Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902. Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

medk.lutheran.hu
from medk.lutheran.hu More from this publisher
09.06.2013 Views

1707-ben a kálvinista lakosoknak levelet, 1 hogy templomjukat, vallásuk exercitiumát épségben megtartja és oltalmazza, még is 1709-ben, mint a mostani élők beszélik akképen szakasz- \ A hivatkozott levél így van: En Amandus Rayter, Szent Benedek szerzetin levő tihanyi apátúr, adom tudtára ez levelem által mindeneknek, akiknek illik, hogy tihanyi helvetica confessión levő lakosok engemet illendőképen requiraltak, hogy nekik itt a tihanyi városban, templomnak és parochiának építésére alkalmatos helyet engedjek. Mivelhogy pedig az szécsényi N. T. confoeieralt Magyarország statusinak conventus és gyűlése által szabad exercitium religionis mindenütt engedtetett, kiknek kéréseknek én is engedelmeskedvén, bizonyos és alkalmatos templomnak és parochiának építésére elegendő, nemzetes és vitézlő Bursi István, Borhi Ferencz ós Pethő György házok között levő puszta helynek darabját és helyét assignaltam örökösül és in perpetuum conferaltam, kiket sem ón, sem én utánnam következendő successoraim ez iránt turbálni és háborgatni semmi uton módon ne merészeljenek. Fogadván és ígérvén azon tihanyi lakosok is nékem és az én successoraimnak, mint földes úrnak tartozandó böcsülettel való engedelmességet, tekintetet és tartozó szeretetet fognak exhibeálni és megadni. Actum in Tihan, anno domini 1707. die trigesima príma mensis martii. (L. S.) Tihani apátúr Amandus m. p. Coram me Francisco Horváth, illustrissimi domini comitis et generalis Joannis Bottyán delegato officiali et inclyti Comitatus Veszprimiensis supremo capitaneo (L. S.). Coram me Johanne Novákh vexili fero (L. S.) Coram me Stephano Nemes (L. S.). Coram me Georgio Vajda jurato assessore comitatus veszprimiensis (L. S.). Coram me Pauli Búzás veszprimiensis comitatus jurassor. Miklós István keze keresztvonása. Coram me Stephano Duymovith. Az előző évben gróf Bercsényihez folyamodtak „Tihany várának és városának lakosi közönségesen és az egész vitézlő renden levő sereg" melyben „Nagyságod előtt bizonyos állapotunkat declarálni és annak megorvosoltatását alázatosan imploralni kénszerittetünk. A tihanyi apátúr nagy és szokatlan insolentiát követvén rajtunk, arendát és dézmát kíván tőlünk, a melyet soha a memoria hominum nem adtunk. Prédikátorunkat is a parochiából ki akarja űzni, és parancsolja, hogy mi kivigyük onnan, holott még az austriai háznak birodalma alatt is, annak miköztünk úgy mint praesidialis helyben való lakása és szolgalatja megengedtetett. Mindezeknek pedig a törvénytelen kívánságoknak effectuátiójában az említett apátúrnak requisitiójára erősen assistal generalis Bottyán úr ő nagysága, mind erős parancsolattal megparancsolván, hogy ez apátúrnak az arendának és dézmának fizetése, úgy a prédikátornak parochiánkból való kiküldése iránt való helytelen pratensióinak satisfacialjunk, mint a minap közülünk tizenegy lakosokat ő nagysága megfogatván és Sümegre rabul vitetvén s ott tartatván ily feltett czóllal, hogy azoknak mortificatiója által azon illegale postulatumnak beteljesítésére kényszeríttetnénk. Annak okáért alázatosan kérjük nagyságodat, hogy megtekintvén ezen praetensióknak szokatlan és törvénytelen voltát, és hazánk s kegyelmes fejedelmünk mellett való hüségeskedésünket, méltóztassék nagyságod e felől kiadandó protectionalisával bennünket törvényes szabadságunkba megoltalmazni, és generalis Bottyán uramnak is serio demandalni, hogy ö nagysága inkább a confoederatus statusoknak és kegyelmes fejedelmünknek szécsényi végzéséhez, és az elmúlt esztendőbeli pacificationak

