PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

120 Dr. Palágyi Tivadar
Egy nyomdagép nyomtatóeszközét használat közben hűteni kell. A vitatott szabadalom
szerint ezt három különböző úton lehet elvégezni: hideg levegőnek a forgó nyomólemezre
való fúvásával, a színfelvivő hengerek folyadékhűtésével, valamint hideg nedvesítő folyadéknak
a nyomólemez felületére való felvitelével. A vitatott szabadalom igénypontjai szerint
ezeket a különböző hűtési módszereket szelektíven vagy kombinálva lehet előnyösen és
könnyen megvalósítható módon alkalmazni.
A vitatott szabadalom megosztott bejelentése egy korábbi európai szabadalmi bejelentésnek,
és mind a bejelentés leírásában, mind annak igénypontjaiban olyan kifejezéseket
használnak, amelyek nincsenek kimondottan kinyilvánítva az eredeti európai szabadalmi
bejelentésben. Ezek a kifejezések azonban összegző kulcsszavai az igényelt hőmérsékletellenőrző
rendszer egyes elemeinek; ilyen kulcsszavak a „nedvesítővíz-felvivő készülék”, „hidegvíz-felvivő
készülék” és „hűtőgenerátor”.
A BGH döntése megállapítja, hogy az olyan kulcsszavak, amelyek a benyújtott bejelentés
leírásának hosszabb részeit összegezik, nem terjeszkednek túl a benyújtott bejelentés tartalmán,
és így megengedhetők.
B) Az alább tárgyalt ügyben a szabadalmat a következő főigényponttal engedélyezték:
„Por alakú kenyérjavító anyag, azzal jellemezve, hogy legalább 250 mikron átlagos részecskeméretű
agglomerált részecskékből készül, ahol az említett részecskék legalább zsírból
és enzimekből állnak.”
A szabadalom ellen felszólaltak többek között az Európai Szabadalmi Egyezmény 123(2)
szakasza alapján, hozzáadott anyagra hivatkozva. A felszólalási osztály azon a véleményen
volt, hogy az eredetileg benyújtott bejelentés leírásában nem volt közvetlenül és egyértelműen
kinyilvánítva a „legalább zsírból és enzimekből álló” jelző, amelyet az elővizsgálati
eljárás alatt iktattak be az 1. igénypontba. Ezért a szabadalmat megvonták.
A fellebbezési eljárásban a szabadalmas előadta, hogy a felszólalási osztály döntésében
hivatkozott esetjog, amely két listából való kiválasztásra vonatkozik, az adott esetben nem
alkalmazható, mert az esetjog újdonság megállapítására, nem pedig a leírás meg nem engedhető
bővítésére vonatkozik. A szabadalmas azzal is érvelt, hogy két tagnak (zsírnak és
enzimeknek) a kiválasztását nem két listáról, hanem csupán egyetlen listáról végezte. Végül
arra is rámutatott, hogy az esetjog szerint egy kiválasztás alapját képező két listának „egy
bizonyos hosszúsággal” kell rendelkeznie ahhoz, hogy alkalmazható legyen.
A fellebbezési tanács nem értett egyet a fellebbező érvelésének azon fő vonalával, hogy a
jól megalapozott esetjog – vagyis hogy egy bizonyos hosszúságú két listáról való kiválasztás
új – nem alkalmazható több okból. A tanács arra a világos esetjogra utalt, amely megállapítja,
hogy az úgynevezett „újdonságpróbát” annak a megállapítására lehet alkalmazni, hogy
egy javítás eredetileg ki van-e nyilvánítva vagy sem, legalábbis amikor a módosítást hozzáadással
végzik. Két komponensnek egyetlen listáról való kiválasztása valójában ekvivalens
azzal, amikor két azonos listáról kétszeresen választanak ki. A lista hosszúságával kapcsolatban
a tanács megállapította, hogy a fellebbező által idézett esetben a helyzet egyértelműen
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle