Rezumatele lucrărilor - Facultatea de Istorie şi Filosofie
Rezumatele lucrărilor - Facultatea de Istorie şi Filosofie
Rezumatele lucrărilor - Facultatea de Istorie şi Filosofie
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Incze Éva: A nyelv – kognitív perspektívában tekintve<br />
8<br />
A verbalitás és vizualitás összefüggésére irányuló kutatási téma keretébe illeszkedő előadásban a<br />
nyelv és gondolkodás azon megközelítésének tárgyalására kerül sor, mely a kognitív nyelvészet<br />
perspektívájából adódik.<br />
A kognitív nyelvészet arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen kapcsolat áll fenn a nyelv és a<br />
megismerés, nyelv és gondolkodás között, és a jelentésalkotást kognitív szempontból vizsgálva egységes<br />
magyarázatot ad a jelentés problémájára. A metafora a jelentésalkotás alapvető kategóriájaként, fogalmi<br />
keretként jelenik meg ebben az elméletben, melynek nyelvi és nyelven kívüli megvalósulásai<br />
lehetségesek. A tanulmány a kognitív metaforaelmélet Kövecses Zoltán által kidolgozott mo<strong>de</strong>llje alapján<br />
próbálja bemutatni, hogy a fogalmi metafora, mint kognitív keret képezi a különböző, a nyelvi és képi<br />
sémák közötti megfelelések közös nevezőjét.<br />
Részegh Imola: Képuralom: tény vagy rém? Változatok egy posztmo<strong>de</strong>rn szcenárióhoz<br />
Előadásom során annak a folyamatnak a filozófiai tematizálására törekszem, amelyet a<br />
posztmo<strong>de</strong>rn kultúr- és médiumkritikusok a vizualitás dominanciájaként, a kép uralomra töréseként<br />
emlegetnek. Ehhez min<strong>de</strong>nek előtt a szóban forgó szerzők – McLuhan, Baudrillard, Virilio, Flusser –<br />
elemzéseit tekintem át, majd ezek kritikai olvasatán keresztül megpróbálom felvillantani egy más, új<br />
típusú filozófiai problematizálás lehetőségét.<br />
Nagy Réka: Reklámképek logikája. Egy pragma-dialektikus megközelítés<br />
A reklám stratégiai cselekvés, képi beszédaktusként tételezhető. Polémia övezi viszont azt a<br />
kérdéskört, hogy lehet-e a reklámképet argumentációs folyamatnak tekinteni? Az állókép (plakát, banner,<br />
szórólap stb.) legjobb esetben csak a premissza vagy konklúzió szerepét töltheti be – vallják a<br />
szkeptikusok, mint Blair vagy Birdsell –, a vizuális argumentáció és retorika hívei viszont sok esetben<br />
lehetségesnek látják a tisztán képi érvelést. A legutóbbi koncepció mellett szeretnék állást foglalni,<br />
módosítva viszont egy feltételen: e képek mozgóképek kell hogy legyenek. A képsorok egymásutánja, az<br />
időbeli ren<strong>de</strong>zettség létrehozhatja premisszák és konklúzió kapcsolatát egyetlen egy szpotban. A képek<br />
primordiális erejének, az érvelés és ráhatás effajta technikájának köszönhetően a reklámközlés<br />
erőteljesebbé válik.<br />
Péter Mónika: Az érzéki értelem<br />
Előadásomban arra kívánok rámutatni, hogy a műalkotások megértésében azok esztétikai, érzéki<br />
hatása kiemelt szerepet játszik. Maga a megértés, értelmezés az érzékelő tapasztalás folyamatában<br />
születik meg. A mű igazságában, mindig az esztétikai érzékelés reflexiója révén részesülhetünk csak. A<br />
műalkotás nem azonosítható semmilyen i<strong>de</strong>ális minőséggel, tehát nem más, mint értelem és érzékelés<br />
szabad játéka. Éppen ezért a művészet megértéséről szóló diskurzusban kerülnünk kell az érzékszervek<br />
puszta receptorként való értelmezését. Hiszen a műalkotások esetében nem másról, mint egy érzékileg<br />
szerveződő értelemről beszélhetünk.<br />
Lázár Zsolt: Az érzék szerepe a jelentésalkotásban<br />
Az előadásomban a filozófiai hermeneutika értelmezéselméletének egy olyan aspektusára próbálok<br />
rávilágítani, amely az érzékek által létrehozott jelentésekre fordítja a figyelmet a nyelvi és értelmi<br />
jelentéskonstitucióval szemben. A hermeneutikát is megalapozó műalkotás tapasztalatának egyik fontos<br />
mozzanata az érzékelésben rejlik, amely a későbbiekben az értelmi játék színterén belekerül az értelmező