Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
Premier 2008. augusztus - Sprint Kft. Premier 2008. augusztus - Sprint Kft.
PREMIER: OPERA A VELÜNK ÉLÕ WAGNER I. A nibelung gyûrûje A Mûvészetek Palotája és a Magyar Rádió közös produkciója, a Budapesti Wagner-napok új fesztivált teremtett Európának. A rendezvénysorozatot Kiss Imre és Fischer Ádám indította útjára a MüPában, 2006 júniusában a Parsifal nagy sikert aratott, félig szcenírozott elõadásával. A rákövetkezõ évben A Rajna kincse és A walkür már teljesen szcenírozott formában volt látható, a színház és a virtuális mûvészet eszköztárát egészen újszerû módon egyesítõ koncepció jegyében és világszínvonalú szereposztásban. SIEGFRIED – CHRISTIAN FRANZ ÉS MICHAEL ROIDER FOTÓK: MÜPA, PÓLYA ZOLTÁN 102 2008 júniusában teljesedett ki a kép. Elõbb a Siegfried és Az istenek alkonya bemutatóját tartották meg június 7-én, illetve 14-én, majd pedig június 19–22. között teljes egészében színre került A nibelung gyûrûje, mégpedig úgy, ahogyan arról Wagner és közönsége mindig is álmodott: négy egymást követõ estén. Ezzel egy gigantikus színházi elgondolás teljesedett be: valósággá lett a Richard Wagner által megálmodott Gesamtkunstwerk, a szerelemrõl és hatalomról, törpékrõl, óriásokról és istenekrõl, hõsökrõl és erõs nõkrõl, az arany átkáról és a világvégérõl szóló színház. Valódi ünnepi játék született. A szokatlan helyszínen megvalósuló színrevitel, amely már 2007-ben is nemzetközi feltûnést keltett, ismét a rendezõ-díszlettervezõ Hartmut Schörghofer és csapatát dicséri. A fettFilm multimédia-mûvészeinek videovilága a nézõ közvetlen közelébe hozta Wagner világdrámáját. A történések, a látvány és a koreográfia összessége olyan élményt kínált, amely a Wagner által megragadott hatalmas tárgyat közvetlenül megtapasztalhatóvá és jelen idejûvé tette. Merthogy a Ring-tetralógia nem másról mesél, mint a mi történetünkrõl. A mindent meghatározó arany átka megsemmisít egy régi, rendezett világot. A reményt egy új, igazságos, háborúkon és romboláson túli jelen eljövetelében Wagner Siegfriedbe, a rettenthetetlen, semmi törvénytõl meg nem kötött hõsbe veti, és Brünnhildébe, aki az egoizmustól átitatott társadalom ellenpéldájaként a szeretet erejét testesíti meg. A sarkából kifordult, összeomlott világból azonban csak a szerelmesek elbukása teremthet új valóságot. Fischer Ádám ehhez a grandiózus vállalkozáshoz olyan nagyszerû énekeseket nyert meg,
akiknek köszönhetõen a MüPa produkciója igazi ünneppé vált a világ minden tájáról idesereglõ Wagner-rajongók számára. Az alábbiakban a koncertsorozatot értékelõ kritikákból szemezgettünk, mintegy kedvcsinálónak a következõ esztendõkre. „Fischer Ádám röpke két év alatt átformálta a magyar operajátszást. Tavalyelõtt a Parsifal még csak biztató kezdet volt, valami új ígérete, hogy lám, lehet másként is. Minimális díszlet, egyszerû jelzések és korábban itthon nem tapasztalt zenei színvonal együtt csodákra képes. Már nem koncert, de még nem színház – Wagner mûve mégis életre kel a maga teljes és magasztos pompájában. Lehetett volna így is folytatni, és most akkor is elégedettek lennénk. Ám Fischer Ádám a Ringgel jelölte ki az utat. Opera a Bartók Teremben, és opera az Ybl-palotában. A helyzet pikantériája, hogy közben már itt is, ott is õ a fõnök – így saját magának teremt konkurenciát. Operaigazgatóként a Budapesti