Vasárnapi Ujság 1875. 22. évf. 10. sz. márczius - EPA

144 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 9. SZÁM. 1B75. FEBRUÁR* 

I 

Marshall Bum 

a bécsi világkiállításon megnyerték az érdem- és haladási-érmet, gőz- és cséplőgépekért 

és malmokért, ugy az angolországi kir. mezőgazdasági társaság a legpontosabb és legkimeritőbb 

verseny kísérletek után, melyek az összes gyárak cséplőgépeivel tartattak a 400 

-«r ^^~- arany forintnyi első dijat a legjobb cséplőgépekért kettős tisztító művel és különitő hengerrel, 

úgyszintén a 100 arany forintnyi első dijat a legjobb szalma elevátorért, mely egyidőben alkalmaztatik a cséplőgépnél. 

Megrendelések lehetőleg jó időben megtétetni kéretnek. 

Ha ütár: 

Iroda,: 

Pest, a gyár- és három-bárány-utcza szeglet. IPest, váczi körút 32. s 

^^^^^^^^^^^"^"^"^"•^"^H a Schick-féle vasöntődének át 

•^;iap(n3( tn^Tûfip BamupAijj âzA'Safjp oítjamijf 

-ut:qâízsBi?A qqo.(3«uS8[ s 'ajp[ajpA najjmanjsqjj Vvaiaii sa 

íjn uraaauapuira }intnB[nA 'ôinp.SJjjj 'jfojiaajíSj! uajuizsASn k 

•3(a]iuiaaj^qaj spin sa .rttjzsB '--ÍSp 'jrajatzsjíi i.ínozssB.ínani * 

SBJJOJ iSEjjESEAaq qqoso|o6a"| I 

fEMESVARY MANÓ 

magyar czipő-gyára 

J( 

Budapest, király-utcza 1-ső szám, 

ajánl 

Hölgyek számára: 

Urak számára: 

Brünel-topányokat lakfejjel, legfino- Topányokat chagrin- vagy erős zergemabbul 

díszítve 2 frt 80 kr. 

bőrböl 4 frt. 

Topányokat gummi betéttel, magas ki Topányokat borja- vagy bagariabörvágással 

3 frt 50 kr. 

böl, sróf. duplatalppal, 4 ft 50 kr. 

Bor topányokat erős cbagrinböl, sze Topányokat lakkirozott bagariabörböl, 

gezett és srófolt duplatalppal 3 frt sróf-mnnka 5 ft. 50 kr 

50 kr. 

Csizmákat vagy férfi - lábbelieket erős- 

Fiuk, leányok: és gyermekek számára bagariabörböl, háromszorosan sró 

100-féle fajta 1—3 írtig. 

folt talppal 11 frt. 

Vidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan eszközöltetnek. 

Részletes árjegyzékek ingyen és bérmentve. 508 

Irodalom. Áthatlan fátyol leplezé eddig a nagyobb 

közönség előtt a szabadkömivesek czélzatait e's törekvéseit. Ki e 

fátyolt föllebbenteni óhajtja, olvassa az épen most megjelent, 

mindenféle korszakot alkotó röpiratot :Á 

625 

Wsterreich-Uügarn und die Freimaurer, 

von B. SiegfbertJ; 

(Ausztria-Magyarország és a szabadkömivesek, Siegbertól); 

bizonyára megelégedéssel és ismerétekben gyarapodva fogja azt 

kezéből ismét letenni, annál is inkább, miután az 1 frt, melybe a 

munka kerül, igen mérsékelt árnak nevezhető. Az érdekes röpirat 

megjelent a német könyvkiadó-hivatalban, Orlicé Rudolf 

tanárnál, Berlin, Wilbelmstrasse 125, és ugyanott az összeg 

beküldése vagy postai utánvét mellett egyenesen megrendelhető. 

EST 

az Uj-Szó'ny mellett fekvő fUzitó'i 

czukorgyárban levő gépek, 

gőzkazánok, víztartó-készülékek, 

vas- és réz-csövek, érczvasalások 

stb. efféléknek. 

654 Goldmann J. 

HAIiyekne^ 

nélkölöihei en! 

•TCtfiK « roérepm#!nte», liszt«* 

J • teljnen ártalmatlan hivata- 

'oun neffrinffált Havluantel 

• bit aeoo erével,*• emberi odrtmin-L 

í .ret aifj magot biztosítani. Kaphatói 

lOr. LEJOSSE főraktárában • 

^Hudapeiteo, Kiráir-utc* IS. I. 19.T 

• Egy ü»egtok ára 1 

vVidékre ntiDTéttelto*r*il. 

^g-orubb titoktartás bii- . 

„ totitása mellett. 

A .,Franklin-Társulat" magyar irodalmi 

intézet; kiadásában (Budapest, 

IV. egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent 

és minden könyvárusnál kapható: 

EGY MAGYAR NÁBOB. 

Regény. 

Irta 

JÓKAI MOR. 

Negyedik kiadás. 

Velinpapiron nyomatva, díszkiadás. 

3 kötet, ára fűzve 5 frt. 

küld felvilágosítást a lotto-játékról Orlice R., menynyiségtanár 

Berlinben, Wilhelmstrasse 125. 

Az 

állandó gazdasági gép- és eszközk 

Debreczenben, 

megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdasá 

gában kipróbált, s czélszerüeknek bizonyult gazdasági 

gépek s eszközökre. 

Különösen figyelembe ajánlja: 

Robey és társa vaskeretü gőzcséplőgépeit; „Hungária" 

nevű kanalas, hátul kormányzó uj soi-vetójét 

A Mayer rendszerű konkoly s vadborsó választókat] 

(trieur). 

Hofherr javitott Wood-féle kaszálógépeit (e nem-l 

ben a legkitűnőbb). 

A nyitrai gépgyár elől vagy hátul kormányzó m 

vetőit, s legújabb szerkezetű szórva vető gépeit, mel 

igen egyszerűek, tartósak, s 20—25 kat. holdat végeznél! 

Kühne vetőgépeit s u. n. mosonyi rostáit. 

Friedlánder és Frank mindeneket felülmúló amerikai 

lógereblyéit. 

A legczélszerübbnek elismert egyszerű és kombinált! 

aratógépeket. 

Szecska- s répavágókat. Túró, mélyítő, kapáló é| 

töltögető ekéket, stb. 

A raktáron levő gépek kivánatra munkába is állíttatni 

Semsey-féle. újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, 

kisjenó'i tenyészkanok eladása. 651 

ÁSVÁNYVIZEK. GYÓGYSZERÉSZEK. \\ emzeti múzeum, országút az egyes 

Fii'" 1 ? Jh, m - ^^ dv Y^^" , í Ó 'T? rfikJÓI8er ' kirAI y- n,c "7.Sz.a.;vá-l i 'termek 9-töl 1 óráig nyitva vannak: 

Êrisébet-tér 1. SÍ., bel-és külföldi ás- •-lógatott raktára mindennemű bel- a'Bétró: régiségek, kedd és szerda: képtár. 

ványvizek és forrás - termények legua-külföldi hasznos specialitásoknak 

gyobb raktára; mindenkor friss minö-i • -r '. 

ségben. HIRDETÉSI IRODA. 

, Uaasenslein és v S'«i% Gizellatér (ez- 

ASVANYVIZ-KÉSZÜLÉKEK ÉSli!?. 1 csütörtök: természetgyüjtemény. 

Arszágház, Sándor-utcza. 

1'nroni vigarda, Deák Ferencz-utcza. 

.*".^ «inház-tér) 1-sö sz., a Haas * Bemenet 20 kr. 

SIPHONOK ilnilop-iele palotának szemközt. 

( II illacher L. és Wagner, Budapesten,! HÍRLAPOK ELADÁSA 

'"(Buda kácsa-utcza 291.) elvállalnak!El lapok kiadó-hivatalában több mint 

szikvizgyarak számara teljes berendeze- *J— 100-féle, ~*~ — s 1830-dik — évtől - 1873. «««« évig 

seket, a legjutányosb föltételek mellett. megjelent hírlapok, ezek közt: Pesti Hírlap, 

Vasárnapi Újság, Jogtudományi Közlöny, 

Pester Zeitung s Képes Kiállítási 

Lapok, teljes évi folyamokban jutányos 

Isászárfurdö, kád-, zuhany-, kö- s 

''gőzfürdő. 

Heinrieh-féle világhírű kád-, zuhany 

kö--s gőzfürdő. 

BANK- ÉS VÁLTÓ-ÜZLETEK 

latz, Holzwarth éa Sehobert, Pest, | árért el fognak adatni 

GV.Diana-fürdő; mindenféle részvények,! 

állampapírok és sorsjegyek bevásárlása ILLATSZERÁRÜK 

és eladása. Vidéki megrendelések pontosan 

s gyorsan teljesíttetnek. 

értess! Sándor, m. kir. udvari illat 

Vszertár, Kristóf-tér 1-sö szám alatt —t PesPesten. Gazdagon felszerelt illatraktár, min 

DISZMŰ GYÁRI ÁRU 

dennemű angol és franczia illatszerek. 

agyszinte nagy választékban bel- és kül 

RAKTÁRAK. I földi toiletté-czikkek. 

Márton Alajos, váczi-uteza, nemjeti. IT!rr~~" X 

-"szállodával szemközt. Legnagyobb rak- KÖNYVNYOMDÁK. 

tár bronz, bőr- és porczellán-diszmü- P r f» nlt l'n-Társalat,magyarirodalmi in 

újdonságokból, a hol az üzlet átnézésére * tézet 8 MULATÓ-HELYEK. 

•Jemzeti színház, kerepesi-ut. Opera: 

kedden , csütörtökön, szombaton, 

Dráma, népszínmű, vígjáték: vasárnap, 

hétfőn, szerdán, pénteken. 

Vemet színház gyapjú-utcza. Dráma, 

i-voperetta, vígjáték. , 

Vemet szinház a Hermina-téren 

Operetta. 

MÉTERMÉRTÉK ÉS REND 

SZER. 

Calderoni és társa, (miatyánk-utcza). 

Szemléleti gyűjtemény a méter-rendszer 

megismertetésére. — Lásd a hirdetési ro 

LÉGNYOMÁSÚ TÁVÍRDÁK. 

vatot. 

hm G. O. Pest, Józseftér 15. sz. a.;elfő 

O. gad légnyomású, valamint villanyos pörög István, hatvani-uteza 16. szám, 

házi- s szoba-távirda-berendezéseket, a "tanszerek és orvos-gyógyszerészi mű 

Iegczélszerübb kivitel, méltányos feltételek szerek nagy választéka 

s több évi jótállás mellett. Árjegyzékek s 

kimutatások ingyen szolgáltatnak ki. 

könyvnyomda, egyetem-uteza 

vevőkön kívül vendégek is szívesen 4. az. 

fogadtatnak. 

LÁMPÁK ÉS CSILLÁROK. 

FODRÁSZOK. 

Ikittmár R., fürdő- és nádor-uteza sar 

"kán. A legnagyobb választékban pet 

Cchadeberg Béla, hölgy éa férfi fodrá- róleum- és olajlámpák, legjutányosb áron. 

"szati terem borotválássaJ egybekötve. j 

Dúsan felszerelt raktár mindennemű haj- LÁTNIVALÓK, 

mnukálatokból a legújabb divat szerint Állatkert, rt, közlekedés társat társaskocsikkal 

a t, ez. hölgy és férfi közönség számára, ABemenet ^ kr rwwaocsiKai. 

csínnal és ízlést izfésteljesen " elkészítve *^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 

jutányos Oodai várpalota, a várfelügyelöségközárakon 

Vidéki megrendelésiek pontosan "benjárása mellett, 

^^^^^^•ü és jutányosán teljesittetnr teljesíttetnek, üzleti helyi Psztérházy-képtár zárva 

A Mexikóihoz, a-i 

, - "- 1 -* 1 «-->-J •'••^•••••^••••^••••^•••••^••••^••••••• , 

PAPIR-KÁRPITOK. 

Elischer J. L. és fiai, váczi-utezt 20-' 

* egyszersmind bútor, kelme és SZSBJ«| 

raktár. ^^^ 

PAPÍRKERESKEDÉS 

József Ede. papir 

MINISZTÉRIUMOK. 

. kir. miniszterelnökség: Budavár, 

M gróf Sándor-palota. 

. kir. honvédelmi minisztérium: 

M Budavár, uri-utcza. 

M. kir. belügyminisztérium : Budavár, 

uri-utcza. 

. kir. vallás- s közoktatási minisz 

M terium : Budavár, országház. 

M. kir. pénzügyi minisztérium: Budavár, 

szt.-háromságtér 187. sz. 

M. kir. földmiv.-, ipar- » keresked. 

minisztérium: Pest, aldunaaor 2. sz. 

M. kir. közlekedési minisztérium 

Pest, tükör-uteza 1. sz. 

M. kir. igazságügyi minisztérium 

ség uri-utcza (i-dik szám 

Pest, Deák-utcza 11. az. 

rak*1 

Diegler „„«„c. r-^ ^^_ 

•"könyv- és könyomdája Bnd»p«^ 

kecskeméti-uteza 11. szám. 

~~SEBTÁPÁSZ. 

ülönös figyelemre méltó! azátal*"" 

K elismert dr. Forty-féle sebUpasz »> 

pesten: Török J. gyógysz. urnái, BW 

utcza 7. szám, valamint az o"^"^ 

gyszertárában.Egy csomag áraáOkr^ 

SZÁLLODÁK. 

Uurópa szálloda, Ferencz JóMen* 

Hungária nagy szálloda, aldon** 

ORVOSOK. 

llagyar király szálloda, Do"** 

l 

" utcza. 

r. Eiber V. Budapesten, józsef-utezai 

D66- számú házában, rendel 2—4 óra Vádor szálloda, váczi-ntezakor; 

ugyanott kapható: „Nemi élet ve 

Vemzeti szálloda, váczi-utezaszélyei" 

czimü müve 1 frton, postával: 

1 frt 10 kr. (Lásd a „Politikai UjdonsálladászkOrt 

szálloda, kishid-atc» 

gok"-bani hirdetményt). 

* (Mind elsörendttek.) • 

r. Handler Mór, orvos éa sebésztudor" 

Dszülész és szemész. Rendel naponként: TAKARÓPAPIROS^ 

délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 

5-ig és estve 7 órától 8-ig. — Lakik: Pest, 

e lapok kiadóhivatalában, e«Jj 

belváros, kigyó-uteza 2. sz , kígyó- és vá- utcza 4. sz. a., nagy ivek, mázsáa*^ 

rosház-uteza sarkán (Rottenbiller-féle ház frt a vasúthoz szállítva. ^ 

ban) 1-sö emeleten, bemenet a lépcsőn. 

Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz HüVECTKERESKEDfo 

adatik, és a gyógyszerek megküldetnél!i, 3r8 S Ia*»»n, hatvani-utezaJ^jg 

.'aüveírnemnek.aüatalikeszletezea 'üvegnemüek, asztali készlet< i 

ORAK. VARROPFPEK 

JTêehner József IV váczi-uteza 5. sz.Jflsak Ohm C. O.-nál, Józseftér lM 

fven 8 rôk?-nÍ ár Al ?, e ^ zékek in-^valódi amerikai szdrómérök W*S 

? y . en L Ja ,V5 Asok J^ li8 mellett eszközöl-ÍWilson és ifjabb Howe EUistol 

tétnek. (Alap. 1808-ban.) Yorkban. 

Kiadja és nyomatja a „Franklin-Társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám 

r^ 

10-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTE LEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12ft., félévre 6 ft. 

Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft. Csnpán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft. XXII. évfolyam. 

HIKDKTESEK DIJA: ügy ötször ha»át>o/."tr p-tit * ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ 

agyantmk • elye eKys'eri igfarátnkl 15 kr jezir; többiznri igtatásnál 10 kraiczár. Bélyegdij külön minden igtatá- után 30 krajezár 

Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad ItérMhni: Haaseiistein és Vogl er Wallfischgasse Nr. 10, M«»w R. SeilerstátU Nr 2 es Oppellk A. W.il|»«il« Nr. 22. 

AZ 

UJ MINISZTÉRIUM. 

e van fejezve a három hétig- tartott 

nagy válság, a legnagyobb s első • 

valódi válság az ujabb alkotmányos 

korszakban, 1867 óta. A Wenckheim-Tisza 

minisztérium megalakult. 

Mert valamint az eló'bbi kormányt, 

elnökéről s a benne helyet foglalt legkitűnőbb 

államférfiüról Bittó-Ghyczy kormánynak 

nevezték, ugy viszont ezt, elnökéről 

s azon államférfiüról, ki valószínűleg 

saját bélyegét fogja e kabinetre 

rányomni, a történelem Wenckheim - Tisza 

kormány név alatt fogja emliteni. 

Nem politikai lap létünkre nem volna 

helyén bírálói álláspontra helyezkednünk 

a közelebbről végbe ment politikai akczíóval 

s annak eredményével, a most megalakult 

uj kormánynyal szemben. Bár hazafias 

melegséggel üdvözöltük a kétségtelenül 

nagy következésü hazafias tényt, mely az 

eddigi egészségtelen pártviszonyok s elkülönzések 

megbontását előidézte s az ország 

két nagy és kormányképes pártjának fúziójára 

és ezen fúziót megtestesítő kormányalkotásra 

vezetett, a nagy tény első benyomása 

után, ezúttal esak egyszerűen akarjuk 

olvasóink előtt az uj kabinetet és annak 

tagjait bemutatni. 

Kezdjük a régieken, vagyis azokon, 

kik az előbbi kabinetből jöttek át az újba. 

B. Wenckheim Béla, az uj kabinet 

elnöke s egyelőre a király személye melletti 

minisztériumnak is vezetője, miniszteri 

pályáját az alkotmány helyreállítása 

utáni első minisztériumban, az Andrássykormányban, 

mint belügyminiszter kezdette. 

1871-ben, május "l9-én ő felsége 

melletti miniszterré neveztetett ki s azóta e 

helyet foglalta el a Lónyay-, Szlávy- és 

Bittó-kabinetekben, mig most, Bittó víszszalépte 

után a Deákpárt és balközép közötti 

fúzió keresztülvitelével s a kormány 

alakításával bizatott meg. 

Pejacsevich Péter gróf, 1871.febr. 

10-én lett horvát-szlavón miniszterré. Állása 

az épen most lefolyt válságban egy 

perczig sem ingadozott s tárczáját most 

is megtartotta. 

Trefort Ágoston 1872. szeptember 

°ta, midőn előde Pauler Tivadar az igazságügyi 

tárczához helyeztetett át, vezeti a 

vallás és közoktatási ügyeket. Állását a 

válság utolsó napjaiban némely lap megingatottnak 

s az uj kabinetbe belépését 

bizonytalannak irta. De helye, ugy látszik 

pótolhatatlannak találtatott ez — a mily 

fontos, ép oly kényes — állomáson. Örülnünk 

kell, hogy e kipróbált erő az uj kormányban 

is megtartatott. A kultúrai érdekek 

iránt hazánkban csak kevés ember 

bir oly eleven érzékkel s oly magas szempontokkal 

és széles látkörrel, mint Trefort. 

Különösen a felsőbb oktatás körül maradandó 

érdemeket szerzett magának, a 

BÁRÓ WENCKHEIM BÉLA. 

kolozsvári egvetem felállítása, a budapesti 

egyetemi építkezések, a jogakadémiák 

reformja által. Nem kisebb érdemei vannak 

a szerb és román egyházi ügyek rendezése 

körül s a pánszláv gymnáziiunokkal 

szemben követett erélyes és hazafias 

magatartásában. 

Szende Béla 1872. deezember óta 

hordozza a honvédelmi tárczát. O az első 

külön honvédelmi miniszter, e tarosa azelőtt 

csak mint mellékes levén az elnökminiszteréhez 

kötve. Alatta a honvédelmi 

ügy nagy lendületet nyert. 

B^BI 

•

14G 

E négy férfin maradt meg az előbbi 

kormányból s lépett át az újba. A most 

belépő hat uj miniszter a fuzionált két 

pártból, és pedig kettő a volt Deákpárt, 

három a volt balközép soraiból vétetett. 

Amazok: Perezel Béla és Széli Kálmán; 

ezek Tisza Kálmán, b. Simonyi Lajos és 

Péchy Tamás. 

Kétségkívül a legfontosabb egyéniség 

közöttök az uj belügyminiszter: Tisza 

Kálmán, kinek a válságot s az uj párt- és 

kormánv-alakulást előidézett föllépését máilapunk 

közelebbi számában eléggé méltánvoltuk, 

a kitől tehát ezúttal bátran fordulhatunk 

társaihoz. 

Széli Kálmán, az uj pénzügyminiszter, 

a Lónyay, Kerkapoly és Ghyczy örökségének 

az örököse, még fiatal és korával 

arányban álló tevékenységű s munkaképességű 

férfiú. Hazánk legújabb pénzügyi 

történetében fiatalsága daczára már jelentékeny 

szerepet játszott. Mint a képviselőháznak 

s a pénzügyi bizottságnak az utóbbi 

években jegyzője, rendkivüli szorgalmat és 

munkásságot fejtett ki s oly jártasságot 

szerzett a pénzügyekben, minővel csak igen 

kevesen dicsekedhetnek. 

Széli Kálmán 1843. június 8-kán született 

Vasmegye Grasztony helységében. 

Atyja József, Deáknak a pozsonyi országgvüléseken 

már követtársa s hű barátja, 

részt vett az 1861-ki s 65-diki országgyűlésekben 

is, az alkotmány helyreállítása 

után pedig Vasmegye főispáni helytartójává 

neveztetett ki s ez állásában halt meg 

ezelőtt pár évvel. Kálmán Szombathelyen 

és Eperjesen végezte iskoláit, a jogot pedig 

a pesti egyetemen, hol Pauler első rectorsága 

alatt tette le ajogtudori szigorlatokat. 

1867-ben szolgabíró lett megyéjében. De a 

megyei szűk körben nem soká maradt. Az 

1869-diki országgyűlésen már mint képviselő 

jelent meg s csakhamar föltűnt a házban. 

Nem annyira szónoklatokkal, bár 

szónoknak is a jelesebbek egyike, hanem 

ritka szakképzettséggel s még ritkább munkássággal. 

A fiatal képviselőt a ház egyik 

jegyzőjéül választotta meg, s csakhamar ő 

lett a jegyzői munkakör legnagyobb teherviselője. 

