akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d
akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d
mellett önálló jelentéskategóriákat is 20 . dc_145_10 Ezt követően 1964-ben Horváth János a szótári munkálatok irányítását Boronkai Ivánnak adta át, aki az MTA támogatása folytán 1960 óta másodmagával fofoglalkozásúként dolgozhatott a szótári anyag előkészítésén, s hamarosan négy részfmunkaidős munkatárs is segítette a feladatok elvégzésében. A munkának ekkortól fogva az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoport adott otthont. Mivel a nemzetközi vállalásnak továbbra is eleget kellett tenni, Boronkainak először az O és P betűk anyagát kellett megszerkesztenie a fentiek szerint, amit azután megfelelő formában ki is küldött a Novum Glossarium számára. Másik soron következő feladata a fiatal szerkesztőnek az volt, hogy a magyarországi szótár tervét tető alá hozza. Mivel a háború után nem alakult újjá a szótár munkálatait felügyelő akadémiai bizottság, ekkor Boronkai nem számíthatott ennek sem elvi, sem gyakorlati támogatására. Az ezzel kapcsolatos első feladat az összes céduláknak egységes betűrendbe rendezése és továbbra is meglévő hiányok kiküszöbölés volt. Az egész anyag abszolút betűrendbe szedése lehetővé tette, hogy az időközben 750000-re szaporodott cédulákat, gyakorlatilag a középkori magyar történeti forrásanyag egységes tárgymutatóját,mindazok a szakemberek használhassák, akiknek ez a kutatásait előmozdíthatja. Történészek közül elsősorban Solymosi László, a magyar nyelvészek sorából pedig Büki Béla mélyedt el az anyag saját szakmai szempontjaik szerinti vizsgálatában. A rendezés másik hozadéka az volt, hogy a szerkesztő felmérhette a továbbra is fennálló hiányokat, gondoskodhatott pótlásukról, mindenesetre megállapíthatta azt, hogy az összegyűjtött adatbázis kiválóan alkalmas arra, hogy az előzetes terveknek megfelelően a magyarországi latin nyelvhasználatot reprezentáló és dokumentáló szótár készülhessen belőle. Időközben Boronkai Iván állhatatos antikváriumi és akadémiai könyvtári másolati gyűjtőmunkája eredményeképpen létrejött az a könyvtári infrastrukturális környezet is, mely nemcsak a szótári munkát támogatja mindmáig hatékonyan, hanem különböző filológiai és történeti kutatásokhoz is jó alapot szolgáltat. A szorosabb értelemben vett szótári könyvtárhoz járult a filológus Révay Józsefnek főleg a kései és keresztény antikvitásra nézve tartalmas és gazdag könyvtára, ill. Trencsényi Waldapfel Imre szintén kitűnő klasszika-filológiai könyvgyűjteménye. A munka alapfeltétele azonban mégiscsak a társvállalkozások megjelent köteteinek beszerzése volt, e tekintetben bizton állítható, hogy manapság a szótár szerkesztősége rendelkezik a legteljesebb és a legkönnyebben használható ilyen tárgyú gyűjteménnyel Magyarországon. 20 A Szótár szerkesztőinek feladata többek között az is, hogy figyeljék és regisztrálják a magyar közreműködés hasznosításának arányait. Vö. az elmondottakat többek között Boronkai Iván ismertetéseivel a Novum Glossarium űjabban megjelent köteteiről: Antik Tanulmányok 30 (1983) 158-159 (Op-Or); 32 (1985-1986) 120 (Or-Oz). 16
