Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
lett pro die 14a jan. 1755. citáltattak. Végeztetett is azon<br />
Processus és ő fölségének a sententia pronunciatiója előtt felküldetett<br />
; függőben vagyon-e, vagy valamely végre elszakadott,<br />
lovasiaknak tudtokra nem adatott. De az isteni szolgálat helyre<br />
nem állott.<br />
Liter,<br />
Tettes Veszprém vármegyében, többnyire luthranos és református<br />
urak faluja és 1732-ben szállott hely, ily formán. Hogy<br />
az zirci cisterciensis barát urak Olaszfalubul az kálvinista<br />
lakosokat elbocsátván, azok mivel ember emlékezetit fölyül<br />
haladó időtül fogva, az helvetica confessio szerint közönséges<br />
isteni szolgalatjukat gyakorlottak Olaszfaluban prédikátor által,<br />
azon prédikátorokkal a föntírt esztendőben Literre, mint pusztára<br />
mentek lakni, földes uruk megengedvén nekik Olaszfaluban<br />
gyakorlott isteni szolgálatijukat itt is continualni, a minthogy<br />
continuálták 1751-dik esztendeig. Igaz, hogy ezek 1749-ben<br />
a vármegye fiscalissa által citáltattak vallások exercitiumáért,<br />
de az függőben maradott, még is nem tudatik mi okbul<br />
1751-ben a vármegye tisztjei Literre kimenvén, midőn a<br />
lakosok templom kulcsát azoknak kérésekre oda nem adták<br />
volna, az ablakon bebújván, az ajtót kinyitván, az templomot<br />
elfoglalták és az ulta isteni szolgálatjok nincsen, jóllehet a<br />
felséges udvarnál is már instáltak.<br />
Sóly,<br />
Tettes Veszprém vármegyében, zirczi cisterciensis baráturak<br />
falujában ember emlékezetit fölyül haladó időtűi fogva még<br />
1640-dik mintegy Veszprémvármegyétúl költ Kosos família<br />
fassiója, és 1681-dik esztendőben is, mint pesti religiosa<br />
commissióra beadott, 1721-ben véghez vitt inquisitio bizonyítja,<br />
vallások közönséges exercitiuma a helvetica confessio<br />
szerint volt mint addig, 1<br />
mígnem változván onnét a prédikátor,<br />
mintegy 1749-ben a földes uraság mást bevinni nem engedett,<br />
hanem hogy tovább mester által continuáltassék nem difficultálta<br />
akkor, a minthogy mester által mai napig is pusztán<br />
könyörgés tétel és gyermekek tanítása által continualtatik.<br />
Nem hozhatván Sólyiak más prédikátort a föntirt okbúl közikbe,<br />
mentek mingyárt a felséges udvarhoz instantiára, honnét midőn<br />
1<br />
Ismerjük 1683-ból Rosos Ambrus nevü lelkészét.