A delegácziókban minden évben 

részt vévén, ott többnyire mint jegyző s 

előadó működött. De munkásságának súlypontja 

a pénzügyi bizottságra esik, melynek 

jegyzője s többnyire előadója levén, 

terjedelmes és alapos tanulmányaival, világos 

és tiszta előterjesztéseivel már régen 

kivívta, hogy a pénzügyi táreza egyik legméltóbb 

jelöltjének tekintetett. MáraBittókormány 

alakulásakor szóban volt abba 

belépése, midőu Ghyczyt mégis sikerült a 

pénzügyek átvételére megnyerni. Most 

Ghyczy helyébe lép. S bár fiatalsága mellett 

még sem az administratio csinja-binjában 

jártassággal, sem az európai pénzvilágban 

ismeretséggel nem birhat, nevéhez 

méltán a legnagyobb várakozások vannak 

kötve. Sőnem az az ember, a ki megcsalná 

a hozzá kötött várakozásokat. Komoly akarat, 

vasszorgalom, éjjelt nappallá tevő munkásság: 

jellemvonásai; s gyors felfogás, 

világos ész, nagy miveltség és megnyerő 

egyéniség azon tulajdonok, melyek ama 

jellemvonásoknak segítségére jőnek. 

Említsük még meg, hogy elhunyt koszorús 

költőnk Vörösmarty leám át.líonkát, 

bírja nőül s hogy Deáknak, — mint legrégibb 

barátai egyikének fia s gyámleányának 

férje, a mellett személves tulajdonaiért 

is, sokszorosan kedvencze. 

VAS ARXAPIJJ JS AG. 

Perezel Béla, kit már mint a képviselőház 

elnökét volt alkalmunk bemutatni 

olvasóinknak, most az igazságügyi tárezát 

vállalta el, s föladata igazságszolgáltatásunk 

és törvénykezésünk terén már munkába vett 

nagyobb mérvű reformokat a várakozásnak 

s az ország méltó követeléseinek megfelelőleg 

hajtani végre. 0 1819. június 15-én 

született Tolnamegye Börzsöny nevű helységében; 

tanulmányait Pécsett és Pesten 

végezte és már kora ifjúságában kiváló 

tehetséget tanúsított; 1839-ben Tolnamegyében 

joggyakornok lett; de a Kubinszky 

és Pecsovics kortesek közt folyt 

hires küzdelmekben nem vett részt, melyekben 

testvérei, s kivált Móricz, a 

későbbi forradalmi tábornok, oly nagy szerepet 

játszottak s melyekben a megye oly 

kitűnő fiai, mint Bezerédj István, Kecskeméti 

Csapó Dániel és Sztankovánszky, az 

ellenpárt, részéről annyi méltatlan bántalommal 

illettettek. Perezel Béla is mindazonáltal 

1840-ben belépett a tisztikarba; 

tiszteletbeli, majd rendes aljegyző, szolgabiró 

és 1848-ban már alispán lett, és ez 

utóbbi minőségében emlékezetes tetterőt 

fejtett ki. A forradalom után gazdasággal 

foglalkozott, de oly népszerűségnek örvendett, 

hogy számos magánfél, a nyilvános 

perindítás mellőztével, őt kérte meg a peres 

ügyek elintézésére. 1860-ban a helytartótanácshoz 

tanácsosnak neveztetett ki és itt 

a közjogi és közigazgatási ügyeket vezette; 

de 1861-ben visszavonult, migcsak 1865ben 

a bonyhádi kerület képviselővé nem 

választotta. 1866-ban a kir. táblához bírónak 

neveztetett ki, de már 1867-ben a 

bonyhádi kerület ismét megválasztotta képviselőnek; 

1869-ben és 1872-ben ismét. 

A biróságok rendezésekor lemondott 

bírói állásáról és kizárólag az országgyűlésnek 

szentelte erejét, hol kiváló helyet foglalt 

el; 1872-ben a ház első alelnökévé, a 

Bittó-kabinet alakulásakor pedig a ház elnökévé 

választatott; ez utóbbinak megtörtente 

előtt elnöke volt a Deákkörnek is. 

Báró Simonyi Lajos, a legvitézebb 

magyar huszárnak, a hírneves Simonyi 

József ezredesnek, ki a franczia háborúkban 

hősies bátorsága által annyiszor kitűnt s 

báróságot is nyert, fia, — Tarnopolban 

született 1824-ben. Középiskolái végezte 

után Kassára ment a jogi tanfolyamra s 

azt is kitűnően végezte. 

Mint még egészen fiatal, alig 24 éves 

ember, 1847-ben már a törvény hozásba 

lépett s Aradmegye kisjenői kerületét képviselte 

a pesti nemzetgyűlésen Hiven kisérte 

az országgyűlést Debreczenbe és Szegedre 

is. A forradalom végszakában, midőn a 

hazának szolgálni már csak a fegyver maradt 

meg, a Görgei táborába állott s végig 

szolgált — Világosig. A fegyverletétel után 

Temesvárra hurczoltatott, hol huzamosb 

várfogságot kellé szenvednie. Onnan kiszabadulva, 

Aradmegyébe, birtokaira vonult 

vissza, s gazdaságának élt, örömeit olvasmányokban 

s a férfias sport időtöltéseiben 

keresve. Kitűnő társadalmi s irodalmi miveltségre 

tett szert s élénk részt vett a felsőbb 

körök mulatságaiban. 1861-ben ismét 

kilépett a magánéletből, az országgyűlésen 

mint képviselő a határozati párt soraiban 

foglalván helyet. Az 1865-diki, s azóta 

is minden országgyűlésen a balközépen 

tartotta meg helyét és pedig az előbbi 

országgyűléseken ismét Aradmegye kisjenői 

kerületét, a jelen országgyűlésen pedig 

Biharmegye nagyszalontai kerületét képvi- 

10. SZÁM. 1875. MÁRCZUTS 7. 

selve. Mint ilyen jött most kombináczióba 

s az uj kormányban a földmivelés-, ipar.; 

és kereskedelem tárczája jutott neki. 

Péchy Tamás, ki a közlekedésügyi 

fontos tárczára vállalkozott, 1829-ben született 

Abaujmegyében Alsó-Kázsmárkon. 

Iskoláit eleinte otthon Lukács Pál vezetése, 

később Eperjesen és Sárospatakon, 

Tompa Mihály vezetése mellett végzé. 

Elvégezvén a jogakadémiát, 1848-ban 

Deák Ferencz minisztériumában tiszteletbeli 

fogalmazó lett, honnét azonban a 

harezvágy csakhamar elcsábitá közhonvédnek. 

Az alig 20 éves ifjú kapitányságig 

vitte s a fegyverletétel után az osztrák 

hadseregbe közlegénynek soroztatott be. 

Mint ilyen szolgált egy félévig. Azután 

nagyobb utat tett a külföldön, előszeretettel 

foglalkozva a természettudományokkal, s 

főleg a geológiával. Visszatérve a hazába, 

birtokára vonult s a magányban gazdálkodott 

és tanult 1861-ig. Akkor mint megyei 

bizottmányi tag kezdett részt venni a 

politikai életben és 1867-ben Abaujmegye 

első alispánjának választották. A reá következő 

évben azonban a szikszói kerület 

egyhangúlag küldte fel országos képviselőnek, 

s azóta folyvást a balközép soraiban 

ül és pártjának egyik befolyásosabb 

•tagja. Péchy Tamás 1857-ben nősült, nőül 

vévén Menszáros Albertinát, Menszáros 

Eszternek, Papszász Lajos, az egykori jeles 

bihari képviselő nejének nővérét. 

íme az uj kormány tagjai. A régiebbekről 

kevesebbet kellé mondanunk s arczképeiket 

is feleslegesnek tartjuk közölni, 

miután ezt már előbbi kormányba lépésök 

alkalmával megtettük. Csak az elnök s az 

uj tagok arczképeit közöljük ez alkalommal. 

Dalok. 

i. 

Csak egy csöppet. . . 

Csak egy csöppet Léthe vizéből! 

Ez égő ajk fájón sóhajt, 

Csak egy csöppet, hisz e szív oly rég 

Eped és feledni óhajt. 

Szeretném már feledni végre, 

Mit szenvedett e dúlt kebel; 

Feledni őt, kit hőn szerettem, 

S ki árva szivem tépte el. 

Szemében kárhozatnak lángja, 

Méz-ajakán hazug szavak, 

S én hittem, hittem mindörökre 

Neked, te édes szép alak. 

Hittem, mig végre megcsalódtam, 

Kinos volt ah! az ébredés; 

E kék szemek csoda bájáról 

Rosszat hinni olyan nehéz. 

Most keblem gyötrelmek hazája, 

Remény-sugárt hiába vár, 

S az elmúlt szép emlékek árnya, 

Belé már csak kisértni jár. 

Csak egy csöppet Léthe vizéből! 

Szánjatok meg oh! istenek, 

Felednem kell, vagy kárhozat vár 

Miattatok, szép kék szemek! — 

II. 

Panaszkodám . . . 

Panaszkodám a vad erdőnek, 

Meghallgatá fájdalmamat: 

Részvéttel néztek, s hajliták le 

Százados fák az ágakat. 

•Panaszkodám a föllegeknek, 

Könyűt ejtenek sorsomon, 

Látván a kínt szememben égni 

S a halványságot arezomon. 

^ 

10. SZÁM. 1875. MÁRCZIUS 7. 

Panaszkodám a virágoknak, 

Rétnek, pataknak egyaránt, 

Búsan hallgatták szenvedésim' 

Résztvevő testvérek gyanánt. 

Panaszkodám az embereknek, 

S ők? . . . hidegen fordultak el, 

Hja! embert, emberek keserve 

Nem indit meg, nem érdekel. 

Gr. Vay Sarolta. 

A holt Adorján szelleme. 

Elbeszélés. 

Irta: BOROSTYÁNI NÁNDOR. 

(Folytatás). 

A kis karaván festői látványt nyújtott, 

a mint a várost elhagyva, a reggiói szőlőhegyek 

között fölkigyódzó utón haladt a 

bérezek felé. A hölgyek jámbor öszvéreken 

ültek, mig mr. Brackwoord és komornyikja 

John, szikár calabriai lovakon 

tették meg az utat. Apodgyászt két reggiói 

ficzkó fölügyelete alatt álló öszvéreken 

helyezé el John gyakorlott keze. 

Én, ki egyedül az egyhangú laktanyai 

élet unalmától űzetve, határozám el magamat 

a némi szórakozást igérő kirándulásban 

való részvételre, csakhamar áldani kezdtem 

ezen elhatározásomat. A fiatal angol 

hölgy bája és vonzó társalgása megmagyarázhatlan 

érzést költött föl szivemben, úgyhogy 

szerettem volna Santa-Lucia berezeg 

birtokát messze földre elvarázsolni, hogy 

minél tovább élvezhessem a kellemes együttlétet 

a szép missel, kinek lénye oly csodás 

benyomást gyakorlott lelkemre. 

Társalgásunk, mint könnyen elképzelhető, 

hosszasan forgott a brigantaggio körül, 

melyről sok fölvilágosítást nyújthattam 

a hölgyeknek. Mr. Brackwoord, ki a 

nápolyi angol követ tanácsára és ajánlatára 

eszközlé ki magának a főparancsnokságtól 

a katonai fedezetet, kétlé, hogy e vidék 

már teljesen ment volna a rablóktól. 

Egyik ismerősének, lord Belcastle-nak 

nagy föltűnést okozó esetére hivatkozott, 

kit a nyár elején Salerno környékénfogtak 

el a brigánsok, holott ama vidéket már 

mentnek hitték az olasz hatóságok e vakmerő 

gonosztevőktől. A gazdag lord, kinek 

három hétnél tovább kellett időznie folytonos 

halálfélelem között a rablók megközelithetlen 

rejtekhelyén, csak százezer frank 

váltságdíj lefizetése után bocsáttatott szabadon, 

melyet barátjai nagy gyorsan hajszoltak 

föl Nápolyban. Nekem ez esettel 

szemben csak arra a kétségtelen tényre lehetett 

hivatkoznom, hogy Reggio környékén 

már hónapok óta nem fordult elő rablótámadás. 

Ismerve azonban az Abruzzok 

lakóit s az okokat, melyek a brigantaggiot 

szülték, magam sem voltam meggyőződve 

arról, hogy e rákfenét végleg sikerült volna 

kiirtanunk kerületünkben. 

E napon mintegy hat mérföldnyi utat 

tevénk s az éjt Adatroban határoztuk tölteni, 

egy regényes fekvésű, de annál elhanyagoítabb 

városban, melynek néhány 

száz középkori háza festőién emelkedik a 

hegység egyik szűk völgyének alacsony 

dombján. A hölgyek el valánakragadtatva 

a táj zord jellegű szépségétől. Jobbra és 

baba szeszélyes alakú sziklacsúcsok, egymásra 

hányva vad kuszáitságban, mintha 

a mythosz titánjai hajigálták volna le igy 

az égből. Előttünk a régi bástyafalaktól körülövedzett 

város, repkénynyel és vadszőlővel 

átfont időbamitott őrtornyával, cso- 

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 

dás alakú házaival s patriarchális életével 

a szűk utczákon, mik fölé hosszú vászondarabok 

vannak kifeszitve, hogy enyhítsék 

a déli nap forró sugarainak hevét, mely e 

hegykatlanban olykor türhetlenné válik. 

Aztán a völgyön hatalmas eséssel és dörgő 

robajjal végig futó hegyi patak, partjain 

— a kövér fűben vigan ugrándozó — 

kecskék százával. Feledhetlen kép mindenkire 

nézve, ki csak futólagosan látta is 

azt valaha! 

A kis város egyetlen vendégfogadójába 

beszállásolva magunkat, az estét mr. Brackwoord 

s a hölgyek társaságában tölteni, kik 

elragadtatással hallgaták a mélabús s mégis 

minden izükben erőteljes magyar népdalokat, 

mikre embereim az „albergo" savanyu 

bora mellett rágyújtottak. Oly sokat 

beszéltem ez estén a fiatal missnek hazám 

délibábos síkjairól, a Kárpátok hasonlithatlan 

szépségű völgyeiről, a csodás tengerszemekről, 

s annak a nemzetnek szenvedései 

s örömeiről, mely e földet ezer év óta 

lakja. ... 

Reggel folytattuk utunkat az egyre 

zordabbá váló hegységen keresztül, alig 

találkozva emberrel. Néhány szemközt 

jövő kecskepásztortól czéltalannak tartam 

kérdezősködni a vidék közbiztonsági viszonyai 

után. E szegény emberek teljesen 

a rablócsapatok terrorismusa alatt állanak, 

óvakodva valamit elárulni a brigánsok 

üzelmei vagy tartózkodási helye felől, minek 

kegyetlen halál lenne elmaradhatlan 

következménye. A félelem némává teszi 

őket s a rendőr képtelen tőlük megtudni 

valamit, a mi vad uraikra vonatkozik. 

Dél körül elértük Pardano nevű kis 

hegyi falut, hol már ismét lefelé kezd vinni 

az ut. A félelmes bérezek innét kezdve 

mindinkább az utas mögött maradnak, 

jeléül, hogy egy több mérföldnyi széles s 

majdnem tiz mérföldnyi hosszú völgyhöz 

közeledünk, melynek elején áll Santa-Lucia 

berezeg hatalmas és majdnem várhoz hasonló 

kastélya. 

A fölpörzsöléssel fenyegető déli hőség 

miatt, s első sorban a hölgyek iránti tekintetből, 

meg kellett állapodnunk néhány 

órára Pardanóban, hol tej, vaj és gyümölcsből 

álló Ízletes reggelit költénk el 

százados gesztenyefák hűs árnyában. A 

közelgő elválás tudata lehangolttá tőn, 

úgyhogy a fiatal miss részvéttel kérdezé tőlem, 

nem érzem-e tán magamat roszul. Oly 

sajátságos és előttem eddigelé ismeretlen 

érzet támadt szivemben arra a gondolatra, 

hogy néhány óra múlva tán örökre kell 

megválnom e bájos lénytől, kiért első 

látásra oly megfoghatlanul hevült lelkem... 

Négy óra felé aztán, mikor a hőség 

jóval tűrhetőbbé vált, ismét fölkerekedtünk, 

erős ügtetésben haladva le a bérezek közül. 

A vidék mind szelidebb jelleget öltött 

s az augusztusi nap még nem áldozott le, 

midőn megpillantok az ut magaslatáról a 

lábaink előtt hosszan elterülő völgyet, 

kigyózó folyói, művelt szántóföldjei, apró 

falvai, és csillogó tornyaival — elragadó 

látvánv a hegyoldalról, melyen utunk lefelé 

vezetett. Már kivehetők a santa-luciai várkastély 

nagy barna tömegét is, egy rengeteg 

középkori faltól körülvéve: egészen 

lovagkori kép! 

Föladatomat bevégezettnek kellé tekintenem 

s maga mr. Brackwoord is, ki észrevéve 

a fedezet lovainak kimerülését, azon 

volt, bog}- ne fáradjunk tovább kedvükért. 

Rövid két órai ügtetés után könnyen el 

147 

volt érhető e ponttól a santa-luciai kastély, 

s odáig nem volt mit tartam veszélytől. 

Az ut erre már a jártabbak közé tartozott. 

Több hegyi lakost és pásztort értünk utói 

eddigi menetünkben, kik tejjel és vajjal 

megrakodva siettek a völgy felé. He kellett 

látnom, hogy mr. Brackwoordnak igaza 

volt, midőn nem követelheté tovább embereim 

és lovaink ezéltalan fárasztását. 

Nehéz szivvel vevék búcsút uj ismerőseimtől. 

Ugy fájt megválnom a fiatal angol 

hölgytől, ki lelkemben oly rejtélyes érzelmet 

gerjesztett, melyet szinte féltem szerelemnek 

nevezni. S mégis mi más lehetett 

lén vemnek e csodás fölhevülése, mely sebesebben 

dobogtatá szivemet, ha szemeit 

magamra látám függesztve, vagy hallani 

hozzám intézett szavait?! Midőn a bájos 

miss búcsúra nyujtá kezét, bizonyára 

remegni érzé az enyémet, mert halvány 

pir futa be arczát, miközben tekintete melegebben 

nyugodott rajtam, mint eddigelé. 

Oh, e tekintet e perezben ép oly boldoggá 

tőn, mint mr. Brackwoord és nejének azon 

ígérete, hogy viszautazásuk alkalmával 

szívesen fognak látni maguknál Reggioban. 

Egy futólagos kendőlobogtatás, s a 

kis karaván eltűnt szemeink elől az ut 

egyik kanyarulatánál . . . 

Alig múlhatott el egy rövid óra, hogy 

visszahaladóban voltam embereimmel a 

sziklabérczek közé, midőn a rendkívül 

gyorsan beteli égésedért égboltozatról vérpíros 

villámok leczikázása félelmes zivatar 

közeledtét jelenté. A kit nem ért még valaha 

az Abruzzok magaslatán fergeteg. 

annak fogalma sem lehet a borzalmas erőről, 

melyet a természet ily alkalmakkor e 

vad sziklatömkelegben kifejt. A zápor, a 

villám, a mennydörgés s a szélvész dühe 

megtizszeresedik e zord jellegű bérezek között, 

s jaj az utasnak, ki nem tud ilyenkor 

biztos menhelyre szert tenni! A felhőszakadás 

zuhogó árja magával ragadná, mint 

könnyű pehelyt, s darabokra zúzná az 

ellenállhatlan erővel lehengeritett sziklatömbök 

között. Nem egy magános kereszt 

az ut mentén a bősz elemek ily szerencsétlen 

áldozatainak összetört csontjait jelöli. 

A villám czikázása kellemetlenül riasztott 

föl eddigi elmei-ülésemből. Ismerve 

már régebbi tapasztalásból a fergetegek 

félelmes jelentőségét e hegyek között, aggódni 

kezdtem a magam és embereim biztonságáért. 

Szerencsére azonban őrmesteremnek 

egy alig félmértföldnyire fekvő 

sziklaodúról volt tudomása, mely, állítása 

szerint, elég nagy volt arra, hogy nekünk s 

lovainknak biztos menhelyet nyújtson a 

tomboló elemek dühe elől. 

Nem volt veszteni való időnki Már 

fejünk fölött kezdett dörögni az ég s a szűk 

sziklavölgvek százszorosan verték vissza a 

dörgő robajt, hogy csatatüzhöz szokott lovaink 

is megijedtek e pokoli lármától. A 

megsarkantyúzott állatok a félelemtől hajtatva 

repültek tova a nyaktörő hegyi utón, 

melv mindinkább kivehetlenebb lőn a 

gyorsan beállott sötétségben. Tiz pereznyi 

őrült lovaglás után azonban szerencsésen 

elértük a menhelyt nyújtó barlangot. 

Épen jókor, magunkra s állatainkra 

nézve. Már nagy, nehéz esőcseppeket vert 

szemünk közé a szélvész, s most, hogy elhelyezkedni 

törekedtünk a sziklaodú koromsötét 

űrében, egész fékezhetlen dühvel 

tört ki a fergeteg. (Foljt. koretk.)

148 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 10. SZÁM. ms. MÁRCZIUS 7. 

Anglia kőszénbányái. 

Angolország gazdagságának egyik foforrását 

kifogyhatatlan kőszénbányái képezik. Az 

angolok iparának, kereskedelmének s átalán 

véve vagyonosodásának oly kiváló tényezőjeként 

ezerepei a kőszén, hogy méltán nevezték el 

„Anglia fekete gyémántjának." Hogy az ország, 

melynek gyáripara, kereskedelme és vasúthálózata 

oly hatalmas, tömérdek kőszenet fogyaszt 

el évenként, könnyen elképzelhetjük. Pár év 

Vészjel. 

előtt aggodalmak merültek föl Angliában, hogy 

e roppant mérvű fogyasztás mellett az ország 

kőszéntelepei csakhamar kimerülnek s két vao-y 

három század múlva Nagy-Britannia virágzó 

ipara e hiány következtében hanyatlásnak indul, 

sőt még a lakszobák téli kandallóit sem lesz 

majd mivel fűteni. Grey György sürgetésére 

akkor egy bizottságot küldöttek ki, lioay a 

fekete gyémántoknak még remélhető mennyiségét 

számítsa ki és állapítsa meg. A bizottság 

bevégezte munkálatát, melyből az a kedvező 

eredmény derült ki, hogy Angolország a kőszén- 

fogyasztásnak bizonyos évi növekedése mellett 

is 800 vagy 1000 évre való kőszenet rejt a föld 

kebelében, a melyet minden magasabb költségemelkedés 

nélkül könnyen ki lehet bányászni. 

A bizottság vizsgálatának e kedvező eredmenyen 

aligha fogunk csodálkozni, ha elgondoljuk, 

hogy Anglia kőszéntelepei 850 angol 

négyszögmérföldnyi területet foglalnak el s bányászai 

sok helyen már több mint 300 méternyi 

mélységre hatoltak le a tenger szine alá s évenként 

1200 millió mázsa szenet hoznak felszínre 

a föld gyomrából. Northumberlandban már több 

A „Veszélyes átjáró." 

A A VOCHRIN-KÓSZÉNBÁNYA WALESBEN. A " " " ^ ^ ^ ^ 

ember él a föld alatt, mint a föld szinén. Cumberland 

kőszénbányái óriási katakombákhoz 

hasonlíthatók, melyeknek folyosói 3—4 méter 

magas tömör szénoszlopokon nyugosznak és a 

tenger alatt 1000 méternyire vonulnak tova, 

ugy hogy a munkás a hullámok csapkodását és 

moraját a feje fölött hallja. E bánya egyik Ie

150 

A boszorkány-Hit hajdan és most. 

Műveltebb körökben ma már csak mosolyognak 

a boszorkányság, boszorkányok s szemfényvesztők 

hivése fölött és sokan talán nem is 

sejtik, hogy e balhiedelem a köznép között mily 

mély gyökeret vert s mennyiféle alakban van 

ma is elterjedve. Még a múlt év augusztus 

havában is olvashattunk boszorkányperekről, 

miket röviden elbeszélni czélunk s azokat néhány 

történelmi adattal toldjuk meg annak bebizonyítására, 

hogy e lelki ragály századokon át mily 

borzasztó pusztításokat vitt véghez. 

Valami sivár, vad babona az, mi az emberek 

eszét megzavarja. Jakobo-ban — Sinaloa 

mexikói állam területén — többeket gyanúsítottak 

boszorkánysággal s a helyi hatóság a nép 

örömrivalgása közben égette meg őket a piaczon. 

A szövetségi kormány Mexikóból biztosokat 

küldött ki az előzmény megvizsgálására. Ez történt 

1874. július havában. S közelebb olvastuk 

a „New - York Herald" levelezési rovatában, 

hogy az érdeklett hatóság és a többi boszorkányégetők 

ellen nem lépnek föl, büntetlenül maradnak 

azok. 

Niedersedlitz faluban Drezda tőszomszédságában 

egy asszony bevádolja a másikat, hogy 

kecskéje tejét megbabonázta s az állítólagos 

boszorkány a hatósághoz folyamodik a rágalmazó 

megfenyitése végett. Történt pedig ez 

1874. augusztus havában. 

Még érdekesebb eset került tárgyalás alá a 

múlt év augusztus havának második hetében a 

bajor Pfalzban, a zweibrückeni bíróságnál. A 

„Pfalzi Courier" részletes közleményt hozott e 

tárgyban; adjuk annak lényegét. 

Frenzelnét Klein Margit hajadon, mindketten 

Trulben faluból valók, azzal vádolta be 

a törvényszéknél, hogy azt híresztelte róla, hogy 

boszorkány s megigézte a Frenzelné gyermekét. 

A vizsgálat következőket deritett ki: Frenzelnének 

beteg gyermeke volt, kit az orvosok nem 

tudtak megyógyitani. Ekkor az anyának az a 

gondolata támadt, hogy az bizonyosan a „gonosz 

lelkek" áldozata. Hogy a „gonosz"-nak nyomára 

jusson, Ixheimba ment, hol egy bűvészmester 

lakik. Hozzá folyamodott tanácsért s 

midőn onnét hazatért, azt hirdette, hogy a mester 

megállapította, miszerint Klein Margit (feddhetetlen 

22 éves leány) boszorkány. A megállapitás 

így történt. A büvészmester elővett egy bibliát, 

levelei közé pedig egy kulcsot tett s Frenzelnének 

meg kellett azt érintenie jobb mutató 

ujjával. E közben Trulben minden házának lakóit 

sorra vették. Midőn a Klein családot emlité, 

a kulcs megfordult. Most a kulcsot megkérdezték, 

vájjon az apa, anya vagy leányuk 

üz-e boszorkányságot. Midőn az utóbbinak neve 

emlitttetett, a kulcs ismét megfordult s igy meg 

volt állapítva a leány boszorkánysága. 

De Frenzelné ezzel még nem érte be; azt 

is szerette volna tudni, kitől tanulta Margit a 

maga mesterségét és a büvészmester ezt is csakhamar 

kiderité. A kulcs újból teljesité kötelességét, 

mert a család anyai ágról való nagyanyja 

nevének említésekor megtette a maga fordulatát; 

ez volt tehát tanitómestere. 

Midőn Frenzelné Ixheimból visszatért, 

megmosta beteg gyermekét s ezen műtét alatt 

siró macska hangot hallott az udvarról. Meg volt 

arról győződve, hogy az a kiderített boszorkánytól 

eredt. A büvészmester azt is mondta neki, 

hogy ő a boszorkányt Klein Margitot át tudná 

változtatni kutyává vagy macskává; de nem 

teheti, mert midőn büvészetét tanulta, megigérte, 

hogy efféle átváltoztatásokhoz nem folyamodik. 

Erre Trulbenben s a környező falvakban 

székiben beszélek, hogv Klein Margit boszorkánv. 

Miért a hirbe hozott a hatósághoz fordult 

s Frenzelné elitéltetett öt napi fogságra s a perköltségek 

megtérítésére. 

A múlt nyári szárazság alkalmával — mint 

a lapok irták — a dombói atyafiak hazánkban is 

boszorkányoknak tulajdonították a tartós szárazságot 

s négy vénasszonyt vetettek a „vízpróba" 

alá. 

Európában ma már nem égetnek boszorkányt, 

de az egyesek által szándékosan táplált 

tévhit még most is fel-felüti fejét a nyers tömeg 

ao-vában. A babona még mai napság is arczátlanul 

uzsoráskodik a keresztyénnek nevezett 

viláo-ban, mint hajdan a középkorban, csak 

gondoljunk a csodatevő vizekre és a szent ereklyékre. 


Volt idő, midőn a boszorkányságot az egyház 

és az egyházi hit ellen elkövetett merényletnek, 

árulásnak tekintették s az eretnekekre 

máglyahalál várt, hogy a tűz „gonosz" lelkeiket 

megsemmisítse. Belőlök semmi se maradjon 

hátra; mindén igényöket elvesztették arra, a mit 

mások üdvösségnek, örökéletnek tartottak. Eretnekekkel 

szemben semmiféle tekinteteket sem 

kellett figyelembe venni és a pápák által behozott 

inquisitio folyvást „a jó munka kívánalmának', 

szolgált. A máglya egész a múlt századig megkívánta 

a maga áldozatait. Öt századon keresztül 

dühöngött a balhiedelem eme járványa; ekkor 

meglehetősen elenyészett, lappangóbbá lőn s 

csak szórványosan lépett föl. 

Mint emiitők, az egyháznak birói föllépése 

a boszorkányság ellen egyszersmind mint 

eretnekség ellen intéztetett és csak később, a 

tizenharmadik század után fejlődött ki a boszorkányság, 

mint a babona sajátképi alakja, s üldöztetett 

mint ilyen különös rendszabályokkal az 

egyház által. Az emiitett századnak első negyedében 

Trierben sok öregasszonyt égettek meg, a 

kik azzal vádoltattak, bár tagadták, hogy varancsosbéka 

alakjában látogattak volna meg bizonyos 

helyeket. A varancsosbéka igen sokképen 

szerepel a boszorkányságban, igy p. o. a spanyolországi 

logronoi hitnyomozószék egészen 

pontosan tudta és Ítéleteiben nyilta'n nirdette, 

hogy az ördög annak, kivel szövetségre lépett, 

kisszerű varancsosbéka alakját nyomja reá bal 

szemfényére. 

Az egyház, VIII. Incze pápának 1484-ben 

kiadott bullája óta, mint isteni hatalom állott 

szemben az ördög hatalmával s mindazok niegsemmisítését 

feladatául tűzte, kik az ördöggel 

szövetkeztek s ezen szövetség ereje által boszorkányságot 

űztek. S az egyház az ördög és szolgái 

ellen folytatott eme küzdelemben, saját gyermekeit 

nyelte el, mint hajdan a pogány Kronosz. 

IX. Gergely pápa korlátlan hatalommal 

ruházta föl Marburgi Konrádot, hogy az eretnekséggel 

vagy boszorkánysággal gyanúsítottakat 

törvényszéke elé idézhesse, megégettethesse. 

S maga a mainczi érsek azt írta a pápának: 

„Minden hamis tanúnak hitelt adnak, jogos 

önvédelmet senkinek sem engednek; a vádlott 

kénytelen beismerni, hogy valósággal eretnek, 

varancsos békát érintett, sápadt embert vagy 

egyéb szörnyeteget csókolt meg" stb. IMaguk az 

egyházi tekintélyek bizonyitják, mily tág kaput 

nyitottak a legönkényesebb zsarnokság gyakorlására. 

Nieder János dominikánus és „haereticae 

pestis inquisitor" egy munkájában azt állítja: 

„Szerződésre lépnek az ördöggel, annak hódolatesküt 

tesznek; összejöveteket tartanak, melyeken 

az ördög emberi alakbanik jelen meg, — 

a levegőben járnak-kelnek; jégesőt, égiháborut 

támasztanak, az emberek s állatok szaporodását 

megakadályozzák, állatokká változnak át és e 

czélra elégetett gyermekek hullájából készített 

balzsamot használnak stb." (Vé"e követk.) 

Rajzok az őstörténelemből. 

II. Állatvilág a tertiar-korban. 

A vastagbőrüek közt első helyen szerepel 

legnagyobb szárazföldi emlősünk őse a Mastodon. 

Bár utódánál nagyobb, de minden csontja 

és izma mozgékonyabb. Fogait oly vastag 

zománcz borította, milyen egy más állatét sem. 

Fogzata különben is igen sajátságos : zápfogai 

csecsalaku emelkedéssel bírtak, s a felső állkapocsból 

két óriás agyar nyúlt ki. 

Az eocén-korban bizonyos Paláotherium 

nevű vastagbőrüt látunk. Alakjára a mai tapirhoz 

hasonlitott, nagysága akkora mint egy lóé. 

Orrmánya alkalmas lehetett a gyümölcs leszedésére, 

de ugy látszik hússal is táplálkozott. A 

miocén-korban nem volt már meg, helyét a 

Dinotherium nevű roppant nagyságú állat foglalja 

el. Ez mint az Abtsdorfnál (Morvában) 

talált csontváz mutatja 5 m. hosszú s 3' , m. 

magas volt. Az egész állaton legkülönösebb az 

alsó állkapocsból lefelé nyúló két agyar, melyeknek 

különben élelmi szerei megszerzésénél, 

valamint ellenei támadásainál jó hasznukat 

vehette. 

Föltűnő, hogy mig a többi hasonló állatok 

óriások gyanánt szerepeltek, az orrszarvú kisebb 

volt, mint most; körülbelül akkora volt, mint 

egy ló. Mint a leletek mutatják, a miocénkorban 

aligha bírt szarvval, de a következőben 

10. SZAM. 1875. MÁRCZIUS 7.' 

már kettő is volt neki: egyik az orrán, másik a 

szemei között. 

A vastagbó'rüeken kivül óriás kérődzőket 

is találunk. Átmenetet képez még ezekhez az 

Anoplotherium. Ennek lábai ugy vannak alkotva 

mint a vastagbőrüeké, de fogzata jobban hasonlit 

a kérődzőkéhez. Jól tudott úszni is, mire 

hosszú és vastag farka különösen alkalmassá 

tette. Nagysága körülbelül a tapiréval eo-yezett 

meg. 

A kérődzők közé számithatjuk a Xíphodont 

(kardfogu). Lábai kétcsülküek voltak, s hátulsó 

zápfogai is a kérődzőkéhez hasonlítanak; de első 

zápfogai oldalt rendkívül össze vannak nyomva 

mitől a kardfogu elnevezés is származik. 

A kérődzők közt kitűnő helyet foglalt el 

az óriás Sivatherium. Teste és szarvai alkotásában 

egyesitette az iram- és jávor-szarvast, g 

minden méretben legalább kétszer oly naoy volt 

mint egy ló. Valóban romboló lehetett hatása a 

hol csak letelepedett, s igy joggal kapta nevét 

a rombolás istenétől Sivah-tól. Ez állat maradványaira 

Falconer akadt a Himalayában. Voltak 

azonban iram- és jávorszarvasok is egész Európában. 

Az őrlők közül voltak ekkor egerek, tengeri 

nyulak, hódak stb. Sokan ezek közül is iên 

nagyok voltak, különösen az Amerikában a legutóbbi 

időben fölfedezett Ambyrrhiza inudata 

s a Loxymilus longidens. 

Nemes házi állatunk a ló is meg volt már. 

Nagysága csak akkora lehetett mint egy pony-é; 

életmódja a vadon élőkével egyezett meg. 

Óriás foghijasok is voltak. Ezek közül 

emlitésre méltó a bocz - láb. Ezek csontnemü 

pánczéllal fedett testtel bíró állatok voltak, mint 

a jelenleg élők, de nagyságuk az ökörével vetekedett. 

A lajhárok is büszkék lehetnek őseikre. A 

Megalotherium giganteum hossza 4 1 /.,, magassága 

2 '/2 m.-nyi volt. Valóban alig hinné el 

az ember, hogy a most élő lajhárok ezen szörnytől 

származnak, ha a madridi múzeumban levő 

tökéletes csontváz erről nem tanúskodnék. Ez 

is a lajhárok jelenlegi hazájában, Dél-Amerikában, 

Buenos-Ayres mellett, találtatott. Ennél 

lomhább állatot még képzelni sem lehet. Csontjai 

rendkívül vastagok és tömörek voltak, hogy 

alig mozoghatott. De ez is csak azt mutatja, 

hogy a természetben semmi sincs czél nélkül; 

hisz e szörnynek mire is lettek volna gyors lábai: 

élelmi szereit, melyek fák ágaiból és leveleiből 

állottak, ülve megszerezhette, ellenségei pedig 

ugyancsak meggondolták, mig megtámadására 

vállalkoztak, mert egy csapás hatalmas talpával 

vagy farkával, majdnem minden állatra vészthozó 

volt. 

Az erszényesek sokáig el voltak terjedve 

Európában is, a pliocén-korban azonban Ausztráliára 

szorítkoztak. Ez utóbbi korszakban élt 

egy óriás fajuk, melynek maradványairaMitschel 

akadt a Well folyamban, ennek feje az orrszarvuéval 

egyenlő ; mekkora lehetett ez állat, 

ha hátsó lábain állott s ugrált a vizek partjain! 

A ragadozók aranykora még nem volt itt, 

az ő hatalmuk ekkor még nem volt oly nagy, 

mint az előbb említett óriás füevőké. Emlitésre 

méltók mégis a nagy macska-fajok, különösen 

az, mely Európában Herodot idejéig, sőt ha a 

Nibelungen-éneknek hitelt adhatunk, a középkorban 

is az erdők réme volt. Erről nincs eldöntve, 

vájjon az oroszlánhoz vagy a tigrishez 

volt-e hasonlóbb vagy pedig egészen különfaj ? 

Desor azt véli, hogy tigris volt s ezt azzal támogatja, 

hogy a tigris jelenleg is gyakran tesz 

kirándulásokat Szibériába; mások azt vélik, hogy 

Nyugot-Azsiába és Afrikába vonult vissza, tehát 

oroszlán volt, s a harmadik nézetnek is van számos 

követője. 

Emlitésre méltók a hiénák és vadkutyák, 

melyek a macska lakomák maradványaiért nem 

egy csatát vivtak egymás között. 

Ebben a korban lépnek föl a majmok is- 

Sokáig a Cuvier nézete volt irányadó, miszerint 

nincsenek őskorbeli majmok; 1837-ben azonban 

Sansans mellett Lartet egy farkagomhoz hasonló 

majom maradványaira akadt. Ez óta igen 

sok helyen találtak majom csontokat, s bennök 

majdnem minden jelenleg élő majom-faj őseit 

felismerték. Nincs eldöntve, vájjon már az eocénkorban 

megvoltak-e, mert azon korbeli rétegekben 

még nem találtattak; a miocén-korban Európában 

is el voltak terjedve, de a pliocén-korban 

már csak a megelebb vidékekre szorítkoztak. 

\z ó- és újvilági majmokat ekkor is meglehetett 

egymástól fogaik szerint különböztetni. 

Végre ezen kor gyermeke a teremtés koronája: 

az ember. Nem volt ekkor még háborítatlan 

ur a föld felett, hanem csak egyike a versenyző 

feleknek. E harczot, mint a szellemiség 

képviselője, szükségkép győzedelmesen állotta 

ki s megszerezte ez által késő unokái számára a 

világuralmat. 

Szalay József. 

A madarak házasélete. 

A „lég urainak" házasélete feltűnően hasonlit 

az emberekéhez. Csekély kivétellel a madarak 

is teljes életökben azzal apárjokkal élnek és 

maradnak együtt, kit legelőször kiválasztottak, 

mint ez a hollóknál, szarkáknál, galamboknál és 

verebeknél könnyen észrevehető. A leghűségesebb 

házaséletet folytató madarak közé tartozik 

a máskülönben oly vad természetű pacsirtavadászó 

sólyom (Falco subbuteo L.). Sok madár 

őszszel, mikor költözni akar, kisebb-nagyobb 

csapatokba gyűl össze; hanem az illető házaspárok 

e csoportokban is majd mindig együtt 

maradnak. Más fajta vándormadaraknál meg a 

kakasok és a j érezek külön csoportokat képeznek 

s ily módon elkülönitve indulnak útnak; de 

azért tavaszszal mindig ugyanazon párokat fogjuk 

eo-yütt látni. Snell német lelkész, ki a madarak 

családi életét hosszas ideig tanulmányozta, 

következőleg nyilatkozik azoknak házas életéről: 

A házasságok többnyire az illető madarak születését, 

vagy helyesebben mondva kikelését 

követő tavaszszal köttetnek, még pedig oly 

határozott választás szerint, melynek okait épen 

olv bajos lenne kifürkészni, mint az emberek 

házasságánál. Gyakran egészen csak a véletlen 

dönt, vao-y, mikor a menyasszonynak több kérője 

van, „a ki bírja, a marja," t. i. a ki erősebb, azé 

a győzelem. Még olyankor is, mikor a j érezek 

nagyobb számmal vannak (mi azonban ritkán 

történik, mert a madaraknál mindig több a kakas, 

mint a jércze) — még olyankor is gyakran heves 

harezok vívatnak egy-egy menyasszonyért, merő 

féltékenységből. 

A madarak házaséletében ritkán fordulnak 

elő egyenetlenségek. A nő teljesen alárendeli 

magát férjének.Például a közös fészek építésére 

alkalmas helyet mindenkor a hím választja ki s 

a verebeknél és galamboknál gyakran észleltek 

oly eseteket, midőn a hím merő ostobaságból 

vagy félénkségből egészen czélszerütlen és alkalmatlan 

helyet választott ' s a nőstény azonnal 

hordani kezdette a fészekhez szükséges építési 

anyagokat, bár az építést azon a helyen megkezdeni 

is alig lehetett. Csakis a pacsirtavadász 

sólyomnál fordulnak elő néha czivódások, de 

tettlegességre nálok sem kerül a dolog. A hűség 

és állhatatosság erényét az egynejüségben_ élő 

madaraknál átalán véve bátran elismerhetjük; 

hanem a két nem között itt sem árt különbséget 

tenni. A nő részéről Snell, a meddig az ő tapasztalatai 

terjednek, sohasem vett észre hűtlenséget 

és házasságtörést; ellenben a hím részéről, habár 

csak kivételesen is, fordultak elő ily esetek. Ha 

meggondoljuk, hogy a nőstény állatban máitermészeténél 

fogva is, nagyobb az óvatos tartózkodás 

és a félénkség, e különbséget a két 

nem között mindjárt könnyebben kimagyarázhatónak 

fogjuk találni. 

Végül megemlítjük még, hogy elválások a 

szárnyasoknál is épen ugy elő szoktak fordulni, 

mint az embereknél, csakhogy talán ritkábban 

és csakis a nő szokott néha önkényesen elköltözni 

férjétől. A galamboknál az ily önkényes 

elválások csak oly esetekben fordulnak elő, ha 

az illető galambpár eleitől fogva nem hajlamból 

és önként, hanem kényszerűségből kezdett 

együtt élni. Ily esetekben tehát, ugy látszik, 

hogy eleitől fogva „tévesztett házasság" volt 

az egész viszony s annak felbontása igen gyakran 

épen azért következik be, mert valamelyik 

házasfél korábbi házastársát, kitől a véletlen őt 

elválasztotta, ismét föltalálta. A vadon élő madaraknál 

az ily elválások még sokkal ritkábban 

fordulnak elő, minthogy nálok a házasságkötésnél 

minden kényszerítő körülmény eleitől fogva 

hiányzik. 

J S. L. 

Utazás a fÖld közepébe. 

Verne Gyula után. 

VIII. Fi'jrzrt. A tengeri utazás. A tenger növényzete és állatvilága. 

Axel szörnyű alma a a való iszonyúbb szörnyetegei. 

Másnap, augusztus 13-kán korán ébredtek. 

Munkához kellé fogniok, hogy járművöket 

használhatóvá tegyék. Egy erős ficzkófenyőből 

készült árbocz, tetején keresztbe kötve egy 

vékonyabbik, reáfeszitve a lepedőikből készitett 

vitorla, megerősitve s összegöngyölhetővé téve a 

szükséges kötelekkel: ennyiből állott a tutaj 

egész fölszerelése. 

Hat órakor a tanár jelt adott az indulásra. 

A tutajt a parthoz erősitő kötelet eloldották, a 

vitorlát szélnek irányozták s megindultak. A 

kis kikötőnek, honnan indulásuk történt, a tanár 

Axel-rév nevet akart adni; de Axel azt indítványozta, 

nevezzék Graüben révének, a mi el is 

fogadtatott. 

A szél északkeletről fujt s egy óra alatt 

íöbbet haladtak egy mérföldnél. 

— Ha igy haladunk, — monda a tanár, — 

24 óra alatt több lesz a hátunk mögött 30 mérföldnél. 

Az északi part halványodni kezdett a láthatáron 

s szemök előtt csak a végetlen tenger 

síksága terült el mindenfelé. Az oldalpartok 

szétnyiták karjaikat s tágas látkört engedtek 

minden irányban. A már előbb is észlelt rejtelmes, 

villanyos, ezüstös fény terült el a habok 

fölött. A viz színén óriási algák füzérei uszdogáltak, 

három-négy ezer láb hosszúságban nyúlva 

el s mintegy lebegő szigetet, zöld lápot képezve. 

Mily hatalmas természeti erő lehetett az, mely 

a föld alakulásának első korszakaiban, a meleg 

és a nedvesség kölcsönös hatása alatt, ily tenyészetet 

volt képes előhozni. 

A rejtelmes villanyos fény estére sem halványult 

el. A nappalnak és éjszakának itt nincs 

váltakozása; e fény nem égi test kölcsöne volt, 

hanem a légkörben magában volt, abból sugárzott 

ki folytonosan. De ez nem gátolta őket, 

hocry midőn óráik a felvilági értelemben vett 

estét jelentették, három részre ne oszszák az 

éjszakát, s magok közt a három virasztást el ne 

oszszák. 

