Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
szél és a geotermikus energia hasznosítására a jelenleginél nagyobbak a lehetıségek, de Magyarországon a legjelentısebb megújuló energiaforrásként a biomassza jöhet számításba. (BARÓTFI, 1996., BARÓTFI, 1998., BOHOCZKY, 2005., MAROSVÖLGYI, 2002.b.) A megújuló energiaforrások elıtérbe helyezésének szükségességét nyomatékosítja az a körülmény, hogy hazánk egy olyan gazdasági közösséghez, az Európai Unióhoz csatlakozott, amely maga is jelentıs energiahordozó behozatalra szorul. Az Európai Unió az elmúlt években megfogalmazta és meghirdette a megújuló energiaforrások használatának növelését elıirányzó stratégiáját és akcióprogramját, amelyet számos jogszabály révén (2001/77/EC, 2001/0265 (COD)) már hatályba is léptetett. Az Európai Unióban a tagországokkal szembeni elvárás az, hogy a megújuló energiahordozókat nagyobb mértékben hasznosítsák. A megújuló energiaforrások arányának a tagországok összes energiafelhasználásában – tagországonként differenciáltan – 2010-re el kell érnie a 12 %-ot. (Az Európai Unió Fehér Könyvének célkitőzései szerint.) Ezzel párhuzamosan a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 22,1 %-ra kívánják növelni. (MAROSVÖLGYI, 2001.b, MAROSVÖLGYI, 2002.a) Magyarországon ezek a célkitőzések a biomassza jelenlegi kihasználásának nagyobb fokú energetikai célú hasznosítását teszi szükségessé. A biomassza jelentıs mértékő hasznosítása növelné Magyarország energiamérlegében a biomassza arányt, tehát a téma a magyar EU-s elıírások teljesítését javítja, valamint csökkenti az importfüggıséget. (KERÉNYI, 2001., BOHOCZKY, 2001., PÁLVÖLGYI ET FARAGÓ, 1995., MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.a, MAROSVÖLGYI ET IVELICS, 2004.b) Magyarország felé konkrét elvárás fogalmazódott meg, a nemzeti stratégia kialakítása során cél, hogy a magyar teljes energiafelhasználásban 2010-re a megújuló energiaforrások részarány elérje a 7 %-ot, amely alacsonyabb értéket képvisel, mint a többi európai uniós tagország vállalása. A megújuló energiaforrások a magyar teljes energiafelhasználásban elérte a 4,1-4,2 %-ot 2004-re, 2005-ben pedig 5,8 % volt. (BAI, 2005., BAI, 2006.) A villamos energiatermelésben, a Magyarország által aláírt Csatlakozási szerzıdés következtében 2010-ig 3,6 % fogyasztáshoz viszonyított megújuló energiaforrásokból származó áramtermelést ír elı. Ezt az értéket 2005. év végére meghaladta a biomassza alapú erımői beruházások és fejlesztések segítségével, mivel 2005-ben ez az arány 4,1 % volt, (Kazincbarcika, Pécs, Ajka, Mátra – településeken található erımővek mőködésével). (BAI, 2006.) A megújuló energiahordozók közül napjainkban jelentıs mértékben megnıtt a biomassza győjtınévvel illetett mezı- és erdıgazdasági hulladékok, melléktermékek és energetikai fıtermékek iránti érdeklıdés. Ebbe a körbe tartoznak az energetikai célú termesztett növények, a másodlagos (állati eredető) hulladékok és fıként disszertációm központi témája, az energetikai célú mini vágásfordulójú faültetvények. Az értekezés keretein belül a megújuló energiaforrások egyik jelentıs képviselıjével a faanyaggal, ezen belül is az energetikai célú minirotációs faültetvényekbıl származó dendromasszával, illetve ennek termesztés-technológiájával, hozamával, géprendszerével és hasznosításával kívánok részletesen foglalkozni. 2
1.1. A kutatás célkitőzései A doktori értekezés bemutatja az energetikai célú elsısorban mini vágásfordulójú faültetvények kérdéskörében, az elmúlt 5 évben végzett kutatásaim eredményeit. A Tatai Parképítı Rt. és a Pannonpower Holding Rt. területén, valamint egyéb kisebb kiterjedéső területeken, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszékének témavezetésével hazánkban elsıként telepített energetikai célú minirotációs faültetvények, illetve egyéb területeken elhelyezkedı energetikai célú faültetvények kutatása során, a következı fontosabb feladatok megoldását tőztem ki célul: − Az energiapolitika elemzése Magyarországon és az Európai Unióban a dendromassza energetikai hasznosítása szempontjából. − A mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények esetén az optimális vágásforduló kialakítása és vizsgálata az egyes termesztés-technológiák esetén. − A minirotációs energetikai célú dendromassza ültetvények növekedési tulajdonságainak, összefüggéseinek kialakítása. − A mini vágásfordulójú energetikai faültetvények (MVEF) fahozamának (t/ha/év) meghatározása és összehasonlítása. − További fafajok és fajták bevonása a minirotációs termesztésbe. − A fafaj függı MVEF termesztés-technológia elemzése. Különbözı külföldi és hazai termesztés-technológiák vizsgálata. − A mini, midi és rövid vágásfordulójú faültetvények betakarítási rendszereinek kialakítása. A betakarítógépek feltárása, apríték központú vizsgálata. − A minirotációs faültetvények faanyagának energetikai, tüzeléstechnikai vizsgálata. − A dendromassza ültetvények hagyományos energetikai célú hasznosítása mellett elhelyezkedı újabb potenciális hasznosítási módok felkutatása és vizsgálata. A kialakított témakörökben a fı célkitőzés az volt, hogy a téma egymáshoz kapcsolódó szakterületein úgy végezzek kutatásokat, hogy a részeredmények új tudományos megoldások kifejlesztésének feltételeit teremtsék meg, és az új megoldások alkalmazásával a téma továbbfejlesztésének újabb lehetıségei alakuljanak ki. A fenti témakörök megválaszolásával a mini vágásfordulójú energetikai célú dendromassza ültetvények termesztését, illetve a minirotációs faanyag energetikai hasznosításának ügyét fejleszti a disszertáció. 3
- Page 1 and 2: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitai
- Page 3 and 4: „2050-ig az ún. új biomassza 1
- Page 5 and 6: 4. 1.1.6. Az ültetvény letermelé
- Page 7: 1. BEVEZETÉS 1. 1. A téma jelent
- Page 11 and 12: 2.1. sz. táblázat: A világ energ
- Page 13 and 14: megfogalmazott mőszaki, gazdasági
- Page 15 and 16: A magyar energiapolitikának elı k
- Page 17 and 18: 2.7. sz. táblázat: Az EU és Magy
- Page 19 and 20: 2.2. A mini vágásfordulójú ener
- Page 21 and 22: Írországban és Észak-Írország
- Page 23 and 24: 22 Szerbia és Montenegró Populus
- Page 25 and 26: energiagazdálkodással foglalkozot
- Page 27 and 28: hagyományos erdıgazdálkodásból
- Page 29 and 30: − midi vágásfordulójú (4-8 é
- Page 31 and 32: kivitelezésében, az Erdészeti é
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
1.1. A kutatás célkitőz<strong>és</strong>ei<br />
A doktori értekez<strong>és</strong> bemutatja az energetikai célú elsısorban mini vágásfordulójú<br />
faültetvények kérd<strong>és</strong>körében, az elmúlt 5 évben végzett kutatásaim eredményeit.<br />
A Tatai Parképítı Rt. <strong>és</strong> a Pannonpower Holding Rt. területén, valamint egyéb kisebb<br />
kiterjed<strong>és</strong>ő területeken, a <strong>Nyugat</strong>-<strong>Magyarországi</strong> <strong>Egyetem</strong> Energetikai Tanszékének<br />
témavezet<strong>és</strong>ével hazánkban elsıként telepített energetikai célú minirotációs faültetvények,<br />
illetve egyéb területeken elhelyezkedı energetikai célú faültetvények kutatása során, a<br />
következı fontosabb feladatok megoldását tőztem ki célul:<br />
− Az energiapolitika elemz<strong>és</strong>e Magyarországon <strong>és</strong> az Európai Unióban a<br />
dendromassza energetikai hasznosítása szempontjából.<br />
− A mini vágásfordulójú energetikai célú faültetvények esetén az optimális<br />
vágásforduló kialakítása <strong>és</strong> vizsgálata az egyes termeszt<strong>és</strong>-technológiák esetén.<br />
− A minirotációs energetikai célú dendromassza ültetvények növeked<strong>és</strong>i<br />
tulajdonságainak, összefügg<strong>és</strong>einek kialakítása.<br />
− A mini vágásfordulójú energetikai faültetvények (MVEF) fahozamának (t/ha/év)<br />
meghatározása <strong>és</strong> összehasonlítása.<br />
− További fafajok <strong>és</strong> fajták bevonása a minirotációs termeszt<strong>és</strong>be.<br />
− A fafaj függı MVEF termeszt<strong>és</strong>-technológia elemz<strong>és</strong>e. Különbözı külföldi <strong>és</strong><br />
hazai termeszt<strong>és</strong>-technológiák vizsgálata.<br />
− A mini, midi <strong>és</strong> rövid vágásfordulójú faültetvények betakarítási rendszereinek<br />
kialakítása. A betakarítógépek feltárása, apríték központú vizsgálata.<br />
− A minirotációs faültetvények faanyagának energetikai, tüzel<strong>és</strong>technikai<br />
vizsgálata.<br />
− A dendromassza ültetvények hagyományos energetikai célú hasznosítása mellett<br />
elhelyezkedı újabb potenciális hasznosítási módok felkutatása <strong>és</strong> vizsgálata.<br />
A kialakított témakörökben a fı célkitőz<strong>és</strong> az volt, hogy a téma egymáshoz kapcsolódó<br />
szakterületein úgy végezzek kutatásokat, hogy a r<strong>és</strong>zeredmények új tudományos<br />
megoldások kifejleszt<strong>és</strong>ének feltételeit teremtsék meg, <strong>és</strong> az új megoldások alkalmazásával<br />
a téma továbbfejleszt<strong>és</strong>ének újabb lehetıségei alakuljanak ki.<br />
A fenti témakörök megválaszolásával a mini vágásfordulójú energetikai célú<br />
dendromassza ültetvények termeszt<strong>és</strong>ét, illetve a minirotációs faanyag energetikai<br />
hasznosításának ügyét fejleszti a disszertáció.<br />
3
Change language