Maruzsa Zoltán: Az osztrák nemzeti tudat változásai Ausztria

A másik ilyen nagy szabású esemény Ausztria csatlakozása az Európai Unió intézményrendszeréhez
és a csatlakozás kérdésében fellobbanó belpolitikai küzdelem. Ennek során a
német-nemzeti tábor, melynek politikai képviselője a Szabadságpárt, ismét előhozta a német
nemzeti kérdést, a csatlakozás ügyét mint a német-osztrák egység ismételt létrejöttét
beállítva. Jörg Haider pedig 1988-ban Ausztriát egyenesen „ideológiai torzszülöttnek”
(ideologische Mißgeburt) titulálta, 55 nagy botrányt kavarva ezzel az ország politikai életében.
Az osztrák nemzeti tudat stabilizálódását mutatja azonban, hogy ez a nézet abszolút
kisebbségben maradt, és a 90-es évek elején – a populista pártokra jellemző módon – éppen
a Szabadságpárt állt a csatlakozást ellenző tábor élére. Mivel az osztrák nemzettudat kifejezetten
európai, 56 sőt Ausztriát mint „Európa szíve” tekinti, a csatlakozás maga, véleményem
szerint nem jelentett nagy törést. Azt megítélni, hogy egyfajta önálló európai nemzettudat
a nemzeti identitással szemben kialakulóban van-e, a csatlakozás óta eltelt rövid idő
alapján még nagyon korai megállapítani.
Meglátásom szerint ezen két utolsó „nemzetpolitikai jelentőségű” esemény – bár nagyon
fontos hatást gyakorol rá – már nem kifejezetten az önálló osztrák nemzettudat kialakulásának
történetébe illeszkedik, hanem egy stabilizálódott és nagyjából egységes osztrák
nemzettudatot ért modern globális kihívás, melynek vizsgálata már nem tartozik e tanulmány
keretei közé.
Következtetések
Tanulmányomban az osztrák nemzeti tudat változásait az előszóban leírtak alapján az
osztrák-német ellentétpár mentén vizsgáltam Ausztria jelenkori történetében. Megállapítható,
hogy az elmúlt egy évszázad első felében az egyébként is bizonytalan és korántsem homogén
önálló nemzettudat a gyorsan változó politikai viszonyok közepette destabilizálódott,
az Anschluß idején pedig léte is veszélybe került. Az 1945 utáni konszolidáció során
azonban az osztrák nemzeti tudat teljesen átalakult, stabilizálódott, és több évtizedes fejlődés
eredményeképpen tökéletesen levált a német nemzeti tudatról. A huszadik század folyamán
a nemzetközi és a belső politikai környezet kivédhetetlen – sok tekintetben az osztrákokon
túlmutató – hatásain túl három komoly beavatkozás érte az osztrák identitást: az
első a rendi állam idején zajló osztrák-nacionalista indoktrináció, a második az Anschluß
időszakában végrehajtott propagandisztikus németesítés volt, harmadiknak pedig a Második
Köztársaság minőségében, céljaiban, eredményességében az előző kettőtől gyökeresen eltérő
és ellentétes irányú államnemzeti identitást építő programját tekinthetjük.
A bevezetőben utaltam rá, hogy az ország tartományainak jelentős regionális különállása
és a népesség eltérő regionális identitása miatt az „egységes” osztrák identitás hipotetikus
jellegű, de amennyiben ezen hipotézis létjogosultságát elfogadjuk, akkor az így előállított
„osztrák nemzeti tudat” stabilizációja meglátásom szerint végérvényes, és a modern,
európai Ausztria politikai stabilitásának egyik alapját képezi.
55 BRUCKMÜLLER: 40-41.
56 Uo. 82-85.
240