PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

114 Dr. Palágyi Tivadar
2004-ben 650-nél több bitorlási pert indítottak japán bíróságoknál, és ez a szám lényegesen
csökkent, mert 2008-ban 500-nál kevesebb ilyen pert indítottak.
Iimura bíró döntése valószínűleg bátorítani fogja a szabadalomtulajdonosokat, de feltehetőleg
befolyásolni fogja a jövőbeli megsemmisítési keresetek intézését is a Japán Szabadalmi
Hivatalnál, ahol az igénypontok kézenfekvőségét pontosabb érvekkel kell majd alátámasztani
a probléma-megoldás módszerrel, ahelyett, hogy egyszerűen a „kézenfekvő kipróbálni”
érvelést használnák.
Jordánia
Korábban hírt adtunk arról, hogy a jordániai kormány 2009. december 1-jén jelentősen
emelte a védjegyek lajstromozásával kapcsolatos valamennyi illetéket.
Ez a rendelet szakmai körökben nagy felháborodást váltott ki. Erre tekintettel 2010. május
16-án egy királyi rendelet lépett hatályba, amely a védjegyilletékeket a korábbi szintre
csökkentette.
Kanada
A Kanadai Szövetségi Bíróságnak (Canadian Federal Court, CFC) a Scannex Technologies,
LLC v. Attorney General of Canada (Scannex)-ügyben 2009-ben hozott döntése hangsúlyozza
a szabadalmi bejelentések mellékleteként helyes rajzok benyújtásának a fontosságát.
Az ügy előzménye, hogy a Scannex az USA-beli szabadalmi bejelentés benyújtását követően
nemzetközi (PCT-) bejelentést nyújtott be eltérő (és ezért helytelen) rajzsorozattal. A
kanadai nemzeti szakasz benyújtásakor a bejelentő kérte, hogy a Kanadai Szabadalmi Hivatal
elnöke a szabadalmi törvény 8. szakasza alapján – amely felhatalmazza az elnököt, hogy
kijavítsa az íráshibákat – a hibás rajzokat a helyesekkel pótolja. Kérésének alátámasztására
a bejelentő egy eskü alatti nyilatkozatot is benyújtott, amelyben kijelentette, hogy amerikai
képviselője egy alkalmazottjának nem szándékos hibájából a PCT-bejelentéssel hibás
rajzokat nyújtott be, és a bejelentő a helyes ábrákat tartalmazó USA-beli bejelentés hiteles
másolatát is benyújtotta.
A bejelentő erőfeszítései ellenére a hivatal elnöke elutasította a rajzok helyesbítésére irányuló
kérelmet. Ezt követően a bejelentő jogi felülvizsgálat céljából a CFC-hez fordult.
A CFC azon a véleményen volt, hogy egy „elírás” (clerical error) írással áll kapcsolatban,
megjegyezve, hogy az eseti jog az elírást következetesen úgy definiálja, hogy „mechanikai
természetű, és nem szándékosan követték el”. Álláspontjának alátámasztására a CFC a 8.
szakasz francia változatára támaszkodott, amely az „erreur d’écriture” (magyarul: íráshiba)
kifejezést használja. Elismerve, hogy ez a meghatározás a mai üzleti gyakorlatban túl szűk
lehet, a CFC arra következtetett, hogy helytelen rajzok benyújtása a szabadalmi törvény
szűk meghatározásának keretén belül nem minősíthető íráshibának.
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle