%##)"&!MQVH - ombke

BÁNYÁSZATI 

ÉS KOHÁSZATI LAPOK 

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA 

ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN 

Atartalomból: 

Nyersanyag- és energiapolitika 

Robbantástechnika 

Köszöntjük vas-, gyémánt- és aranyoklevéllel 

kitüntetett tagtársainkat 

2009/5. szám 

142. 

évfolyam

TiszteltTagtársak! 

Felhívás 

Az OMBKEbányásztagjainak 

díszegyenruhájáhoztartozó 

zöldnyakkendõ márnem kapható, 

ezértabból–figyelembevévea 

2010.éviEurópaiBányász – 

KohászTalálkozóigényeitis – 

utángyártásttervezünk. 

Kérjük,hogyakinekilyenigénye 

van,aztaz OMBKE titkárságán, 

vagyahelyicsoportjatitkáránál 

2009.november30-ig jelezze, 

hogyelegendõmennyiségû 

nyakkendõttudjunkbiztosítani. 

Kérjükahelyititkárokat,hogy 

azigényeketugyanezenhatáridõig 

azOMBKE titkárságáratovábbítsák. 

Anyakkendõ2010.I.negyedévébenkészülel,várhatóára:3000Ft/db. 

Az OMBKEtitkárság címei: 

posta:1371BudapestPf.433 

e-mail:ombke@mtesz.hu 

telefon:1-201-7337 

Jószerencsét! 

Bányászati Szakosztály 

AXIII. Európai Bányász – 

Kohász Találkozó 

(Knappentag) 

az OMBKE szervezésében 2010. május 

27-30-án Pécsett kerül megrendezésre az 

Európa Kulturális Fõvárosa rendezvénysorozat 

részeként. 

Arendezvénnyel kapcsolatos részletes 

információk awww.knappentag.hu internetes 

honlapon találhatók. 

Knappentag Szervezõ Bizottsága 

Termékeink: 

–Feszítõperemes fém és mûanyagrosták 

–Mûanyagrosta/rendszerek 

(CLIP–TEC, UNIPLANK,UNISTEP 

Vibro–Elastic,Síkrosta) 

–Hárfarosták,préshegesztett rosták, perforáltlemezek 

–Iparidrótszövet(vibrátorfonatok)osztályozógépekhez, 

magaskopás-ésrezgésállórugóacélból,rozsdamenteskivitelbenis 

–Allgaierszitabetétek javítása, felújítása 

–Hullámrácsok tetszõlegesrácsosztással,jólhegeszthetõ 

anyagból,rozsdamentes kivitelbenis 

–Mûszakiszövetek,szitaszövetek 0,04 mm-tõlrozsdamentes, 

rugóacél,horganyzottésszénacélanyagokból 

–Szúnyoghálók széleinszegett, szõtt kivitelben(barna, fehér, 

szürke,zöldszínekben;1,0;1,2;1,5 mszéles tekercsekben) 

–Vadhálók tûzihorganyzott kivitelben 

–Kerítéselemek,kerítésmezõk 

3000 Hatvan–Nagygombos 

Tel./Fax:06-37/341-231; Közvetlenfaxszám:06-37/540-035 

Mobil:06-20/3131-612 

E-mail:hutter@h-s.hu Weboldalunk: www.h-s.hu 

Tisztelt Tagtársak! 

Alapfolyamatosküldésénekbiztosítása 

érdekébenkérjük,esetleges 

LAKCÍMVÁLTOZÁSAIKAT 

az OMBKEtitkárságán,vagyaBKL 

Bányászatszerkesztõségébenbejelenteni 

szíveskedjenek. 

OMBKE:1371Budapest Pf.433 

Tel./fax:1-201-7337 

e-mail:ombke@mtesz.hu 

Szerkesztõség:8301TapolcaPf.17 

Tel.:30-2955-718 

e-mail:bkl.banyaszat@t-online.hu 

Segítségüket ezúton is köszönjük! Jó 

szerencsét! 

Szerkesztõség 

Hirdetmény 

Agricolakutató kedvezõáron felkínálja 

könyvgyûjteménye25dbkötetét. 

Jegyzéketkívánságraküldök. 

Telefon:99-314-941(üzenetrögzítõs)

Bányászati 

és Kohászati Lapok 

Aszerkesztõségcíme: 

Postacím:Tapolca –Pf. 17–8301 

Felelõsszerkesztõ: 

PodányiTibor 

(tel.:30-2955-718) 

e-mail: bkl.banyaszat@t-online.hu 

Aszerkesztõ bizottság tagjai: 

Bagdy István (szerkesztõ) 

dr. Csaba József (olvasó szerkesztõ) 

dr. Gagyi Pálffy András 

Kovács Béla (szerkesztõ) 

Bariczáné Szabó Szilvia 

Bircher Erzsébet 

dr. Dovrtel Gusztáv 

Erdélyi Attila 

dr. Földessy János 

Gyõrfi Géza 

dr. Horn János 

Jankovics Bálint 

Kárpáty Erika 

Livo László 

Lois László 

Mara Márta-Éva 

dr. Mizser János 

Sóki Imre 

dr. Sümegi István 

dr. Szabó Imre 

dr. Turza István 

Vajda István 

dr. Vojuczki Péter 

Kiadja: 

Országos MagyarBányászati 

ésKohászatiEgyesület 

1027Budapest, Fõutca68. 

Telefon/fax:1-201-7337 

www.ombkenet.hu 

Felelõskiadó: dr.TolnayLajos 

Nyomdaielõkészítés: 

VoráknéSzecseiMónika 

Nyomda: 

Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza 

Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi 

forgalombanem kerül 

HUISSN0522-3512 

TARTALOM 

HORÁNYI ISTVÁN: Európainyersanyag-politikaistratégia–holtart 

Magyarország? .........................................2 

TheEuropean rawmaterialsinitiative–whereisHungary? 

DR.FÖLDESSY JÁNOS: Utazásabányászatjövõjében .............6 

Travellingin thefutureofmining 

DR.KATICS FERENC: VéleményazMVMenergiapolitikájáróla 

Vértkapcsán ...........................................9 

RemarksontheenergypolicyofMVMinconnection ofVÉRT 

NAGY LAJOS: Arobbantásgeometriaiparamétereinekés a 

robbantottkõhalmazszemszerkezeténekösszefüggései .......11 

Relationsbetweengeometricparametersofblastingand 

thegrain-sizedistributionofmuckpile 

DR.FÖLDESI JÁNOS: Az ipariés bányászatirobbantásokkárhatásairól 

......................................................16 

Aboutthedamagingeffectsofblastsinconstructionandmining 

DR.HAVELDA TAMÁS: AlkalmazkodóMárkushegy ..............26 

TheadaptableMárkushegy 

Konferenciadr.RichterRichárdemlékére ..................28 

Conferencein memoryofdr.RichárdRichter 

Helyreigazítás ..........................................27 

Egyesületiügyek ........................................30 

Köszöntjüktagtársainkatszületésnapjukon ..................36 

Tiszteletdiplomákátadása,kitüntetettekköszöntése ...........39 

Hazaihírek ..........................................25,55 

Külföldihírek .............................5,10,15,27,42,68 

Gyászjelentés ........................................62,67 

WisnowszkyKároly ......................................62 

Dr.KolozsváriGábor ....................................63 

VígEde ...............................................64 

SzõkeJános ............................................65 

BátaiJózsef ............................................65 

SzappanFerenc .........................................66 

GordoniMiklós .........................................67 

Könyvismertetõ,lapszemle ...............................B3 

ABKL Bányászat2008.évinívódíjasai .....................B3 

Hirdetmények,felhívások ................................B2 

Megjelenik2009.október30. 

BányászatiésKohászatiLapok –BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,5.szám 1

Európai nyersanyag-politikai stratégia –hol tart Magyarország? 

Bevezetés 

Günter Verheugen, az Európai Bizottság elnökhelyettese, 

iparügyi biztos 2008. november 4-én mutatta 

be hivatalosan a27 tagállam közös nyersanyagpolitikai 

kezdeményezését,melynekcéljaanem-energiahordozó 

ásványokkalkapcsolatos,közösstratégiakidolgozása.A 

kezdeményezésfõcélkitûzései: 

–Európa ipariásványokkalvalóellátásánakjavítása; 

–Európaépítõiparialapanyagokkalvaló100%-osönellátásánakhosszútávúbiztosítása 

Aközlemény szerint afolyamatos nyersanyag-ellátás 

európai forrásokból való biztosíthatóságának javasolt 

eszközei,teendõi: 

1.az engedélyezési folyamatok egyszerûsítése/gyorsítása 

2.anyersanyagnyerõ helyek figyelembevétele atelepülésrendezés 

során 

HORÁNYI ISTVÁN okl. bányamérnök, mûszaki tanácsadó 

KÕKA Kõ- és Kavicsbányászati Kft. 

Báragazdaságivilágválságidõlegesenabányatermékekirántiigénytisvisszavetette,azEurópaiUnió 

felismerte, hogy aversenyképességét csak úgy tudja biztosítani, ha csökkenti anyersanyagoktól való 

importfüggõségét, és új nyersanyag-stratégiát dolgoz ki. Aszerzõ cikkében megvizsgálja ahazai helyzetet. 

Azeljárás tárgya Engedélyezõhatóság Szakhatóság 

Kutatásijog-adomány Bányahatóság 

3.alapanyag-kitermelésaNATURA2000területeken 

4.az alapanyagok jelentõségének tudatosítása anyilvánosságkörében 

Tekintsükát,hogyazajánlotteszközökterületénhol 

tartma Magyarország. 

Az engedélyezési folyamatok 

egyszerûsítése/gyorsítása 

A jelenleg érvényben lévõ rendelkezés, a már 

egyszerûsítésthozó362/2008.(XII.31.)Korm.rendelet 

(az MBFH-ról szóló rendelet módosítása) 15. melléklete 

szerint a hatósági lépcsõfokok a bányanyitási 

szándékelsõbejelentésétõlaz„elsõkapavágásig”. 

Érdekességként érdemes összeszámolni, hogy a 

bánya megnyitásáig ugyanarról abányáról (területrõl) 

KutatásiMÜT 

(MûszakiÜzemiTerv) 

Bányahatóság 

Földhivatal,KÖF,Önkormányzat, 

Esetenként: Tûzoltóság,Közl.H., 

Orsz.TisztiorvosiHiv.,Honvédv.f.,KÖH 

Környezetvédelmi Bányahatóság(!),Önkormányzat, 

engedélyelõzetes, KÖF Földhivatal,Mg.Szakig.H.–talajvédelem, 

majdáltalábanrészletes erdészet,KÖH;Közl.H.,ÁNTSZ-jogutód 

Erdõérintettségeesetén erdõmûvelésbõlvalókivonáselviengedélye 

Mg.Szakig.H. Önkormányzat,KÖF 

Földhivatal,Önkormányzat,KÖF;KÖH 

Bányatelek 

Mûvelésiágbólkivonás 

Bányahatóság Esetenként: Nemz.Hírk.H.,Honvédv.f., 

Tûzoltóság,Közl.H.Orsz.TisztiorvosiHiv. 

erdõesetén: Mg.Szakig.H. Önkormányzat,Földhivatal,KÖF 

termõföldesetén: Földhivatal Mg.Szakig.H.;Önkormányzat,KÖF 

TermelésiMÜT Bányahatóság 

Önkormányzat,Mg.Szakig.H.,KÖF 

Esetenként: Honvédv.f. 

Robbantással,robbantóanyaggal 

kapcsolatosengedélyek 

Bányahatóság KÖF,Rendõrség 

Rövidítések: KÖF=KörnyezetvédelmiFelügyelõség 

KÖH=KulturálisÖrökségvédelmiHivatal 

Mg.Szakig.H. =MezõgazdaságiSzakigazgatásiHivatal 

Nemz.Hírk.H.=NemzetiHírközlésiHatóság 

Közl. H.=KözlekedésiHatóság 

Honvéd v.f.=Honvéd Vezérkarfõnöke 

2 BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,5.szám

hány önálló ügyben, milyen szerepben nyilatkozik – 

például–aKörnyezetvédelmiHatóság: 

1.KutatásiMÜT szakhatóság 

2.Elõzeteskörnyezetvédelmiengedély engedélyezõ 

3.Erdészetielvimûv.ágbólvalókivonás szakhatóság 

4.Környezetvédelmimûködésiengedély engedélyezõ 

5.Erdõmûvelésiágbólvalókivonása szakhatóság 

6.Termõföldmûvelésiágbólvaló 

kivonása szakhatóság 

7.Mûszakiüzemiterv szakhatóság 

8.TermelésiMÜT szakhatóság 

9.Robbantássalkapcsolatosengedélyek szakhatóság 

Afentiekbõlfakad,például,akövetkezõvalóstörténet: 

az elõzetes környezetvédelmi engedélyhez kellett 

az Erdészeti Igazgatóság hozzájárulása, melyet –esetünkben–elsõfokon 

elutasítottak.Fellebbezés során a 

másodfok ahozzájárulás feltételéül szabta, hogy abányavállalkozó 

szerezze meg az elvi kivonási engedélyt. 

Az elvi kivonási engedélyezési eljárásban aKörnyezetvédelmi 

Hatóság –mint szakhatóság –nem nyilatkozott,hivatkozva 

arra, hogyhatóságánál ugyanezenügybeneljárásvanfolyamatban.AKÖFhozzájárulásahiányában 

az elsõfokú Erdészeti Hatóság az elvi kivonási 

engedélytmegtagadta.Azeljárásháromévehúzódik! 

„Európa alapanyaggal való önellátása érdekében egyszerûsítenikellazengedélyezésifolyamatokat.”(?) 

Anyersanyagnyerõ helyek figyelembevétele a 

településrendezés során 

Ma Magyarországon a 2008. évi L. törvénnyel 

módosított 2003. évi XXVI. törvény szól az Országos 

TerületrendezésiTervrõl. EnnekV.fejezete –Az országosövezetekrevonatkozószabályokszerint: 

„Országosökológiaihálózatövezete 

Kiválótermõhelyiadottságúerdõterületövezete 

Országosjelentõségûtájképvédelmiterületövezete 

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendõ 

területövezete 

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõség-védelmi 

terület övezetében bányászati tevékenységet abányászati 

szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint 

lehet folytatni.” 

Az„Ásványinyersanyag-gazdálkodásiterületövezete” 

címszó alatt akövetkezõk állnak: „16/A. §Az ásványi 

nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét atelepülésrendezés 

eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelõen 

kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokatmegállapítani.” 

Valójábanamondatmásodikfele 

számomra nehezen értelmezhetõ, kíváncsian várom a 

gyakorlatialkalmazást. 

Arendeletszerint „Atérségiszabályozássorán 

Magterületövezete 

Ökológiaifolyosóövezete 

Térségijelentõségû tájképvédelmiterületövezete 

Világörökségésvilágörökség-várományosterület… 

övezetbenújkülszínimûvelésûbányateleknemlétesíthetõ, 

meglévõkülszínimûvelésû bányateleknem bõvíthetõ.” 

Ezzel szemben a22. §-ban 12 címen sorol fel olyan 

területeket, melyek különbözõ övezetében térségi hulladéklerakó 

hely nem jelölhetõ ki, de ezek között nem 

szerepel az ásványvagyon-gazdálkodási terület, amit így 

hulladéklerakó hely kijelölésekor nem kell figyelembe 

venni. 

Alapanyag-kitermelés aNATURA 2000 területeken 

Atermészetvédelem aNATURA2000program keretében 

Magyarország területének 21,6%-át védelem alá 

helyezte.Talánmondanomsemkell,hogyeterületeklefedikszinteazösszesolyanhegyet,dombot,völgyetvagy 

síkterületet,aholegyáltalánásványvagyonlétezhet. 

„ANatura2000-rõlszóló275/2004.Korm.sz.rendelet 

értelmezésében az érvényes mûszaki üzemi tervvel rendelkezõbányatelkekesetébensemmilyenkorlátozásnincs, 

és nem isvárható …” –írja az egyik nemzeti park igazgatóságaaNATURA2000alávonásellenitiltakozólevélrefogalmazott–sokszorosított–válaszában. 

Idõközben atermészetvédelem aföldhivatalokkal 

bejegyezteti atulajdoni lapokra aNATURA 2000-be 

tartozást,függetlenülattól,hogyazingatlanonbányatelekkel,MÜT-telrendelkezõbányamûködik–egykonkrét 

példa szerint –1973 óta. ANATURA 2000 bejegyzés 

elleni fellebbezést amegyei földhivatal elutasította, 

majdamegyeibíróságonvalópervesztésutánazAlkotmánybíróság 

következett, hiszen egy olyan hatósági 

döntésrõl volt szó,melyneknincsjogorvoslatilehetõsége. 

Az Alkotmánybíróság öt és fél hónap után felszólította 

abányavállalkozót, hogy keresetéhez mellékelje 

„…a másodfokú bíróság kereset-elutasító határozata 

kézbesítõ tértivevényét.” (Az nem amegyei bíróságnál 

van?) Nyilvánadöntésreméghosszúideigvárnikell. 

Kíváncsianvárjuk,mileszakövetkezõMÜT-eljárás 

eredménye. Lesz-e szakhatósági hozzájárulás aTermészetvédelem 

részérõlegyNATURA2000területre. 

A témakör lezárásaként idézek az EU-Bizottság 

közleményébõl: „…A Bizottság hangsúlyozza, hogy a 

NATURA2000jogszabályoknemzárjákkikategorikusanakitermelõitevékenységet,aBizottságésatagállamokvállalták,hogyútmutatókatdolgoznakkiaziparág 

és ahatóságok számára, pontosítva, hogy aNATURA 

2000 természetvédelmi területeken vagy azok közelébenfolytatottkitermelésitevékenységhogyanegyeztethetõösszeakörnyezetvédelmével.Avéglegesútmutatókvárhatóan2008 

végére készülnekelés alétezõlegjobb 

gyakorlaton fognak alapulni.” (Ez acikk 2009 júniusábaníródott, 

de sajnos ilyenútmutatóról még nem 

tudokbeszámolni.) 

Az alapanyagok jelentõségének tudatosítása 

anyilvánosság körében 

ABizottság ajánlott eszközei közül az utolsó az 

alapanyagok nélkülözhetetlenségének, és azok bányászati 

módszerekkel történõ biztosítása szükségességének 

tudatosítása, aszéleskörû felvilágosítás jó kísérlete 

volt a május 15-17-én megrendezett „Minerals Day 

BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,5.szám 3

2009” (Ásványok Napja 2009) rendezvénysorozat, 

amelynek kapcsán Magyarországon tízegynéhány bányaüzem 

elõre meghirdetve nyílt napot tartott, melyre 

meghívtákakörnyéklakosságát,de–célzottan–akörnyezõiskoláktanulóitis. 

Arendezvénycéljaazvolt,hogyabányavállalkozók 

felhívják az érdeklõdõk figyelmét az alapanyagok nélkülözhetetlenségére, 

az alapanyagok ásványi eredetére 

–tehátarra,hogyazokatcsakbányászatimódszerekkel 

lehet elérni. Ugyanakkor arra is, hogy abányászat – 

méghaátmenetiidõszakra sebetisejtatermetttermészeten 

–nem csak természetromboló, de akár élõhelyteremtõislehet(pl.UHU-bagolyatállyaikõbányában, 

kunsági bükköny az alsózsolcai kavicsbányában), és 

mindent megtesz, smeg is kell tennie atermészetben 

esettkárokhelyreállítására. 

A Bizottság által javasolt, fentebb említett négy 

„eszköz”,feladatközülazelsõháromcímzettjeiatagállamok, 

tehát az érintett országok kormányai. Anegyediket–legalábbisMagyarországon,éstovábbi21országban 

–abányavállalkozók és szervezeteik magukra 

vállalták.Ez utóbbifeladat 2009.május 15-17-énEurópa-szerte166bányaüzembemutatásakapcsánteljesült! 

Ásványvagyon-gazdálkodás, ásványvagyongazdálkodási 

stratégia 

Úgy gondolom, mint tagállamnak, nekünk magyaroknak 

is meg kellene fogalmaznunk, sapolitikával 

éppúgy mint alakossággal meg kell tudnunk értetni, 

hogy a„Fenntartható Fejlõdés Stratégiája” nevû program 

–vagy akár program nélkül afenntarthatóság és 

fejlõdésmaga–komolyakadályokbaütközhetfizikailag 

elérhetõ,sugyanakkormegfizethetõnyersanyagokhiányában. 

Emlékezzünkaz elmúltõszre,az orosz-ukrángázvitára,amely–valljukbe–megrengetteazegészvilágeddigi 

jól leülepedett, megkövesedett energiapolitikai 

gondolkodását.Aképletazóta sem tisztultle,éppenaz 

elmúlt napokban volt egy hasonló konfliktus, csak hát 

arrólamédia alighogyemlítésttett,hiszencsaknéhány 

napig tartott,meg hát nyár lévén nem fagyottmeg senki.Bekell 

látni, aszénhidrogénekterén,sezáltal energiagazdálkodásunkkal–egészEurópávalegyütt–sérülékeny 

köldökzsinóron lógunkannakellenére, hogytárolókapacitás 

dolgában lakosságarányosan Európában 

élenjárunk. 

Voltszerencsém (?)vagykét éveakormányszámára 

készítettkomolytanulmányokatolvasni,melyekvalójában 

javaslatok voltak az ország ásványvagyon- és energiaellátási 

stratégiájának kidolgozásához. Meg kell 

mondjam, megdöbbentõ volt olvasni anyugati kézben 

lévõ, magukat mértékadónak tartó szakértõ intézetek 

magyarnevû,denembányászszakemberképviselõinek 

tanulmányaitarról,hogyhogyansmelyiránybólkellene 

biztosítaniaMagyarországnakazelkövetkezõévtizedek 

ellátásához szükséges szénhidrogén- és villamos-energia 

importját. Atöbbtíz oldalas tanulmányok még csak 

említésre sem méltatták Magyarország saját, meglévõ 

stratégiai –ebbenazesetbenenergiahordozó–ásványvagyonát,deazittfolyóvizeinket,vagynetánazugyancsakeladhatatlanszeletsem 

említették. Az egyébalapanyagokról,ásványokrólszósemesett. 

Minthanemistudnánakazóriásifeltártéstermelés 

alattlévõ,avagycsakismert,de„blokkolt”hatalmaslignitkészletekrõlsabizonyhelyenkéntmégnemvéglegeseneltemetettbarna-ésfeketeszeneinkrõl.Demivana 

mindennapi létünkre és környezetünkre vonatkozó 

fenntarthatósággal és fejlõdéssel? Oda, kérem, kõ kell, 

meg kavics, meg homok, meg agyag, meg sok mindenféleegyébásvány! 

Az elmúlt évben aMagyar Bányászati és Földtani 

Hivatal még közreadta az ország 2007. évi (2007. 01. 

01.-i állapot) ásványvagyon-mérlegét, melyben beszámoltarról,hogyrettenetesgazdagokvagyunk:gazdaságosan 

kitermelhetõ ipari vagyonunk 13.942 millió tonna, 

melynek NGE-értéke (Nominál Gazdasági Eredménytartalma):8.932MrdFt. 

Ezzel szemben felteszem azt a–ma még akadékoskodásnak 

tûnõ–kérdést:Mondja megvalaki,mennyiebbõl 

amintegy14Mrdtipariásványvagyonbólatényleghozzáférhetõ, 

amit atermészetvédelem, akörnyezetvédelem, a 

vízvédelem, aföldvédelem, atalajvédelem, az erdõvédelem, 

anemzeti örökség védelme, valamint ahisztérikussá 

felfejlõdött bányászatellenes hangulatból eredõ, az önkormányzatiképviselõk 

kicsinyes, személyesérdekeibõl születõtelepülésrendezésitervekvalóbanhozzáférhetõnekmeghagytak?ErreakérdésremaMagyarországonsenkinemtudjaaválaszt,sõt,azMBFHa2008-asadatokatmárközzé 

semtette. 

Apolitikarégimulasztásaújrafelmerül:aBányatörvénymártöbbmintmásfélévtizedeelõírta,hogykikell 

dolgozni az ország ásványvagyon-stratégiáját és meg 

kell alkotni az ásványvagyon-gazdálkodásról (netán védelemrõl?)szólójogszabályt. 

Anélkül,hogytisztázódna 

–valójábanmirõl,melytömegrõl szóljonez astratégia, 

ill.jogszabály, 

–mik akülönbözõ ipari ágazatok számára nélkülözhetetlen,sezértvédendõ,ún.„kritikusnyersanyagok”, 

–mi is az az ásványvagyon-mennyiség, amivel kalkulálhatunk, 

aminek akiaknázását, hasznosításának menetét, 

feltételeit szabályozni kívánjuk, kár lennebelefogniakeretekmegfogalmazásába. 

Nyilvánvalóan óriási munkáról van szó, de egyszer 

rákellszánniazidõtésköltséget:felkellmérni,hogyaz 

ismert,meglévõásványvagyonból,ill.az annakún. ipari 

vagyonként nyilvántartott hányadából mennyi a valójában 

hozzáférhetõ, amit nem blokkol –akár hivatalosan,akárkendõzöttformában–egyszakhatóságsem. 

El kell ismernünk, hogy minden hatóság asaját 

szakterületénazállamnevébenlépfel,ésképviselisaját 

szakterületénekérdekeit.Ugyanakkorazásványinyersanyagok 

kitermelésének korlátozásával az állam nevébenéppen 

az államotkorlátozzákegyrészt atulajdona, 

az ásványvagyon feletti rendelkezésében, másrészt abban,hogyafelmerülõnyersanyagigénykielégítésétale- 


hetõ leggazdaságosabb módon biztosíthassa. Ezért kell 

sürgõsen megalkotni az ország ásványvagyon-gazdálkodássalkapcsolatosstratégiáját!Azállamnakelkelldöntenie,hogyakülönbözõirányú,sokszorellentétesérdekûfeladataiközöttholtalálja 

meg akompromisszumot, aközös nevezõt az egyes 

szakágak között. Át kellene gondolni: egy-egy szakág 

érdekeinekérvényesítéseaszakmailagvédhetõ,mûszakilag 

és gazdaságilag megvalósítható keretfeltételek 

megfogalmazásahelyettvalóbancsakisamásikmegfojtásával,igényeinekfigyelembevételenélküllehetséges? 

Ha pedig ez így van, akkor bizony az alapanyag-ellátásértfelelõs(vanilyen?)szakágállamiképviselõjefelmutathatja 

a döntéshozóknak a „hozzáférhetõ ásványi 

nyersanyagok” adatsorát, mely bizonyíték arra, hogy 

gazdagezazország,komolynyersanyagkészletekismertek, 

csak éppen egyik vagy másik szakági szempont 

„erõsebb”voltarévénnem hozzáférhetõek. 

Ezenkeretfeltételekkidolgozásánakszükségességét 

jelziazEurópaiBizottságközleményeis! 

Becslésem szerint bizonyos ásványi nyersanyagok 

hiánya –fõként az építõipariadalékanyagok, mintakõ 

és akavics –tíz éven belül már bizonyos régiókban jelentkezni 

fog, saz idõ múlásával egyre nagyobb területekre 

fog kiterjedni. Az elsõ jelek természetesen alegnagyobb 

piacon, Budapesten lesznekészlelhetõek. Annak 

ellenére, hogy atérségben óriási ásványvagyonmennyiségtalálható,ennekjelentõs 

hányada 

–részbenfeltárt,denemhozzáférhetõ, 

–részben valószínûsített, de „kivett” vagy „kivettnek 

tervezett” (mint pl. atervezett ökológia háló) tehát 

nem hozzáférhetõ. 

Ugyanakkor jelentõs mennyiségben vannak bennmaradt,csakfelszínesen,rossztechnológiávalletermelt 

ásványvagyonokis. Ezek utólagos kitermelését akár támogatniiskellene. 

Afejlõdéstfennkelltartani,tehát–hanemváltozik 

ajogi helyzet –egyre távolabbról fogják szállítani az 

alapanyagokat.Megkellfontolni:engedjük-ekitermelni 

ott az ásványvagyont, ahol az megfelelõ minõségben 

és mennyiségben afelhasználás helyéhez legközelebb 

megtalálható,vagyaszállítássalterheljükakörnyezetet. 

Példaként csak akavicsra, mint az építõipar egyik 

legfontosabb alapanyagára szorítkozva elmondható: az 

ásványvagyon csökkenése folyamatát megállítani nem 

lehet,hiszenafolyók–fõkéntaDuna–újkavicsotavízlépcsõk 

miatt alig termelnek, ezért akavicsra vonatkozóan 

is alaptörvény: ásványvagyont elveszni hagyni nem 

szabad. 

Visszamaradó ásványvagyont hagyni bûn, mert idõveltönkremegy(akõvagyonmállik,akavicstelepeliszaposodik,„benövényesül”). 

Ásványvagyont atöltésanyagért lefedni hagyni felelõtlenség, 

mert afelsõ réteget elfedi anövényzet, sa 

gyökérzóna óriásiásványvagyon-veszteségetokoz. 

Ásványvagyonraegyébépítményeket–ipartelep,lakótelep, 

hulladéklerakó stb. –telepíteni vétek, hiszen 

mindazokatmáshováislehetnetelepíteni. Azásványvagyoncsakottelérhetõ,aholazkeletkezett. 

Haaténylegesenkitermelhetõásványvagyonhiánya 

már nyomja apiacot, késõ lesz elkezdeni az érdekek 

egyeztetését! Ez alegjobb esetben is több éves folyamat! 

Drága árat fog követelni minden késedelem. Végül 

is valamennyi bányatermék az ember igényeit szolgálja,azembervédelme,afenntarthatóállapot–netán 

fenntartható fejlõdés – védelme mikor kerül napirendre? 

HORÁNYI ISTVÁN 1971-ben szerzett bányamérnöki diplomát bányageológus szakon. AVízkutató és Fúró Vállalat 

Gyõrszemerei Üzemvezetõségénél kezdte szakmai pályáját mint fúrómester, körzeti elõadó. 1974-tõl aMélyépterv 

Szombathelyi Osztályán közmûtervezéssel foglalkozott talajmechanika, vízellátás, csatornázás és gázellátás szakterületeken.Ny-Dunántúlközségivíz-éscsatornahálózataikiépítéseill.földgázravalóátállásakapcsánkomolyfeladatokat 

kapott. 1989-tõl aBauholding építõipari konszern munkatársa, majd akonszern magyarországi építõanyag-ipari 

alapanyag-bányászatának felelõsvezetõjevolt.Nyugdíjbavonulásaótamûszakitanácsadó. 

Új lignit külfejtés Törökországban 

Törökországban, az Afsin –Elbistan régióban Kahraman 

MarastelepülésterületénüzemelaCinerCsoportCöllolárnevû,újkülfejtéseslignitbányaüzeme,melynek 

szénvagyona3,8 

Mrd t. Törökország éves lignittermelése több mint 60 Mt, és 

ezzelamennyiséggelkétszéntüzelésûerõmûvetlátnakel,melyek 

együttesen az ország villamosenergia-igényének 24%-át 

adják. Mivel az ország energiaigénye tovább növekszik, az új 

bányaüzem évestermelésétaközeljövõben 17 Mtonnáratervezikemelni. 

Aberuházásiköltségekcsökkentéseésatermelésirányítás 

rugalmasabbátételeérdekébenateljeskülfejtésiüzemremegrendelték 

aSiemens legmodernebb, drót-nélküli LAN típusú 

termelésirányító és kommunikációs rendszerét, amit 2009. 

szeptemberbenhelyeznek üzembe. 

Aufbereitungs Technik, 2009. január 

Bogdán Kálmán 

Külföldi hírek 

Aranybányanyitás Egyiptomban 

APerth-i székhelyû ausztrál Centamin Egypt vállalat február 

közepén jelentette be, hogy megkezdték Egyiptomban 

Sukartelepülésmellett(30km-reaVörös-tengertõl)akülfejtéses 

aranybányanyitását. Az ércelõkészítõ mû 2009 második 

negyedévében lesz kész, mert a berendezést a Centamin 

Bolíviában lévõ Kori Kollo bányájából való leszerelés után 

tudják Egyiptombaszállítani. 

Abányatervezettkapacitása4Mt/évérc,melybõl200000 

uncia/év (5670kg/év)aranyatnyernek. Amegkutatottvagyon 

350 tfém arany. Aletakarítási arány 4,8:1. Az ércelõkészítõ 

mûhöz szükséges 500 m 3 /nap vizet aVörös-tengerbõl nyerik, 

melyettisztítanak,avillamosenergiát–28MW–ahelyszínen 

épített,nehézolajtüzelésûerõmûbenállítják elõ. 

Engineering and Mining Journal, 2009. március 



Utazás abányászat jövõjében 

Beszámoló aSecuring the Future 2009 és ICARD8 konferenciáról 

DR. FÖLDESSY JÁNOS okl. geológus, tanszékvezetõ egyetemi tanár Miskolci Egyetem 

Acikkben aSvéd Bányászati Szövetség bányászat és környezet témakörrel foglalkozó konferenciájáról 

számolokbe.Egy konferenciáról abeszámolórendszerint egyhírerejéigterjed.Máraviszontannyira megváltozott 

abányászattal kapcsolatos világméretû összkép és stratégiaépítés ahazai szakmai állóvíz endemikus 

mocsárvilágához képest,hogy érdemes és tanulságos lehet egy bõvebb cikkerejéig beszámolót adni az itt hallott 

és látott élményekrõl. 

Bevezetés 

A SecuringtheFuturekonferenciát aSvédBányászati 

Szövetségasvédmûszakiegyetemekkelkaröltverendezi 

meg négyévente, mindig ugyanazon ahelyszínen, az 

északiSkelleftea-ban,amelyakörnyezõCu,Zn,Pb,Au 

ércesedésekbányászatánakéskohászatánakközpontja. 

IttaszékhelyeaNewBoliden nevû,európaiméretekben 

jelentõs (és nálunk biztosan multinak becézendõ) bányászati 

vállalatnak is. Akonferencia alcíme: „Bányászat,fémekésakörnyezetünkegyfenntarthatótársadalomban”. 

Akonferencia meghívóján Madame Maud 

Olofssonnak, aVállalkozási, Energiaügyi és Kommunikációs 

Minisztérium vezetõjének üzenetét olvashatjuk 

(ez önmagában jelzi abányászattal kapcsolatos svéd 

közfelfogástéspolitikaiértékrendet).2001ótaezaharmadik 

alkalom, hogyrészt veszek akonferencián, ígya 

tendenciákat közel egy évtizedes távlatban volt alkalmammegfigyelni. 

Az idén vele egy helyszínen megrendezett ICARD 

konferenciát hároméves gyakorisággal, de különbözõ 

helyszíneken rendezik. Arövidítés kifejtése: InternationalConferenceonAcidRockDrainage–azaznemzetközi 

konferencia, amely abányászat egyik legkedvezõtlenebbtartóskörnyezetihatásával,akõzetekbõloxidációval 

keletkezõsavakokozta ártalmakkal, sezekkezelési 

illetvemegelõzésilehetõségeivelfoglalkozik. 

Az együtt tartott két konferencián 5kontinensrõl 

350-en vettek részt, tudományos színvonalára harminc 

tagúnemzetközibizottságfelügyelt,szûrteapublikációkat. 

Akét konferencia hétnapos programjának elsõ 

napján továbbképzés jellegûrövid kurzusok, utolsó két 

napjánkirándulásokvoltak. 

Akonferenciák 

Az elõadó napok mindegyike egy másfél órás panel 

fórummal kezdõdött, amelyek témái: (1) afenntarthatóság 

fenntarthatósága agazdasági krízis idején, (2) az 

ARD (kõzetsavasodás) vizsgálatok nemzetközi szabványosítása, 

(3) afejlõdõ országok kitermelõ iparának 

helyzete és (4) az urániumbányászathoz fûzõdõ kérdésekéskételyekvoltak.Mindennaponavilágnégy-négy 

elismertszakemberealakítottakiavitaalapjátadókörképet. 

Az egyes plenáris témákterületénkörvonalazódott, 

hogy (1) anyersanyag- és energiagazdálkodás területén a 

fenntarthatóságról, mint elsõrendû végcélról ajelen gazdasági 

helyzetben le kell mondani, az ásványi nyersanyagforrásokkalvalógazdálkodáslehetakrízisbõlvaló 

kilábalásegyikeszköze,(2)hogyazARDvizsgálatokés 

minõsítések világméretû és európai szintû irányelv- és 

normarendszerének bevezetése a küszöbön áll, (3) a 

fejlõdõ országok gazdasága sokszor 50%-ot meghaladó 

mértékben függ abányászattól. Azok fejlõdése biztosított,aholazállamibevételekbányászatbavisszaforgató 

felhasználása átlátható, korrupciótól mentes és jól 

elosztott, (4) az uránium ércek kutatása és termelése a 

széndioxid-kibocsátási korlátozások miatt kritikus 

fontosságú, denagyonnagylemaradásokvannaketéren 

aföldtanikutatásbanésaszakemberekképzésében. 

Atöbbi 140elõadásés 61 poszter 10 szekcióba sorolvakerültbemutatásra: 

–ARDelõrejelzésésbecslés 

–Bányászatihulladékkezelés 

–Környezetihatások 

–Felhagyottésrégibányák+energia 

–WISMUTHrekultivációs program 

–Bányabezárásistratégiák 

–Bányászatésfémekatársadalomban 

–Urániumbányászat 

–Alapvetõ gazdasági folyamatok a bányászattal 

kapcsolatban 

–Vízgazdálkodás 

Mint afelsorolásból is látható, amûvelésiés feldolgozás-technológiai 

kérdések itt csak akörnyezetgazdálkodással 

összekapcsoltan kerültek terítékre. Világosan 

kibontakozott az,hogyamai modern bányászat és ércfeldolgozástechnológiaikérdéseinekkutatás-fejlesztése 

mellettmamáregyenrangúanfontosakörülvevõegyéb 

tudományok, technológiák, gazdasági és politikai, szociológiaimegfontolásokvizsgálata,kutatása. 

Magyarországról a Miskolci Egyetem csapata mutatta 

be arudabányai ércesedés új kutatási eredményeit és 

Móricz Ferenc (Miskolci Egyetem) a bolíviai Oruro 

meddõhányóinakdinamikusARDteszteredményeit. 


Akonferenciánanyugatiféltekefejlettországaiban 

mûködõ globális bányászati nagyvállalatok (pl. Anglo- 

American, RioTinto, New Boliden, CVPD, LKAB) és 

környezet-technológiát, szolgáltatásokat kínáló szakértõicégek 

(pl.Golder,SRKConsulting)voltaktúlsúlyban 

arésztvevõk között. Jól látható és anévjegyek változásántapinthatóirányzatazegyrenagyobbtõkekoncentráció, 

mind atermelõk, mindaszolgáltatók piacán. Avilág 

bányászatát ma döntõen befolyásoló, és atermelési 

piramis csúcsát alkotó multinacionális konglomerátumok 

száma kevesebb mint 40, az alattuk lévõ szintet 

alkotó középvállalatok száma mintegy 500, a„futottak 

még” kategóriában pedig több tízezer kisebb-nagyobb 

vállalkozás sorakozik, melyek léte döntõen afelsõháziak 

diktálta versenyfeltételektõl és áraktól függ. Akörnyezetgazdálkodási 

és szociális követelmények ma 

annyira megnövekedtek avilág minden részén, hogy 

bányanyitásra és folyamatos üzemeltetésre csak 

közepes illetve nagy bányavállalatok pénzügyi hátterével 

lehet vállalkozni. Még ezen aszinten is gyakoriaka 

csõdök,összeolvadások, különösena2008-asgazdasági 

válságbegyûrûzõdésétkövetõen. 

Igen fontos üzenete akonferenciának, hogy abányászati 

termékek ciklikus kereslet-kínálat változása okozta 

hatások rárakódnak az általánosan növekvõ nyersanyagigényekhosszabbtávútendenciájára.Agazdasági 

válságokkal egybeesõ mélypontokon leálló bányászati 

fejlesztések akövetkezõ ciklusban összegyûlt, elhalasztott 

igényként dinamikusan megugró kereslet- és 

árnövekedéstváltanakki,amelyekreamélypontokidején 

afejlesztésekre fordított nagyobb erõforrásokkal, a 

képzés fenntartásával, amunkaerõmegtartásával lehet 

aleghatékonyabbanfelkészülni. 

Aszámunkra legérdekesebb témák között szemezgetve 

és ahazai vonatkozásokat is kiemelve aGARD 

(Global Acid Rock Drainage Guide) létrehozását kell 

említeni. Akõzetsavasodás jelenségének jelentõs környezeti 

hatása tette szükségessé ezen új nemzetközi 

környezetgazdálkodásiirányelv kidolgozását,ami nemsokára 

az európai, illetve ahazai környezeti szabályozásba 

is beépülmajd. 

Szakmai kirándulások 

Akonferenciát kirándulások követték, én az Aitik 

(Európa legnagyobb külszíni rézérc bányája) és Kiruna 

(Európa legnagyobb föld alatti ércbányája) bányáit 

érintõútvonalatválasztottam. 

Az Aitik bánya Lappföldön, Gellivare városa mellett, 

Kirunától északra található, porfíros rézérc lelõhely,aNewBolidenüzemeltetésében.Akülfejtésmérete3×1km,pillanatnyimélysége450m.Jelenlegévi18 

millió tonna rézércet termel, kapacitását akövetkezõ 

néhányévalattmegduplázzák. Akapacitásbõvítésengedélyeztetésekevesebbmint10 

hónap alattlezajlott. Atermelés 

fúrás-robbantás-szállítás ciklusban történik, a 

szállítást 250 tonnás jármûvek végzik. Aszállítójármûvektöbbmint50%-án 

nõivezetõk ülnek. 

1.ábra: Ércrakodásnálalkalmazottkanalaskotró 

14m 3 -eskanállal azAitikbányában 

Szelektíventörténikameddõelhelyezésis;ameddõ 

kõzetetaz érchez hasonlóelemzésirendszerrelminõsítik 

savtermelõ vagy nem savtermelõ jelleg szerint. Az 

ércelõkészítés törés-õrlés-flotálás folyamatban zajlik, 

azzalakiegészítéssel,hogyapiritetis leválasztják, sígy 

nagy tömegû inert meddõ és kis tömegû külön kezelést 

igénylõ, ARD-veszélyes (pirites) meddõ keletkezik. A 

termeltkoncentrátumotabányavasútiszerelvényekkel 

szállítja közvetlenül aSkelleftea melletti Rönnskar kohóüzembe. 

2.ábra: AzAitikbányaüzem képeaturistákszámára 

fenntartottkilátópontról 

A 100hektár felületû zagytározó gátja 2001 szeptemberébenátszakadt,akiömlõmintegy2millióm 

3 zagyot 

azakkorittmárkiépítettvésztározófogtameg.Abõségesen 

rendelkezésre álló vízkészletek ellenére az üzem 

zárt körfolyamatban, teljes vízvisszaforgatással mûködik.Egyikfontoskörnyezetiveszélyameddõhányókfelületi 

kiporzódása, ezért a portalanítást helikopteres 

permetezéssel segítik. Apotenciálisan savképzõ meddõzagy 

semlegesítésére Stockholmból érkezik szennyvíziszapirányvonatokon. 

Amásikjólismertlelõhely, Kiruna szinténnagyváltozásokelõttáll.Avárosközvetlenülabányaüzemmellett 

épültfel,ésamûveltérctest aváros irányába dõlve 

húzódik amélyben, így az aláfejtett területek mozgása 

szükségessé teszi ateljes város áthelyezését alelõhely 

fekü oldalára, annak érdekében, hogy ajelenlegi 775- 

1040 mközötti mûvelési mélységtõl tovább tudjanak 

bõvülni az 1400 mmélységû szintig. Amintegy 17 000 


lakosúvárosáthelyezéseakövetkezõ4-5évprogramja, 

salakosságteljesegyetértéséveltörténik,tekintve,hogy 

akörnyékegyetlenjelentõsmunkaadójánaktovábbilétefüggettõlabõvítéstõl. 

3.ábra: Akirunaiföldalattibányászatközéptávú bõvítési 

terveiéskihatásaavárosra(Forrás: www.lkab.com) 

Akirunaivasércbányákrólmárkorábbanisjelentek 

megebbenalapbanbeszámolók,detalánnemérdektelenmegemlíteni,hogyazüzemautomatizáltságamatalánazegészvilágon 

egyedülállóanmagasfokú, ésaskandináv 

bányagép ipar K+F eredményeinek bevezetése 

legtöbbször ezekben az üzemekben történik. Az LHD 

technológiára berendezett osztószintes fejtésmódot alkalmazóbányamûvelésbenanagyrésztautomatizáltfúrás 

és arobbantás során még dolgoznak kis számban 

gépkezelõk, de arakodás, szállítás minden fázisa automatizált, 

távvezérelt LHD jármûvek, bunkervonatok és 

szkipek hozzák afelszínre amûszakonként kb. 10000 

tonna mennyiségû termelt ércet. Abánya irányító központjaazirodaházuk7.emeleténvan, 

aholazoperátorok 

képernyõkelõttülveirányítjákakülönbözõberendezéseket. 

4.ábra: TávvezéreltLHDrobotakirunaiércszállításban 

Forrás:(www.lkab.com) 

Az ércjelentõsrészétspeciálispelletkéntdolgozzák 

fel, avásárló igényeinek megfelelõen elõre keverik a 

vasérc, ötvözõfémek stb. anyagokat avégtermék pelletbe. 

Atermelés jelenlegi 25 millió tonna/év mértékét 

akövetkezõ 10 évben 30 millió tonna/év nagyságúra 

bõvítik. Az üzem méreteire jellemzõ néhány szám: az 

éves vágathajtási igény 40-50 km (a képen is látható 

szelvényméretben), az éves robbantólyuk fúrás összmennyisége 

1millióméter. Az 1800 fõnyi teljes létszám 

mellett aföldalattilétszám400fõ. 

Ha apénzügyi számokat megnézzük, ajelenleg is 

100% állami tulajdonban lévõ LKAB konszern megszenvedteavilágotmegrázógazdaságiválságot,árbevétele 

64%-kal, a bányászat termelési értéke 42%-kal 

csökkent,ésjelenlegmintegy0,5milliárdSEKveszteséget 

jelentett (www.lkab.com, 2009/2. negyedéves jelentés). 

Afejlesztésitervekrõlviszontnemmondottle, inkább 

új piacok felkutatásába kezdett, sma rendelésállományánakjelentõsrészétkínai,egyébtávol-keletiésközelkeleti 

vásárlók jelentik. Hosszú távú terveinek célkitûzéseit 

megtartva esetleg afejlesztések idõbeli átütemezésérekényszerülhet. 

Összefoglalás 

Amagyar olvasó afentiekbõl számos tanulságot vonhat 

le. Elsõként azt, hogy abányászati ipar és általános 

gazdasági fejlettség nincsenek ellentétben egymással, 

ahogyeztmahazánkbanaziparfejlesztésértfelelõspolitikusainkközülsokanképzelik.Ellenkezõleg,egyfejlett 

és stabil állam gerince anyersanyag (és energiahordozó) 

kitermelés- és ellátás biztonság, természetesen 

minél magasabb hozzáadott érték megteremtése mellett. 

Amegállíthatatlannak tûnõ bányászati globalizációs 

folyamatban megmarad anemzeti tõke jelentõs 

szerepe (és piacképes megtérülése), amennyiben aktívan 

részt vesz afejlesztésekben (pl. aNew Boliden). 

Másodszor azt, hogy az állami tulajdon nem mindenütt 

és mindenkor szinonimája akorrupciónak, hozzá nem 

értésnek és herdálásnak, sokkal inkább lehet eszköze 

olyanközép-éshosszútávústratégiaifejlesztéseknek, mely 

eszközök a mindennapi piac gyorsan változó 

körülményei miatt a versenyszférában csak a legtõkeerõsebbek 

számára állnak rendelkezésre. Harmadszor, 

a bányászat ma már nem jelenti a 

környezetgazdálkodással, aszociális környezet javításával, 

atermészeti értékek megõrzésével való szembemenetelést 

és hadakozást, sokkal inkább az anyagi 

eszközök és infrastruktúra megteremtésének okos és 

fenntartható eszközét aregionális fejlesztésben. „Nem 

halat,hálótkelladni”abányászatfejlesztésérealkalmas 

területeken. (A tanulságok aktuális viszonyainkra való 

fordításátazolvasóra bízom.) 

FÖLDESSYJÁNOS okl.geológus,aföldtudománykandidátusa,PhD1970-benszerzettgeológusokleveletabudapesti 

Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1984-ig az Országos Érc- és Ásványbányák Recski Rézérc Mûveinél dolgozott 

geológus,késõbbföldtaniosztályvezetõhelyettesibeosztásban.1984-1989közöttKubábanmûködöttnyersanyagkutatási 

szakértõként. 1991-2000-ig az Enargit Kft. igazgatójaként alahócai aranyérc-kutatásokat vezette. Jelenleg aMiskolci 

EgyetemFöldtan-teleptaniTanszékétirányítja. 


Vélemény az MVM energiapolitikájáról aVért kapcsán 

Elõzmények 

AMagyarVillamosMûvekZrt.(MVM)közgyûlése 

elé kerülõ szakértõi anyagban (2009. 05. 28.) aVértesi 

Erõmû Zrt. (Vért) azonnali, jogutód nélküli megszüntetése,vagynovemberigvalómûködéseszerepelt. 

Aközgyûlésen abezárást egyelõre levették anapirendrõl. 

Atérség országgyûlési képviselõje lehetõséget 

kapott aminiszterelnöktõl, hogy javaslatokat tegyen a 

cég 2014-ig történõ mûködésére. AMagyar Nemzeti 

VagyonkezelõZrt.(MNV)vizsgáljaalehetségesmegoldásokgazdaság-és 

társadalompolitikaihatásait. 

Aközlemények szerint aVért havonta egymilliárd 

forint veszteséget termel, afinanszírozástaz MVM átmenetileg, 

csoporton belüli vagyonátcsoportosítással 

oldjameg. 

Kormányhatározatszületettacégéletbentartásáról 

(06.23.).MTIközlemények:„aVért-reamagyarenergiarendszernek 

nincs szüksége…” (07. 01.), „a GKI 

Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb tanulmánya (07. 21.) 

szerint: az idén mintegy 20 milliárd forint veszteséggel 

mûködõ erõmûtársaság bánya nélkül, ajelenlegi négy 

helyett két blokkal üzemelhetne racionálisan. Abánya 

ésazerõmûélettartama 2020-igszól,deha addig teljes 

kapacitással mûködik, az 134 milliárd forint terhet jelentene 

aköltségvetésnek. AGKI szerint ezer embert 

kellelbocsátani,600pedig nyugdíjba vonulna.” 

Indokolt tehátakérdéstovábbivizsgálata. 