A következő nap már 30 lieu-nyire jártak 

a Graüben révétől. A szél állandó maradt, ugy 

irányában, mint erejében. 

Dél felé Janónak kedve jött halászni. Axel 

csak mosolygott rajta, mert még eddig a vizben 

semmi élő állatot nem vettek észre s ő azt egészen 

lakatlannak hitte. A Janó horga is tovább 

egy óránál csüggött már a vizben hiába. Egyszerre 

megrándult; az izlandi hirtelen felhúzta 

s csakugyan egy valóságos élő hal viczkándozott 

a végén. 

— Tok! — kiáltá Axel bámulva. 

A tanár figyelmesen megnézte az állatot s 

uo-y találta, hogy hasonlít a tokhoz, de mégsem 

az. Lényeges ismertető jelekben tért el a toktól. 

Feje kerekebb és laposabb volt s testének előrésze 

csontos pikkelyekkel borítva. Fogai hiányoztak 

8 mell-uszonyai is máskép állottak, mint 

a toknak. 

— E hal, — monda, — egy oly nemhez 

tartozik, mely tengereinkből rég kihalt s csak 

ásatag maradványai találhatók, özönvíz előtti 

rétegeikben. — S nézd, nézd, a föld alatti vizek 

halainak a sajátságával bír: vak. 

— Hogyan? Vak? 

— Nemcsak vak, hanem teljesen hiányoznak 

nála a szemrészek minden nyomai. 

S mivel ez csak történetes is lehetett épen 

ezen egy példánynál, a horgot újra kivetették. 

Aznap még néhány hasonló halat sikerült fogniok, 

— de mindenik vak volt. Ez tehát a 

fajtája. 

Axelt annyira eltöltötte az özönvíz előtti világról 

való gondolatok özöne, hogy mikor az éj 

beálltával álomra dűlt, álmában az ősvilág egész 

képlete tűnt föl lelkének. Szörnyeket látott, 

melyek nyüzsgve hemzsegtek a vizekben, a 

levegőben, a szárazon, egymásra rohantak, 

egymást képzelhetetlen dühhel tépték szét 

s a legrémetebb jelenetek egész sorát játszották 

le előtte .... Lasanként átalakult szemei 

előtt a színhely. A geológiai korszakok 

gyorsan következtek egymásra, századok 

mint napok űzték egymást — s a növény- és 

állatvilág fejlődésének fokozatai gyors, szeszélyességében 

is szabatos változatossággal következtek 

egymásra, még pedig megfordított sorrendben. 

Vissza-vissza, a régibb-régibb őskorba. 

Eltűnnek az állatok s csak a növényvilági 

tenyészet óriásai maradnak meg. Majd 

ezek is satnyulni kezdenek; a liánok és harasztok 

erdei mohokká, moszatokká törpülnek el; — 

végre kopaszon maradnak a sziklák s a föld 

repedéseiből tüzesen és olvadtan ütögetik tol 

izzó fejeiket 

Axel izzadtan, kimerülve ébredt föl álmából 

: jókor, a hajnali virasztás sora épen reá következett. 

Szombaton, augusztus 15-kén, reá vasárnap 

is még, egyhangú változatlanságban folyt az 

utazás. Sehol part, sehol sziget, semmi száraz 

nem látszott. Csak sík tenger köröskörül. Vájjon 

Saknussem megtette-e ezt az utat? Elhatolt-e 

eddig? Vagy egészen más utón járt-e? Ki tudná 

megmondani. Ha másutt, a sziklák közt is, régóta 

nem találták már nyomát ott jártának: hogy 

találhatták volna a tengeren — hol a nyom a 

következő perezben már elvész. 

A látvány különben felséges volt. Sikabb 

és csöndesebb, mint a földszini tenger valaha. 

Alma oly csöndes és mély, mintha sírba temetett 

holt tenger volna. 

Mélységét is gyakran mérték, kötélre függesztett 

ólom-súlyokkal. De a mélység gyakran 

kifogott rajtok; kötelök nem volt elég hosszú. 

Egy ízben, a mint a mérő ólmot felhúzták, harapás-forma 

horpadást vettek észre rajta. Semmi 

kétség: két éles fog nyomai látszottak meg a 

kemény ólmon. Axelt ez nem kis félelembe 

ejtette: vájjon a szörnyetegek, melyeket álmában 

látott, a valóságban is léteznének? A következő 

nap meghozta erre az aggályos kérdésre is 

a feleletet — és pedig milyen feleletet! 

Hétfőn, augusztus 17-kén, Axel mind csak 

az ősvilági állatokról gondolkodott s e kérdéssel 

tépelődött magában; milyen természetök, milyen 

ösztöneik lehettek azoknak? Az a világ az óriási 

hüllőké volt; képtelen alakú kigyók, gyíkok, 

krokodilok, teknős békák uralkodtak a vizeken, 

az iszapban és a sás erdeiben. Ezek az állatok, 

melyeknek mai törpe utódai is oly érzelemmel 

töltik el az embert, melyben iszony, undor 

és félelem vegyülnek: milyenek lehettek hatalmuk 

tetőpontján, mikor övék volt még a világuralom 

? 

Ily gondolatok háborgatták Axel lelki nyugalmát, 

midőn a folyvást haladó tutajtól meglehetős 

távolságban erős hullámvetések kezdettek 

a viz szinén fölbugyborékolni s árulták el a 

mélyebb rétegekben levő mozgalmat. Egyszerre 

a tutaj hatalmas lökést érez, hogy majd föl fordul; 

egy nagy hullámnak a háta gyűrődött alája. 

A következő perezben egy fekete tömeg bukik 

föl a vizben. Janó rémülten mutat reá s két társa 

is osztozik rémületében. 

— Mi az? — kérdi a tanár. 

— Egy óriás delfin, — felel Axel. 

— Csakugyan. Delfin-félének látszik. 

— Amodább meg egy roppant krokodil — 

mond Axel még jobban elborzadva. — ]Sezze,

152 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MARCZIÜS 7. 

mily irtózatos fogsora van, a mint eltátja a két 

állkapczáját! 

— Ott meg egy czet! egy bálna! — 

kiált a tanár. — A vizsugárról ismerek rá, melyet 

óriási orrlyukain lövell ki. 

Janó, hogy a szörnyektől, melyek mind egy 

oldalon s egymáshoz egészen közel tűntek föl, 

menekülhessenek, hatalmas lökést ad kormánylapátjával 

a tutajnak az ellenkező irányban. — 

De hah! ott meg egy irtózatos nagyságú tekenős 

béka-fej, s egy hosszú óriás kigyó tűnik szemeibe. 

Lehetetlen menekülni. A két csoport 

állat, — mert egész csoportnak látszott, — két 

felől látszék ostrom alá venni akarni a törékeny 

kis jármüvet, melyen három halálra szánt 

lélek lebegett a viz színén. 

Nem! a két csoport állat nem a tutajt, 

hanem egymást vette czélba. S az irtózatos küzdelem 

az elképedt nézőktől mintegy száz ölnyi 

távolban kezdődött meg. 

Csak most vették észre, hogy a mit két 

csoportnak véltek: tulajdonképen csak két 

állat; egy krokodil s egy kigyó. Hova lett a 

többi: a czet, a teknős béka, a delfin ? Nem is 

volt több. 

A két szörny egyikének olyan szája ^van 

mint a delfinnek, olyan feje mint a gyíknak, 

olyan fogai s állkapczája mint a krokodilnak, 

olyan vizlövellő orrlyukai mint a czetnek. Ez 

hozta őket tévedésbe. Egyszóval ez a vízözön 

előtti hüllők legfélelmesebbike: az ichthyosaurus! 

S a másik ? 

A másik, az egy tekenős béka teknőibe 

bujt kigyó, mely csontházából tetszése szerint 

csak a fejét, vagy a féltestét nyújtja ki; akkor 

tekenős békának, ekkor kígyónak látszik. Az 

ichthyosaurusnak méltó ellenfele az: a plesiosaurus! 

E két szörny zavarta fel a vizek mélységeit 

6 felületét. A nézők bámuló szemei előtt az ősvilágnak 

két, régóta kiveszettnek hitt s csak ásatag 

csontkövületekből a képzelet által összeállit- 

ható rémalakja állott, élve valóságban, borzasztó 

harczban egymással. 

Az ichthyosaurus emberfej-nagyságu rőt 

szemeit függeszté ellenfelére, e szemeket, melyek 

bámulatos optikai készülékökkelaviz tömött 

rétegeit áthatják s mérföldekre ellátnak. Erejöknek 

a test mozgékonysága s haladásának 

gyorsasága teljesen megfelel. Meglátja — s 

megrohanja ellenfelét, — egy pillanat alatt. 

Testének hossza száz láb s farka mint árbocz 

magaslik ki a vízből; uszonyai vitorlákként 

feszülnek rajta. 

A plesiosaurus henger-alaku teste a kígyó 

alakját viseli, de pikkelyei csonterősek, farka 

kurta, lábai a teknönczéi. Egész teste pánczéllal 

van borítva s a hattyúéhoz hasonló hajlékonyságu 

nyaka harmincz láb magasan is felnyúlik, 

ha akarja. 

Leírhatatlan dühvel rohan egymásra a két 

szörnyeteg. A vízből hegyeket emelnek, a mint 

farkokkal s végtagjaikkal csapkodják, a mint 

benne hányják-vetik magokat. A tutaj e hulla-' 

Óriási algák füzérei. Az ichthyosaurus és a plesiosaurus. 

UTAZÁS A FÖLD KÖZEPÉBE. 

mok mozgalmát iszonyúan megérzi. Százszor is 

felfordulással fenyegeti. 

Egy óra, két óra telik. Az irtóztató küzdelem 

egyre tart még. De egyik sem birja megsebzeni 

a másikat. Csak dulakodnak. Majd 

közelebb tolják egymást a tutajhoz, majd eltávolodnak 

tőle; de észre sem látszanak azt venni. 

Mi egy kis tutaj s három ember-porszem ily 

óriásoknak?! 

Egyszerre a két szörny eltűnik a viz színéről, 

hogy tusáját a mélységekben folytassa. 

Hogy ott is folytatja még: a viz mozgásából 

érezhető. 

Néhány perez telik csak, midőn egy iszonyú 

fej bukik föl ismét, — a plesiosaurus 

feje. A szörny halálra van sebesítve. A teknő le 

van tépve róla, csupaszon áll kigyó alakja. 

Hosszú nyaka kinyúlik, összegyűrűzik, küzd, 

vivődik, csapkodja mint iszonyú ostor a vizeket 

s rángatózik mint egy eltiport féreg. Vége van; 

— mozdulatai egyre lassulnak, csak rángatozások 

mutatják még, hogy él. S aztán elnyúlik, 

élettelen a vizén, mint azok a szétfolyó hosszú 

álga-füzérek . . . 

Hát az ichthyosaurus ? Csakugyan győzteg 

maradt ? Visszatért-e tenger alatti iszapjába — 

vagy feljő-e még újra a mi utasaink rémitgetésére 

? (Folyt. köT.) 

Egyveleg. 

• . Óriási hajók. Egy angol kiszámította, hogy 

ha a világnak jelenleg létező legnagyobb hat gőzhajóját: 

a „Great Easternt" (306 méter hosszú), 

a „Liguriát" (140 m. h.), a „City of Pekinget" 

(130 m. h.), a „Britanniát" (139 m. h.), a „City 

of Kichmondot" (138 m. h.) és a „Bothniát" (13Ö 

m. h.) egy végtébe állítanák, 983 méter hosszúságú 

egyenes vonalat képeznének. Ha pedig egymás 

mellé állítanák, összesen 93 méter szélességet 

adnának; összes sulyok 35,000 tonna lenne 

(k. b. 700,900 mázsa). 

— A svájczi vasúti igazgatóságok is kezdik 

óletbeléptetni a szokásos vasutijegy (biliét) rendszer 

helyett a belga vasutakon már régebben divatozó 

bárcza (mark) rendszert. Minden bárcza egy 

kilométernyi távolságot képvisel, s mindenki elláthatja 

magát tetszósszerinti mennyiségű bárczával, 

s utazásait fizeti kilométerszámra, a nélkül, hogy » 

megmaradóit bárczák kárba vesznének, s a nélkül, 

hogy az utas a jegyváltásnál hosszasan várakozni 

kénytelen lenne. 

— A szultán udvarának pazarlása. Egy angol 

parlamenti tag, ki jelenleg Konstantinápolyban 

tartózkodik, ezeket irja: A szultán megállapított 

civillistája mintegy 1.200,000 font sterlingre rug, 

tehát 12 millió forintnál többre; több önkénye9 

pótlásokkal együtt véve azonban fölmegy az 2 millfont 

sterlingre is. A szultán naponkénti lakomája? 

mit mindig magában költ el, 94 tálból áll, ós 10 

más ebédet más palotákban készítenek számára, azt 

az esetet tartva szem előtt, hát ha a szultán ott 

szándékoznék ebédelni. Van 800 lova, 700 felesége, 

kiket 350 eunuh őriz. E roppant háztartáshoz 

évenként 40,000 ökörre van szükség; a szállítóknak 

azonkívül naponként 200 juhot, 100 bárányt, 

10 borjut, 200 tyúkot, 200 jérczét, 100 galambot 

és 50 libát kell beszolgáltatniuk. E páratlan pazarlás 

szom«ru ellentétben áll az ország nyomorával, 

ós a lakosság egy részének szükölködésével. 

10. SZÁM. 1875. MARCZIÜS 7. 

Öregeink fiatal korából. 

Az alábbi négy közlemény a legrégibb 

magyar hírlapok egyikének, a Kulcsár István 

által szerkesztett „Hazai és Külföldi Tudósitás0k"-nak 

1817—1823-diki évfolyamaiból van 

kivéve. Négy, ma is élő s a közélet, tudomány 

és művészet pályáin vezérszerepekben működő 

érdemes veteránunk fiatalkorából tartalmaznak 

adatokat s első szerepléseikről emlékeznek. Közelebbről 

minden lap közölte a 9 éves Jókai első 

versét. Az alábbi közleményekben Deák Ferenczczel 

mint egy iskolai szini előadás szereplőjével, 

G h y c z y Kálmánnal mint költővel s szavalóval, 

T o 1 d y Ferenczczel mint egy iskolai 

önképző-kör munkás tagjával s L i s z t Ferenczczel 

mint hangversenyző gyermekkel találkozunk. 

Mi lett a négy gyermekből, mire férfiakká 

nőttek! Mi lesz a magból, mely csirába szökken, 

mire sudár fává terepélyül! Olvasóink kétségkivül 

érdekkel fogják olvasni e régi hírlapi közleményeket, 

melyekből a később valósággá érlelődött 

remények első virágai illatoznak, ötven-hatvan 

év távolából. 

Nagy-Kanizsáról, szept. 7-kén 1817. — 

Másokkal is éreztetni óhajtjuk azon örömet, 

melyet bennünk a kegyes iskolák rendjének 

tagjai élesztettek, kik hazánk reményeivel, a 

tanuló-ifjúsággal, tett munkásságokat a közönséges 

próbatételek idején olyannyira kimutatták, 

hogy a vigyázó szülék, s több érdemes 

hallgatók teljes megelégedésöket egyező hanggal 

jelentették. —• Különös figyelmetességet 

érdemel aug. 31-drk napja, melyen a fentnevezett 

nevelő urak rendjöfc szerzőjének, sz. Calasantiusnak 

ünnepét szentelték: reggeli s délesti 

pompás isteni szolgálat után 5 órára a körül lévő 

főnemesség, s városunk érdemesebb tagjai egy 

tágasabb kivilágitott tanuló-házba öszvegyültek, 

kik előtt a helybeli director urnák neve napját 

pásztori deák versekkel ülte az ifjúság. — 

Ezt követte a Talált gyermek nevű játék 

honi nyelven, mely a tanulókhoz alkalmaztatva, 

több hasznos változásokkal, s toldásokkal 

másítva, előadatott. Mód nélkül gyönyörkódtette 

ezen tárgy a hallgatókat; megmutatta itt T. 

Nagy Péter 4-dik -iskolabeli tanitó ur, mit tehet 

a gyenge korban is a fáradhatatlan szorgalom, 

mert közönségesen az egész játékot jó ízléssel, 

de különösen a főbb személyek (Inkey Edvard, 

Deák Ferencz, Kálmán György, Dervarics András, 

Chinorányi József, nemes ifjak, és Komáromi 

János) oly készséggel játszották a személyeket, 

hogy mindegyik köztapsolásra méltónak 

találtatnék. 

Élőbeszédet mondott a felebbemlitett Deák 

Ferencz, melyben megmutatta ezen gyakorlásnak 

a tanulókra kiterjedő hasznát. — Az 

iskola egy minden nemesebb mesterségekre 

tanitó műhely. Végre berekeszté a j átékot Inkey 

Edvard, ki végbeszédjében az elöljárók iránt 

illő háladatosságot; a tökéletesítésnek szent 

érzését, oly férfiúi bátorsággal, helyes kimondással, 

s tiszta magyarsággal csepegetni látszatott 

a szivekbe, hogy a nagyérdemű hallgatók 

mindnyájan megelégedve s öröm-özönnel távoztak 

el. Áldja környékünk azon tanítót, ki növendékeinket 

a szokott tudományokon kivül ily 

módon üres óráiban tökéletesiteni iparkodik; 

áldja a szerzetét. 

(.,Hazai és Külföldi Tudósítások." 1817. II. 34. szám.) 

II. 

A pesti universitásnál már folyvást tartanak 

a végső examenek. Ezen esztendőben is 

dicséretes magaviselete által megkülönböztette 

általában az egész akadémiai ifjúság, ugy hogy 

mind a szülőknek, mind a hazának az örömre 

méltó okot szolgáltathat. Különösen a filozófiát 

hallgatók jeles példáját adták a nemzeti nyelv 

dieséretes gyakorlásának; mert önnön indulatjókból 

is több szép tárgyakról verseket készítettek. 

Ezek között említést érdemelnek: Munkácsi 

János, Irányi János, Nagy Antal, Hornung 

Márton, Kovács Tamás, Máry Pál, S c h edel 

Ferencz, Pap Ignácz, Spéch Lajos, Toperezel 

VASÁRNAPI ÚJSÁG. 153 

Ottó Bonyhádi Perczel Imre pedig „ Atala" nevű 

derek szomorú játékot készített, és ki is nyomatta. 

(.,H. és Külf. Tud.'- 1821. Ilik fele. 11 sz.) 

III. 

Győrből Sz. Mihály havának 11-én. — 

Aug 30-kán az itt való akadémiának némelv 

tanuló ifjai tudós vitatásokkal rekesztették be 

ezen esztendei szorgalmatosságuk pályáját, melyet 

a magyar nyelvben és literaturában tett 

előmenetelük különös ünneppé szentelt. Ezen 

ünneplésre az Akadémiának nagy palotájában a 

szólószék különösen ki vala ékesítve, és ott ő 

csász. kir. felségének igen díszesen készült képe 

kitétetve. Az ifjak a magyar állitásoknak vitatására 

F. Ligethidi Fessel Zsigmond urnák, a 

magyar literatura tanítójának szorgalmatossága 

által el lévén készíttetve, az ünnepre egybegyűlt 

jeles vendégek előtt ekképpen mutatták ki mind 

a nyelvtudományban való előmenetelöket, mind 

felséges urunkhoz viseltető hivségöket. Úgymint: 

Vajnócz János ur, 2-dik esz. philosophus, dobós 

trombitaszó közt felmenvén a szólószékbe, 

üdvözlő beszédet mondott a jelenlevő atyákhoz, 

a közönséges oktatókhoz, és a főigazgató úrhoz. 

Aztán a neki föladott állítást helyes okokkal 

megmutogatván, megfelelt a tárgy világositására 

tett ellenvetésekre is, s így ismét trombitaharsogások 

között lelépett a székből. Ötét hasonló 

tisztelkedések között követték Vidos Lajos, 

Meleg Imre, Gyurits Ferencz, Gyika György, 

Zimmer János, Szeif János, Karpf Antal, 

Ghyczy Kálmán, Schreiner Károly, Torkos 

Lajos. Az állitásoknak vitatásaik előtt mindegyik 

különös tárgyról majd folyó, majd kötött 

beszédben különös munkákat mondván fel. Végre 

Ghyczy Kálmán versekben rekesztette be 

a vitatásokat, s hálálta meg a jelenlevőknek a 

tudományok, és az ifjúság iránt mutatott jóvoltokat. 

— Ezután ezen tudós ifjak, a szólószék 

előtt két sorba állván, lágv muzsikahang mellett 

elzengedezték azon éneket, mely ő császári 

királyi felségéhez vonzó magyar hivségnek jeles 

kinyilatkoztatása, s ugyan azért a mai Mulatságokban 

egész örömmel közöljük. Az áriája 

ugyanaz, mely az Aurora első esztendejében 

foglalt királyi éneknek. — Ezután nagyságos és 

főtisztelendő Fejér György, kir. tanácsos, prépost 

és fődirektor ur, a tanitó urakat, és az ifjakat 

különösen megdicsérvén, az egész nemes 

gyülekezet teljes megelégedéssel s örömmel oszlott 

el trombita és dobharsogások között. 

(„H. és Külf. Tud." 1822. II. 25 sz.) 

IV. 

Mennél nagyobb elmetehetséget kivan a 

mesterséges hangoknak megfogása, s mennél 

1 1 1 

különösebb ügyességet mutat azoknak helyes 

gyakorlása; annál nagyobb figyelemre, és álmélkodásra 

méltó az, a ki elmetehetségének nagy 

megfoghatóságát, gyakorlásának jeles tökéletességével 

egybekapcsolja. Ily ritka tünemény ragadott 

el bennünket a múlt csütörtökön, máj. 1., 

midőn a „Hét választó fejedelmek" nevezetű 

vendégfogadónak palotájában Liszt Ferencz 

sopronvármegyei tizenegy esztendős ifjacska 

hangmesteri tehetségét a klaviron közbámulásunkra 

kifejtette. Hazánknak nagyai, kik 

minden hazafi igyekezeteket gyámolítani dicsőségeknek 

tartják, mind Pestről, mind Budáról 

igen számosan megtisztelték, valamint a két 

városnak csinosabb része is nagy részvéttel jelen 

volt. Játszott az ifjú mester Schneider Fridrichtől 

lévő ouvertura után egy nagy concertet, és 

nagy variatiókat Mochellestől, közben Elisabeth 

operából duettát és egy áriát Libussa operából, 

Teyber kisasszony és Babnigg énekeltek; végre 

ő az akkor feladott thema szerint szabad fantáziájából 

gyönyörű variatiókat. Mindenikben a 

szép szőke ifjacska oly ügyességet, könnyűséget, 

pontosságot, érzést, kellemetes erőt, és mesteri 

fogásokat mutatott, hogy az egész nemes gyülekezetet 

gyönyörűséggel eltöltené és bámulásra 

ragadná. Az ő remek játszásából már kiki azon 

kellemetes reménységre fakadott, hogy ő a szép 

mesterségek pályáján hazánknak nagy dicsőségére 

lészen. Mi ezen szép léleknek csak azért is 

egészséget és hosszú életet kivánunk, mivel 

hazájának kívánta előbb tisztelete diját lefizetni, 

minekelőtte Franczia- és Anglia országokba 

menne. A hol bizonyosan a magyar talentumoknak 

becsületet fog szerezni. 

