Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

901. A nagy-mobilitású gépeknél probléma, hogy ezt a kedvezı adottságot nem lehet
kihasználni, ha hagyományos szállítójármővel történik a kiszállítás, mivel a betakarítógép
ugyan képes a nehéz terepen haladni, de a kiszállító jármő elakad. Ez utóbbit kiegészítı
alkatrészekkel kell felszerelni, ami drágítja a betakarítást. Eddig leginkább a betakarítást
kutatták, viszont a kiszállítás nem fejlıdött. (SPINELLI ET KOFMAN, 1996.)
4.2.4.3. Mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények betakarításának gépesítésére
folyó hazai kutatások – a magyar betakarítógép vizsgálata
4.2.4.3.1. A betakarítógépek kialakításának elızményei Magyarországon
Hazánkban már a ’80-as évek óta foglalkoznak energetikai faültetvényekkel, azonban a
rendszerváltás ill. az ennek kapcsán a tulajdonviszonyokban bekövetkezett zőrzavar
jelentısen visszavetette a témát. Az 1990 évek közepén, Tatán, a Parképítı Rt., valamint az
Erdészeti és Faipari Egyetem (jelenleg NYME) kísérletet állított be, melynek célja az
energetikai faültetvényeken alkalmazható fafajok ill. fajták, továbbá a fatermelési célra
legkedvezıbb hálózat kiválasztása volt. Miután ezek a vizsgálatok lezárultak, nagyobb
területő parcellák telepítése kezdıdött a legjobbnak bizonyult fafajokkal és fajtákkal, a
fatermés szempontjából legkedvezıbb hálózatban. Ezek már félüzemi kísérletek voltak,
ahol többféle nemesnyár klónt (jelentıs részben hazai klónokat), valamint a szintén
kiemelkedı eredményeket mutató akácot telepítettek, 1,5m-es sor- és kb. 50-60 cm-es
tıtávolsággal.
Szükséges volt egy olyan gép fejlesztése, mely az ilyen faültetvények betakarítására
megfelel. Elıször megkísérelték a már kifejlesztett mezıgazdasági technika alkalmazását
az MKA-2 magkender aratógéppel, de az kudarcot vallott. Ezután igyekeztek külföldön
kifejlesztett és már kipróbált betakarítógépet keresni, és ezeket hazai ültetvényeken
tesztelni. A figyelmünk Németországra összpontosult, ahol az elsı használható
betakarítógép ’93 óta létezik, azóta azonban több gépet is építettek és teszteltek (Claas
Jaguar, Austoft 7700, Mähhacker Diemelstadt). (MAROSVÖLGYI ET AL., 2001.)
A külföldi gépek közül egyik sem kiforrott megoldás, nem kerültek sorozatgyártásra és a
piacon nem szerezhetık be. Ezért a békési OPTIGÉP Kft. 2000-ben vállalta, hogy a
„faapríték-készítı gép a megújuló energiaforrások feltárására” kiírt OMFB pályázat
keretében 3 év alatt egy az energetikai faültetvények betakarítására alkalmas gépet fejleszt
a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszékének szakmai segítségével, melyet
a tatai Parképítı Rt. területén lévı energetikai faültetvényeken fognak tesztelni.
A géppel szemben támasztott követelmények a következık voltak:
− Illeszkedjen a 1,5 m-es sortávolsághoz.
− Megbirkózzon a 3-4 éves, bokrosan növı hajtásokkal (nyár, főz és akác esetén is).
− Elég nagy legyen a teljesítménye ahhoz, hogy a jármő számára megfelelı
betakarítási menetsebességet fenn lehessen tartani.
− A hajtásokat menet közben a tıtıl elválasztja, és felaprítva egy párhuzamosan
közlekedı szállító jármőre terhelje.
− A lehetı legjobb minıségő aprítékot állítsa elı a lehetı legkisebb
teljesítményigénnyel.
− Adapter jelleg (tehát mezıgazdasági vontatóra szerelhetıség).
− Masszív felépítés mellett, a lehetı legkisebb tömeg (elsısorban a traktor emelı
hidraulikája szab határt a tömegnek).
− Viszonylag olcsó elıállíthatóság.
87