Kérdések és ellenérvek 

1. Elöljáróban: hogyan gondolták a„szakértõk” a 

vertikum azonnali bezárását, amáról-holnapra fellépõ 

foglalkoztatási, munkanélküliségi gondok kezelését? A 

novemberi változat is azonnali! Érintett 2100 munkavállaló 

(pontosabban család!), továbbá az infrastruktúrában, 

abeszállítóknál dolgozók, valamint akörnyezõ 

6-7 település, melyek közül hármat az iparûzési adó is 

érint. 

Továbbá Oroszlány város távfûtésének kiváltását 

(3200lakás, közintézmények, iparipark)?Különösena 

jelenlegi,kedvezõárszintmegõrizhetõségeakérdés. 

2. Atérségben jelentõs szénvagyon található, melybõl 

fejlesztett áram költsége versenyképes az importéval. 

Az erõmûvet aközmúltban felújították és füstgáz-kén- 

DR. KATICS FERENC okl. bányamérnök, okl. gazdasági mérnök 

AszerzõaVértesi Erõmû Zrt. kapcsán amagyar energiapolitika újragondolását szorgalmazza. Az energiaellátásunk 

importtól való függõségének csökkentésére ahazai források fokozottabb bekapcsolásának 

szükségességét hangsúlyozza. 

telenítõvel szerelték fel. Két blokk fluidágyas, azaz lehetséges 

mezõgazdasági melléktermékekkel is tüzelni. 

Hangsúlyozni kell, hogy abiotechnológiához is szükség 

vanszénre, ezértfelelõtlenabiztosszénbázisleépítése. 

Rövidtávúérdekekmiatt–ajelenlegiimportenergiafüggõség 

és ellátás-biztonság mellett –lemondhatunk-e 

3-4% hazai forrásról? Nyilvánvaló, hogy ugyanennyivel 

növekednefüggõségünk.Különösendekonjuktúrákidejénnyúlunkenergiaforrásainkcsonkolásához? 

Ha tehát aVért ahazai energiapolitika számottevõ 

része,bezárásapedigazadotttérségrendkívülifelkészítésétigényli,akkormegállapítható,hogyasorsávalkapcsolatosdöntéstúlkellmutassonegygazdaságitársaságkompetenciáján.Ennekegyetlenokavan:azMVMmaga 

is apiaci verseny egyik szereplõje, és mint látjuk, a 

vállalkozásésazországérdekeiidõnkéntkeresztezhetik 

egymást.(Hasonlópélda korábbról akb.15 milliótonna, 

nagyrészt feltárt szénvagyonú balinkai bánya bezárása). 

3.AVértveszteségérevonatkozóadatokkiragadása 

abezárási szándék megalapozását szolgálja, de ajelenlegiszabadpiaciár 

azigazi ok.Ezzelszembenazahelyzet, 

hogy konszolidált, rendkívüli hatásoktól mentes 

idõszakokbanavertikuméletképes. 

AVértadózáselõttieredménye2007.és2008.évekbenpozitív 

volt (0,7és 4,4MrdFt).Ahosszútávúkörnyezetvédelmi 

kötelezettségekre, adolgozók nyugdíjazásárafordítottkiadások,valamintazelhibázottáramvásárlási 

szerzõdésekre képzett céltartalék miatt váltott a 

szaldónegatívra. 

Amárkushegyibányatermeléseazemlítettévekben 

optimálisvolt,megfeleltazerõmûfûtõanyag-igényének 

(14,5-15,5PJ). 

AVért 2009. évi kritikus pénzügyihelyzeteaz alábbiak 

összegzõ hatásaiból adódik: a gazdasági válság 

miattkb.felérecsökkentáramárból(amiátmeneti),valamint 

aVért és egy külsõ cég közötti áramvásárlási 

„szándék”meghiúsulásaokozta,kb.tízmilliárdoskártérítésiigénybõl(amiegyszeri). 

Hibázunk, ha ajelenlegi hatásokkalterhelt bevételi 

adatokat használjuk ajövõbeli paraméterek becsléséhez. 

Mivel akiesõ, hazai forrást pótolni kell, ezért az 

összehasonlításalapjaennekösszesköltségelehet,beleértveabezárásiésahumánköltségeketis. 


4.Alapvetõazországenergiaellátás-biztonsága.Ezt 

szolgálja aNémetországban több évtizede alkalmazott 

ún. szénfillér. Lényege, hogy akülsõ (olaj, gáz árváltozásaitól) 

függés enyhítésére életben tart pillanatnyilag 

nem gazdaságos bányákat is. (Az EU lehetõséget ad, 

hogyatagállamellátás-biztonságiokokbólelõnybenrészesítse 

ahazai, primer energiaforrásokat felhasználó 

termelõ létesítményeket, jelenleg Lengyelország és 

Spanyolország isalkalmazzaaszénfillért.) 

Aszénfillérbeépülazáramárába,melyetafogyasztófizet.Márkushegykapcsánezkb.23fillér/kWh,idén 

összesen7,5MrdFt.Ez apénzügyihídlehetalapjahazaienergetikaierõforrásunkmegtartásának. 

Világos beszédeseténamagyarlakosság–melynek 

90%-a közvetvevagy közvetlenülgázfogyasztó–ebben 

partner. Aközvéleményt ugyanis agázkorlátozási fenyegetettségek(pl.2006-banés2009-ben)rádöbbentettékazegyoldalúenergiafüggõségünkkockázatára.5.Atársaság2009.éviüzletistratégiájaamárkushegyibányánálirreverzibilisfolyamatokatindítel.Lecsökkenti 

abánya termelési kapacitását (és atényleges termelést 

is), növekednek afajlagos költségek. 2009. évre 

tervezett termelés 9,9PJ. Az erõmûbiztonságosellátásáhozesetenkéntmásodikfejtésrevoltszükség.Ajövõbenezalehetõségnemállrendelkezésre. 

Abányától1990ótanyugdíjazásmiattfolyamatosan 

távoztakahuszonötévföldalattimunkaviszonytteljesítõ,kvalifikáltszakemberek.Pótlásukranyugdíjasokatés 

240 fõerdélyi, magyar nemzetiségû bányászt alkalmaztak.Ezutóbbiakmunkaviszonyátmájustólmegszüntettékéstovábbi350fõleépítéséthatároztákel. 

Az elõállt helyzet acég átvilágítására, ésszerûsítésekrekényszerít. 

Az erõltetett ütemû visszafejlesztés, a 

bizonytalanság fel fogja gyorsítani a„pályaelhagyásokat”, 

ezért rövid idõn belül ismét bányabeli létszámhiány 

várható. Ugyanakkor megbomlik a munkaerõ 

szerkezete, strukturális aránytalanságok lépnek fel. 

Köztudott,hogyaföldalatt,veszélyeskörülményekközött 

végzett munka nem idényjellegû, fontos amagas 

szintû technikai, villamos és biztonsági követelményeknek 

megfelelés. A2010-tõl életbe lépõ szabályok miatt 

anyugdíjasokat–mintmunkaerõt–elveszítjük. 

Azelküldött,szülõföldjükrevisszatérõ,márkushegyi 

tapasztalatokkal már rendelkezõ erdélyi bányászok az 

idõ elõrehaladtával mind kevésbé lesznek visszahozhatók. 

Az egyetlen pótlási lehetõséget õk jelentik, ezért 

teljeslétszámúelküldésükbírálható.Késõbbifoglalkoztatásuk 

lehetõségét fenn kell tartani. Mellettük szól 

még,hogyfoglalkoztatásukköltségekb.afeleamagyar 

állampolgárságútársaikénak,magyar nyelvûakommunikáció, 

hiányszakmákban is foglalkoztathatók, és már 

beilleszkedtekahelyitársadalomba. 

6. Ha az ország energiafüggetlensége, atérség foglalkoztatási 

gondjai fontosak, akkor afenti kérdésekre 

választkelladniaegyszakértõianyagnak. 

Havalakivégiggondolja,miértvanMagyarországon 

két villamosenergia piac, ráadásul mindkettõ torz, és 

egyik sem afelhasználók érdekei szerint mûködik, akkor 

választ kellene adnia arra akérdésre is, hogy az 

MVM monopolizálta piac aszolgáltatásaiért miért a 

szabadpiaciár3-4-szeresétkéri. 

Ha agázerõmûvek20-30Ft/kWh-érttermelikavillamos 

energiát, miért kényszerítik aVértre a10-15 forintot? 

Amagyar energiapolitikát kell újragondolni afogyasztók 

és gazdálkodók érdekében, komolyan véve a 

legkisebb költség szintjének betartását, mert a Vért 

mostanihelyzeteaztmutatja,hogyezameghirdetettelv 

avalóságbannemérvényesül.Holotttény,hogyapaksi 

és amátrai erõmû után aVért a3-4. legkisebb önköltséggelmûködõáramtermelõ. 

DR.KATICSFERENC bányatechnikusként,fizikaimunkánkezdteszakmaipályáját1961-benatatabányai,majd1962tõl 

apusztavámi ill. oroszlányi szénbányáknál. Munka mellett tanulva, a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem 

BányamérnökiKaránszerzettbányamérnöki(1971),bányaiparigazdaságimérnöki(1979)ésegyetemidoktorioklevelet 

(1986).Volttermelésikörletvezetõ,bányamester,terv-ésdöntés-elõkészítõcsoportvezetõ,termelésifõmérnök,ill.1983tól 

aDéli-, majd aMárkushegyi Bányaüzem felelõs mûszaki vezetõje. 1989-tõl abányavállalat központjában tervgazdaságifõmérnök,1990-tõlmûszakivezérigazgató-helyettesvolt.1992-tõlazOroszlányiBányákKft.ügyvezetõigazgatójalett,1994-ben 

nyugdíjbament. 

ARusal Guineában 

Anyugat-afrikaiország,Guinearendelkezik avilág egyik 

legnagyobbbauxitvagyonával,deezabbaniskülönleges,hogy 

ez hatalmas kiterjedésû külfejtésre alkalmas vékony telepi 

ércvagyon, melynek kitermelése különleges bányagépeket 

igényel. 

Az orosz United Company Rusal alumínium konszern, 

amely a világ második legnagyobb alumínium-termelõje, 

Wirtgengyártmányú gépekkelmegoldottaavékonytelepfejtésiproblémáját,ésaguineaikormányhozzájárulásávalmegszerezteabauxitkitermeléséreabányászatijogokat. 

Guineában kétbauxitbányászatiszervezetvan: 

A CompagniedesBauxitesdeKindia (CBK),melynekéves 

bauxittermelése2008-ban3,17Mtvolt.AbányaKindiaváros 

mellettvan,Conakrytólészakkeletre.Acégre(Debetebánya- 

üzem, vasútvonal, kikötõi rakodó és központi javító) aRusal 

2001-ben szerezte meg abányászati jogokat 25 év idõtartamra. 

Az Alumina Co. of Guine-ra (ACG), melynek termelése 

2008-ban1.9Mtbauxités640000ttimföldvolt,aRusal2002ben 

22 évre vette meg a bányászati jogokat. 2006-ban a 

privatizáció során atimföldgyár, valamint ahozzá tartozó 

Frigula bánya aRusal tulajdonába ment át. Abánya Fria 

városmellettvan, Conakrytól160km-re. 

ACBK által termelt bauxitból aRusal éves szinten több 

mint 2Mt-át Ukrajnába, aNikolayev timföldgyárba, amaradékot 

pedig Szardíniába, az Eur Alumina és Írországba, az 

Aughinish timföldgyárakba szállít. ARusal atimföld teljes 

mennyiségéthazaikohóiban dolgozzafel. 

Mining Magazine, 2009. április 



Arobbantás geometriai paramétereinek és arobbantott kõhalmaz 

szemszerkezetének összefüggései 

NAGY LAJOS okl. bányamérnök, ügyvezetõ (Omya Hungária Kft., Eger) 

Amészkõbánya termelési hatékonyságának javítása érdekében atúlaprózódás elkerülésére elméleti megfontolások 

alapján üzemi robbantási kísérleteket végeztek, melyek alapján arobbantási technológia geometriai 

elemei optimalizálhatók. 

Bevezetés 

AzOmyaHungáriaKft.felnémetimészkõbányában 

azún.bervaimészkõösszletkerülkitermelésre,amelya 

Bükk hegység DNY-i részén, aBerva völgytõl afelsõtárkányi 

Mészvölgyig terjed. Kora triász felsõladinikarni 

emeletû. Összetételében három fõ típusát tudjuk 

megkülönböztetni: 

–világos,kékesszürkés,néholfehér,mikrokristályos 

szövetûmészkõ, 

–sötétszürke,mikrokristályos,szakaszosankovasavbangazdag 

mészkõ, 

–világosszürke,breccsásszövetûmészkõ. 

Akutatások és abányászat által kimutatott vetõzónák,törésvonalak,karsztosüregekjelentõsmennyiségû 

meddõ anyagot tartalmaznak. Ameddõ, melynek 

kora holocén, pleisztocén bemosott törmelék (agyag, 

homok,homokosagyag,mészkõésagyagpalatörmelék, 

áthalmozott riolittufa stb.). Atermelési adatok alapján 

amészkövetszennyezõösszesmeddõmennyisége35% 

körülvan. 

Abányában alkalmazott feldolgozási, elõkészítési 

technológiafõbbelemeitaz 1.ábra mutatja. 

1.ábra: Amészkõfeldolgozásfolyamatábrája 

Az alkalmazott jövesztés és elõkészítés technológiája 

Ajövesztésnagyfúrólyukas–�89mm–robbantássaltörténik,azalkalmazottrobbanóanyagANDO-Prill, 

melynek iniciálását villamos gyutaccsal és Permon 10T, 

szintén ammónium-nitrát alapú robbanóanyaggal végezzük. 

Arobbantásnál használt technológiai elõírás 

paramétereiazévtizedeksoránkialakultparamétereket 

tartalmazzák,melyekkelnagybiztonsággallehetjórobbantásokatvégezni. 

Afentebb már említett ~35% meddõtartalom sok 

esetben problémát jelent az egyes szinteken kijelölésre 

kerülõ, robbantandó falszakaszok hosszának megválasztásában.Igyekszünkavetõzónákat,meddõvelkitöltöttrepedéseketarobbantandófalszakaszhatárpontjaikéntkitûzni,desokesetbenmégezekfigyelembevétele 

esetén is kerül alerobbantott kõzethalmazba meddõ, 

amiavégtermékekminõségérekomolykihatássallehet, 

ezért kezelésükkel, amészkõbõl való elválasztásukkal, 

az elválasztás hatékonyságának növelésévelrégóta foglalkozunk.Ahogyatechnológiaiábránlátható,márabányafalnál, 

arobbantást követõenvégzünkelõleválasztást mobilrostával.Arobbantotthalmazazonrészekerülátrostálásra, 

ahol szemmel is jól láthatóan 

magas ameddõtartalom, de ateljes 

mennyiség közvetlen meddõhányóra 

történõ szállítása anyersanyagveszteségmiattkároslenne.Abányafaltólazelõkészítõgépsorraszállítottnyerskövetegyelõleválasztó 

szitára adjuk fel, ahol három frakcióra 

osztályozzuk arobbantott mészkövet. 

A250 mm feletti részt apofástörõre 

adjuk fel, a35-250 mm közötti 

frakció a törõ elkerülésével kerül a 

törtkõdepóra,míga35mmalattirész, 

az ún. „leválasztott meddõ” részben 

értékesítésre, részben ameddõhányóra 

kerül. Abedöntõre szállított nyerskõ 

tömegében viszonyítva aleválasztottmeddõarányaazelmúltévekbena 

következõkszerintalakult: 


1.táblázat: 

Ameddõaránya 

év meddõ 

2003 22,8% 

2004 21,8% 

2005 20,5% 

2006 22,0% 

2007 23,9% 

2008 16,9% 

Aleválasztott meddõ 

tömegaránya elég nagy 

volt ahhoz, hogy vizsgáljuk 

abelsõ anyag tartalmát. 

Nagy mintaszámú 

laboratóriumi 

vizsgálataink eredménye 

azt mutatta, hogy aleválasztott 

meddõ mészkõtartalma 

átlagosan 82%. 

Abedöntõreszállítottéves~670et-ásnyerskõmennyiségbõl 

kiindulva óvatos becsléssel is 90-100 et az a 

mészkõmennyiség, amelyet aleválasztásnál elvesztünk. 

Atényleges veszteség természetesen kevesebb, hisz – 

bárlényegesenalacsonyabbáron,mintazõrleményt–a 

leválasztott meddõ egy részét értékesíteni tudjuk. 

Alapvetõen azonban olyan problémával kerültünk 

szembe, amellyel foglalkozni kell, hisz aveszteségek 

mérséklésejavíthatja atársaság gazdálkodásának eredményességét. 

Kísérleteinkaz elsõfázisban arra irányultak, hogy a 

vibrációs rosta csokorméreténekacsökkentésévelelérjük 

a leválasztott meddõ arányának a csökkentését; 

20 mm-es, majd 25 mm-es csokorméretû szitákkal 

kísérleteztünk.Abbanazesetben,haanyerskõmeddõtartalma 

20% körüli volt, még száraz körülmények és 

20°Cfelettikülsõhõmérsékleteseténisfolyamatosvolt 

arosta síkon abetapadás, ami jelentõs állásidõt és termeléskiesést 

eredményezett. Bár valós eredményt ez a 

kísérlet nem hozott, de ráirányította afigyelmünket 

arra, hogy ajó minõségû falszakaszok robbantásakor – 

gyakorlatilag„meddõnélküli”feladásesetén–érdemes 

a35 mm-es rosta síkotgumihevederrellefedniés ateljeskõmennyiségetazelõtörtkõdepóra 

szállítani. 

Ezekutánfordultafigyelmemarobbantásitechnológia 

felülvizsgálata, módosítása felé, abból acélból, 

hogy alerobbantott kõzethalmaz 35 mm alatti részét 

csökkentsük,mégolyanáronis,hogya800mm-nélnagyobb 

ún. „batárkövek” aránya emelkedik, illetve ilyen 

irányúváltozáseseténvizsgáljukmeggazdaságosságioldalról,hogya35mm 

alatti frakcióveszteségénekcsökkenése 

fedezi-e atúlméretes kövek másodlagos aprításánakköltségét. 

Arobbantástechnológia felülvizsgálata 

Arobbantási tevékenység felülvizsgálatát négy lépcsõbenvégeztemel. 

1. Atényleges robbantási paraméterek meghatározása, 

és ezek felhasználásával egy elméleti technológia 

paraméter-rendszerénekmeghatározása. 

2. Aszámított és mért technológiaiparaméterekkel 

arobbantott nyerskõ halmaz Rosin-Rammler függvényének, 

ill. függvény paramétereinek ameghatározása, 

afüggvényfelírása. 

3.Afüggvénysegítségévelaszemcseeloszlásfüggvényénekakiszámítása,megrajzolása. 

4. Kísérleti robbantások végzése ageometriai paraméterekváltoztatásával,amérésekkiértékelése. 

Az „ideális” robbantástechnológiai paraméterek 

meghatározása. 

A számításokhoz használt, a felnémeti bányára 

jellemzõparaméterek: 

–az évestermelésnagysága T=1*10 6 t 

–akõzetrétegekátlagosvastagsága X er =1,8m 

–az ANDOPrillsûrûsége ® a =820kg/m 3 

–az ANDOPrilldetonációssebessége 

D=3574m/sec 

–arugalmashullámokterjedésisebessége 

C r =4.000m/sec 

–afojtássûrûsége ® f =2.000kg/m 3 

–amészkõsûrûsége ® m =2.711kg/m 3 

–amészkõtörõszilárdsága ¼ ß =150MPa 

–ahomlokfaldõlése ¿ =70° 

–fajlagosrobbanóanyag felhasználás q=0,405kg/m 3 

Afenti paraméterek részben méréseken, részben 

sokévesstatisztikaiadatokonalapulnak,ill.arobbanóanyag 

szállítójától kapott adatok. Ezek reprezentálják 

ésfigyelembeveszikabányasajátosságait. 

Afenti adatok felhasználásával atovábblépéshez 

szükséges paraméterekszámításátelvégeztem.Ezek: 

a)közelségitényezõ 

b)arobbantólyukátmérõje 

azaz d 90mm 

c) azelõtétnagysága 

d)afojtáshossza 

e)atúlfúrás hossza 

L a =0,3 W =1,05 m 

f)alyuksorokközöttitávolság 

b =1,2 W =4,2 m 


Aszemcseeloszlási függvény meghatározása 

Akövetkezõlépésbenhatározzukmegarobbantott 

kõzethalmazRosin-Rammlerfüggvényét: 

Svéd vizsgálatok szerint ajövesztett kõzet várható 

közepesmérete: 

Ezen összefüggés alapján egyértelmû, hogy afúrólyukátmérõjéneknövelésévelnõalerobbantotthalmaz 

szemcseméreteis. 

Anemzetközigyakorlatbanajövesztetthalmazátlagos 

szemnagyságának ameghatározására elterjedtebb 

az ún. Kuznyecov-féle összefüggés használata, amely 

szerint: 

aholamárismertjelölésekentúl 

–K–arobbantandó kõzettõl függõ állandó, melynek 

értéke 

•közepesenszilárdkõzeteknél 7 

•szilárd,erõsenrepedezettkõzeteknél 10 

(esetünkbeneztazértékethasználtuk) 

•igenszilárd,gyengénrepedezettkõzeteknél 13 

–B–arobbanóanyag brizanciája aTNT-hez viszonyítva,%(esetünkbenB=100) 

–H–abányafalmagassága(m) 

Azátlagosszemcsenagyságértékénekmeghatározásántúllehetõségünkvanarrais,hogyaszemcseeloszlási 

függvényt határozzuk meg. A’70-es években végzett 

hazai vizsgálatok és anemzetközi szakirodalom szerint 

a robbantással jövesztett kõzet szemcseeloszlása a 

Rosin-Rammlerösszefüggésselírhatóle: 

ahol: 

[cm] 

–R–az „x”-nél nagyobb kõzetszemcsék mennyisége a 

robbantottkõzethalmazban(%) 

–x–akõzetdarabokátmérõje(cm) 

–n–aRosinRammlerkitevõ 

–x c–(az ún. karakterisztikus méret) egy matematikai 

pont, amelynek nincs gyakorlati jelentõsége, az 

csupánagörbeegypontja,aholx=x c 

Ekkor: 

azaz agrafikonnak az apontja, ahol akõzetdarabok 

37%-anagyobbmintx c. 

Egy adott robbantási technológia esetén arobbantott 

halmaz szemcseeloszlását csak akkor tudjuk meghatározni, 

ha ismerjük„n”és „x c”értékét. Az „n” kitevõtõl 

függ agörbealakja.Kis „n”értéknél szûkebb határokközöttvanaszemcseeloszlás,mígnagyobb„n”értékeseténkevesebbazapróésaméretenfelüliszemcse. 

HaaKuznyecov-féleösszefüggéstelfogadjuk,akkor 

aRosinRammlergörbeegypontjátkönnyenmeglehet 

határozni, vagyis az x – -ot, azt aszitanyílást, amelyen a 

robbantottanyag50%-aátesik(lásdfent). 

Az x ckarakterisztikusméretmeghatározásakorelõszöraz„n”kitevõtkellmeghatározni,amitakövetkezõ 

összefüggésselszámolhatunk: 

aholamárismertjelölésekmellett: 

–L töltet –arobbantólyukbanatöltethossza [m] 

– ÜW –arobbantólyukak talpának eltérése atervezett 

helytõl, értéke 0,3-1,0 mközött változik, 

esetünkben0,5m. 

Az nkitevõmeghatározása: 

Az „n” és „x – ”ismeretében aR–Regyenletben 

szereplõx cmeghatározásaegyszerû: 

melybõl: 

azadatokatbehelyettesítve 

Így aszemcseeloszlás számítására alkalmas R-R 

függvény 


Az elméleti és kísérleti szemcseeloszlási függvények 

Arobbantás elméletileg számított paramétereivel 

meghatároztam arobbantott kõ elméleti szemeloszlás 

görbéjét (2. és 3ábra). A 3.ábrán láthatódiagramazelméletiR-Rfüggvény35cmalattirészétmutatja. 

2.ábra: Elméletiszemeloszlás-görbeaR-R függvény 

alkalmazásával 

3.ábra: ElméletiszemeloszlásigörbeaR-R függvény 

alkalmazásával35mm-nél 

Az összehasonlítás végett akorábbi mérési adatok 

alapjánkészítettemegydiagramot,amelyenazelméleti 

ésacélkéntmegfogalmazottszemeloszlásigörbékmellett 

feltüntettem a2003-2007 közötti éves átlagokból 

készítetteloszlásfüggvényeket (4.ábra). 

4.ábra: Arobbantottkészletekszemeloszlás-görbéi 

Amérési eredmények kiértékelése 

Afüggvények felrajzolása után végeztük el atényleges 

robbantásikísérleteket (2. táblázat).Az elsõrobbantást 

az elméleti számításokkal meghatározott paraméterekkelvégeztükel,adataita4jelûoszloptartalmazza. 

Arobbantás utáninyerskõhalmazkitüntetett pont- 

2.táblázat Kísérletirobbantások 

robbantásjele me. 1 2 3 4 

geometriaitényezõk 

elõtétavízszintessíkon [m] 3,80 3,96 3,91 3,63 

sorokszáma db 2 1 1 1 

sortáv [m] 4,00 0,00 0,00 0,00 

lyuktáv [m] 4,00 4,19 4,71 4,20 

közelségitényezõ 1,05 1,20 1,19 1,23 

össz.fúrtfm [m] 576 241 229 189 

robbantóanyag-felhasználás 

ANDOprill [kg] 2300 1000 1075 1625 

Permon 10T [kg] 48 14 14 34 

gyutacs [db] 48 14 14 33 

arobbantáseredménye 

kõmennyiség: [t] 17483 9762 9856 9257 

leválasztottmeddõ: [t] 3516 1747 1799 2016 

20,1% 17,9% 18,3% 21,8% 

batár: [t] 330 1653 633 580 

1,9% 16,9% 6,4% 6,3% 

batárleválasztott: [t] 63 230 42 42 

kihozatalifajlagosok 

fajlagosANDOprill [kg/t] 0,13 0,10 0,11 0,12 

jövesztettkõ/ANDO [t/kg] 7,60 9,76 9,17 8,23 

tömeg/fúrólyukhossz [t/m] 30 41 43 49 

5.ábra: ANDO prillfajlagosrobbanóanyag-felhasználás 

6.ábra: ANDO-ra vonatkoztatottjövesztettkõkihozatal 

7.ábra: Fúrásravonatkoztatottjövesztettkõkihozatal 


8.ábra: Elméletiésvalósszemeloszlásgörbék 

aR-R függvényalkalmazásával 

jain mértük atényleges kihozatalt (x 1=350 és x 2=800 

mm-nél) és megrajzoltuk aRosin Ramler függvényt 

(8.ábra).Azábrábólegyértelmûenlátszik,hogyatényleges 

R-R függvény az elméleti alatt fut, kedvezõbb és 

jól simul az elméletihez. (Az elméleti szemcseeloszlástólagyakorlatiadatokpl.a30mmalattiszemcseméretnél10%-kaltérnekel.) 

Akívánt cél elérése irányában akorábbi évek gya- 

9.ábra: Az1-3jelû kísérletekszemeloszlásigörbéiaR-R 

függvényalkalmazásával 

korlatáhozképestsikerült elõrelépni,deigazánjelentõs 

változást nem mutatott ez arobbantás agyakorlatban 

kialakított és tapasztalati úton meghatározott geometriai 

paraméterû robbantásokkal szemben. Az elsõ kísérleti 

robbantást még három követte, amelyeknél változtattuk 

arobbantás geometriai paramétereit. (Ezen 

paramétereket és arobbantás jellemzõit a2. táblázat 1, 

2, 3oszlopai tartalmazzák.) Atáblázatból és amérések 

alapjánmegrajzolt R-R függvényekbõl is látszik, hogya 

legkedvezõbb eredményt a2-es robbantásnál értük el, 

dea3-aseredményeiisehhezközelállnak (9.ábra). 

Aszemcseeloszlás után arobbantás gazdaságosságára 

tekintettelmegvizsgáltam arobbanóanyag,afúrás 

és kihozatal alakulását, amelyeket az 5., 6. és 7. ábrák 

oszlopdiagramjaimutatnak.Ezenszempontokszerintis 

a2-eskísérletirobbantásmutattaalegjobberedményeket,éseztközelítettea3-as. 

Összefoglalás 

Avizsgálatok alapján megállapítható, hogy afelnémetimészkõbányarobbantásitevékenységesoránarobbantottnyerskõszemcseeloszlásátaRosin-Romlerfüggvényjólírjale.Azelméletiszemcseeloszlásésatényleges 

robbantásihalmazszemcseeloszlásajóllefediegymást. 

Fontosnaktartom,hogyazelméletiparaméterekismeretében, 

atapasztalatok alapján végezzünk módosításokat, 

hogy ezekbõl afinomításokkal megtaláljuk a 

szemcseeloszlás ésagazdaságosságoptimumát. 

FELHASZNÁLTIRODALOM 

Dr.FöldesiJános: BányászatiRobbantástechnikaI-II./1988. 

Dr.Bohus-Horváth-Papp: Iparirobbantástechnika1983. 

Dr.FöldesiJános-dr.BohusGéza: Kutatásijelentés,javaslatoka 

felnémeti bányában alkalmazott robbantási technológiák 

módosítására(1991) 

Dr.Földesi János: ANagyharsányi Kõbánya robbantási technológiájának 

felülvizsgálata(2008) 

NAGY LAJOS bányamérnöki oklevelét 1975-ben szerezte aMiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen. 1975 és 1985 

közöttaBorsodiSzénbányák FarkaslyukiAknaüzemébendolgozottmintüzemmérnök,majdkörletvezetõfõmérnök. 

1985-tõl 1990-ig az Egercsehi Bányaüzem üzemvezetõ fõmérnöke volt. 1990-tõl az Országos Érc- és Ásványbányák 

FelnémetiBányaüzeméhezkerült,aholatulajdonosváltásután azOMYAEgerKft.ügyvezetõigazgatójalett. 

Irányításával készült el avilágszínvonalú technológiájú új felnémeti bánya és mészkõõrlõ üzem beruházása. Jelenleg a 

magyarországiOMYAcégek igazgatója. 

Energiatermelõ szállítás Chilében 

Chilébenazegyikrézbánya3200mmagasanvanatengerszint 

felett, az ércelõkészítõ mûnek viszont csak az 1600 m 

magasan fekvõ völgyben találtak helyet. Abányaüzem aSiemenscégetbíztamegmind 

aszállítás,mindazenergiaellátás 

megoldásával. ASiemens egy 13km hosszú hevederesszállítószalag 

rendszert épített ki az érc szállítására abányától az 

ércelõkészítõmûig.Anagyszintkülönbségetviszontúgyhasználtákki,hogyaszalagrendszerthajtóvillamosmotorokatgenerátorkéntmûködtetik,ésígyazáltaluktermeltárammal(ez17MW!)lényegesentudjákcsökkenteniabányaüzemtermelésiköltségét. 

Aufbereitungs Technik, 2009. január 


Külföldi kutatások Mongóliában 

A Polo Resources Ltd. engedélyt kapott amongol kormánytól, 

hogy kutatásokat végezzen ahatalmas szénvagyonnal 

és más ásványkincsekkel kecsegtetõ Dél-Góbi Régióban. 

Amunkákramártöbbmint100 fõtirányítottak Mongóliába. 

AjelentõsértékekmiattaPeabody vállalat(USA)tárgyalásokat 

kezdeményezett aPolo-val, hogy megvenné az engedélybenlévõrészesedés50%-át.APeabodyszámáraazüzletfontos, 

mert két nagy igénylõ és biztos felhasználó, Kína és 

Oroszország a készletek közelében helyezkedik el. A 

szerzõdést2009elsõnegyedévébenírjákalá. 




Az ipari és bányászati robbantások kárhatásairól 

DR. FÖLDESI JÁNOS okl. bányamérnök, amûszaki tudományok kandidátusa, ügyvezetõ (DETONET Kft., Miskolc) 

Cikkünkbenaztkívánjuk bemutatni, hogy hosszú évek alatt azipari ésbányászati robbantásoknálmilyen 

intenzitású rezgéseket és zajokat mértünk. Javaslatot teszünk arra is, hogy arobbantások végzõinek mire kell 

figyelni anemkívánatos hatások (különösen azajok és vibrációk) csökkentése érdekében. 

Bevezetés 

Arendszerváltástkövetõenegyreszaporodnakazok 

aperek, amelyek apolgári célú robbantások nemkívánatos 

hatásaival (szeizmikus, léglökési repesz és por) 

kapcsolatosak. Ez azért is érdekes, mert arobbantásokatkivitelezõcégekésvállalatokrobbantásaiknálalkalmazzák 

az utóbbi évek mûszaki fejlesztéseinek termékeit 

(NONEL és elektronikus gyutacsok), melyekkel a 

robbantások nemkívánatos hatásainak értékét minden 

esetbenjóvalazépület-károsodásokatokozó,megengedett 

szint alatt tartják. Ezt igazolják azok aszeizmikus 

mérésieredmények,amelyekaz 1-3.ábrákon láthatók. 

1.ábra: Gyöngyöstarjánirobbantásokszeizmikus 

sebességei 

2.ábra: Azeredõrezgésisebességatávolság 

függvényében(Nagyharsány1999-2007) 

3.ábra: EredõrezgésisebességekértékeiaDolomitKft. 

csókakõikõbányájánakkörnyezetében 

Véleményünkszerint alegnagyobb gond az, hogy a 

„közérdekû” bejelentéseketafeljelentettkivitelezõkkötelesektûrni,illetvepolgári 

peres eljárás keretébenkereshetik 

igazukat, mely perekben a legtöbb esetben 

igazságtalanbíróidöntésekszületnek.Aközérdekûbejelentést 

tevõnek semmilyen objektív adattal nem kell 

rendelkezni, elég az érzetekre hagyatkozni. Nem egy 

esetbenabíróságokelõtt ahiányos szakmai ismeretekkel 

rendelkezõ bírósági „szakértõk” szerepelnek, akik 

soha nem láttakrobbantástésrobbantásikárhatást. 

Arobbantásokkal okozott károk mértékét abejelentésttevõkésafelületesvagynullarobbantás-technikai,talajmechanikaiésépületstatikaiismerettelrendelkezõ 

bírósági„szakértõk” nem tudjákeldönteni. Ha az 

épületeken láthatókárok vannakésnincsalaposvizsgálat, 

akkor a„szakértõk” akárok okaként abányászati 

robbantásokat jelölik meg. Arobbantások környezetre 

gyakorolt hatását csak amûszeres mérések adatainak 

elemzésévelleheteldönteni.Abíróságiszakértõkzöme 

nemmér,csakalátottakalapjánfeltételezi,hogyarobbantások 

okozhatták az ingatlanokon látható károkat 

akkoris,ha arepedéseknem„X”alakúak. 

Arobbantásnál felszabaduló energiák megoszlása 

Robbanótöltetekszilárdkõzetekbentörténõfelrobbantásaeseténafelszabadulóenergia%-osmegoszlása 

azalábbiakszerintalakul: 

–akõzetekbenlévõin-siturepedésektágítására:

–robbantólyuk körüli kõzet plasztikus deformálására: 

1,5-2%, 

–kõzetszórásra:

3.táblázat: Av irezgéssebességmegengedettirányértékeiarövididejûrázkódásihatásokmegítéléséhez 

Épületfajta 

Amaximálisrezgési sebesség 

komponensmegengedett értékei,(mm/s) 

Azépületalapjánál 

Alegfelsõteljes 

szintfödémsíkjában 

Frekvenciák* Bármely 

10Hz alatt 10-50Hz 50-100Hz frekvencián 

Ipari,éshasonlójellegûépületek 20 20-40 40-50 40 

Lakó-és hasonlójellegûépületek 5 5-15 15-20 15 

Épületek,melyekkülönlegesrezgésérzékenységükmiattnem 

tartoznakazelõzõcsoportokba 3 3-8 8-10 8 

éskülönösenfontosavédelmük(pl.mûemlékek) 

Statikailagbizonytalan,építésielõírásoknak 

megnem felelõépületek 

Szakértõimérlegelésszerint 

*100Hzfelettifrekvenciák esetében azirányérték mégnagyobbislehet,dea100Hz-heztartozó értéketkell 

figyelembevenni. 

4.táblázat: Aszeizmikuskárokmértékéheztartozórezgésisebességértékek 

ahullámterjedésisebességfüggvényében[9]szerint 

Akárjellegenormálépítményeknél Ahullámterjedésisebességeakõzetben(km/s) 

1,0-1,5 2,0-3,0 4,5-6,0 

Repedéseknemészlelhetõk 18mm/s 30mm/s 70mm/s 

Finomrepedésekavakolaton 30mm/s 55mm/s 100mm/s 

Repedésekkialakulása 40mm/s 80mm/s 150mm/s 

Erõsrepedésekkialakulása 60mm/s 115mm/s 225mm/s 

5.táblázat: Épületkárokkülönbözõrezgésisebességértékeknél [10] 

szerintésabecsülthelyreállításiköltséghányadosok 

Rezgési Szeizmikus 

sebesség Szeizmikushatás kárhányad 

(mm/s) (%) 

8-15 Ablaküvegrezonálása - 

15-30 Könnyûsérülésekaz épületekhibahelyein 2 

30-60 Könnyûsérülésbizonytalanszerkezetirészeken 10 

60-120 Vakolatirepedések,válaszfalakrepednek 40 

120-240 Jelentõskárok 80 

240-480 Részlegesomlás 99 

> 480 Teljesomlás 100 

6.táblázat: Mértrezgésisebességekésfrekvenciákkülönbözõrobbantásoknál 

Méréshelye 

(objektum) 

Rezgésiparaméterek 

sebesség frekvencia 

(mm/s) (Hz) 

Rezgésforrásés 

robbantottkõzet 

Kár 

Beremend* 

(téglaépületen) 

42 25 

Nagyfúrólyukasrobbantás 

mészkõben 

Nemkeletkezett 

Beremend* 

(téglaépületen) 

>100 30 

Nagyfúrólyukas 

robbantás mészkõben 

Repedéseka 

nyílászáróknál 

Kisgyõr 

(lakóépület) 

67 70 

Kisátmérõjûrobbantólyukakkalárokrobbantás 

vízszintesrétegzõdésûriolitban 

Nemkeletkezett 

HutaCerteze Nagyfúrólyukasrobbantás 

Románia 31,8 85 tömbös andezitben Nemkeletkezett 

(gázvezetékfelett) (2000kg-ostalptöltet) 

OrasuNou Nagyfúrólyukasrobbantás 

Románia 26,7 6,5 perlitben,vízzeltelt Nemkeletkezett 

(lakóépületen) lyukakban 

*aKBFImérései 


4.ábra: Azépületekkárosodásivalószínûségeaszeizmikus 

rezgéseksebességénekfüggvényében 

(MSZ13018:1991) 

5.ábra: Arezgésihatárértékekasebességésafrekvencia 

függvényében 

1–IBM komputerekremegengedettfelsõhatár,ha arezgésidõtartamakisebb5sec-nál;2–Azépületekközvetlenkárosodásaarobbantással 

keltettrezgésekhatására,3–Robbantásoknálmegengedett 

felsõhatár;4–Zavarórezgésekazembereknél 

A 4. és 5.táblázat adatainakhelyességéthazaiéskülföldimérésekisigazolják[11].AvoltBányászatiKutató 

Intézet (KBFI) és saját mérési eredményeinket a 

6.táblázatban adjukmeg. Akisgyõri 6,6 km hosszú vízvezeték-árokrobbantásánálaszétnyílttetejûkémények 

nem dõltekle. Szeizmikus, léglökésiés repeszkárt nem 

kellettfizetni. 

Afentiekalapjánfelvetõdikakérdés,hogyatelepülésekközelébenvégzettrobbantásokmiértkeltenekfélelmetésaggodalmat?(Érdekesmódon,amikorazépü- 

letekközvetlenközelébencsakrobbantássallehetkialakítaniaközmûvekárkait,akkornincsszeizmikusésléglökési 

probléma!) Valószínûleg ez azért van, mert az 

elõrenemjelzettrobbantásokalkalmávalalakókörnyezetbenazalábbihatásokészlelhetõk: 

–lazántárolttárgyak,pl.tányérok,poharakzörögnek, 

–csillárokés függõtárgyakhimbálóznak, 

–edénybentároltvízfelszínefodrozódhat, 

–tárgyakelcsúsznakazasztalon,polcokonésesetlegle 

isesnek, 

–azépületenbelülizajokjólelkülönülnekakintizajoktól, 

–padlóvibráléshangotad, 

–akülszínirobbantásokváratlanulérikazembereket. 

Természetes,hogyezeknekahatásoknakaz észlelése 

aggodalommal tölti el az embereket. Nem szabad 

azonban elfelejteni azt, hogy minden ipari robbantást 

végzõ cég az alkalmazott robbantás-technológiáját úgy 

alakítja ki, hogy afent felsorolt nemkívánatos hatások 

minimálisak legyenek. Bonyolítja aproblémát az is, 

hogy esetenként a robbantások alkalmával a 

lakókörnyezetet érõ rezgések frekvenciája az emberi 

test sajátfrekvencia tartományával megegyezõ, ami 

esetenkéntrezonancia állapototidéz elõ. 

Épületkárosodást okozó objektív és szubjektív 

tényezõk 

Az épületeken látható kisebb-nagyobb hibáknak 

számosoka lehet.Ezekatényezõkazalábbiak: 

–az alapotnem az épület tömegénekmegfelelõen méretezték, 

–az alapokba elhelyezett anyagokminõségerossz(pl. a 

cement kevés az alapban –esetenként nincs kötõanyag 

az alapban), vagy szennyezett homok és kavics 

vanabetonban, 

–talajmechanikai okok, pl. duzzadó agyag az alapozási 

talaj (amennyiben az alapozási sík nem éri el az 

állandónedvességtartalom szintjét,akkor az építéstõl 

számítva 20-25 év múlva repedések jelennek meg a 

legjobbanmegépítettépítményekenis), 

–amagas sziklafelszín miatt az alapok nem érik el a 

fagymenteshatárszintjétésazalapokatasziklafelszínére 

helyezik (a sziklafelszín ferde is lehet, melyen 

idõvelcsúszhatazépület), 

–hõhatás (különbözõ hõtágulási együtthatójú épületelemekegymás 

melléépítéseisokozhat repedéseket, 

pl. vasbeton koszorúknál, ha nincs hõhíd, vagy fa gerendákradeszkamennyezetetépítenek,azépületfala 

pedigtéglastb.), 

–acsapadékvizekelvezetésenem megoldott, mert hiányoznakazesõcsatornák,vagycsakazépületegyikoldalánvannak, 

–alapozási mélység is eltérõ lehet az épületeknél, pl. 

részlegesalápincézettség, 

–az épület egyik fele feltöltésen, amásik eredeti állapotban 

lévõ talajon helyezkedik el és az alapot nem 

vasaljákbe, 


–az elõfeszített vasbeton gerendákra közfalakat építenek,deatehereloszlástnemoldjákmeg, 

–épületenbelülatalajtömörítést nem végzikelmegfelelõenéspadlósüllyedéseklépnekfel, 

–közfalakalapozásahiányzikvagynem megfelelõ, 

–amelléképületek és fõépületek összekötése hibás, az 

alapozásimélységsemazonos,ésidõvelelválásokkövetkeznekbe(sokszorelõfordul,hogyamelléképületeketutólag 

toldjákafõépülethez), 

–avasbeton koszorúkat nem építik meg egyes épületeknél, 

–nyílászárók felett hiányoznak az áthidalók vagy alulméretezettek(esetenkéntafaáthidalókelkorhadtak), 

–boltívekkiékelésenem megfelelõ,avakolóanyagban 

sokill.kevésacement, 

–avakolattúlvékony, 

–amûanyagalapúkültérifestékésafalazóelemekhõtágulásiegyütthatójaeltérõ, 

–kéményekalapozása nem megfelelõvagyhiányzik, 

–üzemelõ kémények és használaton kívüli, fûtetlen, 

„tisztaszobák”falaiközöttjelentkezõrepedések, 

–vakolatoknáléslábazatoknálfelfagyások, 

–ahorkerekvakolóanyagaéskivitelezésenemmegfelelõ, 

–talajsüllyedéseképületalapoknál(ilyenesetekbenferdeésfüggõlegesrepedésekfigyelhetõkmeg), 

–nagytömegûgépjármûvekforgalmakátyúsutakon, 

–az alapok és felmenõ falak közötti szigetelõanyag 

hiányzik, 

–nagyerejûviharok, 

–légnyomáskülönbségek hatására becsapódó nyílászárókáltalokozottvibrációkokoztarepedésekésvakolathullásokstb. 

Afelsorolásbóllátszik,hogyigenalapos vizsgálattal 

lehet csak kideríteni azt, hogy egy objektum károsodását 

mi okozza.Természetes az is, hogyamennyiben egy 

település közelében robbantási tevékenység folyik, akkor 

a„szakértõk” alapos vizsgálat nélkül minden épületkárokakéntapolgáricélúrobbantásokatjelölikmeg. 

Több évtizedes gyakorlatunkban egyetlen esetben sem 

tapasztaltuk, hogy peres ügyekben a szakértõi véleményt 

adótól abíróságok megkérdezték volna, hogy 

szakértõi tevékenység végzésére jogosító engedélyük a 

6/1985.(XII.28.)OKTHrendelkezésszerint„akörnyezetizaj-ésrezgésvédelem”szakágravonatkozik-e?Ennek 

köszönhetõ, hogyegyes bíróságokon alaikus feltételezések 

perdöntõbbek, mint amérési adatok. Afentiek 

bizonyítására álljon itt egy „szakértõi” vélemény 

megállapításrészlete: 

„A lakóépületek alatt lévõ „viszonylag” összefüggõ 

szikla arobbantások során olyan mozgásokat okozott az 

épületszerkezeteknél, melyek során az egyeselemek maradó 

elváltozást szenvedtek, melyek egyes esetekben felületi 

jellegûek,másokateherhordószerkezetetérintették.” 

Aki arobbantások káros szeizmikus hatásairól nyilatkozik,annakillenetudni,hogyaviszonylagösszefüggõsziklaatávolságfüggvényébenigenintenzívenésgyorsancsillapítja 

arezgésiparaméterekértékét.Eztatényt 

az 1.ábrán feltüntetettmérési adatokegyértelmûen bizonyítják. 

Adalékként megjegyezzük, hogy az építész 

„szakértõ” által vizsgált településen (Gyöngyöstarján) 

viszonylag összefüggõ szikla fölött nagy lineáris zsugorodási 

tényezõvel rendelkezõ duzzadó agyag helyezkedik 

el. Az épületek zöme duzzadó agyagra épült, és az 

épületeknélazalapozásisíkmélységénazagyagnedvességtartalma 

változik, ami mozgásokat jelent az alapoknál. 

Az adott kõbányában robbantások kivitelezésekor 

nemegyesetbentapasztaltuk,hogyazesõzéseketkövetõenalefedõszintena90mm-esrobbantólyukakbaa60 

mm-es indító tölteteket csak úgy lehet elhelyezni, hogy 

alyukszájakat kibõvítettük, és arobbantólyukba tervezett 

robbanóanyag-mennyiséget sem tudtuk betölteni. 

Ez azt jelenti, hogy akõbányában és környezetében az 

agyagréteglineáriszsugorodásitényezõje, I zs >8%.Az 

adotttelepülésenalapvetõenanagylineáriszsugorodási 

tényezõvel rendelkezõalapozási talaj okozza az épületekkárosodását. 

Kulturális, természetes és közlekedési zajok és 

vibrációk mértéke 

Abevezetõbenemlítettük,hogysokesetbenagyakran 

ismétlõdõ, nem robbantásból eredõ zajok és vibrációknagyobbakmintarobbantássalkeltett,nemkívánatoshatások 

(7-8.táblázat).[4] 

7.táblázat: Ahuzat,ateherautóésakülfejtésben végzettrobbantásokkal 

keltett vibrációkabányákközelében lévõlakóépületeknél 

Mérésnapja 

Mérés Légnyomás 

idõpontja szintje(dB) 

Méréshelye Mérteredõ 

rezgésiseb.(mm/s) 

Rezgésés 

léglökésforrása 

1995.03.05. 

13:20:40 

13:31:59 

98 

108 

Pécs,DebreceniM.u.38. 

28,8 

2,1 

Huzattólbecsapódóajtó 

Robbantás 

1995.05.22. 

13:15:43 

13:19:09 

92 

109 


2,5 

2,1 

Teherautó 

Robbantás 

75kg-osember 

1995.05.21. 

13:04:50 98 


19,3 dobbantása 

amûszermellett 

13:23:12 104 1,4 Robbantás 

1996.10.29. 11:09:20 95 Újbarok,Fõu.6. 0,74 Robbantás 

1997.01.24. 

13:56:23 

13:56:23 

92 

92 

Újbarok,Fõu.3. 

Újbarok,Fõu.31. 

1,07 

0,95 

Robbantás 

Robbantás 


8.táblázat: Asztereoberendezészajaáltalkeltettrezgéséshangnyomásszintje 

Sorszám 

Vertikális 

Vzmm/s fzHz 

Transzverzális 

Vymm/s fyHz 

Radiális 

Vxmm/s fxHz 

Hangnyomás 

szintje(dB) 

1. 1,78 73 2,29 102 1,78 256 126 

2. 2,54 256 2,03 102 2,54 256 126 

3. 1,52 73 1,27 171 1,27 73 117 

A 8. táblázatban megadott károsító zajszinteket az 

ipari és bányászati robbantásaink során nem sikerült 

mérni(lásd 7.táblázat adatsora). Arobbantási zajokról 

illik tudni azt is, hogy rendkívül rövid ideig (kb. 2ms) 

hatnak,ezérthalláskárosítóhatásukösszehasonlíthatatlanul 

kisebb, mint az órákon keresztül élvezett diszkó 

vagy tûzijáték zaj. Abban az esetben, ha arobbantásokat 

kísérõ, kb. 2ms-ig tartó robbantási zajszint eléri a 

105dB-t, akkor az emberekmindig kifogásoljákarobbantásokatkísérõzajokat. 

Arezgési paraméterek várható értékének becslése 

Az alábbiakban arra atényre szeretnénk felhívni a 

figyelmet, hogy milyen nagy tévedések lehetnek akkor, 

ha minden körülmények között a2009. január 01-jén 

hatályon kívül helyezett Általános Robbantási Biztonsági 

Szabályzat (ÁRBSZ) III. függelék(2)-es összefüggése 

segítségével határozzuk meg avárható rezgési sebességekértékét: 

(1) 

ahol k:arobbantás körülményeitõlfüggõszám, 

Q 100 :a100msalattfelrobbantotttöltettömege,kg, 

l: a robbantás és a védendõ objektum közötti 

távolság,m. 

