Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.

szes filmjét láttam, slágereit betéve fújtam.
Akkoriban gyûjtöttem az autogramokat,
tõle levélben kértem dedikált fotót.
Küldött is egy zöld tintával aláírt képet,
melynek alján egyik dalszövegét olvashattuk:
Ezt a nagy szerelmet tõled
kaptam én... A képet azóta õrzöm.
Öt évvel késõbb egy színpadon szerepelhettem
vele a Sybillben, ahová Lakner
bácsi gyerekszínháza delegált. Egy
lift-boyt játszottam, akinek Karády idõnként
egy »barackot« nyomott a fejére.
Órákig éreztem a parfümjének illatát.
Akkoriban a legnagyobb Karády-sláger
a Holdvilágos éjszakán, mirõl álmodik a
lány... Én kisfiúként ilyen találkozásról
nem álmodtam volna. Azt is mondhatnám,
hogy partnerek voltunk, bár a lexikonok
Sárdy és Jávor mellett engem
nem említenek.
Évtizedekkel késõbb, immár rendezõként
a Magyar Televízió megbízásából
szilveszteri mûsorokat készítettem.
Képernyõre vittem a Karády iránti nosztalgiámat.
Azt találtam ki, hogy ne egy,
hanem több »Karádyt« jelenítsünk meg,
és hozzunk létre egy Karády klubot.
Olyan színésznõket kerestem, akik alkatilag
vagy hangjukban emlékeztettek a
nagy dívára. Így esett a választásom
Bencze Ilonára, Faragó Verára, Hernádi
Juditra, Kánya Katára, Kishonti Ildikóra
és Tordai Terire. Mindegyiküknek jellegzetes
frizurát kreált a stáb fodrásza. A
Halálos tavasz egyik jelenetét is bejátszottuk,
úgy, hogy felépítettük a korabeli
díszlet egy részének pontos mását, és
a Karády-Jávor csókjelenetet a belépõ
Vitray Tamás zavarta meg. Õt késõbb
fél tucat Karády azzal a slágerrel üldözte,
hogy Hiába menekülsz, hiába futsz...
Vitray nem tudott, talán nem is akart
menekülni elõlük.”
1944-ben nemcsak a világ és Magyarország,
de Karády élete is elhagyja
medrét. A jobboldal rossz szemmel nézi,
hogy kapcsolatot tart zsidó származású
barátaival. A színészkamara elnöke,
Kiss Ferenc valamennyi érvényben
levõ szerzõdésének semmisségét követeli.
Egyre többet beszélnek Újszászy
Istvánhoz fûzõdõ szerelmérõl is. A magyar
hírszerzést és kémelhárítást irányító,
magas rangú katonatiszt Budán,
a Mûvész út 6. szám alatt vásárol villát
késõbbi jegyesének. A német megszállás
idején nemcsak Újszászyt, a színésznõt
is az angolok javára történõ
kémkedéssel vádolják. A sohasem bizonyított
híreszteléseknek csak táptalajt
ad a Machita, melyben veszélyes
A SZÍRIUSZ CÍMÛ FILMBEN
vállalkozásáért az életével fizetõ kémnõt
alakít. A filmet 1944 áprilisában
mutatják be, ekkor Karády már forgatja
a Gazdátlan asszonyt. Április 18-án a
birodalom elárulásának vádjával tartóztatja
le a Gestapo. Filmjeit betiltják,
a Machitáról megjelenõ írás (Magyar
Film,1944. április 20.) nem tesz említést
róla, a Gazdátlan asszonyt Simor
Erzsivel forgatják újra. Újszászyt 45 tavaszán
a krasznojarszki fogolytáborba
viszik, hitelesnek tekinthetõ hírek nem
érkeznek róla többé.
Karádyt 1945 után jobb- és baloldalról
egyaránt támadják. 1947-ben még
szerepel a Betlehemi királyok címû rövidfilmben,
egy évvel késõbb a Forró
84
mezõkben. Ezután a filmgyártás nem
tart rá igényt. Maradnak a vidéki fellépések
és a revük.
Karády Béla rendezõ ezekben az
években, az utolsók között dolgozott
együtt vele.
„Mindenekelõtt be kell számolnom
egy »nem személyes« találkozásról.
1945-ben Bárdos Artúr Belvárosi Színházában
kezdtem a pályám, eredetileg
Krámernek hívtak. Bárdos javasolta,
hogy magyarosítsuk a nevet, és rögtön
elõállt egy ötlettel: Karámi. Mondanom
sem kell, nem lelkesedtem, és mivel akkortájt
már imádtam Katit, kitaláltam,
hogy legyen Karády. Késõbb tiszteletbeli
öccsének fogadott.