akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d

korszakának legterjedelmesebb szövege, ráadásul a bibliakommentár műfajának egyedülálló
darabja irodalmunkban, aligha csodálkozhatunk azon, hogy a Magyarországi Latinság
Szótárának második leggyakrabban idézett szerzője ( az eddigiekben összesen mintegy 3100
esetben hivatkozott rá a Szótár). Az korábban sem volt kétséges a kutatástörténetben, hogy
Gellérttel Itália latin nyelvhasználata érkezett el hazánkba, összevetve azonban a 11. század
elejének másik itáliai hullámát dokumentáli veszprémi alapítólevéllel 77 , első ránézésre
megállapítható, hogy Itálián belül is különös összetételű nyelvvel van dolgunk. 78 Ez részben a
szerző velencei származásából adódik, az általa használt kifejezések között vannak olyanok
(mindenek előtt a ’favolare’ ige és az ’instantaria’ főnév 79 tekintehők ilyeneknek), melyek
valójában itáliai (= olasz) szavak latinosítás használatából erednek. Összesen 177 esetben
állapítható meg bizonyossággal, hogy Gellért a munkájában egyedi alakban használt egy-egy
szót. A teológusok későbbiekben is jellemző vonzódásával fordult a természeti /
természettudományos ismerete felé. Állattani szótárát nemrégiben állították össze, 80 ebbe a
körbe sorolhatók állatnevekből továbbképzett szavai, mint ’accipitrinus, columbiliter,
corviliter, corvinus, ericius, hirciliter’, de ide sorolhatók a drágakövek (’amethystus, beryllus,
chrysolithus, chrysoprasus, hyacinthus’), a szelek (’altanus, Circius, euroauster, Favonius’)
valamint a csillagképek és csillagászati jelenségek (’Arctophylax, canicula, Hyades,), továbbá
a tudományágak (’geometrica ,’ az ’arithmetica’ használatában Temesvári Pelbárttal
találkozik) megnevezései. Tudományos érdeklődésének bizonyítékai a retorikai műszavak
(’allegoria, allegorizo, anagoge, figurate, formativus, hyperbolicus’) és a görög eredetű szavak
(’aion, anasceuicus, anomalus, delta, dissologice, dissologicus, hieromysta 81 , holocaustoma’),
utóbbiak még abban az esetben is, ha egyébként ma már nagyfokú biznyossággal állítható,
hogy görög ismereteit Gellért közvetítő forrásból (többek között Isidorus enciklopédiájából és
Pseudo Dionysius Areopagita teológiai összefoglalásának latin fordításából) vette. 82 A
magyar történetkutatásban is komoly érdeklődést váltott ki Gellért eretnekjegyzéke, már csak
azért is, mert a történeti és külföldi eretnekmozgalmak mellett egy hazai eretnekségről is
beszámol, sőt ennek a főbb állításait is ismerteti. 83 A történeti eretnekségek megnevezéséről
77
DHA I, 54-58.
78
Az az feltételezés, mely az Új Magyar Irodalmi Lexikon (szerk.: Péter László. Budapest 2000, 955) második
kiadásában is napvilágot látott, miszerint esetleg Gellért írta volna István király Intelmeit, nyeli okoból teljes
biztonsággal kizárható.
79
Déri, Szent Gellért 388.
80
Déri, Állatok.
81
Redl , Problémák 212, felveti a ’hieromista’ szóval kapcsolatban, hogy eredete latin forrásból egyelőre nem
tisztázott.
82 Redl, Problémák 211-213.
83 Redl, Problémák. Gerics, Egyház 88-114.
dc_145_10
40