Slavlje kraj Tise nije mogla da pokvari ni kiÅ¡a - BeÄejski mozaik
Slavlje kraj Tise nije mogla da pokvari ni kiÅ¡a - BeÄejski mozaik
Slavlje kraj Tise nije mogla da pokvari ni kiÅ¡a - BeÄejski mozaik
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
TÁRSADALOM<br />
470. szám, 2009. szeptember 4. 7<br />
A POKOL NEM A MÁSIK (II.)<br />
Identitás, integráció, többnyelvűség - mert<br />
együtt élünk<br />
UTAZOM. Egyedül vagyok<br />
a kocsiban. Valaki stoppol az<br />
út mellett. Mégsem állok<br />
meg. Nem akarom, hogy<br />
mellém üljön. Nem akarok<br />
vele beszélget<strong>ni</strong>, mert nem<br />
ismerem. Nem akarok vele<br />
együtt él<strong>ni</strong>, még addig sem,<br />
amíg utazunk.<br />
Az együttélés - az idegen<br />
elfogadása - problémája nem<br />
csupán a mi problémánk, s<br />
nem is újkeletű probléma.<br />
Ősidők óta létezik.<br />
Az együttéléshez, egymás<br />
elfogadásához, az integrációhoz<br />
elengedhetetlen<br />
bizonyos fogalmak ismerete,<br />
ezért megmagyarázzuk azokat<br />
a köznyelven forgó alapfogalmakat,<br />
amelyekről kevesen<br />
tudjuk, hogy mit is<br />
jelentenek.<br />
Identitás: azonosságtu<strong>da</strong>t,<br />
annak tu<strong>da</strong>tosítása,<br />
hogy ki és mi vagyok, hogy<br />
én – én vagyok. Az egyének<br />
a társas interakciók során,<br />
mások reakcióit megtapasztalva<br />
ébrednek saját létük tu<strong>da</strong>tára,<br />
s ezekből a tapasztalatokból<br />
építik fel énjüket. Az<br />
így létrejövő identitás különböző,<br />
gyakran egymásnak is<br />
ellentmondó elemeket foglal<br />
magába. Az identitásnak fontos<br />
alkotóeleme a társas<br />
identitás: egy csoporttal való<br />
azonosulás. Sok mai társa<strong>da</strong>lomban<br />
nyer teret az identitáspolitika:<br />
a faji, et<strong>ni</strong>kai,<br />
nemzeti, kulturális, nemi,<br />
szexuális orientáción stb.<br />
alapuló identitások csoportképzővé,<br />
az így kialakított<br />
csoportok („kisebbségek“)<br />
pedig fontos politikai tényezőkké<br />
válnak. A társa<strong>da</strong>lmi<br />
identitás kifejezés azokra a<br />
módokra utal, ahogyan az<br />
egyének és a közösségek az<br />
egymás közötti interakcióikban<br />
„elhelyezik“ magukat.<br />
Kettős identitást figyelhetünk<br />
meg például a Szerbiában<br />
élő magyar kisebbség esetében.<br />
Az integráció latin eredetű<br />
szó, mely egységesülést,<br />
beilleszkedést, beolvasztást<br />
jelent. Lehet<br />
viselkedésmintákhoz való<br />
hasonulás egyének, kisebbnagyobb<br />
csoportok, rétegek,<br />
osztályok, kisebbségek vagy<br />
egész társa<strong>da</strong>lmak részéről.<br />
Az integrációs politika legjobb<br />
példája Luxemburg,<br />
ahol három hivatalos nyelven<br />
kommu<strong>ni</strong>kálnak.<br />
A többnyelvűség (plurilingvizmus)<br />
azt jelenti, hogy<br />
egyetlen személy több nyelv<br />
használatára képes, míg<br />
soknyelvűség (multilingvizmus)<br />
alatt több nyelv egyetlen<br />
társa<strong>da</strong>lmi csoporton belüli<br />
együttélését értjük. A<br />
többnyelvűség az európai<br />
nyilvános vitákban a kommu<strong>ni</strong>káció<br />
legkívánatosabb és<br />
leghatékonyabb formája: a<br />
tolerancia, valamint a másság<br />
és a kisebbségek elfogadásának<br />
értékeit hordozza.<br />
A multikulturalizmus a<br />
kulturális pluralizmus elismerése<br />
és támogatása. Igyekszik<br />
megőriz<strong>ni</strong> a kulturális<br />
sokszínűséget, ugyanakkor<br />
a kisebbségi és a domináns<br />
kultúrák sokszor egyenlőtlen<br />