[ ..II. és Külf. Tud." 1823. II. 3t>. *z. | J 

Közli: Szinnyey József. 

Légkörünk. 

„Nem vihette már tovább, mert elfuladt a 

lélekzete." Gyakran használt kifejezés ez népünknél, 

mi mintegy föltételezi, hogy ha a szegény 

beteg még tovább is tudott volna lélegzeni, 

minden esetre tovább húzza azéletet. A légköre 

szerint az élet egyik inulliatlan kelléke; mert 

erre is el lehet mondanunk az írás eme nevezetes 

igéit: „benne élünk, mozgunk és vagyunk.'' 

A levegő önmagában tekintve csak oly homályos 

eszmét nyújthat a légkörről, mint egy 

pár tégla az egész házról, vagy egy halmaz terméskő 

a királyi palotáról; a lég adja az anyagot, 

tömeget, de maga a légkör számtalan anyagok, 

tényezők és erők egyesüléséből képződik. 

Olyan légnemű tenger a légkör, melynek 

fölszinére soha sem juthatunk. Mi — emberek 

és állatok, rovarok és csúszómászók, levegőt 

légző halak vagyunk, ama tenger legeslegmélyén 

mászkálva. A madarak nagy része röpülő 

hal, s némelyike könnyűszerrel szárnyal oly 

magaslatra, hol a magunkféle gyarló lények okvetlenül 

elvesznének. Ne kicsinyeljük azért a 

tengerekben s folyókban élő halrokonainkat, 

azért mert ők egy kissé sűrűbb folyadékot lehelnek 

be. 

A mi szervezetünk a légkörhöz, azoké a 

vizhez módosul. Még azt sem vehetnők zokon, 

ha haltársaink minket „széllel-béllelt lapda" 

gúnynévvel illetnének. Fosztassák meg csak a 

legnagyobb óriás viz- és légtartalmától: csaknem 

pehelykönnyüvé válik. Hátha még azt is fontolóra 

veszszük, hogy az a kevés szilárd anyag is, 

mit sajátunknak mondhatunk, folyvást változik, 

úgyhogy voltaképen föltámasztott halottak vagyunk, 

őseinknek — akár növények, állatok vagy 

emberek—porából alkotva; mert hiszen a szerveinket 

alkotó tömecsek más-más szerves lényekből 

kerültek hozzánk s cserebomlás folytán el is 

költöznek tőlünk, hogy más alaknak adjanak 

anyagot. Ha tehát egyéni lényünk anyagi része 

oly könnyed és tünékeny, vájjon e tény nem azt 

igazolja-e, hogy anyagiság alá nem vetett szellemi 

részünk, tartós öntudatunk, értelmünk 

amannál jóval tartósabb. 

Néha el-elszánjuk a tenger és tavak börtönébe 

szorított halak siralmat életét, sajnáljuk 

őket, hogy a vizén kivül nem tudnak élni; pedig 

mi is igy vagyunk a légkörrel, öntudatlanul roskadunk 

le, ha annak határát túllépni merészeljük. 

Szabad vasúti jegy-gyei rendelkezünk a 

városok s vidékek meglátogatására, sőt bizonyos 

magaslatig föl is emelkedhetünk, de nemcsak a 

holdig nem utazhatunk, sőt az északi sarkvidéket 

is csak egyes kiválasztottak kereshetik föl. 

Pedig mily dicső dolog lenne hat hónapot időzni 

a holdban, vagy eljutni a sarkvidék legislegszélire. 

Ezeket az utasokat fogadnák ám egyszer 

kitörő lelkesültséggel. Ámde a légkör 

kiállhatatlansága, vagyis hiánya átlábolhatatlan 

akadályt gördit még. a legbátrabbak útjába is. 

Még ha a holdból kötelet nyújtanának is 

le: a légkör hiánya miatt maga Blondin sem 

mászhatnék föl ez égitesthez. Mivel az ember 

röpülni nem tud, be kell érnie a járkálással. 

kocsizással, lovaglással, de birnának bár madaraink 

bennünket túlhaladó értelemmel, röpülési 

tehetségük mégis korlátolt maradna, mert 

erre is megkívántatik a légkör s annak határain 

tul szárnyaiknak hasznát nem vehetik. 

Node mégis van némi kárpótlásunk. Ha 

légkörünk nem lenne ily sűrű, piros orczát, ragyogó 

szemet nem láthatnánk. Bájos az olasz 

éghajlat, mégis ugy örülünk, ha a légkör egyegy 

elvonuló felhő által esernyőt tart felettünk. 

Szép az a hűvös reggel, mégis járkálásunkból 

visszatérve jól esik, ha a légkör fóleleveniti a 

növényeket, összegyűjti a napsugarakat. A séta 

jó étvágyat szerez, leülünk az asztal mellé, s 

hánynak jut eszébe, hogy nem tudna enni, ha 

légkör nem volna. A tápláló húst állatok adják, 

ezek pedig növényből táplálkoznak, a növény 

pedig gyökerén keresztül szivja magába a tápszert, 

mit számára a légkör esőből, harmatból a 

szénsavas gázból alkot. Kenyér és hus mind fű, 

ugyanazon légkörből vévén eredetét. „Es a hal ?•• 

kérded talán szives olvasóm. A hal sem tudna 

ám megélni olyan vizben, melyből a lég ki van 

rekesztve. A vizén kivül a hal éltető-eleme a zá- 

I por, ez pedig a légkör nélkül nem jöhetne létre. 

^H Nemcsak a föld az egyetlen égitest, melynek 

légköre van, holott legközelebbi szomszédunknak, 

a holdnak esete gyanakvóvá tehetne.

154 

Ugy látszik, hogy ama kis bujdosók, melyek a 

Mars és Jupiter közt léteznek, szintén ily életnyujtó 

légkörrel látvák el, sőt alighanem alkalmasabbak 

olyan lények táplálására, kik joggal 

intézhetnék hozzánk eme szózatot: „mi is emberek 

vagyunk ám!" Junó igen kifejlett légkörben 

forog, a Ceresé még jelentékenyebb; Pallás 

légköre pedig oly túlságos nagy, hogy abból 

maga a csillag, mint ködből a lámpafény, csak 

gyéren látszik ki. A közönséges légkör a bujdosó 

sugarához képest csak parányi töredék, 

mig Pallás légköre tizenötszörte vastagabb a 

sugár hosszánál. Sajátságos eltérés ez a naprendszerben, 

Schroeter számitása szerint e csillag 

légköre 690 mérföldnyire terjed. Itt röpülhetnek 

aztán kedvökre a madarak s lóghajósok! 

De nemcsak ez teszi ám eme csillagokat 

— a Vesta kivételével — kényelmes lakhelylyé. 

A súlyos testek esése oly lassú, hogy 60 lábnyi 

magasról oly könnyen ugorhatnánk lefelé, mint 

nálunk egy félölnyiről. Ott ugyancsak megjárná 

ám, ki öngyilkossági szándékból valami nagy 

háztetőről leugorni akarna. A kicsinykék sem 

sérülnének meg, ha a vigyázatlan dajka az 

ablakból őket kiejtené. A természettudósok 

nézete szerint Pallás lakói hihetőleg óriások s a 

szárazon czethalaknál nagyobb állatok tanyáznak. 

Valóban kicsiny világ lehet ez oly óriás 

lakók számára, a mennyiben alig nagyobb, mint 

az angol sziget tizedrésze. Földünket három év 

alatt utazhatjuk körül, Pallást körülutazhatnók 

tiz nap alatt, s nem kellene annyit vesződni az 

északi sarkhoz jutással, mint nálunk. 

Belzebub nem érdemli meg azt a nagytisztességet, 

hogy őt czimezgetik a lég fejedelme 

gyanánt. Hisz maga a vihar is a legáldásosabb 

tényező erőlködése. A szél a légkör érverése, 

lüktetése, mely az orkánok s szélrohamok alkalmával 

lázassá válik, de a fóld-test ezáltal edződik 

s szilárdul. Inkább hivhatnók a lég fejedelmeinek 

ama bátor férfiakat, a kik annak titkaiba 

behatolván, gyakran még életök veszélyeztetésével 

is, mélységét s magasságát meghatározták. 

Ilyenek Glaisher és Flammarion, mert ők csakugyan 

lovagoltak a gyors viharon, nyargaltak a 

mennydörgéseken csak azért, hogy megismertessenek 

bennünket légkörnyi burkolatunkkal. 

E czikket is nekik köszönjük, mert hiszen 

munkáik után van közölve. 

Meddig vagyunk a levegőbe elásva? Sokáig 

vita tárgya volt ez érdekes kérdés. Legalább 

is harmincz angol mértföldnyire, monda 

Biot. Ezenfelül a légkör olyan ritka lehet, 

mint a légszivattyúba rekesztett tér. A tudományos 

buvárlat azonban azt állit ja, hogy fentebb 

kell valami légkörnek lennie s a legutóbbi észlelet 

szerint a földi légkör tetején, mint valami 

tej úszik a miénknél sokkal finomabb légkör. E 

tájékon fordulnak aztán elő a hulló csillagok, 

északifények, a visszaverődött fénytörések, melyek 

innen alulról nézve, oly sok fejtörést okoznak 

szegény tudósainknak. 

A legfelsőbb légkör mozdulatlan, az alántabb 

eső folytonosan változékony. A viharok s 

szelek által eszközlött mozgások kiterjedése az 

évszakokhoz képest módosul. A felsőbb légkör 

csak alig érezhető háborgást szenved s ezt is 

az alantabb eső sűrűbb lég nyomása eszközli. A 

fent lebegő csöndes légréteget felhők és madarak 

egyaránt kerülik. 

A fölött nem is kételkedhetünk, hogy a mi 

élenyből, azótból s vizgőzökből alakult légkörünk 

fölött van még egy más rendkivül finom 

légkör, meglehet egy pár száz mértföldnyi 

vastagságú is, mely már a legkönnyebb gázokból 

s különösen könenyből áll. Ezt a vélelmet 

nagyon is valószínűvé teszi a lég alkata, mely a 

vízétől lényegesen elüt. A viz két, vegyileg 

egyesült gázból alakul, melyeket nem egykönynyen 

választhatni szét, mig ellenben a lég oly 

gázak vegyüléke, melyek csak ugy fémek meg 

együtt, mint egy fazékba öntött olaj, viz és 

higanv. Szerencsénkre a szél és vihar szakadatlanul 

össze meg össze kavarják ez ellenséges 

elemeket, de mihelyt megpihenhetnek, szépségesen 

elválnak egymástól. 

Hol van hát a légkör alja? Nem a föld fölszinén, 

mert a lég áthatol a föld likacsos részein, 

áthat minden azon létező tárgyat. Mi is tele 

vagyunk léggel, széllel béllelve vagyunk s azért 

állhatunk ellent oly hősiesen a kívülről jövő 

szél nyomásának. A lég beszivárog a folyadékok 

paránvuiba. sőt betör a sziklák repedéseibe is. 

Nemcsak a növény s más szerves testek, de még 


a viz is befogadja a levegőt. A teremtői bölcseség 

ugy intézte, hogy a tenger által benyelt légben 

aránylag több éleny foglaltatik, mint a rendes 

levegőben, csak igy tarthatván fenn az élő 

lények miriádjait. 

A tenger valószinüleg régibb s alkatilag 

nem is oly változékony, mint a légkör. Ez utóbbi 

eredetét ama korszakban kereshetjük, mikor 

még olvatag s folyékony fóldtekénk szilárd 

kéreggel kezdett behúzódni s különféle nagymennyiségű 

gázokat és gőzöket lövellt ki magából, 

melyek aztán egymásközt czivódtak, majd 

összebékültek. Ez óriási vegyműködés közben 

az éleny és köneny egygyé olvadt s lett belőlök 

viz. A levegő, mely jelenleg főként éleny és 

azót vegyüléke, mielőtt mostani szerkezetét 

magára vette volna, hihetőleg jelentékeny változásokon 

ment keresztül. Nem alaptalan hiedelem, 

hogy eleinte több szénsavat s élenyt tartalmazott, 

amaz szénné s növényi sejtekké szilárdult, 

emez pedig érczes anyagokkal egyesült, 

mint maiglan is szemlélhetjük a rozsdában. 

A légkörben maiglan is létező anyagok 

közt legsajátságosabb a szénsav. Az éleny és 

azót állandó, vagyis azok mindenkor gáz-alakban 

maradnak, de a szénsavat alant eső mérséklet 

segélyével nagy nyomás alatt folyékonynyá, 

sőt szilárddá is lehet tenni. Ekkor aztán könynyed 

hópehely-alakot ölt magára s oly hideg, 

hogy csaknem fagyaszt. A levegőben levő tartalma 

idő- s helyszerüleg módosul. Kis mennyiségben 

nem ártalmas, sőt enyhítő hatása van, de 

nagyobb részletben veszélyes s okvetlen fuladást 

idéz elő. 

Tűzhányó vidékeken a szénsavas források 

igen gyakoriak, ezek alkotván a földtani képződmények 

egy részét, mint Észak-Amerika 

némely védékein a kőolajas források. A Nápolyhoz 

közel eső Kutya-barlang erről lett világhírűvé. 

E barlang onnan kapta nevét, hogy a kutyák, 

macskák és más efféle kisebb, alacsonyabb 

termetű állatok rögtön élettelenül rogynak össze, 

mihelyst belé mennek, mig ellenben az ember 

bántatlanul marad. E különös tüneménynek 

pedig az az oka, hogy a szénsav inkább a barlang 

talajára telepszik le s a felsőbb tér levegőjét 

tisztán hagyja. Igazolja ez azon tényt, hogy 

a szénsavas gáz jóval nehezebb a levegőnél, mert 

annak salakja gyanánt ülepszik le. A gáz a 

bejárás küszöbénél foly ki, s mint valami patak 

csergedezik lefelé a barlangba vezető utón. 

Csendes időben a folyam árjába helyezett égő 

gyertyát a kijáráshoz közel rögtön eloltja. 

Mikor 1831-ben Buossingault a délamerikai 

tűzhányó katlanokat vizsgálta, egyszer csak 

olyan helyre vetődött, hol semmiféle állat sem 

lehetett volna biztosan. „Lovaink", irja „sehogysem 

akartak tovább menni, horkolva emelték 

föl fejőket. A földön döglött madarak hevertek 

. . . Az áldozatok közt számos csúszómászó, de 

mégis legtöbb pille találkozott. . . Egy öreg 

indus azt monda, hogyha békésen és soká akarnánk 

aludni, legjobb lesz a Tunguravilla tetejébe 

vetni az ágyat." 

Hozzánk közelebb is találkozik egy pár 

olyan szénsavas forrás, mely a szabad téren is 

szerencsétlenséget okozhat. Egyik a Rajna melletti 

Laacher-tó partjánál, a másik Aiguepersehez 

nem messze Auvergne-ben van. A gáz a földben 

lévő kis üregekből töri elő magát, szélén nagyon 

is dús növényzet tény ész, s ha ez magához csalja 

a rovarokat és kisebb állatokat, onnan sohasem 

kerülnek többé el életben. A rovarokra portyázó 

madarak szintén halálukat lelik e téren. Ekkor 

aztán előjőnek a halászok s horgas-botokkal szedegetik 

elő a döglőfélben lévő madarakat. 

A középkorban a pinczékben, kutakban, 

bányákban s barlangokban előforduló szénsavas 

gáz eme veszélyes hatásairól az emberek igen 

sajátságos meséknek adtak hitelt. Azt tartották, 

hogy az ilyen helyeken sárkányok, ördögök, 

hegyi manók őrzik a roppant kincseket s ki 

közelökbe mer hatolni, azokat szemök tekintetével 

szúrják agyon. S ezen balhiedelemre az adott 

okot, hogy a hullákon sem sebet, vagy zuzódást, 

sem semmiféle erőszakosság jelét nem fedezhették 

föl. K. T. K. 

Hazánk népesedési mozgalma. 

(Keleti Károly akadémiai fölolvasásából.) 

A m. tud. akadémia történet- és jogtudományi 

osztályának hétfői ülésében Keleti Károly 

jeles statisztikusunk fölötte érdekes < : s tanul- 


ságos értekezést olvasott föl ily czim alatt: „A 

népese d ésimozgalomMagyar orsz ágon 

és a kolera. 1864—1873." 

Keleti számitásai és fejtegetései alapjául az 

utolsó tiz évet, vagyis az 186 .-tői 1874-ig tartó 

időközt vette; épen ebbe a tiz évbe esik ugyan 

két igen szomorú csapása hazánknak, t. i. az 

1866. és 1873-ban dühöngött kolerajárvány, 

azonban a minő kivételessé teszi ez a kettős körülmény 

a statisztikai helyzetet az illető évekre 

nézve, másrészt épen ez a körülmény segítette 

elő a legtanulságosabb következtetéseket. Értekező 

aztán első sorban az esketésekről 

emlékezik meg, kimutatván, hogy az 1864—73-i 

évtizedben évenként 133,000 házasság köttetett; 

egy esketés pedig átlag 97 lélekre esik. E 

szerint hazánk a külföld valamennyi országának 

előtte áll a népesség törvényes szaporodásának 

első föltételével, vagyis a házasságok viszonyszámaival, 

a mennyiben Ausztriában csak minden 

112, a német császárságban minden 108, Angliában 

minden 114 lélekre esik egy házasságkötés. 

— Összehasonlítván az esketéseket a gabonaárakkal, 

arra a sajátságos eradményre jutunk, 

hogy Magyarországon, a külföldi tapasztalatokkal 

ellenkezőleg, nem az alacsony, hanem a 

magas gabonaárakkal szaporodik a házasságok 

száma, mit hazánk földmivelő jellegéből magyarázhatni. 

A vegyes házasságokat illetőleg 

kitűnt, hogy azokat aránylag leggyakrabban az 

unitárius hitfelekezet szolgáltatja, mig a görögkeleti 

vallásúak e tekintetben legkonzervatibbak. 

A katholikusoknak átlag csak 5 százaléka lép 

vegyes házasságra. 

A születések számaránya szintén igen 

kedvező. Az emiitett évtized alatt ugyanis átlag 

az tapasztaltatott, hogy minden 24—23 lélekre 

esik egy születés. Ausztriában 25 lélekre, Angliában 

28-ra, Francziaországban 39-re, Belgiumban 

33-ra esik egy. Ezen összehasonlításokból 

látszik leginkább, mily szapora hazánk lakossága, 

s hogy népünk gyér növekedésének 

oka korántsem rejlik szaporátlanságában, 

hanem az alább fölsorolandó 

szomorú halálozási viszonyokban. 

A mi a két nem összehasonlítását 

illeti, ugy tapasztaltatott, hogy 15,000 fiúval születik 

évenként több, mint leány. 

Szomorú képet tárnak elénk a halálozások. 

A kérdésben forgó évtized alatt évenként, 

átlag 500,000-en haltak meg Magyarországon s 

igy minden 26-ik élőre esik egy halálozás, mig 

Ausztriában csak minden 32, Francziaországban 

36, Angliában 44-re. De ennek okát Keleti az 

évtizednek két, illetőleg három kolera-évében 

látja (1866, 1872, 1873.), mert a 8 rendes évben 

nálunk is egyszer minden 33-ik, két izben minden 

30 és 31-dik élőre jut egy haláleset. Fölemlítvén 

még az 5 éven alóli gyermekek halálozását, 

mely nálunk tetemesen magasabb, mint 

bárhol másutt, kiemeli, hogy mégis e téren is 

örvendetes haladást tüntet ki a statisztika, a 

mennyiben az 5 éven alóli halottak az Összes 

halálozásnak 1867-ben még 56.9 százalékát képezték 

s azóta folyvást apadva, ma már csak 

40-et tesznek, mely számmal mi is az átalános 

európai színvonalra emelkedtünk. S a halálozási 

arány roszra fordulása leginkább a románok 

által lakott vidékeken történt, mig a magyarság 

zöme által lakott vidékeken, s különösen 

a dunántúli magyar megyékben, 

és a Tisza közép folyá.sa partjain a halálozási 

arány nem roszabbodott az utolsó 

évtizedben. 

A nagybecsű adatokban gazdag értekezést 

Keleti azon megjegyzéssel fejezte be, hogy a 

bemutatott anyag becsét és érdekességét fölötte 

emelné az, ha az adatokhoz a szakértő orvos is 

hozzászólna, hogy igy mentől teljesebb képet 

kapjunk egész közegészségügyi állapotainkról is. 

A hétről. 

© A miniszterválságnak vége, a kormány 

megalakult, s a miniszterek már le is tették az 

esküt az uralkodó kezébe s másnap bemutatták 

magukat az alsó és felső háznak, mely esemény 

után megtörtént a pártok ünnepélyes fúziója. 

Deák-párt, balközép volt, nincs. Most csak 

egyesült szabadelvű párt van s vele 

szemben több kisebb párt. 

De hogy egyik szavunkat a másikba ne 

10. SZAM. 1875. MÁRCZIUS 7. 

öltsük, mondjuk el a dolog sorát, rendjét, annak 

módja szerint, a miképen történt vala. 

Az uj kormány márczius 2-kán tette le az 

esküt ő felsége kezébe, Szent Simplicius napján. 

Sok rósz élczet csináltak rá az újságok, mintha 

elfelejtették volna, hogy a Szlávy-kabinet is e 

napon alakult s V. Ferdinánd király is e napon 

lépett a trónra. — Elnevezték a nullitások kabinetjének, 

melyben minden egyes miniszteri 

tárcza vezetője — Tisza Kálmán. Öt ismerték 

el egyedül numerusnak, a ki számit, a többi 

nulla. Azt nem vették számba, hogy egy pár uj 

nulla milyen szolgálatot tenne, ha számitana az 

állami bevételekben, vagy ha egypár régi nulla 

megszűnnék számitani a deficzit körül. No de 

hát mit nem tesz az ember, hogy egy rósz viczczet 

elsüthessen. 

