós szőrök borítják, évelő növény.
A szűzbariska<br />
A szűzbarsika, másnéven barátbors, vagy szűzfa.<br />
Már az ókori Görögországban is gyakran használt<br />
gyógynövény volt.<br />
A szűzbariska<br />
Latin neve Vitex Agnus castus. A gyógyászatban gyökerét, levelét és<br />
termését is alkalmazzák. A szűzbariskát már az ókori Görögországban is<br />
alkalmazták, a növényi kivonat fokozza a női nemi hormonok termelését, és<br />
gátolja a prolaktinnak a felszabadulását. Enyhíti a klimax idején jelentkező<br />
panaszokat, serkenti a tejelválasztást és nyugtatólag hat. Gyakorlatilag<br />
nem rendelkezik<br />
mellékhatásokkal,<br />
de csak hosszabb, legalább 3hónapos kúra után fejti<br />
ki hatását. Fűszerezésre nem használják, ellenben gyakran ültetik<br />
kertekben a ház közelébe, szúnyogriasztó hatással bír.<br />
Júliustól szeptemberig hozza lila, vagy fehér színű virágait. Kedveli a<br />
meleget és a fényt, a szárazságot is jól viseli. Legjobban meszes talajban<br />
növekszik, bár szinte minden talajon megél.
A galanga<br />
A kevésbé ismert gyógy- és fűszernövények közé<br />
tartozik a kellemesen csípős ízű galanga. Egyik<br />
közismertebb neve az alpínia.<br />
A galanga<br />
Számos válfaja ismert. Latin neveik: Galanga maioris, Galanga minoris és<br />
a Galanga cardamomum. Európa piacain a Galanga minoris a<br />
legelterjedtebb, de az összes galangafaj hatása és kinézete is közel<br />
azonos. Valószinűleg az arabok hozták be Európába. A növény gyógyító<br />
része a gyökere (radix Galanga). Gyulladásgátló hatású. Érdekessége,<br />
hogy a malakkai férfiak a tőkéjét rágják, hogy a hosszas éneklés után<br />
kitisztuljon a hangjuk. Mint izgatószert gyakran teszik likőrökbe, ecetekbe.<br />
Kínában őshonos, főleg Hiain szigetén elterjedt gyógynövény. Lándzsás<br />
levelei és ágasbogas virágai vannak. Tartalmaz galangaolajat, alpinint és<br />
kümp feridet. Illata hasonlít a gyömbérére, rokonai is egymásnak.
A hibiszkusz<br />
A legtöbben csak kedvelt szobanövényként<br />
ismerik azt a növény, kevesen tudják csak,<br />
hogy egyben gyógynövény is.<br />
A hibiszkusz<br />
Latin neve Hibiscus rosa-sinensis. Gyógyteákhoz a növény virágaszirmait<br />
használják. Belsőleg alkalmazva jó köptető és köhögéscsillapító hatású.<br />
Torokgyulladásra is gyakran alkalmazzák.<br />
Hazánkban általában dészás növényként tartják. Életerős, bokros növény,<br />
eredetileg Ázsia trópusi részeiről származik. Nem szereti sem a<br />
szárazságot, sem a pangó vizet. A világos, széltől védett helyeket kedveli<br />
legjobban.
Az indiai citromfű<br />
Kedvelt keleti fűszernövény, bár sokan<br />
összetévesztik az európai, (Melissa officinalis)<br />
citromfűvel.<br />
Az indiai citromfű<br />
Latin neve Cymbopogon citratus. A gyógyászatban levélrügyeit és szárát<br />
használják. Általában májpanaszok elleni teát készítenek belőle. Gyakorta<br />
alapanya kozmetikumoknak is, belőle készítik az citromfű illóolajat, ami<br />
nemcsak gazdag A vitaminban, de fertőzésgátló is, valamint tonikként,<br />
élénkítőként és fertőésgátlóképp zsíros bőrre is használják. Egyéb<br />
kozmetikumok alapanyaga és aromaterápiás olaj is.<br />
Erős citromillatú, évelő fűféle. Legkönnyebben a gyökérgumók<br />
elválasztásával szaporítható. Kedveli a gazdag termőtalajt és a<br />
helyeket. Nem viseli el a hideg, csípős szelet.<br />
napos
A vadgesztenye<br />
Ősszel az összes gyerek odavan a<br />
fényesbarna gesztenyékért. A<br />
gesztenye termései viszont fontos<br />
gyógynövényeink is!<br />
A vadgesztenye<br />
Latin neve Aesculus hippocastanum. A növény gyógyító része a virágai,<br />
levelei és a termései amik ősszel gyűjthetőek. Erősíti az érrendszert,<br />
gyógyítja a viszér gyulladást, a trombózist és a lábszárfekélyt. Csak<br />
külsőleg alkalmazható, melsőleg mérgező! Sok szaponint tartalmaz. A<br />
virágai belsõleg fõleg a gyomorra és a belekre hatnak, görcsoldóként és<br />
szélhajtóként. A vadgesztenye leveleibõl fõzött tea jótékonyan hat asz<br />
emésztõ szervek enyhe gyulladásaira, és a belsõ vérzésekre, összehúzó<br />
hatásánál fogva. Az egész növény összehúzó hatású. Terméséből általában<br />
tinktúrát készítenek.<br />
Magas fafajta széles, mélyen barázdált fatörzzsel. Európában ődhonos<br />
növény, hazánkban is igen gyakori.
