Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen

;
VII
E szamok mar magukban veve is
eleg vil&gosan beszelnek
a magyarorszagi tanulok orvendetes buzgalmarol es
hazajuk kulturalis sztiksegerzeterol. Ha azonban tovabb
vizsgaljuk azoknak a magyaroknak palyafutasat, a kik az
artes tanfolyamanak befejezese utan magasabb fakultasba
leptek at, meg belyesebb vilagitasban lathatjuk ez ifjak
ernyedetlen szorgalmat es czeltudatos torekveset. E vegbol
a IV. tablat kell kozelebbrol szemiigyre venniink, mely
a becsi foiskola jogasz-anyakonyvebol meritett adatokat a legvilagosabban
szemlelteti. 1 ) A jogasz-anyakonyvnek annal
nagyobb fontossagot kell tulajdonitanunk, mert ez az egyetlen
anyakonyv, mely a harom fakultas okmanyai koziil a legregibb
idobol r^ink maradt ; ez pedig ketsegteleniil arra enged
kovetkeztetniink, hogy a magyar ifjak szama a ket masik
fakultason, a theologiain es orvosin, ha nem is epoly nagy,
mint a jogin. de megis igen jelentekeny lehetett. A jogaszanyakonyvbol
latjuk,
hogy 1402-tol 1406-ig az cisszesen beiktatott
1344 jogasz kozt 204 olyan fordul elo, a kinek magyar
szarmazasa minden ketsegen feliil all — ez anyakonyv
kiilonben nincs nacio-k szerent beosztva, — tovabba 22 olyan,
a kinek a magyar szarmazasa gyanithato : e szerint a magyarok
e fakultason az osszes szamnak 15 (illetve a ketseges
nevek hozzaszamitasaval 16*8) szazalekat tettek ki. Ha tovabba
meggondoljuk, hogy eppen az idegenekre nezve oly hosszii
tartozkodas, a hazajuktol annyira tavol eso egyetemi varosban
abban az idoben ezer oly aldozattal es nehezseggel
jart, melyekrol ma fogalmunk sincs, bizonyara nagyon
meltatnunk kell azt a tenyt, hogy szamos magyar jogasz
hat, tiz, sot tizenot evig is maradt a becsi egyetemen. Hogy
pedig diakjaink ezt az idot nem toltottek el haszontalanul,
mutatja a VII. tabla 6. columnaja, 2 ) melybol kivilaglik,
16vel kellett volna kijavitanunk, a mit azonban ezuttal, minthogy
szigoruan akartunk ragaszkodni a hagyomanyhoz, nem tettiink.
A IV. tabla az osszes magyarorszagi jogaszok statisztikajat
a