viszonyára helyezi a hangsúlyt.<br />
A multikulturalizmus a<br />
globalizációt és a homoge<strong>ni</strong>zációs<br />
elméleteket ellenző<br />
gondolatmenetet képviseli,<br />
valamint hangsúlyozza<br />
a kulturális, nemzeti és nemi<br />
különbségeket és sokféleséget.<br />
Az interkulturalizmus,<br />
ellentétben a multikulturalizmus<br />
fogalmával, amely ma<br />
általában több kultúra<br />
egyidőben való együttélését<br />
jelenti egy területen, mindenekelőtt<br />
a kapcsolatok kialakítását<br />
jelenti ezen kultúrák<br />
között.<br />
Az et<strong>ni</strong>citás a társa<strong>da</strong>lmi<br />
szerveződés elveként határozható<br />
meg, mely a kategoriális<br />
vonások szerint<br />
szabályozza a csoportok<br />
szerveződését a feltételezett<br />
közös származás alapján. Az<br />
et<strong>ni</strong>citás kritériumait Fredrik<br />
Barth dolgozta ki. Egy adott<br />
interakcióban résztvevők önazonosítása<br />
és ahogyan mások<br />
azonosítják őket, a következő<br />
kritériumok szerint<br />
megy végbe: a csoport határának<br />
megvonása (mi/ők), a<br />
közös származásba vetett<br />
meggyőződésre épülő identitás-szimbólumok<br />
rögzítése.<br />
Max Weber szerint „et<strong>ni</strong>kai<br />
csoportnak nevezzük az<br />
emberek olyan csoportjait,<br />
amelyek fenntartják a közös<br />
Cikksorozat a kisebbségi<br />
kérdésekről<br />
A pokol nem a Másik<br />
című, kilenc hónapig tartó<br />
projektum célja a Becsén<br />
és Törökbecsén élő magyar<br />
nemzeti kisebbség közösségbe<br />
való lényegi integrációjának<br />
elősegítése. A kétnyelvű<br />
(szerb és magyar)<br />
projektum keretében a Becsei<br />
Mozaik újságírói elemzések<br />
és tényfeltáró riportok<br />
segítségével igyekeznek<br />
majd bemutat<strong>ni</strong> a kisebbségi<br />
problémákat és kérdéseket.<br />
A nyilvánosság tájékoztatásának<br />
elő kellene<br />
segíte<strong>ni</strong>e, hogy felülkerekedjünk<br />
az előítéleteinken,<br />
megszűnjön a gyűlöletbeszéd,<br />
és hogy előmozdítsuk<br />
a nemzetek közötti együttműködést,<br />
mert ezek fontos<br />
elemei a közösség demokratizálódási<br />
folyamatának.<br />
A cikkek a Becsei Mozaik<br />
nyomtatott változatában<br />
fognak megjelen<strong>ni</strong>, valamint<br />
elérhetők lesznek az újság<br />
honlapján is. A projektumot<br />
a Norwegian People`s Aid<br />
szervezet támogatja.<br />
B.M.<br />
származásba vetett meggyőződésüket<br />
azért, mert hasonlóak<br />
a fizikai jegyeik vagy a<br />
szokásaik, esetleg mindkettő,<br />
illetve a kivándorlás és<br />
betelepülés emlékeit ápolják“.<br />
Az et<strong>ni</strong>kai kisebbségek<br />
egy adott társa<strong>da</strong>lmon belül<br />
felismerhető et<strong>ni</strong>kai csoportok,<br />
amelyeket a többségi és<br />
más kisebbségi csoportoktól<br />
megkülönböztet a közös eredet,<br />
vagy a sajátos kulturális<br />
és nemzeti jegyek. Világszerte<br />
4.000 körüli az<br />
etnokulturális identitások<br />
száma, s az államok 40 százaléka<br />
legalább öt ilyen identitást<br />
sorolhat fel. A<br />
multiet<strong>ni</strong>kus társa<strong>da</strong>lmak legerősebb<br />
példái között lehet<br />
felsorol<strong>ni</strong> Indiát és Nigériát,<br />
ahol több mint száz et<strong>ni</strong>kai<br />
identitás létezik. Vaj<strong>da</strong>ság is<br />
jó pél<strong>da</strong> a többféle et<strong>ni</strong>kum<br />
meglétére. A jelenkori<br />
multiet<strong>ni</strong>kus társa<strong>da</strong>lmakban<br />
