Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ... Értekezés - Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és ...
a gyengébb tövek hajtásainak elmaradásához, majd alászorulásához vezet, és az állomány nem lesz homogén és a tıszám is csökken. 4. A közép mély, esetleg sekély termırétegő, felszínig nedves, esetleg állandó vízhatású, öntés réti talajon az akác állományokban folytatott kutatásaim eredményei szerint a faültetvények éves hozama (t/ha/év) a harmadik évig nı, ezután csökken. 5. A közép mély, esetleg sekély termırétegő, felszínig nedves, esetleg állandó vízhatású, öntés réti talajon, az akác fafaj esetében a hozamadatok szerint a 3-4 éves vágásforduló a legmegfelelıbb. 6. A közép mély, esetleg sekély termırétegő, felszínig nedves, esetleg állandó vízhatású, öntés réti talajon, az akác 4. éves állományaiban a hajtásszám öngyérülés következtében gyorsan csökken. 7. A közép mély, esetleg sekély termırétegő, felszínig nedves, esetleg állandó vízhatású, öntés réti talajon, az akác esetében a tatai termıhelyi viszonyok között a 3 éves vágásforduló a legkedvezıbb. 8. A faméretekbıl következik, hogy a vágásérett energetikai ültetvényt a külföldön használatos betakarítógépekkel levágni és aprítani nem lehet (túl nagyok az akác illetve az egyes nemesnyár klónok méretei). 9. Megállapítható, hogy rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények teljes fa tömegének (kg/tı) becslésére alkalmasabb a hatvány függvény alkalmazása, mint a korábbi fatömeg-egyenes, vagy fatömeg-görbés eljárások. 10. Megállapítható továbbá, hogy a nedvességtartalom és a megeredési vizsgálatoknak ugyancsak nagy hangsúlyt kell kapniuk a hozam becslések esetén, hiszen az egyes fajták között a hozam sorrendet megváltoztathatja. 11. Az igen mély termıréteggel rendelkezı réti öntés talajokon, vízhatástól független termıhelyen, az ún. új Olaszországból származó nemesnyár klónok közül az ’AF2’, valamint a ’Monviso’ 2-3-szor nagyobb hozamra képes az elsı évben, mint a már Magyarországon tesztelt egyéb nemesnyár klónok. 12. Az igen mély termıréteggel rendelkezı réti öntés talajokon, vízhatástól független termıhelyen a következı klónok ajánlhatók (sorrendben): ’AF2’, ’Monviso’, ’AF6’, ’Koltay’, ’Beaupre’. 78
4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK BETAKARÍTÁSÁVAL ÉS BETAKARÍTÓGÉP-RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK 4.2.4.1. Helyzetelemzés, a téma indoklása Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények létesítését és betakarítását célzó kísérletek körülbelül harminc éve folynak a világon. Az olajválság után kialakult alternatív energetikai fejlesztések miatt egyre több biomasszára, ezen belül faanyagra volt/van szükség. Ezért az energetikai faültetvények telepítése egyre jobban terjed Európában is. A rövid vágásfordulójú faültetvények gazdaságos kitermelésének egyik legfontosabb területe a betakarítás gépesítése. A faültetvények betakarítása azonban nem oldható meg sem hagyományos erdészeti, sem pedig hagyományos mezıgazdasági betakarító gépekkel. Ezért szükséges olyan gépeket kifejleszteni, amelyek alkalmasak az adott sortávolsággal és hozammal rendelkezı faültetvények véghasználatára. A rövid vágásfordulójú dendromassza-ültetvények betakarításának problémája már 1980as évek végén, a 1990-es évek elején felvetıdött. A kutatások eleinte kézi betakarítással, hagyományos erdıgazdasági módszerekkel, és átalakított mezıgazdasági gépek alkalmazásával kezdıdtek, de egyik betakarítási módszer sem hozott gazdaságos technológiát. A pár hektárnál nagyobb, üzemszerően mőködtetett rövid vágásfordulójú energetikai faültetvény állományokban csak és kizárólag gépekkel érdemes végezni a betakarításokat, mivel a gépek hatékonysága ilyen körülmények között jóval magasabb, mint az élımunkáé. (MAROSVÖLGYI, 2001.a) A kutatások során több alternatív megoldás is született. Számos technológiai fejlesztés és géptesztelés folyik Európában és a világban egyaránt, amelyektıl lényeges elırelépést várnak a faültetvény termesztık. Nagy-Britanniában kifejlesztettek egy vontatóra szerelt betakarítógépet, amellyel a betakarítás a következık szerint történik: a fák