akadémiai doktori értekezés svpplementvm ad lexicon ... - REAL-d

dc_145_10
nemzedékek szereztek lexikai ismereteket, de a probléma akut mivoltán lényegében mit sem
változtatott a dolog. Már csak azért sem, mert időközben a szótár egyszerű jelentésmegadó
kézikönyvből kutatásmódszertani segéd- vagy kézikönyvvé lépett elő. Az előzményekből annyi
mindenesetre világosan kiderült, hogy a magyarországi latinság szótárának megalkotása már az
1920-as nemzetközi eseményeket megelőzően is, hosszú időn keresztül olyan tudományos terv
volt, mely számos tudományágat érdekelt, s melyet a Magyar Tudományos Akadémia szinte
létrejötte pillanatától támogatott. Ennek érdekében a legkülönbözőbb szakterületek kutatói és
egyetemi oktatói óriási magánerőfeszítéseket tettek a közelebbi és a régmúltban. Maga a
megoldás azonban intézményes hátteret igényelt, hogy kilépjen a magánszférából. A kérdés
további sorsa merőben összefüggött az egyetemi oktatással, azokkal a kísérletekkel, melyek a
kései és keresztény (Révai József, Czebe Gyula) vagy a középkori latinságnak (ifj. Horváth
János és Mezey László) egyetemi katedrát próbáltak teremteni.
4. A magyar nemzeti bizottság megalakulása és az indulás évtizede 12
A nemzetközi latin szótár ügye szerencsésen találkozott a régóta meglévő magyarországi
igénnyel. Az Union Académique felkérését véleményezésre az Akadémia a Történelmi
Bizottságnak osztotta ki, amely 1933. június 19-i ülésén foglalkozott is az üggyel, és a felkérést
örömmel fogadta. A Történelmi Bizottság javaslata értelmében az Akadémia osztályközi
bizottságot alakított az MTA Középkori Latin Szótárbizottsága néven, melynek formális alakuló
ülésére 1934. március 12-én került sor, ahol is megjelent dr. Balogh Jenő, az Akadémia akkori
főtitkára is, hisz ekkor kapta a Magyar Tudományos Akadémia egyik első nemzetközi
együttműködésre szóló felkérését. Az ülésen elnökké választották Szentpétery Imrét, a magyar
diplomatika nemzetközi hírnevű kutatóját, előadóvá pedig a Ianus-monográfus Huszti Józsefet.
Az I. Osztály részéről Gombocz Zoltán osztályelnök, Láng Nándor, Förster Aurél és
Jakubovich Emil akadémikusok, a II. Osztály részéről pedig Fináczy Ernő osztálytitkár,
Lukinich Imre, Gombos Ferenc Albin, Hajnal István és Dőry Ferenc akadémikusok kaptak
felkérést a tagságra, a névsor kevéssel utóbb Láng Nándorral, a Debreceni Egyetem
professzorával egészült ki. Állandó munkatársként Fludorovits Jolánt kérték fel a szótár
szervezési és adminisztratív feladatainak elvégzésére. A Bizottság összetétele nem csak azt
mutatja, hogy a szótár létrehozásában a magyar tudományosság komoly interdiszciplináris
erőfeszítéseket tett, de geográfiai értelemben is felölelte az ország számos tudományos
12 Alapvető forrás az irattárunk munkalapjai mellett Dr. Fludorovits Jolán Budapesten, 1951. május 14-én az új
Bizottság kérésére készült ,,Beszámoló a Középkori- és Magyarországi-Latin Szótár munkálatairól 1934-1951.
febr.-ig” című összefoglalója, Harmatta előszava is erre támaszkodott.
10