Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
PREMIER: KÉPZÕMÛVÉSZET<br />
SZÉPÍRÓK A SZÉPMÛVÉSZETIRÕL XII.<br />
Reneszánsz a fáraók Egyiptomában<br />
Emlékezni a gyökereinkre alapvetõ<br />
emberi igény, hiszen egyfajta<br />
fogódzót ad az egyén számára a<br />
világban: egyrészt biztosítja a múlttal<br />
való kapcsolatát, másrészt segít meghatározni<br />
szocio-kulturális identitását,<br />
szerepét és eredetét. Az ókori<br />
egyiptomiak úgy tartották, országuk<br />
története a mitikus idõkben kezdõdött,<br />
amikor még istenek ültek Egyiptom<br />
trónján, de az ezután következõ<br />
történelmi idõk nagy fáraóit és dicsõséges<br />
korszakait, virágkorait is méltónak<br />
tartották arra, hogy megörökítsék<br />
maguk és az utókor számára. A<br />
múlt legendás és klasszikus idõszakait<br />
a kreatív energiák forrásainak tekintették<br />
mind mûvészeti, mind pedig<br />
mágikus értelemben, felidézésük<br />
ezért nemcsak inspirációt hozott számukra,<br />
hanem rituális cselekmény is<br />
volt egyben.<br />
Az egyén és a közösség múlthoz való<br />
hozzáállását minden esetben befolyásolja<br />
és behatárolja a<br />
történelmi helyzet,<br />
amelyben él. A múltbeli<br />
minták közötti<br />
tudatos vagy tudattalan<br />
szelektálás<br />
eredménye mindig<br />
tükrözi az<br />
adott kor<br />
világné-<br />
LIPTAY ÉVA<br />
zetét és értékrendjét is. A fáraókori<br />
Egyiptomban ez a fajta szelekció is a<br />
múlt és jelen közötti folyamatosság<br />
fenntartását szolgálta. Az elmúlt korokból<br />
származó minták felélesztése<br />
és újrafelhasználása révén biztosították<br />
azok idõrõl idõre való visszatérését,<br />
vagyis a kulturális emlékezetben<br />
való továbbélését.<br />
Az ókori egyiptomi kultúra több<br />
ezer éven keresztül ívelõ kontinuitását<br />
legszemléletesebben a dinasztiák<br />
egymást követõ sora példázza. A<br />
Szépmûvészeti Múzeum kiállításának<br />
tudományos szempontból legkiemelkedõbb<br />
tárgya a legkorábbi királyoknak<br />
emléket állító, a piramisépítõ fáraók<br />
korából származó Palermói Kõ<br />
(Kr. e. 3. évezred második fele) királylistája.<br />
A Középbirodalomtól (Kr. e.<br />
2. évezred elsõ harmada) a Ptolemaiosz-korig<br />
(Kr. e. 332–31) terjedõ<br />
idõszak különbözõ uralkodóinak portréi<br />
a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják,<br />
a fáraói intézmény töretlen<br />
fennmaradását,<br />
amely a megfelelõ politikai<br />
és<br />
gaz-<br />
SZOBRÁSZATI MODELL<br />
66<br />
SZEMFESTÉKES EDÉNY<br />
dasági, valamint ideológiai hátteret<br />
nyújtva biztosította a kulturális tradíciók<br />
kontinuitását az ókori Nílusvölgyben.<br />
A fáraók és dinasztiák megszakítatlan<br />
sora hidat alkotott múlt és<br />
jelen között.<br />
A kiállításon bemutatott, legkülönbözõbb<br />
korszakokból származó reliefeken,<br />
sztéléken és szobrokon keresztül<br />
jól megfigyelhetõ, hogy a fáraókor<br />
kezdeti idõszakának udvari és<br />
elit kultúrája által kialakított mûvészeti<br />
kánon tradíciója hogyan élt tovább<br />
évszázadokon, sõt, évezredeken<br />
át. Az alapmotívumok ugyanis már jórészt<br />
a fáraókor elsõ évszázadaiban<br />
kialakultak: a sírfalak jelenet-típusai,<br />
a halottnak emléket állító sírsztélék<br />
formavilága és motívumkincse éppúgy,<br />
mint a különbözõ szobortípusok.<br />
A késõbbi idõszakok ezek közül a már<br />
kialakult típusok közül válogattak,<br />
azokat elevenítették fel, kis módosításokkal.<br />
Ez a mûvészeti kánon szintén<br />
a múlt és a jelen közötti kapcsolat<br />
fennmaradását szolgálta.<br />
A halotti kultusz hagyományai is<br />
ugyanazt a néhány õsi elképzelést követték<br />
a kezdetektõl fogva. A technikai<br />
újításokat és az új elképzeléseket