Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
KOCSI CSERGŐ BÁLINT<br />
„NARRATO BREVIS DE OPPRESSA LIBERTATE<br />
HUNGAR1CARUM ECCLESIARUM" CZ. MŰVÉNEK X—XII.<br />
FEJEZETE. 1<br />
Caput Decimum de Peregrinatione Neapoli liberatorum,<br />
quorum Nomina in Literis Salvipassus ab Excellentissimo<br />
Domino Reutero 2<br />
datis recensentur.<br />
Quoniam ante liberationem captivorum Prorex Neapolitanus<br />
saepius Excell. Dno Reutero per modum consilii suggesserat,<br />
quod propter undiquaque circumstantes insidias Jesuitarum<br />
non esset tutum liberatos per aridam ditionis Hispanicae<br />
dimittere. Quin etiam tertio die post liberationem ex certa<br />
relatione nobilissimi Viri cognitum est Jesuitas in omnes partes<br />
ad suos gregales scripsisse, ut si tales et tales Hungarici<br />
Praedicantes per suas regiones iter facerent, observarentur,<br />
imo neque liberatis urbem Neapolim palám ingredi licebat;<br />
adeo enim displicebat praesentium liberatio Jesuitis, ut si fieri<br />
1<br />
A „Narratio Brevis" tudvalevőleg 12 fejezetből áll, a melyek<br />
közül az első kilenczet Lampe-Ember Pál „História ecclesiae reformatae<br />
in Hungária" czímtt 1728. évben megjelent müve 746 - 919. lapjain<br />
olvashatjuk, a X., XI. és XII. fejezeteket az Adattárban bocsátjuk közre.<br />
Téves feltevés, mintha e 3 fejezetet Szilágyi Sándor közölte volna.<br />
A „Narratio Brevis" kéziratai közül egyet a zürichi városi könyvtárban<br />
őriznek. Ez a könyvtár azonban most lévén rendezés alatt, a szóban<br />
forgó kéziratot megnyernünk nem sikerült. A „Narratio Brevis" második<br />
kézirata a budapesti magyar Nemzeti Museum tulajdona. (Signaturája<br />
1187. Quart. Lat.) A harmadik és negyedik kézirat a debreczeni könyvtár<br />
tulajdona. (Lásd Balogh Ferencz „A m. prot. egyház történetének<br />
irodalma. 1879.) A debreczeni két kézirat közül csak az egyiket sikerült<br />
megkapnunk. (Signaturája R. 530.)<br />
A budapesti és a debreczeni kézirat ugyanazon kéznek írása. E<br />
két kézirat között lényeges eltérés nincs, a legtöbb különbség a magyar<br />
tulajdonnevek eltérő leírásában áll. Adattárunkban szövegül a budapesti<br />
kéziratot használjuk fel, a jegyzetekben pedig a debreczeni kézirat eltérései<br />
láthatók.<br />
2<br />
Ruitero.
Change language