Az agyérbetegségek történetének híres személyiségei

Az agyérbetegs
agy rbetegségek gek tört rténet netének nek
híres res személyis szem lyiségei. gei.
Amit a vaszkuláris
vaszkul ris szindrómákr
szindr król l
tudni kell.
Dr. Szapáry Szap ry Lászl L szló
PTE Neurológiai Neurol giai Klinika

Hippocrates (ie. 460-370): strokenak
megfelelı esetek leírása (pl.
hemiparesis+aphasia), agyi erek
felmelegedése, a sötét epe fejbe
jutás
TIA leírása
Apoplexia
Ie.
Carotis: „mély álomba merülés”
„a súlyos apoplexiás esetet lehetetlen, az enyhét
nehéz megggyógyítani”
Hippocrates

Galenus
130-200

Leonardo da Vinci
(1452-1519)
1500-1600
„ Father of Anatomy”

Vesalius (1514-64)
1500-1600
De Human Corporis Fabrica:
15 ábra az emberi agyról

William Harvey
(1587-1651)

Johann Jakob Wepfer (1620-95) (1620 95)
Schaffhausen (Svájc)
Elsıként vizsgálta az apoplexia pathológiai
jeleit (autopsia: agyvérzés detektálása,
afferensek-efferensek, a carotisokvertebralisok
szerepének felismerése)
„Cerebrovaszkuláris betegség” terminológia
Observationes anatomicae ex
cadaveribus eorum, quos
sustulit apoplexia cum
exercitatione de ejus loco
affecto (1658).

Thomas Willis (1621-1675)
Johann Wesling
(1598–1649
Syntagma anatomicum

G. Battista Morgagni (1682-1771)
1800-1925 1800 1925
klinikopathológus (De Sedibus et Causis Morborum per Anatomen Indagatis)
keresztezett lokalizáció
„serosus” és „sanguinosus” apoplexia
Richard Bright (1795-1858)
Rudolph Virchow (1849-1919)
1875: Charcot és Bouchard : miliaris aneurysmák

1850-1950:
1850 1950:
Vaszkuláris
Vaszkul ris anatómia, anat mia, kliniko-
anatómiai anat miai lokalizáci lokaliz ció
Vaszkuláris
Vaszkul ris anatómia: anat mia: Duret, Duret,
Stopford, Stopford,
Foix, Foix,
Duvorny… Duvorny
Agytörzsi Agyt rzsi szindrómák:
szindr k: Weber, Weber,
Benedikt,Dejerine
Benedikt Dejerine, , Claude, Claude,
Millard, Millard,
Gubler, Gubler,
Babinski, Babinski,
Nageotte, Nageotte,
Foville, Foville,
Wallenberg

1927-1975 1927 1975
A vaszkuláris vaszkul ris lézi zió pathológi pathol giája ja, ,
pathophysiológi
pathophysiol giája ja
Charles Foix: Foix:
az infarctusos területet ter letet ellátó ell erek
többnyire bbnyire nem záródnak z dnak el: vasospasmus,
vasospasmus,
embolia
Raymond Adams - Charles Kubik (1946): a.
basilaris occlusio klinikai és s pathológiai pathol giai jelei, az
in situ thrombosis és s az embolia morfológiai morfol giai
különbs nbségei gei
Charles Miller Fisher: Fisher az érfali rfali pathológia pathol gia és s a
klinikum leírása: le sa: lacunaris infarctus, infarctus,
állom llományv nyvérz rzések sek és s carotis occlusio esetén
eset

Diagnosztika
1920: kontraszt angiographia
kifejlesztése
kifejleszt se
1927- 1927 elsı els cerebralis angio
1960: Doppler Ultrasonographia
kifejlesztése kifejleszt se (Christian ( Christian Doppler (1803-1853)
(1803 1853)

CT
Sir Godfrey N. Hounsfiled
Nobel díj: 1979
Lovag: 1981
1971.10.05

MRI

Rutin diagnosztika akut stroke esetén eset n

Új j diagnosztikai lehetıségek
lehet gek-
diffúzi diff ziós s és s perfúzi perf ziós s MRI

