PDF 408 kB - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 99
Mindenki egyetért azzal, hogy fontos a kutatási hátralék kezelése, de az engedélyezési hátralék
nem olyan lényeges.”
Elsőfokú Európai Bíróság
A) A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) lajstromozta a cannabis védjegyet. E
védjegy ellen érvénytelenítési kérelmet nyújtott be a cannabis club védjegy tulajdonosa,
aki egy vadkender-aromájú sört ilyen névvel jelölt meg.
Ezt követően az OHIM érvénytelenítette a cannabis védjegyet azon az alapon, hogy egy
átlagos fogyasztó világos és közvetlen utalást kap a védjegyszóból azoknak az áruknak a
tulajdonságaira, amelyekkel kapcsolatban a védjegyet lajstromozták.
A védjegytulajdonos az Elsőfokú Európai Bírósághoz (General Court) nyújtott be keresetet.
Ez a bíróság megállapította, hogy ténybeli kapcsolat van a cannabis (vadkender) és a sör
tulajdonságai között, minthogy a cannabist számos élelmiszer előállításánál felhasználják.
A cannabis latin tudományos kifejezés, amely az Európai Unió több nyelvében is létezik,
és ismert az általános fogyasztóközönség körében. Ezért az átlagos fogyasztó a cannabis
védjegyet leírónak tartja a sörökkel kapcsolatban, és ez a vásárlásnál is döntő lehet, mert
a fogyasztó ilyen nevű sör vásárlásakor ugyanolyan hatást remélhet, mint amilyet a vadkender
fogyasztásakor várhat. A fentiek alapján a bíróság úgy döntött, hogy a cannabis
védjegy nem lajstromozható.
B) A Vivartia ABEE Proionton Diatrofis kai Ypiresion Estiasis (Vivartia) kérelmet nyújtott
be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál a milko védjegy lajstromozása iránt a 30.
áruosztályban. Ez ellen felszólalt a Kraft Foods Schweiz Holding AG (Kraft) azon az alapon,
hogy a lajstromoztatni kívánt védjegy hasonlít az ő korábbi milka védjegyéhez, és ezért
valószínűleg zavart okozna a fogyasztók körében.
Az OHIM helyt adott a felszólalásnak, és ugyanezt tette az OHIM Fellebbezési Tanácsa is.
Ezután a Vivartia az Elsőfokú Európai Bíróságnál (GC) nyújtott be fellebbezést. Érvelését
arra alapozta, hogy védjegye teljesen eltérő a Kraft védjegyétől, mert két figuratív elemet is
tartalmaz, amelyek „delta” szóként olvashatók, és ezáltal védjegyének eltérő a hangzásbeli
benyomása.
A bíróság megállapította, hogy az Európai Unió általános vásárlóközönségéhez tartozó
fogyasztók minden valószínűség szerint azonosként társítanák a két szót, mert azok az Európai
Unió egyik hivatalos nyelvén sem bírnak jelentéssel. Emellett hangzásbeli hasonlóság
áll fenn a szavak között, és a „delta” kiegészítő elemet egy átlagos fogyasztó valószínűleg
figyelmen kívül hagyná. Ezért elegendő valószínűsége van annak, hogy a vásárlóközönség a
két védjegyet megtévesztően hasonlónak találná, és így összetévesztené.
5. (115.) évfolyam 4. szám, 2010. augusztus