Ezen előzmények után elódázhatatlanná vált a magyarországi szótár végleges tervezetének az elkészítése, amelynél szerencsére már jó és használható minták álltak rendelkezésre. A tervezésnél főleg a Thesaurus Linguae Latinae rendszerét alapul vevő, thezaurizáló jellegű Mittellateinisches Wörterbuch addig megjelent I. kötetét vették alapul, a terv megvitatására aztán az MTA I. Osztálya ad hoc bizottságot állított fel, melynek tagjai — Benkő Loránd, Boronkai Iván, Borsa Iván, Borzsák István, Csóka J. Lajos, Györffy György, Harmatta János, Horváth János, Mályusz Elemér, Mezey László, Mollay Károly, Székely György és Tarnai Andor, a magyarországi középkori latinság kutatásában érdekelt tudományágak képviselői – először írásban, majd két alkalommal – a 1973. december 13-án és 1974. március 15-én tartott bizottsági üléseken – szóban is kifejtették véleményüket az elkészült tervezetről, amelyet alapjában véve alkalmasnak találtak, s ennek következtében a tervezet a Klasszika-filológiai Bizottság és az azóta sajnálatos módon megszűnt Középkori Munkabizottság elé kerülhetett megvitatásra. A két akadémiai bizottság véleménye alapján az MTA I. Osztálya is elfogadta és jóváhagyta a tervezetet, s ezzel a magyar szótár kiadási munkálatai zöld utat kaptak. A szótár előkészítése a háború után is megtermékenyítőleg hatottak a középlatin filológiai és eszmetörténeti kutatásokra. 1974-ben a középkori kútfők tartalmi és kronológiai kérdéseit vitatták meg filológusok és történészek 21 , majd 1975-ben a szótár munkálataival kapcsolatban rendeztek tudományos kollokviumot, mely számos külföldi kutató is meghívást kapott. 22 1977. május 4-én Harmatta János az Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya ülésén ismertette az elvégzett munkálatokat, s ugyanott Boronkai Iván bemutatta hozzászólások reményében a szótár mutatványát 23 . A szótár történetében az 1977. év egyébként is új korszak kezdetét jelentette. Az Akadémia Központi Hivatal Társadalomtudományi Főosztálya ez évtől kezdve ugyanis négy, ill. öt állandó és több ideiglenes munkatárs közreműködését biztosította a szótár munkálataiban, amelynek felelős szerkesztőjéül Boronkai Ivánt, az irodalomtudományok kandidátusát jelölték ki. 1978-ban ily módon felállhatott az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportján belül — jórészt kezdő, a középkorkutatásban alig járatos fiatal latin szakos tanárokból — az a munkaközösség, amelynek állhatatos és egyre színvonalasabb munkája nyomán a szótár megjelentetésének ügye is napirendre került. Ugyanebben az évben az MTA I. Osztálya jóváhagyta a Magyarországi Középkori Latinság Szótára szerkesztő-bizottságának 21 Középkori kútfőink. 22 Colloque. 23 Harmatta, Szótár. Boronkai, Mutatvány. dc_145_10 17
- Page 1 and 2: dc_145_10 AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEK
- Page 3 and 4: dc_145_10 “Összefoglalásként k
- Page 5 and 6: Bevezető I. A Magyarországi Köz
- Page 7 and 8: nehézkes és nem elégít már ki
- Page 9 and 10: dc_145_10 az akadémiai pályázato
- Page 11 and 12: dc_145_10 műhelyét Budapesttől P
- Page 13 and 14: Gáldi László a szójegyzékeknek
- Page 15: 1934-1935-ös Medieval Latin Word-L
- Page 19 and 20: utolérték az új Du Cange aktuál
- Page 21 and 22: feltárása jelent. Ezt szolgálja
- Page 23 and 24: helyzetre, hogy 1472-ig a humanista
- Page 25 and 26: Velencéből Magyarországon át Ko
- Page 27 and 28: dc_145_10 meglepő tehát, hogy a h
- Page 29 and 30: Két eset azonban mégis elgondolko
- Page 31 and 32: dc_145_10 Heliodorushoz intézett l
- Page 33 and 34: dc_145_10 Ettől a ponttól Schumac
- Page 35 and 36: quod et factum est.” (764; 209. c
- Page 37 and 38: 5. Az egyedi használatú szavak dc
- Page 39 and 40: használta azt 74 , ellentéte, a
- Page 41 and 42: már rég kiderült, hogy ezek nagy
- Page 43 and 44: megvizsgáljuk, akkor azt tapasztal
- Page 45 and 46: dc_145_10 vepres silvasque et lucos
- Page 47 and 48: dc_145_10 italicizmusoktól, s ebb
