akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d

A ház részeinek megnevezése ugyanakkor széles skálán mozog: ambitus superior
edificiorum: 1507 Végh, Buda II p.146-147. arcus: 1481 Végh, Buda II p.108. boltha: 1507
Végh, Buda II p.146-147. camera: 1504 Végh, Buda II p.141-142. caminus: 1504 Végh,
Buda II p.141-142 coquina: 1504 Végh, Buda II p.141-142. cellarium: 1507 Végh, Buda II
p.146-147. curia: 1504 Végh, Buda II p.141-142. fovea: 1507 Végh, Buda II p.146-147.
gradus: 11481 Végh, Buda II p.108. humanus secessus: 1507 Végh, Buda II p.146. ianusa:
1481 Végh, Buda II p.108. locus necessarii: 1481 Végh, Buda II p.108. locus secreti: 1481
Végh, Buda II p.108. 1487 Végh, Buda II p.116. 1491 Végh, Buda II p.122. 1504 Végh, Buda
II p.141-142. ordo mediocris: 1507 Végh, Buda II p.146-147. ordo superior et inferior
edificiorum: 1507 Végh, Buda II p.146-147. pallatium: 1481 Végh, Buda II p.108. porta
magna: 1504 Végh, Buda II p.141-142. secretum: 1491 Végh, Buda II p.123. stuba: 1504
Végh, Buda II p.141-142. stubella: 1507 Végh, Buda II p.146-147. testudo: 1504 Végh,
Buda II p.141-142.
9. A történeti és filológiai érték kettőssége
Fentebb láthattuk, a Szótár tervezése során sok időt vett igénybe annak tisztázása,
hogy a rendelkezésre álló nyomtatott anyagból mi is vehető tekintetbe. Az ugyanis a Huszti
irányította szerkesztőbizottság kifejezett filológiai felkészültséggel nem rendelkező, történész
és levéltáros tagjai előtt is azonnal világos volt, hogy megbízható szótár csak megbízható
szövegkiadásokon alapulhat. Mivel ilyenek akkoriban (is) csak kis számban álltak a kutatók
rendelkezésére, sok értékes szöveg kipotyogott a rostán. Eleddig hiányoznak a
forrásjegyzékből olyan alapvető, a magyar történelem kanonikus forrásainak számító, műfaji
tekintetben, de retorikailag is egyedülálló szövegek, miként a Szent György-rend, az első
magyar monarchikus érdemrend alapítólevele 144 , Zách Feliciánt elítélő 1330. évi
tanácshatározat, 145 de nem szerepelt benne az ún. rákosi végzés sem, melyet utoljára a
Tudománytárban tettek közzé a 19. század elején. Az alábbi eset ezen veszteség arányait
bizonyítja.
A pécsi püspökség 1235-re hamisított oklevele történeti szempontból nem kis
jelentőséggel bír, részletesen elmondja a francia eredetű Bertalan pécsi katalóniai
követjárásainak történetét. A régebbi történetírás nem is csekély figyelmet szentelt neki, az
oklevelet a diplomatikai kritika azonban belső érvek alapján hamisítványnak minősítette, s azt
is megállapította, hogy a ma rendelkezésre álló szövegnek valamikor a 14. század közepe
táján kellett keletkezni. 146 Ennek a Károly Róbert uralkodás vége körül keletkezett szövegnek
az 1404. évi átírása maradt fenn eredetiben a somogyi konventi hiteleshely kiadványaként.
Újabban azonban fölmerült az a lehetőség, hogy az oklevélnek azon részeiben – ilyen lenne
144 Pór-Schönherr, Anjou 138-139. oldalak közti hasonmás és átírása.
145 Ennek lángoló retorikájára ld. Tóth, Felicián és Almási, Felicián 194 (= Marczali idézett szavai!).
146 Pauler, Árpádház II,590. Reg.Arp. 544.
dc_145_10
63