Maruzsa Zoltán: Az osztrák nemzeti tudat változásai Ausztria

irodalmi elemeket és szimbólumrendszert, valamint ezzel párhuzamosan hangsúlyozta az
önálló Ausztria létének szükségességét és küldetését. Egy eszmerendszer zavarossága persze
nem feltétlenül jelenti annak sikertelenségét, mindenesetre itt komoly „szakmai” konkurenciával
kellett versenyeznie, mégpedig a Harmadik Birodalom hivatalosan betiltott, de
illegalitásában is egyre erősödő náci propagandájával. Másrészt a rövid indoktrinációs időszak
és a félgőzzel végrehajtott kampány nem lehetett sikeres, főleg úgy nem, hogy a kormányon
lévő politikai erő társadalmi bázisa a választópolgárok legfeljebb felére terjedt ki. 26
Ostmark: Ausztria a Harmadik Birodalomban
Schuschnigg 1938. március 11-i lemondása, a Wehrmacht és az SS ünnepléssel kísért
bevonulása Ausztriába, valamint a 99%-os igennel záruló népszavazás a Német Birodalom
és Ausztria egyesítéséről az önálló osztrák állam végét jelentették, s a végeredmény az osztrák
nép létezését is megkérdőjelezte. Ez még akkor is így van, ha a szavazás enyhén szólva
sem demokratikus módon folyt le. A nagy többség ugyanis az Anschluß mellett foglalt állást.
27 Ebben az értelemben nyilatkoztak a meghatározó politikai erőcsoportok vezetői, beleértve
a szociáldemokratákat (Karl Renner) is. Azt is meg kell ugyanakkor állapítani, hogy
az Anschluß nem a békés egyesítés régi német-nacionalista álmaként vált valóra, hanem a
nácik háromszintű puccsa formájában: az anyagilag Németországból is támogatott németnemzeti
középrétegek évek óta tartó behatolásának eredményeként a gazdaságban, a rendi
államba beépülő mérsékelt nácik térfoglalása révén a korporatív állam keretein belül, és végül
a náci Németország nagyhatalmi politikájából fakadóan az ország nemzetközileg is elfogadott
katonai megszállásaként. Mindennek ellenére a német-nemzeti tábor és sok, a politikai
harcokból kiábrándult osztrák régi álma látszott megvalósulni ekkor. Különösen kiszélesítette
a nácik társadalmi bázisát a munkanélküliség pár hónapon belüli megszüntetése a
nagy építkezések (vízierőművek, autópályák, stb.) és a hadiipar (Linz, Graz, Bécs) fejlesztése
révén. 28 A kezdeti támogatottságot a náci államapparátus az önálló osztrák államiság
szimbólumainak felszámolására és a politikai-társadalmi struktúrák náci mintára történő
átszervezésére használta fel.
Az átszervezés során minden állami szerv nevéből eltűnt az „Österreich” szó, helyette
gyűjtőfogalomként az Ostmark vált átmenetileg használatossá; a tartományokat területileg
is újjászervezték és 7 új birodalmi Gau-t (kerület) hoztak létre a helyükön (így lett például
Niederösterreichból Reichsgau Nieder-Donau). Alig pár év elteltével még az Ostmark szót
is törölték a hivatalos náci szótárakból, és a kerületeket közvetlenül Berlin alá rendelték.
Ezen intézkedések lépésről-lépésre történő bevezetése nem ütközött a lakosság széles körű
ellenállásába: a hadikonjunktúrának köszönhető gazdasági fellendülés és a modernizáció az
általános gazdasági válság után a jólét reményét jelentette számukra. A kezdeti háborús sikerek
pedig elterelték a figyelmet a fokozódó elnyomásról, a zsidók deportálásáról és a politikailag
másként gondolkozók elleni fellépésekről.
Mindezzel párhuzamosan náci vezetésű német intézményrendszer épült ki, és nagyon
erőteljes német-nacionalista kampány vette kezdetét, melynek sikerei a lakosság széles rétegei
körében kétségbevonhatatlanok voltak. Ismét felülről, politikailag konstruált és tervszerűen
vezérelt módon avatkozott be az új, ezúttal német-nacionalista elit az egyszerű emberek
nemzettudatába. A náci párt tagsága 1941-re meghaladta a 700.000 főt, azaz durván a
26 ZÖLLNER: 394.
27 KEREKES: 237.
28 WEBER: 129.
234