tıtıl való elválasztása - a fiatal fák 3-6 m hosszú függıleges kötegekben való fölkészítése - a biomassza lehelyezése a terület szélére - aprítékká való feldolgozás a terület mellett, közvetlen a betakarítás után, vagy több hétig tartó halomban történı szárítás után. Az 1990-es évek elejére készült el egy észak-ír egy sorban mőködı betakarítógép, a Loughry, körfőrésszel és elfektetı-kötegelı berendezéssel; a gép munkája során megállapítható, hogy az összes betakarítási- és szállítási költség, a teljes költség 70 %-át teszi ki; a Loughry-betakarítógép prototípusként magas szintet ért el, azonban a további tapasztalatok és kísérletek hiányoznak. A vizsgálatok szerint 0,7 ha/nap területteljesítménnyel dolgozott Skóciában és Angliában, mely prototípussal 2-4 éves főzsarjakat, valamint 3 éves nemesnyár állományt takarított be. A kutatások igazolták, hogy a Loughry betakarítógép nem kielégítı a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények letermelésére. (CULSHAW ET STOKES, 1995., HARTSOUGH ET YOMOGIDA, 1996.) Dániában a Skovteknisk Intézet (ATV) kezel rövid vágásfordulóval főz ültetvényeket, amelyet gazdálkodók telepítettek. Kutatásaik szerint az apríték elıállítását a betakarítandó területeken korábban használhatóbb megoldásnak látta, mint a teljesfában történı szállítást, amelynek az elıkészítése költségesebb, mint aprítékként szállítani. Alternatív lehetıségként ajánlják a kombinált termelést: ipari fa és apríték. Az erdei és mezıgazdasági apríték iránt nagy az érdeklıdés az ipari, a kommunális és a közösségi főtımővekben, mivel a fosszilis tüzelıanyagokat Dániában viszonylag magas adóval 79
- Page 33 and 34: Üllıi akác 0,49 0,52 19,2 0,44 8
- Page 35 and 36: Jakabszállási kísérletek (2.12-
- Page 37 and 38: alatt álló fafaj, illetve fafajta
- Page 39 and 40: - a lehetı legkülönbözıbb term
- Page 41 and 42: Az olasz nád (Arundo donax) hasonl
- Page 43 and 44: hamutartalmának 17,45 %-a Si, amel
- Page 45 and 46: − Italian National Research Coope
- Page 47 and 48: A talaj-elıkészítésnek nemcsak
- Page 49 and 50: A megoldás elınyei megegyeznek a
- Page 51 and 52: 4.1.2.2.5. Szaporítóanyag A kül
- Page 53 and 54: visszaszorítása. A belvíz követ
- Page 55 and 56: 4.1.4. Főz energetikai faültetvé
- Page 57 and 58: létrejött egy biomassza kazán ki
- Page 59 and 60: pendimethalin) 2-3 l/ha dózisban,
- Page 61 and 62: elıírásoknak megfelelıen kezeli
- Page 63 and 64: 4.2 sz. táblázat: Az F1 és az F2
- Page 65 and 66: A fajtateszt kiértékeléséhez ha
- Page 67 and 68: Mindemellett megfigyelhetı, hogy a
- Page 69 and 70: Megállapítható még, hogy a ’M
- Page 71 and 72: a nagyobb növıtérrel rendelkezı
- Page 73 and 74: 4.2.1.3. A minirotációs (1 éves)
- Page 75 and 76: eljárásokra. (KOPECZKY, SZENDRİD
- Page 77 and 78: − M - a kidöntött teljesfa töm
- Page 79 and 80: − S - hálózati sőrőség, hekt
- Page 81 and 82: 4.9. sz. táblázat: a királyegyh
- Page 83: nedvességtartalmát és elemi öss
- Page 87 and 88: Kanadában; ahol 2-4 soros önjár
- Page 89 and 90: motorfőrésszel és vágástéri a
- Page 91 and 92: kiszállítás és nem kell megszak
- Page 93 and 94: 901. A nagy-mobilitású gépeknél
- Page 95 and 96: állományokban 25-50 t/ha fatömeg
- Page 97 and 98: terelı rotor nem vesz részt az ap
- Page 99 and 100: kell állítani, mert a csúszótal
- Page 101 and 102: 5. A MINI VÁGÁSFORDULÓJÚ ENERGE
- Page 103 and 104: Ezért az egyes faültetvényekrıl
- Page 105 and 106: A szilárd biomasszákat, mint ener
- Page 107 and 108: indikátor kialakítása, amely nem
- Page 109 and 110: görgıs préseken készített 3-25
- Page 111 and 112: megállapítható, hogy két szakas
- Page 113 and 114: A vizsgálataim azt mutatják, hogy
- Page 115 and 116: leveleivel 3,8 % között változot
- Page 117 and 118: 6. AZ ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖS
- Page 119 and 120: 5.1. A kutatásaim megállapított
- Page 121 and 122: 7. ÖSSZEFOGLALÁS A fejlett orszá
- Page 123 and 124: 8. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsık
- Page 125 and 126: 22. BERNA, 1998. G. BERNA: Integrat
- Page 127 and 128: 65. GODFREY ET AL. 1996. GODFREY B.
- Page 129 and 130: 108. KOVÁCS ET MAROSVÖLGYI, 1995.