Az Aloe abrotanum<br />
Hazánkban kevésbé elterjedt faj az<br />
aloe abrotanum, ráadásul sokan<br />
összetévesztik közeli rokonával az aloe<br />
verával.<br />
Az Aloe abrotanum<br />
Latinul is Aloe abrotanum (magyar neve nem ismert). Közeli rokona az aloe<br />
verának. A gyógyászatban a húsos leveleiből kipréselt gélt hasznosítják.<br />
Kiváló égési sérülésekre. Belsőleg ne alkalmazzuk, erős hashajtó! Néha<br />
bőrkiütésekre is kenik az aloegéljét.<br />
Kis termetű növény, általában csoportokban nő. Apró, húsos levelei<br />
vannak, a szélükön "csipkézettek". Nem kedveli a hideget és a tűző<br />
napfényt. Levelei tűző napon már néhány óra alatt is megégnek!<br />
Szárazságtűrő, nem igényel sok vizet. Magától is könnyen szaporodik.
A fekete üröm<br />
A kilenc szász gyógynövény egyikeként régi múltra<br />
tekint vissza a fekete üröm.<br />
A fekete üröm<br />
Latin neve Artemisia vulgaris. Nevének jelentése közönséges ürmöt jelent,<br />
ami igen találó elterjedtsége miatt is. Az egész növényt használják a<br />
gyógyászatban. Teáját gyomorhurut és emésztési problémákra isszak,<br />
néha reumát is kezelnek vele. Rovarirtó hatású, gyakran alapanyaga házi<br />
permetezőszereknek is. Gyakran adják sörhöz, a konyhában (zsíros)<br />
húsokat ízesítenek a fekete ürömmel. Vigyázat: sok embernél heves<br />
allergiás reakciót válthat ki!<br />
Lágyszárú, évelő növény. Kedveli a napot és a félárnyékot, Magról könnyen<br />
szaporítható. Európában és Észak-Amerikában őshonos, hazánkban is<br />
gyakori növény.
A komló<br />
Régi magyar gyógynövény, bár sokan a sör<br />
alapanyagaként ismerik csak.<br />
A komló<br />
Latinul Humulus lupulus. Leggyakrabban nőnemű takaróleveleit "a<br />
komlótobozt" és fiatal hajtásait hazsnálják. A takaróleveleit ősszel gyűjtik,<br />
amíg még zöldek, a hajtásait pedig tavasszal. A fiatal hajtások, csak addig<br />
hatásosak amíg nem barnultak be! A takaróleveleiből általában teát főznek<br />
álmatlanságra, szorongásra és idegfeszültség ellen. A komlóborogatás<br />
ficamok és duzzanatok lelohasztására is bevált háziszer. A komló zsenge<br />
hajtásai és levelei finom főzeléknövények is.<br />
Évelő kúszónövény. Agresszív, szőrös kacsokkal és csavarodó ágakkal.<br />
Gyakran futtatnak be vele korlátokat, falakat, igazán dekoraty, főleg ősszel<br />
nyár vége felé. Európában vadon is megterem, de sok helyen termesztik is.<br />
A gazdag, nedves termőföldet kedveli, magokról könnyen szaporítható.
A mályva<br />
Napjainkban óriási népszerűségnek<br />
örvend a mályva.<br />
A mályva<br />
Latin neve Malva silvestris. (Közeli rokona a papsajtmályva (Malva<br />
neglecta), melynek leveleit használják fel ugyanúgy, mint az erdei mályvát.)<br />
A gyógyászatben a növény leveleit, és virágát használják. Levelei<br />
fertőzéscsökkentőek, valamint a méhcsípést is hatásosan enyhítik. A<br />
belőlük készült borogatással fekélyt és aranyeret kezelnek. A virágokból<br />
leggyakrabban teát készítenek hörgkurutra és megfázásra, de igen<br />
hasznos a száj és a torok nyálkahártyájának gyulladásaira is. A<br />
konyhában is használják, leveleiből főzeléket készítenek. Vigyázat: nagy<br />
mennyiségben hashajtó!<br />
Durva, lágyszárú, kétnyári növény. Legjobban a sok napot és a száraz,<br />
sovány talajt kedveli. Gombásodásra hajlamos, főleg idősebb korában!<br />
Magról könnyen szaporítható, vessük ősszel vagy tavasszal.
Az orbáncfű<br />
Latin neve szellemet űzőt jelent, így régebben az ártó<br />
démonok és szellemek elűzésére használták. Manapság<br />
inkább teaként fogyasztják.<br />
Az orbáncfű<br />
Latinul Hypericum perforatum. A zsenge leveleit és árnyékban szárított<br />
virágait használják a gyógyászatban. Levelei enyhén nyugtató hatásúak,<br />
serkentik a gyomor- és epekiválasztást. Néha elégtelen vérkeringés és<br />
rendszertelen menstruáció ellen is alkalmazzák. Nyugtató hatású.<br />
Legjellemzőbb tulajdonsága a lassan gyógyuló sebek és égések<br />
antibakteriális hatása. Zsenge leveleit gyakran teszik salátákba is, míg<br />
virágaiból kelmefestéket készítenek.<br />
Szereti a meszes földet, Európában vadon is megterem. A szárazt talajt, és<br />
a félárnyékot, vagy napot kedveli leginkább.
Az erdei szamóca<br />
Nemcsak a finom és egészséges<br />
gyümölcsei, de a levelei is<br />
gyógyhatásúak a szamócának.<br />
Az erdei szamóca<br />
Latinul Fragaria vesca. Nemcsak a gyümölcsei, de a levelei is<br />
gyógyhatásúak. Az erdei szamóca enyhén hashajtó hatású. Gyümölcsei<br />
vasban gazdagok és idegerőasítő hatásúak. Leveleiből vérzéscsökkentő és<br />
vízhajtó tea készül. A konyhában hasznosítva salátákhoz adják.<br />
Lombhullató, lágyszárú évelő növény. Európában őshonos. Az erdei<br />
szamóca a rózsafélék családjába tartozik. Legjobban a nedves, árnyékos<br />
helyeket kedveli. Az agyagos talajt nehezen viseli. Fiatal indáival<br />
szaporítható.