többféle mecha<strong>ni</strong>zmus érvényesül<br />
a különböző et<strong>ni</strong>kai<br />
csoportok viszonyában, ilyenek<br />
az alávetés, a szegregáció,<br />
a diszkrimináció és az<br />
akkomodáció különböző formái.<br />
Az et<strong>ni</strong>kai kisebbségek<br />
problémájára való o<strong>da</strong>figyelés<br />
az utóbbi évtizedben<br />
megnőtt. A modern államok<br />
formálisan biztosítják az et<strong>ni</strong>kai<br />
kisebbségek jogait. Számos<br />
intézményes lépés történt,<br />
közöttük olyanok is,<br />
amelyek garantálják az et<strong>ni</strong>kai<br />
kisebbséghez tartozók bizonyos<br />
kollektív és egyé<strong>ni</strong> jogait.<br />
A legtöbb esetben ezek<br />
a rendelkezések az autonómia<br />
formáira, a decentralizációra<br />
vonatkoznak.<br />
A politika és a társa<strong>da</strong>lomtudomány<br />
rendszerint a<br />
domináns társa<strong>da</strong>lomnak<br />
alárendelt csoportként írja le<br />
a kisebbség pozícióját. Három<br />
alapvető tipológiát különböztetnek<br />
meg: a kisebbség<br />
elhelyezkedése szerint<br />
(kompakt/tömb, illetve szórvány/diaszpóra);<br />
eredetük<br />
szerint (bevándorlás stb.); a<br />
meghatározó sajátosság<br />
szerint (kulturális, et<strong>ni</strong>kai,<br />
vallási, ideológiai, gaz<strong>da</strong>sági<br />
stb.) Az alárendelt státusz<br />
fontosabb meghatározó jegy,<br />
mint a számbeli arány. A kisebbség<br />
külön társa<strong>da</strong>lmi<br />
csoportot alkot. Mint ilyen, a<br />
bizonyos szabályoknak megfelelő<br />
kötődés, a meghatározott<br />
jegyek alapján leírható<br />
kulturális viselkedés különbözteti<br />
meg a csoportot a<br />
többségtől. Jellegzetes, többnyire<br />
könnyen felismerhető<br />
jegyek és kódok határolják el<br />
a társa<strong>da</strong>lom többi részétől<br />
(így más kisebbségektől is).<br />
Nyelvi csoportot alkotnak<br />
az egy nyelvet beszélők,<br />
akik egy csoportot alkotnak,<br />
de nem feltétlenül et<strong>ni</strong>kai<br />
csoportot vagy nemzetet. A<br />
közös nyelv által kialakul az<br />
emberek közös identitástu<strong>da</strong>ta.<br />
A csoport nem feltétlenül<br />
él egy területen, et<strong>ni</strong>kailag<br />
nem mindig homogén, és<br />
az sem biztos, hogy kisebbségi<br />
csoportnak tekinthető. A<br />
nyelvi csoportnak három fajtáját<br />
különböztetjük meg. A<br />
legáltalánosabb az őshonos<br />
csoport; a nyelvi csoport kialakulásának<br />
másik oka a<br />
bevándorlás, vagy a mobilitás<br />
más formája lehet, így<br />
például a gyarmatosítás; a<br />
nyelvi csoport kialakulásának<br />
harmadik fajtája az, amikor<br />
marginális csoportok<br />
nyelvi csoportokká alakulnak,<br />
így biztosítva a másokétól<br />
megkülönböztetett identitásukat.<br />
Az előítélet egy más<br />
csoport tagjaira vonatkozó<br />
értékítélet, amely sem érvényes<br />
tapasztalatra, sem racionális<br />
érvre nem támaszkodik,<br />
viszont érzelmi<br />
telítettségű, nem változik és<br />
érzéketlen az egyé<strong>ni</strong> különbségekre.<br />
Az előítéletek erősen<br />
pozitív, illetve többnyire<br />
negatív viszonyt tükröző, merev<br />
sztereotípiákból származnak,<br />
amelyek alapja valamilyen<br />
érdek, történelmileg<br />
örökölt frusztráció, ellenőrizetlen<br />
eszme - leggyakoribb<br />
forrásuk az etnocentrizmus<br />
és a xenofóbia. Az előítéletek<br />
nem képesek megváltoz<strong>ni</strong> az<br />
újabb tapasztalatok, illetve<br />
ismeretek hatására sem.<br />
A sztereotípiák szélsőségesen<br />
leegyszerűsített és<br />
