Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen

Item
iii
konyvbe irassa be magat. 1 ) Sot az egyes karok legr£gibb
szabalyzatai is kirnondottak, hogy senki se nyerhessen el
egyetemi fokot. a kit megelozoleg nem immatrikulaltak. 2 )
Kesubb mar az egyes karoknak is voltak sajat anyakonyveik,
melyekbe minden ujonnan belepo tanulonak be kellett
magat iratnia a foanyakonyvbe valo immatriculatio megtortente
utan ; a becsi jogi karon ez a szokas 1402-ben 3 )
kezdodott. melynek szemmel lathato czelja az volt. hogy
a tanulok osszetartozasat egy es ugyanazon kar kereten beliil
vilagosabb kifejezesre juttassa. Azokbol az erdek< s feljegyzesekbol
tehat, melyeket a becsi egyetem fo- es jogaszanyakonyvei
tartalmaznak, ezentul kizarolag olyanokkal
fogunk foglalkozni. melyek az egyetem keletkezesetol egeszen
az 1450. (ilietve 1460.) evig a magyar tanulokra vonatkoznak.
A Xacio Hungarica keletkezese a becsi fciiskolan
a legregibb idokig nyiilik vissza. Mar 1366. junius 3-an
elhatarozta az egyetem, hogy tagjait a parisi egyetem mintajara
negy nacio-ra, osztja, nevezetesen osztrakokra, szaszokra,
csehekre es magyarokra. »Omnes quoque - - olvassuk a statutumban
— doctores, magistri et scolares, qui de regno
Hungarie vel de aliis regnis, ducatibus. comitatibus seu
Quilibet scolai*is, magister vel bacallarius ad predictum