Másnap márczius 3-kán közölte a hivatalos- 

„Budapesti Közlöny" a régi kabinet felmentését 

és az újnak a kinevezését. Bittó István volt 

miniszterelnököt és Pauler Tivadar volt iâzsá*?ügyminisztert 

„a hazának tett buzgó és hasznos 

szolgálataiknak telj es elismeréséül" azzal tüntette 

ki az uralkodó, hogy a Lipotrend nagy keresztjét 

adományozta nekik díjmentesen.— Ghyczyhez 

pedig egy végtelen gyöngéd és elismerő 

királyi kéziratot intézett, melyet, — minthogy 

a fejedelmi kegynek ilyetén nyilvánulása vajmi 

ritka, egész terjedelmében közlünk: 

„Egy év előtt, — igy ir hozzá a király fölmentő 

kéziratában — önmegtagadó áldozatkészséggel 

vállalta ön el e tárczát (a pénzügyit). S z ivemből 

kívánom, hogy midőn most a hiven 

teljesített hazafiúi kötelesség lélekemelő öntudatával 

lép vissza a magánéletbe, — hűes kitűnő szolgálatainak 

a legszebb jutalmát még évek során át élvezhesse; 

élénken óhajtván egyszersmind, hogy ha a 

közügy kívánja, ettől, a trón és haza érdekében, 

ezentúl se vonja meg teljesen bölcs támogatását ós 

közreműködését." 

Még aznap mutatta be magát az uj kormány 

az országgyűlés mindkét házának, melyek 

ez alkalomra ugy megteltek közönséggel, mint 

talán még soha. 

Miután a képviselőházban Bánó alelnök 

fölolvastatta a királyi kéziratokat: az uj kormány 

bevonult, kardosán, magyar diszruhában, a háznagy 

vezetése mellett. Elől ment b. Wenckheim 

Béla, a miniszterelnök, utána Trefort 

Tiszával, ezek után Széli Kálmán az uj pénzügyéi-, 

utánok a többiek. A menetet Szende 

Béla honvédelmi miniszter hatalmás, daliás 

alakja rekesztette be. 

A beállott ünnepélyes csendben a miniszterelnök 

bemutatta az uj kormány tagjait s felolvasván 

a minisztérium programmját, kérte 

annak támogatását a képviselőháztól. A miniszterelnök 

egész beszéde alatt az uj kormány 

állva maradt, csak annak végszavainál foglalta 

el a miniszteri bársonyszékeket, a két párt, de 

kivált a balközép éljenzése között. 

Ezután Simonyi Ernő, a szélső-bal vezére 

emelt szót, kifogást tevén a lelépett kabinet 

elnökének azon eljárása ellen, hogy az uralkodót 

pártalakitási akczióba vonta. Kijelenté, hogy 

az uj kormánynyal és pártjával szemben ellenzéket 

képezend ugyan, de ez ellenzéki állásában 

mérsékelt marad; nem ellensége, hanem csak 

«Uenfele lesz. 

Utána b. Sennyey Pál szólalt felsörömmel 

üdvözlé a két párt nagy többségének egyesülését, 

de kijelenté egyúttal, hogy a kormánynyal 

és az uj pártalakulással szemben külön 

elvi álláspontot foglal el, de hogy ez ellenzéki 

működése a legloyalisabb s lehető leglovagiasabb 

leend. Kijelentését jobb- és baloldalon élénk 

helyesléssel fogadták. 

Végül Lóny ay emelt szót. Támogatni fogja, 

u gymond, a kormány javaslatait, melyek a „kor 

színvonalán" állandnak, de fenntartja véleménye 

szabadságát. 


Ezzel tisztázva lett a helyzet annyiban, 

hogy a felszólalók különböző szempontokból 

ugyan, de ellenzéket fognak képezni a kormánynyal 

és pártjával szemben. 

Ez ülésen még szóba jött a Perczel Béla 

tárczavállalása által üresedésbe jött elnöki szék 

betöltése. Az egész ház, még tán a szélső-balt, 

sőt a karzatokat se véve ki, Ghyczy Kálmán 

nevét kezdte hangoztatni. A zajos akklamálás 

perczekig tartott s csak lassanként akart megszűnni, 

mikor a volt pénzügyminiszter rokonszenves 

alakja, kezében egy kis könyvecskével 

fölemelkedett, jeléül, hogy szólni kivan. Szólt is. 

Figyelmeztette a házat a házszabályokra, melyek 

az elnökválasztásnak ilyetén, bár ő rá nézve 

felette megtisztelő módját, meg nem engedik. A 

ház zajos derültséggel vette tudomásul az érdemes, 

de szerény férfi e csendes rendreutasitását 

s az elnökválasztás napját péntekre tűzte ki. 

A képviselőházi ülés bezártával az uj minisztérium 

a főrendi házban mutatta be magát, 

hol szinte élénk éljenzéssel fogadtatott. 

Még ez nap, esti hat órára volt kitűzve a 

pártok forma szerinti egyesülése. A Hungária 

nagy termében gyűltek össze a volt Deákpártnak 

s az egykori balközépnek azon tagjai, 

számra nézve mintegy 230-an, kik az uj kormányt 

támogatni készeknek nyilatkoztak. Az uj 

párt-gyűlésen Gorove elnökölt s a jegyzői tollat 

Jókai Mór vitte. 

Gorove elnök üdvözölvén az egyesült két 

pártot, "Wenckheim bemutatta kormánya tagjait 

s kérte a párt támogatását, mire Széli Kálmán 

fejté ki röviden a pénzügyi rendezé« terén követendő 

vezérelveit. Majd Tisza Kálmán emelt 

szót. Megnyugtató hatása volt leginkább azon 

szavának, ahol kijelenté, hogy minisztertársai 

tudta nélkül, háta mögött semmit sem fog kezdeményezni 

s mindenekelőtt bizalmat kér a párttól, 

mit mindennapi kölcsönös érintkezés által 

vél létrehozni; az uj pártra vonatkozólag abban 

a véleményben van, hogy az „szabadelvű pártnak" 

lenne nevezendő. Móricz Pál, Pulszky Ferencz 

és Jókai az egyesülést helyeslő felszólalásai 

után Gorove István elnök kimondja határozatképen, 

hogy az eddig létezett két párt egyesülése 

ez értekezlet által megerősíttetett; s hogy azio-y 

alakult uj párt„szabadelvü párt" nevet vesz föl. 

Az uj párt megalakulása tehát már bevégzett 

tény, daczára, hogy még mindez ideig nem 

„fecerunt magnum áldomás," — a mi pedig a 

régi magyar jogfogalmak szerint igen nagy baj, 

mivelhogy a nevezetes körülménynek elmulasztása 

a jus consuetudinarium szerint szerződésbontó 

hatással bír. 

Egyébiránt ezen nem fog múlni a dolog; 

megjön az ideje annak is. Ugy halljuk, vasárnap. 

Sőt az egyetemi ifjúság már is ráadta 

szentesítését a pártok ez ünnepélyes kézfogójára 

az által, hogy Deák Ferenczet és Tisza Kálmánt 

fáklyás zenével tisztelte meg, miről azonban 

most még tüzetesebben nem szólhatunk. 

Időközben tovább folyt a pártok krisztallizaczionalis 

processzusa. A Sennyey elveit valló 

jobboldaliak, számszerint 35-en, gróf Festetich 

Pál lakásán tartottak értekezletet, s elhatározták, 

hogy külön körhelyiségről gondoskodnak. 

A Lónyay-töredék azonban, mielőtt még 

ellenzéki akczióba lépett volna, igazi töredékké 

vált, mert összetörött. Kijelenté, hogy külön 

pártállást nem kivan elfoglalni. Tagjai ennélfogva 

részint az egyesült szabadelvű párthoz, 

tehát a kormányt támogató többséghez, részint 

Sennyey híveihez csatlakoztak, ez utóbbiak elhatározván, 

hogy az eddigi konzervatív szélsőjobb 

helyett „jobbközép" nevet vesznek fel. 

Van tehát a képviselőházban ez idő szerint 

egy „egyesült szabadelvű párt", mely a kormányt 

támogatja s mely, ha tagjai számát 230-ra 

155 

teszszük, a ház többi összes részével szemben 

nem nagy ugyan, de már abszolút többséget 

képez, ha a horvátországi 29 képviselőt nem 

számítjuk is hozzá. 

Ezzel szemben ötféle ellenzéki párt csoportosul 

: a Sennyeysták, vagyis a „jobbközép" ; 

a balközépről visszamaradt nyolcz képviselő; a 

függetlenségi párt; a 48-asok, és a nemzetiségiek. 

Már most az országon, illetőleg a választókon 

a sor, hogy a dolgok uj rendébe beletalálják 

magukad az eddigi elnevezések helyett 

tanulják meg az ujakat, s fedezzék föl, hogy az 

ő politikai hitvallásuknak melyik is tulajdonképen 

a képviselője a sok közül? 

Irodalom és művészet. 

— A természettudományi társulat könyvkiadó 

vállalatéból most jelent meg az első három-éves 

cyklus utolsó (7-ik) kötete, mely népszerű 

„Természettudományi értekezések"-et 

tartalmaz. A 23 ivre terjedő kötetben a következőket 

találjuk; 1. A rágó: Az átalános vonzalomról. 

Forditotta dr. Császár Károly. 2. B e ssehA 

valószinüség számításáról. Ford. dr. 

König Gyula. 3. D o v e: A villanyosságról. 

Ford. Horváth Miklós. 4. Haeckel: Munkafelosztás 

a természetben és az ember életében. 

Ford. György Aladár. 5. Heer: Svájcz kőszénkorszaka. 

Ford. Petrovics Gyula. 6. Herschel: 

Az időjárás és időjósok. Ford. Sámi Lajos. 7. 

Humboldt: A pusztákról és sivatagokról. 

Ford. Sámi Lajos. 8. K i r c h o ff: A természettudományok, 

czéljáról. Ford. Szily Kálmán. 9. 

L i e b i g : Az ételek tápláló értékéről. Ford. dr. 

Rill Gusztáv. 10. L y e 11: A források tüneményei. 

Ford. Sámi Lajos. 11. Melloiii: Bevezetés 

a „Hő ismerete" czimü munkához. Ford. 

Szily K. 12. Wirehow: A házról. Ford. Magyar 

Sándor, A felsorolt nevek bizonyságot 

tesznek arról, hogy a természettiulományitársulat 

méltólag fejezte be vállalata első évfolyamát, 

a mi egyszersmind kezeskedik a jövőre nézve is. 

Nem mulaszthatjuk el itt megjegyezui, hoay a 

társulat az első cyklusban igért 150 nyomatott iv 

helyett adott 180-at, és az anyagi hasznot, mely 

a közönség meglepő részvétéből reá háramolhatott 

volna, ismét visszaadta a közönségnek az által, 

hogy a munkákat oly kiállitással bocsátotta közre, 

mely a magyar tudományos irodalomban párját 

alig leli. A kiadott művek eredetiben, itt Budapesten 

megvásárolva, 30 frtba kerülnek; a társulat 

kiadásában pedig csak 21 frtba. 

A társulat e napokban bocsátotta ki aláirási 

felhívását a természettudományi könyvkiadó vállalat 

másodikcyklusára, a melyben folytatja 

a világhírű munkáknak jeles magyar fordításban 

kiadását. A magyar tud. akadémia, elismerve 

a társnlat élénk és sikeres tevékenységét, 

e vállalatot évenként 2000 írttal fogja segélyezni; 

ennek folytán a természettud. társulat a m á s o d i k 

cyklus évi aláirási osszegétazeddi a-i 

7 f r t r ó 1 5 f r t r a s z á 11 i t j a 1 e. Igy a társulati 

tagok, a rendes tagdíjon fölül, 5 frtnyi évdíjért, 

3 évre szóló kötelezettség mellett, évenként 

legalább 50 ívnyi, tehát a 3 évi cyklus alatt 

legalább 150 ívnyi, 6—7 kötetre terjedő munkát 

kapnak az eddigi kiállításban. Oly aláírók, kik 

a társulatnak nem tagjai, 3 évre szóló kötelezettség 

mellett, és 8 frtnyi évdijért e kiadványokon 

kivül a Természettudományi Közlöny 1875. 

1876. és 1877-ik évi folyamait is megkapják. 

Könyvárusi vagy egyenkénti megrendefés utján 

e kiadványok nem lesznek kaphatók. Az e cyklusban 

kiadandó művekre nézve egyelőre a 

következőkben történt megállapodás,"^, m. 1. 

B u c h a n: „Időjárástan." 2. Értekezések gyűjteménye, 

az első cyklusbeli 7-ik kötet mintájára. 

3. Johnson: Hogy nő a vetés?4. Johnson: 

Miből lesz a termés ? 5. A közegészség-ügy .köréből. 

(Smith, Pettenkofer nvomán.) 6. 

Olivér: Elemi növénytan. 7. Proctor: „Más 

világok mint a mienk". Ha azonban időközben az 

emiitetteknél még jelesebb és a kitűzött ezélra 

alkalmasabb művek jelennek meg a külföldön, a 

választmány fenntartja magának a jogot, hogy a 

kitűzött helyett egy más mű fordíttatását eszközölhesse. 

— „Unitárius kis tükör vagy az unitárius 

egyház története, hitelvei, egyházalkotmánya és 

szertartásai foglalatja" czimü kis könyv jelent

156 

mmamm 

meg Kolozsvártt Stein egyetemi nyomdatulajdonosnál. 

E könyvből, melynek ára 50 kr., veszsziik 

ki a következő adatokat: „Az unitáriusok 

létszáma az 1868-ki népszámlálás szerint Erdélyben 

53,539, Magyarországon 788, együtt 54,327. 

Van 106 ekklézsiájok, melyek mellett kisebbnagyobb 

népiskolát tartanak magok az egyházközségek. 

Ujabb időben több ekklézsia községi 

iskolá'vá alakította át népiskoláját. Középtanoda 

van kettő. Egyik Tordán, a másik Sz.-Kereszturott. 

Kolozsvárit van egy papnöveldével összekötött 

főiskola. — Angliában a múlt század 

végén nyert egyházi jelentőséget az unitárius 

vallás; jelenleg mintegy 400.ekklézsiájok van 

az angol unitáiusoknak, kiknek száma a 300 

ezerét meghaladja. Amerikában a folyton szaporodó 

egyházközségek száma szintén 400 körül 

jár, több mint 300 ezer gélekkel. — Ázsiának 

kelet-indiai részében, s Ausztráliában szintén 

vannak unitáriusok, kiknek összes létszáma ezek 

szerint a másfél milliót meghaladja." 

— Aigner Lajos kiadásában megjelentek: 

.,Á 11 a t m u z e u m. Utasítás a különféle állatoknak 

gyűjtemények számára való kitömésére 

és eltartására, valamint az állatok csontvázainak 

elkészítésére" Kárpáti Endre tanító képezdei 

tanártól. Második, teljesen átdolgozott kiadás. 

Ára 70 kr. — „Herbart és Lubrich." 

Röpirat; irta dr. Kármán Mór; ára 20 kr. — 

Végül Szenté Józsefnek a métermértékről irt 

füzete német fordításban is megjelent; ára50kr. 

— Kókai Lajos budapesti könyvkereskedésében 

megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett: 

„A tulajdon bölcselete." A budapesti 

kir. magyar tudomány-egyetemen pályakoszorut 

nyert dolgozat. Irta Rádai Lajos. Dr. Kautz 

Gyula egyetemi tanárnak és országgyűlési képviselőnek 

van ajánlva. Ara 80 kr. — „A métermérték 

a háztartásban és kereskedésben." 

Táblázatok a régi mértékeknek az uj mértékekre 

való átváltoztatására és az árak kiszámítására. 

Szerkesztette Roller Mátyás. Ara 25 kr. 

— „Mire való az a görög nyelv ?" ozimü röpirat 

jelent meg Thewrevvk Árpád tanártól. Ostorozza 

azokat, kik a görög nyelv tanítását ellenzik. 

Azután a tudományosság szempontjából 

ajánlja a görög nyelv tanulását s elsorolja, hogy 

mennyi tanárunk van, kik képesek a görög nyelvet 

tanítani. Szám szerint mintegy 130-at említ. 

— Benedek Aladár „Uj Idők" czímü szépirodalmi, 

társadalmi és divatlapjából az ez évben 

eddig megjelent kilencz szám küldetett be 

szerkesztőségünkhöz. A hetenként megjelenő 

lap ára évnegyedre 2 frt. 50 kr. Utóbbi számainak 

változatos tartalmában, a boríték „vidéki 

élet", „divattárcza","„hymen", „kép- és sakktalány", 

„vegyesek" stb. rendes rovatain kivül 

a következőket találjuk: Laboulay Eduárd életrajza, 

Büttner Júlia „Késő korban" czímü eredeti 

elbeszélése, Sacher-Masoch „A szerelmes 

szerkesztőség" czímü elbeszélése, Kompolthy 

Tivadar amerikai naplójegyzetei, böjti tárcza 

stb. Eredeti költemények Benedek Aladártól és 

Dalmady Győzőtől; forditottak Uhland és Beranger 

után. —Dalmady Győzőnek „A magyar 

szó" czímü hazafias költeményét itt mi is 

átveszszük: 

rjogyha tizen vagyunk egy társaságban, 

Es közöttünk akad egy idegen, 

.Mindannyian az ö nyelvén beszélünk . . . 

Azt kívánja tőlünk a figyelem. 

Mért törődjünk a magyar név jogával, 

Mit az ősök karddal is védtenek? 

Az idegen hadd érezze magát jól, 

Hiszen a szó nem árthat senkinek. 

Korcs nemzedék! Rajta, beszélj, beszélj csak, 

Ugy, a mint az idegen szereti! 

Egy fegyvered van csak, s ez a magyar szó, 

Kezedből e fegyvert is vegye ki. 

Mit veszithetsz ? Legfölebb azt, hogy egykor 

Nem ismer rád itthon saját fiad, , 

És utolsó szavadat sem értik meg, 

Ha majd lezárod szempilláidat. 

— Az „Egyetemi Híradó" czimű uj lap első 

száma megjelent. Czélja: „a főtanodák ifjúságának 

körében felmerülő hiányokat föltüntetni; 

ostorozni a nyegleséget; buzdítani, biztatni a 

komoly törekvésre, ott, a hol e buzdításnak, e 

biztatásnak szükségét látja; szóval mindenkor 

és mindenben, a hazai főtanodák ifjúságának 

érdekeiért küzdeni", de kijelenti, hogy nem lesz 

az ifjúság oppositiójának közlönye a tanári kar 

ellen. A havonként kétszer megjelenő lap ára 

hat hóra 2, háromra 1 frt. 

— Folyóiratok. A „Mérnök- és épité szegylet" 

ez évi 1-ső füzete megjelent s annak 


első czikkében Cathry Szálesz itt lakósvájczi 

mérnök ismerteti a fogaskerekű vasutakat s 

különösen a svábhegyi pályát, melynek ő az 

igazgatója. A füzet második nagyobb czikke: 

..['} kikötők Hamburgban" Kii mm Mihálytól, 

szintén táblázattal. A „Ludovica akadémia 

közlöny é"-ből a februári fűzetet vettük. 

A tartalomból különösen kiemeljük: „A nemzeti 

Ludovica akadémia története" Szilágyi Sándortól, 

„Még egy szó az őszi hadgyakorlatokhoz" 

Forinyák Gyulától, és a „cs. kir. hadseregbeli 

tiszti növendékek kiképzésére hivatott csapatiskolákról" 

Geöcze Istvántól. 

— A nemzeti színházban hétfőn este Jókainé 

asszony lépett föl Shakespeare örökbecsű szomorujátékában 

„Coriolan"-ban. (Nagyszámú közönség 

gyűlt össze, mely zajos tapssal éséljenzéssel 

üdvözlé a művésznőt, ki Volumnia szerepében 

most is a fölfogás nemessége, a szavallat szépsége 

s az alakítás kitűnősége által vált ki. A 

művésznőt majdnem minden nagyobb jelenet 

után több izben kihívta a közönség. — Szerdán 

este Seribe „Selyemárus" czimű vígjátéka 

került színre, uj betanulással, s megtöltve a nézőtért. 

— A nemzeti szinház igazgatói állására 

több lap Dobsa Lajost ajánlja. 

— Hangversenyek, A nagyböjti hangversenyek 

egyik legérdekesebbje tartatott f. hó 4-én 

a redout kisebb termében nagyszámú hallgatóság 

előtt. Liszt Ferencz „Prométheusz" czimű 

simfoniai zenekölteményét adá elő a Liszt-egylet 

Engeszer Mátyás vezetése alatt. Két zongorán 

kisérték maga a mester Liszt és Sipos Antal. 

Liszt Prometheusa a zeneirodalom kiválóbb termékei 

közé tartozik, hogy mégis hatása, — daczára 

Liszt hatalmas s elragadó kíséretének, — 

nem volt általános, a zenekar hiányának tulajdonitható, 

melyet igen halványan képviselt a két 

zongora. Legjobban tetszett az aratók idylli kara, 

melyet ismételni kellett. A karok, különösen a 

női karok, kitűnő iskolázottsággal voltak előadva. 

A magánének részeket, Bogísits, Scherrübl, 

Láng és Kőszeghy urak, a költemény szavalati 

részét pedig Bulyovszkyné asszony vállalta 

el, ki értelmesen, helylyel-közzel drámai 

hévvel oldotta meg feladatát. — A jövő hét 

nagy eseménye a Wagner-Liszt hangverseny 

két szakaszból áll und, az első szakaszban 

Liszt vezényli a „Straszburgi harangok" czímü 

zenekölteményét, és játszsza Beethoven Es-dur 

zongora-versenyét zenekar-kíséret mellett. A 

második szakasz részleteket tartalmaz Wagner 

legújabb müveiből szerző vezénylete mellett. 

KÖZintézetek, egyletek. 

— A magyar tud. akadémia második osztályának 

hétfői ülésén Szilágyi Sándor tartott 

érdekes történelmi felolvasást ily czim alatt: 

„Révay Péter s a szent korona." Értekező röviden 

ismerteti Révay Péternek a szent koronáról 

irt két müvét, melyek közül az egyik Augsburgban 

jelent meg 1614-ben. Révaynak azonban, 

mint koronaőrnek már 1619-ben tettel kellett 

védelmezni a koronát, melyet tollal dicsőitett. 

Bethlen az akkor Pozsonyban levő koronát 

Zólyomba akarta vitetni, mit Révay és Pálffy 

koronaőrök nem akartak megengedni. Mindazáltal 

a korona Bethlennel Kassára került, majd 

Ecsedre. Pozsonyba visszaszállitását Révay nem 

érte meg, mert az ut fáradalmaitól megtörve 

meghalt. Özvegyétől, Forgách Máriától a soproni 

országgyűlés hat biztosa vette át a koronát 

és vitte Sopronba. E fólolvasás után Keleti 

Károly olvasta föl értekezését hazánk legújabb 

népesedési mozgalmáról, a melyet fentebb ismertetünk. 

