Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
lós Melitta, Komlós Vilmos, Misoga<br />
László, Peti Sándor, Salamon Béla,<br />
Turay Ida, Türk Berta – vitte sikerre.<br />
Komlós Vili – Sajó alakítója – aranykedélyû,<br />
drága ember volt. Nem lehetett<br />
nem szeretni. Imádta ugratni,<br />
megtréfálni kollégáit. Remekül tudott<br />
halandzsázni. Amikor bejött az elõcsarnokba<br />
egy ismeretlen pofa, könyörögtem<br />
Vilinek, „halandzsázza<br />
meg” a pasast. Vili komoly arccal szólította<br />
meg a manuszt. „Mondja, uram,<br />
az átmesztes az iveldébe cselbri kelpintye<br />
nyust, de remélem, pénteken<br />
behozza.” A halandzsa lényege, hogy<br />
a mondat elején és végén érthetõ szavakat<br />
kell mondani az értelmetlen<br />
marhaságok között. A pasas elvörösödött.<br />
„Ne haragudjon, Komlós úr,<br />
nem értettem tisztán...” Vili felemelte<br />
a hangját. Most már erélyesen ismételte<br />
meg a mondatot. Én közben az<br />
ajtó mögött a falat kapartam a röhögéstõl.<br />
Végül a pasas kínjában megígérte<br />
Vilinek, hogy „pénteken behozza”…<br />
1950 júniusában megszületett az<br />
elsõ fiam. Akkoriban hiánycikk volt a<br />
babakocsi. Szerettem volna hozzájutni<br />
egy reprezentatív példányhoz, hogy<br />
büszkén grasszálhassak Ákoskával az<br />
utcákon. Problémámat fûnek-fának<br />
elpanaszoltam. Komlós Vili segített<br />
rajtam. Elvitt egy Eötvös utcai babakocsi-készítõ<br />
kisiparoshoz, aki Vili kérésére<br />
azonnal elém gurított egy hófehér,<br />
nikkelezett darabot. Késõbb tudtam<br />
meg, hogy Vili a zsidótörvények<br />
idején babakocsival ügynökölt. A régi<br />
nexus megmaradt, ezért nem jelentett<br />
gondot számára kívánságom teljesítése.<br />
Csillagászati összeget, 840 forintot<br />
fizettem érte, ám az elsõ gyerek,<br />
különösen, ha fiú, minden pénzt<br />
megér. – Haupttreffer ez a kocsi! – jelentette<br />
ki Vili. Amikor elõször levegõre<br />
vittem a gyereket, mindenki megfordult<br />
utánam. Annyira fülsértõen<br />
nyikorogtak a kerekek. Visszavittem,<br />
megjavították. Tovább nyikorogtak.<br />
Nyilvános helyen nem lehetett mutatkozni<br />
vele. Szerencsére Csonka Endrének,<br />
az ugyancsak kitûnõ komikusnak<br />
fia született. Sopánkodott, hogy<br />
képtelen babakocsit szerezni. – Ha<br />
akarod, tõlem vadonatújat kaphatsz!<br />
– csaptam le rá, mint vércse a pintyõkére.<br />
Akarta. Eljött hozzánk, megnézte,<br />
el volt ragadtatva. Megvette 600<br />
forintért. Hálálkodott. – Ne nekem legyél<br />
hálás, hanem Komlós Vilinek!<br />
Haupttreffer ez a kocsi, Bandikám!<br />
Hamarosan Csonka is eladta egyik színészkollégájának.<br />
Kideríthetetlen,<br />
hány csecsemõt ringattak a „reprezentatív”<br />
babakocsiban. Jobban jártam<br />
volna, ha Komlós Vili a vészterhes<br />
idõkben sós heringgel ügynököl.<br />
Tapasztalataim szerint annak nincsenek<br />
kerekei.<br />
Köztudottan bolondja volt a lóversenynek.<br />
Esténként kopott figurák keresték,<br />
néhány forintot kunyeráltak<br />
tõle, mert „tuti tippjük” volt egy lóra.<br />
Szó nélkül adott. Lóversenyre mindig.<br />
Egy alkalommal borostás képû alak<br />
lépett hozzá. „Drága Komlós úr, adjon<br />
két forintot, hogy kenyeret vehessek<br />
magamnak!” Vili megvetõen végigmérte:<br />
„Kenyérre nem adok!” Temetésén<br />
a hivatalos beszédek után egy ismeretlen<br />
férfi ugrott a mikrofonhoz:<br />
„A nézõk tízezreinek nevében köszönjük<br />
neked, hogy évtizedeken át nevettettél<br />
bennünket ragyogó humoroddal!<br />
Isten veled, Komlós Sándor!” Már<br />
a koporsója fölött elfelejtették a nevét.<br />
Tiszavirág-életû mûfaj a kabaré…<br />
Hacsek, az 1886-ban született Herczeg<br />
Jenõ ritka színészi adottságokkal<br />
rendelkezett: jó ízlés, stílus, elegancia.<br />
Ahogyan ezüsttárcájából kihúzott egy<br />
szál cigarettát, ahogyan hozzáütögette<br />
a tárca fedeléhez és rágyújtott,<br />
mintha egy Marlitt-regénybõl lépett<br />
volna elõ. Olykor monoklit csippentett<br />
a szeméhez. Jól állt neki. Nem volt barátkozó<br />
természetû. Mindenkivel<br />
szemben megtartotta a három lépés<br />
távolságot. Megkockáztatom: zárkózott<br />
volt. Szöges ellentéte partnerének,<br />
Sajónak, a kedélyes, mindig bolondozó<br />
Komlós Vilmosnak. Pedig a<br />
népszerû kabaréjelenet egymás mellé<br />
kényszerítette õket. A dialógust az öltözõben<br />
folytatták tovább, a szöveget<br />
azonban itt már az élet írta. Nem hallgatom<br />
el: Herczeg szerette a nõket,<br />
akik a decens, õsz, megnyerõ külsejû,<br />
ízlésesen piperkõc, gáláns és nobilis<br />
széptevõt kedvelték benne. Õ pedig a<br />
nõkben mindazt, amiért érdemes szeretni<br />
õket. Nemcsak nevében, hanem<br />
megjelenésében, magatartásában is<br />
volt valami hercegi. Csaknem hetvenesztendõs<br />
korában ismertem meg.<br />
1961-ben távozott az élet színpadáról.<br />
Azóta számtalan színészpáros próbálkozott<br />
több-kevesebb sikerrel betölteni<br />
az utánuk keletkezett ûrt. Az igazi<br />
Hacsek és Sajó azonban mindörökre<br />
Komlós és Herczeg marad.<br />
91
Change language