Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...

Kanadában; ahol 2-4 soros önjáró betakarítógéppel teljesfaként történik a betakarítás, majd
gép egy menetben kötegel is.
Egy különlegesség a szállítás elıtti tömörített kötegelés ("bailing"), célja: hogy a
nyersanyagot a főtımővekben dolgozzák fel aprítékká. Ilyen tapasztalatokat győjtöttek
Seattle/USA-ban. (GOLOB, 1986. in SPINELLI ET KOFMAN, 1996.)
Egy vontatott mezıgazdasági szalmabálázó alternatív használatáról számolt be PECA és DA
SILVEIRA, 1992. Spanyolországból, mellyel Eucalyptus koronából és más vékony anyagból
készítettek bálákat. Közép-európai gép gyártók készítenek bálázókat hosszú szárú
nádfajokhoz is, mint pl. a Miscanthus sinensis, ezek valószínőleg alkalmasak - további
fejlesztések után - fiatal főzhajtások bálázásához is.
Németországban bíztatóak a fejlesztések. Összességében a gazdálkodásból kivont
mezıgazdasági területek elérték az 1,5 millió ha-t. A mezıgazdálkodók élénken
érdeklıdnek alternatív földhasznosítási javaslatok iránt, amellyel a gazdálkodásból kivett
területeket újra mővelésbe lehetne vonni. Ennek az agrárpolitikai problémának a
megoldását a megújuló nyersanyagok, mint a repce és napraforgó vagy a cukor- és
keményítıtartalmú növények továbbá kínai-nád, len alkalmazásában látták. Ezzel szemben
csak kevés konkrét terv foglalkozik a rövid vágásfordulójú faültetvényekbıl készült
faanyagtartalmú biomassza, mint energiahordozó telepítésének lehetıségével. A cellulózfához
új és környezetkímélı eljárást fejlesztettek ki, melyet sikerrel alkalmaztak, így
azokat a nagyipari felhasználókat sem lehet kizárni, akik a gyorsan növı lombos fafajokat
belátható idın belül, esetleg cellulóznyeréshez kívánnak majd hasznosítani. (SPINELLI ET
HARTSOUGH, 2001.b, SPINELLI ET HARTSOUGH, 2001.c) Németországban, Göttingenben,
Harsewinkelben és Weihenstepanban fejlesztettek ki döntı-aprító gépet. A rövidvágásfordulójú
faültetvényekbıl energetikai célra történı biomassza nyerés, vizsgált és
hevesen vitatott téma. Korábban energetikai célra csak a hagyományos erdıgazdálkodásból
származó kevésbé értékes anyag került, elsısorban ipari apríték, valamint a
főrészüzemekbıl ill. a fakereskedıknél keletkezı hulladékforgács. Egy hesseni erdészet
(Diemelstadt-Rhoden) a Göttingeni Egyetemmel (Mezıgazdaságtechnikai Intézet) együtt
dolgozva betakarítógépet fejlesztett ki, amely a területen mozogva 2-5 éves fiatal fákból
durva aprítékot állít elı. A hajtásokat egy körfőrészhez hasonlatos aprító-tárcsa vágja el, és
függıleges helyzetben felaprítja.
A westfáliai Claas cég, amely egyike a legnagyobb európai mezıgazdasági gépgyáraknak,
átalakította a Jaguar típusú önjáró szecskázóját, azaz a szecskázó-dob késeit úgy
módosította, hogy 2-3 éves hajtások aprítására is alkalmas legyen. Akkor a mért
területteljesítmény 0,2 ha/óra volt, 50 t/ha hozam esetén. A Claas 2000-tıl kialakított egy
főz és egy nemesnyár faültetvényeken alkalmazható adaptert. A gép hátránya, hogy a főz
adapter esetében maximum 6 cm tıátmérıig, a nemesnyár adapter esetében pedig
maximum 8-9 cm tıátmérıig képes elvégezni a betakarítást.
Különleges megoldást találtak 1990-ben Magyarországon (MAROSVÖLGYI ET RUMPF, 1990.
in MAROSVÖLGYI ET AL. 1999.a) a késfejes döntı berendezés, kombinálva egy aprítóval és
az eszközhordozón lévı konténerrel a gép a betakarítandó területen mozog. A magyar
prototípust valószínőleg elıször az 1990-es évek elején kísérleti célból különbözı
lágylomb területeken alkalmazták, ehhez speciális alvázra önjáró rakodógépet építettek.
Tapasztalatok és adatközlések a további vizsgálatokról hiányoznak. (MAROSVÖLGYI ET AL.
1999.a)
81