- Page 131 and 132: 147. MORISON, 2003. I. K. MORISON:
- Page 133 and 134: 188. SZERGÉNYI, 1997. SZERGÉNYI I
4.2.4. AZ ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK BETAKARÍTÁSÁVAL ÉS<br />
BETAKARÍTÓGÉP-RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK<br />
4.2.4.1. Helyzetelemz<strong>és</strong>, a téma indoklása<br />
Rövid vágásfordulójú energetikai faültetvények létesít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> betakarítását célzó kísérletek<br />
körülbelül harminc éve folynak a világon. Az olajválság után kialakult alternatív<br />
energetikai fejleszt<strong>és</strong>ek miatt egyre több biomasszára, ezen belül faanyagra volt/van<br />
szükség. Ezért az energetikai faültetvények telepít<strong>és</strong>e egyre jobban terjed Európában is. A<br />
rövid vágásfordulójú faültetvények gazdaságos kitermel<strong>és</strong>ének egyik legfontosabb területe<br />
a betakarítás gépesít<strong>és</strong>e. A faültetvények betakarítása azonban nem oldható meg sem<br />
hagyományos erd<strong>és</strong>zeti, sem pedig hagyományos mezıgazdasági betakarító gépekkel.<br />
Ezért szükséges olyan gépeket kifejleszteni, amelyek alkalmasak az adott sortávolsággal <strong>és</strong><br />
hozammal rendelkezı faültetvények véghasználatára.<br />
A rövid vágásfordulójú dendromassza-ültetvények betakarításának problémája már 1980as<br />
évek végén, a 1990-es évek elején felvetıdött. A kutatások eleinte kézi betakarítással,<br />
hagyományos erdıgazdasági módszerekkel, <strong>és</strong> átalakított mezıgazdasági gépek<br />
alkalmazásával kezdıdtek, de egyik betakarítási módszer sem hozott gazdaságos<br />
technológiát.<br />
A pár hektárnál nagyobb, üzemszerően mőködtetett rövid vágásfordulójú energetikai<br />
faültetvény állományokban csak <strong>és</strong> kizárólag gépekkel érdemes végezni a betakarításokat,<br />
mivel a gépek hatékonysága ilyen körülmények között jóval magasabb, mint az<br />
élımunkáé. (MAROSVÖLGYI, 2001.a) A kutatások során több alternatív megoldás is<br />
született. Számos technológiai fejleszt<strong>és</strong> <strong>és</strong> géptesztel<strong>és</strong> folyik Európában <strong>és</strong> a világban<br />
egyaránt, amelyektıl lényeges elırelép<strong>és</strong>t várnak a faültetvény termesztık.<br />
Nagy-Britanniában kifejlesztettek egy vontatóra szerelt betakarítógépet, amellyel a<br />
betakarítás a következık szerint történik: a fák tıtıl való elválasztása - a fiatal fák 3-6 m<br />
hosszú függıleges kötegekben való fölk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e - a biomassza lehelyez<strong>és</strong>e a terület szélére<br />
- aprítékká való feldolgozás a terület mellett, közvetlen a betakarítás után, vagy több hétig<br />
tartó halomban történı szárítás után.<br />
Az 1990-es évek elejére k<strong>és</strong>zült el egy <strong>és</strong>zak-ír egy sorban mőködı betakarítógép, a<br />
Loughry, körfőr<strong>és</strong>szel <strong>és</strong> elfektetı-kötegelı berendez<strong>és</strong>sel; a gép munkája során<br />
megállapítható, hogy az összes betakarítási- <strong>és</strong> szállítási költség, a teljes költség 70 %-át<br />
teszi ki; a Loughry-betakarítógép prototípusként magas szintet ért el, azonban a további<br />
tapasztalatok <strong>és</strong> kísérletek hiányoznak. A vizsgálatok szerint 0,7 ha/nap területteljesítménnyel<br />
dolgozott Skóciában <strong>és</strong> Angliában, mely prototípussal 2-4 éves főzsarjakat,<br />
valamint 3 éves nemesnyár állományt takarított be. A kutatások igazolták, hogy a<br />
Loughry betakarítógép nem kielégítı a rövid vágásfordulójú energetikai célú faültetvények<br />
letermel<strong>és</strong>ére. (CULSHAW ET STOKES, 1995., HARTSOUGH ET YOMOGIDA, 1996.)<br />
Dániában a Skovteknisk Intézet (ATV) kezel rövid vágásfordulóval főz ültetvényeket,<br />
amelyet gazdálkodók telepítettek. Kutatásaik szerint az apríték elıállítását a betakarítandó<br />
területeken korábban használhatóbb megoldásnak látta, mint a teljesfában történı szállítást,<br />
amelynek az elık<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e költségesebb, mint aprítékként szállítani. Alternatív<br />
lehetıségként ajánlják a kombinált termel<strong>és</strong>t: ipari fa <strong>és</strong> apríték. Az erdei <strong>és</strong><br />
mezıgazdasági apríték iránt nagy az érdeklıd<strong>és</strong> az ipari, a kommunális <strong>és</strong> a közösségi<br />
főtımővekben, mivel a fosszilis tüzelıanyagokat Dániában viszonylag magas adóval<br />
79