Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

statu quo maradna a religio dolga, és kivált jure domini terrestris
senki valamit ne kezdene, miglen azon matériáról és
questióról a soproni articulusok szerint maga decisióját ki nem
adná és nevezetesen a commissióbeli actáknak revisiója meg
nem lenne, amelyek penig ekkoráig ő felségének ilyen intentuma
és decretuma ellen imitt-amott megestenek, reponáltatnának
in priorem statum. Sok volna és nem is lehet mindenekről
penna által tractálni, hanem elég az, hogy Ítéletem
szerint ezen praemissáknak kellene lenni memorialénknak fundamentális
főbb summájának, kit mostani nyavalyáskodásomra
nézve rövideden kivántam attingálni, mert jóllehet nekem is
ugyan a pesti neoacquistica commissióra le kellene menni, de
nyavalyám miatt nem tudhatom bizonyosan, lehetek-e a megirt
napokban ottan szemben kegyelmetekkel, hanem Istennek szent
hirével tartózkodás nélkül induljon meg kegyelmetek, mert az
egész dolog a memóriáiénak jó móddal való concinnatiójától
függ, melyet Pozsonyban alkalmatosabban véghez vihetni; de
most sem hallgathatom el, amint már némelyeknek is megírtam,
hogy a más részről való atyafiaknak nagy idegenségüket
tapasztalom hozzánk, melynek egyéb okát nem láthatom,
hanem hogy a cassát tőlök separáltuk, melyre nézve, ha az
atyafiaknak ugy tetszenék, javallanám, hogy mivel az ő kegyelmök
püspökje Kerman uram most is actu rabságban vagyon,
segítenénk még azon atyafiakat vagy 100 forinttal, melyet
akár subsistentiájára, akár szabadulásának agentiájára fordítanának,
és az által láttatnák az ügyöket is magunkénak tartani,
amint is ezen dolgot ne terheltessék Dőri és Patay
uraimékkal communicálni kegyelmetek. Kívánván ezzel szívesen,
hogy az Ur Isten a feltett szándékban boldogítsa és
ezen spártának folytatására szükséges kegyelmekkel ruházza
fel kegyelmeteket, maradván kegyelmeteknek igaz köteles
szolgája s atyjafia Ráday Pál (Idegen kézzel irva az egész
levél, valószínűleg előmondás után.) Ludány, 19. Apr. 1730.
P. S. Én ugyan Kenései uramnak a felmenetel iránt kész
vagyok irni, de örömest akkorra tartanánk inkább ő kegyelmét,
midőn valaha a pesti commissióbeli actáknak revisiója fog
történni, amelyre alig kaphatunk alkalmatosabb subjectumot.
IX.
Bizodalmas nagy jóakaró uramnak ajánlom kötelességgel
való szolgálatomat.
Elhitettem magammal, hogy a religióbeli punctumok már
ekkoráig mindenütt publicáltatván, az ellenkező fél sok hibás