Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Mindez együtt az ötödik. Ám mind közül<br />
a legmegrázóbb az elcsatolt területeken<br />
megdermedt anyanyelvvel való<br />
pesti próbálkozása volt. Ilonka huszadik<br />
század elejiül beszélt a hetvenes<br />
évek közepén. Úgy is értett. Kérem? –<br />
kérdezett vissza, ha nem hallott jól valamit,<br />
amire a beszélõ ostobán keresni<br />
kezdte azt a valamit, amit Ilonka<br />
kért, és mert nem találta, õ is visszakérdezett:<br />
tessék? Mire Ilonka bámult<br />
elkerekedve, mit is kellene neki a beszélõ<br />
üres kezébõl átvennie. Ilonka körül<br />
teljes volt a kommunikációs zûrzavar.<br />
Ám csakhamar rájött, hogy nyilvánvalóan<br />
mindenki hülye, ezért szépen,<br />
tagoltan kezdte ontani magából,<br />
a Molnár Ferenc-i mondatokat. Ellenállhatatlanná<br />
téve magát ezzel a kollégiumot<br />
lakó vidéki fiúsereglet számára.<br />
Egyszersmind elérhetetlenné is.<br />
Mert tüzetes szemlélés után megsejthetõ<br />
lett a pionyérkában végzõdõ lábak<br />
sudár vonala, a sötétbarna rakott<br />
szoknyába elrejtett kerek fenék és a<br />
zsabós, fehér blúz alatt feszülõ gömbölyû<br />
mellek. Nem beszélve arról, hogy<br />
tornaórák is voltak a fõiskolán, ahol<br />
Ilonka fekete klottnadrágjához viselt<br />
fehér, vállpántos vászoninge beolajozta<br />
a fiúk tekintetét. Olyik néha megpróbálkozott,<br />
ám Ilonka ilyeneket mondott,<br />
hogy elmész te a csudába, te léha<br />
pernahajder. Láttam én már miattad<br />
zokogni. Majd még én szenvedjek tetõled,<br />
rágjam sírva a párna csücskét. Az<br />
éjszaka pihenésre kell ám, nem a huncutkodásra.<br />
Nem volt olyan fiú a fõiskolán,<br />
aki ettõl ne lankadt volna le egybõl.<br />
Illetve egy volt: Jenõ, aki valahonnan<br />
a nagy magyar Alföld távoli zugából<br />
érkezett a fõiskolára, és nem számított<br />
lírai költõ alkatnak. Nagyon<br />
erõsre tudta inni magát, ilyenkor törtzúzott<br />
mindent. Bádog öltözõszekrényt,<br />
kollégiumi portásfülkét, osztálytársat,<br />
aki vagy ami ellenségesen<br />
szembejött vele. Néha magához szorította<br />
Ilonkát, ilyeneket mondott neki,<br />
hogy: te, tee, ha én egyszer úgy istenigazából.<br />
Ilyenkor Ilonka sikoltozott,<br />
rázta a sárgarépa-haját és mondta:<br />
csúnya ember, még a végén eléri, amit<br />
akar. Jenõ volt az egyetlen, akinek volt<br />
türelme kibontani Ilonkát a bakancsból<br />
meg a rakott szoknyából. A zsabóról<br />
már nem is beszélve.<br />
Hogy az eset megtörtént, másnap<br />
mindenki számára látható volt Jenõn.<br />
Nem úgy Ilonkán. Aki szórványosan pi-<br />
tyergett, elszótlanodott, és még a pionyérkáját<br />
sem pucolta ki legalább két<br />
napig. Jenõ meg nyomult. Égre-földre<br />
esküdözött, hogy Ilonka olyat tud, ami<br />
senkihez sem fogható. A jól sikerült<br />
píár újból felkeltette a többi kollégista<br />
már hervadó érdeklõdését. A nagyobb<br />
baj, hogy Ilonkáét is a többiek iránt.<br />
Így történt, hogy egy téli délután Jenõ<br />
tokostól tépte ki a belülrõl gondosan<br />
bezárt kollégiumi szoba ajtaját. Az<br />
Ilonkán munkálkodó osztálytársat fölpöckölte<br />
a tapétára, Ilonkát meg,<br />
ahogy az volt, anyaszült meztelen, kihajította<br />
a folyosóra. Majd pofozni<br />
kezdte. Ilonka futott, Jenõ pofozta. A<br />
negyedik emeletnél a lépcsõfordulóban<br />
Ilonka könyörgõre fogta. Mondta,<br />
hogy kérem, meg disznófajzat, meg<br />
ördöglelkû, hájtestû izomember. Jenõ<br />
nem mondott semmit, csak pofozott.<br />
A második emeletnél Ilonka megállt,<br />
szembefordult Jenõvel, és ahogyan<br />
csak földagadt képébõl tudta, leköpte<br />
Jenõt. Jenõ kiesett a ritmusból. Az elsõ<br />
emeletnél érte csak utol Ilonkát, aki<br />
az elõnybõl erõt kovácsolva magának,<br />
a jó kurva anyád üvöltéssel olyat bemosott<br />
Jenõ arca közepébe, hogy az<br />
ülve maradt két emelet között a lépcsõn.<br />
Te tetves állat, szõtte tovább<br />
Ilonka, míg rugdalta a fiút lefelé. Így<br />
értek a földszintre. Akkor Ilonka biccentett<br />
a portásnak, még mindig anyaszült<br />
meztelenül elsétált a liftig, beszállt<br />
és visszament a hatodikra, ahol<br />
az egész eset elkezdõdött. Mivel a Jenõnek<br />
kiosztott jobbegyenese miatt<br />
Ilonka kezét be kellett gipszelni, hetekig<br />
kénytelen volt lemondani a hidrogénrõl.<br />
Lenõtt a sárgarépa, és az osztálytársak<br />
legnagyobb meglepetésére<br />
kiderült, hogy a lány magától szõke.<br />
De történt más is. Ilonka a pionyérkát<br />
elajándékozta egy arra járó cigánygyereknek,<br />
merthogy nem ázik át még télen<br />
sem, a barna rakott szoknyát a zsabós<br />
blúzzal együtt betette a fõiskolai<br />
jelmeztárba, hátha valaki pont olyan<br />
akar lenni egyszer, mint amilyen õ volt.<br />
Hat emelettel azelõtt. Ha van olyan állat,<br />
a kurva életbe – tette hozzá Ilonka<br />
meggyõzõdéssel. Majd körülnézett az<br />
osztálytársakon: csajok, hol a francba<br />
lehet itt szerintetek Turfot venni. Megígértem<br />
a Jenõnek, hogy viszek neki,<br />
ha megyek a koleszba. A csajok meg<br />
csak álltak és bámultak irigykedve.<br />
Kevésnek adatik meg az életben hat<br />
ilyen emelet.<br />
39
Change language