OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l'Altrove ANNO XIII/XIV ...

Felelnek hangos szívverések.Szívemben már őt megtaláltam,Megtaláltam és megöleltemS egyek leszünk mi a halálban.Gravi battiti di cuore gli rispondono.L’ho già trovato nel mio cuore,L’ho trovato e l’ho abbracciatoE noi tutt’uno saremo nella morte.Traduzione di © Melinda B. Tamás-TarrA HALÁL ROKONAÉn a Halál rokona vagyok,Szeretem a tűnő szerelmet,Szeretem megcsókolni azt,Aki elmegy.Szeretem a beteg rózsákat,Hervadva ha vágynak, a nőket,A sugaras, a bánatosŐsz-időket.Szeretem a szomorú órákKísértetes, intő hívását,A nagy Halál, a szent HalálJátszi mását.Szeretem az elutazókat,Sírókat és fölébredőket,S dér-esős, hideg hajnalonA mezőket.Szeretem a fáradt lemondást,Könnyetlen sírást és a békét,Bölcsek, poéták, betegekMenedékét.Szeretem azt, aki csalódott,Aki rokkant, aki megállott,Aki nem hisz, aki borús:A világot.Én a Halál rokona vagyok,Szeretem a tűnő szerelmet,Szeretem megcsókolni azt,Aki elmegy.IL PARENTE DELLA MORTEDella Morte sono io parente,Amo l’amore sparenteAmo baciare,Chi sta per andare.Amo le malate rose,Le sfiorite, donne se desiderose,I radiosi, infeliciTempi d’autunno.Amo delle ore mesteLo spettrale, l’ammonito richiamo,Della grande Morte, della santa MorteIl sosia ridanciano.Amo chi sta partendo,Chi geme e chi si sveglia,E nell’albore brinato, freddoI prati d’erba.Amo il lasso sacrificio,Senza lacrime il pianto e la pace,Di saggi, poeti, infermiIl rifugio.Amo colui ch’è sfiduciato,Ch’è disabile, chi s’è fermato,Chi non crede, ch’è rattristato:Tutto il creato.Io della Morte sono parente,Amo l’amore sparenteAmo baciare,Chi sta per andare.Traduzione di © Melinda B. Tamás-TarJuhász Gyula (1883-1937)CREDOA sors kevély. A sors goromba.Ó emberek, álljunk a sorba,S ha végzetünk vak és kegyetlen:Tegyünk mi a hatalma ellen.Ha sebet üt, adjunk írt rája.Ha zsarnok a világ királya,Koldusai, legyünk mi jobbak,Részvevőbbek, irgalmazóbbak.Legyen e földön szent szövetség,Melyből a gazságot kivessék.Gyula Juhász (1883-1937)CREDOLa sorte è superba e orrenda.Oh, uomini! Mettiamoci in coda!Se il destino è cieco e crudeleAgiamo contro il suo potere!Se ci ferisce, curiamoci il cuore,Se il re del mondo è un oppressore,Siamo migliori noi indigenti,Più partecipi e più indulgenti.Nella terra sia un’alleanza santa,Da cui l’infamia verrà respinta.OSSERVATORIO LETTERARIO Ferrara e l’Altrove ANNO XIII/XIV – NN. 71/72 NOV.-DIC./GENN.-FEBBR. 2009/2010 15