PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

126 Dr. Palágyi Tivadar
tatási és fejlesztési költségeket e számításnál figyelembe lehet venni. Nem vehetők azonban
figyelembe az olyan kiadások, amelyek a csomagolásra, szállításra, piacra vitelre és eladás
utáni szolgáltatásra vonatkoznak. Emellett annak a tevékenységnek, amely a termék sajátos
tulajdonságait biztosítja, a megjelölt eredethelyen kell végbemennie. Ez a tevékenység lehet
maga az előállítás (például egy gép összeállítása) vagy a kutatás és a fejlesztés. Az utóbbi
esetben azonban legalább egy jelentős gyártási szakasznak az állított eredethelyen kell végbemennie
[48(c) szakasz].
Helytelen eredetmegjelölés használata kihágást jelent majd, és azt a hatóságok hivatalból
fogják üldözni. A Szövetségi Szellemitulajdon-védelmi Hivatal a Svájci Államszövetség
nevében panaszt nyújthat be a bíróságnál, ezáltal lehetővé téve, hogy az államszövetség beavatkozzon.
Végül a javasolt törvény tervbe veszi nem mezőgazdasági termékek számára földrajzi árujelzők
nemzeti lajstromának a megalkotását, és javasolja, hogy az olyan eredetmegjelölések
és földrajzi árujelzők, amelyeket már bevezettek egy nemzeti lajstromba, a védett bormegjelölésekhez
hasonlóan lajstromozhatók legyenek földrajzi árujelzőként.
A címerek és egyéb nyilvános jelvények oltalmára vonatkozó szövetségi törvényt módosítani
fogják, hogy az lehetővé tegye a svájci kereszt használatát termékeken, de a használat
külföldön gyártott termékeken továbbra is törvénytelen marad.
A Szövetségi Tanács 2009 novemberében engedélyezte a svájciságra vonatkozó módosítások
továbbítását a Parlamentnek, amely azonban még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel.
Minthogy ez a terület mind gazdasági, mind politikai vonatkozásokat is mutat, az várható,
hogy a parlamentben heves viták zajlanak majd, mielőtt a törvénytervezetet végleges formájában
elfogadják.
B) Az Apple Inc. (Apple) a Svájci Védjegyhivatalnál kérte az iphone szóvédjegy lajstromozását
a lényegileg telefonokra és azokkal funkcionálisan rokon termékekre vonatkozó 9.
és a 28. áruosztályban. A hivatal elutasította a 9. áruosztályra vonatkozó kérelmet azon az
alapon, hogy az iphone védjegyet a fogyasztók úgy értenék, hogy az egy internettelefonra
vagy egy információs technológia vonatkozású telefonra vonatkozik, és ennek megfelelően
nem disztinktív, leíró megjelölést jelent.
Az Apple a Szövetségi Adminisztratív Bíróságnál megfellebbezte a döntést, és lényegileg
azzal érvelt, hogy az iphone védjegy „I” betűjének számos eltérő jelentése lehet a megcélzott
vásárlói körök számára. Az Apple érvelése szerint így a védjegy számos lehetséges
jelentése a vásárlóközönségben eltérő asszociációkat válthat ki, ami a védjegy jelentésének
bizonytalanságát eredményezi.
Az Apple azzal is érvelt, hogy még ha a védjegy csonkítását jelentené is „az internettelefon”
vagy „információs telefon” kifejezésnek, megkülönböztető jellegű lenne, mert még akkor is
egy újonnan alkotott eredeti szónak minősülne. Végül az Apple számos korábban engedélyezett
lajstromozásra hivatkozott, amelyek szerinte hasonló jellegűek voltak, és ezekkel a
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle