Maruzsa Zoltán: Az osztrák nemzeti tudat változásai Ausztria

lakosság 10%-át tömörítette. 29 Közülük az 1946-os regisztrációs kötelezettség 536.000 főt
talált Ausztriában. Természetesen a német-nemzeti eszme terjesztésének sikere nem mérhető
le egy politikai párt tagságának arányán. Felmérések bár nem készültek, de a kortársak
visszaemlékezései alapján nincs okunk kételkedni a németesítés programjának – átmenetinek
bizonyuló – sikereiben.
Az illegalitásban vagy hallgatásban létezett azonban a másik Ausztria is (pl. Karl
Renner sem hagyta el az országot, sőt, a nácik által szervezett Anschluß-népszavazáson az
igen szavazat mellett nyilatkozott), melynek az egykori baloldali értelmiség és a nácizmust
elutasító volt politikai elit körében volt támogatottsága, de a nácik egyházellenes politikája
a társadalom széles katolikus-konzervatív köreiben is ellenszenvet ébresztett 30 .
A náci Németország elleni koalíciós győzelmek híre, az egyre gyakoribbá váló légitámadások
és a front közeledte persze sokaknak felfrissítette az emlékezetét, és a nácikon keresztül
a németek ellen hangolta a közvéleményt, valamint lehetővé tette a szervezett ellenállás
létrejöttét. Döntő változást azonban csak a német fegyverletétel és Ausztria területének
négyhatalmi megszállása hozott a lakosság számára.
Az Anschluß 7 esztendeje tehát beteljesítette a német-nemzeti tábor álmait, bukásával
azonban annak minden politikai eredményét megsemmisítette. 31 Kérdéses viszont, hogy
milyen nyomokat hagyott az osztrák nemzettudatban. Ennek a vizsgálata különösen nehéz,
hiszen 1945 után olyan időszak következett, mely a tökéletes elhatárolódás révén lehetetlenné
tette a pontos állapotfelmérést a szuverenitását vesztett országban. Bizonyos azonban,
hogy bár az első években átmenetileg megerősödött a német nemzethez való tartozás tudata
az Ostmark polgáraiban, később ez a folyamat a vereséggel és a háborús szenvedéssel
egyenes arányban éppen a visszájára fordult. A tanulmányom elején már hivatkozott közvélemény-kutatás
szerint a Harmadik Birodalom, a második világháború és az 1945-ös kényszerpályák
együttes hatásának fontosságát a 90-es években a lakosság 57%-a ítélte elsődleges
fontosságúnak 32 az osztrák nemzet kialakulása szempontjából.
Az osztrák nemzeti tudat változásai a Második Köztársaság időszakában
A második világháború lezárása teljesen új fejezetet jelentett Ausztria számára. A
moszkvai deklaráció (1943. november 1.) alapján a győztesek semmisnek tekintették az
Anschlußt, és kinyilvánították azon szándékukat, hogy Ausztriát 1938-as határai között
független államként állítsák helyre. 33 Az országot Hitler első áldozataként említették, melyet
fel kívánnak szabadítani a német iga alól, helyre kívánják állítani függetlenségét, szabadságát.
Hangsúlyozták azonban felelősségét is a háború kitörésében, s azt, hogy háború
utáni megítélését a németekkel szemben kifejtett ellenállás mértéke fogja meghatározni.
Abban egyetértettek tehát, hogy Ausztriát a német kérdés részeként kell kezelni, s végleg
eldőlt az is, hogy le kell választani Németországról.
A brit külügyminisztérium egyik 1943 tavaszán kidolgozott tanulmányának javaslata
szerint Ausztria esetleg a délnémet konföderációhoz csatlakozott volna, ezt azonban hamar
elvetették az elemzők, hiszen a cél a németek gyengítése volt. Egy másik szerint mint füg-
29
Statistik des Innenministeriums. 1946. Nov. 9. IN: Keesing’s Archiv der Gegenwart. Sammel-Sachregistar
für das Jahr 1946. Siegler Wien 1949. 920.
30
BRUCKMÜLLER: 390-391.
31
Tanulságos egy náci (Linz polgármestere) visszaemlékezése. LANGOTH, Franz: Kampf um Österreich.
Wels 1951.
32
BOTZ-MÜLLER: 526.
33
KEREKES: 284.
235