A tengeri hagyma<br />
Napjainkban újra kezdik felfedezni az<br />
emberek ennek a növénynek a<br />
gyógyító erejét.<br />
A tengeri hagyma<br />
Latinul neve Urginea maritima. Felhasznált része a hagymája, és a<br />
leveleiből kipréselt nedv, amit bőrbetegségekre használnak külsőleg. A<br />
hagymája kardiotonikus és vizelethajtó hatású. Az öngyógyításban a<br />
hagymáját nem ajánlott használni, mivel túladagolás esetén mérgezések<br />
léphetnek fel.<br />
Hagymája a föld felett helyezkedik el, 5-15 cm átmérőjű. A tengeri hagyma<br />
a mediterránumban, azon belül is az Ibériai-félszigeten őshonos.
A tavaszi kankalin<br />
Régebben varázserejű<br />
gyógynövényként tartották számon,<br />
ami kinyitja az összes zárat és<br />
megtalálja a kincseket.<br />
A tavaszi kankalin<br />
Latin neve Primula veris, melynek<br />
jelentése: a tavasz hírnöke. A gyógyászatban felhasznált részei a gyökere<br />
és a virága. Kutatások igazolták a tavaszi kankalin hatékonyságát hurutos<br />
léguti betegségeknel, de nem kevésbé hatásos meghűlés ellen sem. Ilyenkor<br />
porrá őrölt gyökeréből készítenek teát, a tinktúrája nem igazán elterjedt.<br />
Néha a leveleit is alkalmazzák szédülés esetére. Viszont nem szabad<br />
túladagolni, mert russzullétet, hasmenést és hányingert okozhat, aki pedig<br />
allergiás rá annak pedig még a levél érintésétől is kiütések jelentkezhetnek<br />
a bőrén.<br />
Eredetileg KözépEurópában, valamint Elő- és Közép-Ázsiában honos évelő<br />
növény. Magyarországon vadon is megterem, legjobban a hűvös, árnyékos<br />
helyeket kedveli.
A fokhagyma<br />
A fokhagymával egyszerűen minden<br />
finomabb - talán mondjuk a<br />
csokoládé kivétel.<br />
A fokhagyma<br />
Latinul Allium sativum. A hagymája a növény gyógyhatású része, bár néha<br />
a leveleit is fogyasztják. A fokhagyma vérnyomáscsökentő hatású és erősíti<br />
a koszorúereket: ezért keringési betegségek lekütdésében is rendkívül<br />
hatásos. Antibakteriális hatásáról is ismert. Fertőzésgűtló, erősíti az<br />
immunrendszert. Enyhíti az influenzát, náthát, hörgkurutot, és torokfájást,<br />
csökkenti a koleszterinszintet és antibiotikus hatású. Ezenkívül a<br />
fokhagyma vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat: főleg jódot<br />
és ként is tartalmaz. A konyhában is gyakran használják pizzákhoz,<br />
salátákhoz, pirítósra.<br />
A hagymafélékhez tartozó, évelő, bár termesztésben csak egynyáriként<br />
tartott növény. Eredetileg Közép-Ázsiából származik. Hagymája gerezdekre<br />
tagolódik. Magról nem érdemes szaporítani, csak gerezdekről.
Az oreganó, másnéven szurokfű<br />
Az olasz konyha eggyik legkedveltebb<br />
fűszernövénye, de gyógynövényként<br />
is régóta használják.<br />
Az oreganó<br />
Latin neve Origanum vulgare. A növénynek csak a leveles és virágos<br />
szárait használják gyógyításra. Nagyon sokoldalú gyógynövény.<br />
Emésztésfokozó, tonizáló, köptető, valamint a köhögést, az emésztési<br />
zavarokat, a torokfájást és agyomorbántalmakat elmulasztja. Fertőzésgátló<br />
leveleit fogfájás enyhítésére rágják, de fürdők, borogatások gyakori<br />
adalékai is. Az oregánót leggyakrabban a konyhában használják<br />
fűszerként, vagy teát készítenek belőle köhögés ellen. Kitűnően illik<br />
húsételekhez, pizzákhoz és tojásételekhez is.<br />
Bokros, évelő növény. Fás szára van, ami gyakran vöröses szinű. Levelei<br />
megdörzsölésekor erős, jellegzetes fűszeres illat érződik. Virágai késő<br />
nyáron nyílnak, az oregánó magról is jól szaporítható. Legjobban a könnyű,<br />
száraz földet kedveli és a ragyogó napsütést. Meleg éghajlaton íze<br />
csípősebb, fűszeresebb lesz. Cserépben is jól tartható.
A lestyán<br />
A méltán híres maggi-növény egyben<br />
régi gyógynövény is<br />
A lestyán<br />
Latinul Levisticum officinale. A gyógyászat főleg a növény gyökerét<br />
használja fel, leveleiből inkább csak gyomorkeserűk, teák készülnek. A<br />
lestyángyökér meggyógyítja a húgyúti betegségeket, valamint vesehomok-<br />
megelőző hatásáról is ismert. Viszont nem alkalmazható vesegyulladás,<br />
vagy csökkent veseműködés esetén. A gyökér legfontosabb hatóanyaga az<br />
illóolaja, melynek vizelethajtójtó és görcsoldó hatása van.<br />
Eredetileg Ázsiában és Európában honos évelő növény. Júliusban és<br />
augusztusban virágzik, a növény gyökerét pedig októberben ássák.<br />
Legjobban a nedves talajt kedveli.