Aproblémátazjelenti,hogyismétlõdõrobbantások 

esetén aKoch-féle összefüggésben arobbanóanyag, a 

kõzetjellemzõk,azún.geometriaiillesztésifok,arezgés 

frekvenciájátés arugalmashullámokterjedésisebességét 

egy konkrét szám, pl. k=50 jellemzi. Ak=50 értékkel 

vagy eltaláljuk, vagy alá-, illetve fölébecsüljük a 

várhatórezgésisebességekértékét. 

A„k”tényezõvalódiértékét,amely avédendõkörnyezet 

jellemzõit, arobbanóanyag munkavégzõ képességét 

és arobbantás körülményeit is tartalmazza, az 

alábbiösszefüggésselhatározhatjukmeg [3,5]: 

, (2) 

ahol: 

® ra –arobbanóanyag töltési sûrûsége arobbantólyukban,kg/m 

3 , 

® k –arobbantottkõzetsûrûsége,kg/m 3 , 

» –az alkalmazott robbanóanyag fajlagos energiája, 

MJ/kg, 

d ly –arobbantólyukátmérõje,mm, 

Megjegyzés 

Aszobaközepén,a 

padlónmérve 

d ra –arobbanóanyagátmérõjearobbantólyukban,mm, 

D–arobbanóanyagdetonációssebessége,m/s, 

C l –arugalmas hullám terjedési sebessége akõzetben, 

m/s, 

l –arobbantásésavédendõobjektumközöttitávolság,m, 

K f –arobbantás környezetébenlévõ kõzetek szilárdságátólfüggõtényezõ,melynekértékei: 

vizeshomokéskavicsesetén: 0,11…0,13, 

tömör alluviumoknál: 0,06…0,09, 

keményéstömörkõzeteknél: 0,01…0,03. 

Afenti összefüggés alapján egyértelmû, hogy a„k” 

értékenemlehetnéhánykonkrétérték.A„k”rögzített 

értéke mellett amért és számított rezgési sebességek 

vagy afelrobbantható töltet tömegek igen eltérõek lehetnek. 

AzÁRBSZelõírásaiszerintolyanhelyeken,aholaz 

évirobbantásokszáma5-néltöbbésjövesztõrobbantásokatvégeznek,a„k”tényezõértéke50.Ilyenhelyvolt 

aBorsodiSzénbányákvadnaikülfejtéseis, ahol afedõmárgátrobbantássalkellettlazítani.Amárgaréteglazítását 

4x4m-es hálóban 95 mm-es lyukakkal fúrták 

meg. Arobbantólyukak mélysége 5-6 mvolt. Egy-egy 

robbantólyukbaáltalában15-18kgrobbanóanyagottöltöttek.Aközségközelségeésazépületekállagamiattamegengedettrezgésisebesség2mm/s,alegközelebbilakóépülettávolsága 

200mvolt. 

Az (1) összefüggésbõl az egyidejûleg (100 ms alatt) 

felrobbanthatótöltettömege: 

Amérési adatok alapján meghatároztuk ahelyi érvényességû 

szeizmikus összefüggést is, mely szerint a 

várhatórezgésisebességértéke: 

. 

, (3) 

Ahelyi érvényességû szeizmikus összefüggés minõségiparaméterei: 

–aszórásértéke, =±0,24mm/s, 

–abecslés%-oshibája: (%)=±9,55%, 

–akorrelációsindex,r=0,9884. 

A(3)-as összefüggésbõl Qértékét kifejezve és az 

adatokat behelyettesítve az egyidejûleg felrobbantható 

töltettömege:Q=7,9kg±0,24kg,azaz7,66-8,14kg. 

A(2)-eskifejezésbenszereplõparaméterekértékea 

vadnai külfejtésben: ® ra =980 kg/m 3 , ® k =2000 kg/m 3 , 

C l =1500m/s, » =3,66MJ/kg,l=200m,D=2500m/s, 

d ly =d ra =95mm, K f =0,08.Aparamétereketa(2)-es 

összefüggésbehelyettesítve 


Ennek a„k”-nakafigyelembevételével az egyidejûleg(8msalatt)felrobbanthatótöltettömege,haamegengedettrezgésisebesség2mm/s: 

. (4) 

Ameghatározott töltet tömegeket összehasonlítva 

látható, hogy az ÁRBSZ III.függelék(2) képletealapján 

meghatározott töltetnagyság egy nagyságrenddel 

nagyobb, mint amásik két módszerrel meghatározott 

töltetnagyság.Abemutatottpéldaarrahívjafelafigyelmet,hogynagyonóvatosankelleljárniakkor,haegyterületet 

védeni akarunk arobbantások szeizmikus hatásától.Aszabályzatoknemvehetnekfigyelembeminden 

körülményt, ezért kritikus esetekben szeizmikus mérésekkel 

alátámasztott, részletes vizsgálatra van szükség, 

haabányakárügyeketelakarjukkerülni. 

A robbantásokat kivitelezõknek 

pedig figyelembe kellene venni, hogy a 

robbantás-technológia kialakításánál 

többek között a9. táblázat 4. sorában 

feltüntetett karcsúsági tényezõ mellett 

robbantsanak. 

A várható rezgési sebességek 

nagysága, idõtartama és károsító hatása attól is függ, 

hogy avédendõ objektumok milyen kõzeteken és talajon 

helyezkednek el. Nézzünk egy példát arra 

vonatkozóan is, hogy milyen a rezgési sebességek 

lefutása,haszilárdkõzeten,illetvelazaüledékekenvagy 

feltöltésekenmérjükarezgésiparamétereket. 

A 6. ábrán aColas Északkõ Kft. tállyai kõbányájában, 

még 1990-ben a12 fokozatú, milliszekundumos 

késleltetésû VG gyutacsokkal késleltetett robbantás 

szeizmogramja,alyuktelepítéséskésleltetésirendszere 

látható.Arobbantásihelytõlazegyikgeofontameddõhányón735m-re,amásikgeofontaszilárdkõzeten665 

m-rehelyeztükel.A6.ábrán jóllátható,hogyameddõhányón 

elhelyezett geofon nagyobb amplitudójú és 

hosszabb ideigtartóvibrációtregisztrált.Arezgésfrekvenciája 

ameddõhányónjóvalkisebb, mintazépkõzeten. 

Arezgésekidõtartama ameddõhányónkétszerese 

9.táblázat: Potenciálisproblémákakarcsúságitényezõfüggvényében 

Karcsúsági 

tényezõH/W* 

Kõzetaprítás 

Léglökés 

Kõzetszórás 

Vibráció Megjegyzés 

Nagyhátratörés,talpbent 

1 Rossz Veszélyes Veszélyes Veszélyes marad,ígynerobbantson, 

tervezzeátarobbantást 

2 Megfelelõ Megfelelõ Megfelelõ Megfelelõ Halehet,tervezzeáta 

robbantást 

3 Jó Jó Jó Jó Avisszamaradtfalstabil 

4 Kitûnõ Kitûnõ Kitûnõ Kitûnõ 

Az elõnyökellenéreH/W 

értékétnenövelje 

*H–abányafalmagassága,W–azelõtétnagysága,megjegyzés:avadnaikülfejtésbenaH/W

Arezgésisebességek eredõje 

különbözõmérési pontokon NONELinisiállás esetén 

Sebesség-,idõfüggvény 

Eredõ 

idõ(ms) 

Eredõ 

idõ(ms) 

Eredõ 

idõ(ms) 

1. mérõpont 

2. mérõpont 

3. mérõpont 

7.ábra: AvibrációkidõtartamaNONELésvillamosiniciálásirendszeresetén 

egyértelmû, hogy egy kõbánya környezetében elengedhetetlen 

annak ismerete, hogy avédendõ területek kõzetanyaga 

milyen talaj- és geomechanikai jellemzõkkel 

rendelkezikésazegyesépítményekállagamilyen. 

Avárható rezgési sebességek értékét, ha arobbantás-technológiageometriaiparamétereithelyesenhatároztuk 

meg, akkor az alkalmazott gyutacsok idõzítési 

idejeéspontossága,valamintazegyidejûleg(8msalatt) 

felrobbantott töltetek tömege határozza meg. Számos 

hazai és nemzetközi vizsgálat szerint akülfejtésekben 

avégtelen fokozatszámú, pontos NONEL, újabban a 

±0,0 ms-os szórással rendelkezõ elektronikus gyutacsok 

alkalmazásával jóval –esetenként 50%-kal –kisebbrezgésisebességekvárhatókmintavillamosgyutacsok 

alkalmazása esetén [6]. A NONEL UNIDET 

rendszer alkalmazásakor a rezgés idõtartama fele a 

millszekundumos villamos gyutacsokkal végzett robbantásokkal 

keltett rezgések idõtartamának (7. ábra). 

Ezazértlényeges,mertarobbantáskörnyezeténekáta- 

8.ábra: Asárospatakiüzemben végzett 

szeizmikusmérésiadatok 

Arezgésisebességek eredõjeakülönbözõmérésipontokon 

REO BM 125-ös külsõ késleltetésû robbantógép 

és MBGvillamosgyutacsokalkalmazásakor 

Sebesség-,idõfüggvény 

1996. december 3., 3.robbantás,1. mérésivonal 1996. december 3., 1.robbantás,1. mérésivonal 

dott szeizmikus energia ahatóidõ értékével lineárisan 

változik. Ahosszú ideig tartó rezgések károsító hatása 

nagyobb. Napjainkban a±0,0 ms-os szórással rendelkezõ 

elektronikus gyutacsok alkalmazása kerül elõtérbe,amelyeknélavárhatórezgésisebességekmégkisebbek[7]. 

Fentikijelentésünkettámasztjaalá az améréssoris, 

melyet aZemplénkõ Kft. páncélhegyi kõbányája mellett 

haladó nagynyomású gázvezetéken mértünk (lásd 

8.ábra).ÉrdekesmódonazÁRBSZelõírásaiszerintaz 

RKGgyutacsokkal5dbrobbantólyukelrobbantásaesetén 

amért rezgési sebesség a8. ábrán vázolt 1. számú 

robbantásnál anagynyomású gázcsõ felett 2,54 mm/s 

(nem megengedhetõ) volt. (Az RKG gyutacsok alkalmazásával 

akõzetaprítás foka is romlott, és nagy repeszkárokis 

keletkeztek.) Arepeszkárokat követõen a 

NONEL iniciálási rendszer alkalmazásának eredményeként 

az évi robbantások száma átlagosan tizedére 

csökkent (az egyszerre elrobbantott lyukak száma 

22…117 db között változott) és anagynyomású gázvezeték 

feletti rezgések nem érték el a megengedett 

2mm/srezgésisebességet.(Az1-9.számúrobbantások 

alefedõ, a10-21. számú robbantások asüllyesztõ szintenvoltak.) 

Felhívjuk afigyelmet még egy lényeges dologra. Ez 

pedig akõbányákban még napjainkban is alkalmazott 

talplyukak szeizmikus rezgési sebességet és léglökéseket 

okozó hatása. Javaslatunk az, hogy amennyiben lehetséges, 

atalplyukakkal való kõzetjövesztést kerüljük 

el. Az 1. ábrán jól látható, hogy akkor, amikor talplyukakat 

is kellett telepíteni és robbantani, aszeizmikus 

rezgési sebességek értéke 2mm/s fölé nõtt. Abban az 

esetben,amikortalplyukakatnemalkalmazunk,aléglökések 

értékei is kisebbek. Érdekességként bemutatunk 

BányászatiésKohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 142.évfolyam,5.szám 23 

Eredõ 

idõ(ms) 

Eredõ 

idõ(ms) 

Eredõ 

idõ(ms) 

1. mérõpont 

2. mérõpont 

3. mérõpont

9.ábra: Nagynyomásúgázcsõfelettvégzettszeizmikusés 

léglökésmérés(Huta CertezeRománia2007.július11.) 

egy olyan szeizmogramot, ahol 66 db talplyukba közel 

2000kgrobbanóanyagkerültbetöltésre,ésatalplyukak 

fölöttikõzetrétegvastagsága10-15mvolt.Arobbantástól150m-rehaladógázvezetékenmértrezgésisebességekértékeia9.ábrán 

láthatók.Ahazaielõírásokszerint 

arezgési sebességek komponensei ateljes frekvenciasávbanmeghaladtákamegengedettértékeket.AzMSZ 

13018:1991 szerint, ha agázvezetéket ipari objektumnak 

tekintjük, akkor az f=10-50 Hz-es frekvenciasávban 

akárosodás nélkül megengedett rezgési sebesség: 

20-40 mm/s között változhat. Az ábrán látható, hogy a 

domináns frekvenciák 17,3…44,9 Hz között változtak. 

Így a27,7-31,8 mm/srezgésisebességek nem károsították 

agázvezetéket. Ugyanez atény látható az 5. ábrán 

is. A3. vonal szerint 10-50 Hz-es sávban arobbantásoknálmegengedettfelsõhatár10-50mm/s. 

Avárható rezgési sebességek számításánál 

figyelembe veendõ töltet tömegek 

Avárható rezgési sebességekcsökkentésének egyik 

leghatékonyabb módszere apontos, nagy fokozatszámú, 

milliszekundumos késleltetésû gyutacsok alkalmazása,melyekneksegítségévelazegykésleltetésifokozatbanfelrobbanótöltetektömegétlehetcsökkenteni. 

Anemzetköziirodalombanakülfejtésekbenvégzett 

nagyfúrólyukas robbantások szeizmikus hatását a8ms 

alatt felrobbantott töltet tömegének figyelembevételével 

számítják. Magyarországon ahatályon kívül helyezett 

ÁRBSZ elõírásai szerint a100 ms alatt felrobbantott 

töltet tömege a meghatározó. (A NONEL 

UNIDET iniciálási rendszer elemeit úgyalakítottákki, 

hogy egy jól tervezett nonel hálózatnál 8ms-on belül 

csak egy robbantólyuktöltete vagy alyuk egyetlen osztotttölteterobbanjon.Azelektronikusgyutacsokkalpedig 

minden töltet robbanási idejét úgy állítják be, hogy 

aminimálisanszükséges8ms-oskésleltetésiidõmeglegyen).A100ms-os(rövid?)késleltetésselesetenkéntakülfejtésekben 

arobbantások minden nemkívánatos hatásajelentkezhet.Eztaténytmagyarországikörülmények 

között a[8] kutatási jelentés is igazolta. A8. ábrán látható, 

hogy az RKG gyutacsokkal történõ késleltetés 

esetén arezgés sebessége2,54 mm/s, egyrobbantólyuk 

töltete60kg volt. Akõbányábanvégzett, 2007.évirobbantásoknál,ahola8msalattfelrobbanó104kg-ostöltetekkeltettékaszeizmikushullámokat,azeredõrezgésisebességa21.jelûrobbantásnál0,163mm/svolt.Kérdés: 

nem kelleneaszabályzórendszerünket valamilyen 

módonkorszerûsíteni?Akülfejtéseküzemeltetõinekel 

kellene gondolkodni azon is, hogy egy-egy repeszkár 

költségenem fedezné-e a„drágább”NONEL és elektronikusgyutacsokárát? 

Akõbányák környezetén, helyén és kõzetanyagán 

nem tudunkváltoztatni. Meg tudjuk változtatni atechnológiaiparaméterekértékétésazonbelülakésleltetési 

rendszert.Apontos ésvégtelenfokozatszámúiniciálási 

rendszerek alkalmazásával a kõbánya környezetének 

zavarása sokkalalacsonyabbszintentörténik. 

Összefoglalás, ajánlások 

Annakakérdésnekazeldöntése,hogyegyiparivagy 

bányászati robbantás szeizmikus hatása okozta-e egy 

védendõ objektum károsodását, csak alapos vizsgálatokkal 

lehetséges. Avizsgálatoknak aránézésen kívül 

geológiai, építészeti és robbantás-technológiai jellegûnekkellenelenni. 

Az 5. ábra és a2. táblázat alapján egyértelmû, hogy 

arobbantásihelyekközelébenélõkérzikazipariésbányászati 

robbantások szeizmikus és léglökési hatásait. 

Arra kell törekedni, hogy ezek ahatások minimálisak 

legyenek. 

Csupán érzetekre hagyatkozva (mely érzetek becsapják 

az embereket) eldönteni azt, hogy egy robbantáskárosította-eazépítményeket, 

igenkétes dolog.Tudomásul 

kellene venni, hogy egyetlen robbantásokat 

végzõ cégnek sem érdeke akárokozás. Jó lenne, ha a 

közérdekû bejelentéseknek lenne valamilyen objektív 

alapja, mert az amegállapítás, hogy az objektumokon 

látható repedések vannak, és földrengésszerû rezgéseket 

érzünk, nem elégséges annak eldöntésére, hogy az 

építményekkárosodásánakmikatényleges okai. 

Abíróságoknak csak kompetens, környezeti zaj- és 

rezgésvédelem szakterületre érvényes jogosítvánnyal 

rendelkezõ szakértõk véleményét lenne szabad figyelembevenniakkor,amikorszeizmikuskárokkalkapcsolatosügyekbenkelldönteni.Afeltételezésekenalapuló 

szakvélemény nem lehet perdöntõbb, mint egy mérési 

adatokattartalmazószakvélemény! 


Nem lenne szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a 

hosszantartó kulturális (diszkó, sportesemények, autózás, 

repülés stb.) és természetes (villámlás, földrengés) 

zajokésrezgéseksokszornagyobbintenzitásúak,minta 

rövididejûrobbantássalkeltettzajokésvibrációk. 

Akõbányák üzemeltetõinek célszerû lenne alapos 

állagfelméréseketvégezniakõbányaközelébenlévõtelepüléseképítményeinannakérdekében,hogytisztaképüklegyenarról,milyenrezgésisebességekengedhetõk 

meg. Az állagfelmérésen kívül nagyon fontos lenne az 

is, hogy minden robbantás szeizmikus és léglökési hatásáthitelesítettmûszerrelmérjék.(Napjainkbankönynyen 

kezelhetõ, viszonylag olcsó mûszerek kaphatók, 

amelyeknél a kiértékelést számítógépekkel végzik. 

Ezeknélamûszereknélakiértékelõnemmanipulálhatja 

amérési eredményeket, mert agyártó nem adja el a 

forráskódot.) 

Aszeizmikus és léglökési hatások csökkentésének 

igen hatékony eszközei a végtelen fokozatszámú 

NONEL és elektronikus gyutacsok. Ezeknek agyutacsoknak 

ahasználata lehetõvé teszi, hogy olyan helyekenisbiztonságosanrobbantsunk,aholazrégebbenelképzelhetetlen 

volt. Anagy fokozatszámú millszekundumos 

gyutacsok alkalmazásával arobbantások száma 

iscsökkenthetõ,amiaztjelenti,hogyritkábbanzavarjuk 

akörnyezetet. 

Akülfejtések és kõbányák közelében építkezõknek 

afigyelmét fel kellene hívni arra, hogy arobbantások 

nemkívánatos hatásai érinteni fogják az ingatlanjaikat 

és akárok elkerülése érdekében szokványos módon 

nem lehet építkezni. Ismereteink szerint Magyarországonegyetlentelepülésen(Gyöngyössolymos)írtaelõaz 

építési engedélyt kiadó hatóság, hogy az épületalapoknak 

és egyéb épületszerkezeteknek milyen méretûeknekés 

minõségûeknekkell lenni, ha akõbánya közelébenakarnaképítkezni.(Többmint20évealakótelepés 

akõbányabékésenmegféregymásmellett.) 

Arendszeresrobbantásokközelébenélõlakosságot 

célszerûlennetájékoztatniarról,hogymitjelentarobbantások 

szeizmikus és léglökési hatása ingatlanjaikra 

éssajátmagukra nézve. 

FELHASZNÁLTIRODALOM 

[1] Stig O. Olafsson: Applied explosives technology for construction 

and mining(APPLEXP:O:Boksz71.S64043 

Arla,Sweden) 

[2] GEOPOLITA Kft. szeizmikus mérési jegyzõkönyvei a 

Vakond Kft. gyöngyöstarjáni üzemében végzett mérésekrõl(2000-tõlfolyamatosan) 

[3] Dr.Calvin J. Konya: Blast Design (International DevelopmentCorporationMontville,44064,USA1995.) 

[4] Dr.FöldesiJános: Mitkelltudniarobbantásokróléshatásaikról. 

Tapolca, 1997. (Bakonyi Bauxitbánya Kft. lakosságottájékoztatófüzete) 

[5] GiorgioBerta: Explosives:anengineeringtool(Italesplosivi 

–Milano 1990.PrintedbyLaModerna-Novara) 

[6] Dr.SomosváriZsolt: Arobbantásokvárhatószeizmikushatásai 

atervezett Nagybányaréti külfejtés környezetében 

(Fúrás-robbantástechnika 1999 konferencia, 

Miskolc–Tapolca1999.szeptember) 

[7] Dyno-Nobel Rock Blasting Seminar (April 19 th -21 th 2006, 

TepliceCzechRepublic) 

[8]Kutatásijelentésakülszínirobbantásokokoztaépületkárok 

jellegének és mértékének vizsgálatáról (Miskolci 

Egyetem Bányamûveléstani Tanszék, 1989. március. 

Megbízó:OrszágosMûszakiFejlesztésiBizottság) 

[9] Gustavsson: Swedish Blasting Technique S.P.I. Göteborg, 

Sweden.1973 

[10] Autoren Kollektiv: Handbuch Sprengtechnik. VEB. 

Deutsch.Verl.Grundstoffindustrie,Leipzig.1975 

[11] Dr.Kiss Miklós: Robbantások szeizmikájának problémái 

(Robbantástechnika, a Magyar Robbantástechnikai 

Egyesülettájékoztatója26.szám,2006.december) 

DR.FÖLDESIJÁNOS 1968-ban szerzettbányamérnökidiplomátaMiskolciNehézipariMûszakiEgyetemen.1968-tól 

1995-ig egyetemi oktatóként dolgozott aBányamûveléstani Tanszéken. Ezután vállalkozóként vezette aFöldesi Bt.-t, 

majd2000-tõlaDETONETKft.ügyvezetõje.Tevékenységénekfõterületei:ipariésbányászatirobbantásoktervezéseés 

kivitelezése, robbantásos fémplattírozás, katonai robbanóanyagok megsemmisítése, szeizmikus- és léglökés mérések 

végzése, robbantástechnikai szakvélemények készítése, ANDO típusú robbanóanyagok gyártása, robbantógépek és 

ellenõrzõmûszerek,szeizmométerekéslégnyomásmérõk forgalmazása.Nevéhezfûzõdikanemelektromos(NONEL) 

ésazelektronikusan programozhatóvillamosgyutacsok magyarországialkalmazásának bevezetése. 

Új mátrai szénerõmû 

AFigyelõ 2009. május 14-20-i számában jelent meg „Új 

mátrai szénerõmû /Füstködös beruházás” címen, hogy az 

Elsõ Nógrádi Erõmû (ENE) Zrt. „49,9 megawattos szénerõmû 

építését tervezi Mátraterenyétõl 1,4 km-re, a23-as 

fõútvonal mellett, ami alegalább 10 éve szünetelõ mátranováki 

és környéki bányák barnakõszénvagyonát használná 

ki.”Természetesenmárazengedélyezéselõkészítésénélmegjelentek 

azellenzõ hangok. 

Idõközben Mátraterenyén népszavazást tartottak az 

erõmû létesítésérõl, amit aszavazatot leadók mintegy 70%-a 

támogatott, de akicsivel 50% alatti részvétel miatt anépszavazáseredménytelenvolt. 

Dr.Horn János 

Tisztújítás aMagyar Mérnöki Kamarában 

AzidénhúszesztendõsMagyarMérnökiKamara–alapos 

elõkészítésután,aküldöttektöbbmint80%-osrészvételével– 

2009.május16-án,aBMEdísztermébentartottaévesküldöttgyûlését,amelyenmegválasztottaakövetkezõnégyévesciklus 

tisztségviselõit. 

Elnök: BarsinéPatakyEtelka 

Alelnökök: Holló Csaba, Kassai Ferenc, Kovács István, 

Zarándy Pál 

Ugyancsak megválasztották az elnökségi tagokat, afelügyelõ,valamintazetikaiésfegyelmibizottságok 

tagjait. 

Amegválasztott tisztségviselõknek sikeres munkát kívánunk! 

Mérnökújság 2009/6.szám PT 


Talánelsõolvasatranehezenértelmezhetõ,hogymit 

isjelentacímbenmegfogalmazottgondolat.Együzem, 

egy termelõ hely is tud alkalmazkodni? Tud, sõt kell is 

alkalmazkodnia ahhoz, hogy megújulhasson, hogy korszerûsödjön–hovatovább,hogyéletbenmaradhasson. 

Sok-sok évvel ezelõtt tudatosan –néha ösztönösen 

is, persze –anagyobb termelés elérése érdekében keresteazutatazüzem,azakkorivezetõkkaröltveamunkavállalókkal. 

Nem sokkal a„hurrá korszak” után érthetõ 

volt ez atörekvés. Hamar felismerték, hogy sokat 

termelni csakintenzív gépesítéssel lehet. (No perszeaz 

ember,atechnológiasemmellékes.)Márabányatervezésekor 

magas fokú gépesítés és tipizálás volt acél. 

Nagykapacitású,akorfejlettségénekmegfelelõtechnikaiháttérkerültbeszerzésre.Ekkoramennyiségvoltaz 

elsõrendû szempont, azaz –alkalmazkodásamennyiségiigényekhez. 

AVállalat más bányaüzemeinek kimerülése miatt 

egyre inkább elõtérbe került –akommunális piac kiszolgálásaérdekében–atisztántermelés,akiadotttermékminõségénekjavítása. 

Aprogram aföldalatti termelõ 

helyeken kezdõdött és aközponti osztályozó légszérjeinélfejezõdött 

be –ez nem másmint alkalmazkodásaminõségiigényekhez. 

Számtalankisebb-nagyobbszervezetiátalakításután 

1992-hözértünk.AnagymúltúOroszlányi Szénbányák 

gazdasági okok miatti átalakulása megtörtént; az improduktívtevékenységetazOroszlányiSzénbányákFAbaszervezték,azéletképesmûködõrésztaSzéntermelõ 

és Szénértékesítõ Leányvállalatba. Ez utóbbi néhány 

hónap múlva átalakult az Oroszlányi Bányák Kft.-vé – 

alkalmazkodásagazdaságikörülményekhez. 

Idõközben az országban sorra alakultak abányaerõmûintegrálttársaságok,illetõlegvilágossáváltazintegráción 

kívüli társaságok sorsa. 1994 áprilisában háromerõmû(azoroszlányi,abánhidaiésatatabányai)éskétbányatársaság(azOroszlányiBányákKft.ésaTatabányai 

Bányák Vállalat) integrációja révén megalakult 

a VértesiErõmûRészvénytársaság.Ezzelazátalakulással 

aMárkushegyi Bányaüzem is bekerült az integrációba. 

Ismétújkihívásokelénézettazüzem. 

Akissé eltérõ szakmakultúrájú Mányi Bánya ásványvagyonának 

kimerüléséig, bezárásáig jó néhány 

esetbenMárkushegysegítettekiaz„újkistestvérét”gépesítéssel, 

technológia- és eszközátadással, termékcserével. 

Alkalmazkodás ez is, mint ahogy az az újonnan 

létrejött családoknál szokás. Bezárásakor aMányi Bánya 

kiváló szakképesítésû munkavállalóival segítette 

visszaacsaládot. 

Hamarosan kiderült, hogy nem sikerült bekerülni a 

hosszú távú áramvásárlási szerzõdésesek sorába, így az 

idõközben liberalizált árampiaci körülményekhez kellett 

alkalmazkodni. Számtalan feladatot szült ez ahelyzet. 

Olcsóbban, nagyobb hatékonysággal kellett termelnie 

az üzemnek. Az akkor 451 Ft/GJ-os „álom önköltség” 

célként való megjelölése ahitetlenek táborát nagyon 

Alkalmazkodó Márkushegy 

hangossá tette. Utólag megvallva elég meredek ígéretnektûnt,dehittünkönmagunkban,ismertükabányánk 

nyújtotta lehetõségeket és kiváló ismeretekkel rendelkezõszakembereinket.Elindítottunkegyvertikáliséshorizontálisfejtésméretnövelésiprogramot.Anagyobbásványvagyonelérése 

érdekében forgattuk a180 m-es frontot, egy másik 

frontotpedig ikerszárnnyaltoldottunkmeg. Az egyfejtésrejutótermelésnemritkán5000t/napraemelkedett. 

Kellett még ehhez avilágszínvonalú Elektra 600-as jövesztõgép, 

új Glinik kaparó, alegkorszerûbb keresztvázas 

fronti termelvény átadás és ahelyigény miatt új, 

közel négy méteres, nagytetejû keresztezõdési pajzs is. 

Ésez korántsem teljes listája az elvégzett technikaifejlesztéseknek. 

A megnövekedett fajlagos fronti teljesítmények 

miattkoncentrálhattukatermelést,ahatalmas,44km 2 - 

es bányatelekkel rendelkezõ bánya nyitott mezõinek a 

számát csökkentve(5-rõl 1-re!). Aretrofit programhoz 

kapcsolódóberuházásokafentifejlesztéseknekcsaktöredékét 

tették ki. Aberuházások éveken át tartó és áthúzódó 

folyamatként voltak csak kezelhetõek. Anapi 

mûködést az tette olcsóbbá, hogy az országban bezáró 

bányákból amég használható és ami technológiánkba 

illeszkedõeszközöketfölvásároltuk.Ittegykedvezõtlen 

folyamathoz –abányabezárásokhoz –alkalmazkodott 

Márkushegy. 

Humánpolitikai megfontolásból alkalmazkodtunk az 

országban fölszabaduló, abányabezárások áldozatául 

esett szakemberek munkaerõpiacon való megjelenéséhez.Persze,eznemmindigcsakgazdasági,többesetben 

bányászszolidaritásikérdésisvolt.Többmint500ilyen 

munkavállalóról beszélhetünk. Kevésbé szolidaritási, 

inkábbkõkeménygazdaságikérdésvoltakülföldi–lengyel, 

román és ukrán, a késõbbiekben csak magyar 

anyanyelvûerdélyi–munkavállalókfoglalkoztatása.Leépítésükegykarcsúsodótermelés 

(2frontról 1frontra) 

bevezetésekorkövetkezettbe,alignéhányhónappalezelõtt. 

De lépjünk vissza egy kicsit az idõben, hiszen említésreméltóalkalmazkodásitörténetekmaradnánakki. 

Környezetvédelmi elvárás volt, hogy anagy zaj- és 

porterheléssel járó technológiai folyamatokat –mint 

amilyenaszénosztályozása–megkellettszüntetnivagy 

át kellett alakítani. Atöbb tíz éve mûködõ osztályozónknak 

–miután körételepedett aváros –„menekülnie”kellett.LétrehoztukazEurópábanegyedülimódon 

kialakított föld alatti osztályozót. Környezeti ártalmak 

nélkül, egyharmad létszámmal volt folytatható ez atevékenység 

immáron 7éve, szinte üzemzavarmentesen. 

Az osztályozó áttelepítésével párhuzamosan elkészítettünkegyminiszelektáló,leválasztórendszertaz„M” 

depón saját szénszükségleteink elõállítására, ami viszontcsupánnéhányévigmûködhetett,mertegyrendelet 

értelmébenmaMagyarországonegyszénbánya –az 

egyetlen szénbánya –nem fûthet asaját kazánjában a 


sajátszenével„pontforrásértékhatárfölöttikibocsátása 

miatt”.Ismét alkalmazkodnikellettaváltozásokhoz, illetveaszigorúrendeletekhez. 

Ahasznos munkaidõalapot növelõszemélyszállítás 

kiterjesztése, akét mûszakharmadban történõ termékkiszállítás–mintóriásilogisztikaifeladat–,atelephelyi 

beszûkülés és aXXI. századi integrált irányítási rendszer 

mind-mind egy-egy alkalmazkodás afolyamatosan 

változókörülményekhez. 

Meg kell említeni amár-már permanensnek nevezhetõ 

privatizációs hullámokhoz kötõdõ munkákat is. 

Ahányvevõjelölt, annyi kívánság, annyi alkalmazkodás. 

Persze, adolgoksokszori átgondolása nem volt mindig 

haszontalan,abbóltöbbötletetis meríthettünk. 

Alegújabb terveink már olyan alacsony anyagköltség-szintet 

tartalmaznak, hogy egy kis túlzással úgy lehet 

értelmezni, hogy Márkushegy éljen meg önmagából. 

Bányatérségek,vágatok,függõlegesaknaföladása,viszszarablása,brutálisanegyszerûsítettszellõztetésésszállítás, 

lebutított szervezeti törzsfa, drasztikus létszám- 

Helyreigazítás 

ABKL Bányászat-Kohászat-Kõolaj és Földgáz 2009. 

évi4.(közös)számában,azelsõbelsõborítónajogitagvállalataink 

felsorolásánál az ABM Kuprál Kft.-t tévesen szerepeltettük 

a Bányászati Szakosztálynál, a cég az Öntészeti 

Szakosztályjogitagja,támogatója. 

Ugyanezen lapszámban, az OMBKE 98. 

Küldöttgyûlésén kitüntetett tagtársaink bemutatásánál 

sajnálatosfényképcserétkövettünkel: a15.oldalonszereplõ, 

Oklevélbenrészesült KovácsJózsef ésa20.oldalonszereplõ 

Sóltz Vilmos-emlékéremben részesült Kovács József 

fényképeitcseréltükel.Helyesen: 

Kiemelkedõegyesületi 40évesegyesületi 

munkáért tagságért 

OKLEVÉLkitüntetésben SÓLTZ VILMOSrészesült: 

emlékéremben 

részesült: 

KovácsJózsef KovácsJózsef 

bányagépész-technikus okl.bányamérnök 

(A lap internetes változatában –www.ombkenet.hu –a 

fentihibákatmárjavítottuk.) 

Tisztelt jogi tagunktól, érintett tagtársainktól és valamennyikedvesOlvasónktólezúton 

kérünk elnézést! 

Podányi Tibor felelõs szerkesztõ 

csökkentés (1600 fõrõl 850 fõre!) jellemzi a megszületettterveket.Szintevakít,annyiravilágosanlátszikasajátakaratbóléskényszerhatásokbólbekövetkezettváltozások,alkalmazkodásoksora,amit 

végrehajt aMárkushegyi Bányaüzem. 

Mindezek ellenére elvesztettük presztízsünket, 

megbecsültségünket, felborultak az értékrendek. Ugye 

azért nem kell szégyenkeznünk –mert már néha úgy 

érezzük–,hogykevésszámúvágathajtásaink15m/dkörüli 

átlagot tudnak, egy szem frontfejtésünk több mint 

5.000 tonnát termel naponta, és az integrációkor hihetetlennek 

hitt fajlagos önköltségi ígéret alatt teljesítünk?!Ezmind-mindalkalmazkodásareméltjövõépítéséhez,mertmiképesekvagyunkalkalmazkodni! 

Dr.Havelda Tamás 

okl.bányamérnök,bányászatiigazgató 

VértesiErõmû Rt. 


Új uránbányák Kazahsztánban 

AKazatomprom –Kazahsztán állami nukleáris holding 

vállalata –25 000 alkalmazottat foglalkoztat, és az uránbányák 

mellett az üzemeiben a nukleáris erõmûvek gépi 

berendezéseit is gyártja. A cég a Kyzylorda régióban, 

Kazahsztándélirészénkétújuránbányában–aKhorossan-1benésazIrkol-ban 

indítottabeatermelést. 

A Khorossan-1 a nagyobb bánya, tervezett termelése 

2009-ben 180tU3O8. Abánya kapacitásátfolyamatosan továbbbõvítik,és2014-benazévestermelése3000tU3O8lesz. 

Aberuházástegynemzetközikonzorciumvégzi:akazahLLP 

Kyzylkum, ajapán TEPCO, MarubeniCorp., ToshibaCorp., 

ChubuElectric,Tohocu Electric,Kyushu Electric, valaminta 

kanadaiUranium One. Amegkutatotturánérckészlet 2053ig 

biztosítja atermelést. Abánya aSzir-Darja folyó mentén 

terül el, elmaradott, sivatagi területen, ami miatt egy 303 meshidat 

kellett építeni afolyón át, valamint57 km-es utat és 

három 35 kV-os és 110 kV-os villamos távvezetéket, továbbá 

egyvasútvonalatZhanakorgantelepüléstõl. 

AzIrkolbányátaSemizbai-ULLUvállalataKazatomprommal 

és akínai China Guangdong Nuclear Power Co.-val 

együtt mûködteti. Abánya maximális kapacitása évi 750 t 

U3O8 lesz, tervezett élettartama 25 év, és aKínai Nukleáris 

Erõmûvek részéreszállít. 

Engineering and Mining Journal, 2009. június 


Növekszik aszéntermelés Kínában 

AvilágonvégigsöprõgazdaságiválságellenéreKínábana 

ShenhuaGroupCo.Ltd.2009.januárban27,2Mt-áttermelt, 

mely meghaladta akitûzött tervüket (111,2%). Avállalat 

2008-ban 185,7 Mt-át termelt, és céljuk, hogy ez évben ezt a 

mennyiségetkb.17%-kaltúlteljesítsék. 




Konferencia dr.Richter Richárd emlékére 

AMiskolciEgyetemMûszakiFöldtudományiKara, 

az OMBKE Bányászati Szakosztálya, az MTA 

Bányászati Tudományos Bizottságának Bányászati, 

Geotechnikai és Energetikai Szakbizottsága 2009. 

június 5-én aMiskolci Egyetemen „Kõzetmechanika – 

Biztosítószerkezetek” címmel szakmai – tudományos 

konferenciát szervezett Richter Richárd okl. bányamérnök, 

egyetemi tanár halálának 30. évfordulója alkalmából. 

Akonferenciáról történõ beszámoló elõtt álljon itt 

az Egyetemtörténeti Bizottság életrajza Richter 

Professzorról. 

„DR.RICHTERRICHÁRD 

(1920-1979) 

„1920.május8-ánszületettMiskolcon,ittjártiskolába 

és érettségizett kitüntetéssel. Az NME joge1õdjén, 1942benSopronban 

szerzettbányamérnökioklevelet. 

Kiválóegyetemitanulmányieredményeinekvoltkövetkezménye, 

hogy már hallgatóként gyakornok volt Dr. 

Tárczy-Hornoch Antal professzor mellett aGeodéziai és 

BányaméréstaniTanszéken.Oklevelénekmegszerzéseután 

isatanszék oktatója maradt. 1944-ben katonának hívták 

be. A háborús események során francia hadifogságba 

került és egy évet töltött az észak-franciaországi szénbányákban. 

Hazatérése után, 1946-tól bányakerületek 

mérnökségének vezetõjeként ill. üzemvezetõjeként dolgozott 

Farkaslyukon,EgercsehibenésDorogon. 

1952-55 között aspiráns 

volt az NME soproni 

Bányamérnöki Karán. 

1955. július 25-én 

védte mega„Rugalmasságtani 

vizsgálatok akõzetmechanikában” 

címû 

kandidátusi értekezését. 

Ennek alapján 1960ban 

avatták egyetemünköndoktorrá. 

1955-tõl docens, 

1964-tõl egyetemi tanár 

volt az NME Bányamûveléstani 

Tanszékén 

Sopronban, majd 1959-tõl Miskolcon. 1968-71 között a 

Bányamérnöki Kar dékánja, 1971-78 között pedig a 

Földtan-teleptani Tanszék vezetõi teendõit látta el. ABányamûveléstani 

Tanszék professzoraként hunyt el 

Miskolcon1979.június5-én. 

Abányaiparban, abányászati felsõoktatásban végzett 

jómunkájáértszámosesetbenkapott elismerõkitüntetést, 

amelyek közül kiemelhetõ: „Az ország legjobb 

bányamérnöke” (1950), a„Nehézipar Kiváló Dolgozója” 

(1961,1969),a„FelsõoktatásKiválóDolgozója”(1961),a 

„FöldtaniKutatásKiválóDolgozója”(1975). 

Sok javaslata érett nagyjelentõségû szabadalommá. 

Gazdag volt szakirodalmi munkássága elsõsorban akõ- 

zetmechanikatudományágából,amelybõlkönyvetisírt,de 

akönyv angolnyelvû fordításátmárnemérhettemeg. 

ABányamérnökiKarkiemelkedõprofesszoravolt,aki 

állandó kapcsolatot épített ki ahazai bányaiparral, aki 

fontos feladatnak tekintette amérnöktovábbképzést, aki 

tevékenyen közremûködött a tudományos-mûszaki 

közéletben." 

Akonferencián szakmai elõadások hangzottak el, 

majd arésztvevõk szakmai kiránduláson vettek részt, 

melynekkeretébenpincék–földalattiüregekkialakításávalésbiztosításávalismerkedtekmeg. 

Az elõadások elsõ részében alevezetõ elnök Nagy 

Lajos, az OMBKE Bányászati Szakosztályának elnöke 

volt. Dr.Bõhm József, aMûszaki Földtudományi Kar 

Dékánja köszöntötte arésztvevõket és megemlékezõ 

elõadásában méltatta aKar egykori dékánját. (Richter 

professzor 1968-1971 között volt aBányamérnöki Kar 

dékánja.) 

Másodikként dr.SomosváriZsolt egyetemitanár,aki 

fiatal oktatóként Richter professzor tanítványa és 

munkatársa volt, „A kõzetmechanika-geomechanika 

oktatása és kutatása a Bányászati és Geotechnikai 

IntézetiTanszéken”címmeltartottelõadást.Azelõadás 

keretében részletesen ismertette és méltatta Richter 

Richárd professzor szakmai tudományos és oktatói 

munkásságát. 

Akávészünetbenegykorimunkatársak,tanítványok, 

kollégák köszöntötték egymást, mindenki Richter professzorra 

emlékezettegy-egykellemesemlékével. 

Akonferenciamásodikfelében,ahollevezetõelnök 

dr.Somosvári Zsolt volt, dr.Debreczeni Ákos egyetemi 

docens„Akõzetmechanikailaboratóriumakkorésma” 

címmeltartottelõadást.Azelõadáskeretébenkiemelte 

Richterprofesszornakakõzetmechanikailaboratórium 

megalapozásábanvégzettelévülhetetlenérdemeit. 

Második elõadóként Kovács László okl. bányamérnök, 

ügyvezetõigazgató (KõmérõKft.) tartott igen 

érdekes és részletes elõadást „Deformációs anizotópvizsgálatextenzométeres 

elrendezések és konvergenciamérõ 

szelvények alkalmazásával Bátaapátiban” 

címmel. 

Aszakmai elõadások elhangzása után 17 órakor 

indult abusz Szomolyára, ahol pincelátogatással egybekötött 

borkóstolás, majd ezt követõ pincepörkölt elfogyasztása 

mellett folytatódott az eszmecsere aKar 

egykoriprofesszoráról,dékánjáról. 

A konferenciára a Miskolci Egyetem Közleményeként 

(A sorozat, Bányászat, 76. kötet) Bányászat és 

Geotechnika címmel Richter Richárd professzor tiszteletére 

kiadvány készült, mely az elhangzott elõadások 

mellett tartalmazza az egykori kollegák, pályatársak 

visszaemlékezéseit, dr. Takács Ernõ egyetemi tanár, 

dékán búcsúztatóját, dr. Zambó János egyetemi tanár, 

akadémikus, dr. Martos Ferenc akadémikus, 

dr. Bodonyi József aranyokleveles bányamérnök, 

dr. Pethõ Szilveszter ny. egyetemi tanár és Lohrmann 

Keresztély okl. bányamérnök visszaemlékezéseit, mél- 


tatásait.Akiadványbanazegykorikollegák,pályatársak 

további két cikke jelent meg, dr. Somosvári Zsolt 

egyetemitanár„Kõzetekképlékeny- éstönkremeneteli 

határállapotának kritériumai” és dr. Kovács Ferenc 

egyetemitanár,akadémikus„ACO 2 emissziócsökkentésénekmûszakiésköltségjellemzõi”címmel. 

Akonferencia és akiadvány méltó megemlékezés 

volt dr. Richter Richárd professzorról, halálának 30. 

évfordulóján. 

Végezetül Simon Kálmán okl. bányamérnök 

évfolyamtársszemélyesmegemlékezésétközöljük: 

„Tisztelt Szakmai Tudományos Konferencia! 

Engedjék meg, hogy aKonferencián, Richter Richárd 

professzor munkásságához kapcsolódva személyes 

kapcsolatunkrólszóljak. 

1942. október 16-án Sopronban, az 1938-ban 

beíratkozott hallgatók közül 8 fõ szerezte meg a 

diplomáját. Az élet bizonyította, hogy alegtöbbjük a 

magyar bányászatnak fontos vezetõjévé vált. Richter 

Richárdmellett PozsgaiKárolyamecseki, StollLóránt 

aborsodiszénbányászat,PodányiTiborazércbányászat 

vezetõjévé emelkedett. Az akkor Erdélybõl itt végzett 

KissEndrekésõbbRománia fõgeológusa lett. 

Ennek aszakmailag erõs évfolyamnak olyan professzorok 

adták át földtani és bányászati ismereteiket, 

mint Walek, Stasney, Tárczy-Hornoch, Esztó Péter, 

Vitális Ferenc, Vendl Miklós, Tarján Gusztáv. Az õ 

ismereteik megszerzése, valamint pedagógiai szigoruk 

segített bennünket az életben, amunka végzésében az 

AlmaMater szellemétkialakítani. 

Richter Richárddal jómagam is abányászati üzemi 

gyakorlatot Borsodban kezdtük, majd az abban az 

idõben lezajló politikai változások szétszórtak bennünket. 

Késõbb az 50-es évek elején Richter Richárddal 

dorogi mûködése idején találkoztam a Bánya- és 

Energiaügyi Minisztériumban, ahová engem az oroszlányi 

mûködési területemrõl afiatalítási politika idején 

neveztek ki a mûszaki fejlesztési terület vezetõjévé. 

Richárd barátomnak ebben az idõben az aspiráns 

képzéssel kapcsolatban adódtak problémái, amelynek 

rendezéséhez aminisztériumból tudtam segíteni. Ezt 

követõen kapcsolatunk erõsödött, és Richárd barátom 

tudományos területen végzett munkája, így a 

kõzetmechanika és abiztosító szerkezetek fejlesztése 

terénszámomra soksegítségetadott. 

Az50-eséveklégkörétamaifiatalságnemismeri,és 

talán nem is tudják követni. Ebben az idõszakban a 

Szovjetunió, apolitika és abelügyi szervek árgus szemekkel 

figyelték mûszaki tevékenységünket. A 

fejlesztésikérdésekbenelõvigyázatosan,éscsaknagyon 

diplomatikusan lehetett némileg elõre haladni. Ennek 

az idõszaknak a légkörét késõbb Bacsó Péter filmrendezõ’ATanú’c.filmjébenironikusanésplasztikusan 

mutattabe. 

EbbenanehézidõbenazAjtayZoltánnevévelfémjelzett 

hazai acéltám, az ún. Hungária acéltám kifejlesztéséhez 

a politika jelentõs pénzügyi támogatást 

adott.Amûszakiaktöbbségeúgyvélte,hogyasúrlódásosacéltámfejlesztéstúlhaladottdolog,hiszenanyugati 

bányászatban már csak amúzeumokban voltak találhatók 

ezek a típusok. Nyugaton ahidraulikus szerkezetek 

fejlesztése és gyártása kezdõdött meg. Mint a 

minisztérium mûszaki vezetõje ezt az irányt szerettem 

volna érvényre juttatni. AHungária tám fejlesztésével 

szemben ez nem volt könnyû dolog, mert azt magyarnakvélték,míg 

ahidraulikus szerkezetekirányábavaló 

elmozdulást tõkés deviza kiadásnak minõsítették. 

Ehhezakényeskérdéshez–mertabbanazidõbenezaz 

volt –Richárd nyújtott segítséget aHungária támok 

bevizsgálásával. A mechanikai vizsgálatával egyértelmûen 

bebizonyította, hogy akonstrukció nemcsak 

túlhaladott, de mechanikailag is megvalósíthatatlan. 

Ezzelaszakvéleményévelsikerültazévekótafolytatott 

fejlesztést leállítani, és meg tudtuk kezdeni anyugatiakkal 

való együttmûködést. Kezdetben ahidraulikus 

szerkezetekbeszerzésével,majdkooperációbantörténõ 

gyártásával, mely végül a magyar pajzs-szerkezet 

fejlesztésétis eredményezte. 

Richárd barátomnak akkor volt szakmai bátorsága 

ezt asegítséget megadni. Meg kell említenem azt a 

segítséget is, amelyet az akkoriban kezdõdõ matematikai-statisztikaimódszerekbevezetéséhezisadott. 

Egy megrázó gondolattal fejezem be. Az 1970-es 

években készültem az akadémiai doktori fokozat 

megszerzésére. Kértem barátomat, mint tekintélyes 

professzort, hogy vállalja el az opponensi feladatot. 

Akkormondta:’kedvesbarátom,szívesenvállalnám,de 

sajnos már csak aszellem erõs, de atest gyenge’. Ezt 

követõenrövideseneltávozottkörünkbõl. 

Azóta istisztelettel,szeretettelõrzömemlékét.” 

DRSIL 


Somfai professzor elõadása Gyöngyösön 

Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének 

szervezésében 2009. május 19-én Gyöngyösön aHonvéd Kaszinóban 

dr.Somfai Attila emeritusprofesszortartottelõadást 

Agyakorlat és atudomány találkozása és néhány gondolat a 

„makói árokról” címmel. 

Elõadásátháromgondolatkörécsoportosította,azelmúlt 

50évmérnökimunkájátösszefoglalva: 

1. 1958-ban geológusmérnöki diplomát szerzett Sopronban. 

Tudományos munkássága: egyetemi doktor (1971), Phd. 

tudományos fokozat (kandidatúra, 1976), aMiskolci MûszakiEgyetemföldtan,teleptantanszékvezetõegyetemitanára 

(1981-2004). Jelenleg emeritusprofesszoraMiskolci 

Egyetemen. 

2.Agáz-ésolajkutatásban való részvételeazország egészterületétfelölelõen.3.Aszénhidrogéntelepektípusai,kutatásaésjellemzõinekleírása,köztük 

a„makóiárok”is. 

Elõadásának elsõ részében érdekes részleteket mondott 

el Vendel Miklós, Poják Tibor professzorokkal való találkozásokról. 

Röviden ismertette még a Miskolci Egyetem 

történetétis. 

Elõadásának második részében anagyalföldi Kõolajkutató 

és Feltáró Üzem Szolnok, majd Hajdúszoboszló, Ebes, 

Nyírség térségében kifejtett úttörõ munkáiról adott számot, 

érdekesszemélyesélményekkelkiegészítve. 

