akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d

kezelték a Szótárba foglalt heraldikai szókincset, többek között – talán – annak is tudható be,
hogy az esetek többségében elmaradt a vonatkozó szavak és kifejezések markáns minősítése
(pl. herald.), s ilymódon a szaknyelvi jelleg csak akkor derül ki, ha a forrásidézet Fejérpataky
László és Áldásy Antal három kötetes címereslevél-korpuszából származik ( Mon.herald.),
akkor nem, ha általános gyűjtőkörű forráskiadványból.
A címertani terminológia elsikkadásának jó példája Tétényi Imre fia Péter, budai
alvárnagy ( vicecastellanus) armálisának esete. A címernyerő Tétényi Miklós fia András
rokonával együtt nemességük új jelvényét 1405-ben Zsigmond királytól nyerték érdemeik
elismeréseként. Zsigmond király oklevele ugyan eredeti formában is korunkra maradt a Kapy
család levéltárában 112 , a történeti kutatás számára azonban nem ez a szöveg, hanem ennek egy
késői hibás másolata jelentette az alapot a vuzsgálódáshoz. A családi levéltárak ugyanis a 20.
század kezdetéig rendszerint a leszármazottak magántulajdonában voltak, a családi birtokon
álló kastély vagy kúria erre berendezett helyiségében elhelyezve, kutatásukat rendkívül
megnehezítette a tulajdonos készségének biztosítása és az utazás. 113 Ezért is volt óriási
jelentősége azoknak a már korán a budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárába került jezsuita
másolatgyűjteményeknek, melyeket Hevenessy Gábortól kezdve Kaprinay Istvánon keresztül
Pray Györgyig számosan folyamatosan gyarapítottak, s egy helyben voltak kevés nehézség
árán kutathatóak. Egyik ilyen gyűjteményből, a Collectio Kaprinayianaból hozta azt
napvilágra Bartal György nevezetes Commentariuma, majd bekerült Katona Historia
criticajába, Fejér György korpuszába, Wágner Károly sárosi diplomatariumába is. Végül a
Szótár szócikkírója innét idézte az armálist egy egyedi előfordulású szó, a ’barada, -ae f.’
dokumentálására. 114 A szó ugyan nehezen magyarázható, sem megfelelő etimon, sem más
magyarázat nem támasztja alá, a szövegkörnyezet mindenesetre magyarázza a szócikkben
megadott jelentést. A heraldikai irodalom és forráskiadványok egyszerű áttekintése során
azonban gyorsan kiderült, hogy az alak régi, rossz olvasatnak köszönheti a létét, mert azt
’bandum’-nak kell olvasni, ami a heraldika szaknyelvében teljesen bevett szónak számít. 115
Ebből persze az is következik, hogy a valódi hapax ’barada’ immár törlendő, s helyette a
’bandum’ veendő el.
Az elmondottakkal kapcsolatban további fontos tanulságokkal szolgál Gersei Pethő
János címereslevele. Pray György egy 1775-ben napvilágot látott munkájában hosszan
112 Dl 64122.
113 Amikor Nyáry Albert az eredeti oklevél alapján újra közölte a szöveget, a szóban forgó armális még a Kapy
család Kapivári levéltárában volt Fasc. III. Nr. 9. jelzet alatt. Nyáry, Heraldika 229.
114 Zsigm.oklt. II,3798.
115 Ld. Supplementum s.v.
dc_145_10
53