A nagy útifű<br />
Nyirkos rétek megbújó növénye a nagy<br />
utifű<br />
A nagy utifű<br />
Latin neve Plantago major. A növény levelei, gyökerei és virágai<br />
gyógyhatásúak. Gyökereit télen ássák. Kötszer híján leveleit kötözik a<br />
kisebb sebekre, hűsítő, vérzés- és fájdalomcsillapító hatásúak. A belőle<br />
készült tea kitűnő nyálkaoldó és köptetőszer. Nagyon fiatal leveleit<br />
spenótszerűen megfőzve fogyasztják.<br />
Szívós gyökerű, évelő növény. Szinte minden földben megél, bár nagyon<br />
kedveli a nedvességet.
A gamandor<br />
Régi magyar elnevezése gamandor, de<br />
manapság inkább feketeszemű<br />
zsuzsannának hívják<br />
A gamandor<br />
Latinul Thunbergia alatha. A virágai ehetőek. Erősítik a szervezet<br />
működését valamint igen egészségesek. Kiválóan alkalmasak torták, italok,<br />
finomságok díszítésére, de levesbe, vagy egyéb ételbe is tehetjük őket<br />
ízesítésként. Bánjunk ele óvatosan, egy-két virág is elegendő,<br />
nagy mennyiségben káros lehet.<br />
Egynyári növény, élénkzöld levelekkel és szines (általában sárga, a<br />
szirmok elején pedig fekete) virágokkal. A termőföldre nézve igénytelen,<br />
szereti a sok napsütést.
A pongyola pitypang<br />
Gyermekláncfű, pitypang, csormóka...<br />
egyremegy.<br />
A pitypang<br />
Latinul Taraxacum officinale. Az egész növény, még a gyökere is gyógyító<br />
hatású. Főzete vétisztító, vizelethajtó hatású. Gyökerét gyakran megőrlik és<br />
kávépótlónak használják. A gyermekláncfű serkenti az emésztést, erősítő<br />
hatású, a keserű anyagai pedig serkentőleg hatnak a májra, valamint az<br />
epehólyag és hasnyálmirigy működésére.A pitypang minden idők<br />
legismertebb salátának gyűjtött növénye. Levelei nagyon egészségesek,<br />
tavaszi tisztítókurákkor is gyakran fogyasztják őket, kesernyés ízük<br />
ellenére. A fürdővízhez adott friss levelei tisztítják a bőrt.<br />
Téltűrő növény, mélyre hatoló gyökérzettel. Szárában tejszerű,<br />
ragacsos nedv van. Kedveli a jól trágyázott talajokat és a sok napsütést.<br />
Könnyen elszaporodik, sokszor túlságosan is és gyökerei miatt ehéz<br />
kiirtani.
A körömvirág<br />
Díszkertek gyakori, dekoratív<br />
növénye nemkevés gyógyerővel<br />
A körömvirág<br />
Latin elnevezése Calendula officinalis. A növény szára, levelei, virágai<br />
gyógyhatásúak. A körömvirágból készült tea elősegíti az emésztőszervi<br />
gyulladások gyógyulását, erősíti a nyirokkeringés működését és<br />
megszünteti a nyirokcsomók duzzanaát, görcsoldó. Méltán híresek a lőle<br />
készült kenőcsök, olajok és balzsamok: üszkösödés ellen, daganatok<br />
lelohasztására hasznosítják őket. Fontos sebgyógyító, fertőzés- és<br />
gyulladásgátló hatással bír a körömvirág és a belőle készült kenőcsök,<br />
balzsamok. Szirmaiból hajöblítőt készítenek, valamint sáfrány helyett<br />
használjk a rizs szinezésére, de sokszor díszítenek, főznek is vele.<br />
Edetileg évelő növény, bár általában egy- vagy kétnyárikénet termesztik.<br />
Levelei hosszúkásak, szőrösek, húsosak és oválisak. Virágainak színei az<br />
élénk narancsszíntől egészen a halvány narancssárga-sárgáig<br />
terjedhetnek. Kora nyártól nyár végéig virágozhat. Leginkább a nehezebb<br />
földet és a sok napsütést kedveli.
A borsfű<br />
Nevezik borsikafűnek és<br />
csombordnak is. A bab<br />
nélülözhetetlen kisérője és hasznos<br />
gyógynövény<br />
A borsfű<br />
Latin neve Satureja hortensis. Közeli<br />
rokona a Satureja montana a hegyi borsikafű. A növény levelei<br />
gyógyhatásúak, fűszerezéskor emésztéssekentő hatással bírnak. Főzetével<br />
gyomorelégtelenség, rossz emésztést és étvágytalanságot gyógyítanak,<br />
teája tonizáló hatású. Levelei és bimbói ruhák közé helyezve távol tartják a<br />
molyokat.<br />
Egynyári növény, erősen illatos levelekkel. Nyár derekán kezd legkorábban<br />
virágot bontani, könnyen, magától szaporodik. Szereti a száraz, napos<br />
helyeket, nem kedveli a hideget.