Új j diagnosztikai lehetıségek
lehet gek –
perfúzi perf ziós s CT

Terápia Ter pia
1960: Hypertonia: Hypertonia:
kezelendı kezelend rizikófaktor rizik faktor
1970: Aspirin bevezetése
bevezet se
1980: aneurysma mőtét
1990:
– carotis endarterectomia szerepének szerep nek igazolása igazol sa
– Oralis anticoaguláci
anticoagul ció-pitvarfibrill pitvarfibrilláci ció
– Antihypertensív,
Antihypertens , antilipaemiás antilipaemi kezelés kezel s preventív prevent v
szerepe
1995: NINDS vizsgálat vizsg lat
1996: rt-PA rt PA bevezetése bevezet se (FDA)

A carotis betegségek betegs gek tört t rténete nete
Elızm El zmények nyek
1905 (Chiari ( Chiari) ) – felveti a carotisok szerepét szerep t a stroke
etiológi etiol giában ban (plakk plakk autopsia) autopsia
1914 (J. Ramsay Hunt) carotis occlusio okozta stroke
szindróma szindr ma leírása le sa
1927 (Moniz ( Moniz) ) elsı els cerebralis angiographia
esetismertetése esetismertet se (intracrani ( intracraniális lis érdekl rdeklıdés) s)
1936 (Sjoqvist ( Sjoqvist)- elsı els angioval
igazolt carotis occlusio

DR. EGAS MONIZ
(1875-1955)
Orvosi nobeldíj: 1949
Tondreu R, Egas Moniz 1874–1955. Father of cerebral angiography,
father of psychosurgery, neurologist and psychiatrist,
politician and diplomat, Nobel laureate. Radiographics 1985;5:
994–997

Hans Chiari
(1851-1916)
1890
Julius Arnold
(1835-1915)

Charles Miller Fischer (1913- (1913
Kanadai neurológus neurol gus
1938- 1938 orvosi diploma
II. világh vil ghábor ború- 3 év v német n met bört b rtön
Munkahelyek:
– Montreal General Hospital
– Massachusetts General Hospital
– Harvard Medical School

A carotis betegségek betegs gek tört t rténete nete
C. Miller Fisher szerepe
1951: carotis occlusio -TIA TIA esetismertetés
esetismertet
Canada: Canada:
1100 carotis autopsia
1954- 1954 Boston – nehézs neh zségek gek
M.Fischer publikáci publik ciója ja elıtt el tt a stroke 55%ában
ban vasospasmust feltételeztek
felt teleztek

C. Miller Fisher szerepe
Carotis autopsia tanulmány tanulm
stenosis stenosis)
ny (432 eset:9,5% ssúlyos
lyos
Amaurosis fugax és s carotisok
Szemfenéki Szemfen ki eltérések elt sek amaurosis fugaxban
Antikoaguláns
Antikoagul ns kezelés kezel s cerebralis thrombosisban
(1941, els elsı kontroll kontrollált lt vizsg vizsgálatok latok- 1958, 1961)
ja (1962)
TIA definiciója definici
Endarterectomiás Endarterectomi plakkok clinico-pathologiai
clinico pathologiai
tanulmánya
tanulm nya (1986)
Lacunáris Lacun ris infarctusok (1960 (1960-69) 69)

Carotis mőtétek tek tört t rténete nete
Elsı Els carotis mőtét t (1951, Buenos Aires,
(1951, Buenos Aires, Carrea): Carrea):
51 éves ves ffi., ffi.,
j.o. j.o.
hemiplegia,
hemiplegia,
amaurosis, amaurosis,
súlyos s lyos ACI
stenosis: stenosis carotis interna–externa
interna externa end-to end to end
anastomosis (1955 Acta N. Latinoamericana)
Latinoamericana
Elsı Els carotis endarterectomia (1953, New York)
Elsı Els sikeres carotis endarterectomia
(1953, DeBakey, DeBakey,
TIA),
19 éves ves követ k vetés s (JAMA, 1975)

Michael Ellis DeBakey (1908-)