A Szeged környéki (Algyõ, Móraváros, Ferencszállás, 

Ásotthalom,Dorozsma,Üllés)fõgeológusimunkájátértékelveörömétfejezteki,hogyújgáz-ésolajmezõkfeltárásánálott 

lehetett. 

PéldakéntemlítjükmegasokközülAlgyõt,ahol1964-ben 

130km 2 területen 2500mátlagosmélységben többmint1000 

fúrást mélyítettek. Itt kezdték el a–késõbbi években elhíresült 

–ferde fúrásokat is. Szólt az Algyõ és Hajdúszoboszló 

környékikútkitörésekrõl,azokelzárásárólésakitörésvédelmi 

rendszermegszervezésérõl. 

Elõadásának harmadik részében a„makói árok” címszó 

alattismertföldgázlelõhelyrõladotttájékoztatást.Elmondta, 

hogy aHod-1 kutat a„makói árok” területén 1971. évben 

6000 mmélységig tervezték mélyíteni, de rétegomlás miatt 

5842,5m-benbefejezõdött.Akitermelhetõgázmennyiségea 

kutatók szerint elérheti a600 milliárd m 3 -t, ami közel 2milliárd 

hordó olajjalegyenértékû.Sajnos az5-6 km-esmélység- 

Egyesületi ügyek 

ben található földgáz kitermelése bonyolult, ezért különleges 

technológiai tudást igényel, amely ma még nem áll rendelkezésre.Akonvencionálisszénhidrogéntelepeknek5-35%porozitásavan,anemkonvencionálisszénhidrogéntelepeknek5%nál 

kisebb aporozitásuk, BCGA típusúak. (BCGA típus = 

Basin Centered Gas Accumulation). Ezek jellemzõi: 4000 m 

mélység alatt fordulnak elõ, nagy aporózus nyomás, nagy a 

hõmérséklet, kicsi apermeabilitás stb. Ezért hagyományos 

módszerekkeltartósgáztermeléstbiztosítaninemlehet.Ezekhezanemkonvencionálisszénhidrogén 

telepekhezsorolható 

a„makói árok”-ban talált földgáztelep is. Jelenleg akutatásban 

az amerikai Exxon Mobil és aMOL veszrészt, akutatások 

nagy részét az Exxon fedezi. Akút mélyítési költségei a 

hagyományosnak 3-4-szeresét teszik ki. Jelen idõszakban a 

Makó-7. fúrás 6085 m-es mélységgel magyarországi rekordnak 

számít.2012utánvárható agáztermelésbeindítása. 

Anagysikerû elõadáshoz hozzászóltak, illetve kérdéseket 

tettek fel: Gubis János, Bagi József, Fehér Miklós,Dala László, 

CsizmadiaLajos,SzabóImre,KaracsImre és HorváthGusztáv 

személyesen isköszönetüketfejezték kiarészükreemlékezetes,élménytnyújtó 

elõadásért. 

Dr.Szabó Imre 

Avilág egyik nagyteljesítményû marótárcsás 

kotrógépének szerelése Bükkábrányban 

Az OMBKE Mátraaljai Szervezet Lignit Baráti Körének 

tagjai 2009. május 27-én megnézték abükkábrányi külfejtés 

szerelõterénaz MT-14VABE600típusúmarótárcsáskotró ésa 

hozzá tartozó szalagkocsi építését, szerelését. Amegjelenteket 

Fehér Szabolcs okl. gépészmérnök, részlegvezetõ fogadta, 

ésvetítõképeselõadásttartottazóriáskotrómûszakiparamétereirõl,abeszerzéskörülményeirõl.VisontánésBükkábránybanazelmúltévekbenakövetkezõ 

kotrógépek üzemeltek már (MT =marótárcsás, azárójelben 

utánakövetkezõ szám amerítékkanál ûrtartalmát jelenti 

literben): 

MT-1 (160), MT-2 (315), MT-3 (470), MT-4 (1200), MT-5 

(1200),MT-6(1400),MT-7(2000),MT-8(2000),MT-9(1300), 

MT-10 (410), MT-11 (410), MT-12 (410), (MT-13 babonából 

kihagyva),MT-14(1600),amimostvan szerelésalatt. 


AzMT-14VABE600típusúmarótárcsáskotrótazosztrák 

SANDVIK cég gyártotta több beszállító közremûködésével. 

AtárgyalásokaSandvikcéggel2005-benkezdõdtek.Aközbeszerzési 

eljárásoknak eleget téve, 2007. július 16-án kötöttek 

szerzõdéstaMátraiErõmûZrt.vezetõiakotróésszalagkocsi 

gyártására7milliárdFtértékben.Alegyártási,illetveüzembe 

állítási idõpont: 2009. június 30. Aszerelést 2008. november 

19-én kezdték meg. 

Agépnéhánymûszakiparamétere: 

Teljesítmény: 6700 m 3 /ó, meríték ûrtartalma: 1600 l, 

merítékek száma: 16, blokkmagasság: 20 m, blokkszélesség: 

40 m, max. mélykotrás: 1,5 m, merõtárcsa átmérõje: 12 m, 

hevederszélesség: 2000 mm, szalaghajtás teljesítmény: 630 

kW,lánctalpszélessége:4000mm,akotrótelepítettlétszáma: 

3fõ,aszalagkocsitelepítettlétszáma:2fõ,akotrósúlya:1630 

t,aszalagkocsisúlya:660t. 

Ahelyszíni szerelést megszemlélve mindenki elcsodálkozottalátottaktól.Apéldásanmegszervezettszereléslehetõvéteszi,hogyakotrógépésaszalagkocsi2009.június30-raelkészüljön. 

Abányába 3km-t kell „gyalogolnia” mind akotró, 

mind a szalagkocsinak, hogy termelésbe állhasson. Fehér 

Szabolcs gépészmérnöknek akövetkezõ kollégák tettek fel 

kérdéseket, amelyeket meg is válaszolt: Gubis János, Szabics 

János, Horváth Gusztáv,Oláh Sándor,dr.Urbán Gábor,Fehér 

Miklós,dr.SzabóImre,VargaJózsef,KaracsImre. 


Emlékezés dr.Böckh Hugó 100 éve megjelent könyvére 

Abudapesti helyi szervezetnél 2009. május 5-én tartott 

elõadás megkezdése elõtt ahelyi csoport elnöke meleg szavakkal 

emlékezett meg a napokban elhunyt dr.Kun Béla 

gyémántokleveles és dr.Bogdány Béla aranyokleveles bányamérnökökrõl. 

Anagy számú hallgatóság elõtt –aMagyarhoni Földtani 

Társulattöbbtagjaismegjelent–dr.VitálisGyörgy aranyokleveles 

geológus, aföldtudomány kandidátusa „Emlékezés dr. 

BöckhHugó százévemegjelentGEOLÓGIA/II.Stratigrafia/ 

címû könyve földtörténeti és telepismerettani tanulságaira” 

címmeltartottameg elõadását. 

Akönyv, mely 1909-ben, Joerges Ágost özvegyeés fiakiadásában897oldalon,853ábrávalés40táblávaljelentmegSelmecbányán, 

méltó folytatásadr. Böckh Hugó 1903-ban megjelent 

Geológia /I. Általános geológia/ címû könyvének (a 

kiadványt–amelymostiskifogástalanállapotbanvan–azelõadó 

magával hozta és azt minden jelenlévõ tanulmányozhatta). 

Az elõadó igen részletesen mutatta be akönyv szakmai 

tartalmát, amely bár afõiskolai hallgatók részére készült, de 

abban nemcsak aleendõ bányamérnökök, hanem az õslénytan 

és stratigrafia iránt érdeklõdõk is mélyreható ismeretanyagottalálnak. 

Dr.Koch Antal és dr. Papp Károly aGeológia I. kötetét 

méltató levelét aGeológia II. nagyszabású kötetére is maradéktalanultalálónakésérvényesnektekinthetjük. 

Részletekalevelekbõl: 

„KedvesÖcsémUram! 

Geológiájának elsõrészét,melyetszívessoraikíséretében 

amúlt napokban vettem, nagy érdeklõdéssel kezdtem olvasni… 

Õszinte baráti szívbõl gratulálok fáradhatatlan, komoly 

tudományos munkálkodásának ezen legújabb érett gyümölcséhez, 

melyet természetesen melegen fogom hallgatóim figyelmébeajánlani. 

Õszintebarátja: Dr.Koch Antal (1903. december21.)” 

„Tankönyvirodalmunk nem minden évtizedben mutathat 

fel olyan mûvet… Nem csupán tankönyv ez, hanem valóság- 

gal aGeológia kézikönyve. Nemcsak afõiskolai hallgatók tanulhatnak 

ebbõl, hanem haszonnal forgathatja ennek lapjait 

minden szakember…Tisztelettel Dr.Papp Károly”(1904) 

Dr.Böckh Hugó tankönyvnek szántkétmunkája dr.Vendl 

Aladár geológiatankönyveelsõ ésmásodik kötetének megjelenéséigaföldtannalfoglalkozóhazaiszakemberekegyiklegfontosabbkézikönyvévéemelkedett. 

Az elõadóhoz ahallgatóság részérõl több kérdés merült 

fel, amelyekrerészletesválaszokatkaptak. 

Az elõadás végén ismertettük ahelyi csoport II. félévi 

szakmaiprogramját. 

Dr.Horn János 

Miskolci séták 

Az OMBKE Borsodi Helyi Szervezetének Nyugdíjas Baráti 

Társasága 2009. június 4-én egy Miskolc-belvárosi –az 

egykori „Nova civitas” városrész területén található parkok a 

Búza tértõl aVárosház térig –sétára és aMIKEROBB Kft. 

bányászatigyûjteményénekmegtekintéséregyûltössze. 

ABúza tér Miskolc legnagyobb és legforgalmasabb tere, 

aholnapontatöbbmintszázezeremberfordulmeg.Maavárosfontoskereskedelmiközpontja,aholapiacmellettszámos 

üzletközpont és bolt található. Akedvezõ földrajzi helyre települt 

piacon aXIX. sz. elejétõl fõleg agabon kereskedelem 

virágzott.1885-benépültmegazelsõfedettvásárcsarnok,melyet1926-banátépítettek.Eztacsarnokot1944-benazangolszász 

légierõ tévedésbõl, aközeli Gömöri pályaudvar helyett 

lebombázta. Acsarnokotaz1950-esévek elején újjáépítették 

ésnéhányévemûemlékkényilvánították.Az1990-esévekvégéreavároskinõtteapiacot,decsak2007-benkezdõdöttmeg 

a vásárcsarnok bõvítése. Középen megmaradt amûemlék 

ABúzatéri templom 


csarnok, melyhez jobbról és balról emeletes oldalszárnyakat 

építettek, összesen 13 000 m 2 felületen. Acsarnokon kívül 

1000m 2 területállazõstermelõk rendelkezésére.Különterületetkaptakavirágosokésapecsenyesütõk.Acsoportunkata 

2007.májusés2009.októberközöttzajló építkezésrõlaPiacfelügyelõség 

igazgatója, VárkolyPéter tájékoztatta,majd megtekintettükavásárcsarnokotésapiacot,amelymaarégiólegkorszerûbbéslegnagyobbkereskedelmilétesítménye. 

Ezt követõen elhaladtunk az 1910-1911 között épült „Istenszülõk 

elszenderedése” görög katolikus templom mellett, 

majdazAranyJánostérenáthaladvaérkeztünkaPetõfitérre. 

AzAranyJánosteretgyakorlatilag elfoglaljaa40000m 2 - 

en épült „MACROPOLIS” épülete, melynek egy részében a 

VODAFON 2012-ig 300 munkahely megteremtését tervezi, 

miközben napjainkban folyik atöbb mint 250 éves múlttal 

rendelkezõ diósgyõri kohászat felszámolása, ahol gyakorlatilag1200munkahelyszûnik 

meg. 

APetõfitérkorábbielnevezéseTetemvártérvolt,ittárulták 

régen aszénát, aszálastakarmányt és atûzifát. 1951-ben 

avatták fel aKocsis András szobrászmûvész által készített 

egészalakos,bronzbólkészültPetõfi-szobrot,amelyetegyemlékmûegyüttesegészítettki.Ezutóbbitatér2000utánifelújításakor 

eltávolították, helyére a13 aradi vértanú mellszobránakfelállításáttervezték,deebbõlcsakazalapokkészültekel. 

APetõfitérfontosközlekedésicsomópont. Észak felélehetfeljárniazalsóésafelsõtetemváripincesorokhoz,ÉNy-ra 

vannak atemetõk (Deszkatemetõ, Hõsök temetõje, Városi 

köztemetõ).ADeszkatemetõtérfelõlivégéntalálhatóazeredetileg 

1637-ben épült „Deszkatemplom”. 1826-ban, majd 

1937-ben újjáépítették agerendákból álló templomot. 1997. 

december4-énkigyulladtésporráégett.Újjáépítéseszéleskörûtámogatássalvalósultmeg.Azalapjaibaneredetiformájára 

visszaépített, immár negyedik Deszkatemplomot 1999. május 

2-án szentelték fel. Atér DNy-i sarkán áll aBorsodi Szénbá- 

PetõfitéraDeszkatemplommal 

nyák egykoriszékhelye,melyen mamársemmisememlékeztet 

a valaha oly sikeres szénbányászatra – legalább egy 

emléktáblátmegérdemelne. 

Az 1980-as évek elejétõl a Miskolci Egyetem végzõs 

hallgatóiaPetõfitérenfejezikbea„szalamander”felvonulást. 

Adiákok díszegyenruhában, lámpákkal, fáklyákkal, akarok 

zászlaivalvonulnakaVárosháztérrõla„Villanyrendõr”érintésével 

aPetõfi térig, közben zeng-bong asok szép diáknóta, 

melyetazútkétoldalánnézõktapsviharakísér.Akarokhimnuszaiutánhangzikela„Gaudeamusigitur”ésa„Ballagmár 

avéndiák”nóta. 

Akövetkezõ állomásaDeák térvolt,melyaPalócziutca, 

aBatthány utcaésakorábbiZárdautcaelágazásának területébõlalakultki.Alakosságkéréséreaváros1887-benmegvásárolta 

aminoriták kertjét és ott közparkot létesített. Ahá- 

romszög alakú tér K-i oldalát aMinorita templom rendházának 

szárnyépületezárjale. 

Atértöbbnevezetességgelisrendelkezik,ezek közüllegkorábbi 

aDeák tér 7. szám alatt található, az egykori görög 

kereskedõk által 1785-ben épített, Szent Naumról elnevezett 

ortodox templom, melynek 16 mmagas aranyozott faragványokkal 

díszített képfala mûvészettörténeti különlegesség. A 

templommelletttalálható agörög kompánia egykoriiskolája 

is,amely1986-tól aMagyar OrtodoxEgyházi Múzeum kiállítóhelye.A3.számalattimûemléképületbentalálhatóaz1953 

ótaMiskolconélõésdolgozó FeledyGyula Kossuth-díjasképzõmûvész 

állandó kiállítása. Különleges szépségével emelkedikkikörnyezetébõlazErdészetiIgazgatóságszékháza(Deáktér1.).Aloggiás,rizalitoshomlokzatúépületDNy-isarkánlévõszoborfülkébenújbólláthatóa„PatronaHungarie”szobor, 

lábainálMagyarország címerével. 

Azerdészetipalota 

Atér középvonalában áll anévadó Deák Ferencnek, az 

1867-es kiegyezés jeles személyiségének egészalakos bronzszobra,melyet 

GárdosAladár 1925-benkészítettel.AKossuth 

utca sarkánál egy nevezetes templom áll. Az „új református 

templom”,népszerûnevéna„Kakastemplom”1808ótaszolgáljahíveit. 

Atemplom tornya csak 1864-ben készült el, a68 

mmagas toronyban található Miskolc legnagyobb, 53 mázsa 

súlyú harangja,azún.„Eszterharang”. 

Ezután aSzemere kertbe érkezett acsoportunk, ahol a 

XIX. sz. végén még régi épületek álltak nagy összevisszaságban,ígytalálóvoltetérség„Bagolyvár”elnevezése.1900körül 

kezdték meg amegyeháza szomszédságában lévõ területen a 

Szemere Bertalan emlékpark kialakítását. Anévadó szobrát 

1906 novemberében avatták fel, készítõje az aRóna József 

(1861-1940)volt,aki KossuthLajos elsõköztériszobrátismegalkotta. 

(Ez aszobor is Miskolcon, az Erzsébet téren áll.) A 

Szemere kertben látható még egy kopjafa is, melyet aDoni 

Bajtársak Köreállítottfel1991-ben,aII.világháborúban elesettmagyarhonvédekemlékére. 

Sétánk aVárosháztéren fejezõdöttbe,aközépkorban ez 

aterületvoltavárosmagja.Maatérentöbbmûemlékjellegû 

épület található, ezek közül legismertebb avárosháza, amegyeháza 

és az egykor aszatmári irgalmas rendi nõvérek számáraépített 

leánynevelõ intézet, napjainkban 8osztályos katolikusgimnázium.MiskolcfõutcájaamaiVárosháztérelõdjébõl,atölcséralakúPiactérbõlindultki.Afõutcát(Piacutca) 

1861-ben gróf Széchenyi Istvánról (1791-1860) nevezték el, de 

köztéri szobrának felállítására csak 1994-ben került sor. A 

Melocco Miklós által készített „túlméretezett” szobor agyonnyomjaateret.AzegykoriPiactérésaPiacutcanapjainkban 

visszavetterégifunkcióját,aVárosháztérésaSzéchenyiutca 


színházig terjedõ területén minden hónap elsõ vasárnap délelõttjén 

országoshírû régiségvásárttartanak. 

Avárosnézés befejezését követõen acsoport villamossal 

azÚjgyõrifõtérig(Marxtér),majdonnanautóbusszalutazott 

aMexikó-völgyi megállóig, ahonnan pár perces sétát követõen 

megérkezett aMIKEROBB Kft. telephelyére, ahol a 

2008.éviBorbála-naponmegnyitottbányászatigyûjteménynél 

Drótos László, aDiósgyõri Kohászat korábbi vezérigazgatója 

és GácsiJózsef,aMIKEROBBKft.tulajdonosafogadottbennünket. 

AMIKEROBBgyûjtemény 2 

Drótos László agyûjtemény alapítóinak nevében elmondta,hogyamamártársadalmielismertségnélküli,avároskörnyékén 

még aközelmúltban is virágzó bányászat emlékére, 

tiszteletérehoztáklétreamúzeumot,hiszenabányászatrama 

isszükségvan,éseztmegkellmutatniakülvilágnak.Enemes 

feladat megvalósításában Gácsi Józsefet szakemberek sokaságamellettamiskolciHermannOttóMúzeumésarudabányai 

MegyeiBányászattörténetiMúzeumissegítette. Abejáratnál 

tábla tünteti fel agyûjtemény kialakításában részt vevõket: 

HadobásSándor,LórántMiklós,dr.BohusGéza,DrótosLászló, 

Jávor Géza, Kiss László, Szegedi Judit, aMiskolci Egyetem, a 

Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület és aMIKE- 

ROBBKft.dolgozói. 

Akiállításon Gácsi József vezetteacsoportunkat.Bevezetõjében 

elmondta a telephely kialakulásának a történetét, 

amelyegykorazLKMKõbányáinakvoltaközpontirobbantóanyag 

raktára, akõbányászat megszûnése után privatizálták, 

ésígykerültazutánatársaságuktulajdonába.AMIKEROBB 

Kft.elsõsorbanrobbantástechnikaivállalkozás.Azországkülönbözõ 

területein végzik akõbányák és épületek robbantási 

munkálatait, emellett robbantóanyagok kereskedelmével és 

robbanóanyag-gyártássalisfoglalkoznak. 

AkétszintesépületbenazemeletrevezetõlépcsõkétoldalánaXX. 

sz.bányászatátbemutató képek, SzentBorbálát ábrázoló 

fotó, aFelvidék és Erdély bányavárosait ábrázoló üdvözlõlapok 

találhatók.Külön tabló ábrázoljaOrmosbányátés 

Rudabányát,detöbbképenláthatóazeurópaibányászéskohász 

szakemberképzés bölcsõje, Selmecbánya is. Alépcsõ 

emeletiszintjénállaz1896.évibányászativilágkiállításonkiállítottbányászszobormásolata.AkiállítóterembenalátogatásidejealattCD-rõlbányászdalokat, 

himnuszokat hallgathattunk. 12 tárolóban az õsemberkõeszközeitõlkezdveanapjainkbanishasználatostárgyakigterjedalátnivaló. 

Többkönyv képviseliabányászatiszakirodalmat. 

Alátogató megismerhetiadiósgyõri kohászattörténeti 

eseményeit, avasgyár és ahelyi bányászat egymásra 

utaltságát.Jópárkiadványláthatóarudabányaimúzeumközleményeibõl 

is. Számos dísztárgy mellett láthatók korabeli 

mûszerek, bányamentõ készülékek, díszes bányászkorsók és 

ipari ritkaságnak számító türelemüvegek, továbbá számos 

szép hazai és külföldi ásvány is. A kiállított tárgyak sokfélesége 

láttán alátogatónak ahelyiség kis mérete ellenére 

sem lehethiányérzete. 

Komoly hangsúlyt kapott akiállításon arobbantástechnikatörténeténekésakülönfélerobbanóanyagoknakabemutatása 

(biztonságtechnikai okok miatt csak képekben). Nem 

hiányzikakiállításrólavilágonelsõalkalommal1627.február 

8-án, Selmecbányán, aSzélaknai Felsõ-Bíber táróban végrehajtott 

föld alatti robbantásról készült jegyzõkönyv másolata 

sem.AföldszintiterembenaMIKEROBBKft.általvégrehajtott 

épületrobbantások képeit állították ki. Ezekrõl filmfelvétel(DVD-n)iskészült,amitmegistekintettünk. 

Hosszú ideig emlékezni fognak erre aszakmailag és emberileg 

is gazdag élményekkel szolgáló eseményre, amely barátibeszélgetésselésnéminótázássalfolytatódott. 

Sóvágó Gyula 

Fényképek: Mészáros Zoltán 

Borsodiak Mezõkövesden 

Hírnevétahungarikumkéntismert„matyó”hímzésnekés 

aZsóry Gyógy- és Strandfürdõ gyógyító vizének köszönheti. 

De az Európában egyedülálló Mezõgazdasági Gépmúzeum 

legalább annyira kivételes látnivaló, mint az elõbb említett 

fürdõ. 

Szervezetünk vezetõsége tervbe vette az országos hírû, 

nemzetközi érdeklõdést is kiváltó intézmény megtekintését. 

Május 7-én autóbuszra ültünk, hogy meglátogassuk abányászokatisérdeklõkiállítást.Akiállítótérterülete2685m 

2 ,akiállított 

tárgyainak száma 2600 db. Nem kívánom felsorolni a 

látnivalókat, arraegykülön kiadvány lennehivatott.Röviden 

azonban megemlítem az érdekesebb látnivalókat abban areményben, 

hogy az errejárók szakítanak idõtamúzeum megtekintésére. 

Agyûjteményben közel 60 db nagyméretû benzines lokomobillátható,egyhengeres,négyütemû, 

nagylendkerekes,õsi 

gépek,melyekkelcséplõgépekethajtottak.Alegrégebbi1899ben 

Szombathelyen készült. De van itt Hoffer gyártmányú 

benzineslokomobil,melyetalátogatókkéréséreüzembeishelyeznek,ésfaszenes,továbbáfa-csutkatüzelésûlokomobilis. 

A fagerendás ekék, favázú boronák, a „höndörgõ”, a 

díszes vasalású lõcsöskocsi ma már aritkaságok közé tartoznak.Megtalálhatók1880-1950közöttamezõgazdaságrészéregyártottgépimunkaeszközök,továbbáittláthatókalovasjárgányok,melyekazállatiigaerõtalakítottákátforgómozgássá.Fõlegcséplõgépekhajtásárahasználták,dedarálókat,olajütõket, 

kendertörõket, szecskavágókat és szivattyúkat is mûködtettek 

vele. Kiemelkedõen értékes alátható lokomobil. A 

cséplõgépek közöttvan kézi, lovasjárgány, benzineslokomo- 


il és traktorhajtású változat is. De láttunk malmi daráló berendezést, 

vashengeres kendertörõt és ezek meghajtását végzõszívógáz-vagybenzinüzemû 

stabilmotortis. 

Aszázadfordulón már ismert avilágítógáz szerepe, és a 

múzeumbanláthatóazehhezkészítettmotoris.Deláthattunk 

fa-ésfaszéntüzelésûgázfejlesztõgenerátortis.Amotoroknagyobbrészemagyarországi,dekiállítanak 

angol,svéd, német, 

osztrák, cseh és USA-beli gyártmányokat is. Egyedülálló példányabudapestiLángGépgyárban1905-bengyártott6tonna 

súlyú,70lóerõs,szelepvezérlésûstabilgõzgép.Megtaláltukaz 

önjáró motoros gépeket, amotoros magánjárót, aszántógépet, 

adízelmotoros targoncát és az arató-cséplõgép egy-egy 

példányát. 

Látható nagyobbrészt110Vfeszültségû koraielektromos 

áramfejlesztõ és villanymotor is. De külön kiállításként megtekinthetõakézierõáltalmûködtetettkülönbözõkávé-,mákés 

egyéb terménydarálók hosszú sora, avíz- és borszivattyúk, 

kovácsfújtatók.Devanittkézihajtásúmosógépéscentrifuga 

éskézimûködtetésûbenzinkútis.Megcsodáltukakovácsmesterek 

által készítettszerszámokbólésdíszesvasalásokbólálló 

kiállítástis,valamintegyjéggyártóüzemteljesberendezésétés 

aszõlõpréseket. 

Befejezésül avendégpihenõ épületébe látogattunk, amely 

egyrégiparasztházhangulatáthivatottbemutatni,aholkonyhapadka,búboskemence,csikótûzhelyéstartozékaimellettahelyinépmûvészekállandókiállításábanisgyönyörködhettünk. 

Nem volna teljes abemutatás, hanem emlékeznénk meg 

kedveskísérõnkrõl,azalapító,létrehozó HajduRáfisJánosról, 

akifeleségévelhoztalétreenevezetesmúzeumot,ésmaisirányítja 

az itt folyó tevékenységet. Kívánjuk, hogy még sokáig 

tudjanaketerületen tevékenykedni, alkotni. 

Nem hagytuk ki aMatyó Múzeum meglátogatását sem, 

melyahajdaniKoronaSzállóépületébentalálható.A„Matyó 

népélet–tárgyakbanélõhagyomány”c.állandókiállításmegismertetbennünketamatyóság 

életmódjával, életének,munkájának 

hétköznapjaival és ünnepeivel. Bemutatja azt az ellentmondást, 

amely aXIX. sz. végétõl egyre inkább elszegényedõ, 

távoli idénymunkátvállaló matyóság életszínvonalaés 

pazarviseleteközöttfeszült.Tanulmányozhattukasummások 

életmódját. 

Megismerhettüka„hadast”,Mezõkövesd jellegzetestelepülésmódját, 

ami ma is õrzi akertesség és acsaládszervezet 

nyomait.Különösennagyteretkapatárlatonamatyónépmûvészet 

emlékanyaga, fõleg anépviselet és ahímzés fejlõdése. 

Amúzeum különlegességeateljesviselet-rekonstrukciók,valamint 

amenyasszony hozományával megrakott lakodalmas 

szekér. 

Innen utunk az étterem felé vezetett, ahol kiértékeltük a 

látottakatésdöntöttünkakövetkezõhónapokközösprogramjairól. 

Az ízletes ebéd elfogyasztása után hazaindultunk és viszontlátásra,jószerencsétszavakkalbúcsúztunkelegymástól. 

Lóránt Miklós 

Bányászünnepség és balekavatás Rózsaszentmártonban 

2009. május 23-án Rózsaszentmártonban, alignitbányászat„õshazájában”aközségönkormányzataésanyugdíjasbányász 

szakszervezet szervezésében létrejött aBányász FúvószenekarokésMazsorettEgyüttesektalálkozója.Arendezvény 

díszvendége Holoda Attila okl. olajmérnök, aMOL eurázsiai 

kutatás-fejlesztés igazgatója volt. Itt tartották meg az 1981benvégzettbányamérnökökegyiktanulókörénektalálkozóját 

is dr.Katona Gábor, aMagyarBányászati ésFöldtani Hivatal 

elnökhelyettesénekvezetésévelnagyszabásúszakestélykíséretében. 

Az ország különbözõ részeibõl érkeztek fúvószenekarok 

ésmazsorettcsoportok. 

Amegjelent vendégeket atelepüléspolgármestere, Sipos 

Jánosné okl. közgazdász köszöntötte. Megköszönte az országos 

Bányász Kulturális és Hagyományõrzõ Szövetség közremûködését 

aszervezésben, kihangsúlyozva azt, hogy szeretnék,ha 

hagyományteremtõlenneezamai találkozó. 

Apolgármester asszony elmondta azt is, hogy abányászhagyományok 

ápolása a mátra-bükkaljai szénmedencében 

természetes, hiszen a100 éves múltunkat tudatosítani kell a 

majelenlévõfiatalokközöttis.VisontánésBükkábránybanaz 

ország legnagyobbkülfejtéseslignitbányáibanazéves7-8millió 

tonnatermelésbiztosítjaavisontai840MWteljesítményû 

erõmû tüzelõanyag-ellátását. Az OMBKE mátraaljai szervezete 

jól szolgálja amûszaki-közgazdasági-jogi dolgozóit, annak 

érdekében, hogy amúlt becsülése, ajövõnk fejlõdésének 

biztosítékalegyen.Ennekszellemében élünkRózsaszentmártonbanis.Nagyonörülünkannakis,hogyittalignitbányászat 

bölcsõjében,„Rózsában”szerveztek évfolyam-találkozótis. 

Arendezvénydíszvendége, HolodaAttila igazgatóröviden 

méltattaahazaigáz-ésolajbányászatot,majd afúvószenekarokésmazsorettekmúltjábólelevenítettmegtörténeteket.Az 

1600-1700-as években aholland telepesekkel Amerikában 

(Pennsylvániában)indultmegafúvószenekarok,mazsorettek 

kultusza. Innen terjedt át Európába. Abányászok anapi 

kimerítõ, veszélyes munkák levezetésére, egyfajta pihenés 

gyanánt azenét hívták segítségül. Idézte Kodály Zoltánt: „Az 

ének szebbé teszi az életet, az éneklõk pedig másokét is.” 

Megköszönte a polgármester asszony személyes példamutatását, 

abányászati hagyományok terén végzett odaadó 

munkáját. 

Arésztvevõmazsorettekészenekarokafalufõutcájánvonultakvégig,majdaPetõfiparkbanadtaknagyszabásúbemu- 


tatót. Befejezésül dr.Katona Gábor atalálkozót tartó bányamérnökök 

nevébenemlékszalagotkötöttaközségzászlójára. 

Arendezvényt aLignitbányászati Emlékházban megtartott 

szakestély koronázta.Aszakestélyelnöke: BérczesTamás,alias 

Kacsatolvaj, aháznagy: Halmai György, alias Studiócska volt. 

Ajelenlévõk Sipos Jánosné (alias E-14 Kotrómester-asszony) 

egyesületitagunkat „balekká”avatták. 

Ajólsikerültünnepségapolgármesterihivataláltaladott 

vacsorávalvégzõdött. 


Babót –Sopron kirándulás 

2009.június24-énazOMBKEtapolcaicsoportjaszakmai 

kirándulást szervezett Sopronba, amelyen 33 tagtársunk vett 

részt. Útközben megtekintettük aKõ és Homok KavicsfeldolgozóKft.Babótonlétesítettkavicsbányáját.Azüzembenszívélyesfogadtatásbanvoltrészünk,aholmûszakirajzokkaléstérképekkelalátámasztvarészletestájékoztatástkaptunkatechnológiáról, 

ageológiai viszonyokról, amûszaki megoldásokról, 

akörnyezet- és tájvédelemrõl. Az esõs idõ ellenére megnéztük 

az úszó kotróhajót, az úszó szállítószalag rendszert és 

akavicsosztályozót.Megtekintettükadiszpécserközpontotis, 

ahol amodern számítógépes folyamatirányító rendszert mûködtetik. 

Szép volt látni, hogy abányászat által óhatatlanul 

okozott tájsebeket atermészet hogyan hódítja vissza. Köszönetetmondunk 

MichaleczJános felelõsmûszakivezetõnek és 

Johan Kanzler bányamesternek, akik lehetõvé tették, hogy a 

korszerû kavicsfeldolgozás technológiájából az ismereteinket 

gyarapíthassuk. 

Következõ állomásunk Brennbergbánya volt, ahol aBányásztemplomot 

néztük meg. Atemplom nincsen állandóan 

nyitva,aztelõzetesegyeztetésútjántudtukmegnézni.Voltfõmérnökünk, 

OrbánTibor részleteselõadásttartottBrennbergbányatörténelmérõl,abányászatmúltjáról. 

SoproniIlona idegenvezetõ 

pedig bemutatta aBányásztemplomot, az ólomüvegbõl 

készült Szent Borbála oltárképet és ismertette a 

templomtörténetét.Elmondtamég,hogyaBrennbergbányán 

élõ faluközösség, fiatalok és idõsek egyaránt, tisztelettel és 

odaadással ápolják anépi-, kulturális- és bányászhagyományokat 

és abányász emlékhelyeket. Búcsúzóul közösen elénekeltükaBányászhimnuszt.SopronbanmeglátogattukaKözpontiBányászatiMúzeumot, 

ahol atárlaton Szemán Attila fõmuzeológus kalauzolt 

bennünket,majdaKoronázódombon,aPrinyõpincébenborkóstolóval 

egybekötött estebéden jó hangulatban értékeltük 

kianap eseményeit. 

Tirpák Gábor 

Akelet-mecseki szénvagyon környezetbarát hasznosítása 

Az április 28-án Dorogon megtartott, nagy érdeklõdésre 

számottartószakmaielõadásszinteegyfajtareflektálásvolta 

2008. október 6-án dr.Vojuczki Péter által feltett kérdésre: 

„Van jövõje aszénbányászatnak??!!” Meggyõzõdésünk szerintaválasz:ajózanészszerintIGEN! 

Verbõci József, aCalamites Kft. ügyvezetõ igazgatója ismertette,hogybefejezõdöttaföldtanikutatásuka10,5km 

2 területen,mintegy370millió 

tonnaföldtani vagyontkimutatva. 

Afúrási minták vizsgálati eredményeiszerint ajelzettvagyon 

átlagosinsitufûtõértéke19MJ/kg.Elemezvealehetõségeket, 

a kutatási területükön feltárt szénvagyon optimális kitermelése 

csak hagyományos bányászati módszerekkel lehetséges.Prognózisukszerintaszénvagyon50%-akitermelhetõ,tekintve,hogyatelepekátlagdõlése60%-ban30°alatti.Alehetõségeknek 

megfelelõen ezért gépesített fejtéseket terveznek 

amár nagyvonalakban megtervezett bányamodelljükbe építve.Mindazonbányaveszélyek,melyekamúltbányászatátterhelték,aterületenisvárhatók,dejoggalépíthetneka200éves 

mecsekibányászkodástapasztalataira. 

Afelszín közeli részeket –mintegy 2,3 millió tonnát – 

1,2×0,4km 2 területen,külfejtésseltervezikkitermelni.Apiaci 

partnereknyilatkozataszerintakitermeltfeketeszénértékesítésemegoldható.Azelõadóavilágbanmegvalósulópéldákatbemutatvakitért 

aszénvagyon hagyományos, valamintazún. „tiszta-szén” 

technológiávaltörténõ hasznosításilehetõségeire. 

Az elõadó által elmondottakat Jäger László, acég tervezési 

tanácsadója –afeltett kérdésekre is válaszolva –értékes 

részletekkelegészítetteki. 

Dr.Korompay Péter 

Börzsönyi tanulmányút 

Adorogihelyiszervezettagjainemcsakfeleségekkel,hanem 

unokákkal is„megerõsítve”május2-án meglátogattuk a 

kemencei kisvasutat, melyet aKisvasutak Baráti Köre Kiemelten 

Közhasznú Egyesület mûködtet, ama engedélyezett 

3,9kmhosszúságon. 

AkemenceiindulóállomásonMolnárMárktagtársunkfogadottbennünket,sbemutattaévtizedesszorgalmasgyûjtésük 

eredményét: amozdonyokat, acsilléket, akovácsmûhelyt, a 

mozdonyszínt.Akiállítottésmûködõ jármûvek jelentõsrésze 

bányászati eredetû: dorogi, oroszlányi, borsodi szénbányáktól 


ésavoltOrszágosÉrcÁsványbányákszegikaolin,illetvefüzérradványiillit(hidromuszkovit)bányájábólszármaznak. 

Az utazás során amozdonyt Molnár Márk vezette, mint 

vizsgázott mozdonyvezetõ, a fékezõk Márk felesége, Tóth 

Gabriella ésazegyesületelnöke, LaczkóZsolt voltak. 

HazafelémenetNagybörzsönybenafalunapeseményeibe 

csöppentünk, perszemeglátogattuk abányásztemplomotésa 

faluházat. Afaluház vezetõje, Bóna Dániel ismertette agyûjteményüket, 

benne abányász-szobát, és örömmel fogadta a 

tagtársak és acsolnoki „Bányász Múzeum” bányászati ajándékait.Ezenanaponazbiztos,hogyotthonnemkaptunkkiakimaradásért. 


Bányászattörténeti elõadás 

Abudapesti csoport második félévi elsõ elõadására szeptember1-jén 

kerültsorazOMBKEMikoviny-termébenaFõ 

utcában. Amintegy 15 fõs hallgatóság elõtt Martényi Árpád 

bányamérnöktartottelõadástBányászatunkaHunyadiakkorábancímmel.Azelõadóbevezetõjébenelmondta,hogyelõadásaegymásikegyesületfelkérésérekészült2008-ban,Mátyás 

trónralépésének550.évfordulóján,amikorareneszánszhazai 

eredményei között abányászat helyzetét is számba vették. 

AnyagátasoproniKözpontiBányászatiMúzeumsegítségével 

ésképanyagánakfelhasználásávalállítottaössze. 

Azelõadáselejénáltalánosságbanszóltabányászattársa- 

dalmifontosságáról,aszakmaközépkorbanbetöltöttkülönleges 

szerepérõlésanagytudást, gyakorlatot és elkötelezettséget 

igénylõ bányamunkáról. Az államalapítástól Mátyás koráig 

tartó, sõtazon egy kissétúlnyúló idõszak bányászattörténetét 

két megközelítésben tekintette át az elõadó: egyrészt a 

bányajogváltozásánkeresztülmutattabeafejlõdést,másrészt 

aGeorgiusAgricolamunkájáraalapítotttechnikatörténetiáttekintés 

keretében abányászat, ezen belül amagyarországi 

ércbányászatmûszakifejlõdésben betöltöttszerepérõlszólt. 

Kiemelte, hogy Mátyás elõdeinél még hangsúlyosabban 

felismerteabányászatbólszármazókirályijövedelmekfontosságát,éskiemeltszerepetisszántabányászatnak.Továbbnövelteabányavárosokprivilégiumait,továbbiszövetségekethozott 

létre (Felsõ-Magyarország, Szatmár-Bereg, Erdély), személyes 

látogatásaival is elismerte státuszukat. Akincstári bevételekközelfeleszármazottabányászatból,nagyszükségeis 

volt erre akemény központi hatalmat fenntartó, az országot 

gyarapító, abban rendet tartó és amûvészeteket is pártoló 

uralkodónak. 

Külön szólt aMátyás alatt létrejött elsõ „kapitalista” vállalkozásról, 

aThurzó-Fugger összefogásból Besztercebányán 

és környékén kialakult, akor mûszaki színvonalán élenjáró 

réz-termelõ és -feldolgozó vállalkozásról, amelynek szerzõdését 

maga akirály is ellenjegyezte, megérezve ennek korszakalkotó 

jelentõségét. 

Anagy tetszéssel fogadott elõadás végén élénk beszélgetés 

alakult ki asok új ismeretet és érdekességet bemutató 

anyagról. 

Dr.HJ 

Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon! 

Dr.KrániczZoltán okl.bányamérnökaugusztus6-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

KõbányaiFerenc bányagazdaságimérnökaugusztus7-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

SzepessyAndrás okl.bányageológusmérnök,okl.hidrogeológusszakmérnökaugusztus7-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

Dr.CsiszárIstván okl.közgazdászaugusztus7-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

Dr.TiszaIstván okl.bányamérnökaugusztus8-ántöltöttebe80-ikéletévét. 

KonyecsniKázmér okl.bányamérnökaugusztus8-ántöltöttebe80-ikéletévét. 

MarkóImre okl.bányamérnökaugusztus9-éntöltöttebe85-ikéletévét. 

SátorySándor okl.bányamérnökaugusztus13-ántöltöttebe85-ikéletévét. 

BakosPéter okl.bányamérnökaugusztus21-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

NagyLajos okl.bányamérnökaugusztus21-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

VertikeIstván bányatechnikusaugusztus22-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

BenczeKároly okl.bányamérnökaugusztus22-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

SzakályMiklós okl.bányamérnökaugusztus26-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

Dr.NánásiTibor okl.gépészmérnökaugusztus26-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

Dr.KrisztiánBéla gépészmérnök,mérnöktanáraugusztus27-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

SzlobodaImre bányatechnikusaugusztus28-ántöltöttebe90-ikéletévét. 

Dr.TomposEndre okl.bányamérnökaugusztus28-ántöltöttebe80-ikéletévét. 

DörömböziLászló okl.bányamérnökszeptember1-jéntöltöttebe75-ikéletévét. 

RákosJózsef gépiparitechnikusszeptember5-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

CsabaDezsõ tanárszeptember14-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

ForisekIstván okl.bányamérnökszeptember17-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

DarabosIstván okl.villamosmérnökszeptember 18-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

NemesZoltán okl.bányamérnökszeptember20-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

RózsaváriFerenc okl.bányamérnök,bányagazdász szeptember23-ántöltöttebe75-ikéletévét. 

EbergényiLászló okl.bányamérnökszeptember24-éntöltöttebe90-ikéletévét. 

KõhalmyGábor okl.bányamérnökszeptember24-éntöltöttebe85-ikéletévét. 

TókaJenõ okl.bányamérnökszeptember25-éntöltöttebe80-ikéletévét. 


HenczJenõ bányatechnikusszeptember25-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

ÁcsIstván okl.bányamérnökszeptember26-ántöltöttebe70-ikéletévét. 

VinczeJózsef okl.bányamérnökszeptember29-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

Dr.VitálisGyörgy okl.geológusoktóber 3-ántöltöttebe80-ikéletévét. 

NyilassyFerenc okl.bányamérnökoktóber5-éntöltöttebe85-ikéletévét. 

HetényiLászló bányagépészüzemmérnökoktóber5-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

BárkányPéter okl.bányagépészmérnökoktóber7-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

ZabányiAlajos okl.bányamérnökoktóber8-ántöltöttebe80-ikéletévét. 

BakóTibor bányatechnikusoktóber 10-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

BagiJózsef bányatechnikusoktóber 10-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

BíróBéláné bányaiparitechnikusoktóber11-éntöltöttebe70-ikéletévét. 

SzabóFerenc okl.villamosmérnökoktóber 14-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

KovácsJános okl.bányamérnökoktóber25-éntöltöttebe75-ikéletévét. 

PeteIstván okl.bányagépészmérnökoktóber31-éntöltöttebe80-ikéletévét. 

EzútongratulálunktiszteltTagtársainknak, 

kívánunkmégsokboldogszületésnapot, 

jóegészségetésjószerencsét! 

KõbányaiFerenc SzepessyAndrás Dr.CsiszárIstván Dr.TiszaIstván 

KonyecsniKázmér 

MarkóImre SátorySándor BakosPéter NagyLajos VertikeIstván 

BenczeKároly SzakályMiklós Dr.NánásiTibor Dr.KrisztiánBéla 

Dr.KrániczZoltán 

SzlobodaImre 


Dr.TomposEndre DörömböziLászló RákosJózsef CsabaDezsõ 

DarabosIstván 

HetényiLászló 

NyilassyFerenc BárkányPéter 

BagiJózsef 

BíróBéláné SzabóFerenc 

VinczeJózsef 

ForisekIstván 

NemesZoltán RózsaváriFerenc EbergényiLászló 

KõhalmyGábor 

TókaJenõ HenczJenõ 

ÁcsIstván 

Dr.VitálisGyörgy 

ZabányiAlajos BakóTibor 

KovácsJános PeteIstván 


Bányamérnöki és földmérõmérnöki tiszteletdiplomák 

átadása Sopronban 

Az„50éveMiskolconaBányamérnöki–MûszakiFöldtudományi 

Kar” jubileumi évének programja keretében aMiskolciEgyetemMFKÜnnepiKariTanácsülésésÜnnepiNyilvános 

Szenátusülés volt május 16-án, Sopronban, aNyugatmagyarországi 

Egyetem (NyME) Erzsébet utcai épületének 

aulájában. 

Minttudjuk,az1949.éviXXIII.törvényaNehézipariMûszaki 

Egyetem miskolci székhellyel történõ megalapításáról 

határozott. Akohásztanszékek és képzés1952-ben, abányamérnökképzés 

1959-ben költözött végleg Miskolcra. ANehézipari 

Mûszaki Egyetem Bányamérnöki és FöldmérõmérnökiKar 

utolsókéntSopronbanvégzetthallgatói 1959.május7- 

9-én vették át diplomájukat dr.Zambó János dékántól. Abányamérnök, 

bányagépészmérnök, olajmérnök és geológusmérnök 

hallgatók tanulmányaikat Miskolcon kezdték 1954ben,majdnégyszemeszterhallgatásaéssikeresvizsgákletételeután1956-tólSopronbanfolytattáktanulmányaikat.Aföldmérõ 

és geofizikus mérnök hallgatók Sopronban kezdték és 

fejezték betanulmányaikat1959-ben. 

A Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kar 

Dékánjátólmindenkérelmezõértesítéstkapott,melylevélbõl 

idézve: „Tisztelt Kolléga! Örömmel értesítem, hogy a 

Miskolci Egyetem Szenátusa aMûszaki Földtudományi Kar 

(korábban Bányamérnöki Kar) Tanácsának javaslata alapján 

Önnek aranyoklevelet adományozott. Tisztelettel tájékoztatom, 

hogy a jubileumi oklevelek ünnepélyes átadására 

Sopronban,2009.május16-án,szombatona10óra30perckor 

kezdõdõ Nyilvános Ünnepi Szenátusülés keretében kerül 

sor.” 

Az EgyetemiSzenátustagjaiaSzenátusüléselõtti napon, 

május15-éndélutánazEgyetemfõépületeelõttgyûltekössze, 

ahol dr.Bõhm József, aMiskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi 

Kar dékánja köszöntötte amegjelenteket, akik tisztelegtekazÕrtüzekemlékmûnél;itt 

dr.OrmosTamás dékánhelyettesemlékezettahõsihalálthaltegykorihallgatókra,akiknek 

nagy szerepe volt abban, hogy az 1921-es népszavazás 

eredményekéntSopronmagyarmaradt.Eztkövetõenmegkoszorúzták 

dr.Kántás Károly, dr.Vendel Miklós, dr.h. c. dr. 

Tárczy-Hornoch Antal és dr.Faller Jenõ szobrait,ill.emléktábláit.Ezután 

BircherErzsébet igazgatóasszonyvezetésévelmeglátogatták 

aKözpontiBányászatiMúzeumot. 

MásnapazÜnnepiSzenátusülésünnepélyeszászlósbevonulássalkezdõdött. 

Dr.Patkó Gyula, aMiskolci Egyetem rektoramegnyitójábanköszöntötteamegjelentünneplõket,köztük 

atiszteletdiplomában részesülõket és családtagjaikat. A 

dékánijelentésutánazokleveleket dr.BõhmJózsef és dr.Patkó 

Gyula, azemléklapot dr.FaragóSándor, aNyMErektoraadta 

át. Az ünnepségen 5fõ vas-, 5fõ gyémánt- és 85 fõ aranyoklevelet 

vett át, szakmáik szerint bányamûvelõ-, bányagépész-,olaj-,geológus-,geofizikus-ésföldmérõmérnökök. 

Ajubilálókat köszöntõ rövid mûsor után dr.Bõhm József 

mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy miért adják át az 

idei tiszteletdiplomákat rendkívüli helyszínen, nem Miskolcon, 

hanem ahûség városában, Sopronban. Beszélt arról, 

hogy aSopronból való elköltözés és új campus megtalálása 

sok bonyodalommal járt, az eltávozás keserû élmény volt, de 

azelteltévtizedek bizonyították,hogyMiskolconsikeresen és 

eredményesenfejlõdöttazoktatás.Megõriztékazemlékeket, 

ahagyományokat, aSelmec –Sopron –Miskolc testvériség 

fennáll és fejlõdik, ez az örökség –melyet továbbra is ápolni 

kell–összekötiadiákságotésazoktatókat. 

Atiszteletdiplomákban részesülõk az idén is megkapták 

az egyetem által szerkesztett kiadványt, melyben a2009-ben 

jubileumidiplomátkapottak rövidszakmaiéletútjátmutatják 

be.Akiadványbevezetõjében dr.BõhmJózsef dékánazünnepelteket 

méltatja: „Büszkék vagyunk ajubileumi oklevelet 

ebben az évben átvevõkre, az Alma Mater egykori diákjaira. 

Önök tanulmányaik idõszakában és aszakmájuk gyakorlásának 

évtizedei alatt is nagyon nehéz történelmi és gazdasági 

helyzetben kellett hogy helyt álljanak. Önök részeseivoltak a 

hazai bányászat felfejlõdésének, virágkorának, és tapasztalniuk 

kellett aszakma hanyatlását is. Többen az évfolyam 

egykori tagjai közül abizonytalan társadalmi, gazdasági és 

politikai helyzet hatására fiatalon nekivágtak anagyvilágnak, 

idegen körülmények között kezdték és teljesítették szakmai 

pályafutásukat. …Mutatja az õsi Alma Mater szakmai és 

erkölcsi értékét, hogy bárhová kerültek is avilágban, itthon 

vagy külföldön,nagytöbbségben, egyarántsikereséselismert 

szakmai pályát teljesítettek. Szakmai tudásukkal, szakmaszeretetükkel, 

minden helyzetben és minden körülmény között 

vállalták hivatásukat, szolgálták szakterületüket, megõrizték 

hazaszeretetüket, dicsõséget szereztek az Alma Maternek és 

Önmaguknak egyaránt.” 

