PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 105
Az ESZE 112(1)(b) szakasza szerint az ESZH elnöke a alábbi két feltétel teljesítése esetén
tehet fel egy kérdést a Kibővített Fellebbezési Tanácsnak:
– a kérdésnek a törvény egységes alkalmazását kell biztosítania vagy a törvény egy fontos
pontjára kell vonatkoznia, és
– a kérdésről két fellebbezési tanácsnak eltérő döntést kellett hoznia.
Ez a két feltétel korlátozza az elnök szabadságát a Kibővített Fellebbezési Tanácsnak felteendő
kérdésekkel kapcsolatban.
A Kibővített Fellebbezési Tanács alaposan és részletesen elemezte az elnök által feltett
négy kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy az azok kapcsán hivatkozott fellebbezési
tanácsi döntések nem tekinthetők eltérőknek, mert a látszólag ütköző döntések sorozata
csupán a jogértelmezés törvényes fejlődését tükrözte az adott területen.
A Kibővített Fellebbezési Tanács régóta várt, 2010. május 12-én hozott, G3/08 számú
döntése tehát nem tisztázta a számítógépprogramok szabadalmazhatóságának kérdését.
D) Az ún. „Edinburgh-szabadalom” ügyében, amely az elmúlt 14 év alatt számos vitára
adott okot, az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) egyik fellebbezési tanácsa most végleges
döntést hozott.
A kezdetben 0695351 számmal engedélyezett európai szabadalom állati embrionális őssejteket
is magában foglaló állati őssejtek elkülönítési és/vagy dúsítási és/vagy szelektív szaporítási
módszerére vonatkozott, és leírása definícióképpen humán embrionális őssejteket
is említett. Emellett leírta az embrionális őssejtek felhasználását transzgenikus állatok előállítására,
ideértve definícióképpen a transzgenikus emberi lényeket is.
A felszólalási időszak alatt tizenhárom fél – közöttük a német, a holland és az olasz kormány,
valamint a Greenpeace és a Német Zöldek – nyújtott be felszólalást a szabadalom
ellen. Az ESZE 100a) szakasza alapján az 54. és az 56. szakaszra alapozott kifogásokat a
Felszólalási Osztály a 2002-ben lefolytatott elsőfokú felszólalási eljárásban nem vélte megalapozottnak,
azonban az igénypontokat nem találta engedélyezhetőnek, mert a találmány
kinyilvánítása nem volt kielégítő [ESZE 100b) és 83. szakasz], valamint közrendbe és közerkölcsbe
ütközés folytán [ESZE 53a) szakasz]. Emiatt a felszólalási osztály 2002 júniusában
hozott döntése az őssejtek genetikai módosítására vonatkozó módszert az embrionális
őssejtek kizárásával és a transzgenikus állatok előállítására vonatkozó igénypontok kiküszöbölésével
korlátozta. A tulajdonos Edinburgh Egyetem ezt a közbenső döntést mint
egyetlen fél megfellebbezte.
A Kibővített Fellebbezési Tanács előtt függőben volt egy eljárás (G2/06), amely annak a
kérdésnek az eldöntésére vonatkozott, hogy embrionális őssejtek engedélyezhetők-e; ezért
a Műszaki Fellebbezési Tanács úgy döntött, hogy csupán az ESZE kinyilvánításra vonatkozó
83. szakaszával kapcsolatos kérdéseket tárgyalja meg, de nem foglalkozik az ESZE erkölcsi
kérdéseket tárgyaló 53a) szakaszával.
A szóbeli tárgyalás során a Műszaki Fellebbezési Tanács arra a következtetésre jutott,
hogy a szabadalomtulajdonos által előterjesztett kérelmek egyike sem elégíti ki a 83. sza-
5. (115.) évfolyam 4. szám, 2010. augusztus