széles körben elterjedt megfigyelések<br />
valamely közösség<br />
tagjairól. Vagy pozitívak,<br />
vagy negatívak, vagy akár<br />
semlegesek is lehetnek. Közös<br />
vonásuk, hogy ellenállóak<br />
a tapasztalattal szemben<br />
és nem vesznek tudomást<br />
egyé<strong>ni</strong> különbségekről. A<br />
sztereotípiák általában más<br />
et<strong>ni</strong>kai csoportokra vagy pedig<br />
nemzetekre vonatkoznak,<br />
például, hogy az olaszok<br />
beszédesek, a németek<br />
pontosak... A sztereotípiák<br />
olyan elképzelések, melyek<br />
túlzásokon alapulnak és egy<br />
kategória részét képezik. A<br />
szerep, melyet betöltenek,<br />
<strong>ni</strong>ncs kapcsolatban a bennük<br />
foglalt tartalommal, hanem<br />
arra szolgál, hogy racionalizáljon<br />
egy bizonyos viselkedést,<br />
mely viselkedés egy<br />
adott kategóriához tartozik.<br />
Ily módon a sztereotípiák<br />
kettős szerepet töltenek be.<br />
Egyrészt legitimálják egy másik<br />
csoport elfogadását vagy<br />
elutasítását és másrészt meg<br />
is könnyítik az észlelés és a<br />
gondolkodás egységének<br />
fenntartását. Léteznek gyenge<br />
és erős sztereotípiák, melyek<br />
abban különböznek,<br />
hogy az erős sztereotípiák<br />
immu<strong>ni</strong>sak mindenféle információval<br />
szemben. A sztereotípiák<br />
szorosan összefüggnek<br />
az előítéletekkel, ám<br />
mégsem azonosak velük. Az<br />
et<strong>ni</strong>kai sztereotípiák könnyen<br />
szolgáltatnak alapot az előítélet<br />
és a társa<strong>da</strong>lmi megkülönböztetés<br />
(diszkrimináció),<br />
következésképp bizonyos kisebbségi<br />
csoportok üldöztetése<br />
számára.<br />
A tolerancia lényege a<br />
bárminemű pluralizmus tisz-<br />
Népszámlálás<br />
teletben tartása, legyen akár<br />
társa<strong>da</strong>lmi, kulturális vagy<br />
politikai jellegű. Hans Kelsen<br />
1933-as meghatározása<br />
nyomán a tolerancia minden<br />
demokrácia legalapvetőbb<br />
elve, amely lehetővé teszi a<br />
többség és kisebbség, a kormány<br />
és ellenzéke stb. békés<br />
egymás mellett élését,<br />
ami még az alkotmánnyal<br />
szemben ellenséges csoportokra<br />
is vonatkozik. Egy áttekinthető<br />
analitikus meghatározást<br />
ajánlott Mendus<br />
(1987). Ennek értelmében „a<br />
tolerancia az az erény, melynek<br />
gyakorlása azt jelenti,<br />
hogy tartózkodunk a hatalom<br />
és az erő gyakorlásától mások<br />
véleményével kapcsolatban,<br />
még abban az esetben<br />
is, ha az a miénktől számottevően<br />
eltér, esetleg morálisan<br />
sem tudunk egyetérte<strong>ni</strong>“.<br />
Így viszont a tolerancia erős<br />
és gyenge jelentéséhez jutunk.<br />
Első értelemben: „Toleráns<br />
vagyok, mert noha módomban<br />
állna megtilta<strong>ni</strong>,<br />
elviselek olyan dolgokat,<br />
amelyeket nem kedvelek,<br />
vagy egyenesen ízlésem ellen<br />
valók“.<br />
Erős értelemben: „Csak<br />
akkor vagyok toleráns, ha elviselek<br />
morális meggyőződésem<br />
ellen való dolgokat,<br />
amelyeket pedig hatalmamban<br />
állna megelőz<strong>ni</strong>“. Felmerül<br />
a kérdés, hogy miért kell<br />
erénynek tekinte<strong>ni</strong> bárminek<br />
az elviselését... Vagy: van<br />
olyan helyzet, amikor az államnak<br />
el kell tűr<strong>ni</strong>e bizonyos<br />
nézeteket, így például<br />
az intoleráns beszédmódot<br />
(gyűlöletbeszéd) a gondolatés<br />
szólásszabadság „fedőnév“<br />
alatt, de a polgároknak<br />
nem kell ilyesmit eltűr<strong>ni</strong>ük.<br />
F.D.K.<br />
