Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.

zönség és a felettünk ítélkezõk kicsit
mélyebben betekintenének mûhelyünkbe,
ismernék a nehézségeket,
a mûgondot, a múzeumi kutatómunkát,
a végtelen fizikai fáradságot,
a versenyfutást az idõvel, pénzzel
– akkor talán másként gondolkoznának.
Felmérte-e már valaki, hogy mekkora
felelõsség egy milliók által ismert regény
filmrevitele, milyen nyomasztó a várakozás,
amely a filmet megelõzi!? Nem
csalódik-e a nézõ, megtalálja-e a filmben
emlékeit és álmait Cecey Éváról,
Dobóról, Bornemisszáról és a félelmetes
török haderõrõl? Eszébe jut-e vala-
kinek, hogy hány szakértõ, történet- és
haditudós, fegyvermester, jelmeztervezõ
és szabó, építõmunkás és világosító,
gazdasági szervezõ dolgozott itt a
mûvészeken kívül, hány ember munkájából
született a film? Ahogy a feliratokon
olvasható, hányan vannak azok a
bizonyos „és még sokan mások”!?
Akik ilyen filmek elkészítésére vállalkoznak,
semmivel sem kisebb fantaszták
mint az „art Kino” alkotói.
Az Egri csillagok létrejöttéért egy
egész kis hadsereg harcolt. Bizonyos
fokig a szó legszorosabb értelmében,
mert a felvételek alatt például
hatezer kiskatona civil tábor-
32
noka voltam. És a katonaságból Szász
Endre is alaposan kivette a részét.
Mivel a török tábor ezernyi sátrát õ
tervezte, kénytelen-kelletlen megtanult
lovagolni, hogy bejárhassa a hatalmas
területet az építés kánikulai
heteiben.
Azt hiszem, mind a kettõnknek emlékezetes
marad a munka esztendeje;
marakodások, felfedezések boldog pillanatai,
reménytelenségek és újrafellobbanások.
És remélem, hogy emlékezetes
marad a közönségnek is szeretett
filmünk, Gárdonyi Géza felejthetetlen
remekének mûvészi filmváltozata,
az Egri csillagok.