Agytörzsi Agyt rzsi vasculáris vascul ris szindrómák
szindr

Adolf Wallenberg (1862-1949)
(1862 1949)
Heidelberg, Leipzig, Danzig
Wallenberg syndroma
Elsı leírás 1808: Gaspard Viesseaux
(Viesseaux Viesseaux-Wallenberg
Wallenberg)
Wallenberg: 1895 - klinikai tünetek, ok?
(Acute Bulbäraffection (Embolia der arteria cerebelli
post. inf. sinistra?)),
1901: autopsia

Ellenoldali Azonos oldali
Disszociált
érzészavar
Horner
hangszalag
Lágyszájpad
Garat hátsó fal
hemiataxia
bénulás

Joseph Jules Dejerine (1849-1917)
(1849 1917)
Genf, Franciaország
Agytörzsi Agyt rzsi lézi ziók és s
klinikai jelek
korreláci korrel ciója ja
Medialis medulla syndroma
ipsilateralis: n.XII.,
kontralateralis: hemiparesis, lemniscus
med. lézió
Thalamus fájdalomszindróma
(Dejerine-Roussy)

Millard-Gubler
Millard Gubler szindróma
szindr ma (1856)
Auguste Millard (1830-1915)
(1830 1915)
– Pontin vérz rzés s + 2 késıbbi k bbi eset leírása le sa
Adolphe Gubler (1821-1897)
(1821 1897)
– 6 további tov bbi eset, pons neuroanatomia
Ventralis, Ventralis,
caudalis pons
ipisilateralis: n. VII.,
kontralateralis: hemiparesis
Eredeti esetek: vérzés, tumor

Foville szindróma szindr ma (1858)
Achille Louis Foville (1799-1878)
(1799 1878)
Beszédzavarok-kognitív
zavarok kutatása
Caudalis pons tegmentum lézió
Ipsilateralis: n. VII., conjugált tekintési
zavar
Kontralateralis: hemiparesis
Eredeti eset: oka? 43 éves ffi.

Raymond-Cestan
Raymond Cestan szindróma
szindr ma (1903)
Fulgence Raymond (1844-1910)
(1844 1910)
Szifiliszes nı n
– (n. VI, contralat. contralat.
hemiparesis- hemiparesis alsó als pons lézi zió?) ?)
1901-1903:
1901 1903: Raymond +
Salpětri Salp triěre re Cestan (3
– INO, fel-le fel le tekintéskor tekint skor
nystagmus, nystagmus,
ellenoldali
sensomotoros deficit, ataxia
(ok: tuberculoma)
tuberculoma
– Lézi zió: : híd, h d, oralis tegmentum
(3 újabb jabb eset összegz sszegzése) se)

Raymond-Cestan
Raymond Cestan szindróma
szindr ma
híd, d, oralis tegmentum
Ellenoldali Azonos oldali
érzészavar
ritkán trigeminus lézió
ritkán hemiparesis
tekintés bénulás a góc irányába
végtagataxia
Nystagmus
Skew deviation

Weber szindróma
szindr ma (1863)
Sir Hermann David Weber (1823-1918)
(1823 1918)
– Marburg, Marburg,
Bonn (1848)
– Guy,s Guy,s
Hospital London, Royal College of
Phisicians (1855)
– Esete: 52-éves 52 ves férfi, f rfi,
j.o. j.o.
hemiparesis,
hemiparesis,
b.o. b.o.
n. III. lézi zió
(pedunculus
pedunculus cerebi vérz rzés) s)

Thalamus vaszkuláris
vaszkul ris szindromák
szindrom
Henri Duret (1849–1921): Recherces anatomiques sur la
circulation de l,enceéphale (Arch Physiol Norm Pathol. 1874)
C. Foix és P. Hillemand (1895–1977) : Les artéres de
l,axe encéphalique jusgu,au diencéphale inclusivement. Rev Neurol
(Paris) (1925)
Lazorthes: Vascularisation et Circulation Cérébral. Paris, France:
Masson;1961
Plets et al: The vascularisation of the human thalamus. (Acta Neurol
Belg. 1970)
Percheron: Les artéres du thalamus humain.. (Rev
Neurol(Paris)1977)
Carstaigne P, Graff-Radford NR, Von Cramon DY, Bogousslavsky,
Caplan LR, Clarke S (1980- - - -)