A kitüntetettek hozzászólásai között elõször Németh 

György aranyoklevelesbányamérnökazutolsókéntvégzettbányamérnök 

évfolyam nevében mondott köszönetet ajubileumidiplomaátadásánakmegrendezéséért.(NémethGyörgybeszédét 

ajelen beszámoló után teljes terjedelmében közöljük. – 

Szerkesztõség) 

A geofizikus- és földmérõmérnökök nevében Mendly 

Lajos aranyoklevelesföldmérõmérnökarrólszólt,hogyajövõ 

évben275évesAlmaMaternek50évvelezelõttmérnökidiplomát 

szerzettegykori, makitüntetett hallgatói ugyan kétkar 

szakán szerezték képesítésüket, de mindnyájan Gaiának, a 

Föld Istenasszonyának szentelték életüket. „A társadalom 

igényeinekkielégítéseésatudományok differenciálódásatette 

szükségessé akülönlegesen és sokoldalúan képzett olyan 

földmérõmérnökök képzését, akik addig a magyarországi 

egyetemek különbözõ karain oktatott geodéziánál szélesebb 

körûéselmélyültebbismereteketkapnak.Atörténelemésaz 

oktatási rendszer változása mellettévfolyamunk abban aszerencsés 

helyzetben volt, hogy Sopronban aszakmai tudományok 

magas színvonalú elsajátításával eltöltött kilenc félév 

után olyan személyeket adhatott asoproni erdész hallgatók- 


nak,majdaszékesfehérváriföldmérõfõiskolásoknak,akiksokat 

tehettek és tettek aselmeci-soproni hagyományoknak az 

utókorszámáravaló átmentéséértésfelelevenítéséért. 

Azünnepségzárszavában dr.FaragóSándor, aNyugat-magyarországiEgyetemrektoraemlékeztetettarra,hogyaszénre 

szüksége van hazánknak, elismeréssel szólt abányászok 

munkájáról. Akorábbienergiaválságidején nemvoltenergetikai 

probléma, mert termeltünk szenet, ami munkát és 

megélhetést nyújtott az embereknek. Nagy taps szakította 

meg üdvözlõ szavait, amikor azt mondta: lesz még bányászat 

hazánkban,hiszensokszén vanmégaföld mélyén,amikitermelésre 

vár. Ezután az egyetemek együttmûködésében kifejtetteredményesmunkájaelismerésekéntegyetemikitüntetést 

adottát dr.PatkóGyula rektornak. 

Eztkövetõen dr.Nahlik András, azErdõmérnökiKardékánja 

kari kitüntetést adott át dr.Bõhm Józsefnek, aMûszaki 

Földtudományi Kar, valamint dr.Gácsi Józsefnek, aMûszaki 

Anyagtudományi Kar dékánjainak. Dr.Ormos Tamás dékánhelyettesnekkülönmegköszönteazerdész-bányászhagyományokat 

ápoló hallgatói ésoktatói együttmûködésben és az 50 

évesünnepségsorozatmegszervezésébenvégzettmunkáját,és 

kariDísztõrkitüntetésben részesítette. 

Azünnepségabányász-,akohász-ésazerdészhimnuszok 

eléneklésévelértvéget–intonálta LórántMiklós aranyoklevelesföldmérõmérnök. 

Ajubilánsok tiszteletére adott egyetemi közös ebéden 

dr.NáhlikAndrás mondottpohárköszöntõt. 

Ebéd után aBotanikus Kertben az ünneplõ évfolyamok 

„Emlékfát és követ” avattak faültetéssel. Az eseményt 

dr.FaragóSándor rektor, dr.Bõhm József és dr.Náhlik András 

dékánok is megtisztelték jelenlétükkel. AGeoinformatikai 

Kart dr.Ágfalvi Mihály képviselte. 

AFöldmérõmérnökiKarnevében dr.NémethGyula mondottavatóbeszédet:„MagnificeDomineRectorFaragó!TiszteltDékánUrak!KedvesVendégek!Egykoriévfolyamtársak,barátaim!Délelõttaszenátusünnepiüléséndíszesaranyoklevelet 

kaptunk. Köszönetképpen most tõlünk fogadják szeretettel 

az ALMA MATER, néhai professzoraink és diákelõdeink 

tiszteletére elhelyezett táblánkat. Szövegét poligonba 

foglaltuk:„AFöldmérõmérnökiKarsoproniévtizedeemlékére 

/állították/ az 1959-ben még itt végzett földmérõ és geofizikusmérnökök2009-ben”.Erdészkollégáinksegítségévelválasztottuk 

atábla szimbolikus õrzõjéül amagyar tölgyet. A 

Földmérõmérnöki Kar emlékfája négy gyökérbõl táplálkozott: 

aselmecbányait Sébor János, aleobenit Tárczy-Hornoch 

Antal, a mûegyetemit Hazay István, a tudományegyetemit 

KántásKároly professzoraink tudásajelentette.Atízévenkeresztül, 

1949-tõl 1959-ig vastagodó törzs szíjácsa késõbb tíz 

erõs ágat növesztett; jelenleg tíz felsõoktatási intézményben 

oktatjákutódaink aföldtudományokat. 

Manapság az egyéni érvényesülést ösztönzõ karrierirodákban 

kevés szó esik acsoportos alkotó munka fontosságáról.Az„egymindenkiértésmindenkiegyért”selmecijelmondatotvallókszámafogyóbanvan.Pedigaz50-esévekföldmérõésgeofizikusmérnöknemzedékénekéletmûveeztigazolta. 

Befejezésül WinklerAndrás professzor-költõsoraitidézem: 

'Azifjúságommal találkoztam. 

Abotanikus kertbenültegypadon. 

Kicsitkönnyezettés mivelhajnalodott,csuklottisegyet. 

Felpillantottrám. 

Éreztem, hogymégmegismer.' 

Legyen azemlékhely újtalálkozóhelye a'soproni generációk' 

még élõ tagjainak, ahol visszaidézhetik ifjúságuk 

Sopronban eltöltött éveit. Vivat, crescat, floreat Akadémia! 

VivantProfessores! 

ABányamérnöki Kar emlékhelyénél az „Emlékfa és kõ” 

ünnepélyesfelavatásajelképesfaültetésselkezdõdött.Azemlékkövönatáblafeliratatanúsítja,hogyazemlékfaa„Sopronban, 

az 1959. évben utolsóként végzett bányamérnök évfolyam50évestalálkozójának 

emlékére2009.május16”-án került 

elültetésre.Avatóbeszédet aBányamérnöki Karnevében 

dr.SchmotzerImre mondott. 

„Tisztelt Vendégeink, kedves évfolyamtársaim! Hölgyeim 

és Uraim! Miközben amai ünnepi eseményen mondandó 

gondolataimatgyûjtögettem, rendezgettem, Wass Albert Üzenet 

haza címû nagyszerû versének vissza-visszatérõ szimbolikussoraijutottakeszembe,zsongtak 

fülemben:„Avízszalad, 

akõ marad,deakõ marad”. 

Amiskolci alapozó két év után 1956 szeptemberében a 

matematikaszigorlatsikeresteljesítésevoltafeltételeSopronban 

maradhatásunknak. Akkor nem gondolhattuk, hogy néhány 

hét múlva olyan történelmi események viharos sodrába 

kerülünk,ami alaposan megrostáljaévfolyamunkat,és annak 

több mintegyharmadátszétszórjaanagyvilágba.Mi,akik kalandvágybólitthonmaradtunk,és50évvelezelõttutolsókként 

vehettük át diplománkat Sopronban, nagyon mozgalmas és 

küzdelmesévtizedek küszöbénálltunk. 

Nekünk még jutott egy csipetnyi aszakmánk klasszikusnak,vagyakárromantikusnakismondható,régenalkalmazotteszközeibõlésmódszereibõl;ígymégvoltabányákbanlóvontatás,rázottcsúszda,sokfélefabiztosítás,kézifúrás,kéziréselés,deaktívanrésztvettünka„széncsatákban”,újbányáknyitásában,építésében.Sajnoshamarosanbaljósjelekmutatkoz- 


tak hazánk és szakmánk egén. Az „Új gazdasági mechanizmus”jegyében 

ahatvanasévek végén, ahetvenesévekelején 

márbányákatzártak be. 

Avilág bányászatában alkalmazott eszközök éstechnológiák 

vonalán azidõ tájt zajló rohamos fejlõdéssel szerény hazaifejlesztésilehetõségeinkkorlátaiközöttigyekeztünklépést 

tartani, sõtbizonyosterületeken –mintpl. apajzsbiztosítás – 

élen jártunk és inspiráltuk akülföldi fejlesztõket. Aktív életünkderekánrésztvettünkezekbenamûszakifejlesztésierõfeszítésekben,agépibiztosítás,agépijövesztésésvágathajtás, 

valamint új biztosításmódok bevezetésében, és jelentõs eredményeket 

értünk el. Ezekre amunkasikerekre sok év után is 

jóérzésselgondolhatunk vissza,ésjoggallehetünk büszkék. 

Avilággazdaságban, és azon belül az energiahordozók 

szerepénekmegítélésébenbekövetkezettváltozások,azélesedõ 

gazdasági verseny és nem utolsósorban akörnyezetvédelmi 

követelmények szigorodása, no és hazánk tõkeszegénysége, 

amerev, diktált árrendszer, az elavult rossz hatásfokú 

erõmûveink, aszakmai irányítás egységének hiánya, és még 

sokmástényezõegyüttesenodavezetett,hogyanehézföldtani 

adottságok, a kitermelhetõ ásványvagyon világátlagnál 

gyengébb minõsége miatt bányáink nem állhatták aversenyt, 

nem tudtak talpon maradni. 

Szomorú,hogynekünk,akiknekmegadatottabányanyitás 

építés-fejlesztés valódi szakmaiöröme, munkáséletünk befejezõszakaszában 

mégosztályrészüljutottacsaknehézszívvel 

teljesíthetõfeladat:üzemeink,bányáinkfelszámolása,bezárása, 

azon létesítmények megszüntetése, amelyek létrehozásábankorábbanrésztvettünk. 

Mindez ma már történelem, fájó emlék, de évek múltán 

megerõsödött bennem az avélemény, hogy hibát követtünk 

el, nem voltunk eléggé bátrak és határozottak, nem álltunk a 

sarkunkra,nemtettünktöbbetazért,hogyezneígylegyen,ne 

egészen így legyen. Túl hamar elfogadtuk anagyon divatos 

köntösbe öltöztetett „világmegváltó” elméleteket. Tudom, a 

folyamatokatmegállítaninemlehetettvolna,delassítaniigen. 

Ha úgy teszünk, most nem állnánk így, nem pusztulna annyi 

erdõnk.Hatalmas,többszázmilliárdosnemzetivagyonéssok 

tízezernyi bányász fejében-kezében megtestesült, évszázados 

hagyományokon,tapasztalatokonalapulótudás,szakmaikultúramentveszendõbe. 

Az elmúlt fél évszázad minket is nagyon megrostált. A 

végzõs75-bõl35-en már nem imhol, hanem végleg aföld alá 

mentek.Mostõrájukiskegyelettelgondolunk.ÉsazÕemléküket 

is õrzi ez amagyar tölgy és ezakõszikla, mert életünk 

mintavízelszalad,deezazélõfaésezakõmarad. 

Õszintén kívánomvalamennyiévfolyamtársamnak,akik a 

gondviselõ Isten kegyelmébõl itt lehetnek, és minden kedves 

velünk ünneplõ vendégünknek, hogy még számtalanszor legyen 

lehetõségük itt egy kicsit elidõzni, elmélkedni atovafutottidõrõl,ésgyönyörködniazemlékfánk,emagyartölgynövekedésében,fejlõdésében. 

ASelmecen velünk egytõrõl fakadt erdésztestvéreinktõl 

aztkérjük:vigyázzanakrá” 

Azünnepségenjelenlevõdr.FaragóSándorrektorhozzászólásában 

megköszönteafák,amelléállított kövek ésarajtuk 

levõ emléktáblák avatását ésátadását. ANyugat-magyarországi 

Egyetem vezetõi nevében ígéretet tett arra, hogy 

azokat megõrzik ésgondját viselik. Egyben meghívta ajelenlevõket, 

ha Sopronban járnak, látogassák meg az egyetemet, 

aholmindigszívesen látottfirmáklesznek. 

Az aranyoklevél átadási ünnepséggel egybekötve az 50 

éve végzettek 2009. május 15-18. között évfolyam-találkozót 

szerveztek Sopronban. Ajubileumi találkozó résztvevõi és 

családtagjaikakétkartöbbrendezvényénistalálkoztak. 

Abányászok borkóstolót szerveztek aBalfi utcai Brandstatter-féle 

mûemlék borospincében, pezsgõs vacsorával egybekötöttzártkörûtalálkozóttartottakaJuventusÉtteremben. 

Asoproni Városháza dísztermében dr.Fodor Tamás polgármesterfogadástadottajubilánsoknak.Melegszavúköszöntõjében 

mondta, hogy Sopron mindig örömmel látja az egykori 

egyetemistákat. Kitértaz elmúlt idõszak változásaira és aközeljövõ 

fejlesztéseire, ami gazdagítja Sopront. Jó egészséget 

kívánt az ünnepelt jubilánsoknak. Aköszöntõ után dr.Varga 

József beszédében hangsúlyozta, hogy asors kegyeltjei vagyunk, 

mert megélhettük ezt az idõt. Ajándékként egy antik 

bányászlámpát adottátSopron város polgármesterének, arra 

kérveõt,hogyavitrinébenrátekintvegondoljonarra,„hogya 

bányászhûség örök és abányászsorsból fakadó összetartozás 

viheti elõre az emberiség közös boldogulását”. Asoproni lányok-asszonyok,aleghûségesebbvárosleghûségesebbfeleségeineknevébenmondottköszönetetazegykoriegyetemistáknak 

aszépemlékekért SchmidtnéIldi. 

Aföldmérõk jubilánsai és hozzátartozói több programot 

szervezveünnepeltek.Közössétán vettek résztazAlsóLõvérekben, 

volt nosztalgia sörözés aLõvér Szállóban. Egész naposkirándulássorán 

felkeresték aKároly-kilátót,agörbehalmiFehér-tavat,BrennbergbányátésFertõrákosonapáneurópai 

piknik emlékhelyet. Megtekintették aKõfejtõt, kimentek 

aFertõ-tóra, majd afertõszéplaki „Polgármester” vendéglõbenbúcsúztakelegymástól,éskívántakvalamennyijelenlevõnek 

jóegészségetésJó szerencsét! 

Hódosi Sándor,Lóránt Miklós 


Magnificus Rektor Urak, Dékán Urak, tisztelt Ünnepi 

Kari Szenátusülés, kedves Hozzátartozók és Évfolyamtársak, 

HölgyeimésUraim! 

Az 50 évvel ezelõtt, 1959-ben –Sopronban utolsóként – 

végzettbányamérnök évfolyamnevében köszönetet mondok a 

mai, számunkra megtisztelõ, szép ünnepség, ajubileumi diploma 

átadásának megrendezéséért. Különösen köszönjük a 

MiskolciEgyetemvezetõinek,hogy azEgyetemszokásosrendjétõl 

eltérõen ekitüntetés átadására nem az Egyetem székhelyén, 

hanem aHûség Városában –Sopronban –kerülhetsor, 

és ugyanígy köszönjük aNyugat-magyarországi Egyetem vezetõinek, 

hogy szíves vendéglátásukkal mindezt lehetõvé tették! 

Külön örömszámunkra,hogyünnepségünkön Miskolcés 

Sopron emeritusprofesszorait isköszönthetjük!Jelenlétükami 

számunkra megtiszteltetés, amely afolytonosság és atestvéri 

összetartozás hangsúlyozása mellett segít felidézni mindkét 

városbaneltöltöttdiákéveink szépemlékeit. 

Köszönjük,hogyaszemélyesnosztalgiánkésazaranydiplomamellémindezeketajándékkéntmegkaphattuk! 

Sajnos35–örökreeltávozott–egykoritársunk hiányzika 

mai ünnepségrõl, közöttük szeretett valétaelnökünk, 

Trombitás István is. Mi pedig, akik asors kegyeként ezt anapot 

is megértük, magunkénak vallhatjuk ismert színésznõnk 

mondását, ami szerint az élet élvezetes, változatos, érdekes 

dráma, de aharmadik felvonás afõszereplõ számára kissé 

megterhelõ. Sajnos megkopott csontjaink, elnehezedõ, gyakransajgótagjainkmellettnéhaaborúsgondolatoksemkerülnek 

el bennünket. Sokunk egykori munkahelyét csak alefelé 

fordított bányászkalapács vagy emléktábla jelzi. Alkalmasint 

gondot okoz anyugdíjas találkozó vagy aBorbála ünnepség 

megrendezése és így tovább. Egy-egy okoskodó, általában 

zöld színbeöltöztetettújságcikk néhamégaztismegkérdõjelezi, 

hogy vajon mi bányászok atársadalom számára hasznosatésjóttettünk-e.Ezamaiünnepialkalomtalánsegíteloszlatniesötétgondolatainkat!Igen.Mintegy30évenkeresztülmivoltunkvezetõi,különbözõszintûirányítóiamagyarbányászatnak.Annak 

aziparnak,amelyikamúltszázad második felébenamûszaki 

fejlesztés,azennekrévénelérttermelékenység-növekedéssohanemlátottütemétprodukálta.Ebbenagyorsfolyamatban 

–néhányelõttünk ésutánunk járó évfolyammalegyütt–ami 

generációnk volt az átmeneti nemzedék. Mi voltunk azok, 

akikpályánkkezdeténateodolittal„háromzenklire”adtukaz 

irányt,amithamarosan lézerreváltottunk.Avégtelen kötelet 

ésacsillétmicseréltük arraazacélbetétesszalagra,aminszemélyeketisszállíthattunk. 

Acsákánytmeg a„pikhammert”a 

mi idõnkben követteagyalu meg amaróhenger. Fával kezdtükafront-biztosítást,majdkipróbáltukazacéltámokminden 

APlatinum Ausztrália Vállalat Dél-Afrikában 

2009.január23-ánadtaaflotálómûvébõlazelsõkollektív 

4EPGMszínport(platina-,palládium-,rhódium-ésaranytartalmúkoncentrátumot)acégSmokeyHillsbányaüzemeDél- 

Afrikában. Akoncentrátumot az Impala Refining Services 

céghez szállítják kohósításra és feldolgozásra. Abánya érckészlete5,5Mt,mely5,6g/t4EPGMnemesfémettartalmaz. 

Aszínpor termelési önköltsége 300 USD 1uncia fémre 

vetítve(10,6USD/g).Azévesfémtermelés2700kg. 



Németh György beszéde 

típusát,ésazelektrohidraulikuspajzzsalfejeztük be.Mindezt 

Európaigazoltanlegmostohábbgeológiaikörülményeiközött 

tettük, ésközben megajándékoztuk avilág bányászatátamagyar 

pajzzsal. Abauxitot ami idõnktõl fogva világszerte az 

LHD technológia hozza afelszínre, az olajosainkhoz pedig 

ma már idejár afél világ, amásodlagos és harmadlagos termelésieljárásokattanulni.Sokáigfolytathatnám. 

Nemvoltöncélúezafolyamat. Álltukasarat,sokáigbírtuk 

aversenyt.Emlékezzünka79-esenergiaválságra!Ellentétben 

több szomszédunkkal, hazánkban nem volt áramszünet, nem 

lógtakkályhacsövekapanelházakablakaiból.Amanapságsokat 

ócsárolt hazai szénnel mûködtek az erõmûvek, atávfûtés 

és az ipar. De amikor nem volt olajválság, csak keményebb 

volt atél, vagy amikor éveket késett az atomerõmû üzembe 

helyezése,dolgoztunkéstermeltünkszabadszombatokésvasárnapoktucatjain. 

Küzdöttünk metánnal, omlással, oltottunk bányatüzet, 

megfékeztünk vízbetöréseket és közben vezettünk kultúrcsoportot, 

bányatelepi futballcsapatot. Fizettük az iskola, akultúrház,alkalmasintmégatemplomfelújítását,fenntartásátis. 

Falvakésvárosrészek,térségektámaszai,társadalmiszószólói 

voltunk. 

Egyszercsakokosemberekaztmondták,hogy:„20dollár 

alatt van az olajár, agáz meg csövön jön, és csaknem ingyen 

van, avilágban rengeteg az urán, ti meg nem vagytok eléggé 

gazdaságosak.”Amórmegtettekötelességét,amórmehetett. 

Valahol azt olvastam, hogy aXX. század nagy fizikusa, Niels 

Bohr,azatommodellszerkezeténekleírójaiseredetilegaközgazdasággalakartfoglalkozni,deazösszefüggésekbonyolultságától 

megrettent. Nem tudom, vajon aközelmúlt olajárai 

vagyazideitéligázhelyzetismeretében,aminketérintõösszefüggéseketugyanolyanbátranítélnék-emegazakkoridöntéshozók,defelteszem,talánóvatosabbak 

lennének. 

Kedvesõszhajúkollegáim!Tudjuk–hamáshonnan nem, 

aMagyarBányászatiésFöldtaniHivatalfrissstatisztikáiból–, 

hogy anagy múltú Kárpát-medencei bányászatnak koránt 

sincs vége! Hisszük, hogy ebben az ezer éves történetben – 

mégakkoris,haamiidõnkcsakepizódnaktûnik–megtettük 

mi is amagunkét, egykori professzoraink emléke elõtt nem 

kell szégyenkeznünk. Az utolsó szigorlatot, amelyen az élet 

osztotta atételeket, sikerrel abszolváltuk. Oktatóink kiváló 

utódaitól ma hálával és köszönettel, de emelt fõvel vettük át 

eztazaranydiplomát. 

Aztán köszönjétek meg afeleségeknek, akik városi lányként 

annak idején hajlandók voltak akörömcipõt gumicsizmára 

cserélni és veletek tartani, majd nézzetek bátran az 

unokák szemébe és mondjátok nyugodtan, hogy: „Gyerekek, 

csináljátok utánunk, abból nagy baj nem lehet!” Köszönöm, 

hogymeghallgattak.Jószerencsét! 

Hõszigetelõ bevonat dízelgépekre 

Akanadai Firwin Corp. bejelentette új hõszigetelõ termékénekagyártását.AtermékneveFirwinHCHardCoat.Tulajdonsága, 

hogykönnyû, keményéstartósbevonatotbiztosít az 

illetõ géprészen, így megakadályozza atûzveszélyes anyagnak 

közvetlenülaforró géprészekrevaló folyását.Azújbevonatot 

kiválóan lehet alkalmazni akülszíni és aföld alatti bányagépeknél, 

további elõnyeadízelmotorok turbó feltöltõinél és az 

ezekhezcsatlakozócsõidomoknál,hogylégmentesenzár. 




Köszöntjük a2009-ben vas-, gyémánt- és aranyoklevéllel 

kitüntetett kollegáinkat!* 

AMiskolci Egyetem szenátusa ebben az évben is vas-, gyémánt- és aranyokleveleket adományozott. AMûszaki Földtudományi 

Kar által Sopronban, aNyugat-magyarországi Egyetemen szervezett rendezvényen 2009. május 16-án ünnepélyes 

keretek közöttazalábbiak vettékáttiszteletdiplomájukat: 

Vasoklevelet: 

BányászJános bányamérnök 

Dr.HorváthLászló bányamérnök 

Gyémántoklevelet: 

KárpátyLóránt bányamérnök 

PálfyGábor bányamérnök 

Dr.PethõSzilveszter János 

bányamérnök 

SátorySándor bányamérnök 

Aranyoklevelet: 

Bányamûvelõmérnökök 

AizenpreiszDezsõ 

BuránszkyIstván 

Cs.NagyBéla 

CserhátiJózsef 

Éliás József 

Gálfi(Gõbl)István 

HegedüsCsaba 

HildJózsef 

HódosiSándor 

HorváthBoldizsár 

Judt István 

Kovács János 

KõhalmiGábor 

KukaiLajos 

LehoczkiPéter 

Magdics Mátyás 

MezõIstván 

NagyGyula 

NémethGyörgy 

NémethLászló 

NémethLászlóné(Rajmon Mária) 

PonyiImre 

SchmidtJózsef 

Dr.Schmotzer Imre 

Szalmás Zoltán 

SzamosiGyörgyné(DonkaRozália) 

SztremenJózsef 

TenyeriJózsef 

TiszaiLászló 

UngerPéter 

Bányagépészmérnökök 

AjtayLászló 

BereczkiIstván 

CsicsmannIstván 

HorváthKároly 

JámborImre 

Mészáros István 

Dr.Varga József 

Olajmérnök 

JeneyZsigmond 

Geológusmérnökök 

BimbóMihály 

Dr.Kiss József 

KönczeyGáborné(StverteczkyMária) 

VassGyula 

VidóEndréné(DeákMária) 

Geofizikusmérnökök 

BarvitzAnna 

DorcsiGéza(végzett1958-ban) 

HaniszkóGusztáv 

Kánnár Tibor(végzett1958-ban) 

NagyZoltán 

NagynéWalczIrén 

NemesIstván 

PaulikDezsõ(végzett1958-ban) 

SághyGyörgy 

Dr.SzilágyiEndre 

Vida Zsolt 

Földmérõmérnökök 

BánszkyGyörgy 

Dr.NémethGyula 

HörcsökiFerenc 

Jávor János 

K.TóthAttila 

Kiss L.Sándor 

KoronaBálint 

Kovács András 

LórántMiklós 

MendlyLajos 

Mester Sándor 

NémethKálmán 

SzabadosÉva (Sághyné) 

SzánaBalázs 

TreuerSebestyén 

Varga László 

Ehelyrõlistisztelettelgratulálunkvalamennyikitüntetettnek!KözülükaBányászatiSzakosztálytagjainakrövidéletútjátakövetkezõkbenismertetjük. 

Vasoklevelet kapott: 

Bányász János gyémántokleveles bányamérnök 

1919. május 25-én született 

Girincsen. Az elemi iskolát szülõfalujában 

végezte, aközépiskolát Miskolcon 

aFráter György Gimnáziumban. 

Az egyetemet Sopronban a 

József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi 

Egyetemen végezte, ahol 

1944. februárban szerzett bányamérnökioklevelet. 

Az egyetemi évek alatt több helyen 

is végzett üzemi gyakorlatot 

(Borsod,Komló,Nagybánya,Kisbánya,Totósbánya). 

Az egyetemi évek befejezése után aSalgótarjáni KõszénbányaRt.-hez 

került,aholtöbbüzembenteljesítettszolgálatot, 

elõszörbeosztottmérnökként,majdüzemvezetõként.Azállamosítás 

következtében a vállalat neve többször változott. 

Munkaköréhez tartozott abánya tervezése, fejlesztése és le- 

mûvelése, valamint asegédüzemek vezetése (mûhely, osztályozó, 

külszíni mozdonyszállítás, kötélpálya és végtelen kötelesszállítás).Kifejlesztettea„nógrádicsúszdáspásztafejtést”,aminagyteljesítménynövekedésthozott.Bevezetteaszakosítottciklusosmunkát,amelynélmindenkiatudásánakésaképességének 

megfelelõ munkát végzett. 1951-ben rövid ideig 

azEdelényiMagyar–SzovjetVállalatnálvoltalkalmazásban. 

1951-1956közöttaBányászatiKutatóIntézetben volttudományos 

kutató (F4 jövesztõgépek, Sz-153 rakodógépek bevezetése,gyorsvágathajtás,porlekötésikutatás:vízzelvalófúrás, 

száraz fúrásnál porlekötés, leülepedett por nedvesítése, 

szállópor lecsapása). 1956-1967 között aNehézipari Minisztériumban 

feladata volt abányák gépesítése, újítási ügyek, kutató 

intézetek és amûszaki fejlesztés irányítása, robbantástechnikaésszabványosítás.1967-1979közöttnyugdíjbameneteléig 

ismétaBányászati Kutató Intézetben, mint aBányászati 

SzabványosításiKözpontvezetõjedolgozott. 

Mûködése alatt 9db szabadalmat szerzett, több közleményésegykézikönyvrészmegírásajellemeztemunkáját. 

AzOMBKE-nek 1944-tõltagja. 

*Összeállításunk a Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kar által kiadott „A 2009. évben jubileumi diplomában részesült bánya-, bányamûvelõ-, 

bányagépész-, olaj-, geológus-, geofizikus- és földmérõmérnökök rövid szakmai életrajza” c. kiadvány alapján készült. Engedélyüket és segítségüket ezúton is 

köszönjük! Szerkesztõség 


Dr.Horváth László gyémántokleveles bányamérnök 

1921.július7-énszületettMóron. 

Az elemi iskola után aPápai Református 

Gimnáziumba került. 1939ben 

érettségizett,majd aMagyarKirályi 

József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi 

Egyetem Bánya-, 

Kohó- és Erdõmérnöki Karára beíratkozva,1944.február10-énszereztemeg 

abányamérnökioklevelet. 

Elsõ munkahelye a Magyar- 

Amerikai Olajipari Rt.-nél volt, ahol 

elõször olaj- és gáztávvezeték tervezõ és építõ mérnökként, 

majd mint olajtermelési mérnök dolgozott 1949-ig. Ekkor a 

Bányászati TervezõIntézetbe helyezték át, aholaszénosztályozóésszéndúsítóüzemek 

tervezésébenvettrésztmintirányító 

tervezõ mérnök, majd minttervfõmérnök.1956-ban az Urántervhez 

helyezték át, ahol az uránérc elõkészítés Technológiai 

Osztályát vezette, majd egy év után aBányászati Kutató Intézetbe 

(BKI) került, ahol 1963-ig aSzénelõkészítési Osztály 

tudományososztályvezetõjevolt.InnenaMagyarTudományos 

AkadémiaBányászatiMunkaközösségébe mentésmunkahelye 

aNehézipari Mûszaki Egyetem (NME) Ásványelõkészítési 

Tanszékénvolt,aholnyugdíjbameneteléig,1982-igminttudományosfõmunkatársdolgozott. 

A pécsújhegyi széndúsítómû elsõ rekonstrukciójának 

technológiai terezését1956-ig vezette. ABKI-ben számostudományos 

kutatási jelentést és szakvéleményt írt, szakcikket 

publikáltaszénelõkészítéstémakörébõl.AzNMEÁsványelõkészítési 

Tanszékén afolyadékok ipari szûrése volt afõ kutatási 

területe. 1959-tõl –meghívott elõadóként –négy éven át 

oktatta az ásványelõkészítõ gépek c. tantárgyat, melynek tananyagátiskidolgozta. 

1967/68-banegyévetösztöndíjjalazangliailoughboroughi 

MûszakiEgyetementöltött,munkájaaprésszûrésoptimalizálásavolt,errõlottésitthonistöbbszakcikkejelentmeg.1968ban 

azNME-enetémában„summacum laude”minõsítéssel 

védtemegdoktoridisszertációját. 

Az 1970-es évek elején az NME Olajtermelési Tanszéke 

kezdeményezésére és felkérésére bevezette, majd több éven 

átoktatta az Olajbányászatikörnyezetvédelem c. újegyetemi 

tantárgyat. 

Kutatói tevékenysége fokozatosan aszennyvíztisztításra 

terjedt át, mely területen számos ipari kutatási megbízást vezetett, 

jelentést és szakcikket írt, konferenciákon ill. mérnökképzésbenéstovábbképzésbenvettrészt.Ehhezkapcsolódott 

legjelentõsebb találmánya, arecirkulációs élõlepényes vákuum-szûrésieljárásis. 

AzOMBKE-nek 1943ótatagja. 

Gyémántoklevelet kapott: 

Kárpáty Lóránt aranyokleveles bányamérnök 

1924-ben született Salgótarjánban, bányatisztviselõ családban.1942-benkitüntetésselérettségizettahelyireálgimnáziumban. 

Bányamérnöki oklevelét 1949-ben Sopronban 

szerezte. 

Pályáját 1947-ben a Nógrádi-szénmedencében kezdte. 

1950-tõlaBorsodi-szénmedencébenvoltüzemvezetõ,nemzeti 

vállalati fõmérnök, területi fõmérnök, késõbb tröszti beruházási 

osztályvezetõ. Üzemi gyakorlatában számos kísérletsorozatot 

irányított akemény fedõösszlettel rendelkezõ vékony 

széntelepek gépesített frontfejtéses mûvelésére, többkevesebb 

sikerrel. Rövid ideig a Bányagépalkalmazási 

Kísérleti és Kutató Intézet fõmérnökevolt. 

1957-ben áthelyezték abudapesti 

Bányászati Tervezõ Intézetbe, ahol a 

szén-, érc- és ásványbányászat területén 

új üzemek, nagyrekonstrukciók 

döntéselõkészítõ tervdokumentációit, 

valamint azelsõ országos távlati tervkoncepciókat 

kidolgozó BányatelepítésiOsztálytvezette1968-ig. 

Ezután aTatabányai Szénbányák 

beruházásainak egyik irányítójaként, 1974-tõl pedig az országos 

hatáskörû Magyar Szénbányászati Trösztben avállalati 

nagyberuházásokat összehangoló Beruházási Osztály vezetõjeként 

dolgozott. 1981-ben aKözponti Bányászati Fejlesztési 

Intézetbányászatifõmérnöke,majdaKoordinációsFõosztály 

vezetõjevolt, 1984.évinyugállománybavonulásáig. 

Nyugdíjasként elõbb egy bányászati gazdasági munkaközösség 

döntéselõkészítési tervezési feladataiban, ezután egy 

évtizedenkeresztültöbbfelszámoltbányavállalatlevéltármentésimunkálataibanvettrészt. 

Az OMBKE-nek 1949-tõl tagja, több tisztség betöltése 

mellett1960és2000 közötttársadalmimunkában aBKLBányászat 

olvasószerkesztõje, 1986 és 1990 között felelõs szerkesztõjevolt.Alapban 

számosírásaismegjelent. 

Szakmai és társadalmi munkásságáért Munka Érdemrend, 

MTESZ-díj és több egyesületiés más kitüntetésben részesült.1993-banazOMBKEtiszteletitagjáváválasztották. 

Pálfy Gábor aranyokleveles bányamérnök 

1926-ban született Bölcskén. Az 

OMBKE-nek 47 éve tagja. Ahazai 

vasércdúsítás és mangánérc-bányászat 

közismert vezetõ mûszaki szakembere. 

1949-ben szerzett bányamérnöki 

oklevelet Sopronban. Az egyetemen 

elõször demonstrátor, az oklevél 

megszerzését követõen tanársegéd 

(1949-52), majd adjunktus (1952-56) 

voltaz Érc-ésSzénelõkészítésiTanszéken.1953-tólMiskolconmeghívottelõadó.Évekigvolttagjaa 

záróvizsgabizottságoknak. 

1956-tólaRudabányaiVasércbányaVállalatnál aVasércdúsítóMûnagyberuházásfõmérnöke,majd1964-igüzemvezetõje. 

1964-tõl 1987-ig az Országos Érc- és Ásványbányák (OÉÁ) 

úrkúti Mangánérc Mûveinek fõmérnöke. Irányítása alatt 

eredményes kutatási és mûszaki-fejlesztési tevékenység folyt. 

Atermelõhelyekenmegvalósultafúrás-robbantásosjövesztés 

és a távirányításos gépi rakodás. 1978-tól nyugdíjazásáig 

(1987) az OÉÁ központjában fõmérnök helyettes, mûszakifejlesztésifõmérnök,fejlesztésiigazgató. 

A mangánérc-bányászatban eltöltött 14 év alatt az 

OMBKEúrkúticsoportjánakelnökevolt.Jelenlegabudapestihelyiszervezetvezetõségitagja.AzOMBKEképviseletében1994-2006-igintézteabánya-éskohómérnökökjubileumioklevél 

ügyeit. Ugyancsak 1994-tõl képviseli az egyesületet a 

MTESZ Aranyokleveles Mérnökök Köre Szociális Bizottságában, 

melynek1998ótavezetõje. 

Több állami és miniszteri kitüntetés, többek között a 

Munka Érdemrend arany fokozatának birtokosa. OMBKE 

kitüntetései: 40 és 50 éves tagságért SóltzVilmos-emlékérem 

(1992, 2002), 2003-ban az egyesület tiszteleti tagjává választották. 


Dr.Pethõ Szilveszter János aranyokleveles bányamérnök 

1923-ban született. Középiskolai 

tanulmányaitagyõri Bencés Gimnáziumban 

végezte. 1942-ben nyertfelvételt 

az egyetemre Sopronba, ahol 

1949-ben szerzett bányamérnöki oklevelet. 

Abányamérnökitevékenységeta 

Dudari Bányaüzemben kezdte 1948ban,demégugyanabbanazévbenaz 

Úrkúti Bányaüzemhez került, üzemmérnökként. 

1949-ben a bükkaljai 

bányatérségbe helyezték át, ahol kezdetben Kurittyánban, 

majdFelsõnyárádondolgozott.1950-benaSajószentpéteriBányaüzem 

üzemvezetõje, majd fõmérnöke. 1953-1956 között a 

SajókazinciBányaüzem(Herbolya)fõmérnökevolt. 

8évesiparigyakorlatután,1956-tól1961-igSopronbanaz 

Érc- és Szénelõkészítési Tanszéken dolgozott egyetemi adjunktusként. 

Levelezõ aspiránsként végzett kutatómunkát, és 

1960-ban védte meg a„Hazai feketekõszeneink petrográfiai 

alkotóelemeinek légbuborékos módszerrel történõ úszóképesség-vizsgálata” 

címû kandidátusi értekezését. 1961-tõl 

egyetemi docensként dolgozott a miskolci NME Ásványelõkészítési 

Tanszékén, 1972-ben egyetemi tanárnak nevezték 

ki. 1976-ban „Szétválasztási és homogenizálási mûveletek értékelése, 

különös tekintettel aszámítógépes ellenõrzésre és 

irányításra”címûértekezésévelMTAmûszakitudománydoktorafokozatotszerzett. 

Kutatói és oktatói tevékenysége szorosan kapcsolódott 

egymáshoz. Az ásványelõkészítési nyersanyagok mintavételezése,aszétválasztásifolyamatokésazaprításmatematikaijellemzése,azeljárások,különösenaflotálás,aprításésosztályozás 

modellezése és ezen eljárások számítógépes folyamatirányítása 

voltak afontosabb kutatási területei. Az Aprítás és 

osztályozás, Ásványelõkészítés, Ásványelõkészítési technológiák 

címû tárgyakat oktatta. Ahazai szakmai egyesületeken 

kívülközelkétévtizedigvolttagjaaNemzetköziÁsványelõkészítési 

Kongresszus Tudományos Bizottságának és aNemzetközi 

Szénelõkészítési Kongresszus Tudományos Bizottságának 

is. 

1985-ben vonult nyugdíjba. Nyugdíjas évei alatt szakmai 

érdeklõdéseenergetikaikérdések feléirányult. 

Az OMBKE-nek 1949-tõl tagja, 1992-ben tiszteleti taggá 

választották. 

Sátory Sándor aranyokleveles bányamérnök 

1924. augusztus 13-án született 

Tatán. Elemi iskolába Tatatóvároson 

járt, középiskolai tanulmányait atatai,majdamosonmagyaróváriPiaristaGimnáziumbanfolytatta.Abányamérnöki 

oklevelet 1949 nyarán Sopronban 

szerezte meg. 1947-tõl két 

éven át a Bányagéptani Tanszéken 

voltdemonstrátor. 

Ezután aTatabányai Szénbányák 

Nemzeti Vállalatnál beosztott mérnökkéntdolgozotttöbbtatabányaiüzemben,majdazoroszlányikörzetfõnökségen. 

1952. január1-jétõl aTatabányaiSzénbányászati 

Tröszt Beruházási Osztályára került, csoportvezetõi 

minõségben. 1952. október 1-jén aPetõfibánya Nemzeti 

Vállalathozhelyeztékát,mintaPetõfi-altárómûszakivezetõjét. 

1957 júniusában aMátravidéki Szénbányászati Tröszt mûszakiosztályánakvezetõjelett.1960.október1-jénBudapest- 

rekerültaSzénbányászatiFöldkotróVállalathoz,ill.jogutódjához, 

aKülszíni Szénbányászati Vállalathoz, ahol atermelési 

osztály vezetésére kapottmegbízást. 1963. július 1-jétõl ismét 

Petõfibányán dolgozott aMátraaljai Szénbányászati Tröszt 

Termelési Osztályának avezetõjeként. 1964. július 1-jétõl az 

Országos Bányamûszaki Fõfelügyelõségen volt csoportvezetõ 

fõmérnök, majd mûszaki-gazdasági tanácsadó. 1974. júliustól 

atatabányai székhellyel alakult Magyar Szénbányászati Tröszt 

állományába került, külfejtési termelési osztályvezetõnek. A 

tröszt1980.december31-imegszûnésétõlazutódszervezeteknél, 

aSzénbányászati Információs Szolgálatnál, majd Bányászati 

Információs és Számítástechnikai Társaságnál dolgozott 

1984szeptemberinyugdíjbavonulásáig. 

Munkaviszonyateljesegészébenaszénbányászatszolgálatában 

telt el, részben mélymûvelési, részben külfejtési területen. 

Résztvevõje, közremûködõje volt akorszerû biztosítási 

kísérleteknek (acéltám, pajzsbiztosítás), az F-típusú vágathajtógépek 

széleskörû elterjesztésének,avillamosrobbantásbevezetésének, 

a külfejtéses széntermelés kiterjesztésének, a 

korszerû,nagykülfejtések(Ecséd,Visonta)kutatási,elõkészítési, 

vízlecsapolási munkáinak. Közremûködött az ÁBBSZ 

több fejezetének (Vízbetörésveszély,Szállítás, Külfejtés)korszerûsítésében 

ésszerkesztésében. 

TevékenységétaKiválóBányász(1954),aBányászSzolgálati 

Érdemérem bronz (1960), ezüst (1985), arany (1979) fokozata,aKözbiztonságiÉremezüst(1970)fokozata,aBányászatKiváló 

Dolgozója(1973),Kiváló Munkáért(1984)kitüntetésekkelismerték 

el.1963-ban aVállalat,1977-benaTröszt 

Kiváló Dolgozójakitüntetésben isrészesült. 

AzOMBKE-be1958-banlépettbe,ésegyidejûlegalapító 

tagjaés titkáralett aMátraaljai Csoportnak. Egy ciklusban a 

Bányászati Szakosztály vezetõségének is tagja volt. 1970-ben 

alapító tagja és elsõ titkára volt aRobbantástechnikai Szakbizottságnak,amelyrendezvényekrõlfolyamatosanbeszámolt 

alapokban. OMBKE Plakett és 40 és 50 éves Sóltz Vilmosemlékérmektulajdonosa. 

Aranyoklevelet kapott: 

Aizenpreisz Dezsõ okl. bányamûvelõ mérnök 

Badacsonytomajon akõbányánál 

kezdett, majd 1960 végén került a 

KDT dudari bányaüzeméhez. Aszokásos 

üzemi ranglétrán „araszolt”. 

Az 1961-es vízbetörést követõen vízvédelmi 

gátak tervezése, kivitelezés 

ellenõrzése, avízbetörés eltömedékelése, 

víztelenítés, az elúszott mezõk 

termelésbe állítása, majd 1962 

után adepressziósmérésekkel alátámasztott 

szellõztetési rekonstrukció, 

ill.acsetényimezõkapcsolásoktervezése,majd1972-tõlaknavezetõkéntkivitelezésevoltafeladata.Afejlesztések 

nyomán 

(3 km-es kéthatású, acélbetétes személyszállító gumiszalag 

szerelése,dízelmozdonyosanyagszállítás,60cm-esmeddõbeágyazásos 

telep mûvelésének megoldása, arégi mezõrészek 

visszafejtése)1974-reDudarújra600ezertonna/év termelést 

ért el. Ezt1976-ban és 1978-ban issikerültmegismételni. EzutánDudar–kimaradvánazeocén-programból–rohamosan 

visszaesett, így 1980-ban Oroszlányba kérte áthelyezését. Egy 

évigamárkushegyielsõfejtésfeltárásátirányította,elérvea13 

fm/nap vágathajtásisebességet.1982-tõlaBér-ésMunkaerõgazdálkodásiOsztályrakerültosztályvezetõ-helyettesnek. 

1992-ben kérte korkedvezményes nyugdíjazását. 1994-ig 


nyugdíjasként azintenzív leépítések munkaügyi feladataitvégezte. 

1998-ban megszerezte aföld alatti és külszíni hites bányamérõiképesítést.2000-ig 

Kesztölcönkõbányászkodott. 

14alkalommalkapottKiválóDolgozókitüntetéstésmegkaptaaBányászSzolgálatiÉrdeméremmindháromfokozatát, 

valamint aKiváló Ifjú Mérnök címetésaKiváló Bányászminiszterikitüntetést. 

12 évig aZirc- Dudari Bányász SE elnöke volt. Ezen idõ 

alatt megépítették az eplényi felvonós sípályát, Zircen az új 

labdarúgópályátösszkomfortosöltözõkkel,edzõpályával,világítással 

ellátott röplabdapályát (télen korcsolya), birkózó- és 

cselgáncstermet. 


Buránszky István okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. április 4-én született Nagykõpatakon 

(Szlovákia). Iskoláit –a 

sors akaratából – három nyelven, 

magyarul, szlovákul és oroszul 

végezte, nyolc helyen, nyolc 

intézményben. 1959. május 8-án a 

soproni Nehézipari Mûszaki 

Egyetem Bányamérnöki Karának 

bányamûvelõmérnöki szakán 

végzett. 

1959.május9-énaMÜM305.sz. 

Szakmunkásképzõ Intézethez került mérnöktanárként. 1962ben 

aVárpalotai Szénbányászati Tröszt állományába lépett a 

Bányamérési Osztályon. Részt vett az akkori beruházások 

(külszíni ésföld alatti) bányamérési feladatainak ellátásában. 

1963-tól a Ferenc Bányaüzemnél dolgozott, 1966-ban a 

Ferenc,Ernõ,BeszállóBányaüzemekösszevonásábóllétrejött 

S-I. Bányaüzem fõmérnök-helyettese, majd 1972-ben a 

bányaüzem fõmérnöke lett. 1980-ban ennek keretén belül, a 

Várpalotai Bányaüzem Termelési Csoportjának csoportvezetõje 

volt. 1981-ben Bánta-bánya és külfejtésének 

felelõs mûszaki vezetõjeként, 1980-tól az S-II. Bányaüzem 

felelõs mûszaki vezetõjeként dolgozott 1990. február 1-jei 

nyugdíjazásáig. 

1966-68 között levelezõ tagozaton elvégezte abányaipari 

gazdaságimérnökszakot. 

Szemtanúja és szerény résztvevõje lehetett aszénbányászat 

hatalmas technikai és technológiai fejlõdésének, az új 

technikaszületésének,kipróbálásának,bevezetésének ésüzemeltetésének. 

Cs. Nagy Béla okl. bányamûvelõ mérnök 

1934.január27-énszületettTatabányán. 

Itt is érettségizett. Érettségi 

után aNehézipari Mûszaki Egyetem 

Bányamérnöki Karára jelentkezett, 

ahol 1959. május 8-án bányamûvelõmérnökiokleveletszerzett. 

Szakmai munkáját 1959. június 

1-jétõl, aTatabányai Szénbányák bányaüzemeiben 

végezte különbözõ 

beosztásokban (mérnökségvezetõ, 

szellõztetési felelõs, beosztott mérnök,körletvezetõ 

mérnök). 

1974.július1-jénaTatabányánmegalakult MagyarSzénbányászatiTröszt 

(MSZT)TermelésiésÉrtékesítésiFõosztályára 

helyeztékát,aholazIparágiDiszpécserszolgálatcsoportvezetõje 

lett. Ebben abeosztásban dolgozott 1979. szeptember 

1-jéig,amikoratrösztBányabiztonságiÖnálló Osztályárakerült, 

ahol aszénbányászat külszíni tûzvédelmi feladatainak 

irányítása isafeladata lett. Megbízottkülszíni tûzvédelmi vezetõkéntrésztvállaltazIparágI.TûzvédelmiVetélkedõjének 

szervezésébenéslebonyolításában.ABMTûzoltóTisztképzõ 

Iskola Tûzvédelmi Szakán 1981-ben tûzvédelmi-vezetõ képesítéstkapott. 

1981. január 1-jén, az MSZT átszervezésekor aSzénbányászati 

Információs Szolgálat (SZISZ) Mûszaki Információs 

Blokk BányászatiCsoportjábakerült. 

1982.július1-jénaz OroszlányiSzénbányák Biztonságtechnikai 

Osztályára helyezték át szellõztetési és ellenõrzési csoportvezetõnek. 

Ebben abeosztásban vállalt részt akorszerû, 

automatikus metánvédelem mûszeres bevezetésében, akorszerû 

kézi metánmérõ mûszerek, önmentõ készülékek, munkavédelmi 

felszerelések beszerzésében és bevezetésében, az 

üzemekdiszpécserszolgálatánakmegszervezésében.1989.december31-énmentnyugdíjba. 

Munkája során megkapta a Kiváló Dolgozó, Bányász 

SzolgálatiÉrdemérembronz,ezüst,aranyfokozatait.1966-tól 

tagja az OMBKE-nek, 40 éves egyesületi tagságért Sóltz 

Vilmos-emlékérmetkapott. 

Cserháti József okl. bányamûvelõ mérnök 

1935. augusztus 2-án született 

Öreglakon,azelemi,illetveazáltalánosiskolátittvégezte.Középiskolába 

Kaposvárra járt, aTáncsics Mihály 

Gimnáziumba. 1954 õszétõl amiskolci 

Nehézipari Mûszaki Egyetem 

Bányamérnöki Karának hallgatója 

volt, ahárom utolsó évet (1956-tól) 

Sopronbanvégezteésottszerzettbányamérnökidiplomát1959-ben. 

Elsõ munkahelyét pályázat útján 

nyerteelaz ÉrcbányászatiFeltáróVállalatnál.AVállalatpátkai 

bányaüzemében fõ szakmai feladata aVelencei-hegységben 

bányászottfluoritoséskomplexszínesércekszelektívflotációs 

technológiájánaküzemiszintûkidolgozásaésalkalmazása,galenit,szfaleritésfluoritkoncentrátumokkinyerésérevolt.1959. 

június 1-jétõl 1969. május 31-ig munkaterülete az ércelõkészítõmû 

szakmai és gazdasági irányítása, majd 1969. június 

1-jétõl 1973. április 31-ig, abányaüzem bezárásáig az üzem 

üzemvezetõjeésfelelõs mûszaki vezetõje volt. Ezután vállalaton 

belüli áthelyezéssel az Országos Érc- és Ásványbányák FehérvárcsurgóiHomoküzemhezkerültüzemvezetõbeosztásba. 

1967-1969közöttbányaiparigazdaságimérnök képesítést 

szerzettlevelezõtagozaton. 

1976.szeptemberelsejévelsajátelhatározásbólaFejérMegyei 

Bauxitbányák Vállalatnál lépett munkába, ahol többféle 

beosztásbandolgozott1990.december31-ig,nyugdíjbavonulásáig. 

Foglalkozott mûszaki fejlesztéssel (fúrás és robbantás, 

hosszúfogású vágathajtás, bányamûvelési technológiák stb.), 

volt Rákhegy II., ill. Bitó II. összevont bányaüzemek felelõs 

mûszaki- és üzemvezetõje, majd vállalati fõtechnológus, termelésiosztályvezetõ-helyettesésosztályvezetõ.VégülaBakonyiBauxitbányávalvaló 

összevonásután területifõmérnök. 

Tevékenysége elismeréseként Munka Érdemérem, többszörös 

Kiváló Dolgozó, Kiváló Munkáért, aBányászati SzolgálatiÉrdeméremmindháromfokozata,BányamentõSzolgálatiÉrdemérem,Kiváló 

Feltaláló kitüntetésekben részesült. 

AzOrszágosMagyarBányászatiésKohászatEgyesületnek 

1957 óta tagja. Vezetõségi tagja volt az OMBKE Robbantástechnikai 

Szakbizottságának (1980-1990), ill. több cikluson ke- 


esztülaKincsesbányaiCsoportnak.JelenlegazOMBKEFémkohászati 

Szakosztály Székesfehérvári Területi Csoportjának 

tagja.40és50évestagságáértSóltzVilmos-emlékérmetkapott. 

Hild József okl. bányamûvelõ mérnök 

1935.január22-énszületettaSomogy 

megyei Pusztakovácsiban. Az 

elemiésazáltalánosiskolaelvégzése 

után a kaposvári Táncsics Mihály 

Gimnázium tanulója lett, ahol 1954ben 

érettségizett, majd ugyanebben 

azévben felvételtnyertaNehézipari 

Mûszaki Egyetem Bányamérnöki 

Karára, Miskolcra. Az elsõ két év 

után tanulmányait Sopronban folytatta, 

ahol 1959. május 8-án bányamûvelõmérnökidiplomátszerzett. 

Munkáját 1959. júniustól aKözép-Dunántúli Kõbányák 

badacsonyi üzeménél kezdte. 1960. áprilistól a Bakonyi 

Bauxitbánya Vállalatnál dolgozott üzemmérnök, aknavezetõ, 

üzemvezetõhelyettesésbányavezetõbeosztásokban,ahalimbaiésnyírádibányaüzemeknél. 

1984-ben aMûszakiOsztályrakerült,aholmintszellõztetési 

vezetõ amélymûvelésû bányák szellõztetési feladataival, 

ezen belül kiemelten amunkahelyi dízel rakodó- és szállítógépek 

munkahelyeinek szellõztetési megoldásaival foglalkozott. 

1987-tõl a Termelési Osztályon osztályvezetõ-helyettes, 

majd osztályvezetõ beosztásban dolgozott, ahol fõ feladata 

voltahazaiéskülfölditimföldgyárakegyenletesellátásátszolgáló 

mély- és külfejtésû bauxittermelés összehangolása, a 

bauxitszállításbiztosítása.Eztafeladatot1993.júliusig–nyugdíjbavonulásáig–láttael. 

Munkáját az alábbi kitüntetésekkel ismerték el: Bányász 

Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany fokozata; Kiváló 

Munkáért;KiválóBányászminiszterikitüntetés;Bányamentõ 

Szolgálati Érdemérem arany fokozat, Mûszaki Alkotói Díj, 

Kiváló Dolgozó. 

A40 éves OMBKE tagságért megkapta aSóltz Vilmosemlékérmet. 

Hegedüs Csaba okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. június 13-án született Párkányban. 

Középiskoláit aTatabányai 

Bányaipari Technikumban végezte, 

ahol 1953-ban érettségivel is egyenértékû 

bányatechnikusi oklevelet és 

némi földalatti bányászati gyakorlatotszerzett.EgyetemitanulmányaitaNehézipariMûszakiEgyetemenMiskolcon 

és Sopronban folytatta. 1959. 

május 8-án szerzett bányamûvelõmérnökidiplomátSopronban. 

Elsõ mérnöki munkahelye aKözép-dunántúli Szénbányászati 

Tröszt PusztavámiSzénbányák volt. 1960. május5-énhelyeztékátaTatabányaiSzénbányászatiTrösztXII/a.Bányaüzeméhez, 

ahol 1963. február14-ig mérnökségvezetõ,üzemmérnök 

ésmûszakvezetõmérnök beosztásokban dolgozott. 

Következett abányahatóság, ami egyben meghatározója 

lett annak aszakterületnek –nevezetesen abányabiztonságnak 

–, melyet egészen nyugdíjba vonulásáig gyakorolt. Kikéréssel 

került aTatabányai Kerületi Bányamûszaki Felügyelõséghez, 

ahol –ahatósági eljárások fortélyait is megtanulva – 

csoportvezetõ fõmérnökként elsõsorban az oroszlányi és 

pusztavámi bányaüzemek mûszaki-biztonsági ügyei tartoztak 

hatáskörébe. 

1969. szeptember 1-jétõl ismét aTatabányai Szénbányáknál 

alkalmazták. Bárhová került, akár avállalati Tervezõ Irodában, 

akár az Ásványelõkészítési és Vízkezelési Fõvállalkozáson 

(VIDUS), vagy aközpont Biztonsági Osztályán, mindenütt 

abánya (ill. külszín) biztonsági problémáival kellett 

foglalkoznia. 

1984májusátólaz OroszlányiSzénbányák Biztonságtechnikai 

Osztályára került, ahonnan 1990 decemberében, osztályvezetõkéntmentnyugdíjba.Azitteltöltött6ésfélévfolyamán 

anapi munkamellett volt alkalmaéslehetõségeabányászati 

ergonómiábanelmélyedniésazMTABányászatiErgonómiai 

Tudományos Bizottságával szorosan együttmûködni. Kidolgozta 

–Puskás János technikumi tanár kiváló munkatársával 

–aszilikózistokozókvarcmódosulatderivatográfosmeghatározását(amitátvettamagyarbányászati 

szabvány is). Megalkotta 

amélyebb rétegekbe települt márgakõzetek autogén 

duzzadásának elméletét. 1986-tól szerkesztõje volt az évente 

kétszermegjelenõ„Kutatási,KísérletiésErgonómiaiJelentések” 

címû vállalati folyóiratnak. Számos szakmai tanulmányt 

és cikket publikált aBányászati Lapokban (mely munkákért 

GeorgiusAgricolaemlékéremmel jutalmazták). 

Az OMBKE-nek 52esztendejetagja. ABányászatiSzakosztályon 

belülacsupánrövid ideig mûködhetettergonómiai 

bizottságotvezette. 

Eddigiéletemunkájánakráadásaként16évigvoltTatabányánönkormányzatiképviselõ.1999decemberébenaTatabányaKözbiztonságáértDíjkitüntetésbenrészesült. 

Judt István okl. bányamûvelõ mérnök 

ABányamérnöki Kar elvégzése 

után aPécsi Szénbányászati Tröszt kikérésére 

Pécsbánya Bányaüzemhez 

került. Az évek során akövetkezõ 

munkakörökettöltöttebe: 

1960-1965 között szellõztetési vezetõként 

üzemi biztonságtechnikával, 

a robbantási munkák felelõs vezetésével, 

porvédelmi és tûzvédelmi feladatokkal,üzemibányamentõállomás 

parancsnokimunkáivalisfoglalkozott. 

1965-tõlüzemifõmérnökhelyettes,fõmérnök,majdaknavezetõ 

volt. 1972-ben Pécsbánya Bányaüzem és Szabolcs Bányaüzem 

összevonásakoraközösüzemfõmérnökhelyetteselett. 

1975-1978 között aMecseki Szénbányák Vállalat mûszaki 

osztályvezetõ-helyetteseként dolgozott. Ekkor készítette el a 

mecsekiszénbányászategészéreérvényes„Meredekdõlésûfabiztosítású 

fejtésitechnológiát”. Vállalatifelelõsevoltaz1A. 

SCS.típusú komplexfejlesztésitechnológiaikísérletnek. 

1979-1982közöttZobákbányafõmérnökelett,1982-1984 

között az MSZV Távlati Tervezési Osztály vezetõje volt és a 

Liász-programon dolgozott. 

1984-1989közöttaPécsiBányaüzemfõmérnökhelyettese, 

majd fõmérnöke, végül üzemvezetõje volt. Fõmérnök-helyetteskéntaDowty-típusú 

meredektelepikomplexfejtési berendezés 

kísérleti technológiáját dolgozta ki és vezette akísérleteket. 

1990-ben Vasas Bányaüzemet is aPécsi Bányaüzemhez 

csatolták. Aközös üzemnek lett üzemvezetõ felelõs mûszaki 

vezetõje. Innen ment 1991. március 31-én korengedményes 

nyugdíjba. 



Kovács János okl. bányamûvelõ mérnök 

1935. december 4-én született a 

SopronmegyeiFelszoporon,földmûvelõ 

családban. Az általános iskolát 

szülõfalujában, aközépiskolát Sopronban 

végezte,ahol1954-ben érettségizett. 

Bányamûvelõmérnöki diplomáját1959.május9-én 

Sopronban 

vetteát. 

A diploma megszerzése után, 

1959. május 21-én aKomlói SzénbányászatiTrösztKossuthBányaüzemébenhelyezkedettel.Amecsekiszénbányászatnehézségeit,veszélyeit(sújtólég,gázkitörés,tûz,kõzetnyomás)üzemmérnökként 

ismerte meg. Agyakorlati munka irányításához szükséges 

tudás megszerzésében segítették atöbb évtizedes tapasztalatokkal 

rendelkezõ bányászok. Ezután különbözõ termelésirányító 

munkakörben dolgozott: szellõztetési felelõs, szállítási,majdtermelésikörletvezetõvolt.Aszükségesgyakorlati 

ismeretekmegszerzéseután atervezésicsoportmunkájátirányította,majdmegbíztákafõmérnök-helyettesimunkakörellátásával. 

1974. március 1-jével kinevezték Kossuth Bányaüzemfõmérnökévéésfelelõsmûszakivezetõjévé,amelymunkaköröket 

hat évig töltötte be. Ezen idõszak alatt abányaüzemnégyszernyerteelazÉlüzemcímet. 

1980. március 1-jén aMecseki Szénbányák Igazgatóságára 

helyezték,aholfõosztályvezetõi,majdfõmérnökimunkakörtlátott 

el. 1984. évben megbízták ahárom komlói bányaüzem 

(Kossuth, Béta, Zobák) összevonásának elõkészítésével és az 

újonnan megalakult Komló Bányaüzem irányításával. Ebbõl a 

munkakörbõlmentnyugdíjba1989.december27-én. 

Munkavégzése során számos kitüntetést kapott: Bányászat 

Kiváló Dolgozója (6 alkalommal), Bányamentõ Szolgálati Érdemérem 

(2 alkalommal), Bányász Szolgálati Érdemérem 

mindháromfokozata,HonvédelmiÉrdemérem(3alkalommal). 

Nyugdíjazása után Komló Város Önkormányzatának 

Gazdasági Bizottságában,majd 1998 ótaaKomlói Választási 

Bizottság elnökeként végez közfeladatot. Avárost szolgáló 

szakmai, közéleti munkája elismeréséül 2001-ben oklevelet, 

2005-ben emléklapotés ProUrbe kitüntetõcímetkapott. 

Kõhalmy Gábor okl. bányamûvelõ mérnök 

1924. szeptember 24-én született 

Tóvároson (Komárom megye). Az 

elemit és anyolcosztályos gimnáziumotTatán 

végezte.1942.szeptember 

10-én iratkozott be aBudapesti Mûszaki 

Egyetem Soproni Bánya-, Kohó- 

és Erdõmérnöki Kar Erdõmérnöki 

Szakára. Erdõmérnöki oklevelétaII. 

világháború miatt csak 1949. 

szeptember24-én kaptakézhez. 

1949. október 8-án kezdte az 

erdõmérnöki munkát a miskolci Erdõgazdasági Nemzeti 

Vállalat ErdõtervezésiCsoportjánál,amelyakövetkezõévben 

az Állami Erdõrendezési Intézet 10. sz. Erdõrendezési 

Hivatala lett. Az erdõk felmérése és az ötéves üzemtervek 

elkészítésevoltafeladat. 

1954. áprilistól aBorsodi Szénbányászati Tröszt Központi 

Bányamérési Osztályán folytatta ageodéziai munkáját mérnöki,fõfelmérõibeosztásban. 

1955. október 19-én megkezdhette bányamérnöki tanulmányait 

amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen levelezõ- 

kéntaBányamérnökiKarbányamûvelõmérnökiszakán.1959. 

december 1-jén adiplomáját jeles minõsítéssel védte meg és 

kapottbányamûvelõ-mérnökioklevelet. 

Abányákbanvégzettmunkamellett1963-1964-benjelentõsmunkájukvoltajósvafõiBékebarlangbeméréseésazasztmás 

bányászok üdültetésére kijelölt terem külszínrõl történõ 

feltárásánakirányítása.Errõlamunkáról1969-benafreibergi, 

1986-ban aleobeni egyetemen tartott elõadást. 1972-tõl a 

Bányamérési Osztály vezetõje lett 1985. szeptember 24-ig, 

nyugdíjazásáig. 

1974-tõlaNemzetköziBányamérõEgyesületben(ISM)a 

magyar bányamérést képviselte aIV-es szekcióban (kõzetmozgásésbányakár).TöbbelõadásttartottazISMkonferenciákon. 

1974-tõl 1984-ig munkája mellett bányamérést tanított a 

TatabányaiTechnikusképzõ Iskolamiskolcikihelyezettrészlegében. 

1980-ban tanulmányt készített dr. Kapolyi László nehézipari 

miniszter részére aBorsodi Szénbányákra vonatkozóan, 

akülszíni kõzetmozgások ésafrontok lefejtésisebessége 

közötti összefüggésrõl. Nyugdíjba vonulása után négy tanulmányutatvezetettaleobeniBányamérésiTanszék 

részére. 

TöbbszöriKiváló Dolgozó, egy Nehézipari Miniszteri Kitüntetés,ésazOMBKESóltzVilmos-emlékéremtulajdonosa. 

Magdics Mátyás okl. bányamûvelõ mérnök 

Zalaegerszegen született, 1936. 

február 25-én. Az általános iskolát 

Kõszegen végezte.1954-benakõszegi 

Jurisich Miklós Általános Gimnáziumban 

kitüntetéssel érettségizett. 

Tanulmányiversenyeredményeialapján,felvételivizsganélkülvettékfela 

miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem 

Bányamérnöki Karának hallgatói 

közé. AzI. és II. évfolyamot Miskolcon, 

aIII-V.évfolyamot Sopronban 

végezte. 1959-ben diplomázott és kapott bányamûvelõ 

mérnökioklevelet. 

A sikeres diplomavédést követõen a Közép-dunántúli 

SzénbányászatiTröszt PusztavámiBányaüzeméhezkerült,ahol 

üzemmérnök, felügyeleti mérnök, üzemi fõmérnök beosztásokban 

dolgozott. APusztavámi Szénbányákat 1964-ben az 

OroszlányiSzénbányászatiTröszthözszervezték. 

1969-tõl aTatabányai Kerületi Bányamûszaki Felügyelõségnél 

dolgozott, területi felügyelõ, bányamûszaki fõfelügyelõ, 

bányamûszaki fõmérnök munkakörben. Részt vett az Oroszlányi 

Szénbányák XX. akna, Majk üzemrész tervezési, kivitelezési,üzembehelyezésimunkákbányamûszakifelügyelõiellenõrzéseiben,aMárkushegyiBányatervezésének,kivitelezésénekellenõrzésében. 

1976-ban –kérésére–visszahelyezték az Oroszlányi Szénbánya 

Vállalathoz aBeruházási Fõosztályra mûszaki tanácsadói, 

majd Döntéselõkészítõ és Számítástechnikai Fõosztály 

vezetõi,ill.aszénbányavállalatfelszámolásalatti(FA)idõszakában 

mûszakiosztályvezetõibeosztásba. 

1993-ban nyugdíjazták. 1998-ig bányamûvelés, bányakár, 

tájrendezés,földalattitérségek,tárolók szakterületekre,szakértõitevékenységekfolytatásárakapottengedélyt. 

1968-69-ben elvégezteaSZOT Felsõfokú Munkavédelmi 

Tanfolyamát,továbbálevelezõhallgatóként1975-80-közöttaz 

EötvösLorándJogtudományiEgyetemet. 

AszénbányászatterületénfolytatotttevékenységeelismerésekéntkapottKiválóDolgozókitüntetéseket(4),aBányász 

Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany fokozatát, Kiváló 


Munkáért miniszteri kitüntetést, Kiváló Feltaláló ezüst fokozat, 

Kiváló Újító ezüst fokozat és Kiváló Bányász miniszteri 

kitüntetést. 

1957 óta volt tagja az OMBKE-nek, 2007-ben Sóltz 

Vilmos-emlékérmetkapott. 

(Tisztelt tagtársunk néhány nappal az aranyoklevél átvétele 

elõttelhunyt.Emlékét megõrizzük!–Szerkesztõség) 

Nagy Gyula okl. bányamûvelõ mérnök 

1930. január 12-én született Kisterenyén, 

szegény munkásszülõk 

gyermekeként. Édesapja fiatal korában 

hosszas betegség után halt meg. 

Az elemi iskola 8osztályát Kisterenyén 

végezte. 14 évesen már akisterenyeiszénosztályozóbakerült, 

majd 

16évesenföldalattimunkakörbehelyezték. 

1949-ben az üzemvezetésjavaslatára 

Miskolcra, egyetemi elõkészítõ 

tanfolyamra jelentkezett. 1950benSopronbantettsikeresszakérettségit.Azévszeptemberétõl 

aNehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karára 

nyertfelvételt,ahol1954-ben végzett.Diplomáját1959májusában 

védtemeg. 

Az egyetem elvégzése után 1954 júliusában aNógrádi 

SzénbányászatiTröszt szorospatakiüzeméhezkerült,beosztott 

mérnöknek.Egyévmúlvaugyanittbányamesteribeosztásban 

dolgozott. 1961. december 1-jétõl aKisterenyei Bányaüzem 

fõmérnökévéneveztékki,majd1967.február1-jétõlaMátranováki 

Bányaüzembe helyezték át, szintén fõmérnöki beosztásba. 

1968-tól nyugdíjazásáig aNógrádi Szénbányák Igazgatóságán 

dolgozott üzemszervezési, MEO, mûszaki, széntermelési 

és minõségellenõrzési csoportvezetõi beosztásokban. 

1975-tõl széntermelési osztályvezetõ, 1981-tõl nyugdíjazásáig 

értékesítési és szén-elõkészítési osztályvezetõ volt. 1985. május1-jén 

aszénbányabezárásamiattvonultnyugdíjba. 

Szakmai tevékenységét az alábbi kitüntetésekkel értékelték: 

Sztahanovista oklevél, Kiváló Dolgozó oklevél, Kiváló 

Dolgozójelvény(7alkalommal),BányászatiMunkazászlójelvény, 

Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany és 

gyémántfokozata,MunkaÉrdemrendaranyfokozata,Kiváló 

Munkáértminiszterikitüntetés. 

1953-tól az OMBKE tagja, 1998-ban Szent Borbála-emlékérem 

kitüntetésbenrészesült. 

Németh György okl. bányamûvelõ mérnök 

1936. május 2-án született 

Sopronban.Ittjártaelemi(általános) 

iskoláit és végezte a gimnáziumot. 

Bányamûvelõmérnöki oklevelét 

1959-ben vehette át. 1984-ben a 

Budapesti Mûszaki Egyetem 

Építészmérnöki Karán építõipari 

gazdaságmérnökiokleveletszerzett. 

Munkáját a Közép-dunántúli 

Szénbányászati Trösztnél kezdte, 

Jókai-ésPadrag-bányákon töltöttbe 

közvetlen termelésirányító posztokat. 1965-ben a Tröszt 

veszprémiközpontjábahelyezték,elõbbelõadó,majdosztályvezetõ 

volt. 1978-1982 között a Magyar Szénbányászati 

Trösztnél, Tatabányán volt osztályvezetõ, majd visszatérve a 

Veszprémi Szénbányákhoz 1982-1991 között fõosztályvezetõ, 

vezérigazgató-helyettes,vezérigazgató.Aközvetlenirányítási, 

vezetési feladatokon kívül kiemelten foglalkozott bányászati 

létszám- és bérgazdálkodással, bányagazdasági, vállalatirányításifeladatokkal.1991-1996közöttaMagyar(Szilárdásvány)BányászatiSzövetség 

elnökeként iparági érdekképviseleti munkát végzett. 

Közben1991-1993közöttaRumpoldGmbH szerzõdésesmérnöke 

volt, ahol tüzelõanyag-kereskedelemmel, kommunális 

hulladékgazdálkodássalfoglalkozott. 

1996-2002 között aBergbau lndustrie Technik (BIT) Kft. 

ügyvezetõigazgatója,2002-tõltárstulajdonosa,tanácsadó,tervezõ. 

Feladatai között bányagép-kereskedelem, hevederszállítás,pajzsgyártás,radioaktívhulladékkezelés,földalattiterek,tárolóktervezéseszerepelt.Tervezõ-szakértõkéntközremûködöttanagyaktivitásúradioaktívhulladékelhelyezésénekkutatásában(RHKKht.),ill.aBátaapátiProgramban(DMT,Mott 

MacDonald). 

Tagja volt nemzetközi energetikai bizottságoknak, a 

RotaryKlubnak,aKözpontiBányászatiMúzeumfelügyelõbizottságának–ezutóbbinak2004-tõlelnöke.AzOMBKE-nek 

1959-tõltagja. 

Kitüntetései: Bányász Szolgálati Érdemérem, Bányászat 

Kiváló Dolgozója, Munka Érdemrend bronz fokozata, Magyar 

Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Kiváló Bányász,SzentBorbála-emlékérem,AMagyarBányászatértemlékérem, 

Notthinghamshire Basetlaw érem (1997), Pro 

Facultate Rerum Metalicarum, Sóltz Vilmos-emlékérem, 

AranyEmlékéremVeszprémÖnkormányzatától. 

Ponyi Imre okl. bányamûvelõ mérnök 

1935-ben született Karancskesziben.AzáltalánosiskolautánaSalgótarjáni 

Gépipari Technikumban 

érettségizett és gépésztechnikusi okleveletszerzett.1959-ben 

Sopronban 

kapott bányamûvelõ mérnöki oklevelet. 

A Bányászati Tervezõ Intézet 

(BÁTI) Geodéziai Osztályán 3évig 

geodéziai felvételeket és bányamérési 

munkákat végzett (Visonta, Felnémet, 

Istenmezei Bentonitbánya, Gyöngyösoroszi). 1963ban 

áthelyezték aBányamûszaki Osztályra, ahol megvalósíthatósági, 

technológiai, valamint bányászati, víztelenítési,szellõztetési,szállításiterveketkészített,köztükafeketevölgyibánya 

gumihevederes szállítású lejtõsaknájának, Zobák Diagonális-aknaelsõalkalommalhasználtacélgerendásaknaszerelvényezésének 

kiviteli terveit. Szabadalmat kapottarraaszerkezetre,amelylehetõvétetteazacélvezetõgerendákalkalmazását. 

Abányászati munkák csökkenõ üteme miatt elvállalta 

több mint 200 km távolsági gázvezeték alaptérképének elkészítését. 

Amunkához egy kollégájával közösen kifejlesztett 

egy programcsaládot, melyet aNehézipari Minisztériumban 

akkorüzembehelyezettELIOTT803számítógépenfuttattak. 

KözbenelõkészítetteaMÉVV.szállítóaknaszerelvényezését. 

Ebben újdonság azvolt,hogyatartók rögzítésétkõzetcsavarrallehetettmegoldani. 

1970-ben kinevezték aBányamûszaki Osztály vezetõjévé. 

Munkatársaival részt vett Majk bánya bányászati tervezésében, 

abudai Várhegy-alagút rekonstrukciójának megoldásában. 

Tovább folytatták a„pinceprogram” munkálatait Szentendrén,Egerben,PécsettésBudapesten.MegterveztékaGellérthegyi 

Vízcsapoló és Fõvíznyomó csövének alagútjait, a 


Szemlõhegyi-barlang feltárását. Kidolgozták a függõsínes 

szállítás mûködési feltételeit és terveit. Részt vett az eocén és 

liászprogramok megvalósíthatóságitanulmányainakéskiviteli 

terveinekkészítésében. 

ABÁTIésaBányászatiKutató1979-esösszevonásaután 

aKBFIkereteinbelülfolytattákazIstvánIII.,KossuthIV.,Új 

Ferencaknákkiviteliéstechnológiaitervezését.Recskbányához 

megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek készültek. 

1991-ben aKBFIfelszámolásaközbenBányatervKft.névencégetalapítottak.ElkészítettékMárkushegyIII.ésIV.mezõkapcsolás 

megvalósíthatósági tanulmányait, Balinka és az 

Inotai Erõmû közötti távolsági szénszállítás tanulmányát. 

István III. vízzelelárasztott aknáhozvízmintavevõésvízszintmérõkészüléketterveztek.Néhánypécsi,dorogiésvárpalotai 

felhagyott bányához tömedékelési tervek készültek. BányászatiésgépészetikivitelitervetkészítettekTatabányaXV/Cés 

XIV/A vízaknák föld alatti üzemeihez. 2000-ben aBányaterv 

Kft.-teladták aKBFI-nek. 

Mindigkülönösenfontosnaktartotta,hogyaterveikalapján 

készülõ létesítményekrõl amegvalósítás idején is naprakészinformációvalrendelkezzenek,azépítésitechnológiátismerjék 

és atervezõi mûvezetést aleggondosabb körültekintésselvégezzék. 


Schmidt József okl. bányamûvelõ mérnök 

1934. február 14-én született Fulókércsen. 

Abányamûvelõ mérnöki 

oklevelét 1959-ben szerezte meg 

Sopronban. 

Elsõ munkahelye, ahol 1959. 

május 15-tõl 1980. augusztus 1-jéig 

dolgozott, aBorsodi Szénbányászati 

Tröszt Ormosbányai Bányaüzeme 

volt. Az üzem IV-es aknáján beosztott 

mérnökként kezdett dolgozni. 

1963-tól az üzem biztonsági mérnöke,1966-tólazaknabezárásáigmintaknavezetõdolgozott.Az 

aknabezárásaután(1968)újrabiztonságimérnökea4000fõt 

foglalkoztatóbányaüzemnek.1972-ben bányamestervoltaII. 

sz. aknán. Üzemi feladatainak végzése mellett, 1963-tól a 

Miskolci Megyei Bíróság bányabiztonsági tanácsadója. 1963tól 

1980-ig abányaüzem bányamentõ parancsnoki teendõit 

láttael,mintaktívbányamentõ. 

Az 1974-78 közötti idõszakban Kubában bányászati szaktanácsadóként 

dolgozott, hazatérve 1980. augusztus 1-jéig 

ismétbiztonságimérnök. 

1980-banaBakonyiBauxitbányaVállalathoz helyeztetteát 

magát, ahol 1991. december 31-ig aNyirádi Bányaüzemnél 

dolgozott,mintmûszakicsoportvezetõ. 

1957-tõltagjaazOMBKE-nek. 1981-tõl aMagyarKereskedelmiKamaratagja. 

Dr.Schmotzer Imre okl. bányamûvelõ mérnök 

1935. augusztus 23-án született Kassán. 1947-ben 

Magyarországra telepítették acsaládját. Az általános iskolát 

Egerben fejezte be, majd a Pannonhalmi Gimnáziumban 

érettségizett. A miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem 

Bányamérnöki Karán kezdte meg egyetemi tanulmányait, és 

1959-ben, Sopronban bányamûvelõ mérnöki oklevelet 

szerzett. 

Elsõ munkahelyén, az Egercsehi 

Bányaüzemben közel négy évig dolgozott, 

ott ismerte meg a szakma 

könyvbõl el nem sajátítható gyakorlati 

fogásait. Részt vett sokféle 

mûszaki-fejlesztési kísérletben, váratlan 

üzemzavarok elhárításában, 

bányamentõként tüzek felszámolásában. 

1963-tól 1970 végéig aPutnoki 

Bányaüzem fõmérnöki munkakörét 

töltöttebe.Ezidõalattbizonyította,hogyarétegvízlecsapolás 

következetes alkalmazása még laza homok fedõ esetén is 

lehetõvétesziavárpalotaitípusúpajzsosfrontfejtéseksikeres 

alkalmazását. 1970-tõl két évig az Ózdvidéki Szénbányák 

Vállalat BányamûvelésiOsztályátvezette,majd1973-tólismét 

aputnoki bánya felelõs mûszaki vezetõjeként dolgozott. Az 

elõzõ évben víz- és úszóhomok betörés miatt teljesen megbénult 

termelés újraindítását és késõbb a mezõkapcsolás 

beruházási munkáit irányította. Ebben az idõben mélyítették 

saját kivitelezésben a putnoki II. számú lejtõsaknát lõtt 

betonos biztosítással és kezdõdött el amocsolyási függõleges 

akna mélyítése. Akét borsodi bányavállalat 1974-ben történt 

összevonása után aközös irányítás alá helyezett putnoki és 

királdibányaüzemek fõmérnökelett. 

TizenhatévputnokimûködésutánMiskolcraköltözöttés 

a Borsodi Szénbányák Vállalat osztályvezetõjeként dolgozott. 

Ekkor készítette el „A fejtésrendszer megváltoztatása és az 

egyesbányamezõkcélszerûfejtésisorrendjénekmeghatározásaaPutnokiBányaüzemnél”címûdoktoriértekezését,melyet 

summacumlaudeminõsítésselvédettmeg. 

1985-ben aKözponti BányászatiFejlesztésiIntézetbe hívták, 

ahol elõször bányamûvelési osztályvezetõként, majd két év 

után kutatási vezérigazgató-helyettesként folytatta munkáját, 

1991-ben történt nyugdíjazásáig. Ezt követõen aSzénbányászatiSzerkezetátalakításiKözpontmunkatársalett,aholfõtanácsosi,majdmûszakiszakértõimunkakörbendolgozottmég15 

évenkeresztül. 

Még putnoki fõmérnöksége idején lett az NME BányamûveléstaniTanszékkülsõsfélállásúadjunktusa,ahol17évenkeresztülsegíthetteabányamérnökképzést.TöbbpublikációjajelentmegaBányászatiLapokban. 

Az OMBKE-nek 1957-tõl tagja. AMagyar Mérnöki KamaraSzilárdásványbányászatiTagozatánakalapítótagjaéskét 

évenátaMinõsítõBizottságelnökevolt. 

Szakmai tevékenységének elismerésekénttöbbször részesült 

Kiváló Dolgozó kitüntetésben, megkapta aBányászati 

Szolgálati Érdemérem mindhárom fokozatát, továbbá Árvízvédelmi 

Érdemérmet, aSóltz Vilmos-emlékérmet és aSzent 

Borbála-emlékérmetis. 

Sztremen József okl. bányamûvelõ mérnök 

1935. május 3-án született 

Salgótarjánban. Az elemi iskola 

elvégzése után Salgótarjánban, a 

Madách Imre Általános Gimnáziumban 

érettségizett. Amiskolci 

Nehézipari Mûszaki Egyetem 

Bányamérnöki Karán kezdte egyetemi 

tanulmányait, majd Sopronban 

1959. május 8-án szerezte meg bányamûvelõmérnökioklevelét. 

Az egyetem elvégzése után a 

Nógrádi Szénbányászati Tröszt Kisterenyei Bányaüzeménél 


kezdett dolgozni üzemmérnökként. 1963-ban a Tröszt 

Mûszaki Osztályára került, ahol az elõvájási, fenntartási, 

fejtési technológiai gyûjtemények összeállításában vett részt. 

Esetenkénti technológiák készítését és engedélyezését ügyintézteaBányahatóságnál.Afejtésekkorszerûbiztosítószerkezeteinek 

(egyedi acéltámok, acélsüveg gerendák, önjáró 

biztosító szerkezetek) beszerzését, használatát és ezek 

javításátirányítottaszénmedenceiszinten. 

1974-1984 között Kányás bányaüzem szellõztetési felelõse, 

afõ bányaveszélyek elleni védekezés irányítója. 1984-tõl 

1989-ig aTröszt Munkavédelmi Osztályán csoportvezetõként 

dolgozott.EmellettaTröszttûzvédelmivezetõje. 

Három alkalommal Kiváló Dolgozó kitüntetést, valamint 

aBányászSzolgálatiÉrdeméremaranyfokozatátkapta. 

Az OMBKE-nek 1959 óta tagja, 40 és50 éves tagságáért 

megkaptaaSótzVilmos-emlékérmeket. 

Unger Péter okl. bányamûvelõmérnök 

1935. március 14-én született 

Szombathelyen. Általános és középiskolai 

tanulmányait is itt végezte, 

1953-ban érettségizett. Helyhiány 

miatt egy év késéssel, 1954 õszén 

kezdhette meg egyetemi tanulmányaitamiskolciNMEBányamérnöki 

Karán. 1959-ben Sopronban védte 

megbányamûvelõmérnökidiplomáját.1966-68közöttamiskolciNehézipari 

Mûszaki Egyetemen szerzett 

külfejtésiszakmérnökidiplomát. 

Az aktív munkát 1959-ben a Külszíni Szénbányászati 

Vállalatnál kezdteel,ésvégigavállalatnál,illetõlegjogutódjánál, 

majd két évig Oroszlányban aszépvízéri külfejtésen termelésirányító 

munkakörben tevékenykedett, ezután 1961 

májusától az akkor tervezés és szervezés alatt álló visontai 

bányaüzem talajmechanikai és hidrológiai kutatási, valamint 

víztelenítési munkálataiba kapcsolódhatott be, csoportvezetõként. 

Több beosztás után 1971-tõl avíztelenítõ üzem 

vezetõjekéntdolgozott. 

1973-tól az üzem mûszaki osztályvezetõje, majd 1976-tól 

termelési osztályvezetõje volt. 1981-tõl bányamûvelési, 1983tóltechnológiaifõmérnökkénttevékenykedett. 

1985 õszétõl az az évben induló bükkábrányi külfejtés fõmérnökiteendõit,majd1987-tõlüzemigazgatóifeladataitlátta 

el, egészen 1997 végéig, nyugdíjba vonulásáig. Az itt eltöltött 

12 évben részese lehetett az üzem tervezési, beruházási, 

szervezésitevékenységének,amelynyománazindulókisgépes 

technológiát akorszerû nagygépes-szalagos technológia váltottafel.Eredményekéntkorszerû,3,5-4milliótonna/évkapacitású 

külfejtésalakultki. 


Dr.Kiss József okl. geológusmérnök 

1933.november2-ánszületettPálmonostoron.1953-bana 

Donyeci Ipari Egyetemen kezdte egyetemi tanulmányait, 

melyeket az 1956-os magyarországi forradalom kapcsán a3. 

évfolyamot befejezve megszakított, majd 1959-ben 

Sopronban a Bányamérnöki Kar geológusmérnöki szakán 

fejezettbekitüntetésesoklevéllel. 

GyakorlatipályájátaPécsiSzénbányászatiTrösztnél kezdte 

meg 1959-ben. Elõbb aTröszt Igazgatóságán, majd 1961-tõl 

Szabolcs Bányaüzemben kapott beosztást. Az utóbbi munkahelyén 

1981-ig mint bányaüzemi fõgeológus dolgozott. 

Innen kapott meghívást aKözponti 

Bányászati Fejlesztési Intézet LiászprogramIrodájához.1987-benisméta 

korábbi cége (akkor már Mecseki 

Szénbányák V.) állományába került, 

mintvállalatitervezésifõmérnök. 

AMecseki Szénbányák Vállalat 

kezdeményezésére alakult Methane 

Master Kft. közös magyar-kanadai 

szervezetnél 1992 és 1994 között 

igazgatóibeosztástlátottel,1994-ben 

történtnyugdíjazásáig.Munkájátnyugdíjazásaután isfolytatta, 

akft. általvégzettkutatásiprogrambefejezéséig. 

1986-bandoktoriokleveletszerzettaNehézipariMûszaki 

Egyetem Bányamérnöki Karán, a„Bonyolult településû kõszénelõfordulások 

gépi mûvelése során keletkezõ ásványvagyon 

veszteségek ésatermelvényhígulása”témában. 

Szakmai pályafutása mindvégig amecseki kõszén-elõforduláshozkötõdött.Mintegy25évenkeresztülgeológiaiésbányászatiszakfordítóitevékenységetvégzettaNIMDOKkülsõ 

munkatársaként. 

Szakmaiérdeklõdéseaföldtanszámoságárakiterjedt,de 

legfõképpenbányaföldtannal,földtanikutatással,hidrogeológiával,ásványvagyongazdálkodássaléstektonikávalfoglalkozott.Publikálthazaifolyóiratokban 

éskönyvekben.Közzétett 

dolgozatainakszámakb.25.Számosbányászatiésföldtanifórumon 

képviselte országunkat külföldön (KGST országok, 

NSZK,Kanada). 


Dr.Varga József okl. bányagépészmérnök 

1954-ben érettségizett Sümegen, 

majdaMiskolcon1954-ben megkezdett 

egyetemi tanulmányait Sopronban 

folytatva 1959-ben kapott oklevelet. 

1969-ben bányaipari gazdaságmérnökioklevelet,1985-ben„Racionalizáláséshumanizálásmodellezése 

abányászatban” címen írt értekezésénekmegvédésévelmûszakidoktori 

címetszerzett. 

1959-1974 között a Bakonyi 

BauxitbányaVállalat beruházásiterületeindolgozott.Részese 

volt a hazai bauxitbányászat fejlesztésének – ezen belül 

Európa legnagyobb mélymûvelésû bauxitbányája (Halimba 

III.) üzembe helyezésének. 1974-tõl aMagyar Alumíniumipari 

Trösztnél töltött be létesítmény fõmérnöki, fõosztályvezetõ-helyettesi, 

majd bányászati igazgatói beosztásokat. Szakmai kudarckéntéltemeg,hogynemsikerültgyõzelemrevinnianyírádi 

térségbányászatánakmegmentésétcélzó–márelõkészítésalatt 

lévõ –tervet és elvesztették a„Nyírád-Hévíz” néven elhíresült 

csatát. Részt vett az új Bányatörvény-tervezet kidolgozásában. 

KözremûködöttaDunántúli-középhegység vízháztartásának és 

a bányászati vízemelés hatásainak vizsgálatában, valamint a 

bányabezárásoknakavízkészletvédelmévelkapcsolatosmûszaki 

irányelvek kidolgozásában. Részesévé váltabauxitbányászat 

1990utánivisszafejlesztésénekésaprivatizációelõkészítésének. 

Néhányévetdolgozottapártállamiközigazgatásban,ahol 

aNehézipari,majdIpariMinisztériumésazOrszágosBányamûszaki 

Fõfelügyelõséggel való kapcsolattartás mellett részt 

vettatrösztök,országosnagyvállalatokdecentralizációjátelõkészítõ 

munkálatokban. 

1996-tól az Országos Munkaegészségügyi Intézet, majd az 

OrszágosMunkahigiénésésFoglalkozás-egészségügyiIntézet 


osztályvezetõje, szakértõje. Szakértõi engedéllyel rendelkezik 

bányászati, munka- és üzemszervezési, valamint ergonómiai 

szakterületeken. 

1985-89-ben aNehézipari Mûszaki Egyetem meghívott 

elõadója,1980-1993közöttazÁllamvizsgaBizottságtagjavolt. 

Munkáját számos vállalati, miniszteri és kormánykitüntetéssel 

ismerték el. Tulajdonosa a Pro Facultate Rerum 

Metallicarum egyetemielismerésnek. 

1985-tõl tagja, 1993-tól titkára az MTA Bányászati 

Ergonómiai és Bányaegészségügyi Tudományos Bizottságának. 

Kutatási tevékenysége az emberi szervezet komplex igénybevételének 

megismerését, mérési módszereinek kifejlesztését, 

azembermindenkor meglévõ munkaképességének optimális 

kihasználásátcélozza. Nevéhezkötõdik amunkahelyi fiziológiaimérésekelterjesztése,afizioergonómiaiszakismeretmegalapozása. 

Több mint 50 közleménye jelent meg magyar és nemzetköziperiodikákban.Társszerkesztõje„Amagyarbányaegészségügy 

története”, ,,Az uránbányászok egészségi állapota követéses 

vizsgálatának dokumentumai”, az „MTABEBTB 30 

évestörténete”címûkönyveknek.Szerzõjea,,Fiziológiaimérések 

25 éve”, valamint a„Fejezetek afizioergonómia témakörébõl”címûkiadványoknak,társszerzõjeaMunkaegészségtan 

címû könyvnek (XIV.rész). 

1962 óta tagja az OMBKE-nek, az 1986-90. években az 

Ipargazdasági Bizottság elnöke volt. 1989-ben és 2002-ben 

SóltzVilmos-emlékéremkitüntetéstkapott. 

1989. évi létrehozásától elnöke aHUNGALU-ME BányamérnökiAlapítványKuratóriumának.1996.évimegalakulásától 

ellátja aBányaegészségügy –Bányabiztonság Alapítványképviselõiteendõit. 

Vass Gyula okl. geológusmérnök 

Tiszalökön, 1933. március 18-án 

született, aközépiskolát adebreceni 

református,ill.anyíregyházievangélikus 

gimnáziumokban végezte. 

Alapdiplomát aNehézipari Mûszaki 

Egyetemen 1958-ban, majd aBMEen 

környezetvédelmi szakmérnöki 

diplomátszerzett. 

Munkáját a Borsodi Szénbányászati 

Tröszt Sajószentpéteri területén 

bányageológusként kezdte (1958- 

1965),majdaBányászati TervezõIntézetben voltirányító-tervezõ 

(1965-1979). ABányászati Kutató Intézettel való összevonásutánazegyesített 

KözpontiBányászatiFejlesztésiIntézet távlati 

fejlesztési, környezetvédelmi és ásvány- és hulladékgazdálkodásiosztályainvolttudományosfõmunkatárs1994-ig. 

Az aktív idejealatti bányászati fejlesztések szinte minden 

területén végzett geológiai értékelést, tervezést (köztük: 

Nagyegyháza, Mány, Márkushegy, Lencsehegy, Recsk, Vác, 

Dráva-menti kavics). Emellett számos mérnökgeológiai, kõzetmechanikai,környezetvédelmivizsgálatbanisrésztvett(pl.várpalotaiépületkárok,szentendreipincék,Chinoinraktártelep,dorogigyógyszerhulladéktelep,TatabányaV.ésVI.aknákaláfejtésestb.).Ugyancsakrésztvettbányanyitásokelõkészítésében,hatásvizsgálatokkészítésében(pl.Dubicsány).Végzett 

épület-ésépítmény-(kastélyok, pincék stb.)vizsgálatokat. 

AMérnök Geológia Szemlében több publikációja jelent 

meg. Számosújításisfûzõdik munkásságához. 

Kitüntetései: Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, BányászatiSzolgálatiÉrdeméremaranyfokozat,KBFINívódíjak. 


K. Tóth Attila okl. földmérõmérnök 

1935. szeptember 18-án született 

Karcagon.Azáltalánosésközépiskolaitanulmányaitisittfolytatta.Aközépiskolai 

érettségi megszerzése 

után, 1954 szeptemberében felvételt 

nyertaNehézipariMûszakiEgyetem 

Földmérõmérnöki Karára (Sopron), 

ahol földmérõmérnöki oklevelet 

szerzett. 

ElsõmunkahelyeaBorsodiSzénbányászati 

Tröszt volt, ahová 1959. 

május25-én jelentkezett.IttaBányamérési Osztályrahelyeztékgyakorlómérnökibeosztásba.Agyakorlatiidõletelteután 

1960áprilisában kihelyezték aBarcikaiBányaüzem Igazgatóságra 

mérnökségvezetõi beosztásba. Az üzem megszûnése 

után 1962 januárjában áthelyezték aBükkaljai Bányaüzem 

Bányamérési Csoportjához mérnökségvezetõ-helyettesi beosztásba. 

Fél év eltelte után áthelyezték aMákvölgyi Bányaüzemhez 

mérnökségvezetõi, majd amunkaköri besorolás átnevezésével 

fõbányamérõi beosztásba. AMákvölgyi Bányaüzem1988.évimegszûnéseutánvisszahelyeztékazakkormég 

üzemelõ Bükkaljai Bányaüzemhez fõbányamérõi beosztásba, 

ahonnan1990.szeptember18-ihatállyalvonultkorkedvezményesnyugdíjba. 

Abányászatban eltöltött 32 év során aszolgálati érdemérem 

mind anégy fokozatát megkapta, és elnyerte aNehézipariMinisztérium 

KiválóMunkáértminiszterikitüntetéstis. 

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 

1966ótatagja. Atagságának 40 éves jubileumaalkalmából2006májusában 

megkaptaaSóltzVilmos-emlékérmet. 

Lóránt Miklós okl. földmérõmérnök 

1936. május 16-án született Sopronban. 

IskoláitPápán ésDebrecenben 

végezte. Debrecenben érettségizett,majd 

felvételtnyertMiskolcraa 

GépészmérnökiKarra,deazelsõfélév 

elvégzése után aSopronban mûködõ 

Földmérõmérnöki Karra kérte 

áthelyezését, ahol 1959-ben kapta 

megoklevelét. 

Már harmadéves korában abányamérés 

került érdeklõdése középpontjába.ABányamérésiTanszékendemonstrátorimegbízástkapott.1957nyaránöthetesüzemigyakorlatonaknafüggélyezési 

és mélységmérési munkákat tanult aMecseki Szénbányáknál. 

1958 nyarán atanszéktõl kapott diplomaterv mérési 

munkálataitvégezteel„AFarkaslyukiBányaüzemkihajtandó 

fõszállítóvágatának áttörésimérései”címmel. 

Elsõ munkahelye az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt BorsodnádasdiBányaüzemevolt,ahova1959. 

május19-én lépett 

be. Itt minden feladattal meg kellett ismerkedni aszakmányadástól 

abérelszámolásig. Sikeres bányamentõ és föld alatti 

villamos mozdonyvezetõi vizsgát is tett. Külszíni létesítmények 

aláfejtési lehetõségeivel kezdett foglalkozni, több alkalommal 

járt tapasztalatcserén Dudaron, Salgótarjánban, de 

Lengyelországban is. 

Azüzemibányamérésicsoportvezetõjevolt,majdhárom 

év múlva áthelyezték Putnokra a Bányamérési Osztályra, 

melynek 1963-ban lett avezetõje. Akét megyére kiterjedõ 

tröszt mérési munkálatait és bányatelkek fektetési munkálataitvégezték. 


1974.január1-jével került Miskolcra,akétborsodi tröszt 

összevonásaalkalmából.Háromévivállalati tevékenység után 

kineveztékamiskolcibányaüzem, Lyukóbánya igazgatójának. 

Afejlõdõ üzem 1978-ban, 1800 fõvel elõször termelt egy aknából1milliótonnát. 

Ittvalósultmeg azOMFB támogatásávalazapneumatikusszállításirendszer,melybiztosítottaLyukóbányán 

agazdaságos termelést. Az itt eltöltött közel 14 év 

voltbányászatitevékenységelegszebbidõszaka.1990-benKazincbarcikárakerültigazgatónak,deinnenmárcsaka„visszafejlesztés”voltafeladata.Aszénbányászatvisszafejlesztése,aborsodibányákbezárása,aTrösztfelszámolásanemvolt„emlékezetes” 

számára. ABorsodi Bányavagyon Hasznosító Kft.nél 

eltöltött tevékenysége nem kíván különösebb említést. 42 

évi borsodi tevékenység után innen ment nyugdíjba 2001. 

február13-án. 

Szakmai munkájaelismerésekénttöbbszörös Kiváló Dolgozó, 

Kiváló Bányász(2)Miniszteri Kitüntetés, HazaSzolgálatáért 

Érdemérem arany (2), Borbála-emlékérem, Munka 

Érdemrend bronzfokozata,aBányászSzolgálatiÉrdemérem 

bronz,ezüst,arany,majdaSzolgálatiOklevél40és45éveskitüntetéseketvehetteát. 

AKözösségértJelvény aranyfokozatátMiskolcvárosátólnégyalkalommalkaptameg. 

Az OMBKE-nek 1956-tóltagja.Titkárhelyettes,majd titkári 

tevékenységet folytatott, jelenleg aBorsodi Szervezet elnöke,aVálasztmánytagjaésazEtikaiBizottságelnöke.Egyesületi 

tevékenységéért megkapta az. Zorkóczy Samu-, valamint 

a40 és 50 éves tagságért járó Sóltz Vilmos-emlékérmeket,ill.2004-benatiszteletitag 

kitüntetõcímet. 

Aselmeci-sopronihagyományokápolásamindigmunkája 

középpontjában állt. Rendszeresen részt vett abalekoktatásokon, 

szervezte az elsõévesek bányajárásait és az azt követõ 

üzemiszakestélyeket.Az1983-asésaz1997-esegyetemiévfolyam 

Tiszteletbeli Évfolyamtársának választotta. ABányamérnöki 

Karahallgatók szakmai képzésének támogatásaterületénkifejtetttöbbévtizedeseredményesmunkájáértrészére 

aPro Facultate Rerum Metallicarum emlékérmet adományozta. 

Mendly Lajos okl. földmérõmérnök 

1959-ben szerzett földmérõmérnöki 

oklevelet. Szakmai pályáját a 

Pécsi Szénbányászati Tröszt Szabolcsbánya 

üzemének bányamérõjeként 

kezdte. 1965-ben aBányaipari Gazdasági 

Mérnök Szak abszolutóriummal 

való befejezése után, az üzem 

gazdaságossága, tervezése, mûszaki 

fejlesztése, beruházásai és munkaszervezése 

terén végzett munkája 

eredményeként 1968-ban helyezték 

át Pécsbánya üzembe mûszaki csoportvezetõnek, majd akét 

üzem Pécsbánya üzem címen történõ összevonásakor, 1971ben 

anagyüzem fejlesztési fõmérnök-helyettesévé nevezték 

ki. Munkásságához fûzõdik többek között az István I. és II. 

szállítóaknapár üzemelés közbeni továbbmélyítése gázkitörés 

veszélyestelepekharántolásával,meddõbenhajtottfõvágatok 

gyors-vágathajtásánakmûszakifejlesztése. 

Apécsi Cséti Ottó Bányaipari Aknászképzõ Technikumban 

az 1960-as évek elsõ felében, majd az 1980-as években, 

dolgozótagozatontanítottaaföld-ésbányamérést,ahétjegyû 

logaritmushelyettbevezetteazsebszámológépekhasználatát. 