— A m. történelmi társulat csütörtöki ülésén 

több folyó ügy tárgyalása után Róm er Flóris bemutatta 

dr. Hampei József Olaszországban utazó 

tudós levelét, melyben nevezett azt írja, hogy a 

nápolyi Sz.-Klára-egyházban sikerült rátalálnia 

a hazánk történetében fontos szerepet játszott 

Drugeth-család őseire. A templomban levő czimerek 

között ott a Drugethek rigós czimere s 

egy sirláda is következő fölírassál: „Hic jacet 

vir magnificus et gregius Drugote Merloto, de 

genere Francorum". Dr. Hampei ebből kiindulva 

a Drugetheket, a kik Róbert Károlylyal 

jöttek Magyarországba, Nápolyból s illetőleg 

Francziaországból származtatja. Aztán Nagy 

Iván értekezett a Justh család neczpáli levéltárának 

adatairól, melyek a XHI-ik századdal 

kezdődnek. Többek között kitűnik azokból, hogy 


a Wesselényi család nem cseh, hanem nógrádmegyei 

eredetű. Érdekes, hogy már 1491-ben 

előfordul egy Ladislaus de Wesselényi, kinek 

Ballá leány volt a felesége. 

Egyház és iskola. 

— Az országos közoktatási tanács, melyet a 

kultuszminiszter három év előtt léptetett életbe, 

most már a megszűnt intézmények közé tartozik. 

Maga az elnök Horváth Mihály kérte, hogy 

miután jelenlegi szervezésében nem sokat tehet, 

szüntessék meg. Ez meg is történt, és szombaton 

gyűltek össze tagjai utolszor. 

— Adomány. A király a nagy-szredistyei 

helv. hitv. egyházközségnek a templomépítés 

okozta adósságok törlesztése és egy orgona 

megszerezhetése végett kétszáz forintot ajándékozott. 

— Gróf Waldstein János csőszi birtokán az 

urasági cselédek gyermekei számára iskolát 

állíttatott. Az uj iskolaházban, a kor követelményeinek 

megfelelő tantermen kivül, van a 

tanitó számára egy igen kényelmes és tisztességes 

lakás. A tanitó járandóságát a nemes gróf 

700 forintban állapította meg. 

— A budapesti tankerület népoktatási állapotairól 

1873-ban, Bója Gergely által annak idején 

az iskolatanácshoz beadott terjedelmes Jelentés, 

az iskolatanács határozatából, nyomtatásban is 

kiadatott. Magán a tulajdonképeni jelentésen 

kivül (I—IV 1.) részletes ismertetés nyujtatik a 

budapesti kereskedelmi akadémia, az országos 

nőképző-egylet, a pestvárosi Erzsébet-árvaleányház, 

a magyar gazdasszonyok orsz. egylete, a 

protestáns árva-egylet, a pestvárosi József-árvaház, 

a pesti izraelita nőegylet árvaháza s végre 

a fővárosban létező kisdedóvó-intézetek keletkezése 

és történeti fejlődése felől (V—XVII 1.). 

Lapunk e jótékony intézeteket egyenként bőven 

ismertette. Ezután következik a Budapest fővárosi 

tankerület népoktatási állapotának részletes 

és táblázatos statisztikai kimutatása (1—49 11), 

hol a különnemű és fokozatú népiskolai tanintézetek, 

úgymint a községi és felekezeti elemi, 

felső- és polgári iskolák, az összes magán-növeldék 

s intézetek és a, tanitó- s tanitónő-képezdék 

állapota egyenként ki van mutatva. Az átalános 

áttekintés (50-^-51 1.) mindezt összefoglalja. 

Toldalékul van még a budapesti 1873-diki népoktatási 

költség-előirányzat. Becses adalék a 

főváros közoktatási statisztikájához s a derék 

tanfelügyelő teljes köszönetünket érdemli érette. 

Mi újság? 

— A hét nagy eseményei az uj kormány 

megalakulása s a két nagy párt egyesülése. 

Ezzel kapcsolatban egy csomó más esemény 

merült föl, mint a megváltozott helyzet kifolyása. 

Összefoglaljuk azokat, úgyszintén a hirek 

jelentősebb részét is, hogy olvasóinkat tájékoztassuk 

a legújabb dolgokról. A volt miniszterek 

f. hó 4-cn búcsúztak minisztériumuk személyzetétől, 

s ugyanaz nap foglalták el hivatalaikat az 

uj miniszterek is. A belügyminisztériumban 

Szalay minisztertanácsos üdvözölte a hivatalnoki 

kar élén Tisza Kálmánt az uj belügyért, ki 

válaszában hangsúlyozta, hogy ernyedetlen munkásságot 

fog ugyan követelni, de egyúttal méltányolni 

is fogja kellőleg a közügynek ily 

módon tett szolgálatot. A pénzügyminisztériumban 

Madarassy Pál minisztertanácsos búcsúzott el 

meleg szavakkal G h y c z y K.-tól, ki elismerőn 

mondott köszönetet azon buzgóságért, melylyel 

őt a tisztviselői kar nehéz föladatában támogatta, 

s egyúttal kijelenté, hogy az ott töltött idő élete 

legszebb emlékei közé fog tartozni. Széli Kálmán 

uj pénzügyminiszter aztán az összegyültekhez 

intézett beszédében kiemelte, hogy állására 

nem hivta egyéb, mint a kötelesség teljesítésének 

elutasithatlan parancsszava. „Egy Ghyczy Kálmánnak 

méltó utóda — monda többek között —• 

csak Ghyczy Kálmán lehetett volna egyedül." 

P e r c z e 1 Bélát Csemegi államtitkár üdvözle 

az igazsagügyminiszteriumban, mire az uj igazságügyéi- 

azon óhaját fejezé ki, hogy a tisztviselők 

mindenkor bizalommal közeledjenek hozzá. 

A közlekedési minisztériumban végre H i e r onymi 

Károly helyettes államtitkár búcsúzott 

el gróf Zichy Józseftől, s üdvözlé Péchy 

Tamást, az uj közlekedésügyért. Pauler Tivadar 

volt igazságügyéi - , ki újra elfoglalja egyetemi 

tanszékét, már értesitétte a jogi fakultás 

dékánját, hogy a nyári félévben megkezdi előadásait 

az ész- és büntetőjogból. — A nu- 

10. SZÁM. 1875. MÁKCZ1US 7. 

nUzteriumok főbb tisztviselőinek sorában több 

változás fog beállani. Kandó Kálmán miniszterelnökségi 

tanácsos leköszönése elfogadtatott, 

i ,í egyúttal a azt. István-rend kis keresztjével tüntettetett 

ki. Belügyminiszeri államtitkárrá Zeyk 

Károly helyébe Tisza hír szerint b. Kemény 

(iábor eddig deák-párti képviselőt akarja megnyerni. 

Horn Ede kineveztetését a kereskedelmi 

Minisztérium államtitkárságára biztosnak mondják. 

Cs e m e g i Károly megmarad igazságiioy i 

államtitkárnak s hirszerint Hieronymi a közlekedési 

minisztérium államtitkárja is megmarad. 

A főispáni karban némi változás fog történni, 

s állítólag azon megyékben, melyekben 

eddigelé is a baloldal volt többségben, a főispán 

a volt baloldal köréből fog kineveztetni. Csütörtökön 

délután már minisztertanácsot tartott 

az uj kormány, s abban főleg a történendő kinevezésekkel 

foglalkozott.— A függetlenségi 

párt elhatározta márczius 4-diki értekezletén, 

hogy az uj helyzet folytán manifesztumot fog 

intézni az ország népéhez. Kidolgozásával Simonyi 

Ernő, Mocsáry Lajos és Csávolszky 

Lajos bízattak meg. 

— A volt „Deák-kör" helyiségének bejárata 

fölött már ott van az uj fölírat: „A szabadelvű 

párt helyisége." 

— A képviselőház marcz. 5-ki ülésében b. 

Wenckheim miniszterelnök, és Simonyi 

Ernő interpellácziójára Széli Kálmán pénzügyminiszter 

is kijelenté, hogy a legközelebbi 

(hétfői) ülésben a kormány már nyilatkozni fogkövetendő 

pénzügyi politikájáról. Madarász 

interpellácziójára pedig Péchy Tamás közlekedési 

miniszter kijelenté, hogy a vasutak magyarságát 

illetőleg mindént megtesz, a mi kötelességében 

áll. Ezután az elnökválasztás történt 

meg, s 20 szavazat kivételével, melyet a szélsőbaloldali 

László Imi-e kapott, áz összes szavazatokkal 

G h y c z y Kálmán választatott meg a képviselőház 

elnökévé, a ki aztán zajos éljenzések 

közt díszmagyar ruhában megjelent és elfoglalta 

>az elnöki széket, meghatott hangon szólva a pártok 

egyesülésének fontosságáról. Ez ülésről még 

följegyezzük azt, hogy a Sennyey-párt ezúttal 

a szélsőjobboldali padokon egy csoportban foglalt 

helyet, s mind Simonyi Ernő, mind Irányi 

kijelenték fólszólalásaikbán, hogy noha állásukat 

a kormánynyal szemben megtartják, nem 

lesznek akadékoskodó ellenzék. 

— Király 6'felsége márczius 2-dikán délután 

udvari ebéden fogadta az uj kormány tagjait, s 

aztán este Bécsbe utazott. Az indóházban Tisza 

Kálmán belügyminiszter fogadta ő felségét. Mig 

a király a válság tartama alatt fővárosunkban 

időzött, csak kétszer hagyta el a kir.^palotát 

egy-egy rövid sétára a várkertben. Ö felsége 

rendszerint már 5 órakor reggel fönn volt, s reggeli 

után azonnal dolgozó szobájába ment, melyet 

csak az étkezés ideje alatt hagyott el. 

— József fó'herczeg kiváló érdeklődéssel viseltetik 

hazai régészetünk iránt. Közelebb ismét 

érdekes leletet küldött a nemzeti múzeum számára. 

Egyik egy gulaalaku agyagkészitmény, 

ugy látszik őskori dísztárgy, melyet Alcsuthon 

egy kut ásatása alkalmával találtak; a másik 

négy darab edénymaradvány, szintén agyagból. 

— Miniszterek költözködése. Bittó volt miniszterelnök 

csak nyolez-tiz nap múlva hagyhatja 

el a budai miniszterelnöki palotát, miután az 

átköltözés régebbi országúti lakására több időt 

vesz igénybe. Báró Wenckheim miniszterelnök, 

mint legényember, addigra megelégszik a 

palota szobáinak felével. — Ghyczy Kálmán 

•nég a hét elején elköltözött a pénzügyminisztérium 

palotájából, s miután széputezai lakása még 

nincs berendezve, egyelőre az „Angol királynő" 

vendéglőben fogadott lakást. 

— Ghyczy Kálmán életrendjéről, melyet minisztersége 

alatt követett, a „Nemzeti Hirlap" a 

következőket irja: Már reggel fél hatkor fölkelt 

s kávéját elköltvén, rögtön a munkához fogott s 

dolgozó-szobájából csak háromkor távozott, rövid 

ebédre. Fél négykor sétált a bástyán vagy kikocsizott 

a szabadba, • hogy gyönyörködjék a i 

természetben. A lipót-mező felé, a kuruez-zugig i 

kocsizott ki legörömestebb, mely hely egy része 

a gr. Karácsonyi birtokába jutván, már be van i 

fásitva s ma-holnap szép park lesz belőle. Itt 

sétálgatott egy darabig magányosan a nyári 

napokban. Nem ment fürdőre, sem utazni, mint 

e gyik-másik minisztertársa, hanem folyvást itt 

hon volt, Bécsbe menvén csak néha állami 

Ügyekben. Este ismét dolgozott éjfélig, csodás 


kitartással. Vacsorája theából és gyiimoh-sb.il 

állt s akkor ért rá csupán átnézni egv pár hírlapot. 

így ment ez minden nap. „Terhes munkát 

vállaltam el — monda egy ízben — de ha az 

isten elég erőt ml, meg fogok annak felelni.- A 

nagy miniszteri termeknek nem vette egyéb 

hasznát, minthogy gyorsan át-átment rajtuk. 

Diogeneriegyszerűségben eh g örömét az irama 

nyilvánult bizalom képezte. Szívélyes roll mindenki 

iránt s legfölebb azokra a hnán.z-tervelőkre 

haragudott magában, kik kivihetetlen 

plánumokka) alkalmatlankodtak nála. 

— A nagy szótár befejezésének emlékére az 

akadémia Radnitzky béosi képzőművészeti tanár 

által emlék-érmet készíttet; Ennek gypemintáit 

nevezett tanár már be is küldte Az egyik 

minta C z u c z o r és F o g a r a • s y lejeit ábrázolja; 

a másik minta az érem túloldalának következő 

feliratát tartalmazza : „A magyar nyelv 

szótára befejezésének emlékéül a magvai- tudományos 

akadémia MDCCCLXXTV." 

— Fóthon ama házra, melyben egykor Garai 

János lakott és irt, tavaszszal fogják ünnepélyesen 

behelyezni a márvány emléktáblát Fölíratnék 

Szász Károly a következő emlékverset 

készité: 

„Mily fény áradra itt e kicsiny kunyhó üregében, 

Mit kápolnává szentel ím a kegyelet í 

A koronás szentnek, daliás Lászlónak alakja, 

Az lebeg itt folyvást, dalnoka álmaival." 

— A budai Mátyás-templom alaprajzait, terveit, 

átmetszeteit Schulek műépítész már teljesen 

elkészítette s azokat a vallás és közoktatás) miniszternek 

be is mutatta. E tervek szerint a 

templom lehetőleg az eredeti stylben fog a ínég 

meglevő maradványok alapján kiujittatni. Az 

építkezés már megkezdetett s a déli oldal három 

szakasza a XHI-ik század végén készült portáléval 

s három ablakkal még az idén elkészül. 

Ezen ablakok közül az egyiknek költségeit 

Kruesz (jhrizostom pannonhalmi főapát viseli. 

— A főváros uj városházának közgyűlési 

dísztermét s a díszlépcsőt szombatori-a gázlángok 

ragyogó világa mellett mutatták mog a meghívott 

társaságnak. Két nagy csillár 144 légszeszlángja 

fényes világításba helyezi az egész termet, 

mely a legpazarabb renaissance stylben van 

berendezve. A 306 ülőhely ezélszerüen van 

elosztva, félkör alakban, fokozatosan, ugy mint 

a-képviselőházban; az ülések, forintosak, a felsőrése 

kis asztalkává alakítható; az utezafélőli fal 

hosszán kétfelől tisztviselők és hírlapírók asztalai 

állnak, középen egy emelvény öt székkel az 

elnökség részére ; az emelvény előtt külön asztal 

van az előadó tanácsnok számára. A termet széles 

karzat futja körül veronai és levantei márványból 

készült rácsozattal. A karzat rácsozata 

fölött tér van hagyva falfestmények számára, 

melyek a főváros és az ország történetéből vett 

eseményeket fognak ábrázolni, ha a közgyűlés 

megszavazza a költségeket. A diszitmények 

mind aranyozva vannak ; nagy szerepet játszik 

a teremben a márvány; körülbelül 48,000 forintba 

került egy maga a márvány, mely a terem 

díszítésére föl használtatott. — Az egész terem 

berendezésével együtt közel 130,000 frt értéket 

képvisel; a márvány munkákatSilettiFortunato 

készité, az aranyozásokat Teichert Károly, a 

bútorokat Kovács András, a szobrászmunkákat 

Marhenko Vilmos, mindannyian budapesti 

iparosok. 

— Hajóskapitányok egylete alakult e héten a 

fővárosban. Az egylet csakis szakembereket, 

kapitányokat fogad be, tekintet nélkül arra, 

hogy az illetők hol szolgálnak. A három elnökjelölt 

közül egyhangúlag Muzsikó György kapitány, 

a ki a közlekedési minisztériumnál hajó 

zási főfelügyelő, választatott meg. 

— A főváros tanácsának szombaton ismét 

oly ülése volt, melyet a közművelődés javára 

kell följegyeznünk. Először is elfogadta az indítványt, 

hogy a műcsarnok építésére három 

éven át, míg az építés tart, a város 5000 frttal, 

összesen tehát 15,000 frttal járuljon. Az állata és 

növényhonositó társulat által az állatkert fenntartására 

kért évi 5000 frtnyi segélyt is a tanács 

három évre megszavazandónak fogja a közgyűlés 

elé terjeszteni. A három év alatt mutatkozó 

eredménytől függ a további segélyez 

— Kirchmeyer és társa czég elvállalta az uj 

métermértékek szállítását az összes magyarországi 

posták részére. 

— Gyermek-ünnepélyt rendezett a központi 

Frőbel - nőegylet vasárnap délután 5 órakor s 

„Hungária" szálloda termében. A nagy terem 

157 

megtelt a kis néppel, kik a Rákóczy-induló 

hangjai mellett párosával tárták bevonulásukat. 

A kicsinyek közül néhányan szavaltak, énekeltek 

s párbeszédben néhány jelenetet bemutattak. 

Ezután tánez. majd tombola következett. 

— A tél nem egykönnyen akar elbúcsúzni. 

Cslitörtökön este -óni havazásban koszöntöttbe 

| újra. Márcziusi hé az igaz, de nagyon deozemlieri 

módja van. A múlt februári hónapról egy 

kis statisztikával is szolgálunk, a mennyiben 

fölemlítjük,hogy február hóban tízszer havazott 

i eső nem volt Két nap kivételével a hévmérő 

higanya mindig a fagyponton alul volt, | csak 

hatSZOT mutatott a zéruson fölül 3 lök meleget, 

llusz napon át reggel a hévméró a zénisponton 

alul 5 fokot mutatott, kél héten át leszállt 7-ig, 

11-ig s 18-ig. Századokon keresztül a mostani 

februárban volt. a leghidegebb idő, kivéve az 

1858-ikit, midiin a hideg középmértéke 5 fokot 

tett a fagyponton alul. mely tékái 6 mostani 

februáriusnal is hidegebb időt látott. Erős hidegek 

voltak: 1803, 1814, 1817,1829,18311,1838, 

1841. 1842, 1864 ás 18ö. r >-ik években. 

— Adakozás. A „Vasárnapi Újság" szerkesztőségéhez 

bekilldetett: 

A bukovinai magyarok részére: J.-Szentgyürgyröl 

Tvordy János által 12 frt 20 kr., ez 

összeghez járultak : Entzman Mátyás 50 kr., Csekó 

Lajos 50 kr., Pojányi János 50 kr., Kalmár P. 

50 kr., Szabó József 50 kr., Pojányi I. 50 kr., 

Schmid Ferencz 50 kr., Borbás János 50 kr., V.>kits 

Pál 50 kr., Vokits József 50 kr., Listár Péter 

50 kr., Mándel .1. 50 kr. Kulki Mihály 40 kr., 

Vichtl Ferencz 40 kr., (!al Mihály 40 kr., Tidrich 

József 40 kr., Szalay Dániel 40 kr., Kalmár Imre 

30 kr., Pap Sándor 30 kr., Obermájer József 20 kr , 

Ángele Márton 20 kr., Horváth János 20 kr., 

Polessák Pál 20 kr., Huiber Ferencz 20 kr., 

Schmid Károly 20 kr., Rokk Ferencz 20 kr., Somogyi 

István 20 kr., Fischer Mátyás 2.0 kr., Kacher 

György 20 kr., Gémmel Ferencz 20 kr., 

Németh Sámuel 20 kr., Pátser József 10 kr., 

Kováts János 10 kr. A gyűjtő l frt. — Zsolnáról: 

Ordódy István Károly 1 frt. — Eddig begyült összesen 

37 frt 20 kr. 

A honvédmenház részére Lónyabányáról 

Lehóczky Péter 1848/9-ki honvéd alhadnagy 

2 forint. 

Halálozások. 

S r é t e r Lajos, Somogymegye csurgói kerületének 

országgyűlési képviselője f. hó 3-án hunyt 

el Budapesten élte 62-dik évében. A boldogult, ki 

kora ifjúságában katonai pályára lépett, 1848-ban 

mint a Nádor-huszárok századosa egy század huszárt 

vezetett haza Csehország legtávolibb részéből a 

magyar anyafőidre, hősiesen küzdve meg az üldözőkkel 

s a hosszú ut rendkívüli fáradalmaival. E 

fényes tette után csakhamar ezredessé lőn a honvédseregben, 

de Görgey visszavonulása alkalmával 

Mindschacht mellett jobb Karján súlyosan megsebesíttetvén, 

harczképtelenné vált. A forradalom 

után halálra Ítéltetvén külföldre menekült, s egy 

ideig Olaszországban a magyar légió parancsnoka 

volt. 1867-ben tért vissza hazájába. Szilárd jellemű, 

derék hazafi volt. A képviselőházban a függetlenségi 

párt soraiban foglalt helyet. 

Buda Sándor Kővárvidéke alsó kerületének 

országgyűlési képviselője, f. hó 1-én halt meg 

Budapesten hosszas szenvedés után. 

Báró Perényi Zsigmondné, született Kovachich 

Leopoldina urnö, b. Perényi Zsigmond, az 

1849-diki vértanú, özvegye s b. Perényi Zsigmond 

a mostani országgyűlési képviselő édes anyja f. hó 

2-án halt meg Budapesten 59 éves korában. A bol- 

I dogult egész életén át gyászruhát viselt kivégzett 

nemes férjeért. 

S z k á 1 k a Kandid, Szent-Benedek-rendi szerzetes, 

aranymisés áldozár s a bakonybéli apátság 

perjele és házgondnoka, a rend Nesztora, f. hó 1-én 

hunyt el 82 éves korában. A kitűnő kedélyű aggastyán 

egykor mint a classica philologia tanára működött 

s egyházi lapokba is szorgalmasan irt. 

M á 1 i t s András budapesti volt kereskedő és 

háztulajdonos s mintaszerű magyar-szerb hazafi, ki 

a szabadságharezban nemzetörezredes volt s később 

is gyakran adott kifejezést tiszta magyar érzelmeinek, 

múlt hó 25-én hunyt el 66 éves korában Budapesten. 

Az elhunyt hosszabb időn át a pesti szerb 

egyház főgondnoka volt. 

Szende László, a honvédelmi miniszter unokabátyja, 

Krassómegyónek 36 éven át köztisztelet-

WST"" 

158 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MÁRCZ1ÜS 7 

ban állott szolgabirája, s egyúttal az 1848-49-diki 

korszakban az első magyar szolgabíró a határőrvidéken, 

58 éves korában hunyt el Szakuton. 

Szabó József, régebben egyike legkiválóbb 

színigazgatóinknak, s utóbb a debreczeni színház 

tevékeny titkára, f. hó 1-én hunyt el 60 éves korában. 

Az ő és Havi érdeme, hogy a dalmű a vidéken 

is gyökeret vert. Egy időben a magyar operát 

Bécsben is bemutatta sikerrel. 

Elhunytak még: Dr. Kaczander Áron, 

Borsodmegye tiszteletbeli főorvosa, joszivüsége és 

buzgóságáról szélesebb körökben ismert férfiú, m. 

hó 28-án 56 éves korában, Miskolczon. — Piucovics 

Kozma Dömjén, bácsmegyei csendbiztos, 

ki 1809 és 1811-ben mint insurgens vett részt a 

franczia hadjáratban, m. hó 24-ón, 84 éves korában. 