(Forrás: A<strong>da</strong>tbank - Szótár<br />
plurális társa<strong>da</strong>lmaknak,<br />
Idegen szavak és<br />
kifejezések szótára)<br />
A 2002-ben végzett<br />
népszámlálás a<strong>da</strong>tai szerint<br />
Szerbia (Koszovo nélkül)<br />
összlakosságában<br />
1.135.393 kisebbség élt.<br />
Legtöbb – 26 – kisebbség<br />
Vaj<strong>da</strong>ság területén él.<br />
2002-ben Vaj<strong>da</strong>ság<br />
összlakosságában<br />
290.207 magyar volt,<br />
56.654 horvát, 56.637<br />
szlovák, 30.419 román,<br />
29.057 roma, 19.766 bunyevác,<br />
15.626 ruszin,<br />
11.785 macedón, 4.635<br />
ukrán...<br />
A 2002. évi népszámlálás<br />
a<strong>da</strong>tai szerint a szerbek<br />
Vaj<strong>da</strong>ság lakosságának<br />
65,05 százalékát<br />
képezik, a lakosság 34,95<br />
százalékát pedig a kisebbségek<br />
alkotják. A magyar<br />
kisebbség a tartomány lakosságának<br />
14,24 százalékát<br />
alkotja, ugya<strong>ni</strong>s<br />
290.207 magát magyarnak<br />
valló polgár él Vaj<strong>da</strong>ság területén,<br />
Közép-Szerbiában<br />
pedig mindössze 3.092.<br />
Ha a 2002. évi népszámlálás<br />
a<strong>da</strong>tait összehasonlítjuk<br />
az 1991. évivel,<br />
láthatjuk, hogy 49.284-el<br />
csökkent a magyar nemzetiségű<br />
polgárok száma.<br />
Az 1991. évi népszámlálás<br />
a<strong>da</strong>tai szerint ugya<strong>ni</strong>s<br />
Vaj<strong>da</strong>ságban 1.143.723<br />
(56,8 százalék) szerb nemzetiségű<br />
polgár élt, továbbá<br />
339.491 (16,9 százalék)<br />
magyar, 174.295 (8,7<br />
százalék) jugoszláv,<br />
74.808 (3,7 százalék) horvát,<br />
63.545 (3,2 százalék)<br />
szlovák, 44.838 (2,2 százalék)<br />
montenegrói, 38.809<br />
(1,9 százalék) román,<br />
24.366 (1,2 százalék)<br />
roma, 21.434 (1,1 százalék)<br />
bunyevác, 17.625 (0,9<br />
százalék) ruszin és 17.472<br />
(0,9 százalék) macedón.<br />
Becse község területén<br />
2002-ben 40.987 polgár<br />
élt, Becse városban<br />
25.774-en, a környező településeken<br />
pedig 15.213-<br />
an.<br />
Becse község lakosságának<br />
nemzetiségi összetétele:<br />
16.832 szerb (Becsén<br />
11.197), 20.018<br />
magyar (Becsén 11.725),<br />
1.070 jugoszláv (Becsén<br />
808), 479 roma (Becsén<br />
185), 437 horvát (Becsén<br />
298), 229 montenegrói<br />
(Becsén 172), 87 muzulmán<br />
(Becsén 71), 66 albán<br />
(Becsén 59), 62 macedón<br />
(Becsén 55), 46 német<br />
(Becsén 38), 37 szlovák<br />
(Becsén 27), 24 ruszin<br />
(Becsén 19), 16 bunyevác<br />
(Becsén 11), 15 szlovén<br />
(Becsén 10), 14 ukrán (Becsén<br />
13), 12 bolgár (Becsén<br />
9), 6 bosnyák (Becsén<br />
4), 824-en nem<br />
nyilatkoztak.<br />
Becse község területén<br />
a szerbek alkotják a lakosság<br />
41,06, a magyarok<br />
pedig 48,83 százalékát.<br />
Becse város területén<br />
is a magyar nemzetiségű<br />
polgárok vannak többen<br />
(45,49 százalék), majd a<br />
szerbek következnek<br />
(43,44 százalék).<br />
Bácsföldváron a magyarok<br />
alkotják a lakosság<br />
46,26 százalékát, a szerbek<br />
pedig 44,38 százalékát.<br />
Péterrévén szintén a<br />
magyarok vannak többségben<br />
(70,71 százalék),<br />
a szerbek pedig a lakosság<br />
21,41 százalékát alkotják.<br />
Mileševo nemzetiségi<br />
összetétele a<br />
következő: magyarok -<br />
51,07 százalék, szerbek -<br />
43,38 százalék; míg<br />
Radičevićen a többségi<br />
nemzet a szerb - 87,53<br />
százalék, a magyarok pedig<br />
a lakosság 2,10 százalékát<br />
alkotják.<br />
B.M.
Change language