ALiász Program keretében létrehozott pécsi Liász Iroda 

1981.évimegalakításakoraberuházóMecsekiSzénbányákátadtaaKBFIállományába,aholegyévutánazIrodavezetésé- 

rekapottmegbízást.Amunkákmeggyorsításárajavaslatára– 

tudomásaszerintegyetlenként–azIstvánIII.aknamélyítését 

ideiglenes mélyítõtorony telepítése nélkül, avégleges beton 

toronygépházmegépítésévelmélyítették 750mmélységig. 

Az1989.évvéginyugalombavonulásautánazIntézetmég 

kétévigfoglalkoztatta,változatlanulazIrodavezetõjeként. 

1992-1997-ig szellemi szabadúszóként kamatoztatta több 

évtizedes szakmai tapasztalatait, szaktervezõi és földmérõ 

szakértõi jogosultságátabányabezárási terület és létesítmény 

újrahasznosításitervekkészítésével.Amamár41vállalatáltal 

kb.2700dolgozótfoglalkoztatóPécsiIpariParkontúltovábbi 

négy ipari park megvalósíthatósági tanulmányát is elkészítette. 

Amecseki kõszénbányászat történetét kutatva többször 

publikált aBKL Bányászatban, aBányászattörténeti Közleményekben, 

aPécsi Szemlében, aMecsek Egyesület évkönyveiben. 

Az„Emlékképek apécsiszénbányászattörténetébõl” 

címû kötet szerkesztõ szerzõje. Közremûködésével készült a 

VisegrádiNégyekMérnökiKamaráinakkiadásában„Avisegrádi 

országok technikai mûemlékei” III. kötetében apécsi 

Szent István akna négynyelvû, képes ismertetése. Hathatós 

közremûködéséveljelentmeg2008-bana„Bányászatésépítészet 

Pécsett a19-20. században” címû kötet, kb. 360 fotóval, 

korabelitervdokumentációkkal. 

Az OMBKE helyi szervezete megalakulásának centenáriuma 

alkalmából OMBKE emlékérem, aTörténeti Bizottságban 

végzett két évtizedes munkájáért OMBKE plakett, a 

40évesegyesületitagságértSóltzVilmos-emlékérem,illetvea 

SzentBorbála-emlékérem miniszterikitüntetésben részesült. 

Németh Kálmán okl. földmérõmérnök 

1934. május 14-én született Lövõn. 

A soproni Széchenyi István 

Gimnáziumban érettségizett 1953ban. 

Alkalmazott matematikusnak 

nemvettékföl,egyévigadóbeszedéssel 

foglalkozott, ahol igen értékes 

élettapasztalatot szerzett. Jelentkezett 

amég Sopronban induló és kezdõ 

földmérõmérnöki szakra. Harmadévesként 

részt vehetett az 1956os 

forradalomban, ahol az Egyetem 

MEFESZvezetõségénektagjavolt.Amegtorlástólvalófélelmében 

ugyan nyugatratávozott,devisszacsábították, és megszakítás 

nélkül végezhette egyetemi tanulmányait, így aSopronban 

utoljára végzettek egyikeként 1959-ben szerzett 

oklevelet. 

Kezdõ mérnökként aGyöngyösoroszi Ércbányához kerülve, 

szakmája szerint mérnökségvezetõ lett. Abányamûvelés 

iránti érdeklõdés révén üzemmérnök, majd üzemvezetõ-helyettes 

lett. Bányamérnöki oklevelét levelezõként 1969-ben 

Miskolconszereztemeg. 

Amind gazdaságtalanabb bányászat 1971-ben pályamódosításraösztönözte,pályázatútjánfelvettékaSopronésKörnyéke 

Víz- és Csatornamû Vállalat fõmérnökének. Avállalat 

akkor nem tartozott amûszakilag fejlett szolgáltatók közé. 

Feladata alemaradás felszámolása, aszolgáltatás szélesítése, 

korszerûsítésevolt.Ennekérdekébennöveltékazalkalmazott 

mérnökök számát, õmaga 1975-ben vízellátási, csatornázási 

ésegészségügyiszakmérnök okleveletszerzett.AzelavulthálózatfelújításamellettmégAusztriábanisvízbázisokatkerestek. 

Aszennyvíztisztításban acsatornahálózat szétválasztása 

ésatisztítótelep fokozatainak kiépítésekaptaazelsõbbséget. 

Az 1970-es években aLõvér-fürdõ bõvítésével, faszerkezetû 


kupolávalépítettékmeg Sopronfedettuszodáját. Azüzemeltetés 

korszerûsítését ahatékonyabb gépek beállítása mellett 

azirányítástechnikafokozatoskiépítésejelentette. 

TagjaaMagyarHidrológiai Társaságnak, aholkezdetben 

geológiából, majd hidrogeológiából és mûködésük szaktárgyaibóltartottelõadásokat,jelentetettmegfolyóiratcikkeket. 

Ahelyi szervezete vezetõségének ésafolyóiratok szerkesztõbizottságánaktagja.2005-tõlnyugdíjaskéntazOMBKEtagja, 

sopronilévén mindig kiemeltszerepetvállaltazegykoridiáktársaihelyitalálkozóinak 

szervezésében. 

Köszöntjük Schoppel János és Diósy Gáspár 

gyémántokleveles tagtársainkat! 

Gyémántdiploma-átadás Dorogon 

Az OMBKE dorogi helyi szervezet vezetõsége 2009. május10-énünnepélyeskeretekközött,meghatócsaládikörnyezetben 

adtaátagyémántdiplomát Schoppel János okl.bányamérnöktagtársunknak,akihosszantartóbetegségemiattnem 

kaphatta azt meg 2008-ban, az 1948-ban végzett évfolyamtársaival 

együtt. Szívmelengetõ volt látni akitüntetett –aki a 

szénbányászatért, adorogi bányászkodásért oly sokat tett – 

meghatódottságát,örömét. 

Agyémántdiploma pótlólagos kiadásáért köszönet illeti 

dr.Bõhm Józsefet, aMiskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi 

Karának dékánját, valamint aDékáni Hivatal vezetõjét, 

Baracza Mátyás Krisztiánt, akik gyors intézkedésükkel lehetõvétették,hogyadiploma,azévfolyamrólszólókiadványésazegyetemiünnepélyenkészültfilmminélelõbbDorograérkezzék.Ugyancsakköszönetilleti 

Hajdúnédr.MolnárKatalin okl. 

geológusmérnököt,akiazügyintézésben segített. 

Örömet tudtunk szerezni és ez boldoggá tesz mindanynyiunkat! 


Schoppel János okl. bányamérnök, 

okl. bányipari gazdasági mérnök 

1923.február15-énszületettMarosvásárhelyen. 

Elemi és középiskoláit 

szülõvárosában végezte. 1942 

õszén iratkozott be aM. Kir. József 

NádorMûszakiésGazdaságtudományiEgyetemBánya-,Kohó-ésErdõmérnöki 

Karának BányamérnökiTagozatára, 

ahol 1948-ban kapta meg 

bányamérnöki oklevelét. Bányaipari 

gazdasági mérnöki oklevelét 1963ban 

amiskolci Nehézipari Mûszaki 

Egyetemenszereztemeg. 

A Dorogi Szénbányák alkalmazásába lépve 1948 és 1949 

között üzemmérnöki, 1949 és 1953 között üzemi fõmérnöki, 

1953 és 1966 között területi fõmérnöki, majd osztályvezetõi 

beosztásokatlátott el. 1966 derekától 1968-ig aTESCO Külkereskedelmi 

Vállalat kiküldetésében az algériai bányászati 

nemzeti vállalat (SO.NA.R.E.M.) központjában, Algírban 

mûszaki tanácsadóként tevékenykedett. Hazatérése után, 

1969-benaDorogiSzénbányákmûszakivezérigazgató-helyettesévéneveztékki,seztabeosztást1983.július1-jéig,nyugdíjbavonulásáigtöltöttebe. 

Szakmai pályafutásának legkiemelkedõbb eredményei a 

dorogi szénmedencében folyó bányászat folytonosságának és 

jövõjének biztosítása aLencsehegy I. és II., valamint az Új 

Ebszõnybányáklétesítésével;aXXI.ésXXII.aknákvédõpilléreiben 

levõ 16 m vastag széntelep maradéktalan kitermelése,Dorogivóvízellátásánakmegoldásakarsztvízbázison, 

aszemélyközlekedésgépesítéseaferdepályákon,amijelentõs 

erõkifejtéstõlkíméltemeg aföld alattdolgozókat. 

21 szakcikke jelent meg, ezek közül 7aBKL Bányászatban. 

„Az esztergomi szénmedence bányászata, összefüggésben 

abányák vízmentesítésének fejlõdésével” c. tanulmányával1984-ben 

aBKLBányászategyik nívódíjátnyerteel. 

Munkásságátszámoskitüntetésselismertékel,melyekközül 

alegjelentõsebbek aMunka Érdemrend ezüst fokozata 

(1971),aranyfokozata(1979)ésaz ÁllamiDíj (1983). 

Egyesületünknek1951ótatagja.1958és1961közöttadorogicsoporttitkára,1969és1983közöttalelnökevolt. 

Diósy Gáspár okl. építészmérnök 

1923-ban született Doroszlón. 

Építészmérnöki oklevelét 1949-ben 

szerezte meg. Az oklevél megszerzése 

után a Lágymányosi Középítési 

Vállalatnál építésvezetõként helyezkedett 

el. Avállalattöbbszöri átszervezése 

folytán végül az ÉM. 31. sz. 

Állami Építõipari Vállalatnál dolgozott.Kezdetbenépítésimunkákatvezetett 

Budapesten. 1951 februárjától 

építésvezetõként, majd fõ-építésvezetõként 

Berentén elõször aBorsodi Hõerõmû felvonulási 

munkáit, majd a kastélykerti készenléti lakótelep építését 

vezette. Ezután, a kezdetektõl a leállításig a Berentei 

Kokszolómû építésétirányította. 

1954-tõl1957-ig Kazincbarcikavárosszámoslakótömbjének 

építésén dolgozott, majd megbízták a Borsodi Vegyi 

Kombinát Oxigén és Szintézis Üzemének bõvítésével. 1958tól 

1972-ig aBorsodi Szénbányászati Tröszt magasépítési beruházásainak 

ellenõrzését irányította. Késõbb akülszíni építkezések 

területi fõmérnökévé nevezték ki. 1972-tõl a 

Nehézipari Építõ Vállalatnálvezetõ technológusként, majd a 

NIM-ben mint mûszaki-gazdasági szakértõ dolgozott. 1974ben 

aMagyar Szénbányászati Trösztnél, mint az építészeti 

önálló osztály vezetõje a 10.000 bányászlakás építésének, 

valamint amegkezdett EOCÉN program külszíni magas- és 

mélyépítési beruházásainak koordinációs feladatait látta el. 

1983-ban vonult nyugállományba, mûszaki gazdasági tanácsadóként. 

Munkásságaelismeréseként több Kiváló Dolgozó kitüntetésen 

kívülelnyerteaMagyarNépköztársaság MinisztertanácsátólaBányászSzolgálatiÉrdemérem 

ésazÉVM-tõlaKiváló 

Munkáért kitüntetést. 


ABudapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 

Szenátusa 2009-ben gyémántdiploma adományozásával ismerteelmérnökitevékenységét. 

Tisztelttagtársainknakezúton is gratulálunk! 

Szerkesztõség 


Aknászképzés Oroszlányban 

Az elmúlt 20 év szomorú ténye, hogy elõbb abányászati 

szakképzésalsó-,majdközépfokúszintjeteljesen megszûnt,a 

felsõszintû képzésben pedig ahagyományos szakok létszáma 

drasztikusancsökkent. 

Aközépfokú bányászati szakképzés aPéch Antalról elnevezett 

bányaiskolában –fennállásának 102. évfordulóján – 

1998-ban szûnt meg. Ezután az 1949 óta tatabányai székhelyen 

sokszoros névváltozást és jogutódlást követõen Péch 

AntalMûszakiSzakképzõIskolaésGimnázium (PAMSZIG) 

elnevezésselmûködõintézmény„zászlajaalatt”2005ótaújra 

volt középfokú képzés, mert abükkábrányi, visontai és márkushegyi 

bányák igénye szerint 2005-2007 között külfejtési, 

2007-2009közöttpedigmélymûvelésiorientációjúaknászképzésben 

vehettek részt az ide beiskolázott dolgozók. Eképzések 

ajellegükettekintveiskolairendszerû,levelezõtagozatos, 

azállamiköltségvetésáltalnemtámogatott,aziskolaésabányavállalkozásokközöttlétrejöttszolgáltatásiszerzõdésenalapuló, 

kihelyezett képzések voltak. Utolsók az ún. hagyományosrendszerûképzésben,hiszen2008ótamárcsakúj,modulárisrendszerû,kompetenciaalapú 

képzésindítható. 

AzOrszágosKépzésiJegyzékben52543602azonosítószámú 

bányaipari aknásztechnikus képzés oroszlányi kihelyezett 

tagozatára2007szeptemberébenbeiskolázott19tanulóközül 

csak3fõadtafelaküzdelmetasikeresszakmaivizsgáigvezetõúton.AbátaapátiNemzetiRadioaktívHulladéktárolóépítésénél 

is tevékenykedõ Golder Kft.-tõl 2008 elején csatlakozott 

további 2tanulóval együtt összesen 18 fõ vette át 2009. 

június24-énaszakképesítéstigazoló bizonyítványt. 

A frissen végzettek a tanulmányi szerzõdésüknek 

megfelelõenaMárkushegyiBányaüzemésaGolderKft.szolgálatában 

hasznosíthatják ismereteiket. A kvalitásaikra 

jellemzõ, hogy életkoruk általában 30-35 év közötti, az 

elõképzésükszerintgimnáziumivagymûszakiszakközépiskolai 

érettségivel (3 fõ mûszaki fõiskolai végzettséggel!), vájár 

vagy lakatos szakmunkásképesítéssel ésföld alatti munkahelyekenszerzettalaposismeretekkelrendelkeznek.Ezegészült 

mostkiabányaipariaknásztechnikusokképzéséreazilletékes 

minisztérium által elõírt szakmai ésvizsgakövetelmények teljesítésealapján 

megszerzettismeretekkel. 

Aképzéselõkészítéseésmegvalósításasorán nemkisnehézséget 

jelentett, hogy az iskolában már csak elvétve voltak 

olyanoktatók,akikkorábbanamostszükségestantárgyakoktatásátvégezték,továbbáhogycsak15-20évvelezelõttkiadottbányászatitankönyvekálltakrendelkezésre.Aproblémamegoldását 

döntõen megbízásos jogviszonyú, nem hivatásos oktatók 

foglalkoztatásával úgy lehetett biztosítani, hogy közben 

saját maguk végezték el amai kor színvonalának megfelelõ 

tartalmútananyag összeállításátis. 

Azoktatók: VörösGéza (bányamûveléstan), Király Zoltán 

(föld-ésbányaméréstan;mérõszámosábrázolás,térképkészítés), 

ÁcsJózsef (bányagéptan), ForisekImréné (anyag-ésgyártásismeret, 

mechanika, általános géptan), Forisek István ifj. 

(munka-éskörnyezetvédelem), GécziIstván (elektrotechnika, 

bányavillamosságtan), KissCsaba (érc-ésszénelõkészítéstan), 

Kõbányai Ferenc(geológia), SólyomJöran (számítástechnika), 

Szabó László (mûszaki ábrázolás, felzárkóztatás), Tóth István 

(felzárkóztatás), dr.MagyarGyörgy tagozatvezetõésosztályfõnök 

(gazdasági, vezetésiésszervezésiismeretek). 

Aszakmaitantárgyak tanulmányirendjével összhangban, 

atanulmányi idõ alatt bányahatóság elõtt kellett vizsgázni az 

Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat és az Általános 

Hazai hírek 

RobbantásiBiztonságiSzabályzatfejezeteibõlis.Utóbbioktatását 

BalogTibor végezte. 

Aképzésre elõírt szakmai és vizsgakövetelmények minél 

színvonalasabbésgyakorlatibbteljesítésétszolgálta,hogyatanulók 

hét szakmai tanulmányút résztvevõiként ismerkedhettek 

meg: Budapesten ametróépítéssel, Gyöngyösorosziban a 

Mátra hegység valaha volt ércbányászatával, Bükkábrányban 

akülfejtéssel, Tatabányán az itt még nem is oly régen volt 

szénelõkészítéssel, Bakonyoszlopon abauxitbányászattal, Bátaapátiban 

aNemzeti Radioaktív Hulladéktároló építésével, 

Felnémeten amészkõbányászattal. 

Az egyes tanulmányutak alkalmával –melyekre aPéch 

AntalAlapítványtámogatásávalkerülhetettsor–ahelyiszakmaivezetésreprezentánsaitartottak 

elõadástéskonzultációt. 

Azõnevükafentisorrendnekmegfelelõen: dr.BalázsyBélaés 

Frigyes Gábor; Halász András és SzabóFerenc; Szomor László; 

KubingerIstván;BertaIstván;NagyLajos. 

AképzésiidõszakvégénaMárkushegyiBányaüzemszakterületi 

felelõs vezetõi arról tartottak 10 elõadást, hogy hogyan 

tükrözõdik mindaz az üzemi gyakorlatban, amit atanulók 

askolasztika szabályai szerint igyekeztek elsajátítani. Az 

elõadókéselõadásaik: 

• Öveges István: AMárkushegyi Bányaüzem geológiai rendszere 

és geológiai szolgálata, ebben az aknásztechnikusok 

helye, szerepe, feladata, hatásköre és felelõssége (Az aknásztechnikusokadotttémabelifeladataivalatöbbielõadás 

isfoglalkozott.) 

• ImeliJános: Gazdálkodásamunkaerõvel,amunkaidõvelés 

azehhezkapcsolódó költségekkel 

• KoroknyaiJános: Amunkaátvételszabályai,akeresetszámítás 

módjai ésmenete, amûszaknapló vezetése,aszakmány 

készítése 

• NémethLászló: AMárkushegyiBányaüzembányamérésiés 

térképészetirendszere 

• CsákMátéCsaba: AMárkushegyiBányaüzemszénelõkészítésének 

ésminõségbiztosításának rendszere 

• ÁcsJózsef: AMárkushegyiBányaüzemgépészetirendszere 

• Juhász Attila: AMárkushegyi Bányaüzem villamos rendszere 

• MokánszkiBélaésSimaiFerenc: AMárkushegyiBányaüzem 

informatikairendszere 

• Vicsai János: AMárkushegyi Bányaüzem bányamûvelési 

rendszere,a2009.évimûszakiüzemiterv 

• Dr.HaveldaTamás: AVértesiErõmûZrt.,ezenbelülaMárkushegyi 

Bányaüzem gazdasági, szervezeti, vezetési és irányításirendszere 

Az így felkészített tanulók a2/14. évfolyamra elõírt tanulmányikötelezettségeikteljesítéseutántehettekbányamûveléstanbólírásbeli, 

gyakorlati éselméleti,föld-ésbányaméréstanból 

gyakorlati és elméleti vizsgát. Aszakmai vizsgabizottság 

elnöke Salzinger György okl. bányagépészmérnök, aterületi 

gazdaságikamarátképviselõvizsgabizottságitag KárpátCsaba 

okl. bányamûvelõ mérnök, avizsgaszervezõ iskolaképviselõje 

Horváth József ny. igazgató volt. Avizsgabizottság munkáját 

Vörös Géza és Király Zoltán,mintkérdezõ tanárok, dr.Magyar 

György, mint felelõs szervezõ, továbbá a gyakorlati vizsgarészeknél 

KántzTibor,ÖvegesIstván és Vicsai János, mintaz 

érdekeltMárkushegyiBányaüzemképviselõisegítették. 

A gyakorlati vizsgafeladatok elõkészítését Balog Tibor 

(robbantás), Elekes János és Szénási Brigitta (elsõsegélynyújtás), 

Greskó Mihály (szellõztetés), Kovács János (naplózás, 

dokumentálás) továbbá Tóth Zsolt közremûködésével 

dr.MagyarGyörgy végezte. 


Aselmecbányai diákhagyományokkal és szellemiséggel 

Kiss Csaba ismertette meg atanulókat. Ehagyományok és 

szellemiség ápolása jegyében az osztályból tíz fõ vett részt az 

OMBKEoroszlányihelyiszervezetének2008-asBorbála-napi 

évzárószakestélyén,aholazalkalomhozillõkomolypohárbeszédet 

„Bányász szakmai képzés, avagy selmeci szellemiségû 

bányaiskolák” címmel dr.Magyar György mondta. Atanulók 

közülháromkiválasztottannakrendjeésmódjaszerintörömmelesettáta„keresztelés”procedúrájánis. 

Avégzõs osztály megszervezte aszalag- és gyûrûavatót, 

továbbá 2009. április 30-án részt vett a tatabányai Alma 

Materben tartott szalamanderes ballagáson. Ésmivel aváros 

középiskoláinak újabb összevonása miatt akövetkezõ tanév 

búcsúzó diákjai már hivatalosan minden bizonnyal más nevû 

oktatási intézményben éneklik majd abányászhimnuszt, az 

oroszlányibányászfúvószenekariselkísérteafiúkat,hogymûvészetükkel 

még emlékezetesebbé tegyék aTatabányán 60 

éves, ajogutódlások alapján pedig 113 évesiskolautolsó ballagásiünnepélyét. 

AVértesi Erõmû Zrt. Márkushegyi Bányaüzeme és a 

PAMSZIG sikeres együttmûködésével 1998 után így teljesült 

ismét a bányász iskolák Péch Antal által megfogalmazott 

célja: „A …bányászat …számára ... afeladatoknak minden 

elméleti és gyakorlati követelményét teljesíteni képes aknászok 

képezése.” 

Õrizzükeszellemiséget, mégakkoris,hamáramáraziskola 

profilja alapvetõen átalakult, sokasodott. Ennek jegyében 

középszintû bányász szakemberképzés tatabányai történetét 

bemutató iskolamúzeumot létesítünk. Az I. ütem megnyitását 

az 1949-ben megkezdett tanítás 60. évfordulóján, 

vagyisa2009/2010.tanévévnyitóján tervezzük. 

Dr.Magyar György, Horváth József 

Szakmai tapasztalatcsere Bükkábrányban 

ABányagépészetaMûszakiFejlõdésértAlapítványkuratóriuma 

és abányagépész szakcsoportok képviselõi 2009. április30-án 

látogatást tettek aMátraiErõmû Zrt.bükkábrányi 

lignitbányájában. 

Abányalátogatáson Simon Csaba, abükkábrányi bánya 

karbantartásifõosztályvezetõjeadotttájékoztatástegytökéletesen 

kivitelezett új beruházásról, atervezés fázisától agép 

összeszerelésig. Megnézhettük, hogyan „áll össze” a világ 

egyiklegnagyobbkompaktkotrógépe,melynekszállításiteljesítménye6.700m 

3 /h, évesteljesítménye12,0millió m 3 .Akotrógép 

amagakategóriájában egyedülálló. 

Az összeszerelésnél láthattuk, hogy az általánostól szigorúbb 

követelményeknek hogyan felelnek meg afõegységek, 

mintpl.marótárcsahajtómû,golyópálya,alépítményésmenetelõ 

mûvek, melyek megbízhatósága elengedhetetlen agép 

hosszú távú üzembiztos mûködéséhez. Láthattuk továbbá, 

hogy amûszaki követelmények kialakítása során kiemelkedõ 

figyelmetfordítottakazegységesítésre,akorszerû anyagokés 

technológiák alkalmazására,agyorsan kopó alkatrészek élettartamának 

növelésére,azegyes építési csoportok karbantartásbarát 

kialakítására. Az összkép dicséri akivitelezõ cég, az 

ausztriai SANDVIK Mining and Construction Materials 

Handlingmunkájátésazépíttetõigényességét,szervezésétaz 

alkatrészgyártásésaszállításvonatkozásában. 

Ezzelazújberendezésselnemcsaknövelnitudják majda 

termelésüket, hanem optimalizálni is. Az új nagy kompakt 

kotró2009.közepéntörténõüzembeállításávalajelenlegitervekben 

szereplõkiskotróstermeléstváltják föl. 

KöszönetaMátraiErõmûmunkatársainak (SimonCsaba, 

MajorosOttó) és dr.ZsírosLászló,dr.LadányiGábor kollégáknak 

asegítségért, hogylétrejöhetettezalátogatás. 

Akészültképekmegtekinthetõekawww.banyagepeszalapitvany.huképgalériájában. 

Mokánszki Béla 

Megemlékezés Bóday Gábor bányamérnökrõl 

BódayGábor halálánakhuszadikévfordulójánemléküléssel 

és emléktábla-avatással tisztelegtek abányamérnök, volt 

bányaigazgatóajkaitevékenységeéséletmûveelõttavároslakói,hagyományõrzõésbányászszervezetei. 

Bóday Gábor (Czekelius Günther) 1897. június 15-én születettNagyszebenben.Azelsõvilágháborúbankatonaiszolgálatot 

teljesített. Bányászati tanulmányait apr v 

ibrami, majd a 

leobeni bányászati fõiskolán folytatta, és aberlini mûszaki 

egyetemen szerzett bányamérnöki oklevelet 1922-ben. Két 


évig üzemmérnök volt Sandarsdorf külfejtéses barnaszénbányabrikettgyárában. 

1924-ben érkezettazajkaiKõszénbánya 

Rt.-hez, ahol elõször gépüzemvezetõ (bányaüzem vezetõ helyettes), 

majd 1928 és 1947 között bányaigazgató, az ajkai 

szénbányaüzemek felelõsmûszakivezetõjevolt.Nevéhezfûzõdikafrontfejtésestechnológiaelsõmagyarországialkalmazása, 

bányák bõvítése, Jolán akna és apadragi új bányaüzem 

megnyitása. Arekonstrukciók révén létrejött egyolyan szén-, 

illetve energia-kapacitás, amelyre 1940-tõl felépülhetett az 

erõmû, timföldgyár és alumíniumkohó ipari komplexum, 

megteremtve akésõbbi város alapjait. AII. világháború végén, 

anémet csapatok visszavonulásakor megakadályozta az 

üzemekfelrobbantását,ezzelbiztosítottaafolyamatostermelõmunkát. 

Ajkáról távozva 1947-48-ban a Magyar Állami 

Szénbányák központjában, illetve aNehézipari Minisztérium 

Bányászati Fõosztályán megszervezte az elsõ üzemgazdasági 

osztályt. 1949-tõl Komlón irányította atermelést osztályvezetõi, 

majd vezetõ fõmérnöki beosztásban. 1958-ban nyugdíjazását 

kérte. 1959-tõl haláláig aSzabadalmi Hivatal külsõ 

munkatársakéntésegyébintézményekmegbízásábólmagyarnémet 

szakfordító volt. Szakcikkei az Anschnitt (Bochum) 

címû folyóiratban, és aBányászati és Kohászati Lapokban 

jelentekmeg.Magyarrafordította Ch.Tr.Delius 18.században 

írt „Anleitung zu der Bergbaukunst” címû mûvét. AMagyar 

BányászatiésKohászatiEgyesületnek1930-tóltagja,1972-tõl 

tiszteleti tagja volt. Hosszú ideig gondozta az egyesület 

könyvtárát. Munkásságát Mikoviny-(1972), Zorkóczy-(1973) 

Sóltz-(1976)emlékérmekkelismerték el. 

Az ajkai szénbányászat fejlesztéséért végzett szakmai tevékenységével,aközösségirántiemberségeselkötelezettségévelolyanemlékethagyott,melyércnélmaradandóbb. 

Amegemlékezés 2009. június 4-én emléktábla-avatással 

kezdõdött, melyet aváros róla elnevezett utcájában lévõ kis 

parkban, egy talapzaton helyeztek el. Az avatásraszép számmal 

összegyûlteket Horváth Károly bányamérnök, aBódéért 

Hagyományõrzõ Egyesület elnöke köszöntötte, majd 

SchwartzBéla, Ajkavárospolgármestere,országgyûlésiképviselõ 

mondott avató beszédet. Beszédében méltatta az ünnepelt 

tevékenységét, amivel jelentõsen hozzájárult amost 50 

évesvároslétrejöttéhez. 

AzemléktáblaleleplezésétkövetõenaBóday családmegjelent 

tagjai, aPadragi Bányász Hagyományápoló Kör és a 

Bódéért Hagyományõrzõ Egyesület képviselõi koszorút helyeztek 

el annak talapzatán. Az avató ünnepség aBányászhimnuszeléneklésévelzárult. 

Amegemlékezés abódéi közösségi házban emléküléssel 

és könyvbemutatóval folytatódott. Arésztvevõk meghallgatták 

Olasz Lajos: Beomló tárnában címû versét Rédling 

Nikoletta elõadásában,majd KerekesÁrpád bányamérnök,volt 

padragi bányaigazgató elõadása következett. Az elõadó az 

erre az alkalomra megjelentetett „A Czeki…” címû könyv 

írója és szerkesztõje és a megemlékezés egyik szervezõje. 

Kutatásai eredményeképpen a legtöbb ismerettel õ rendelkezik 

Bóday Gábor (akkor még Czekelius Günther) ajkai 

tevékenységérõl. 

Amegemlékezést hozzászólások követték. Bóday Ottó, 

Bóday Gábor fia megható szavakkal emlékezett édesapjára, 

mintemberre, ésannak egész életútjára. Megköszönte acsalád 

nevében aszervezõknek akegyeleti megemlékezést, és 

édesapjátólkapottértékesemlékplakettetadottátaszervezõ 

egyesületnek. Dr.Csontosné Bóday Alexandra ugyancsak köszönetet 

mondott Kerekes Árpádnak és az egyesületnek a 

könyv megírásáért és megjelentetéséért. Blaskó Sándor egy 

családját érintõ eseményre, Jenei Ferenc pedig aszakmája 

megszerzése történetére, és ebben anéhai bányaigazgató segítõ,emberségesszerepéreemlékezett. 

Azemlékülésmásodik részében HorváthKároly bemutatta 

a Bódéért Hagyományõrzõ Egyesület által kiadott „A 

Czeki”címûkönyvet,amielsõsorban BódayGábor bányamérnökajkai,közelnegyedszázadostevékenységérõlszól.Alapját 

az anémet nyelven írt önéletírás adja, amelyet lánya, Bóday 

Alexandra fordítottle, és bocsátottazíró rendelkezésére. Ezt 

egészítette ki az író azönmagaáltalösszegyûjtött,iratmaradványok 

részleteivel és sajátgondolatokkal. Akönyv borítóján 

aJolán aknatoronyésrakodó egy1936-osfelvételelátható. 

Akiadványhozazelõszót SchwartzBéla polgármesterírta, 

akikiemeli Bóday Gábor lokálpatriotizmusátaz50évesváros 

lakói számára példaképpen az alábbi idézettel: „Sosem bántam 

meg,hogyAjkárajöttem”. 

A könyv fejezetei önállóan is érthetõek, de Czekelius 

Günther egész tevékenységérõl átfogó képet azok egymás 

utáni olvasásából kaphatunk. Arövid szakmai életrajz után 

különfejezetekbenfoglalkozikadiákévekkel,azAjkáraérkezéskörülményeivel,azakkoribányaviszonyokkal,azelsõszéles 

homlokú frontfejtés magyarországi bevezetésével, bányaveszélyekkel 

és bekövetkezett katasztrófákkal, abányatelepi 

élet eseményeivel, avilág elsõ kriptongyárának építésével, a 

háborús eseményekkel, a bányabénítással, a felszabadulás 

utáni újrakezdés problémáival. „Így láttuk édesapámat” címmel 

gyermekei, Alexa és Ottó visszaemlékezéseit olvashatjuk, 

majd ezt követi aszerzõ összegyûjtött kordokumentumainak 

közlése „Pro memória” címmel. Az írott rész epilógussal zárul,melybenaszerzõmegvonjaarendkívülgazdagésjelentõséletútmérlegét.Akiadványvégén50oldalasképmelléklettalálható, 

mely segítségével az életút, illetve aleírt események 

nyomonkövethetõek. 

Akönyvbemutató után Horváth Károly egyesülete nevében 

megköszönteaMagyar BányászatiésFöldtani Hivatal, a 

Bakonyi Erõmû Zrt., aBakonyi Bányász Hagyományõrzõ 

AlapítványésAjkaVárosÖnkormányzatasegítségét. Anyagi 

támogatásukkal hozzájárultak az emlékülés megrendezéséhez,azemléktábla-állításhozésakönyvkiadásához. 

Horváth Károly,Kozma Károly 


Bányász Hõsök napja 

2009. április 28-án, Tatabányán immár második alkalommal 

emlékeztek amunkabalesetben elhunyt ésmegsérültbányászokra. 

ASzabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének 

kezdeményezésére 1995 óta április 28-át világszerte a 

munkabalesetáldozatainak emlékéreszentelik. Ehhezcsatlakozott 

Tatabánya Megyei Jogú Város önkormányzata 2007ben, 

amikoreztanapotaBányászHõsök napjává,városi ünneppényilvánította. 

Az ünnepi megemlékezés 

TatabányánaBányászKegyeleti 

Emlékmûnél kezdõdött, ahol a 

BányászFúvószenekargyülekezõzenéjére 

érkeztek a bányászok 

és aváros polgárai. Jelen 

voltak aváros országgyûlési és 

önkormányzati képviselõi. A 

MagyarHimnuszközöseléneklése 

után Bencsik János, aváros 

polgármestere tartotta meg 

ünnepibeszédét.Amély,filozofikus 

gondolatokat tartalmazó 

beszédben azt vallotta, hogy ez 

anapahitrõlésatürelemrõlszól.Kétátlagosmagyarfalunépességének 

megfelelõ bányász vesztette életét Tatabányán a 

bánya110évesmûködésesorán,munkabalesetben.Kiemelte, 

hogyabányászok–kiIstenbevetetthittel,kiafizikatörvényei 

kiszámíthatóságában,kisajátszerencséjében,kiatársaisegítségében 

bízva –nap mint nap leszálltak amélybe, vállalták a 

veszélyt.Türelemmelamásikiránt,apályakezdõkkel,agyengébbfizikumúakkal,arossznapotkifogókkal,ahibátvétõkkel 

–ezjellemziabányászszakmakultúrát.Ezahitéstürelemés 

azígyvállaltáldozatépítettefelvárosunkat,Tatabányát.Ebbõl 

apéldából,tanúságtételbõlkellamaiembereknekis,nekünk 

is meríteni. Nincs semmi, amit ingyen adnak, aközel hatszáz 

emberáldozatakapcsolódikTatabányához,példájukerõsítiés 

biztatjaamaisittélõket.„Maisróluk emlékezünk. Isten adjon 

nekik békességet, nekünk pedig adjon hitet és reménységet, 

acsaládtagoknak pedig megnyugvást és büszkeséget.” – 

fejeztebegondolatait BencsikJános. 

1899.április8-án,110évevoltazelsõ,hatáldozatotkövetelõ 

tömegszerencsétlenség atatabányai bányászatban. Ezt 

követõenazegyediéstömegszerencsétlenségeksorán579pajtásunk 

vesztette életét, és tízezer körülire tehetõ abalesetet 

szenvedõkszáma.Ezvoltazáraannak,hogyatatabányaibányászatéltetõjevoltamúltszázadfordulókörüllezajlotthatalmasmértékû 

gazdaságifellendülésnek, hogyatatabányaibányászat 

egyik kulcsszereplõje volt aTrianon utáni Magyarországgazdaságának,hogyamásodikvilágháborúutánalerom- 

boltországunkújjáépítéséthõseinkaszéncsatákkalmeghatározó 

mértékben szolgálták. Bármilyen fájdalmas is volt egyegy 

baleset, tömegszerencsétlenség, bármennyire félelmetesek 

voltak asújtólégrobbanások, azelvesztett társacsákányát 

mindigfelvettevalakiésfolytattaamunkát.Abalesetekelleni 

küzdelemadöntõmozgatójavoltatatabányaimûszakifejlesztési 

törekvéseknek. Azegyik, abányabiztonságot nõvelõ mûszaki 

megoldás atyjának, Ranzinger Vincének anevét viseli a 

városfölémagasodókilátó.Abányabiztonságévrõlévrejavult 

az 1978. évi nagy baleset után, amedence utolsó 25 évében 

márnemvolttömegszerencsétlenség. 

Azutódokméltómódonemlékeznekésemlékeztetnekaz 

áldozatokra. Nincs olyan ünnepünk, eseményünk, ahol ne 

idéznénkfelabányászsorsot.Akegyeletihelyeketkarbantartjuk, 

szépítjük és gyarapítjuk. Erre amunkára aváros nemes 

gesztusa tettefel akoronát, azzal, hogy aBányászHõsöknek 

ünnepet szentelt, amit második alkalommal ülünk meg. Az 

utódok,amahõseipedig azok,akik akorésazévtizedesbányamunka 

terheivel avállukon, sok-sok módon, tollal, fûnyíróval, 

énekhanggal és jelenléttel tesznek hitet abányászat 

mellett,õrzik hagyományait,állítanakméltó emléket. Legyen 

ígyazidõkvégezetéig! 

AmegemlékezéseketaBányászFúvósZenekarésaRozmaringos 

Bányász Egylet bányász dallamokat elõadó ünnepi 

mûsorakövette.Majdamegemlékezõkelhelyeztékvirágaikat 

amegroppantfejtéstszimbolizálóemlékmûnéléskoszorúikat 

azáldozatokneveitfeltüntetõkõtábláknál.Amegemlékezésa 

Bányászhimnuszközöséneklésévelzárult. 

Ezt követõen az ünneplõk többsége aKõ hegyen lévõ 

Ranzinger-kilátóhoz sietett, ahol aváros emléktáblát állított 

az 1978. február 16-i, atatabányai XII/a. aknai bányaszerencsétlenség 

26 áldozatának emlékére. Akoszorúk elhelyezése 

utánaz„Ímholaföldalámegyünk”bányászdalközöseléneklésévelemlékeztünk. 

Dr.Csiszár István 

Bányász térzenei programok apécsi Ágoston téren 

APécsi Bányásztörténeti Alapítvány szervezésében, Pécs 

2010 Európa Kulturális Fõvárosa 2009-es felvezetõ év hivatalosprogramjakeretében,havirendszerességgeltérzeneiprogramvanapécsiÁgostontéren,ahol2006-banazalapítványfelállíttattaamecsekibányákközpontiemlékmûvét.Ezzelarendezvénysorozattalisjelezniszeretnékapécsibányászmúltszerepétésápolvaébrentartaniabányászattérségi,történelmijelentõségét.Atérzeneieseményekmárharmadikévefolytatódnakazalapítványrendezésévelésfinanszírozásamellett.Ezéváprilis26-ánaPécsiÉrcbányászKoncert-fúvószenekar(karnagy 

SzabóFerenc),szórakoztattaaszépidõbenössze- 


gyûlthallgatóságot,majdmájus31-én,délelõttismétfelemelõ 

zeneiélményt nyújtó esemény történt az Ágoston téren, ahol 

aPécs-Gyárvárosi Gyermek és Ifjúsági Fúvószenekar (karnagy 

Maronics Zsolt, Kerekes Csaba)adottegyórás koncertet 

amegjelentszépszámú közönségnek. 

Akoncertek tovább folytatódnak, minden hónap utolsó 

vasárnapján 10 óra 45 perces kezdéssel, egészen szeptember 

27-ig. Ezt azenei programot az alapítvány szeretné atovábbiakban 

is rendszeresen folytatni, azenekarok tekintetében 

úgy bõvíteni, hogy amagyarországi bányász zenekarokat folyamatosanmeghívjákszereplésre.A2010.éviEurópaiKulturálisFõvárosprogramjaibanpedigezenazavatott,különleges 

atmoszférájú helyszínen nemzetközi fúvószenekari fesztivált 

terveznek. 

Dr.Biró József 

Komlói bányászok találkozója 

Akomlói Jánosi Engel Adolf Bányászati Gyûjteményért 

Közhasznú Alapítvány és aMagyar Bányász Szakszervezet 

komlói nyugdíjas alapszervezete 2009. május 16-án, délelõtt 

10óráratalálkozóra,beszélgetésrehívtaazérdeklõdõ komlói 

bányászokat aKomló-Sikonda Pihenõparkba (korábbi BányászPihenõpark).Atalálkozótémájaabányászatihagyományok,emlékekmegõrzésevolt. 

Atalálkozóelején RadicsKálmán bányatechnikus,önkormányzati 

képviselõ, aMagyarországi Bányásztelepülések Országos 

Szövetsége kuratóriumának tagja bevezetõjében utalt 

arra,hogyKomlóabányászatemlékeinekmegõrzésetekintetében 

–az elvégzettmunka ellenére –tetemes lemaradásban 

van más bányásztelepülésekhez képest. Nincsenek kulturált 

emlékhelyek,éseddigmégnemsikerültmegtalálniatöbbéve 

tervezett bányászati gyûjtemény helyét sem, pedig erre közhasznúalapítványthoztaklétre.Gondokatemlítettmégabányászati 

rendezvények szervezésével, rendszeressé tételével 

kapcsolatban. 

Atalálkozó atovábbiakban Kõszegi Ernõnek, abányász 

szakszervezet komlói nyugdíjas alapszervezet vezetõjének elnökletével,illetveafelkértvitaindítókkalfolytatódott 

A bányászati gyûjtemény létrehozásának tervezését 

dr.Bachman Zoltán tanszékvezetõ egyetemi tanár, Kossuthdíjasépítõmûvészvállaltamagára.Elképzeléseitagyûjtemény 

helyszínétõl függetlenül vázolta fel. Nem hagyományos, múzeumszerûgyûjteménytképzelel,hanemegyemberközpontú–avizuálisépítészetlegújabberedményeitalkalmazó–bányászati 

élményteret, amit alátogató saját érdeklõdése szerint 

rendezhetnebe.Egybenezazélménytéralkalmaslehetnearra,hogyavilágbármelyrészébõlérkezõanyagoknakbemutatásilehetõségetbiztosíthatna. 

Jégl Zoltán alpolgármester az önkormányzat tevékenységét 

ismertette, és szándékaikat abányászati ügyek támogatásával 

kapcsolatban. Leírta nehézségeiket, amely elsõsorban a 

magárahagyott,iparátvesztettvárostúlméretezettinfrastruktúrájából 

fakad. Eredményként értékelte aKomlói Bányászzenekar 

sikeres újraszervezését. Beszámolt akülföldi tapasztalatcserékennyertinformációkról,majdeztegyfilmmelisillusztrálta. 

Aváros vezetõsége részérõl ígérte akonkrét célok 

folyamatostámogatását. 

MéreiEmil okl.bányamérnök,egykorivezérigazgatóafelszámolásoksoránmegmentett,raktárbanelhelyezettmuzeális 

értékû aknatorony felállítását szorgalmazta. Jäger László okl. 

bányamérnök atervbe vett föld alatti múzeum elhelyezési és 

financiális lehetõségeit vizsgálta. Több olyan programot is ismertetett, 

amely kulturáltkörnyezetkialakításávalteremtene 

abezárt, betömedékeltbányák helyszínén idõtöltési,pihenési 

és nem utolsósorban megemlékezési lehetõségeket. Ehhez 

kérteajelenlevõmintegyszázfõtevékenysegítségét. 

Az elõadások után vita következett, melyen szubjektív 

visszaemlékezések mellett javaslatok hangzottak el (Nagy 

Ferenc bányatechnikus, dr.BiróJózsef okl.bányamérnök, Varga 

Péter bányatechnikus) a további lépéseket és teendõket 

illetõen. 

JakabJózsefné, aKomlóiMuzeálisGyûjteményigazgatója 

aközelmúltban kiadott,abányászattalésKomlótörténetével 

foglalkozó könyveket mutatott be. Jelezte, hogy most jelenik 

meg egy kiadvány a komlói bányászat megteremtõjének, 

JánosiEngelAdolfnak életérõl,melybenJánosisajátfeljegyzései, 

élõ rokonaiésazéletmûvetkutatókmunkáitalálhatók. 

Adélelõttitanácskozásközösebéddel,majdfilmvetítéssel 

folytatódott, ahol bemutatták egyes német bányák külszínénekbontásnélkülihasznosítását.ArésztvevõkújraláthattákaTV2bányabezárásokrólszólóriportfilm-összeállítását,amelyben 

ajelenlevõk között istöbben szerepeltek, mint riportalanyok. 

Atalálkozó azzalagondolattal zárult, hogyremény lehet 

arra,hogyatervekkonkrétmegvalósításakorishasonlószámban 

eljönnek azok, akik tenni akarnak anemes célok érdekében. 


Jánosi Engel Adolf könyvbemutató 

Akönyvhét keretében Pécsett 2009. június 8-án, hétfõn, 

18 órakor aVárkonyi Nándor könyvtárban, Komlón pedig 

2009. június 9-én 16 órakor aMuzeális Gyûjtemény idõszaki 

kiállítótermében bemutatták a„Jánosi Engel Adolf: Életembõl” 

címû könyvet. 

Apécsi könyvünnepen Szirtes Gábor, a Pro Pannónia 

Kiadó igazgatója –akönyv szerkesztõje –mutatta be személyenként 

ajelen lévõ Jánosi Engel Adolf leszármazottakat, 

akik dokumentumokkal segítették és írásaikkal is társszerzõi 

lettekamûnek.Akönyvgerincéta„MeineLiebenKinder”c. 

önéletírásadja,melyetakomlóibányászatotmegalapító szerzõ 

kizárólag gyermekei részére készített 1887-ben. Így tehát 

hiányzikbelõleazaztkövetõidõszakleírása,vagyispl.akomlóibányanyitásvállalkozása. 

Abemutatón acsaládrészérõltöbbekközöttrésztvettek: 

Jánosi Engel Péter (közgazdász,NewYork), SteinRózsa (festõ 

ésszobrász,Párizs), SziklaGábor (SteinAnna testvére). 

Akönyv társszerzõinek tekinthetõk, akik írásaikban korábbanvagyekönyvkapcsánméltattákJánosiEngelAdolfot, 

mégamegnevezettleszármazottakonkívül: MéreiEmil,Szirtes 

Gábor,Krisztián Béla, Jakab Józsefné és Csikós Ferenc. Utóbbi 


aKomlókörnyékénkeringõ JánosiEngelAdolfról szólólegendákatgyûjtötteösszeésadtaközre. 

Komlón, ahol abensõséges ünnepségen részt vett Páva 

Zoltán,avárospolgármestere, JakabJózsefné –aKomlóiMuzeálisGyûjteményvezetõje–akiadványegyikelõkészítõje,értelmi 

szerzõje mutatta be amár felsorolt díszvendégeket. Az 

ünnepségenjelenlevõtávolirokon, BaiersdorfKristóf –aPécsi 

Szemle várostörténeti folyóirat nyári számában –most jelentette 

meg írását „A Jánosi Engelcsaládról. Adatok éskérdõjelek,I. 

rész. Acsaládalapító Jánosi Engel Adolf”címmel. 

Arésztvevõ leszármazottak mindkét alkalommal köszönetet 

mondtak avárosoknak, hogy ilyen megbecsüléssel vannak 

neves õsük irányába. Komlón külön kiemelték azt aszeretetet 

és nagyrabecsülést, amelyet aváros lakói Jánosi Engel 

Adolf emlékének ápolása,szobránakmegmentése,megóvása, 

méltó helyen történõ felállítása érdekében megtettek. Sajnálattal 

tapasztalták, hogy aKomló közigazgatási területéhez 

tartozó államosított kastély romos állapotban van, és gazdátlanképetmutat. 

Ígérték, hogy gyermekeiket az itteniekkel való kapcsolat 

tartásáraéskölcsönösmegbecsülésretanítjákésekapcsolatot 

maguk isápolják ésfenntartják. 


Évfolyamtalálkozó 

Aszokásosötévenkéntitalálkozókon túlmenõen az1957ben 

Sopronban végzett bánya-, olaj-, geológus- és bányagépészmérnökök 

évente is rendszeresen találkoznak. Ezek az 

összejövetelek háromnaposak,amelyeken ahosszú évek alatt 

összekovácsolódott 40-50 fõ vesz részt. Akialakult program: 

elsõ napszakestély,másnapszakmaiésvárosnézõprogram,a 

harmadik napelbúcsúzáséshazautazás.Atalálkozótminden 

APávai-Vajnaemlékmûnél 

esetbenegy-egy,abányászathozkapcsolódóvárosbanrendezzük 

meg. 

AlegutóbbiszínhelyHajdúszoboszló(Karikáshotel)volt, 

2009.május13-15.között.Amájusiszakestélyenazelnökifeladatokat 

Orbán Tibor (alias Idesem) látta el, akomoly poharat 

dr.Némedi Varga Zoltán (alias Mázlista), avidám poharat 

dr.Somos László (alias Szamóca) tartotta. Akomoly pohár 

„Ásványi nyersanyagok vonatkozásában gazdag vagy valóban 

szegényországvagyunk?”,avidámpohár„PávaiVajnaFerenc 

zseniális geológus vagy aföldtudományok áldozata?” címet 

viselte. 

Május14-énaMOLNyrt.KTDhajdúszoboszlóigázüzembenaMiskolconvégzettgázmérnök, 

BakóAttila fogadottminket,ésadottszakmaitájékoztatást.Azüzemfõbejárataelõtta 

Pávai-Vajna emlékmûnél a résztvevõkrõl fénykép készült. 

Végigjártuk agázüzemet, megnéztük agázelõkészítõ és -feldolgozó 

technológiát és kiszolgáló berendezéseit. Ezt követõen 

Nagyhegyes határában meglátogattuk az1961. évi gázkitörés 

színhelyén kialakult kráter-tavat (HSZ 36-os fúrás), ami 

maolajipariemlékhely,kirándulóhelyéspihenõpark. 

Május 15-én adélelõtti órák még városnézéssel teltek el. 

Többenazonbannemahazautazástválasztották,hanemtöbb 

napotmégavárosbantöltöttekelgyógykúrázásicélból(sajnos 

ránk is fért!). Arésztvevõk egyhangúlag megfogalmazták, 

hogy2010-ben ismételten találkozniszeretnének. 

Dr.Somos László 

Elnökségi ülés aMagyar Mérnöki Kamara 

Szilárd-ásvány Bányászati Tagozatnál 

Június közepén aSzilárd-ásvány Bányászati Tagozat elnökségeTatán,a„Vizek 

városában”tartottasoron következõ 

ülését. Az elnökség tagjai az ország különbözõ részein élnek 

(Pécs, Salgótarján, Miskolc, Budapest), de anagy távolságok 

ellenére azelmúlt évek alatt kialakult köztük egy olyan szakmai-baráti 

kapcsolat, mely aTagozat mûködtetése és érdekképviselete 

terén megvalósult hatékony és eredményes munkát 

lehetõvé tette. Az elnökség tagjainak megbízatása aválasztási 

ciklus végének közeledtével lejár, így Németh László 

elnök ahivatalos elnökségi ülés mellett fontosnak tartotta, 

hogyazösszejövetelalkalmat adjon azelnökségitagok baráti 

találkozójára is. Akétnapos rendezvényre így –talán rendhagyómódon 

–NémethLászló asajáttataiotthonábainvitáltaazelnökségtagjait.Aszépnyáriidõokánazelnökségiülés 

színhelyeazárnyatadókertipavilon lett. 

