Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

EBDÉLYI REF. EGYHÁZKÖZSÉGI ÉLET A XVII, SZÁZADBAN.
— A nyárád-szentannai (előbb Szereda-Szentanna) egyházközség egykorú
jegyzőkönyvéből. 1
—
1. Gondnoki számadások.
1627 esztendőben és 1628 esztendőben költöttem az úrvacsorájának
kiszolgáltatására ötvenhét pénzt; gyortyára is
költöttem huszonhét pénzt, kenyérre is költöttem kilencz pénzt,
hájat is attam az harangnak kenni hat pénz árba. Mikor
Márthon úramot megfogadok, költöttem borra tizenhat pénzt,
zabra három pénzt, szappanra tizenegy pénzt; egy ludmonyat
egy pénzért, egy oldalbordát nyolcz pénzért attam. —• Mikor
esperest urain Szeredába hívata, valamig oda vagyon az ára,
azt az falútól várom. — Két darab kötelet attam az harangra,
mely megért volna három pénzt; most vettem az nagy harangra
egy kender kötelet husz pénzen : In summa flor. 1.
den. 50.
Anno Dni 1629 húsvét napjára úrvacsorájára, borra
adtam den. 7. Nagypénteken gyortyára den. 6. Ugyan úrvacsorájára
húsvét napján den. 1. A. D. 1629 pünköst napján
úrvacsorájára költ, borra den. 5. kenyérre den. 1. Item 1629
Nagykarácson napján úrvacsorájára, borra den. 5. item gyortyára
újra den. 3.
Anno 1630. Nagypénteken újra gyortyát den. 1. Item
1
A nyárád-szentannai egyházközségnek a XVII. században, mint
ma is, két filiája volt, t. i. Ny.-Andrásfalva és Süket-Demeterfalva. Az
anya- és leányegyházközségeknek külön-külön gondnokaik voltak, kik
szentegyházfiainak, aediliseknek neveztettek. A főszentegyházfia a szentannai
volt, mivel Szent-Annán volt a templom, a parochia, az iskola.
Azonban mint alább látható, a filiák gondnokai is neveztetnek olykor
főszentegyházfiaknak. A 8. lapon található adókivetés azt mutatja, hogy
1643-ban Andrásfalván mintegy 165, Süket-Demeterfalván 60, Szent-Annán
pedig 130 lélek élt. A közös templom s parochia által összekötött három
egyházközség alkotta Szereda-Szentanna „megyét", melynek
tagjaiból alakult „a megyének derék gyűlése".
bérfizető