PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 125<br />
A törvény szerint védjegybitorlás forog fenn, amikor egy fél olyan doménnevet lajstromoztat,<br />
amely azonos vagy megtévesztően hasonlít egy másik fél által lajstromoztatott védjegyhez.<br />
Svájc<br />
A) A svájci származás sok áruval – nem csupán órákkal, sajtokkal és csokoládéval – kapcsolatban<br />
kedvező benyomást kölcsönöz. A „Made in Switzerland”, „Swiss made” és a vörös<br />
alapon fehér svájci kereszt versenyelőnyt jelent egyéb árukkal szemben. Azonban nem<br />
mindent gyártanak teljes mértékben Svájcban, ami igényli a svájci eredetet. Gyakran felmerül<br />
a kérdés, mennyire kell jogosan svájcinak lennie egy terméknek ahhoz, hogy ráírható<br />
legyen a „Made in Switzerland” megjelölés.<br />
A svájci védjegytörvény felülvizsgálata tisztázni kívánja ezt a kérdést, ugyanakkor meg<br />
akarja könnyíteni a törvény érvényesítését. Szigorúbb rendszabályokat fognak érvénybe<br />
léptetni a jogsértőkkel szemben mind Svájcban, mind külföldön. Ezt a jogalkotási tervet<br />
általában „svájcisági törvénytervezetként” ismerik, és a védjegyek és eredetmegjelölések oltalmára<br />
vonatkozó szövetségi törvény módosításaként terjesztik elő.<br />
A jelenleg hatályos törvény 47. szakasza szerint egy földrajzi árujelző használatát az<br />
eredetmegjelölésekre vonatkozó szabályok csupán határozatlanul szabályozzák. Elvileg<br />
bárki használhatja a „Swiss made” szavakat forrásmegjelölésként, feltéve, hogy ez a megjelölés<br />
nem helytelen. Azonban nem teljesen világos az a pont, ameddig a „svájciság” megjelölését<br />
helyesnek lehet tekinteni. Sajátos jogalkotás csupán az órákra vonatkozik (rendelet<br />
a „Swiss” szó használatára óráknál). Szélesebb oltalmat biztosít a címerekre és egyéb<br />
nyilvános jelekre vonatkozó szövetségi törvény, amely kimondottan tiltja a svájci kereszt<br />
alkalmazását kereskedelmi célú termékeken vagy azok csomagolásán, bár szolgáltatásokkal<br />
kapcsolatban megengedi.<br />
A törvény javasolt módosítása pontosabb követelményeket állapít meg egy svájci termék<br />
tényleges forrását illetően természetes, feldolgozott természetes és ipari termékek vonatkozásában.<br />
A javasolt törvény 48(a) szakasza leszögezi, hogy természetes termékek esetében a<br />
követelmények meghatározása a termék jellegétől függ (például növények esetén a begyűjtés<br />
helye, míg hús esetében az a hely döntő, ahol az állatok életük legnagyobb részét leélték).<br />
Feldolgozott természetes termékek esetén a nyersanyag vagy a terméket képező alkotórészek<br />
80%-ának Svájcból kell származnia. Ez a számítás azonban kizárja az olyan természetes<br />
termékeket, amelyek nem léteznek Svájcban (például a csokoládé készítésére szolgáló kakaó)<br />
vagy amelyek időszakosan nem hozzáférhetők elegendő mennyiségben (például rossz<br />
aratás vagy az állatállomány járványa következtében). Emellett annak a tevékenységnek,<br />
amely a termék lényeges tulajdonságait kölcsönzi, az állított eredethelyen kell végbemennie<br />
– például a tej sajttá való feldolgozásának [a törvény 48(b) szakasza]. Ipari termékek esetében<br />
a termék előállítási költségeinek legalább 60%-a Svájcban kell, hogy felmerüljön. A ku-<br />
5. (115.) évfolyam 4. szám, 2010. augusztus
Change language