Azelnökmegtartottabeszámolójátazelmúltidõszakeseményeirõl, 

kiemelve az országos elnökségben történt tisztújítást,valamintaTagozatésaMiskolciEgyetemközöttisikerestárgyalásoknyománlétrejöttmegállapodást,melyafelsõoktatásiintézményben 

szerezhetõ szakmaikreditpontok éskamarai 

jogosultságok megszerzésének feltételei között teremt 

összhangot. Tasnádi Tamás, aMinõsítõ Bizottság elnöke beszámolt 

abizottság elmúlt idõszakbeli munkájáról, melynek 

kapcsán az elnökség tagjai között aszilárd-ásvány bányászat 

szakmai presztizsének fontosságáról tartalmas eszmecsere 

alakult ki. Anapirendben szereplõ hivatalos részt követõen 

Livo László köszönte meg Németh László munkáját, ésaközösenvégzettmunkaemlékéreazelnökségnevébenegySzent 

Borbála-szobrotadottát. 

Anap zárásakéntazelnökáltalgrillezetthúsokatészöldségeket 

helyi borok kóstolása mellett és anekdotázás közben 

fogyasztották elazelnökségtagjai. 

Másnapra Bariczáné Szabó Szilvia vállalta aszakmai-kulturálisprogrammegszervezését.Areggelitkövetõenazelnökség 

tagjait atatai kisvonat (dotto) várta, hogy egyórás körút 


keretében megismerkedhessenek Tata nevezetességeivel. A 

körút többek között érintette az Angol-parkot, aváros központját,majdazÖreg-tópartjánhaladvaaTataiVárat.AvégállomásaKárvárihegyvolt,aholarésztvevõkszakmaiidegenvezetésmelletttekinthettékmegageológiaibemutatóhelyérdekesföldtaniésõslénytaniképzõdményeit.AprogramméltózárásakéntazelnökségtagjaitebédvártaatópartiPlatánvendéglõhatalmasplatánfájaalatt. 

Bariczáné Szabó Szilvia 

120 éves aDorogi Bányász Zenekar 

Idén Dorog várossá nyilvánításának huszonötödik évfordulóját 

ünnepelte. Arendezvénysorozat egyik fénypontja a 

120éves DorogiNémetNemzetiségiEgyesületBányászFúvószenekarának 

(ismertebb nevén aDorogi BányászZenekar) ünnepi 

hangversenye volt. Az igazán figyelemre méltó évfordulót 

aváros azzal tisztelte meg, hogy ez alkalomból jubileumi 

zászlótadományozottazenekarnak. 

A60-asévekközepetájánfantasztikuszeneiéletvoltDorogon,egyidõbenmûködöttfúvós-,szimfonikusésifjúságizenekaris.BendeGyuribácsi,azenekaregykorititkára,aZenebarátok 

elnöke kutatta az eredetünket, összefogta az addig 

felleltanyagokat.1899-ben,mivelakkoriban csak Annavölgybenmûködöttbánya,azottélõ,Cseh-ésMorvaországbólbetelepített 

bányászok voltak az elsõ zenészek, akik azenekart 

megalakították.A20-asévekbõlvanelõszörfényképésírásos 

dokumentum, melyekbõl az is kiolvasható, hogy valószínûleg 

ezvoltazelsõ bányászzenekarazországban. 

Azenekart akezdetektõl abánya támogatta. 1918-ban a 

bányaigazgatóság svele együtt az akkoriban Fleischer Ferenc 

karnagyáltalvezetett,24tagúzenekarisDorograköltözött.A 

kétvilágháborúközött BánátiBuchlerAntal voltazenekarvezetõje. 

Ebben az idõszakban már fúvós ésvonós hangszerekkelkiegészítettszimfonikuszenekarismûködött.1923-28között 

–mivel Annavölgyrõl ide helyezték –ismét Fleischer 

Ferenc vezette azenekart. Nyugdíjazása után Gáldi Ferenc 

vetteátakarmesteripálcát.Ezekrõlaz1945utániidõkrõlmár 

jóvaltöbbadatunkvan.Aztistudjuk,hogyháromkollégavett 

részt tevékenyen a zenekar újraindításában: Gáldi Ferenc, 

Pillár Ernõ és Hám János. Õk kutatták fel a széthordott 

hangszereket,kottaanyagokat. 

Az 1950-es években jött létre ama is mûködõ Erkel 

Ferenc Zeneiskola. Tõlük nagyon sok kollégát kaptunk az 

éveksorán.Ekkorkezdtepályafutásátazageneráció,akikbõl 

négyen még ma is velünk zenélnek: Uresch Miklós, Bíró 

László, Mucha János és Várkövi István. Valamennyien a70-es 

éveiket tapossák, saz elmúlt 120 esztendõbõl közel 60-at (!) 

teljesítettek márazenekarban. 

1961-ben Gáldi Ferenctõl fia, Ernõ vetteát astafétát, saz 

egyik legsikeresebb korszakát élte azenekar az azóta eltelt 

években. LénártElek voltakarnagy,másodkarnagykéntpedig 

BulhardtVilmos segítetteamunkáját.Ekkorkezdõdtekakülföldi 

szereplések. Kulturális területen könnyebb volt egyfajta 

„kulturális hidat” építeni. Elõször Csehszlovákiában, majd 

1974-tõl Németországban is felléphettünk. Kulcsszerepe volt 

ebben RajmundWolf úrnak,aNémetZeneiSzövetségelnökének. 

Lénárt Elek 1984-ben elhunyt, nehéz volt amegfelelõ 

utódjátmegtalálni,mígvégülaBányászSzakszervezetsegítségével 

sikerült egy kiváló karmestert megszereznünk Zagyi 

István személyében,akiamainapigvezényliazenekart.Jelenleg45fõvel,sikeresen 

mûködik aDorogiBányászZenekar. 

Cseh Teréznek Bohner Antallal, aNemzetiségi Egyesület elnökévelkészültinterjúja(RegioRegia 

Magazin)alapján. 

Abányászat Pécs város napján 

A hagyományoknak megfelelõen szeptember 1-jén van 

Pécs város napja. Aváros közgyûlését ebbõl az alkalomból a 

PécsiNemzetiSzínházbantartották.Általábanazünnepségek 

keretében avatják –aképviselõ-testület döntése alapján –a 

városdíszpolgárátésadjákátavárosáltaladományozottmás 

kitüntetéseketis. 

Nagy örömünkre idén két kollégánk is rangos elismerést 

vehetett át dr.Páva Zsolttól, aközelmúltban megválasztott 

polgármestertõl. Más kitüntetettekkel együtt „Pro 

Communitate”Emlékérem kitüntetésbenrészesültaPécsiBá- 

SzirtesBéla ésSallay Árpádkoszorúz 

nyásztörténeti Alapítvány elnöke, Szirtes Béla okl. bányamérnök 

és az Alapítvány kurátora, Sallay Árpád okl. bányamérnök. 

Az indoklás szerint az elismerést „a mecseki bányászat 

emlékei megõrzésében végzett kiemelkedõ, nemzetközi viszonylatbanisegyedülállótevékenységéért”kaptamindkétkitüntetett.AkitüntetésekaPécsiBányásztörténetiAlapítványnak 

apécsibányászemlékhelyek megjelölésében,azemlékek 

megõrzésében és ápolásában végzett széleskörû tevékenységétisminõsítik 

ésdicsérik. 

Közéleti tevékenységéért és abányász kultúra területén 

kiemelkedõmunkájaelismeréséértposztumusz „ProCommunitate” 

Emlékérem kitüntetésben részesült Nürberger Géza, a 

meszesi nyugdíjas bányász szakszervezet közelmúltban elhunytelnöke. 

Avárosnapjaalkalmábólkoszorúzásiünnepségszínhelye 

voltaz Ágoston tér, ahol a2006-ban felavatottmecseki szénés 

uránbányászat központi emlékmûve áll. Az ünnepséget a 

Bányász Kulturális Szövetség rendezte, közremûködött a 

Fekete Gyémánt Fesztivál Fúvószenekar. Az összegyûlt ünneplõk 

elõtt beszédetmondott dr.Kunszt Márta alpolgármester. 

Ezt követõen aváros vezetõi, abányász utódszervezetek 

és társadalmi szervezetek képviselõi megkoszorúzták az emlékmûvet. 


Akitüntetetteknekehelyrõlisgratulálunk!–Szerkesztõség 


Gyászjelentés 

MárkusIstván technikus2009tavaszán,életének60.évébenGyöngyöspatánelhunyt. 

FeketeIstván okl.bányamérnök2009.július 18-án,74éveskorábanBudapestenelhunyt. 

BelákovicsIstván okl.bányamérnök2009.július 24-én,életének82.évébenBalatonalmádibanelhunyt. 

Dr.MarczisJózsef okl.bányamérnök2009.augusztus27-én,életének89.évébenBudapestenelhunyt. 

(Tagtársainkéletútjárólkésõbbilapszámunkban fogunkmegemlékezni.) 

Megrendülve fogadtuk aszomorú hírt, hogy 2009. május 10-én, életének 82. évében váratlanul elhunyt 

WisnovszkyKároly okleveleserdõmérnök,tiszteletbelihites bányamérõ. 

WisnovszkyKároly Lugosonszületett1928.március29-én.Erdõmérnökitanulmányaitegy 

évvelaz érettségiutánkezdtemeg, mert édesapja orosz hadifogságból való 

hazatértéig fogtechnikusként családfenntartó volt. Sopronban aMûegyetem Bánya-, 

Kohó-ésErdõmérnökiKarára1947-beniratkozott.1951-ben,valétálásátkövetõenaz 

egyetemrõlpolitikaiokbólkizárták,éscsak1956-banengedélyeztékvégszigorlatának 

letételét. 

1951-54közöttaMASZOBALBauxitkutatóExpedíciójánálvoltgeofizikus,1955tõl 

nyugdíjba meneteléig az Alumíniumipari TervezõVállalatnál dolgozott erdõmérnök 

létére bányászként, bányamérõként, klasszikus tervezõ mérnökként, illetve középvezetõi 

beosztásokban. Utat, vasutat, kötélpályát, vagonvontatót, bányászati külfejtést,üzemtelepítést,patakszabályozást,külszíniésbányabéliméréseketvégzettalu 

WisnovszkyKároly 

Wisnovszky Károly 

(1928–2009) 

míniumipariésérc-,ásványbányászatiüzemeknek.1965-tõlmélyépítésiosztályvezetõ, 

1969-tõlfõosztályvezetõvolt. 

1971-ben aMûegyetemen mérnökgeológus szakmérnöki oklevelet szerzett és az 

általa szervezettÉpítési és Földtani Iroda vezetõje lett. 1965-benbauxit-szállítási szaktanácsadóvolt Indiában,ezt 

követõen1968-75közöttnégy,versenytárgyalásonelnyertindiaikötélpálya tervezésébenés építésimûvezetésében 

vett részt. Közben ajugoszláviai timföldgyárak (Obrovac, Birac) építési-tervezési munkáit is irányította. 1975-ben 

Törökországban(Mezarkaja)perlitszállításitanulmánytkészített.1972-74közöttbauxitkutatóexpedíciótszervezett 

Észak-Vietnamba. Elkészítette az iteai (Görögország) és lengyel tengerparti timföldgyárak tanulmányterveinek 

építési-, környezetvédelmi fejezeteit. 1976-tólaBányatervezési és Földtani Iroda vezetõjevolt,majd1982-tõl mûszaki, 

gazdasági tanácsadója. 1981-82-ben UNIDO szakértõként amozambiki fluorit-bányászat lehetõségeit vizsgálótanulmányösszefoglalójátkészítetteel.1986-banadél-vietnamibauxittengerpartraszállításavoltelemzésének 

tárgya. 

1956-banazALUTERVForradalmiBizottságánaktagjakénttevékenykedett. 

Többszakcikkejelentmeg aBányászatiLapokban. 

Kiváló IfjúMérnök, KiválóÚjító, aBányászatKiválóDolgozója,KiválóDolgozókitüntetések és aBányászati 

SzolgálatiÉrdemrendbronz,ezüst,aranyfokozatánaktulajdonosa lett. 

1959-tõl az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület(OMBKE) tagja.OMBKE kitüntetése: 1999benSóltzVilmos-érem.OMBKEBányamérõSzakcsoportkitüntetése:2001-benTiszteletbeliHitesBányamérõcím 

abányamérés területén eltöltött több évtizedes munkájáért, munkatársainak abányamérés iránti szeretetre neveléséért,aszakcsoportbanésezenkeresztülazISMelnökségitagjakéntvégzettönzetlenmunkájáért,valamintabányamérõszakmairántitöretlenszeretetéért.AzOMBKE-benaBányászatiSzakosztálybudapestihelyiszervezeténekésabányamérõszakcsoportintézõbizottságánaktagjavolthaláláig.2009.március26-ánisrésztvettazintézõbizottságülésén,ésmintkorábbanis,akkor 

ishasznostanácsaivalsegítetteaXLVIII.BányamérõTovábbképzõésTapasztalatcsereszervezését.Váratlanhalála 

ezért is érte megdöbbenéssel amagyar bányamérõket és atöbbi OMBKE-tagot is. Kedves személyes jelenléte a 

szakcsoportéletébennagyonhiányzikmajd. 


Nemzetközitapasztalatai,szaktudása,nyelvtudásaésemberijótulajdonságaiokán WisnovszkyKárolyt választotta 

meg aszakcsoportmagyar képviselõnekaNemzetköziBányamérõEgyesület(ISM)elnökségébe.Az 1984-1989 

években az elnökségi üléseken és kongresszusokon amagyar bányamérõk jó hírnevét tovább növelve megkönnyítetteutódainakmunkáját.Asikeressiófokielnökségiülésszervezéséneklegnagyobbrészétõvégezte.Temetése,arómaikatolikusegyházszertartásaszerint,2009.május25-énvoltaFarkasrétitemetõben.Aravatalnál,azegyháziszertartásután, 

KralovánszkyUbul voltgimnáziumiosztálytársabúcsúzottTõle.Felelevenítette Karcsi 

koránmegmutatkozottkivételesképességeit,cserkészéletüknéhányjelenetét.Utána dr.SolymosRezsõ voltegyetemiévfolyamtársa 

mondott búcsúbeszédetazévfolyamtársaknevében.Elmondta, hogyKarcsi voltavalétaelnökük, 

akiavégzésutánisévrõl-évretalálkozórahívta azévfolyamot. 

Aravatalnálsokcsaládtag,barát,ismerõséstisztelõbúcsúzottTõle.Asírnálajelenlévõkelénekeltékabányászésaz 

erdészhimnuszt.Jóemlékétmegõrzikamagyarbányamérõkis. 

Dr.Barátosi Kálmán 

Dr.Kolozsvári Gábor 

(1932–2009) 

Amagyargeodéziaésbányamérésszakembergárdájaismétszegényebblett.Aszakterületegyikkiemelkedõegyénisége, 

dr.Kolozsvári Gábor aranyokleveles földmérõmérnök, amûszaki tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, a 

Miskolci Egyetem Geodéziai és Bányaméréstani Tanszékének volt vezetõje, az 

OMBKE Bányamérõ Szakcsoport volt elnöke, az MTAFöld- és Bányászati Tudományok 

Osztálya Geodéziai Tudományos Bizottságának volt tagja, aNemzetközi BányamérõEgyesület1.Bizottságánakvoltnemzetiképviselõje2009.január 

21-én,életének 

77.évében,váratlanulelhunyt.SzemélyébenaMiskolciEgyetemMûszakiFöldtudományiKaránakazonnyugdíjasprofesszoráttiszteltük,akimintegy30évenkeresztülbányamérnökökgenerációinakoktattaageodéziaiés 

bányamérésiismereteket,nevelteõket 

eszakterületmegismerésére,szeretetére. 

KolozsváriGábor 1932.május 23-án,Miskolcon született. Elemi és középiskolaitanulmányaitugyanittvégezte.1950-benérettségizettaFráterGyörgyGimnáziumban,és 

még ebben az évben felvételt nyert aMûszaki Egyetem Földmérõmérnöki Karára, 

Dr.KolozsváriGábor 

Sopronba. 

Adiplomamegszerzéseután,1954-benaBudapestiGeodéziaiésTérképészetiVállalathoz 

helyezkedett elkétéves kötelezõszakmai gyakorlatra.Ez idõ alatt avállalatnak majdnem mindenosztályán 

dolgozott,résztvettvárosmérési,topográfiaimunkákban,késõbbpedigavállalatifõhatóságnálkataszteriföldmérési 

éstagosításimunkákbanközremûködött. 

Aszakmaigyakorlatelteltével1956-banazÓzdvidékiSzénbányászatiTrösztbányamérésiosztályárahelyeztékát. 

Ittrésztvettatröszttöbbmilliárdforintosberuházásiésrekonstrukciósbányamérésimunkáinakirányításában,területi 

irányítójavoltazegercsehiésfarkaslyukibányaüzemeknek. 

1961-ben áthelyezéssel, ipari kádercserével adjunktusi beosztásba került aNehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki 

Kara Geodéziai és Bányaméréstani Tanszékére. Ebben abeosztásban kezdetben Milasovszky Béla, késõbb 

HoványiLehel professzorokirányításaalattdolgozott.Felelõsgyakorlatvezetõjevoltabányaméréstantárgygyakorlatainak, 

továbbá abányamérnökés bányamérõágazatos hallgatókrészéreageodézia és bányamérés, az olajbányász, 

geológuséslevelezõbányamérnökhallgatóknakpedigageodéziaésbányászatigeometriatárgyakatadtaelõ. 

Dr.Kolozsvári Gábor aBányamérnöki Kar Geodéziai és Bányamértani Tanszékén 1973-tól egyetemi docens, 

Hoványi professzor nyugdíjba meneteleutánpedig 1981-tõl tanszékvezetõ egyetemi tanár volt. Professzorként több 

mintegyévtizedenkeresztülabányaméréstantárgyelõadója,vizsgáztatója. 

Igengazdagszakmai,tudományostevékenységénekgerincétageodézia,bányaméréstan,bányakártan,iparigeodéziaterületekfolyamatosápolása,oktatásajelentette.Behatóantanulmányoztaabányászatiáttörésimérésektervezésének 

kérdését. Egyetemi doktori és kandidátusi értekezésében is ezt az igen fontos és érdekes témakört vizsgálta. 

Szakcikkeiben,tanulmányaibanszámosmásszakmaiproblémávalisfoglalkozott,közülükiskiemelendõkakövetkezõk: 

azinváracélszalag használata,az újmozgásmérési módszerek, sokszögelési hálózatoktervezése,kiegyenlítése,a 

bányászati szintezési vonalak zárlati hibáinak elosztása, abudapesti metróállomások elmozdulásmérései, anagyméretû 

olajtartályok deformációmérései, ametróállomások mozgólépcsõinek ellenõrzõ mérései. Szakmai irányításával 

többegyedimérõmûszerkialakításaésgyakorlatibevezetésevalósultmeg,elsõsorbanatalaj-,kõzet-ésépítménymozgások, 

alakváltozásokméréséhez.Résztvevõjevolt atanszékenkifejlesztett ésszabadalmaztatottautomatikus vonalkövetõésdigitalizálóberendezésnek. 


Széleskörûszakirodalmimunkásságátigazoljaaközel50magyarésidegennyelvûszakcikkésaz5egyetemijegyzet,amelyeknekszerzõje,illetvetársszerzõjevolt,ésamelyekbõlalegutolsó,aGeodéziaésBányamérésI-II.abányaméréstantantárgy 

jelenlegioktatásának alapjegyzete. Emellett dr.KolozsváriGábor felelõs szerkesztõjevolt Hoványi 

Bányamérés és Külfejtések felmérése c. egyetemi tankönyveinek, továbbá Sárközy Geodézia c. egyetemi tankönyvének, 

társszerzõként részt vettakõolaj- ésföldgázipargeodéziaiés bányászati iparágiszabályzata kidolgozásában.RésztvettaBányászatiKutatóIntézetkiadásábanmegjelentetett„Bányamérésiirányelvek”összeállításában. 

Kolozsvári professzor szakmai munkásságának jelentõs eredményei kapcsolódnak aNemzetközi Bányamérõ 

Egyesülethez (ISM) és az OMBKE BányamérõSzakcsoporthoz. Az ISM 1. Munkabizottságának magyar delegáltja 

volt.Résztvettaz1972.évibudapestiISMkongresszusszervezésében,aholelõadástistartott.1985-tõl4évenkeresztül 

abányamérõszakcsoportvezetõjevolt,elnökségeidejénISMelnökségiülésvoltMagyarországon.Abolgár Konstantin 

Georgiev, azISMegykorielnökeajelesmagyarbányamérõkközöttemlítettemegazõnevét.Abányamérésbenvégzett 

munkájáértrészéreaszakcsoport2003-ban„tiszteletbelihitesbányamérõ”címetadományozott. 

Munkájátszámoskitüntetésselismertékel:aBányászatKiválóDolgozója(1960),azOktatásügyKiválóDolgozója 

(1973),aBányászatiSzolgálatiÉrdeméremnégyfokozata(1977,1982,1986,1990)ésaSignumAureumUniversitatis 

Miskolciensiskitüntetettje,valaminttiszteletbelihitesbányamérõelismerésbenisrészesült. 

Kolozsváriprofesszortpolgáritemetésszerintbúcsúztattuk.Acsaládgyászábanosztozikegymásiknagyközösség, 

abányászoknagycsaládja,ahovámindvégigtartozott.Együttérzõrészvéttöltielmindazokat,akikkelaziparban,oktatásbanés 

tudományosmunkaterületekenegyütt dolgozott,akikismerték,kedvelték,tisztelték.Gyászol ésemlékét 

õrziazéletcéljátjelentõszeretettmunkahelyénaMûszakiFöldtudományiKarésaGeodéziaiésBányaméréstaniTanszékközössége,valamintegyetemiévfolyamtársai.Emlékeittélõ,csakaporráletttesttõlköszönelmunkatársainak, 

tisztelõinekszélesköreésmondvégsõbúcsúzásulutolsó„Jószerencsét!”. 

Dr.Havasi István 

Víg Ede 

(1934–2009) 

VigEde tagtársunkEsztergomban2009.május31-énhunytel.1934.augusztus06-ánszületettadorogiszénmedencéheztartozóTokodaltárón.Bányászcsaládbannõttfel,édesapja 

bányamestervolt. 

Az általános iskolát Tokodaltárón végezte el, 1958-ban aHell József Károly Aknászképzõ 

Technikumban technikusi oklevelet szerzett. 1966-ban amiskolci Nehézipari 

Mûszaki Egyetem bányamérnöki szakán mérnöki diplomát szerzett. 1974-ben 

mármintbányahatóságidolgozó,agázipariszakmérnökiokleveletismegszerezte. 

1950-tõlaDorogi SzénbányákEbszõnybányaiÜzeménekdolgozójavolt.Kezdetben 

mint mérõsegéd, majd bányafelmérõként tevékenykedett, amérnöki diploma 

megszerzéseutánmérnökibeosztásbandolgozott.1968.06.01-jétõlaDorogiKerületi 

Bányamûszaki Felügyelõség dolgozója lett, felügyelõként dolgozott, majd rövid idõn 

belül afelügyelõség fõmérnöke lett. 1982-tõl, amikor összevonták atatabányai és a 

dorogifelügyelõséget,adorogikirendeltségvezetõifeladatátláttael.1987-tõlisméta 

Víg Ede 

DorogiSzénbányáknálhelyezkedettel,az1988.évbenbekövetkezettnyugdíjazásáig. 

Bányahatóságitevékenységefolytánszintemindenkiismerte,elismerte;aSzénbányák 

Vállalat életében fontos szerepet játszott szakmai döntéseivel. Tárgyi tudása, 

szakmaifelkészültségemegmutatkozottazáltalakiadottengedélyekben.Bányabiztonságimunkájasorángondosan 

ügyeltarra,hogymindentmegtegyenabaleset-megelõzésitevékenységfokozására,azellenõrzésitevékenységmegszervezéséreésadolgozókoktatására.Ellenõrzésitevékenységekormindenesetbengondosan,szakszerûenésemberségesenjártel. 

1956-tóltagja volt az OMBKE dorogi csoportjának, az egyesületmunkájábantevékenyen résztvett. ABDSZnekahaláláig 

tagja volt. 

MunkájasoránaBányászatiSzolgálatiÉrdeméremmindenfokozatátmegkapta/bronztólagyémántig/.AzOrszágosBányamûszakiFõfelügyelõségjavaslatáraaBányászatKiválóDolgozójaminiszterikitüntetésbenésaKiváló 

Munkáértelismerésbenrészesült. 

Életeszorosanösszefonódottadorogiszénmedencévelésabányászattal. 

Tóth László 


SzõkeJános automatizálásiüzemmérnök2009.június20-án,életének55.évébentragikushirtelenséggelelhunyt. 

1954. október 19-én Sajószentpéteren született. Az általánosiskola elvégzéseutánMiskolcon aBláthy Ottó Erõsáramú 

Szakközépiskola villamosenergiaipari ágazatán folytatta tanulmányait. Az 

érettségi megszerzéseután egy évig aBorsodiSzénbányákMiskolciBányaüzemében 

dolgozott villanyszerelõként. Sikeres felvételi után elkezdte tanulmányait aNehézipari 

MûszakiEgyetem Vegyipari Automatizálási fõiskolai karán,ahol üzemmérnöki 

oklevelet szerzett. Adiploma megszerzése után visszatért aMiskolci Bányaüzembe 

Lyukóbányára, ahol korengedményes nyugdíjazásáig, 2004. január 1-jéig különbözõ 

beosztásokbandolgozott,kezdetbenüzemmérnökként. 

Acsendes,szakmailagmegbízhatófiatalmûszakiállandóantanult,továbbképezte 

magát, hogy az elvárásoknak maradéktalanul meg tudjon felelni. Elvégezte a 

„Tirisztorok és alkalmazástechnikájuk” c. tanfolyamot, majd 1982-ben „Felsõfokú 

energetikus”-i szakképzettséget szerzett. Ezek birtokábanenergetikusi,majdfõener- 

SzõkeJános 

AVárpalotai Bányász Öregfiúk Baráti Köre éppen szokásos összejövetelét tartotta 2008. augusztus 27-én, 

amikor fájdalommalértesültünk, hogynagyra becsült munkatársunk,kollégánk,barátunk, BátaiJózsef okl. bányamérnök, 

okl. gazdasági mérnök örökre itthagyott bennünket. Tudtunk egyre súlyosbodó 

betegségeirõl, de bíztunk benne, hogy erõs szervezete és kíméletes életmódja 

még hosszú ideig közöttünktarthatja. Mindnyájunknakigen nagy fájdalmat okozott, 

hogynem ígytörtént. 

BátaiJózsef 1933-banSzentgotthárdonszületett,egyjómódú,középpolgáricsaládban.Gimnáziumitanulmányaitmárnemtudtabefejezni,mertacsaládot1950-tõl53igaHortobágyrakitelepítették.Akemény,mindennaposmezõgazdaságimunkaután 

önszorgalomból foglalkozott az iskolás gyerekekkel. Valószínû ezért, de mégis váratlanulrábízták1952-benatanyaközpontbanlétesültáltalánosiskolafelsõtagozatának 

vezetését. Munkája színvonalát jelzi, hogy még 50 év múlva is köszönõleveleket 

kapott egykori tanítványaitól, akikkelhalála után, emlékére meleg hangvételû rádió- 

BátaiJózsef 

Szõke János 

(1954–2009) 

getikusibeosztásbakerült.1986-banrésztvettegy„Veszélyeshulladékokkezelése”elnevezésûmérnökitovábbképzésen,melyetakésõbbieksoráneredményesenalkalmazottmunkája 

során. 

1990.október15-eutánLyukóbánya azAES. BorsodiEnergetikaiKft.szervezetébenmûködötttovább,ahola 

fõenergetikusiteendõkmellettakörnyezetvédelmi feladatokat is ellátta.Bekapcsolódott az AES.külföldi erõmûveibenfolyókörnyezetvédelmifeladatokmegoldásába,ígyjártAngliábanésBrazíliábanis. 

Mint elismert szakember ellátta aLyukóbánya és Feketevölgy Kft. bezárásával kapcsolatos környezetvédelmi 

teendõkkoordinálását.Vizsgázottbányamentõisvolt. 

Munkájátszámos elismerésseljutalmazták. „KiválóIfjúSzakember”, többszörös„JóMunkáért”elismerés birtokosa.ABányászatiSzolgálatiOklevélmellettmegkaptaaBányászSzolgálatiÉrdemérembronzfokozatát. 

Tragikus halála megrendítetteaz Õtjólismerõket,barátait,voltmunkatársait. Temetéséreszülõfalujában,Varbónkerültsor,aholabányásztelepüléslakói,barátaikísértékutolsóútjára.ABányászzenekaráltalmegszólaltatott 

dallamok,majdaBányászhimnuszelhangzásautánhelyeztékelkoporsójátacsaládisírboltba. 

KedvesJános,voltmunkatársunk,nyugodjbékében.UtolsóJószerencsét! 

Lóránt Miklós 

Bátai József 

(1933–2009) 

riportot készítettek. 1953-ban Csór község plébánosának vendégszobáját utalták ki 

számukra,ígykerültekVárpalotaközelébeéskapcsolatba abányával. 

1954-55-ben katonaként légvédelmi tüzér volt, ahol megengedték agimnázium 

folytatását,és1954-benkatonaruhábanérettségizettSzentgotthárdon.1956-bankülönbözetivizsgávalképesítõzött 

aveszprémiközgazdaságitechnikumban. 


Elõször Beszálló Bányánfiguráns, majd Herenden már mérnökségvezetõvolt.De továbbtanult, és 1957 és ’63 

között levelezõ tagozaton elvégezte az NME Bányamérnöki Karán abányamûvelõ szakot, majd szintén ott 1968banbányaiparigazdaságimérnökislett. 

Dolgozott aberuházási osztályon fõelõadóként, majd 1968-tól abrikettgyár és 1976-tól S-II bánya fõmérnöke 

volt, ami Várpalotán felelõs mûszaki vezetõi beosztást jelentett. Aközép-vastag telepek pajzsbiztosítással történõ 

mûvelésesoránszámosmûszakiéstektonikaiproblémamegoldásátvezette.Egyalkalommaleredményesenoldottákmegafejtésderékszögûelfordításánakfeladatátis.Az1991-beninyugdíjazásáigpedigaVárpalotaiBányaüzem 

termelésicsoportjánakvezetõjevolt. 

Páratlanvoltszorgalma,precizitása,munkaereje,rendszeretete,rendszerépítése,kompromisszumkészsége,tárgyalásiempátiája,szociálisérzéke,amelyekalátámasztottákkiválóvezetõialkalmasságát.Mindentárgyalásra 

kész 

érvekkel, tervszámokkal, rajzokkal,alternatívákkal készült fel. Ember volt aszólegnemesebbértelmében. Mindig 

kíváncsivoltatöbbiekvéleményére.Figyeltarábízottakra,akörnyezetére.Nemcsakaszakmai,hanemaszemélyi, 

családiésegyébproblémákra is.Többkitüntetésnekmegérdemeltenvoltatulajdonosa. 

Közéleti személyiség is volt. Szerette atársaságot, abarátait, ahangulatos összejöveteleket. Mi, ahozzá közel 

állók,akollégái,természetszerûlegtiszteltük.Szerény,kedvesviselkedését,választékosanelmondotttörténeteit,tanulságosmegjegyzéseit,erõs 

igazságérzetét.Kevesentudták,hogyzeneértõvolt,jólharmonikázott. 

ÖtévigelláttaazOMBKEhelyicsoportjánaktitkáriteendõit.TagjavolttovábbáaVárpalotaiBányászHagyományápolóEgyesületnekésalapítója 

aVárpalotaiBányászÖregfiúkBarátiKörének. 

Esorok írója avárpalotai katolikus templomban, ahol Bátai József nyughelye van, így fejezte bebúcsúztatóját: 

„Kedves Józsi Bátyánk! Kívánjuk, hogy örök álmod legyen békés és nyugodt. Álmodj rendezett vasraktárakkal, 

könnyenmûvelhetõszéntelepekkel,aholképzettmunkatársakközöttjólérzedMagadat.Ottfentrõlpediggyönyörködjcsaládod 

boldogulásában, unokáidfejlõdésében. Avárpalotai és amagyar bányász társadalom nevében nagy 

tisztelettelkívánokNekedutolsóJószerencsét”! 

Dr.Buzási István 

SzappanFerenc okl.földmérõüzemmérnök,okl.iparigeodéziaiszak-üzemmérnök2009.augusztus8-án,68éves 

korábanváratlanulelhunyt. 

1941. augusztus 18-án született Nyirádon. 16 éves korában, 1957. augusztusban 

már munkát vállalt, és pár hónap múlva, 1957 novemberében belépett aBakonyi 

BauxitbányaVállalathoz.Fiatalkorafolytánabányafelmérõkhözkerült,kisegítõ,figuráns 

munkakörbe. Ez meg is határozta további életét, pályafutását. Több mint két 

éves, ahatárõrségnéltöltött katonaiszolgálat után,munka mellett beíratkozottabányaiparitechnikumba,amit1968-bankiválóeredménnyelvégzettel.Azüzemibányamérõimunka 

mellett tenniakarása, belsõösztönzõerejetovábbitanulásrakésztette; 

1974-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári fõiskolai karán földmérõ 

üzemmérnöki,majd1984-benugyanottiparigeodétaszakmérnökiokleveletszerzett. 

Bányamérésicsoportvezetõ,majd1982-tõlavállalatiBányamérésiOsztályvezetõjelett,ill.azosztályszervezetmegszûnéseutánavállalatfõbányamérõjevolt1997vé 

SzappanFerenc 

Szappan Ferenc 

(1941–2009) 

géntörténtnyugdíjazásáig.Vezetõimunkájánaknagyrészétabányaföldterületigénybevételi-visszaadási, 

rekultiválási munkálatainak intézése tette ki, melynek során jó 

kapcsolatokatépítettki ahatóságokkal,földtulajdonosokkal.Eztamunkát nyugdíja- 

zásautánisfolytatta,arégibauxitterületekújratermelésbehelyezésénéllegendásemlékezõképességesokértékes 

adattalszolgáltaabauxitbányászatjelenétis.Szinteéletevégéig,ezévaugusztus1-jéigdolgozottabauxitbányászat 

megbízásából. 

Munkáját aBányász Szolgálati Érdemérem valamennyi fokozatával, Kiváló Bányász miniszteri, valamint a 

Bauxitbányászatért vállalati kitüntetésekkel ismerték el. Emellett birtokosa volt aHaza Szolgálatáért Érdemérem 

ezüstfokozatánakésmunkásõrszolgálatikitüntetéseknek. 

Az OMBKE-nek1969-tõltagja,ezévmájusbankaptameg 40évestagságáértaSóltzVilmos-emlékérmet. 

2009. augusztus 18-án –születésnapján –atapolcai régi temetõben Orbán Tibor abauxitbánya szervezetei, az 

OMBKE tapolcai csoportja, kollégák, munkatársak nevében búcsúzott Szappan Ferenctõl, méltatta abauxitbányászat 

terénkifejtetttevékenységét, majd az ismert verssorokat idézte:„Sha az, ki elmentközülünk/Eszedbe 

jutmegint,/Köszöntsreá Jószerencsét,/Bányászszokásszerint.” 

AbúcsúztatóutánahelyiOMBKE-tagokgyász-szakestélyentisztelegtekazelhunyttagtársemlékeelõtt. 

Orbán Tibor 


Megdöbbenve, mély megrendüléssel vettük ahírt, hogy Gordoni Miklós okl. bányageológus mérnök rövid 

betegségután,2009.március2-ánváratlanulelhunyt. 

1946. június 30-án született Szerencsen egy háromgyermekes vasutas család elsõ 

gyermekeként. Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1964-ben 

érettségizett aFöldes Ferenc Gimnáziumban kitûnõ eredménnyel, és még ebben az 

évben lett hallgatója aNehézipari Mûszaki Egyetemnek, ahol 1969-ben szerzett bányageológus-mérnökioklevelet. 

Az egyetem elvégzése után aMátraaljai Szénbányák Közép-dunántúli Külfejtési 

Üzeménél kezdett dolgozni, ahol rögtön „mély vízbe” kerülve apaksi atomerõmû 

földmunkáináltalajmechanikailaborvezetõkénttevékenykedett,majdamunkákleállításátkövetõenrövidideigaszigetköziárvízvédelmilétesítményeképítésénéldolgozott.1971-benáthelyezték 

Visontára akülfejtésvíztelenítõüzeméhez.Ittazújvíztelenítési 

módszerek bevezetésében és mûködtetésében szerzett kiemelkedõ érdemeket 

GordoniMiklós 

Gordoni Miklós 

(1946–2009) 

ésszakmaielismerést.Atöbbminthárom évtizedesszakmaipályájánaktovábbiállomásaiisavisontaikülfejtéshezkötõdnek.Részlegvezetõkéntsikeresenoldotta 

mega 

„kisgépes technológia” nagygépes szállítószalagos technológiai rendszerbe illesztését 

ésalakította ki ahomokköves rétegek jövesztési technológiáját. Sikeresen töltött beüzemviteliosztályvezetõi, termelésiszakágifõmérnöki, 

valamintbányamûvelési és bányamérési osztályvezetõi munkaköröket, az utóbbit 2003asnyugdíjba 

vonulásáig. 

Atanulmányaisoránszerzettésgyakorlatiismeretekkelgazdagítottszaktudása,annakamindennapimunkában 

történõkiemelkedõszínvonalúalkalmazása,azifjabbgenerációkkalvalófoglalkozás,nevelés,atöbbévtizedesgyakorlatiidõalattmegszerzettszakmaiismeretekátadásánakbelsõkényszereésbarátságosegyéniségetettékõtszûkebbszakmánk,akülfejtéseslignitbányászatszeretettésmindenkiáltaltiszteltalakjává. 

Nyugdíjbavonulásátkövetõensemhagyta,hogyaszakmai,barátiszálak–melyekamunkasoránaszakemberek 

között szövõdtek–elszakadjanak. Nyugdíjasklubot szervezett,melynekaklubtagoktisztelete és szeretetejeleként 

haláláigelnökevolt.AzOMBKE-nek1982-tõlvolttagja. 

Munkáját nagyszámú kitüntetéssel ismerték el. Többször kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést, megkapta a 

Bányász Szolgálati Érdemérem bronz és ezüst fokozatát, aKiválóBányász és Szent Borbála-érem miniszteri kitüntetéseket. 

Hamvait2009.március10-énMiskolcon,aSzentAnnatemetõbenhelyeztéköröknyugalomba.Sírjánál Hamza 

Jenõ mondottbúcsúbeszédet. 

KedvesMiklós,kedvesMicuBácsi,nyugodjbékében! 

UtolsóJószerencsét! 

Hamza Jenõ 

Gyászjelentés 

TonkaMiklós okl.gépészmérnök2009.áprilisban,61éveskorábanTatabányánelhunyt. 

BalázsAladár okl.bányamérnök,nyugállományúmiskolcibányakapitány2009.szeptember11-énelhunyt. 

VörösGéza okl.bányamérnök,okl.munkavédelmiszakmérnök2009. szeptember27-én, életének73.évében 

Oroszlánybanelhunyt. 

MohiElõd okl.bányamérnök2009.október5-én,70éveskorábanTatabányánelhunyt. 

(Tagtársainkéletútjárólkésõbbilapszámunkban fogunkmegemlékezni.) 


Az Alcoa Kínában 

Az Alcoa (Kanada) és Kína Henan tartományának kormányzata 

együttmûködési megállapodást kötött arégió alumínium-termelésének 

fejlesztésére és korszerûsítésére, valamint 

az alumínium-feldolgozó ipar megépítésére. Atartománybanlévõmegkutatottbauxitvagyon960Mt,ésittvanKínalegnagyobbszínesfém-feldolgozóiparais.Ezek 

közöttvan 

héttimföldgyár,melyek évestermelésetöbb mint2Mt, és14 

alumíniumkohó1,3Mt/évösszestermeléssel. 

Az Alcoa ettõl teljesen független együttmûködést kötött 

Kína legnagyobb alumínium-termelõjével, aChinalco vállalattalis,hogyacégtulajdonábanlévõterületenközösenfogjákfejleszteniabauxitbányászatot,atimföldgyártástésazalumíniumelõállítást,valamintazalumíniumkésztermékekgyártását. 



Új típusú bányaláncok 

ABucyrus(USA,korábbananémetDBT)vállalatazegyre 

nagyobb teljesítményû frontfejtési maróhengerek és széngyaluk 

miatt apáncélkaparók számára kifejlesztett egy teljesenújkialakításúvonszolóláncrendszert.Aláncszemekcsatlakozásánál 

kombinálta akör és atéglalap keresztmetszetek 

kapcsolatát. Így az érintkezõ felületek nagyobbak lettek, és 

emiatttermészetesencsökkentaláncokkopásaésnövekedett 

azélettartamuk. 

Három típust fejlesztettek ki eddig: a34 x110 mm, a 

42 x140 mm és 52 x175 mm méretûeket. Elegutóbbi alkalmas 

a3x1200 kW-os hajtómûvekkel ellátott fronti láncos 

vonszolók hajtásához. De már bányabeli kísérlet alatt fut a 

3x1800kW-oshajtómûvekhezmegfelelõ újláncis. 



Búvárszivattyúk 

Akülszíniésamélymûvelésesbányászatbanelismertennagyon 

hasznos berendezések abúvárszivattyúk. Elõnyük, hogy 

könnyenlehetüzembehelyezni,nemkellkülönösebbzsompot 

kiépíteni, súlyuk 25 ~500kg között változik, így amozgatása 

sem jelent gondot, avillamoshálózatrakötésük is egyszerû, a 

szállítandóvízminõségérepedigszinteigénytelenek. 

Ellehetmondani,hogyazalapkonstrukciójuk40évesemmitnemváltozott.Atervezõkésagyártókazértnemaludtak, 

anépszerû kis Bibó-k (Flygt) és társaiknál (Grindex, Weda) 

igenisvan fejlõdés,mégpedig: 

–Polimer/grafit (kompozit) alapanyagot használnak azokon 

ahelyeken, amelyek erõs kopásnak vannak kitéve (pl. 

csapágyperselyek). 

–Korrózióálló rozsdamentes acélból készítik aszivattyú 

házát, amely asavas bányavíznek is ellenáll. Van olyan cég 

(Grindex),amelyalumíniumbólgyártjaaházatéseztpoliuretánnalvonjabe(ezzelamegoldássalasúlytiscsökkentik).–Aforgólapátokatmagaskrómötvözésûöntöttvasbólkészítik, 

amely igen jó kopásállóságú és így hosszú élettartamot 

isbiztosít. 


–Aszivattyúkvillamosmotorjátazátáramlóvízhûti,dea 

vízáramlástabányabelikörülményekközöttnemmindiglehet 

biztosítani,sokszor„szárazonfutnak”aszivattyúk,amitúlmelegedéshez 

vezet. Ennek megszüntetésére aGrindex egy ún. 

levegõ áteresztõ szelepet épített be aszivattyúkba, amelyet a 

felmelegedettlevegõautomatikusan nyit,ésaforgó lapátpedigettõlkezdveúgymûködik, 

mintegyventilátor. 

–Aszivattyúkat felszerelték elektronikus érzékelõkkel 

(hõmérséklet, feszültségcsökkenés stb.), és így egy irányító 

központbólkönnyenellenõrizhetõkésmûködtethetõk. 

Mindezek afejlesztések odavezettek, hogymamárabúvárszivattyúk 

élettartama háromszorosa lett anegyven évvel 

ezelõttieknek. 

Mining Magazine, 2009. április 


Dél-Ausztrália és Saskatchewan megállapodása 

Az ásványkincsekben nagyon gazdag két tagállam –Dél- 

Ausztrália és akanadai Saskatchewan –kormányzata együttmûködési 

megállapodást kötött aterületükön lévõ ásványvagyon 

kutatására,feltárásáraésabányászatfejlesztésére. 

Saskatchewan-ban,azAthabascamedencébenvan avilág 

legjobb minõségû uránérce, és õk adják avilág urántermelésének23%-át. 

Dél-Ausztráliában,azAdelaide-tõl560km-reészakralevõ 

Olympic Dam bánya területén találták meg avilágon anegyedik 

legnagyobb réz- és aranyérc-, valamint avilág legnagyobb 

uránérckészletét. Itt abányászkodást aBHP Billiton 

multinacionális cég végzi. Jelenleg van egy föld alatti bányaüzeme,melyévente12Mtércettermel. 

Anagypolimetalikusérckészlet(8,34Mrdt)kitermelését 

külfejtéssel tervezik, melyben elõször 350 mfedõréteget kell 

letakarítani,hogyelérjékazérctömbtetejét,majdmagaabánya4,1 

km hosszú, 3,5 km széles és az élettartama végén (40 

év)1000mmélylesz.Atervezetttermelés:rézkoncentrátum 

2,4 Mt/év, urán-oxid 19 000 t/év, arany 22680 kg/év, ezüst 54 

t/év. Az érceket részben helyben, részben pedig ázsiai országok 

(Kína,India,Japán)kohóibandolgozzák fel. 

Abányaüzemeltetéséhezegygáztüzelésûerõmûvet,villamostávvezetékeket,vasútvonalat,repülõteret,egytengerikikötõt,valamintadolgozóknaklakásokatésegészségügyiszolgáltatástépítenekki. 



Fémárak 2009. februárban 

Nemesfémek USD/g Alapfémek USD/t 

arany 35,03 alumínium 1264,5 

ezüst 0,51 réz 3150,0 

platina 38,10 ólom 1015,5 

palladium 7,65 nikkel 9575,0 

rhodium 42,33 ón 10800,0 

cink 1200,0 




Kincsek karnyújtásnyira 

Az OMBKE levelezõlista hívta fel afigyelmünket az 

Élet és Tudomány 2009/38. számában megjelent „Kincsekkarnyújtásnyira–Ásványvagyonunkalábunkalatt” 

c. cikkre. Dr.Földessy János, aMiskolci Egyetem professzora 

olvasmányos, közérthetõ, mókás illusztrációkkalellátott3oldalascikkbenmondtaelazÉletésTudomány–amilapunkénálbizonyárasokkalszélesebb–olvasóközönségének, 

hogy Magyarországon van hasznosítható 

ásványvagyon, melynek kiaknázása enyhíthetné 

gazdaságiproblémáinkat. 

ÍmeegyjópéldaazEurópaiUnió Verhaugen nevével 

fémjelzett nyersanyag-politikai kezdeményezése egyik 

lényeges pontjában foglaltakra; abányászat társadalmi 

ismertségének,elismertségénekjavítására.Acikkelérhetõ 

a http://www.uni-miskolc.hu/~dudujka/dudujka/energetika.pdfhonlapcímen. 

PT 

Magyarország földtani atlasza országjáróknak 

AFöldNemzetköziÉvealkalmábóljelentettemega 

Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) afenti címû 

kiadványát (szerkesztõ: Budai Tamásés Gyalog László). 

Az autós atlaszokhoz hasonló küllemû, 247 oldal terje- 

Könyv- és lapszemle 

delmû, színes képekkel gazdagon illusztrált, magyar és 

angolnyelvûtudományosismeretterjesztõkönyvhárom 

részbõláll. 

Akötet elsõ részében rövid összefoglalás található 

Magyarország földtani felépítésérõl és aföldtani térképekrõl, 

ezt követi az ország 1:200 000-es méretarányú 

földtanitérképe.AkönyvharmadikszakaszaMagyarország 

földtani értékeiközülmutatbenéhányat, amelyek 

közötttermészetessziklaalakzatok,mesterségesfeltárások, 

barlangok és tanösvények is szerepelnek. Ezek 

megtalálását részletes helyszínrajzok segítik aföldtan 

iránt érdeklõdõországjáróknak,helyüket akeresõhálóvalellátottföldtanitérképis 

feltünteti. 

Akötetvégénalátogathatóbarlangok,földtanitanösvények,gyógyfürdõk,földtanigyûjtemények,valamintabányászatiemlékhelyekfõbbadataittartalmazótáblázatoktalálhatók. 

Akönyv aMÁFI Könyvtárában vásárolható meg 

(1143BudapestStefániaút14.,Tel./fax:+36-1-251-26-78 

36-1-251-09-99/130 E-mail: library@mafi.hu), ára: 

4.500Ft. 

További információ: dr.Piros Olga (piros@mafi.hu), 

dr.Budai Tamás (budai@mafi.hu), dr.Gyalog László 

(gyalog@mafi.hu). 

www.mafi.hu 

HL 

ABKL Bányászat 2008. évi nívódíja 

ABKLBányászatSzerkesztõBizottságaévenkénthagyományosannívódíjatítélodaaBizottságáltallegjobbnaktartottcikknek,vagycikkeknek.Abizottságtagjainakszavazataialapjána2008-banmegjelentcikkekközül 

Nívódíjatnyert: 

Kovács László, Benkovics István, BertaZsolt: ABodaiAleurolit Formációban végzett telephely kijelölõ kutatások 

azatomerõmûvinagyaktivitásúradioaktívhulladékokvéglegeselhelyezésére c.cikke(megjelenta2008/3.számban). 

Adíjátadásáraünnepélyeskeretekközött NagyLajos,aBányászatiSzakosztályelnökeközremûködésévelaz 

október14-eiszerkesztõbizottságiülésenkerültsor. 

PodányiTibor felelõsszerkesztõkiemelte,hogyugyanebbõlalapszámból(Mecsekérccélszám)további5cikk 

is kapott szavazatot. Ezután ismertette amegjelent tudósítások, hírek statisztikáját is, mely szerint alegtöbb 

tudósítást 2008-ban is dr.Horn János és Bogdán Kálmán küldte be, de örömmel állapította meg, hogy minden 

helyiszervezettõlérkezettbeanyag. 

Nívódíjascikkírónknak,szorgalmastudósítóinknak–ésrajtukkeresztülvalamennyicikkírónknak,tudósítónknak 

–ezútonisgratulálunk,köszönjükértékesmunkájukat! 

BKL BányászatSzerkesztõbizottság

METSOMINERALS(AUSTRIA)GmbH:KereskedelmiKépviselete 

1146Budapest,HungáriaKrt.162. 

Tel.:+36-1-471-9201,mobil:+36-20-9514-799 

Fax:+36-1-471-9200 

e-mail:laszlo.gaszner@metso.com 

web: www.metsominerals.com

%##)"&!MQVH - ombke

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?