Wagner-napok igazgatójával kell versenyre kelnie, s minél magasabbra emeli a lécet itt, annál nagyobbat kell ugrania ott. Lehet, hogy ez a garancia a magyar operaélet megújulására? Õsszel kiderül, mire képes az Operaházban a Fidelióval. (…) E csodálatos elõadásból nem emelek ki egyetlen nevet sem. Túl sokan szerepeltek, és túl sok köztük a világsztár. És akik nem azok, õk is erõ felett teljesítettek. Olyan elõadást hallottunk-láttunk Budapesten, amit csak a legmagasabb mércével lehet mérni. Olyat, ami kesztyût dob Bécsnek és Bayreuthnak. Nem volt még erre példa a magyar operajátszás történetében.” (Rockenbauer Zoltán, Heti Válasz, 2008. július 3.) „Ennyi operaénekes világsztár egy színpadon pedig még nem volt nálunk. Nem sztárkodtak, belesimultak a produkcióba, miközben nagyon is érzõdött markáns egyéniségük. Christian Franz, aki például a Siegfried címszerepét adta, látszólag nem hõs alkat, már kis pocakot is eresztett, és nem is egy égimeszelõ, nem deli legény, mégis annyi elszántság, energia, akaratosság és lendület van benne, hogy ideá- AZ ISTENEK ALKONYA – STIG ANDERSEN ÉS SUSAN BULLOCK lis Wagner-hõs. Evelyn Herlitzius pedig ideális Wagner-hõsnõ. Tud elbájolóan nõies lenni, de úgy halad elõre, mint a buldózer, Brünnhildeként lehengerlõ a személyisége. Walter Fink pedig úgy játszik óriást, hogy a termete és a hangja is óriási, képes annyira dermesztõ lenni, hogy megtestesíti a világ aljasságát, kegyetlenségét. Fischer Ádám karmesterként a motorja mindennek, hihetetlenül szuggesztív, nem lankad egy pillanatra sem, karmesteri pálcája nyomán árad a zene, a zsigereinkbe hatol, egyszerre letaglózó és felemelõ. De hogy a Budapesti Wagner-napokból Wagner-heteket terveznek, az egyértelmûen felemelõ.” (Bóta Gábor, Pesti Mûsor, 2008. július 3.) „A színészekként is döbbenetes énekesek (na, ide valóban kimerítõ névsorolvasásra lenne szükség) bebizonyították, hogy a figurák az õ eleven személyiségükön keresztül nyerik el a legmélyebb ábrázolást, nincs az a duplázás, triplázás, vetítés, árnyjáték, mely megközelítõ mélységbe hatolna, az opera lelke – lám-lám, ki hitte volna – a színész, aki történetesen énekel.” (Molnár Szabolcs, Magyar Narancs, 2008. június 26.) 103 „Az eseménytelen színházi júniust fölélénkítette A nibelung gyûrûje a Mûvészetek Palotájában, holott nem is volt színház, inkább illusztrált koncert. Mitõl mégis a teátrális élmény? Bizonyosan nem a videótól, az árnyképektõl, a földön tekergõ táncosoktól; ezek hol jók voltak, hol kevésbé, mindenesetre általában nem zavarták, képzettársító vizualitásukkal inkább segítették az értelmezést. Akkor nyilván Fischer Ádámtól, aki mágikusan tolmácsolta Wagnert, és mivel az opera mégiscsak elsõsorban zene (mondják sokan), a zenei élmény volt az adu ász – mindent vitt. És hát kiváló, nemzetközi rangú énekesek szerepeltek, plusz a Bartók Hangversenyterem akusztikája, ami kenterbe veri az operaházakét, Bayreuthot kivéve. Így van, persze. Mindez mégsem magyarázza, hogy a produkció több volt, mint ’félig szcenírozott’ koncert. Vagy akár ’kosztümös koncert’, ahogy Felsenstein nevezte a színpadi díszletek között, jelmezekben játszott konvencionális operaelõadásokat. A MüPa-Ring attól volt színház, hogy az énekesek többsége magas nívón formálta meg az alakokat, más szóval személyisége által vált Wagner-karakterré.” (Koltai Tamás, Élet és Irodalom, 2008. június 27.)
- Page 56: MESTEREK A SZÍNPADON Kállai Feren
- Page 59 and 60: pukkasztja a lufiját, kezébe nyom
- Page 61 and 62: eretem a színházat. Szeretem Esze
- Page 63 and 64: - Épp akkor, amikor Federico ostro
- Page 65 and 66: Hirdetés 63
- Page 67 and 68: ABBÁZIA KÁVÉHÁZ Van azonkívül
- Page 69 and 70: TJESZRAPERET LÁDA ALAKÚ KOPORSÓJ
- Page 71 and 72: teni környezetbe, de van, ahol mi
- Page 73 and 74: Beöthy István Espace temps, op. 1
- Page 75 and 76: Hirdetés 73
- Page 77 and 78: is így kezdi: „oda kell ülni az
- Page 79 and 80: niális festõjének karcait, minde
- Page 81 and 82: északkeletre lévõ Pordenonéba,
- Page 83 and 84: FOTÓ: INKEY TIBOR PREMIER: SZELLEM
- Page 85 and 86: BÁL A SAVOYBAN - IFJABB LATABÁR
- Page 87 and 88: A GOLFJÁTÉKOS 1947-48-ban a Váro
- Page 89 and 90: Fowey-ba úgy kerültem, hogy össz
- Page 91 and 92: pennym sem volt, és reszkettem, é
- Page 93 and 94: lós Melitta, Komlós Vilmos, Misog
- Page 95 and 96: MAKLÁRY JÁNOS - Miért lenne röh
- Page 97 and 98: Rakovszky Zsuzsa: ÉJSZAKA Mióta e
- Page 100 and 101: PREMIER: OPERA Ybl-palota: jubileum
- Page 102 and 103: PREMIER: OPERA Az operaházi Mózes
- Page 106 and 107: Exkluzív smink- A szemhéjpúderek
- Page 108 and 109: PREMIER: GASZTRONÓMIA A Symbol ét
- Page 110 and 111: zsemle (magyarul egy zsemlében meg
- Page 112 and 113: PREMIER: HÁZUNK BÁJA Premier-part
- Page 114 and 115: GÁBRIEL MÛSORT VEZETETT, ÉNEKELT
- Page 116 and 117: VOKSÁN VIRÁG NEM A HÕSÉG MIATT
- Page 118: PÁROSAN (PÁRATLANUL?) SZÉP AZ É
PREMIER: OPERA<br />
A VELÜNK ÉLÕ WAGNER I.<br />
A nibelung gyûrûje<br />
A Mûvészetek Palotája és a Magyar Rádió közös produkciója,<br />
a Budapesti Wagner-napok új fesztivált teremtett Európának.<br />
A rendezvénysorozatot Kiss Imre és Fischer Ádám indította<br />
útjára a MüPában, 2006 júniusában a Parsifal nagy sikert aratott,<br />
félig szcenírozott elõadásával. A rákövetkezõ évben<br />
A Rajna kincse és A walkür már teljesen szcenírozott formában<br />
volt látható, a színház és a virtuális mûvészet eszköztárát<br />
egészen újszerû módon egyesítõ koncepció jegyében és világszínvonalú<br />
szereposztásban.<br />
SIEGFRIED – CHRISTIAN FRANZ ÉS MICHAEL ROIDER FOTÓK: MÜPA, PÓLYA ZOLTÁN<br />
102<br />
2008 júniusában teljesedett ki a kép.<br />
Elõbb a Siegfried és Az istenek alkonya<br />
bemutatóját tartották meg június<br />
7-én, illetve 14-én, majd pedig június<br />
19–22. között teljes egészében színre<br />
került A nibelung gyûrûje, mégpedig<br />
úgy, ahogyan arról Wagner és közönsége<br />
mindig is álmodott: négy egymást<br />
követõ estén. Ezzel egy gigantikus<br />
színházi elgondolás teljesedett be:<br />
valósággá lett a Richard Wagner által<br />
megálmodott Gesamtkunstwerk, a<br />
szerelemrõl és hatalomról, törpékrõl,<br />
óriásokról és istenekrõl, hõsökrõl és<br />
erõs nõkrõl, az arany átkáról és a világvégérõl<br />
szóló színház. Valódi ünnepi<br />
játék született. A szokatlan helyszínen<br />
megvalósuló színrevitel, amely<br />
már 2007-ben is nemzetközi feltûnést<br />
keltett, ismét a rendezõ-díszlettervezõ<br />
Hartmut Schörghofer és csapatát<br />
dicséri. A fettFilm multimédia-mûvészeinek<br />
videovilága a nézõ közvetlen<br />
közelébe hozta Wagner világdrámáját.<br />
A történések, a látvány és a koreográfia<br />
összessége olyan élményt<br />
kínált, amely a Wagner által megragadott<br />
hatalmas tárgyat közvetlenül<br />
megtapasztalhatóvá és jelen idejûvé<br />
tette. Merthogy a Ring-tetralógia nem<br />
másról mesél, mint a mi történetünkrõl.<br />
A mindent meghatározó arany átka<br />
megsemmisít egy régi, rendezett<br />
világot. A reményt egy új, igazságos,<br />
háborúkon és romboláson túli jelen eljövetelében<br />
Wagner Siegfriedbe, a rettenthetetlen,<br />
semmi törvénytõl meg<br />
nem kötött hõsbe veti, és Brünnhildébe,<br />
aki az egoizmustól átitatott társadalom<br />
ellenpéldájaként a szeretet<br />
erejét testesíti meg. A sarkából kifordult,<br />
összeomlott világból azonban<br />
csak a szerelmesek elbukása teremthet<br />
új valóságot. Fischer Ádám ehhez<br />
a grandiózus vállalkozáshoz olyan<br />
nagyszerû énekeseket nyert meg,
Change language