Charles Foix (1882-1927)
Foix C, Hillemand P: Les artčres de
l’axe encéphalique jusqu’au iencéphale
inclusivement. Rev Neurol (Paris) 1925;
A. cerebri media media-anterior anterior, , posterior
occlusi occlusiók klinikai jelei
Agyt Agytörzsi rzsi vvérell
rellátás, s, posterior
cirkul cirkuláci ció le leírása sa
Charles E. Beevor
(1854–1908)
The cerebral arterial supply
(Brain)

Joseph Lexden
Shellshear (1885–1958)
Andrew Arthur Abbie
(1905–1976)

Thalamus magok
Funkcionalis csoportok
– Reticularius-intralaminaris
Reticularius intralaminaris magok (ébrenl ( brenlét, t,
nociceptio) nociceptio
– Sensoros magok
– Effector magok (motorium ( motorium, , beszéd) besz d)
– Asszociáci Asszoci ciós s magok (kognitív (kognit v funkció) funkci
– Limbikus magok (motiváci (motiv ció, , hangulat)

Thalamus vaszkuláris
vaszkul ris szindromák
szindrom
Thalamus vérellátás: Duret (1874), Foix- Hillemand (1925)

Tuberothalamica infarctus
Reticularis, intralaminaris, VA,
rostralis VL, ventralis DM,
elülsı magok (AD, AM, AV), tr.
mamillothalmicus
Paramedian infarctus
DM, intralaminaris,
posteromedialis VL,
ventromedialis pulvinar,
paraventricularis DL
Inferolateralis infarctus
Ventroposterior komplex (VPM,
VPL, VPI), VL
Chorioidea post. infarctus
Lateralis geniculatus mag, PL,
DL, intralaminaris magok
postreior része, inferolateralis
pulvinar

Paramedián thalamus infarctus
(tudatzavar, konfabulatio, agitatio,
apathia, aphasia)
Inferolateralis thalamus infarctus
(ataxia, hemiparesis, contralateralis
érzészavar, Dejerine-Roussy thalamus
szindróma - 1906)

Bilateralis paramedian thalamus infarctus
( Top of the basilar embolisatio):
- desorientáció, hypersomnolentia, coma, akinetikus mutizmus, súlyos
memóriazavar, perseveratio, confabulatio, szemmozgászavar

a. tuberothalamica infarctus
(ébers berségi gi szint fluktu fluktuáci ciója, ja, mem memóriazavar, riazavar,
szem személyis lyiségv gváltoz ltozás, s, paraphasia paraphasia, , apraxia apraxia)

Otto Heubner
(1843–1926)
ACA ág, basalis ganglionok, caps.
Interna-externa elülsı része

Lacunáris Lacun ris szindromák
szindrom
Dechambre, Dechambre,
1838
Pierre Marie 1901
1901 (Des Des foyers lacunaires de
disintegration et le differents autres états tats cavitaires du
cerveau): cerveau):
a lacunák lacun kis, arteriosclerotikus
arteriosclerotikus eredető eredet
lágyul gyulások sok (vérz (v rzések sek is lehetnek)

Lacunáris Lacun ris szindromák
szindrom
Modern terminológia: terminol gia: C. Miller Fisher (1960):
– mély, ly, kis, infarctusok
– arteriolopathia,
arteriolopathia,
lipohyanilosis (hypetonia hypetonia)
– klinikai syndromák syndrom és s a lacunák lacun asszociáci asszoci ciója ja
– 1.5 cm, 0,2-3,4 0,2 3,4 cm 3 (Fisher Fisher 1969; Mohr 1982)
– lokalizáci lokaliz ció leírása le sa (Fisher ( Fisher 1965; Fieschi 1970)

Lacunáris Lacun ris szindromák
szindrom
Klinikai tünetek: t netek:
– tiszta motoros hemiparesis (egyenletes
eloszlású) eloszl
– tiszta sensoros hemiszindróma
hemiszindr ma
– „ügyetlen „ügyetlen
kéz” k dysarhtriával
dysarhtri val
– ataxia hemiparesissel

1922, 23
stroke
1924

1953stroke

1945
1953 2006

1996
2001
2005
2005
1990
1994
1997