— Balajthy Ágoston alesperes és várgedei piébános 

ni. hó 26-án, élte 58-dik évében. — Stein József, 

az anglo-magyar bank igazgatója, f. hó 1-én, 63 éves 

korában, Budapesten. — özv. W i t i c z k y Józsefné, 

szül. Fogarassy Mária, az irodalmi térről is ismert 

Karlovszky M. Ida asszony édes anyja, m. hó 24-kén 

Alsó-Vereczkén élte 68-dik évében. A boldogultról 

jizt irják, hogy valódi jótevője volt a munkácsi államfoglyoknak 

a szabadságharcz után. — Balogh 

Ferencz, 77 éves derék aggastyán, dr. Balogh Sándor 

1 udapesi ügyvéd édes atyja, Keszthely városa legtiszteltebb 

polgárainak egyike, ki az 184%-ki függetlenségi 

háborúban, mint a vidékbeli nemzetőrség 

kapitánya nevezetes volt arról, hogy Jellasich betörő 

seregének élelmezési szállítmányát Somogyban elfogta. 

— Stublmüller Sámuel, a pesti ág. hitv. ev. 

gymnázium nyugalmazott tanára, élete 77-dik évében. 

— P e t z e k Tivadar cs. k. nyűg. alezredes febr. 

hó 20-án életének 79-dik évében. — özvegy Bors 

J ó z s e f n é, szül. JálicsTeréz asszony, Havas Sándor 

államtitkár napája, jótékonyságáról ismeretes nő, 82 

éves korában. — Bárczay József képviselő neje, szül. 

Lónyay Ottilia 37 éves korában. — Zilahi 

F a r no s Eleknó, szül. Gyergyai Lotti, közbecsülésben 

álló derék nö, Nagy-Enyeden, 37 éves korában. 

— Frint János franzensfeldi ág. hitv. lelkész és kiér- 

demült föesperes neje szül. Ambrózy Éva, ki 

az egész vidéken mint a szegények és betegek ápolója 

volt ismeretes 

Külföldön elhu ytak: Lyell Károly, az ujabb 

geológia megalapítója s a jelenkor legnevezetesebb 

természettudósainak egyike, kinek legkitűnőbb s mondhatni 

korszakot alkotó müvei: „A geológia alap 

Hónapi és 

hetinap 

Vasáru. 

Hétfő 

Kedd 

Szerda 

Csüt. 

Pént. 

Szomb 

HETI-NAPTAR. 

Katholikus és protestáns 

naptár 

márczius 

C 4 Aquin. Tamás 

István, János 

Czirill, Met. Francz. 

40 vértanú 

Herakl 

Gergely 

Rozina 

V •UJ^JBS BZ3}U-3jJIAfn S_3 lUBAlBq 

C 4 Laetare 

Zoltán 

Francziska 

Etelka 

Szilárdka 

N. Gergely 

Rozina 

elvei," „A geológia elemei" és „Geológiai bizonyitékok 

az ember régiségéről." Mindhárom mű sok 

kiadást ért ós több nyelvre fordíttatott le. Lyell 78 

évet ért s február 23-kán halt meg Londonban. — 

Corot János, az ujabb franczia festészet egyik legjelesebb 

képviselője, kinek művei a művészet magas 

fokán állanak, febr. 22-én hunyt el Parisban 79 éves 

korában. A t elhunyt, kit Munkácsy Mihály mesterének 

tekintett, valóban nemes szive és nagy önzetlensége 

által is kitűnt, mindenkin segitve, ki hozzá 

fordult. 

Szerkesztői mondanivaló. 

— A. Z. „Erők ereje." ,Az emberek és csillagok." 

Nem közölni való egyik sem. Mellesleg jegyezve 

meg a magyar ABC-nek nem . Z (mint a 

németnek), hanem V. az utolsó betűje. „Hiába! németesedünk." 

— G. D. I. „A nő." „Fogd meg." Nagyon 

gyönge költemények. A levelet sem adhatjuk. Vidéki 

tudósításokat szívesen közlünk, de megkívánjuk, hogy 

legyen bennök valami uj, érdekes. 

— N. B. D. Gyönge dolgok ezek. A humor nem 

oly olcsó portéka, hogy minden bokorban kapható 

lenne. 

— ..Epistola Mindszentihez." Nem egészen jól 

fogta föl a Mindszenti czélzatát. Ennyit a tartalomra. 

A forma ellen pedig az a kifogásunk, hogy a hexametert 

rímelni ízléstelen dolognak tartjuk még enyelgésből 

is. 

— Helyben. B. I. Néprománczai s lyrai meséje 

nem ütik meg a mértéket. 

— Budapest lm. Irtózatos hosszú versében a 

költői hangulat soha sem emelkedik felül az áradozó 

leírásokon. A vers nem sikerültéből azonban prózai 

dolgozatokra nem mondhatunk Ítéletet; s azért ha az 

ajánlott „aesthetikai" „phsychologiai" (jgy? talán 

psych ) dolgozatokból beküld valamit: arra nézve 

is elmondjuk véleményünket. 

— Torna. „A végső óra." A költeményben van 

itt-ott eszme; de a száraz elmélkedés oly túlnyomó 

s igazi ós közvetlenül nyilatkozó érzelemnek oly kevés 

a nyoma, hogy dicsérettel még sem szólhatunk róla, 

annál kevésbbé közölhetjük. 

— Liszka. X. y. z. v. Közölni fogjuk. A nagynak 

unokája ön ? s melyik fiától ? 

Gürög-orosi 

naptár 

február (ó) 

23 E Hushagvó vas. 

24Zilemon 

25 Tarasius 

;26 Porphyr 

;27 Prokób 

; 28 Vazul 

1 Márczius Eudokia 

Izraeliták 

naptára 

Adar Rosch 

30 Rosehodes ' 

1 líeadar, Roseh 

2 

3 

4 

5 

(SSabb. 

Hold Változásai. 3 Első negyed 14-én 2 óra 22 perczkor dél. 

SBJJO} jSB|JBSBAaq qqoso|o6a-| 

Hirdetmény. 

LL9 

'^laipiiBin âXu^mppjnj 

"ÍU 8 Piní irm?uftp BJJBUBAI^; jjazA^fjB oûomiyf 

•uBqj[?iz8BTBA qqo.C3Ba38i t 'ajtaja* najjmanjaqsj J[auua IS sa I 

| {jn nmaauapuira JUIUIBTBA '312*110,33JJJ 'itoiiJajlSj ua;uizsX3n 

| 'ânmaiuaqai s?m sa -TBJZSB '-SJSf 'qapizsaq jiuozssB-Cnara 

Zalamegyében — Baksában — rengeteg erdőségek köze- 

I lében 1874-ik évben — fából épített, cserépzsindelylyel fedett, 

Í8 ló erejű gózmozdonynyal, két pár kővel dolgozó uj gőzmalom 

szabad kézből eladó, a venni szándékozók az alulirt tulajdonosokkal 

Baksában értekezhetnek. 

Sümegi Ferdinánd és társa 

606 Kend] Balázs. 

JE TT Jfe « JK • b é r h á z 

ajánlják előnyösnek ismert 

GŐZMOZDONYAIKAT 

szalmaffitéssel és a nélkül, és 

a következő gyárakból 

T U r n e r "F*. és El- H . IpsXViCll, Angolorszag. 

Ransomes, Slxns és Headi Ips-wloü. 

JK5* Árjegyzékek bérmentve és ingyen. 640 

oca-készítmények 

évek során át bebizonyult, 

gyógyít gyorsan és sikerrel 

betegségeket 

a lélekzeti szerveknek 

(I. sz. lapdaes), 

az emésztési szerveknek 

(II. sz. lapdaes és bor), 

az idegrendszer és gyengeségeket 

(III.sz.Japd éscoca-borsz.) 

1 doboz v. üveg ára 2 ft. 

Kimerítő felvilágosítás ingyen s 

bérmentve a „szerecsen"-hez czimzett 

gyógytár által Mainzban. Raktárak 

Pesten: Török J , gyógyszer.,főraktár 

Magyarországra nézve. Temesváron: 

Pecher J., gyógyszer. Prágában: FDrsl 

József, gyógyszer. Bécsben: Haubner 

Ede, angyal-gyógytár, Hof 6., főraktár 

Ausztriára nézve 447 (13- 46) 

Dr. Patti son-féle 

köszvény-gyapot 

azonnal enyhít és gyorsan gyógy it 

mindennemű 

köszvényt és csúzt 

mint: arcz-, mell-, nyak- és fogfájást, 

fej-, kéz- és térdkösz vényt, 

tagszaggatást, hát és derék fájdalmat. 

Egész csomagban 70 kr. és 

félcsomagban 40 krért kapható 

Török József gyógysz. Pesí, 

király-utcza 7. sz.Bokán A. Arad, 

szerb-uteza 1. sz. Heinrici F. 

Pozsony, Pecher J. E. gyógysz. 

Temesvár. 418(11-0) 

OOCCCCCOOOCCCCCOCCOOOOC€>ulat" magyar irodalmi intézet és könyvö 

nyomda kiadásában (Budapest, egyetem-uteza 4-dik sz.) megjelent 

és minden könyvárusnál kapható: 

A NÉVTELENEK 

Elbeszélések és rajzolt. 

Irta 

Beöthy Zsolt. 

Tartalma. A zsebrák — Az ecset. — A jött-ment 

— Pókhálók. 

Ara fűzve 1 ft. 20 krajezár. 

;ccccecccccceccceccccccccccc©ooo€>o 

íiállte 

Debreezenben, 

megrendeléseket elfogad a gazdasági tanintézet gazdaságában 

kipróbált, s czélszerneknek bizonyult gazdasági 

gépek s eszközökre. 

Különösen figyelembe ajánlja: 

Eobey és társa vaskeretü gőzcséplőgépeit; „Hungária" 

nevű kanalas, hátul kormányzó uj sorvetőjét stb. 

A Mayer rendszerű konkoly s vadborsó választókat 

(trieur). 

Hofherr javított Wood-féle kaszálógépeit (e nemben 

a legkitűnőbb). 

A nyitrai gépgyár elől vagy hátul kormányzó sorvetőit, 

s legújabb szerkezetű szórva vető gépeit, melyek 

igen egyszerűek, tartósak, s 20—25 kat. holdat végeznek. 

Kühne vetó'gépeit s u. n. mosonyi rostáit. 

Friedlander és Frank mindeneket felülmúló amerikai 

lógereblyéit. 

A legczélszerübbnek elismert egyszerű és kombinált 

aratógépeket. 

Szecska- 8 répavágókat. Túró, mélyítő, kapáló és 

töltögető ekéket, stb. 

A raktáron levő gépek kívánatra munkába is állíttatnak. 

Semsey-féle. újvárosi eredetű, s nemesitett tenyészkosok, s 

kisjenó'i tenyészkanok eladása.

MMamr- • i 

160 VASÁRNAPI UJSAG. 10. SZÁM. 1875. MAKC4IUS 

ROCK ISTVÁN gépgyára Budapesten, soroksári ut 20. 

ajánlja 

javított ekéit, mindennemű főldmivelési eszközeit, szabadalmazott morzsolóit 

s trieurjeit, rostáit, szecska- és répavágóit, vető gépeit; továbbá elismert jóságú 

szijj hajtású őrlőmalmait mMmiút egy fütocsoves széjjelhuzhato 

HÖCker-féle lOCOmObjljait, szivattyúit,sfekvő gőzgépeit kazánnal együtt stb. 

Millacher Lés Wagner 

első magyar ásváiiyviz-kés/ulék-. 

siphon-fölszerelvény- és szikviz-gyáruk 

Budapest, II. (Buda), kácsa-utcza 219. sz. alatt, 

elvállal 632 

sxikvix-gyárak számára tel]es berendezéseket a legelőnyösb, 

olcsó föltételek mellett, szállít a legtisztább czinböl készült 

legjobb szerkezetű siphonokat, mint szintén minden a gyártáshoz 

szükséges anyagszereket. 

0V~ Árjegyzékek kívánatra Ingyen és bérmentve. 

gkW Bizonyítványok megtekintésre készen állanak. 

BiKlapest, II. ker., I outcza, a keroak bank épületiben, 

aj:iiilja na(,'_v választékú raktárát férfi, nüi s gyermek kész fehérnemUekben, minden szóvolt 

áru s uri divat-czikkekben legolcsóbb szabott árakon. 

Minéd* terét ti'rtili rendelet utánvétellel kútonPti figyelemmel mgoruan kivántág tzerint rögtön legjobban teljééitlénk. 

Mát akármily cukkekrei megbitátokal it ttierten etikótlök. Ctomagolátl nem tzámitok. Minden nem letétit 

darab kicterélieiik rogy ktrántagra érte mt ár vitttaadntik. legjobb minóeégért kételkedem. 

Urak réxzére : Höltj-y«•!« részére : 

Rendi l.Weknel ké'em * (rallérbíseget I Ingek vi«z.,r.bó. sima )a 

2.25, 2.60, 8, 6 darab 9.50, 10 115", 

12.S0, 1120, 17. 

Tálra «>".v.1tt gvapju alatt mrllenrrk, alsó nadrágok 

a relaarlsnrák. 

IflharlanyAk nzo>n>t klilerje feh'r 2.51 s, s.50, 

ftbár ragy c.ik.x 1. 4.50, B, 5.50, eiré.a 10 frtlg 

nlle> H k«msbb, Ingnjanb divata 

liiint>b:ir\ I aiit-ir gallér asrp dobozban 2.50, kézeló* 

'. I I" 

/.sí-Ili, -n«l«»k. egé'z fehér vagy színes szélül, kfi- 

..50, S egész 15 frtlg, fshér 

. iiyiikkutiík salyemből, keskeny 14 krtAI 

1 fnlg, széles 20 krtAI 3 frtlg, kész nyakkótók mlnrmál.an 

40 krtól 5 trtlg, nyakeaokrok 13 krtAI. 

Angol piaitlek darabja 7.50, 8, 10, 13 frt, piáld. 

szíj l'.O kr. 

Kiiutactiuk-kttpenjrea; darabja 8, 9 frt. 

Keaxtyfik kltdnS glaeée párja 1.15, szarvasbír 1.20, 

nyári szövijU 35 krtAI 2 frtlg. 

I orlilkhziík besiegve, kiltegie 5—15 frtlg. 

Ruganyos nnilr;ta;litri, nysrl 

azSvntt 20 krtól t frtlg. Mollgallérok > ujak. Icg< 

ujibb gallér'darabja 4 ártól a kéaelók párja 0 krtúl 

rlehfodrok a kal.pfátyolok 25 krtól, folvum regeéfS.öirtk 

rHetakanbe). 17 krtól. 

I'oiiury la tokotok I fehér 70 krtAI, szalaggal fj 

krtAI. Helyem nyakkendők 20 krtAI 3 frtlg, (aj vagy 

nyak selyem eiokrok 35 krtAI, nj divata aplveminol 

díszített nyakfodrok 50 krtAI 3 frtlg. NA1 tariUvak 

25 krtAI 2.50-lg. Mindenféle féld, fogkefe, azappan « 

lllats/.er. 

Legojabb níl napemyík 1.30—10 ftlg, legyoiík 40 krtól 

10 irt g. Nyárra AaaArnhák a íAkotfSk, fürdókSpeny 

a rslpók. 

I'.l«ii axűllitt gyermekek riaiére ingcrsk'k. 

szAvStt, horgolt • kttStt rokolyák a ffkOkSa, a/.akúlkák, 

váiion a horgolt pólyaszalag, hosszú vánkos 

plqué • levarrotl pappl nkák, vászon- s gumml palán 

kák, horgolt cztpAVskc. harisnyák, téli berlini zubbo 

nyok, szoknyácskák a fejkAtAk a legolcsóbb áron 

jlslpea kanaváaiok vége 8 frt, 8 frt 50 kr., 9 frt. 15 frtlg, 30 r«f£s fonalvászon vége 8 frt 50 kr., i te* 

9 frt 5v kr., kávés-sbrosx 9 frt 20 krtAI, kávéskandA kStegJe 2 frt 10 krtAI, csipke füg Sny egv ablakra egv 

pár 3 frt 50 krtól 15 frtlg, fuggony-boJtok párja 60 k tói, ágyteritAk 5 frt 75 krtól, aszwlterltílk 4 frt 50 krtAI 

Chiffon rAfe 20, 22, 25, 28, 80, 84, 40, 48 kr. mindennemű fehér e színes barohent s ftanell, színes perká'ok, 

pamat s aelyeoi bársony. Továbbá minden rehe>ltriik. csipkék, hímzett neműek bélés szövetek, dhaltések 

azalagok s rövid árnk, pottendorfl, 4 szálas fehér s színes gydrrlkfltA pamut gyári áron s klrálykOtAczérna. I 

ESX 

Különös figyelemre méltó! 

A hírneves dr. Forti-féle 

SEB-TAPASZ 

mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő s fájdalmat etil 

lapitó hatása által leggyorsabb, legbiztosb s egyszersmind gyökeres 

gyógyulást eszközöl különnemű bajokban 

Egy csomag ára 50 kr , nagyobb csomagé 1 Irt használati 

utasítással együtt, postán küldve 20 krral több — Egy frtnyi 

csomagnál kisebb szállítmány nem teljesíttetik 

Központiküldeményezóraktár:Pesten:T0ROK JÓZSEF 

gyógyszerész urnái király-uteza 7-ik szám alatt — Bécsben 

Pleban F Xav. gyógysz. urnái a régi tábori gyógyszerárban, 

István-tér, l.és 2-iksz. — Dr. Girtler F. gyógyszerész.Freiung 

7-ik szám. — Wisinger F. az arany sashoz czimzett gyógytárában, 

Karnthnerring, 18 sz. — Prágában: Fürst J. Grá«. 

ban: Dr Grablowitz V.-nál. 

Továbbá kapható Budapesten (Lipótváros): JezOTitsM. 

udvari gyógytárában, a három korona- és marokkói-uteza sarkin. 

— Formágyi F. gysz 8 korona-uteza 20. sz - Thalmayer i. 

és társánál, a nádor-utezában — Kochmeister Fr. utódainál, 

a 3 koroua-uteza 22. sz. — Kuhn J. M., a József-téren 7. u. 

(belváros.) — Dr. Wagner D. ur a „szent háromsághoz' 1 ciimzett 

városi gysztárában a városház-téren és a ..nádorhoz' 1 czinv 

zett gyógytárában, váczi bulevard59 szám — Emresz K. az uriutczában 

a„kót matrózhoz,'' — Telkesy «T. udv. gysz a vii 

ban. — Wlaschek E. gysz. a Krisztinavárosban. — Eiszdorferí 

gysz. a Tabánban (Ráczváros) fő-uteza.— Alsó-LendTán: Kii 

B.-nál. — Aradon: Szarka Luizanál. — B.-Ujfalun: VassJeni 

— Békés-Csabán: Biener B. - Bttd-Szent-Mihályon: Lnkia 

Fcr. — Debreczenben: dr. Róthschnek V.E. és Tamássy K. - 

Buna-Fb'ldváron: Nádhera P. — Egerben: Plank Oy.,Schnttág 

J és Köllner Lór. — Eperjesen: Isépy Gy. — ÉrsekoJTirótt: 

Conlegner J. — OjÖngyösUn: Mersits J. — Györütt: 

I,elmer P< — Hajóson : Faller J. postamester urnái — H.-8»«boszlón: 

Beszédes J. — Huszton: SchmidtK.és Teodoroviea J. 

— Jászberényben: Teschler E — Kassán: Koregtkó A, 

Waiidraseliek K., Megay G. és Hegedűs L. — Késmárkéi: 

Genersisch C. A. — Komáromban Grötschel Zs. — Knnmidi 

rason 

Borbás J — 

ten: Héder L.. 

Jung K. — Léván: Bolcman Ede. — Mezötárot: 

Miskolczon: Dr Csáthi Szabó J. - M.-8x.ge- 

— Mitrmrltí'on: Ker»tono»chitz A. fiainál.- 

N.-Kanizsán: Wajdits J. — N.-Szombaton: Pántotsek K - 

N.-Váradon: Huzella M és Molnár J - Nyirbátherei: 

Sztruhár J. — Nyíregyházán: Korányi J. gyógysz., KoráciS. 

és Mauier K. — Pakson : Malatingzky S. — Pécsett: Sipóci J. 

— Pozsonyban: Pisztóry B. — Rimaszombaton: HamaliárK. 

— Rozsnyón: dr. Pósch J. gysz. és Hirsch J. N. — Ratkái: 

Ruttkay T.8.-A.-UJhelycn : Gallik G. ésPintér F. — SimefM: 

Stambórszky L — Szathmáron: Bossin J — Sz.-Pea«> 

várott: Braun J és DiebállaGy. — Szombathelyen: Pillich F. 

— TemesvároU: Pecher J. E és Pap J. — TéesOBJ Ago^ 

ton Gv- T.-Újlakon: Roykó G. Tokajban: Dr.Juháw F. 

—Ungvárott:Okolicsny J., Lám Sándor gysz., PettSársíkyA * 

Krausz A.- Veszprémben: Ferenczy K. — Zágrábban: Hejedüs 

Gy és Mitlbach Zs. — Zirczen: Tejfel J 8:35 (3-0) 

Erdélyország. Kolozsvárit: Valentiui A. és Wolff 1 " 

Brassón: Morseher W. F. ésGyertyánffy J. és fiainál. - Hátszegen: 

MátéfiB. gyógysz— M—Vásárhelyt: Bucber M. * 

Szászváros: Rekert E K 

Fortl László, Buda ráczváros, fő-uteza 590. * 

i 

ÁSVÁNYVIZEK. HIRDETÉSI IRODA. ttfemaeti muieum. országút; az egyes 

deaknly Is., kir. udvari stilliló, Uaaaenniein éa Vocler. Oizellatár (as- Wtarmek 9-töl 1 dráig nyitva vannak 

EErisébet tér 1. . aa., bel- ea küiróldi aa- •»el5lt régi színház -tér) 1-sO ar_, a Uaaa 

vinvviiek éa forrás - termények leírna-Fülöp-féle palotának szemközt. 

gyobb raktárai mindenkor frise minő- . 

•ágben. HÍRLAPOK ELADÁSA. 

lapok kiadó-hivatalában több mint, gr 

E100-féle. - , 1830-dik evtBI 1873. évig! f S r °"'„l'«J?? m ' D,Ak êrenci-utcza 

ASVANYVIZ-KÉSZULEKEK ES megjelent hirlapok, ezek k6at: PesH Hir"! Bemen «* *> kr - 

Hrtv

Vasárnapi Ujság 1875. 22. évf. 10. sz. márczius - EPA

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?