A koriander<br />
Ugyanúgy hozzátartozik a keleti<br />
konyhához, mint az európaihoz a<br />
petrezselyem<br />
A koriander<br />
Latinul Coriandrum sativum. Az egész növény gyógyhatású, még magjai is.<br />
Gyökereit virágzás után ássák, érett magjait megszárítják, vagy pörkölik,<br />
leveleit, és hajtásait frissen és szárítva is fogyasztják. Magjai jó<br />
étvágyfokozók, élénkítő hatásúak, és felfúvódás ellen is jó orvosságnak<br />
bizonyultak. Gyökeréből néha főzeléket készítenek, főleg ázsiai<br />
országokban. Levelei is étvágyfokozók, és felfúvódás ellen is hatnak. Sokor<br />
rágják őket kellemetlen szájszág elnyomására. Foghagyma után elrágva<br />
egy zsenge korianderlevél semlegesíti annak kellemetlen szagát.<br />
Egynyári, erős aromájú növény. Napos, száraz, meszes földben gyorsan nő.<br />
Általában magától szaporodik, sok magot terem. Nem kedvelaz erős szelet.
A fodormenta<br />
Az egyik legkedveltebb gyógy- és fűszernövény<br />
a fodormenta. Az ókortól kezdve a bölcsesség<br />
szimbólumának tartották<br />
A fodormenta<br />
Latinul Mentha spicata. Rokonai megeggyeznek a borsosmentáéval (Mentha<br />
piperita) amiről régebben már írtam. Zöldmentának is hívják a fodormentát,<br />
belőle keresztezték ki a borsmentát is. Aromája kellemes, nem túl erős, a<br />
legkevésbé csípős mentafajta. Leveleit (még virágzás előtt) használják a<br />
gyógyászatban. Frissítő, élénkítő hatású, teáját lázas meghülésekre és<br />
emésztési problémáskra isszák. Serkenti a vérkeringést, görcsoldó. A<br />
konyhaművészetben igen gyakran használják, likőrök, cukorkák, italok<br />
ízesítőjeként.<br />
Évelő növény, föld alatti kacsokkal. Kedveli a nedves, árnyékos helyeket. A<br />
tűző napot is elviseli, de nem kedveli. Tőosztással, magról, és<br />
dugványozással szaporítható. Könnyen szaporodik, gyorsan elnyomja a<br />
szomszédos növényeket, ezért érdemes külön cserépben nevelni. Levelei<br />
szárítással, vagy fagyasztással is tartósíthatók.
Kék ibolya<br />
Szerény, mint az ibolya - szól a híres<br />
mondás e kedves<br />
gyógynövényünkről<br />
Illatos kék ibolya<br />
Latin neve viola odorata. Gyógyító<br />
része a levelei és a virágai, de néha<br />
gyökereit is használják. Az ibolya enyhíti a köhögést, asztmát, szájüregi<br />
gyulladásokat és a hörgkurutot. A gyökeréből szirupot készítenek, mely<br />
enyhe hashajtó hatású. Nagy dózisokban ne használjunk ibolyát, mert a<br />
benne lévő szaponin rosszullétet, vagy akár hányást is okozhat. Virágait<br />
kandírozzák, süteményekhez fogyasztják. Leveleivel eggyütt a konyhában<br />
is használják.<br />
Évelő növény, mélyre nyúló gyökerekkel. Kiterjedt kolóniákat képez. Levelei<br />
enyhén szőrösek. Az ibolya levelei A provitaminban és C vitaminban<br />
gazdagok. Amerikában és Európában elterjedt növény, a félárnyékot,<br />
nyirkosságot kedveli. Legtöbbször erdők közelében nő.
A ruccola, másnéven a borsmustár<br />
Az<br />
olasz konyha nélkülözhetetlen<br />
összetevője a ruccola<br />
A ruccola<br />
Latin neve Eruca sativa. Egyetlen<br />
ismert rokona a vad borsmustár az<br />
Eruca silvatica. A ruccola íze<br />
erőteljes, szerintem először fogyasztva kissé a gumira emlékeztető.<br />
Legtöbbször salátákban használják, de fontos alkotóeleme sajtoknak,<br />
pizzáknak, és túrófajtáknal is. A ruccolának a leveleit használják<br />
gyógynövényként: vértisztító, tonizáló, étvágyjavító hatásúak.<br />
Kétéves, de fagyérzékeny aprócska növény. Gyorsan nő, a termőhellyel<br />
nincsenek különösebb igényei, bár a homokos, meszes, enyhén száraz<br />
talajt kedveli legjobban. Szereti a napos, meleg helyeket.
A babér<br />
Ősi illatos és fertőzésgátló gyógynövény. Hajdanán a<br />
dicsőség, hírnév, és a győzelem jelképe volt<br />
A babér<br />
Latinul Laurus nobilis. Leveleit használják a gyógyászatban. Kásásítva<br />
zúzódásokra, égésekre használják. Népszerű konyhai fűszer, étvágyfokozó.<br />
Bogyóiból olajat is sajtolnak amit likőrökhöz, és néha parfümökhöz is<br />
adnak, valamint az állatorvoslásban is használják. Babérlevelekből fonták<br />
a győztes római tábornokok koszorúját.<br />
Sűrű, örökzöld bokor, vagy díszfa. A hideget rosszul tűri. Általában formára<br />
metszik, de nyesés nélkül 12 méteresre is megnőhet. Eredetileg Kis-<br />
Ázsiában honos, bár nagy számban termesztik a Földözi-tenger vidékén is.
