Rezumatele lucrărilor - Facultatea de Istorie şi Filosofie

More documents

Recommendations

Info

Incze Éva: A nyelv – kognitív perspektívában tekintve 8 A verbalitás és vizualitás összefüggésére irányuló kutatási téma keretébe illeszkedő előadásban a nyelv és gondolkodás azon megközelítésének tárgyalására kerül sor, mely a kognitív nyelvészet perspektívájából adódik. A kognitív nyelvészet arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen kapcsolat áll fenn a nyelv és a megismerés, nyelv és gondolkodás között, és a jelentésalkotást kognitív szempontból vizsgálva egységes magyarázatot ad a jelentés problémájára. A metafora a jelentésalkotás alapvető kategóriájaként, fogalmi keretként jelenik meg ebben az elméletben, melynek nyelvi és nyelven kívüli megvalósulásai lehetségesek. A tanulmány a kognitív metaforaelmélet Kövecses Zoltán által kidolgozott modellje alapján próbálja bemutatni, hogy a fogalmi metafora, mint kognitív keret képezi a különböző, a nyelvi és képi sémák közötti megfelelések közös nevezőjét. Részegh Imola: Képuralom: tény vagy rém? Változatok egy posztmodern szcenárióhoz Előadásom során annak a folyamatnak a filozófiai tematizálására törekszem, amelyet a posztmodern kultúr- és médiumkritikusok a vizualitás dominanciájaként, a kép uralomra töréseként emlegetnek. Ehhez mindenek előtt a szóban forgó szerzők – McLuhan, Baudrillard, Virilio, Flusser – elemzéseit tekintem át, majd ezek kritikai olvasatán keresztül megpróbálom felvillantani egy más, új típusú filozófiai problematizálás lehetőségét. Nagy Réka: Reklámképek logikája. Egy pragma-dialektikus megközelítés A reklám stratégiai cselekvés, képi beszédaktusként tételezhető. Polémia övezi viszont azt a kérdéskört, hogy lehet-e a reklámképet argumentációs folyamatnak tekinteni? Az állókép (plakát, banner, szórólap stb.) legjobb esetben csak a premissza vagy konklúzió szerepét töltheti be – vallják a szkeptikusok, mint Blair vagy Birdsell –, a vizuális argumentáció és retorika hívei viszont sok esetben lehetségesnek látják a tisztán képi érvelést. A legutóbbi koncepció mellett szeretnék állást foglalni, módosítva viszont egy feltételen: e képek mozgóképek kell hogy legyenek. A képsorok egymásutánja, az időbeli rendezettség létrehozhatja premisszák és konklúzió kapcsolatát egyetlen egy szpotban. A képek primordiális erejének, az érvelés és ráhatás effajta technikájának köszönhetően a reklámközlés erőteljesebbé válik. Péter Mónika: Az érzéki értelem Előadásomban arra kívánok rámutatni, hogy a műalkotások megértésében azok esztétikai, érzéki hatása kiemelt szerepet játszik. Maga a megértés, értelmezés az érzékelő tapasztalás folyamatában születik meg. A mű igazságában, mindig az esztétikai érzékelés reflexiója révén részesülhetünk csak. A műalkotás nem azonosítható semmilyen ideális minőséggel, tehát nem más, mint értelem és érzékelés szabad játéka. Éppen ezért a művészet megértéséről szóló diskurzusban kerülnünk kell az érzékszervek puszta receptorként való értelmezését. Hiszen a műalkotások esetében nem másról, mint egy érzékileg szerveződő értelemről beszélhetünk. Lázár Zsolt: Az érzék szerepe a jelentésalkotásban Az előadásomban a filozófiai hermeneutika értelmezéselméletének egy olyan aspektusára próbálok rávilágítani, amely az érzékek által létrehozott jelentésekre fordítja a figyelmet a nyelvi és értelmi jelentéskonstitucióval szemben. A hermeneutikát is megalapozó műalkotás tapasztalatának egyik fontos mozzanata az érzékelésben rejlik, amely a későbbiekben az értelmi játék színterén belekerül az értelmező
