Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Egy kedves fotográfusnál voltam a<br />
minap. Azt kérdezi tõlem, hogy<br />
mit szólok gyönyörû démonaihoz?<br />
Mondani se kell, hogy e démonok<br />
olyanok mûterme falán, mintha azt<br />
akarnák mondani szegény nézõinek s<br />
így nekem is: ó, földi lény, áhítat elõttem,<br />
mert én nem húsból-vérbõl való<br />
vagyok, én csupa hableány vagyok. S<br />
egyik az égre néz, mintha földi gondolat<br />
már nem is bántaná, a másik megtépett<br />
szempilláival maga elé réved,<br />
mintha a túlvilági szerelem magasztos<br />
fénylépcsõit látná maga elõtt… – s<br />
hogy én, szegény öregúr, mit szólok<br />
ehhez? A következõket feleltem a fotográfusnak:<br />
– Volt egyszer egy nagyon szigorú,<br />
kicsi kislány, három év körüli, Ninó nevû,<br />
afféle nagy szemû, zordon filozófus,<br />
mint amilyen a gyerekek között<br />
nemegy van. S ez a Ninó egy alkalom-<br />
mal még zordabb és sötétebb volt,<br />
mint eddig. Ott állt a tornác közelében,<br />
s úgy látszott, nagyon töri valamin<br />
a fejét. – Mi leli vajon ezt a gyermeket?<br />
– kérdezték úgy a szülõk, mint<br />
vendégeik. – Valaki megsértette talán?<br />
Vagy valamely újabb filozófia<br />
fészkelte be magát gyönyörû, fürtös,<br />
busa kis fejébe? – Mert nagyon fennköltnek<br />
is látszott ám, szinte égi látomás<br />
világolt sötét szemébõl. Végre hát<br />
oda is ment hozzá valaki s megkérdezte<br />
tõle szelíden: – Ninóka édes, min<br />
gondolkozol, lelkem?<br />
Amire Ninóka fel is vetette gyönyörû<br />
fejét, sugaras, égi tisztaságú szemét<br />
is rávetette a kérdezõre, és így felelt<br />
neki zordul:<br />
– Azt gondolom magamban, hogy:<br />
szalámi.<br />
Ezt elmondtam a fotográfus úrnak,<br />
és hozzátettem:<br />
25<br />
– Látja, uram, így vagyok én a démonaival<br />
is. Én már öregúr vagyok, és<br />
sajnos, jól tudom, hogy égi tisztaságú<br />
homlokuk mögött, hogy áhítatos szemük<br />
könnyes ködein túl mi gondolat<br />
jár fürtös fejükben. Fiatalember még<br />
nyilván azt hiszi, hogy a túlvilági szerelem<br />
vagy szerelmi haláltól való megdicsõülés<br />
– egyszóval csupa olyan finomságok,<br />
amelyekre az õ szegény,<br />
esendõ lelke nem is képes. Én viszont<br />
azt hiszem, hogy Ninóka esete világít<br />
rá jobban a titkaira, mert bizony én,<br />
öreg bûnös, azt hiszem: ha megkérdeznék<br />
tõlük, s õk is õszinték tudnának<br />
lenni, mint Ninóka, õk is csak azt<br />
felelhetnék nekünk:<br />
– Azt gondoltam magamban, hogy:<br />
csokoládé, nylonharisnya, finom bécsi<br />
szelet, habtortácska jegeskosárban<br />
meg effélék.<br />
– No de mit tehetünk?
Change language