PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
100 Dr. Palágyi Tivadar<br />
Európai Bíróság<br />
Mengozzi, az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) főtanácsnoka 2010. március<br />
9-én szakvéleményt adott a sokat vitatott Monsanto v. Cefetra-ügyben.<br />
A Monsanto a tulajdonosa a glifozát-tűrő 5-enol-piruvilsikimát-3-foszfát szintézisére vonatkozó,<br />
0 546 090 számú európai szabadalomnak. Ez a szabadalom a Monsanto átfogó<br />
biotechnológai fegyvertárának egyik kulcsfontosságú részét védi, és az oltalmazott találmány<br />
genetikailag módosított, gyomirtó szereknek ellenálló növényeket eredményez, így<br />
kedvezően befolyásolja a szójabab növekedési fázisát. Az argentin farmerek széles körben<br />
alkalmazzák ezt a technológiát, és Argentína a szójatermékek egyik legnagyobb exportőrévé<br />
vált. Argentína azonban egyike annak a kevés helynek a világon, ahol a Monsantónak nincs<br />
szabadalmi oltalma a módosított génekre és DNS-molekulákra. Ezért a Monsanto, európai<br />
szabadalmaira támaszkodva, megtámadta az Argentínából Európába exportált, fontos marhatápszert<br />
képező szójaszármazékok forgalmazóit.<br />
A szójalisztimportőrök az Argentínában termesztett szójababból betakarítása után szójalisztgolyócskákat<br />
állítanak elő, amelyekből Európába való szállításuk előtt az olajat extrahálják,<br />
és a megmaradó anyagot összetörik, szárítják, felmelegítik és a végtermékké sajtolják.<br />
A Monsanto érvelése szerint az Európába importált szójalisztben érintetlen DNS-molekulák<br />
maradnak, és ezért szabadalmát az importőrök bitorolják az európai nemzeti szabadalmi<br />
törvények szerint. A Monsanto azzal is érvelt, hogy Európában abszolút termékoltalmat<br />
élvez. Ezzel szemben a szójalisztimportőrök – többek között a 98/44/EC Biotechnológiai<br />
irányelv 9. szakasza alapján – azzal érveltek, hogy a Monsanto szabadalmának oltalmi köre<br />
nem terjed ki az olyan esetekre, amikor a DNS-molekulák – ha egyáltalán jelen vannak<br />
– nem képesek semmiféle funkció kifejtésére.<br />
A Biotechnológiai irányelv 9. szakasza a következőképpen hangzik:<br />
„A genetikai információból álló vagy azt tartalmazó termékre vonatkozó szabadalom<br />
oltalmi köre kiterjed minden olyan anyagra – kivéve az 5(1) szakasz bekezdését –, amely<br />
magában foglalja a terméket, amely tartalmazza a genetikai információt, és amelyben megnyilvánul<br />
annak funciója.”<br />
Az ügy a Hágai Kerületi Bíróság előtt van függőben, amely számos kérdést intézett az<br />
ECJ-hez. A legfontosabb kérdéseket a következőképpen foglalhatjuk össze.<br />
– A Biotechnológiai irányelv 9. szakaszát olyan módon kell-e értelmezni, hogy az oltalmat<br />
nyújt abban az esetben is, amikor az anyagban levő genetikai információ nem<br />
fejt ki semmiféle funkciót, de a múltban fejtett ki funkciót, vagy amikor elméletileg<br />
képes funkciót kifejteni a jövőben (vagyis amikor a génszekvenciát elkülönítik, és<br />
ismét beviszik növényi sejtekbe)?<br />
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle
Change language