9 összefüggésrendszerébe. Azonban a kérdés az, hogy az érzékileg felfogott nem válhat önálló egységgé, amelynek a gondolattól és a nyelvi megfogalmazástól független funkciója van? Jakab András: A festészet megélt-világa A szöveg az alkotás problémájára koncentrál a festészt példáján keresztül közelítve a művészetfilozófiai kérdéshez, fenomenológiai nézőpontból. A megfogalmazott gondolatok nagyrészt az angol festő, Nigel Wentworth által A festészet fenomenológiája című munkájában található irányt tartják szem előtt . Ennek a műnek a jelentősége, a feltett kérdéssel kapcsolatban, abban a tényben mutatható fel, hogy kevés olyan festői beszámoló akad, vagy az alkotás problémáját előtérbe helyező munka van, mely a kérdés képzőművészeti oldalát együtt tárgyalná a filozófiai gondolatmenettel. A festészet megéltvilágának néhány oldalát kísérletként jellemezhetem, amely a folyamatra irányuló kérdés fogalmi megragadását célozza meg. Szakács Péter: Vissza a véges tér koncepciójához – az Einstein nevével fémjelzett, huszadik századi kozmológiai fordulat következményei Februári piliscsabai előadásunkban a modern természettudomány létrejöttét egy olyan folyamat eredményeként írtuk le, amely során az ókori és középkori fizikát – amely a természeti jelenségeknek egy pusztán fogalmi, tehát nem matematikai megközelítését nyújtotta – megalapozó véges világképet felváltotta a végtelen világmindenség koncepciója, ennek következtében pedig a fogalmi fizikát elvetették, hogy egy matematikai fizika lépjen annak helyébe. Ezzel szemben a huszadik századi fizika visszatért a véges világmindenség koncepciójához. Jelen előadásunkban az utóbbi fordulatot elemezzük. Kányádi Irén: Terek, utak, helyek és irányok a padovai Aréna kápolnában Dolgozatomban az Aréna Kápolna freskóin elemzem a terek, helyek, utak és irányok összefüggéseit. Az Aréna Kápolnát a lelkiismeret hangja és a halálfélelem tapasztalata hozta létre. Ebben az összefüggésben a kápolna tere, a freskókon kialakított helyek, köztes terek, irányvonalak problematikájának elemzése azért jut központi szerephez a dolgozatban, mert ezek a haláltudat tapasztalata által, ‒ amelynek emblémája alatt épült a kápolna ‒ olyan jelentéssel telítődnek, amely a kápolna és annak a külvilághoz és a belépőhöz való viszonyát egyedülállóvá teszik. A kápolna freskói olyan geometriai struktúrát mutatnak, irányvonalakat és feszültségi pontokat alakítanak ki, amelyek előtt a „lét igazságának megtestesülését” tapasztalhatja az oda belépő. Tankó Éva: Az árulás filozófiája A poltikai filozófia területén vagyunk, pontosabban a politika és az igazság kapcsolata kerül vizsgálat alá az árulás perspektívájából. A politikai haszonhúzás, a nem megfelelő közegben elmondott igazság vagy akár a félelem miatt kimondott szó vagy információ mechanizmusát, romboló következményeit vizsgálja ez a tanulmány. Két konkrét esetet elemez bővebben, az első George Orwellhez és gondolatvilágához, a második az 1989 előtti erdélyi magyar politikai foglyok helyzetéhez kapcsolódik. Nem szabad lekicsinyleni azt a tényt, hogy egyes rendszerek működése, mint például a közismert Szekuritáté, milyen nagymértékben függött a kollaboránsoktól, talán az egész rendszert a besúgás vagy beárulás működtette. Az árulás filozófiája a politikai gondolkodáshoz kapcsolódik szorosabban, bár ismerjük el, a társadalmi élet más szegmenseiben is jelen van.
Page 1 and 2: Universitatea „Babeș-Bolyai”,
Page 3 and 4: 3 Raymond W. Gibbs şi Eve Sweetste
Page 5 and 6: 5 înșirarea datelor, autorul real
Page 7: 7 voi analiza sunt: T. Maiorescu (1

Rezumatele lucrărilor - Facultatea de Istorie şi Filosofie

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?