A borsosmenta<br />
Talán az egyik legelterjedtebb<br />
mentafajta a bosros, vagy másnéven<br />
borsmenta<br />
A borsosmenta<br />
Latinul Mentha piperita. Rokonai pl. a M. pulegium a csombormenta, a M.<br />
spicata, vagyis a fodormenta, az almamenta... és még számtalan mentafaj,<br />
keveredés és hibrid a mentafélék közül. A borsmenta a gyógyászat<br />
legértékesebb mentafaja magas mentoltartalma miatt. Álmatlanságra,<br />
gyomor- és emésztési panaszokra isszák teáját, forrázatát. Ilóolajával<br />
likőröket, édességeket, valamint gyógyászati termékeket édesítenek, de<br />
sokszor megtalálható különböző kozmetikumokban is illatosítóként.<br />
A borsmenta tulajdonképpen a fodor- és vizimenta kereszteződése, vadon<br />
nő bozótosokban, és gazdag nedves területeken. A félárnyékot és a tűző<br />
napot is kedveli, ha megfelelően nedves a talaj. Legkönnyebben<br />
gyökérdugványokkal és maggal szaporítható.
A levendula<br />
Milyen is lenne egy igazi gyógynövénykert<br />
levendula nélkül?!<br />
A levendula<br />
Latin neve Lavandula officinalis, de a gyógyászatban gyakran használatos<br />
még a L. angustifolia (a francia levendula). Ezenkívül számos<br />
levendulafajtát ismerünk még, közeli rokonuk a L. a. "Nana Alba", vagyis a<br />
fehér levendula; a L. stoechas; a L. vera; a nagy levendula a L. latifolia; a L.<br />
hybrida ami szívósabb a közönséges levendulánál. Összesen 21 fajt<br />
tartanak számon, de a keresztezések száma meghaladja a százat is. A<br />
növény gyógyhatása a leveleiben és varágos száraiban rejlik. A<br />
természetgyógyászatban, főleg az aromaterápiában nagy jelentőséget<br />
tulajdonítanak a levendula olajának nyugtató, lazító, és fertőtlenítő<br />
hatásának. Főzete és teája bevállt köhögés- és fejfájáscsillapító, de<br />
használják idegbetegségek kezelésére is. Bedörzsőként fertőzésgátló, és<br />
külső élénkítőszer.<br />
Évelő, aromás növény. Apró, lila virágai vonzzák a méheket. Gyakori<br />
metszést igényel, de nemszabad egészen az öreg, fás szárig visszanyesni.
A százszorszép<br />
Ezt a bájos kis virágot mindenki<br />
ismeri, bár kevesen használják, mint<br />
gyógyfüvet<br />
A százszorszép<br />
Latnul Bellis perennis. A bello latinul szépet jelent, a százszorszép<br />
elnevezés is innen származhat. Levelei és virágai gyógyhatásúak. A<br />
százszorszép külsőleg alkalmazva nyugtatja az irritált bőrfelületet és<br />
enyhíti a vérömlenyeket. Nyálkaoldó hatású, teáját hurut ellen is isszák,<br />
valamint elősegíti a méreg- és salakanyagok lebomlását, kiválasztását. A<br />
konyhában ritkán használják, esetleg salátákban, vagy megfőzött<br />
lkeveleiből finom levest készítenek. A friss százszorszép íze kissé csípős,<br />
ezért mértékkel kell vele bánni.<br />
Évelő, alacsony növény, amely telepekben nő. Kedveli a jó vízáteresztő<br />
talajt, napos és félárnyékos helyeken nő. Virágai fényre nyílnak, de amint<br />
elmegy a nap, összecsukódnak.
Fehér üröm, másnéven a tárkony<br />
Régóta a szakácsok kedvence ez az<br />
aromás fűszer- és gyógynövény.<br />
Fehér üröm, másnéven tárkony<br />
Latinul Artemisia dracunculus. Az ürömfélékhez tartozik, közeli rokona az<br />
Artemisia absintum (amit szintén neveznek fehér ürömnek), az A.<br />
abrotanum vagyis az istenfa, és az A. vulgaris a fekete üröm, és az A.<br />
dracuncoloides az orosz tárkony, ami egyfajta "változata", bár<br />
robosztusabb a francia tárkonynál. A latin megnevezése a dracunculus kis<br />
sárkányt jelent. Onnan kapta nevét, hogy régebben a kígyómarás<br />
ellenszereként tartották számon. Az egész növény gyógyhatású, főleg a föld<br />
feletti részei. Hasznos hurutos, és emésztési problémák kezelésére, növeli<br />
az étvágyat, teájával pedig az álmatlanságot gyógyítják. Népszerű konyhai<br />
ízesítőszer, de gyakran megtalálható parfümök, likőrök összetevőjeként is.<br />
Ezenkívül vizelethajtó, féregűző. Segíthet a menstruáció normális<br />
lefolyásában. A francia (és az orosz) tárkony az egyetlen ürömfajta, amely<br />
nem túl keserű a főzéshez.<br />
Évelő, fagytűrő növény. Eredetileg Közép-Ázsiából származik. A hidegebb<br />
teleket nem tűri jól. Vékony, idővel elfásuló szárain sorakoznak aromás<br />
levelei.
A citromfű<br />
Talán az egyik legismertebb<br />
gyógynövényünk a citromfű<br />
A citromfű<br />
Latinul Melissa officinalis. Levelei kissé nyugtatók, és frissítő hatásúak,<br />
stresszoldók. Rovarcsípésékre is enyhítőleg hat, ha bedörzsöljük a felületet<br />
friss citromfűlevéllel. Leggyakrabban teáját fogyasztják, de tinktúraként, és<br />
konyhai fűszernövényként is ismert. Aromás leveleit citromhéj helyett is<br />
használják süteményekben, italokba, mártásokban...stb. Régi, ismert<br />
gyógynövény, már az ókorban is alkalmazták.<br />
Közepes méretű, évelő növény. Mézelő növény, nevét is innen kapta, a<br />
görög melissa (magyarul méz) szóból. Vonzza a méheket, hasznos<br />
rovarokat. Levelein apró szőrök vannak. A félárnyékot kedveli, de megél<br />
tűző napon is.