- Page 49 and 50: századra valóságos műnyelvvé v
- Page 51 and 52: Ennek ellenére tanulságos a szab
- Page 53 and 54: kezelték a Szótárba foglalt hera
- Page 55 and 56: dc_145_10 azonban a történelem ol
- Page 57 and 58: dc_145_10 A címerbővítő oklevé
- Page 59 and 60: dc_145_10 omni prorsus thezauro omn
- Page 61 and 62: dc_145_10 darabjaként vették szá
- Page 63 and 64: A ház részeinek megnevezése ugya
- Page 65 and 66: felbukkanása is arra vall, hogy ez
Ezen előzmények után elódázhatatlanná vált a magyarországi szótár végleges<br />
tervezetének az elkészítése, amelynél szerencsére már jó és használható minták álltak<br />
rendelkezésre. A tervezésnél főleg a Thesaurus Linguae Latinae rendszerét alapul vevő,<br />
thezaurizáló jellegű Mittellateinisches Wörterbuch <strong>ad</strong>dig megjelent I. kötetét vették alapul, a<br />
terv megvitatására aztán az MTA I. Osztálya <strong>ad</strong> hoc bizottságot állított fel, melynek tagjai —<br />
Benkő Loránd, Boronkai Iván, Borsa Iván, Borzsák István, Csóka J. Lajos, Györffy György,<br />
Harmatta János, Horváth János, Mályusz Elemér, Mezey László, Mollay Károly, Székely<br />
György és Tarnai Andor, a magyarországi középkori latinság kutatásában érdekelt<br />
tudományágak képviselői – először írásban, majd két alkalommal – a 1973. december 13-án<br />
és 1974. március 15-én tartott bizottsági üléseken – szóban is kifejtették véleményüket az<br />
elkészült tervezetről, amelyet alapjában véve alkalmasnak találtak, s ennek következtében a<br />
tervezet a Klasszika-filológiai Bizottság és az azóta sajnálatos módon megszűnt Középkori<br />
Munkabizottság elé kerülhetett megvitatásra. A két <strong>ak<strong>ad</strong>émiai</strong> bizottság véleménye alapján az<br />
MTA I. Osztálya is elfog<strong>ad</strong>ta és jóváhagyta a tervezetet, s ezzel a magyar szótár ki<strong>ad</strong>ási<br />
munkálatai zöld utat kaptak.<br />
A szótár előkészítése a háború után is megtermékenyítőleg hatottak a középlatin<br />
filológiai és eszmetörténeti kutatásokra. 1974-ben a középkori kútfők tartalmi és kronológiai<br />
kérdéseit vitatták meg filológusok és történészek 21 , majd 1975-ben a szótár munkálataival<br />
kapcsolatban rendeztek tudományos kollokviumot, mely számos külföldi kutató is meghívást<br />
kapott. 22 1977. május 4-én Harmatta János az Ak<strong>ad</strong>émia Nyelv- és Irodalomtudományok<br />
Osztálya ülésén ismertette az elvégzett munkálatokat, s ugyanott Boronkai Iván bemutatta<br />
hozzászólások reményében a szótár mutatványát 23 . A szótár történetében az 1977. év<br />
egyébként is új korszak kezdetét jelentette. Az Ak<strong>ad</strong>émia Központi Hivatal<br />
Társ<strong>ad</strong>alomtudományi Főosztálya ez évtől kezdve ugyanis négy, ill. öt állandó és több<br />
ideiglenes munkatárs közreműködését biztosította a szótár munkálataiban, amelynek felelős<br />
szerkesztőjéül Boronkai Ivánt, az irodalomtudományok kandidátusát jelölték ki. 1978-ban ily<br />
módon felállhatott az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportján belül — jórészt<br />
kezdő, a középkorkutatásban alig járatos fiatal latin szakos tanárokból — az a<br />
munkaközösség, amelynek állhatatos és egyre színvonalasabb munkája nyomán a szótár<br />
megjelentetésének ügye is napirendre került. Ugyanebben az évben az MTA I. Osztálya<br />
jóváhagyta a Magyarországi Középkori Latinság Szótára szerkesztő-bizottságának<br />
21 Középkori kútfőink.<br />
22 Colloque.<br />
23 Harmatta, Szótár. Boronkai, Mutatvány.<br />
dc_145_10<br />
17
Change language