akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d

érdemel Andreas Pannonius, Hunyadi egykori harcosa, vagy az Erdélyből származó Nicolaus
de Mirabilibus, de Gyöngyösi Gergely is egyes munkáit a római pálos kolostorban alkotta. 38
Aligha lehet kétséges, bárhol is temették el végül őket, vagy bárhol is élték le felnőttkoruk
nagy részét, hogy a gyermekkorukban, a hazai iskolákban elsajátított latin nyelvük a hazai
latinság szerves részét képezi, s bizonnyal a szótári rövidítésjegyzékben olvasható névsor
messze sem kimerítő (Leibici Márton mellett többeket is sorolhatnánk). A spalatói Tamás
főesperes krónikáját és a Zára ostromát elbeszélő munkát a munka megkezdése után a
szerkesztők kiiktatták a szerzői jegyzékből, így Tuberó munkája sem kívánkozik ide, bár
elgodolkoztató, hogy mennyivel lenne kevesebb alap ezek szerepeltetésére, mint az itáliai
humanistákéra.
A magyarországi latinság fogalma tehát nem csak időben, műfajilag, de szerzői
tekintetében is meglehetősen összetett és színes. Annak megítélése azonban, hogy mennyiben
alapul az antik latinság szókincsén, mennyiben nem, ma még pontosan nem lehetséges. Abban
azonban biztosak lehetünk, hogy nagyjából a Marian Plezia által a lengyel latinságra elosztott
százalékos arányok érvényesülhettek benne. 39 Amint azt Plezia is megállapította, az
újításoknak legalább 90 %-a nálunk is szabályos latin elemekből képződött. Az a kevés, ami
mégsem, éppen nem érdektelen számunkra.
3. A magyar kontribució
dc_145_10
A középkori latin nyelv történetében három nagy purista mozgalom különböztethető
meg, közülük az utolsó, a humanizmus, azzal, hogy az antik nyelvi esztétikát szabta normául,
valójában a további fejlődésre tette képtelenné. Az első nyelvtisztító irányzat a Meroving
időkben a latin nyelvbe benyomult újlatin elemket igyekezett azzal kiszűrni, hogy a
szóhasználat normájává az antik auktorok általi használatot tette. A 12. század új szellemi
irányzatai azonban már nem csak azzal a problémával szembesültek, hogy újra nagy számban
jelentek meg népnyelvi eredetű szavak a latin szövegekben, hanem azzal is, hogy az antik
auktorok szókincse immár alkalmatlannak bizonyult olyan fogalmak jelölésére, melyek nélkül
pl. a skolasztikus gondolkodás egyszerűen nem működhetett. Ekkor az a megoldás született,
hogy az antik latin nyelv képzési szabályait tették normává, vagyis az újításnak szabályos
latin szóból szabályos képzési módon kellett létrejönnie, s akkor minden további nélkül
legitimitást nyert a magasabb rendű (irodalmi vagy filozóiai) írásbeliségben is. 40 Nem
38 Sarbak, Prior General 251.
39 Plezia, La structure. Prinz, Słownik.
40 Norberg, Manuale 25-121. Bourgain – Hubert, Le Latin 15-70, különösen a ’Les tendances novatrices’ c.
26