Az izsóp<br />
Gyakran használják fűszerezésre, és<br />
napjainkban megint kezdik felfedezni<br />
a benne rejlő gyógyhatást<br />
Az izsóp<br />
Latinul Hyssopus officinalis. Leveleiben és virágzó részeiben rejlik<br />
gyógyhatása. Értékes köptetőszer, vízben főzött virágzó részeivel pedig<br />
torokfájást kezelnek, de gyógyítanak vele égéseket és csípéseket is.<br />
Lepárlott olaját likőrökhöz és parfümökhöz adják. A konyhában is gyakran<br />
használatos mártásokban, salátákban és levesek ízesítőjeként.<br />
Évelő, örökzöld bokor, hosszú, elágazó szárral. Sokszor nevelik<br />
törpebozótnak is. Virágai ősszel nyílnak. Száraz, köves, meszes<br />
vadon is előfordul. Legfeljebb 50 cm -re nő meg.<br />
területeken
A máriatövis<br />
Régi, hagyományos<br />
"kolostor"gyógynövény, és egyben<br />
arab ínyencség is a máriatövis<br />
A máriatövis<br />
Latinul Sylibum marianum. Levelei májregeneráló hatásúak. Akkut<br />
mérgezéseknél használják őket. Általában teát vagy főzetet készítenek<br />
belőlük. Salátaként is fogyasztják zsenge hajtásait, és első leveleit.<br />
1.5 méter magasra is megnő, lágyzsárú, kétéves növény. Nemszereti a sok<br />
és pangó vizet, könnyen berohadhat. Leveleinek széle éles, fogazott.
Az olajfa<br />
Az olajfa termése a közkedvelt olajbogyó,<br />
amiből a manapság szinte nélkülözhetetlen<br />
olivaolajat gyártják<br />
Az olajfa<br />
Latin neve Olea europea. A mediterrán vidékekről származik, ahol<br />
manapság is nagy számban fordul elő. Gyógyhatású része a levelei és<br />
termése. Az olajbogyókból hidegen kisajtolt olaj, vagyis a szűz és extraszűz<br />
olivaolaj a legértékesebb, a leggazdagabb vitaminokban és más hasznos<br />
olajokban. Viszont ezt az olajat nem szabad hevíteni, mert elveszti jótékony<br />
gyógyhatását. Főzéshez a melegen sajtolt olivaolajat használják. Az<br />
olivaolaj csökkenti az ún. rossz koleszterin szintet és egyszerre emeli az ún.<br />
jó koleszterin szintet. Táplálja a bőrt, és egészében egészségesen hat az<br />
emberi szervezetre.<br />
Közepesen magas fa, de nagyon lassan fejlődik, növekszik. Ágaiból és<br />
leveleiből font koszorúkkal díszítették a győztes római tábornokok fejét.
A macskagyökér<br />
A macskagyökérből készül az ismert<br />
gyógyszer: a valeriána<br />
A macskagyökér<br />
Latinul Valeriana officinalis. A növény gyógyhatású része a gyökere és<br />
gyöktörzse, amelyet ősszel ásnak. Nyugtató, lazító, stresszoldó hatású.<br />
Általában teát főznek, tinktúrát, vagy forrázatot, főzetet készítenek belőle.<br />
Sok gyógyszerkészítményben is használják (pl. a valeriána), bár<br />
gyógynövényként kevesen ismerik. Enyhén altató, gyakran elalvás előtt is<br />
isszák a teáját.<br />
Évelő, lágyszárú gyógynövény, kb. 1 méter magasra is megnő. Hajlamos a<br />
gombás fertőzésekre, nem szereti a túl nedves talajt. Levelei tagoltak,<br />
hosszú száron, szimmetrikusan helyezkednek el. Leveleinek illata fokozza<br />
a macskák nemi vágyát, innen is kapta a macskagyökér elnevezést.<br />
Gyökerei, főleg szárítva, büdös lábszagot árasztanak.
A kövirózsa<br />
Sziklakertek gyakori növénye, régi,<br />
elfeledett gyógynövényként.<br />
A kövirózsa<br />
Latin neve Sempervivum tectorum. Rokona a pókhálós kövirózsa, vörös<br />
kövirózsa... stb. de gyógyászati célból a közönséges kövirózsa a<br />
leghatásosabb. Fülfűnek is nevezik, mert a leveleiből fülbe csepegtetett<br />
nedv elmulasztja a fülfájást, fülzúgást. Csípésekre, sebekre is hatásos,<br />
bőrápoló hatása is van. Tyúkszemre csepegtetve elmulasztja azt.
A rozmaring<br />
Népszerű konyhai ízesítő hús- és<br />
sültételekhez, de egyben nagyhatású<br />
gyógynövény is.<br />
A rozmaring<br />
Latinul Rosmarinus officinalis. Levelei a növény gyógyhatású része.<br />
Leggyakrabban teának isszák őket, májbetegségek és migrén ellen,<br />
valamint kiváló antidepresszáns hatásáról is ismert. Kenőcs is készül<br />
belőle, amit idegzsábára, ekcémára, reumára és kissebb sérülésekre is<br />
használnak. Vérkeringés-serkentő hatása is közismert. Vigyázat: túlzott<br />
mértékben rendszeres fogyasztása mérgező! Népszerű konyhai ízesítőszer<br />
húsokhoz, a mediterrán konyha egyik alapanyaga.<br />
Tömör, fás, évelő, örökzöld növény. Rendszeres metszést igényel, különben<br />
szárai könnyen elfásulnak. Bokor, vagy kissebb fa formájában fordul elő.