totta végét, hogy a református lakosoknak eleit a klastromba magához olyankor hivatta, és ott addig tartotta, míg feles rácz katonák helyben ott megfordulván, azok elhányták templomjukat és prédikátorjukat kiűzték. Arács, Tekintetes Szalavármegyében, Méltóságos gróf Esterházi Károly mostani egri püspök úr ő excellentiája és famíliája örökje, részszerint nemes s agilis Compossessorok jószága, abban ember emlekezetit fölyül haladó időtől fogva volt prédikátor és mester által a helvetica confessión levőknek vallásuk szerint való exercitiumok és templomok, mely midőn megromlott volna, megengedtetett nekik, hogy fábul levén, abbul reparálhassák. Azok mindazáltal több levén nálok a kő, mint épületnek való fa. építésnek könnyebbségéért kőből építették fel. Melyért midőn a nemes vármegye vizsgált, reá kérdezte közöttük az öregeket, mióta van náluk prédikátor, kik úgy feleltek, hogy ezen XVIII-dik seculum eleitől fogva, holott munkálkodásának 12. punctumához, mintsem ez apátúrnak ezekkel ellenkező kívánságához alkalmaztatván önnön magát, ne munkálkodjék ő nagysága abban, hogy még az austriai birodalom alatt is manutenealt lelki és testi szabadságunktól megfosztattassunk, hogy így tovább is az köz igaz ügy mellett fegyvert forgatni meg ne szűnjünk, látván s tapasztalván, hogy szabadságunknak, nem elvesztésének, hanem megtartatásának és visszaszereztetésének okáért hadakozunk. . ,* mely kérvényükre gróf Bercsényi a következő oltalomlevelet adta: Én székcsi gróf Bercsény Miklós, nemes Ungvármegyének főispánja, Méltóságos felsövadászi Rákóczy Ferencz választott erdélyi fejedelem (Titt.) és az magyar haza szabadságáért össze szövetkezett nemes Magyarország s minden hadainak főgeneralissa: Adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik ez levelemnek rendiben, hogy nemes Szála vármegyében lévő Tyhan nevü praesidium lakosai, említett méltóságos fejedelem, és az confoederalt nemes magyar haza hűségére hajolván, személyekben, ingó és ingatlan, belső és külső s akármely névvel nevezendő javakkal és jószágokkal ezen levelemnek erejével specialis protectio alá vétetödnek. Parancsoltatik azért nevezett Méltóságos fejedelem és azon confoederalt nemes magyar haza hűségében levő lovas és gyalog tiszteknek, s egyéb vitézlő rendeknek közönségesen, és mindeneknek megnevezett helység lakosinak személyekbe, jószágokban, marhájokban, akármely névvel nevezhető javokban, kárt tenni és tetetni, háborgatni és háborgattatni, templomokat, parochiákat, oskolákat hatalmasan felverni s veretni ne merészeljenek, ne is engedjék tisztinek, fejének s életének érdeme szerint való elvesztése alatt. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Költ Füreden, die 20. martii, anno 1706. G(róf) B(ercsény) Miklós m. p. (L. S.) A pecsét kerületén ezek a betűk látszanak C(omes) N(icolaus) B(ercseny) D(ux) S(upremus.) Amandus tihanyi apát engedélyének alapját ezen oltalomlevélben kell keresni.

totta végét, hogy a református lakosoknak eleit a klastromba<br />

magához olyankor hivatta, és ott addig tartotta, míg feles<br />

rácz katonák helyben ott megfordulván, azok elhányták templomjukat<br />

és prédikátorjukat kiűzték.<br />

Arács,<br />

Tekintetes Szalavármegyében, Méltóságos gróf Esterházi<br />

Károly mostani egri püspök úr ő excellentiája és famíliája<br />

örökje, részszerint nemes s agilis Compossessorok jószága,<br />

abban ember emlekezetit fölyül haladó időtől fogva volt prédikátor<br />

és mester által a helvetica confessión levőknek vallásuk<br />

szerint való exercitiumok és templomok, mely midőn<br />

megromlott volna, megengedtetett nekik, hogy fábul levén,<br />

abbul reparálhassák. Azok mindazáltal több levén nálok a kő,<br />

mint épületnek való fa. építésnek könnyebbségéért kőből építették<br />

fel. Melyért midőn a nemes vármegye vizsgált, reá kérdezte<br />

közöttük az öregeket, mióta van náluk prédikátor, kik<br />

úgy feleltek, hogy ezen XVIII-dik seculum eleitől fogva, holott<br />

munkálkodásának 12. punctumához, mintsem ez apátúrnak ezekkel ellenkező<br />

kívánságához alkalmaztatván önnön magát, ne munkálkodjék ő<br />

nagysága abban, hogy még az austriai birodalom alatt is manutenealt<br />

lelki és testi szabadságunktól megfosztattassunk, hogy így tovább is az<br />

köz igaz ügy mellett fegyvert forgatni meg ne szűnjünk, látván s tapasztalván,<br />

hogy szabadságunknak, nem elvesztésének, hanem megtartatásának<br />

és visszaszereztetésének okáért hadakozunk. . ,* mely kérvényükre<br />

gróf Bercsényi a következő oltalomlevelet adta:<br />

Én székcsi gróf Bercsény Miklós, nemes Ungvármegyének főispánja,<br />

Méltóságos felsövadászi Rákóczy Ferencz választott erdélyi fejedelem<br />

(Titt.) és az magyar haza szabadságáért össze szövetkezett nemes<br />

<strong>Magyar</strong>ország s minden hadainak főgeneralissa: Adom tudtára mindeneknek,<br />

az kiknek illik ez levelemnek rendiben, hogy nemes Szála vármegyében<br />

lévő Tyhan nevü praesidium lakosai, említett méltóságos fejedelem,<br />

és az confoederalt nemes magyar haza hűségére hajolván, személyekben,<br />

ingó és ingatlan, belső és külső s akármely névvel nevezendő<br />

javakkal és jószágokkal ezen levelemnek erejével specialis protectio alá<br />

vétetödnek. Parancsoltatik azért nevezett Méltóságos fejedelem és azon<br />

confoederalt nemes magyar haza hűségében levő lovas és gyalog tiszteknek,<br />

s egyéb vitézlő rendeknek közönségesen, és mindeneknek megnevezett<br />

helység lakosinak személyekbe, jószágokban, marhájokban,<br />

akármely névvel nevezhető javokban, kárt tenni és tetetni, háborgatni és<br />

háborgattatni, templomokat, parochiákat, oskolákat hatalmasan felverni s<br />

veretni ne merészeljenek, ne is engedjék tisztinek, fejének s életének<br />

érdeme szerint való elvesztése alatt. Praesentibus perlectis exhibenti<br />

restitutis. Költ Füreden, die 20. martii, anno 1706. G(róf) B(ercsény)<br />

Miklós m. p. (L. S.) A pecsét kerületén ezek a betűk látszanak C(omes)<br />

N(icolaus) B(ercseny) D(ux) S(upremus.) Amandus tihanyi apát engedélyének<br />

alapját ezen oltalomlevélben kell keresni.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!