A zsálya<br />
Az ókori Rómában a hosszú élet zálogának<br />
tartották a zsályát.<br />
A zsálya<br />
Latinul Salvia officinalis. Rokona a muskotályzsálya a Salvia sclarea, a S.<br />
purpurascens, és a S. Lekárska. Gyógyhatású része a levelei és a szára.<br />
Leveleiből készül a zsályatea, amit legtöbbször izzadás ellen isznak, bár a<br />
zsálya nagyon sok oldalú gyógynövény. A torokfájást is elmulasztja.<br />
Fertősésgátló, daganatellenes hatású.<br />
Hosszúkás, szőrökkel borított levelei vannak, szára pedig elfásul egy idő<br />
után, bár ez rendszeres metszéssel megelőzhető. Jól szaporítható magról és<br />
dugványozással is.
Snidling, ala a metélőhagyma<br />
Enyhe hagymaízű, a maggi fűszerkeverékek "titkos"<br />
összetevője.<br />
Metélőhagyma<br />
Latinul Allium shoenoprasum. A fokhagymával (Allium sativum) keresztezve<br />
kínai metélőhagymát, Allium tuberosumot kapunk.<br />
Sötétzöld levelei vannak, gyökérzete pedig nem hatol mélyre, kis helyen is<br />
elfér. Antibakteriális és emésztesserkentő hatású. Aromája a közönséges<br />
hagymáéra hasonlít, de annál jóval enyhébb. Gombaölő hatással is bír.<br />
Magról is könnyen termeszthető, illetve tőosztással szaporítható.
A bazsalikom<br />
A bazsalikom épp úgy hozzátartozik a<br />
paradicsomhoz, mint a só a leveshez.<br />
Bazsalikom<br />
Latinul Ocinum basalicum a közönséges bazsalikom. Mint gyógynövény,<br />
meghűlésre, gyomor- és bélpanaszokra, kedélyzavarok ellen isszák a teáját<br />
(forrázatát). Világszerte mintegy 160 bazsalikomfajtát ismernek: a<br />
legismertebb változatai a bordólevelű bazsalikom; a görög vagy más néven<br />
törpe bazsalikom (Ocinum minimum) melynek íze kesernyés-gyantás, törpe<br />
méretű és aromája erőteljesebb; a thai bazsalikom, ami érthetően thai<br />
ételekhez illik; és a tulsi: a gyógynövények királynője, amely indiában<br />
szent növény (Ocinum santum vagy O. tenoifolium) . Használják még<br />
fálydalomcsillapításra, a növény maga pedig rovarirtó hatású.<br />
Átlagosan 45cm a közönséges bazsalikom, nedves, de jó vízáteresztő talajt,<br />
és napos, védett helyet igényel. Júniustól szeptemberig virágzik, de leveleit<br />
lehetőleg a gyógynövény virágzása előtt szedjük.
A kakukkfű<br />
Az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb gyógy és<br />
fűszernövény a kakukkfű.<br />
A kakukkfű<br />
Latin neve Thymus vulgaris. Alacsony örökzöld félcserje, a ragyogó<br />
napsütést kedveli. Antibakteriális hatása van, erősíti az immunrendszert,<br />
gombaölő, fertőzésgátló és gilisztahajtó. Leveleiből tonizáló, élénkítő tea<br />
készül. Illóolajáról, a timolról kapta latin nevét. A Földközitenger<br />
partvidékéről származik. Rokona a T. x citrodous, mutatós levelekkel<br />
és erős citromillattal. Magról is jól szaporítható.
Az aloe vera<br />
A monda szerint az édenkert egyetlen megmaradt<br />
növénye. Kiváló sebgyógyító.<br />
Az Aloe Vera<br />
Latin neve is Aloe vera. Kissebb rokona, az abrotanum, és a barbadensis.<br />
Évelő növény, szárazságtűrő (sőt kedvelő). Gyógyereje a húsos leveleiből<br />
kinyerhető gélben rejlik. Erős hashajtó hatású, ezért belsőleg ne<br />
alkalmazzuk! Külsőleg viszont égett vagy vágott sebre kenve sebgyógyító, a<br />
bőrre hidratáló hatása van. Eredetileg a trópusi Afrikából származik. A telet<br />
nálunk nem bírja, de ideális szobanövény, 10-35C fok között érzi jól<br />
magát.
Füveskert<br />
Ki ne ismerné (vagy legalábbis hallott már) a<br />
kakukkfűről, kamilláról és a citromfűről? De vajon<br />
mindenki ismeri -e a máriatövist, tengerihagymát, és az<br />
izsópot?<br />
Sajnos manapság már nincsenek javasasszonyok, gyógyfüvesek és<br />
vajákosok akikhez az ember fordulhatna, ha a gyógynövények segítségét<br />
szeretné igénybe venni. Manapság maximum természetgyógyászt talál az<br />
ember. Igaz, azt mondják most élik reneszánszukat a gyógynövények. És<br />
tényleg: könyvek tömkelege, újságcikkek, amikben benne is van a<br />
kakukkfű, a kamilla, a citromfű.. .. és .. és itt megakad az ember, mert a<br />
többi gyógynövényt érdekes módon már nem emlegetik annyira, mint<br />
néhány kiemelt társukat. Így pedig elég nehéz dolog saját "füvészkertet",<br />
vagy legalábbis "házipatikát" kialakítani. Remélem sok embernek<br />
hasznára lesznek majd a következő gyógynövényleírások, és hozzájárulok<br />
majd a gyógynövények szélesebb körű megismeréséhez és elterjesztéséhez.